Nov. 21-én a parlament elfogadta az alkotmányt. Név szerinti szavazással határozott a parlament az alkotmánytervezet elfogadásáról, a szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSZ-képviselők egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül parasztpárti képviselők egy kivételével, a liberális pártiak közül pedig többen, továbbá az új igazságügyminiszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt, a túlnyomó rész azonban mellette, így nagy többséggel elfogadták az új alkotmányt /510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene/. Szőcs Gézának - közbekiáltásokkal - nem engedték, hogy megindokolja döntését, a többi magyar képviselőnél is hangzottak a megjegyzések. Szőcs Géza a Romániai Magyar Szó munkatársának elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjában jelentkezett bizonyos megosztottság az alkotmány elfogadásával kapcsolatban. Végül a szélsőséges kisebbségellenes hangulatkeltés hatására egységesen elutasító lett az RMDSZ-csoport álláspontja. Szilágyi Zsolt képviselő főleg azt kifogásolta, hogy az alkotmány nem az állampolgárból, az állampolgár védelméből indul ki, hanem az országból és a nemzetből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Király Károly tiltakozásul távolmaradt a szavazástól, levélben indokolva meg döntését: ez az alkotmány a kisebbségieknek másodrangú állampolgári státust ad, a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó parlamenti többség nyomást gyakorolt az ellenzékre és a kisebbségi képviselőkre, elvetették az anyanyelv használatát. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja nevében indokolta meg, hogy miért szavaznak a magyar képviselők az alkotmány elfogadása ellen. Az új alkotmány csorbítja a helyi autonómiát, a helyi közigazgatásban és a bíróságon kiiktatták az anyanyelv használatának garantálását, "Románia nemzeti állammá való nyilvánításával kapcsolatos fenntartásaink nem voltak alaptalanok." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./
1991. november 29.
Király Károly Sepsiszentgyörgyön van, nem megy vissza Bukarestbe. Az új alkotmány elfogadása ellen így tiltakozott, nem akart társ lenni a törvény meghozásánál. A történteket megírta az Európa Tanácsnak, hogy megtudják, milyen a román demokrácia. Elkeserítette, hogy az RMDSZ kolozsvári elnökségi ülésén egy szó sem hangzott el arról, hogy valaki távolmaradásával tiltakozott. - Nem vesz részt a közeledő helyhatósági választásokon, jelentette ki Király Károly. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Előzmény: 1191. sz. jegyzet.
1991. december 7.
Az erdélyi magyar egyházak, az irodalmi, művészeti és politikai személyiségek támogatásával, köztük van Tőkés László püspök, Sütő András író, Kányádi Sándor költő, valamint Király Károly, Szőcs Géza, Kozsokár Gábor, Markó Béla és Kolumbán Gábor képviselők, egy szervezőcsoport létrehozta a Páter Hitelbankot, amely szerteágazó hálózattal fog rendelkezni Erdély területén. Ez a bank segít majd az erdélyi mezőgazdaság, kisipar, kereskedelem és más tevékenység fellendítésében. /Czikó Árpád közgazdász: Végre lesz saját bankunk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./
1991. december 12.
A háromszéki RMDSZ tiltakozott az ellen, hogy Király Károlyt megfosztották szenátori mandátumától. /Állásfoglalás. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
1991. december 13.
Az Agache-ügyben történt letartóztatásokról többen nyilatkoztak a lapban. Király Károly leszögezte: "a népítéleteket nem szabad semmiféle joggyakorlatban közönséges bűncselekménynek tekinteni, s törvény elé állítani a tetteseket. Ezen a vidéken, ahol mi élünk, az eseményeket visszamenőleg ellenforradalomként kezelik, tehát a mostani letartóztatásokból arra következtethetünk, hogy nekünk a kommunista diktatúrát nem lett volna szabad megdöntenünk." Bajcsi Ákos képviselő: "Meg kell találnunk a módot arra, hogy leleplezzük az ellenünk irányuló aljas támadásokat." Bokor Zoltán, Kézdivásárhely polgármestere: "Nekünk, kézdivásárhelyi polgároknak, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy kimozdítsuk a holtpontról az Agache-ügyet! Tiltakoznunk kell, minden formában. " /Iochom István: Közeledünk vagy távolodunk a demokráciától? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
1991. december 16.
A szenátus múlt heti ülésén Alexandru Birladeanu elnök hivatalosan is közölte a szenátussal, hogy Király Károly szenátor az alkotmányozó gyűlés nov. 11-i határozata értelmében - elvesztette mandátumát, mert nem vett részt az új román alkotmány megszavazásában. Király Károly az újságírónak leszögezte: ez nem jogvesztés, hanem jogfosztás volt. A Ceausescu-diktatúra alatt megélt tizennyolc esztendei politikai üldözés, zaklatások és fenyegetések, valamint az 1989-es fordulat óta eltelt két év sok feszültséggel teli politikai tevékenység után kipihenheti magát. Aggasztónak tartja szenátori jogaitól való megfosztását, hiszen ezzel a bolsevik logikával a szavazástól távol maradó ötmillió állampolgárt is meg kellene fosztani állampolgárságától. Király Károlyt a döntésről hivatalosan nem értesítették. Megvárja a hivatalos értesítést, azután az Európa Parlament jogi bizottságához fordul. /Mag Péter: Király: Hiába figyelmeztettem Iliescut. = Népszabadság, dec. 16./
1992. január 8.
