Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 814 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 811-814
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató:

1995. március 21.

Öt év telt el Marosvásárhely "fekete márciusa", a magyarellenes pogrom óta. Akkor, márc. 19-én az éppen a Bolyai téri RMDSZ-székházban tartózkodók, hetvenhárom ember, a románok rohama elől a padlásra menekült. Azóta az így megmenekült emberek évről évre találkoznak. Korelnökként Sütő András elfogadta az osztályfőnöki tisztséget. Hálával és elismeréssel idézte azokat, akik a történteket megörökítették. Eddig két dokumentum-kötet jelent meg, a Fehér könyv és Kincses Előd Fekete márciusa, amelyet eddig négy nyelven adtak közre. Az író emlékezett a román demokratikus erőkre, akik kórházi betegágyánál fejezték ki szégyenérzetüket: Mircea Dinescu, Gabriel Liiceanu, Dan Petrescu és mások. A rendhagyó osztályfőnöki órán egyperces csenddel emlékeztek Csipor Antalra, Gimes Istvánra és Kiss Zoltánra, akik mártíromságuk miatt nem lehettek jelen. Az RMDSZ megyei vezetősége szerette volna börtönében meglátogatni Cseresznyés Pált, de az igazságügy-miniszter ezt nem engedélyezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

1995. április 19.

Iliescu elnök Forradalom és reform című könyvében úgy emlékezik vissza 1990. márc. 15-ére, hogy több mint 10 ezer magyar állampolgár érkezett az országba, "akik incidenseket idéztek elő Szatmárnémetiben, Szovátán, Marosvásárhelyen és más településeken, közintézményekre tüntetően kitűzték Magyarország zászlaját... románellenes dalokkal, jelszavakkal bujtogattak, zavart és pánikhangulatot keltve a román lakosság körében. A következő napokban a románság szervezett tiltakozó tüntetéseket" Kincses Előd, a szemtanú cáfolta ezeket az állításokat. Marosvásárhelyen semmilyen incidens nem történt. Az 1990. márc. 15-i ünnepségeken a városban Aurel Florian román nyelven méltatta márc. 15-e jelentőségét, magyar zászlót nem tűzött ki senki, ezt videofelvételek is igazolják. Gavril Irsic Szatmár megyei rendőrparancsnok kijelentette, hogy Szatmárnémetiben magyar turisták által provokált incidens nem történt. A valóságban a szatmárnémeti vatrás tüntetést a Marosvásárhelyről kiszállt Vasile Tira őrnagy szervezte, aki jelentő szerepet játszott a marosvásárhelyi márc. 19-20-i eseményekben is. Iliescu azt írja emlékiratában, hogy "Avram Iancu marosvásárhelyi szobrát több ízben megszentségtelenítették, míg Szovátán Nicolae Balcescuét szétrombolták." A szovátai szobrot valaki egy éjszaka valóban letaszította, de senki sem bizonyította, hogy ezt egy magyar tette volna, a helyiek azonnal tiltakoztak megrágalmazásuk ellen. Avram Iancu szobrának megszentségtelenítése pedig az volt, hogy valaki olyan szöveget írt a szoborra, amiből kiderült, hogy nem tudott magyarul. Iliescu könyve szerint: "Az akkori kedélyállapotok és összefüggések kifejeződéseként létrehozták a Vatra Romaneasca kulturális és civil szervezetet. Ez a román népnek abból az akut öntudatosságából született, hogy szüksége van olyan szervezett formákra, melyek biztosítják ellenállását és önvédelmét a magyar követelések fel-felcsattanó hullámaival szemben. Gátat vetnek ennek az agresszív magatartásnak, amit úgy fogtak fel, hogy potenciálisan veszélyeztetik a román állam integritását és egységét." Kincses Előd erre megjegyezte, hogy a Vatra Romaneascát 1989. dec. 27-én hozták létre Marosvásárhelyen, de megalakulását csak 1990. febr. 4-én jelentették be. Radu Ceontea dec. 26-án aláírta a magyar-román barátság platformját, másnap pedig megalakította a Vatrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

1995. május 6.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke amerikai látogatásáról elmondta, hogy Dodd, Lugar szenátorok, Funderbuck és Gilman és más képviselők jobban, a Fehér Háznak a térséggel foglalkozó képviselői kevésbé támogatták a püspök kérését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét ne automatikusan hosszabbítsák meg, hanem az ismert követelmények felülvizsgálata alapján. A magyar kisebbség mindig békés eszközökkel lép fel, hangsúlyozta. Tőkés szóba hozta a bebörtönzött Cseresznyés Pál és az alaptalan vádak alapján száműzetésbe kényszerített Kincses Előd ügyét. Beszélt az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a magyar oktatás problémájáról. Daniel Fried elnöki tanácsadó ismét pontos listát kért és kapott a problémákról. Tokay Györggyel folytatott vitájáról elmondta, hogy mesterséges a mérsékelt-radikális ellentét, és ez a kongresszuson nem vezet szakadáshoz. /Füzes Oszkárnak, a Népszabadság tudósítójának beszámolója, azonos szöveggel: Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Népszabadság, máj. 6./

1995. június 8.

Kincses Elődöt levélben értesítette Románia budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, nem indítanak ellene eljárást. Öt éve vár arra, hogy megállapítsák ártatlanságát, jelentette ki Kincses Előd. Marosvásárhelyen kíván ügyvédi irodát nyitni. /Népszabadság, jún. 8./

1995. június 10.

Borbély László RMDSZ-képviselő örömmel üdvözölte azt a hírt, hogy Kincses Előd ügyvéd visszatérhet Romániába. Ez nem feledteti azt, hogy Kincses Előd öt éven át kénytelen volt családjától és városától távol élni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./

1995. június 15.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete kiadott közleménye szerint örömmel értesült arról, hogy lezárult a Kincses Előd elleni rendőrségi vizsgálat, és mivel semmilyen terhelő bizonyítékot nem tudtak felmutatni, a bűnvádi eljárást nem indították el. Kincses Előd ártatlanságának elismerése politikai siker, amely a Maros megyei magyarság szolidaritásának, az RMDSZ számos tiltakozó beadványának köszönhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. június 19.

Zeno Opris, a Vatra Romaneasca országos elnöke és Dumitru Pop, a Funar vezette RNEP Maros megyei elnöke jún. 19-én nyilatkozatban tiltakozott Kincses Előd tervezett hazatérése ellen, felszólították a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa persona non gratanak Kincses Elődöt, az államügyészséget pedig sürgették, ha hazatér, állítsák bíróság elé. Nyilatkozatukat közölte a bukaresti Curierul National. Kincses Előd ugyanis nyilatkozott: hazatér és ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont kijelentette: nem indítanak eljárást Kincses Előd ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21., MTI, jún. 19., Népszabadság, jún. 20./

1995. június 21.

A budapesti román nagykövetség levélben értesítette Kincses Elődöt, hogy a Főügyészség megállapítása szerint az ellen felhozott vádpontok nem igazolódtak. Kincses Előd elmondta, hogy jelenleg ügyvédi irodája van Budapesten, ezt nem adja fel, ellenben Marosvásárhelyen is nyit egyet, gazdasági cégjoggal foglalkozik. Kevesen vannak olyanok, akik mindkét ország jogrendszerében eligazodnak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./

1995. június 26.

A marosvásárhelyi Tófalvi Zoltán írását olvashatjuk az Új Magyarországban. A román diplomácia mesterfogásairól, hihetetlen rugalmasságáról kevés szó esik. Először például türelmesen megvárták, amíg a médiumok világgá kürtölték "a román demokrácia erősödésének bizonyítékaként", hogy ötévi kényszerű száműzetés után végre hazatérthet Kincses Előd. Kincses Előd túlságosan sokat tud az 1989. decemberi és 1990. márciusi kulisszatitkokról. A Maros megyei román napilap /Cuvantul Liber/ jún. 17-i számában több pontból álló tiltakozás látott napvilágot "Kincses Előd nincs mit keressen Romániában" címmel, a tiltakozás aláírói dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke és Pop Dumitru, a Románok Nemzeti Egységpártja Maros megyei elnöke. Tiltakozásukban "minden román, magyar és cigány nevében" /!/ kijelentik, hogy "Kincses Előd úgy a románok, mint a magyar kisebbség ellenségének bizonyult... " A sok vádpont között az is szerepel, hogy Kincses Előd felelős az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekért, ezért kérik, nyilvánítsák pesona non gratának, állítsák bíróság elé. - Hát így néz ki a román diplomácia. Jó lenne, ha az alapszerződésről folyó tárgyalásokon is mindezt figyelembe vennék - teszi hozzá a cikkíró. /Tófalvi Zoltán: Kincses Előd nyílt megfenyegetése figyelmeztetés. Késleltetett felzúdulás. = Új Magyarország, jún. 26./

1995. június 28.

Kincses Előd jún. 29-én öt éves kényszerű távollét után hazautazott Marosvásárhelyre. Elmondta, hogy szeptemberben fog hazaköltözni. Nem adja fel ügyvédi irodáját Budapesten, emellett Marosvásárhelyen is nyit egyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./

1995. június 28.

Jún. 28-án Kincses Előd hazautazott Marosvásárhelyre. /Magyar Nemzet, jún. 29./

1995. december 21.

A romániai Országos Audiovizuális Tanács elnöke részére Toma George Maiorescu tanácsos Jegyzetek a Duna Televízióról címmel belső használatra készült írásában elemezte a magyar műholdas televízió műsorát. Ebben az írásában a szerző Csoóri Sándort sovinisztának és irredentának, míg Kincses Elődöt szintén sovénnek és revizionistának nevezte. Kincses Előd, aki hamarosan ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen, dec. 21-én Budapesten sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy amikor megismerte Maiorescu jegyzetét, amely hazug és a tényeket elferdítő állításokat tartalmaz, akkor nyílt levélben válaszolt és levelét elküldte az Evenimentul Zilei, az Adevarul és a Romania Libera lapoknak. Ezek a lapok azonban két hete nem közlik levelét, ezért fordult a magyar sajtóhoz, segítségért. A tanácsnok Kincses Elődöt bűnösnek nevezte az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban, amikor a román főügyészség hivatalosan megállapította ártatlanságát. Kincses Előd kiigazította Maiorescut: a Duna Tv-t nem a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/, hanem a magyar költségvetés finanszírozza. Megengedhetetlennek nevezte Maiorescu azon megállapítását, hogy ha egy magyar Romániában született, akkor szülőhazájának csakis ellensége lehet. /Magyar Nemzet, dec. 22./

1996. május 6.

Marosvásárhelytől Marosvásárhelyig címmel Kincses Előd életútját bemutató kötetet adott ki az erdélyi Minerva Művelődési Egyesület. Kincses Előd jelenleg Budapesten és Marosvásárhelyen is működteti ügyvédi irodáját, a román-magyar gazdasági kapcsolatok erősítését segíti munkájával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1996. május 31.

Kincses Előd tett kritikai észrevételeket Domokos Géza Esély /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996/ című visszaemlékező kötetére. Hibájául rótta fel, hogy késedelmeskedett az RMDSZ párt-bejegyzésével, annak ellenére, hogy ezt megígérte. Amennyiben az RMDSZ-t kezdetben pártként jegyzik be, akkor az ellenpólusaként létrehozott Vatra Romaneaskát sem lehetett volna "kulturális" szervezetként bejelölni. Domokos könyvében nehezményezi, hogy Kincses Előd visszaszorításán iparkodott. Kincses ehhez hozzáfűzte: a kolozsváriakkal közösen kialakított álláspontról volt szó. Domokos nem értette meg a marosvásárhelyi pogrom jelentőségét, hangsúlyozta Kincses Előd, nem volt hajlandó a tévében tiltakozni /márc. 16-án/, kijelentve: amit főztetek, egyétek meg. A marosvásárhelyi vérengzés után /ezt nem idézi Domokos Géza/, márc. 22-én az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közös nyilatkozatot adott ki, melyben a történetek, a provokáció egyik okát külföldi reakciós körökben látták, amelyek magyar részről az irredentizmus, román részről pedig a szélsőséges nacionalizmus hívei, mindkettőtől elkülönítik magukat. Domokos Géza nem ismerte fel, hogy az elbizonytalanodott román hatalommal szembeni defenzívába vonulás milyen végzetes hiba volt. /Kincses Előd: Esély-telenség, avagy mi maradt ki Domokos Géza visszaemlékezéséből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1996. július 18.

Kincses Előd kiáll Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője mellett, aki 1989. dec. 17-21-e között a kolozsvári szekuritaté foglya volt. A főszerkesztő régóta kritikusan szemléli az MVSZ-t. Kincses Előd az MVSZ főtitkára volt, amint írja, 1992-es félreállítása óta egy cikket írt, azóta hallgat, hogy ne mondják, a bosszú beszél belőle. /Kincses Előd: Morfondírozás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186. sz. jegyzet

1996. szeptember 9.

Kincses Előd nyilvánosságra hozta döntését: elfogadja a parlamenti választásokra való jelölését, melyet azzal indokol, hogy az alapszerződés aláírásával új korszak kezdődik a romániai magyarság életében, amely új stratégiát igényel, és amelyet csak a Bukaresttől és Budapesttől egyenlő távolságot tartani tudó emberek tudnak kimunkálni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1997. január 21.

Kende Péter lelkesen üdvözölte a romániai politikai fordulatot, szerinte ez az "erdélyi magyar népelem beemelése a romániai államiságba." Ez "az új helyzet lesöpri a napirendről a magyar kisebbség autonómiájáról szóló ábrándozást is." Szerinte ennél reálisabb a közös keretek kiépítésén való munkálkodás. Ez nem tetszik a román nacionalistáknak és "a hagyományos magyar jobboldalnak sem, amely az irredentából - jobb híján - az etnikai autonómia vallására tért át." "Ebben a perspektívában a politikai közösködésnél kívánatosabb a kirekesztés, hiszen a román, szlovák, délszláv stb. államügyektől távol tartott magyar biztosabban ott lesz a feltámadás napján..." A jövőben már nem kell a határon túli magyarságot védeni: a maygar kormány kisebbségvédelmi szerepére nincs szükség, az "erdélyi magyarok nevében a bukaresti kormány- és államelnök lesz hivatva beszélni, nem pedig a budapesti. A két ország kapcsolatrendszerében ezzel az államközi problémákra kerül a hangsúly, nem pedig a kisebbségvédelemre", Kende Péter szerint. /Kende Péter: Kétmillió magyar államelnöke. = Magyar Hírlap, jan. 22., átvette: Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./ Kincses Előd vitába szállt Kende Péter érvelésével. Vitatható az, amit Kende Péter az autonómiáról ír. Nem fogadható el az, hogy az új helyzetben nincs szükség a magyar kormány kisebbségvédelmi szerepére, mert azt az alkotmány rögzíti, továbbá evidencia, hogy az erdélyi magyarok nevében legitim képviseleti szervük, az RMDSZ hivatott beszélni. A magyar kormány felelőssége nem csökken az új helyzetben, ez "az összetartozás 1100 éves köteléke." "A magyar nyelvhasználat, a magyar iskolák, az emberi- kisebbségi jogok ügyében az illetékes nemzetközi fórumokon és a diplomáciai csatornákon keresztül továbbra is fel kell hogy lépjen a mindenkori magyar kormány." Kincses Előd azt is furcsállja, hogy Kende Péter egy kalap alá veszi a kétmilliós romániai magyarságot a tízezernyi ausztriai és szlovéniai magyarral. Tovább erősödött Kincses Előd meggyőződése, hogy igenis lehetett volna jobban megkötni a magyar-román alapszerződést. /Kincses Előd: Kire (mire) szavazott a kétmillió magyar? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./

1997. január 30.

Tisztújító értekezletet tartott febr. 1-jén a Maros megyei RMDSZ, 212 szavazattal újraválasztották Zonda Attila elnököt, a másik jelölt, Káli Király István 123 voksot kapott. Tiszteletbeli elnökké választották Kincses Előd ügyvédet, aki ellen hamis vádat emeltek a szélsőséges román szervezetek, ezért éveken át nem térhetett haza Marosvásárhelyre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

1997. február 11.

Tőkés András, az RMDSZ Maros megyei területi elnökök tanácsa elnöke visszaemlékezett testvére, Tőkés László 1989-es jogi védelmére. Helyesbítette Frunda György nyilatkozatát, aki azt állította, hogy elvállalta 1989-ben Tőkés László jogi védelmét, megszerkesztette a szöveget, de úgy vélte, a kilakoltatási perben egy helybeli, Temesváron élő ügyvéd tudna eredményesen eljárni. Tőkés András helyesbít: valóban felkereste Frunda Györgyöt, aki azonban nem vállalta el az ügyet. A Marosvásárhelyen élő Kincses Előd viszont elvállalta. /Tőkés András: Háború után elszaporodnak a hősök. = Szabadság, febr. 13./

1997. február 24.

Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke vitába szállt Cs. Gyimesi Éva professzorasszonnyal, aki szerint az önálló magyar egyetem nem jelent mást, mint "helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Kincses Előd meglepődve olvasta, hogy Cs Gyímesi szerint a nagyvilágban az egyetemi hallgatókat nem anyanyelvű intézményekben oktatják, mert az anyanyelvű egyetemek "barkácsolt torzszülöttek". Cs. Gyímesi négynyelvű egyetemet javasol, azaz merőben általa kiókumlált "torzszülöttet", de nincsenek pedagógiai érveli e bábeli oktatás mellett. Fütyül a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - saját diákjainak - kezdeményezésére, akik önálló magyar egyetemen akarnak tanulni. Cs. Gyimesi Éva maga írja, hogy az egyetemen az adminisztráció nyelve kizárólag román, saját dolgaikról nem maguk döntenek, mégis azt hiszi, hogy ha a közös egyetem keretein belül a magyar tagozat autonómiájának ügye ellenállásba ütközik, még mindig van lehetőség a kiválására. Nem kell tehát kihasználni a ritka történelmi pillanatot, amelyben az RMDSZ a kormányzó pártok egyike és Románia küzd a NATO-ba jutásért. Hasonló lehetőség mikor lesz? /Kincses Előd: Az angol lord és a dzsungel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26., átvette: Magyar Hírlap, febr. 27. - Kincses Előd febr. 23-án faxon elküldte hozzászólását a Magyar Hírlapnak, de csak most közölték./

1997. március 13.

Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1997. március 15.

Márc. 19-én nyílt meg Marosvásárheyen a Pro Európa Liga rendezésében a Tolerancia Hetének harmadik rendezvénysorozata. A számos nemzetközi alapítvány (Heinrich Böll, Bilance) és a Phare-program által támogatott egyhetes rendezvény minden évben a tragikus 1990. márciusi eseményekre emlékeztetve hirdeti a nemzetek és nemzetiségek közötti toleranciát és megbékélést. A szervező Pro Európa Liga nevében Smaranda Enache és Csíki Boldizsár társelnökök nyitották meg a rendezvényt, amelyen a román államelnökséget Luminita Petrescu tanácsos, a kormányt pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter képviselte. Tokay György beszédében hangoztatta, hogy ha a kormány egyelőre nem képes anyagi jólétet biztosítani az állampolgároknak, legalább lelki komfortot kell nyújtania, biztosítván azt, hogy az ország minden állampolgára otthon érezhesse magát hazájában. A megnyitón szólt a részvevőkhöz Fodor Imre, a város polgármestere, Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Burkhardt Árpád alprefektus. A rendezvénysorozat fő eseménye a márc. 19-én kezdődött Interkulturális Fórum, amelyen romániai és külföldi politikusok, jeles személyiségek vesznek részt. Márc. 22-én Hogyan történhetett? címmel Smaranda Enache, Domokos Géza, Kincses Előd, Verestóy Attila és Nicolae S. Dumitru emlékeznek a hét évvel ezelőtt történtekre. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy jogi úton kell eljutni az igazsághoz, az igazi bűnösök felelősségre vonásával. Márc. 23-án diákfórumon fiatalok vitatkoznak arról, miként juthatunk el a monológtól a párbeszédig. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./

1997. május 13.

Az önálló romániai felsőfokú oktatással kapcsolatos vitáról az érdeklődő olvasó nem kaphatott összefoglaló jelentést. Sz. Nagy Csaba tehát összefoglalja a vitát, ahogyan ő látja. Az RMDSZ liberális platformja jan. 31-én konferenciát tartott és ezen több előadó az egyetem felállításának szakmai elhamarkodottságát kifogásolta. Egy hónap múlva Cs. Gyimesi Éva cikkéből /Erdélyi tudományegyetem, Magyar Hírlap, febr. 22./ kiderül, hogy négynyelvű egyetemet szeretne létrehozni. Ezt az elképzelést Kincses Előd /Az angol lord és a dzsungel, Magyar Hírlap, febr. 27./ életidegen ötletnek bélyegezte meg. Sz. Nagy Csaba szerint a jó képességű erdélyi diákok magyarországi vagy nyugati egyetemre mennek. Szerinte csak a második vonal tanul Romániában. Sz. Nagy Csaba nem ért egyet Horváth Andornak az önálló egyetem melletti érvelésével /Önálló egyetem - politikai próbakő, Népszabadság, márc. 22./, azt állítja, hogy Horváth Andor nem ismerte a többnyelvű egyetem melletti érveket, Andrei Marga rektor okfejtését. Sz. Nagy Csaba kifejtette, hogy Horváth Andornak nem volt igaza, amikor bírálta Törzsök Erika tanulmányát /Ellenségkép nélkül, Magyar Hírlap, jan. 25./, azt a látszatot keltve, minta a HTMH elnöke nem állt volna ki az önálló egyetem mellett. Valójában Törzsök Erika "egyértelműen kiáll az erdélyi magyarság természetes igénye mellett, miszerint egyetemei legyenek, csupán attól óv, hogy azok meggondolatlanul" jöjjenek létre. /Sz. Nagy Csaba: A Bolyai egyetem szindróma. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Cs. Gyimesi Éva jan. 31-i előadása szerint a következőket jelenti az önálló magyar egyetem: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges. /Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Sz. Nagy Csaba talán nem tudja, hogy Horváth Andor a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, tehát nagyon jól ismeri a rektor érveit.

1997. június 7.

Jún. 7-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A gyakorlatilag ápr. 16-tól ideiglenes elnöki tisztséggel megbízott Izsák Balázs tartott beszámolót. A küldöttgyűlésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, aki felszólalásában ismertette az RMDSZ kormányzati munkáját, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetre, valamint a 69/1991-es helyhatósági törvényt módosító kormányhatározatra. A gyűlésen jelen voltak az RMDSZ Maros megyei szenátorai és képviselői is. Kincses Előd, a megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke javaslatot tett: Funar városában, Kolozsváron két magyar középiskola működik, Marosvásárhelyen egy sincs. Javasolta a 450 éves Bolyai Líceum és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának visszaállítását. Markó Béla reflektált erre a javaslatra, mondván: pillanatnyilag nem ajánlott az Bolyai Líceum szétválasztásának az ügye. Frunda György keményen bírálta az RMDSZ Maros megyei szervezetét, mert elfelejti, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja és még mindig ellenzékként gondolkodik. A küldöttközgyűlés egyetlen napirendi pontja a Maros megyei szervezet elnökének megválasztása volt. A körzeti és kerületi jelölőgyűlések után két jelölt maradt versenyben: Kolcsár Sándor és Kerezsi János. A titkos szavazás eredményeként a Maros megyei RMDSZ új elnöke Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperes lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1997. július 19.

Júl. 19-én Marosvásárhelyen a rendőrök szeme láttára román nemzetiségű marosvásárhelyiek újból lefestették a város bejáratánál elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblákon a magyar nyelvű feliratot. Zeno Fodor, a Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet vezetője szerint ez az akció válasz arra, hogy a kormány rá akarja kényszeríteni a városra a kétnyelvűséget, a tanács jóváhagyása nélkül. Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet irányította. Ugyanakkor megérkezett Marosvásárhelyre Grigore Lapusan bukaresti közigazgatási államtitkár átirata, amely szerint a táblák felszerelésében a helyi tanács illetékes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A rendőrség közölte, hogy a tetteseket nem vonják felelősségre, mert a kétnyelvű táblák felállítása törvénytelen. Kincses Előd, az Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke különösnek tartotta a közigazgatási államtitkár állásfoglalását. /Népszabadság, júl. 21./Ez az állásfoglalás ugyanis megváltoztatja azt, hogy a polgármester jogosult határozni a kétnyelvű táblák ügyében.

1997. július 21.

Júl.21-én sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ Marosvásárhelyen, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kincses Előd, a szervezet tiszteltbeli elnöke, Kerekes Károly képviselő és Fodor Imre polgármester adtak tájékoztatót. Kolcsár Sándor felolvasta az RMDSZ közleményét a kétnyelvű helységnévtáblák levételével kapcsolatban. A közlemény szerint felháborodással vették tudomásul, hogy sötét erők ismételten megpróbálják megzavarni Marosvásárhely román és magyar lakóinak békés egymás mellett élését. Követelik, hogy a kompetens szervek biztosítsák a törvényességet. Kerekes Károly a Románia által is aláírt nemzetközi szerződésekre hivatkozott. Fodor Imre polgármester elmondta, hogy a megyei rendőrparancsnok /Cotoara ezredes/ utasítására távolították el a kétnyelvű táblákat. Hozzátette: nem enged semmiféle nyomásnak. Kincses Előd szerint az ügy hátterében a Vatra Romaneasca áll, a Zeno Opris által aláírt uszító cikk szerint. Kolcsár Sándor kifogásolta, hogy Bukhárt Árpád alprefektus írta alá a Fodor Imrének szóló felszólítást, mintha a polgármester törvénytelenséget követett volna el. Az RMDSZ ezért felelősségre vonja Bukhárt Árpádot. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Mózes Edit interjút készített Fodor Imre polgármesterrel, aki elmondta: a törvényt százszázalékosan betartotta. A Grigore Lapusan államtitkártól jött fax, hogy kétharmados tanácsi határozat kell a névtáblákról, ellentétes a törvénnyel. Ezért Fodor Imre írásban utasítást adott arra, hogy tegyék vissza a kétnyelvű helységtáblákat. A rendőrséghez is küldött felszólítást: folytassák le az olyan esetekben /táblák levétele/ a szükséges nyomozást és tegyenek erről neki jelentést. Ami történt "jól átgondolt provokáció, amely megint felülről vagy oldalról jön." /Mózes Edit: Fodor Imre a kétnyelvű feliratokról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

1997. szeptember 10.

Romániában rendszeres a magyarellenes kampány, melyet különös hatékonysággal használ a románság félrevezetésére a mindenkori román uralkodó politika. Király Károly terjedelmes írásában kemény hangon bírálta az RMDSZ politikáját. A Sepsiszentgyörgyön élő idős politikus vitatja az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének jogosságát, ostorozza a "mindenkori román uralkodó politikát", a "demokratikusnak mondott koalíciós román kormány bűnös cinkosságát" az általános magyarellenes kampánnyal. Bírálta a magyar kormány "Románia sorsa iránti aggodalmat tanúsító" reagálását /ennek alátámasztására Göncz Árpád nyilatkozatait idézte/. Szerinte az RMDSZ vezetői "mindent elkövetnek, hogy megfeleljenek a magyar kormánypolitika követeléseinek", és nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Ezzel szemben áll a másik irányzat, amely "szembeszegül a hagyományos román homogenizáló ortodoxiával és a nemzetállam eszméjével" és következetesen síkraszáll az önrendelkezésért. Ide tartozónak mondja önmagán kívül Tőkés Lászlót, Krizbai Imrét, Kincses Elődöt, Borsos Gézát, Sántha Pál Vilmost, Katona Ádámot, Fábián Ernőt, Csutak Istvánt, Gazda Józsefet, Gazda Árpádot, Patrubány Miklóst, a magyar történelmi egyházak püspökeit és papjait. Mindent el kell követni, hogy ez az irányzat kerekedjék felül az októberi RMDSZ-kongresszuson, mivel ez "egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban". /Király Károly: Az uborkaszezon és a Ciorbea kormány dilemmái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A Romániai Magyar Szó közölte Tokay György Mire szerződtünk, mire vállalkoztunk? és Verestóy Attila A sehova sem vezető út című válaszcikkeit is, akik elutasították Király Károly álláspontját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1997. október 4.

Okt. 3-án és 4-én rendezték meg az RMDSZ V. kongresszusát Marosvásárhelyen. Az első napon a küldöttek meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György SZET-elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Demeter János OÖT-elnök, valamint Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter beszámolóját. Okt. 4-én az alapszabályzat és a program módosítására, valamint más dokumentumok elfogadására került sor. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében a magyar kormány nevében köszöntötte az RMDSZ-t és a kétmilliós erdélyi magyar közösség valamennyi tagját. Hangsúlyozta, hogy a pozitív változások "elősegítője volt a magyar szomszédságpolitika, annak fontos elemeként a magyar-román alapszerződés", amely 1920 óta először rögzítette jogi igénnyel az erdélyi magyarság jogos igényeit, alapot teremtve a kisebbség jogos törekvésinek számonkérhető érvényesítésére. Az erdélyi magyarságnak a történelmi esély megvalósításához hosszú küzdelemre van szüksége, mert senki sem képzelheti, hogy a több évtizedes nacionalista, magyarellenes politika egyszerre megáll - figyelmeztetett Tabajdi Csaba. "Mi azt szeretnénk - mondotta - ha ebben a történelmi folyamatban egy percig sem engednénk el egymás kezét". Emil Constantinescu elnök nevében Zoe Petre asszony politikai főtanácsos üdvözölte a kongresszust. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha jelenleg újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái az RMDSZ-ben a platformok, a társszervezetekben működő párok és csoportosulások révén. Markó Béla elfogadhatatlannak nevezte, hogy "közös döntéseinknek ne vessük alá magunkat" és hogy a különvélemény ürügyén "az egész szövetséget gyengítsük". A romániai magyar közösség nem a kormánybalépéssel hozta meg alapvető döntését, hanem 1990-ben, amikor szenátorokat és képviselőket küldött a parlamentben, mivel ennek a döntésnek része volt az az esély, hogy "a kisebbségi helyzet rendezésének elkötelezett partnerekkel koalícióra léphetünk." A szövetségi elnök a jogsérelmek orvoslását és az új jogi szabályozók elfogadását emelte ki a kisebbségpolitika változását elemezve, hozzátette, hogy még hátravan az 1990-es marosvásárhelyi események kivizsgálása, a vétkesek felelősségre vonása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása pedig még nem kezdődött meg. Az RMDSZ politikájában továbbra is kiemelt helye van a Magyarországgal, minden magyarországi parlamenti párttal, a magyar kormánnyal, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és más intézményekkel való kapcsolatoknak a közös nemzeti hovatartozás alapján. Markó Béla kitért a kisebbségek javára meghozott intézkedésekre, hozzátéve: mindez "rendkívül törékeny, és egyik napról a másikra összeomolhat". A csalódások "nem jogosítanak fel arra, hogy ne bízzunk saját erőnkben, s abban, hogy szövetségeseink is felmérik: mi egymásra vagyunk utalva ebben a térségben". - A szélsőséges nacionalizmus megpróbálja megbontani az RMDSZ és a koalíciós román pártok együttgondolkodását. A koalíció tétovasága, sőt egyes koalíciós politikusok ellenséges megnyilatkozásai tették lehetővé, hogy az RMDSZ-ellenes és magyarellenes uszítás elszabaduljon. Markó Béla bízik abban, hogy egységes fellépéssel elejét lehet venni ennek a kampánynak. Rámutatott arra, hogy vissza kell utasítani a gyűlöletre való izgatást. Ha megengedik a reform megtorpanását a kisebbségi jogok területén, az megkérdőjelezheti a demokratikus nyitás egészét is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszámolójában kijelentette: "Mindenekelőtt pusztuló fajtánk iránti kollektív felelősségünket kívánom hangsúlyozni". Időnként kísérletet tesznek arra, hogy a társadalmi és egyházi közéletből eltávolítsák, mert személyéhez "a hivatalossá izmosodott RMDSZ-irányvonaltól eltérő, másfelől a nacionalista román és a szocialista liberális magyar uralkodó politikával ellentétes politizálás kapcsolódik" - mondotta. Kijelentette, hogy szigorúan tartotta magát az RMDSZ programjához. Érthetetlen számára, miért bélyegzik radikálisoknak azokat, akik a szövetség programját következetesen képviselik, háromszintű autonómiát akarnak. - Tőkés László nyolc pontban foglalta össze javaslatait. Elsőként sürgette, hogy a kongresszus "utólagosan, tételes formában" fogalmazza meg igényeit a román kormánnyal szemben, és ezekről román-romániai magyar kerekasztalt javasolt. Az Európa Tanács elsietetten megszüntetett felügyelete helyébe az RMDSZ-nek kellene gondoskodni a kisebbségi jogok helyzetének monitorizálásáról. Javasolta továbbá, hogy az RMDSZ szervezzen új magyar-magyar csúcstalálkozót, támogassa a titkosszolgálati dossziék megismerésének lehetővé tételét, több javaslatot tett az anyanyelvű oktatásra, így a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítására, a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállítására. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek "gyökeresen változtatni kell" tanügyi politikáján. Sürgette az RMDSZ belső választásának megtartását, az autonómia-statútumok elkészítését és azt, hogy az RMDSZ lépjen fel az egyházi ingatlanok visszaadása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6., Markó Béla beszámolójának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A második napon, okt. 4-én a kongresszuson pontról pontra szavazva elfogadták a szervezeti szabályzat módosítását. A vitában a központosítási és a decentralizálási szándék ütközött egymással. A módosítás szerint a kormányba lépésről, a kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ dönt, a miniszterek kinevezéséről és visszahívásáról az ügyvezető elnökség javaslata alapján az Operatív Tanács, a prefektus jelölése és a döntés a területi szervezetek hatásköre. Kincses Előd, aki az 1990-es márciusi eseményekig Maros megyei RMDSZ-vezető volt, majd az alaptalan vádak miatt Magyarországra kényszerült, többpontos javaslatot terjesztett elő arról, hogy az RMDSZ igényelje Románia főügyészétől - többek között - az 1946 és 1990 között hozott, azóta törvénytelennek minősített politikai ítéleteket követő vagyonelkobzások tekintetében a főügyész éljen a semmisségi fellebbezéssel, állítsák bíróság elé azokat, akik bűnösek az 1989. decemberi gyilkosságokban és bántalmazásokban, tisztázzák a titkosrendőrség szerepét az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben, továbbá rendeljenek el nyomozást a nyilvánosan törvénybe ütköző kijelentéseket tevő politikusok ellen. Kincses Előd javaslatát a kongresszus elfogadta. - A kongresszus végül Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyolcpontos javaslatából ötöt átvett és az SZKT feladatává tette részletes kidolgozásukat. Ezek a következők: román-romániai magyar párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása, a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése, a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé fejlesztése. Az elfogadott pontokból kimaradt az, hogy az RMDSZ kongresszusa utólag fogalmazza meg elvárásait a kormánnyal szemben. - A kongresszus foglalkozott Szőcs Géza fellebbezésével, amelyet az SZKT tavaszi ülésén elfogadott, őt alapítványi pénzek kezelésével kapcsolatban elmarasztalta. Szőcs Géza új dokumentumot nyújtott be. A bizottság az idő rövidsége miatt nem tudta megvizsgálni az okmányokat, ezért átadták az RMDSZ ügyvezető elnökségének, amely három hónapon belül befejezi a vizsgálatot és dönt arról, hogy az igazságügyi hatóságokhoz fordul-e ebben az ügyben. - A kongresszus - a Bihar megyei RMDSZ javaslatára - elítélte a lakosságcsere gondolatát, Meciar szlovák miniszterelnök javaslatát, és szolidaritását fejezte ki a szlovákiai magyarsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7.. Kincses Előd javaslatáról: /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

1998. április 30.

A Hunyadi Mátyás Munkaközösség a Corvinus Library honlapjára 1997 óta több könyvet vitt fel, köztük van Matias Carp: Holocaust in Rumania, Dupka Gy.: Genocide - The Tragedy of Hungarians of Transcarpathia, Kincses Előd: Black Spring, Kocsis-Hodosi: Hungarian Minorities in the Carpatian Basin. A munkaközösség további könyvek felvitelét végzi. /A Holló (Hunyadi Mátyás Munkaközösség, Hamilton, Canada), ápr. 30./

1998. július 29.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás miatt bepereli a bukaresti Adevarul főszerkesztőjét, Cristian Tudor Popescut és Dorin Suciut, a lap szerkesztőjét. Felhatalmazta Kincses Előd ügyvédet, hogy tegye meg az előzetes feljelentést. A szóban forgó újságírók rendszeres kampányt folytatnak Tőkés László ellen, azzal vádolják, hogy a Securitate titkosrendőrséggel együttműködési megállapodást írt alá, titkos paktumot kötött Orbán Viktorral stb. A lapnak küldött válasznyilatkozatait pedig megcsonkították vagy nem vették figyelembe. Emiatt a püspök a napilaptól erkölcsi kártétel címén 200 millió lejt követel. Tőkés László a dokumentációt angol nyelven is a sajtó rendelkezésére bocsátotta, mert az Adevarul hazugságait átvette az Associated Press hírügynökség és annak nyomán néhány jeles európai újság is. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 811-814




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998