Marosvásárhelyen megjelent az ismeretlen Timopur kiadónál Ion Judea ezredes könyve: Tirgu Mures, Cumpana lui martie. Val si ura /Marosvásárhely. Márciusi megpróbáltatás. Áradat és gyűlölet/. Judea ezredes főszereplője és koronatanúja volt az 1990-es eseményeknek, márc. 19-én felelőtlen ígéretével tőrbe csalta az RMDSZ ostromlott székházába szorult magyarokat, köztük Sütő Andrást, így lehetővé tette, hogy a felbérelt hodáki meg libánfalvi lakosok rátámadjanak a szorongatottakra. Sütő András egy tévé-interjúban elmondta, hogy Judea ezredesi egyenruhában mutatkozott, az RMDSZ-székházba betört románokat "drága fiaimnak", "fiacskáimnak" szólította és lehetséges, ha komolyan rájuk szól, hallgattak volna rá. Judea azonban ezt nem tette meg. Ehelyett terjesztette a hamisított röpcédulákat, amelyek határrevíziós gondolatokat népszerűsítettek. Sütő tiltakozott a hamisított röpcédula ellen. Judea viszont terjesztette, mondván: mire készülnek a magyarok, Erdély elszakítására. - Judea megjelent könyvében különféle manipulált Vatra Romaneasca-anyagokat közöl, hogy bizonygassa: a magyarok románellenes megmozdulásokat szerveztek az RMDSZ irányításával. "Privilégiumaik" érvényesítésére megfogalmazták a "hét parancsot" /ki hallott ilyesmiről, kérdezte a könyvet ismertető Nagy Pál/. Judea úgy gondolja, hogy a román fajnak /neamul nostru romanesc/ külön törvényei vannak a demokráciát illetően. Szerinte az RMDSZ "terrorista szervezet", a magyar diákok "ördögi terveik kivitelezésén fáradoznak". Judea egyetértéssel közli a Vatra Romaneasca és pártja követelését: a fő "vétkesek" - Domokos Géza, Sütő András, Király Károly, Kincses Előd, Jakabffy Attila, Pálfalvi Attila, Smaranda Enache, Demény Lajos és Gilea Valer - büntetőjogi felelősségre-vonását. Nehéz lenne a szerző összes tárgyi tévedését felsorolni, nem létező személyek szerepeltetését. /Nagy Pál: Honnan árad a gyűlölet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1992. január 9.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan.7-én kelt Tiltakozom címmel juttatta el nyílt levelét a bel-és külföldi nyilvánossághoz. Ebben tiltakozott Király Károlynak a szenátusból történt önkényes kizárása, Héjja Dezső, Orbán Daniela és Paizs Ottó önkényes letartóztatása, továbbá Radu Tinu és titkosrendőr társai felmentése ellen. Ez a felmentés a visszarendeződés megnyilvánulása. Kéri továbbá, hogy az 1990. jan. 4-i amnesztia-rendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozik a népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Kéri a kisebbségi egyházakat, az RMDSZ-t, hogy többségi szövetségeseikkel együtt - vagy akár nélkülük - vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. /Tiltakozom! = Új Magyarország, jan. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1992. január 11.
Király Károly elmondta: a tévéből értesült arról, hogy megvonták szenátori megbízatását, erről őt hivatalosan nem értesítették. Király Károly Birladeanunak, a szenátus elnökének írt levelében leszögezte, hogy nem ért egyet a szenátus ezen határozatával, mert az alkotmányellenes. Király Károly kifejtette, hogy az RMDSZ-ben is vannak nézetkülönbségek. Az RMDSZ néhány vezetője presztízskérdést csinál abból, hogy az ő gondolata érvényesüljön, s mögé sorakozzanak fel a többiek. Az ellenséges légkörben sok RMDSZ-képviselő vérbeli politikussá nőttek ki magát. Kezdetben Király Károly azt javasolta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányban. Az általa szorgalmazott nemzetiségi ligáról elmondta, hogy a meg Király Károly legyen a liga elnöke. Domokos Géza a megalakulási nyilatkozat után tizenkét órával bejelentette, hogy az RMDSZ nem tagja a ligának, elhatárolódott tőle és kijelentette: az RMDSZ-t törvénytelenül Király Károly vitte a ligába és erről nem konzultált az RMDSZ vezetőivel. - Király Károly a jelenlegi helyzetet így értékelte: neokommunizmus van. "A volt kommunisták egymás között küzdenek az úgynevezett demokratikus pozíciókért. " Beigazolódott: "a kommunizmus és a fasizmus között csak színekben és módszerekben van bizonyos különbség, de mindkettő totalitarista rendszert szül. " Saját magáról elmondta: "Éppúgy lehallgatják telefonbeszélgetéseimet, mint régen?" /Román Győző: "Királydráma", végszó nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1992. január 12.
Az RMDSZ Országos Elnöksége jan. 11-12-én Marosvásárhelyen ülésezett. Áttekintették a népszámlálással kapcsolatos problémákat, tárgyaltak a helyhatósági választások tennivalóiról. Tudomásul vették, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az RMDSZ tagszervezeteként kíván működni. - A nehézkes tagdíjfizetések komoly gondot jelentenek. Állást foglaltak Tőkés László és más RMDSZ vezetők elleni támadások, fenyegetések ügyében, kérve a hatóságokat, tegyenek meg mindent az érintett személyek emberi méltósága és élete védelméért. Foglalkoztak az erdőcsinádi letartóztatottak ügyével, s mivel nem biztosítottak velük kapcsolatban a pártatlan ítélethozatal feltételei, az elnökség az igazságügyminisztériumhoz fordult. Jogsértőnek értékelték Király Károly mandátumtól megfosztását. /Elnökségi ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1992. január 13.
Király Károly önkényes és antidemokratikus mandátum-megfosztása ügyében az RMDSZ szenátorcsoportja 1991. dec. 18-án tiltakozó közleményt adott ki. Király Károly a szenátus alelnöke volt. Távozása után az alelnöki poszt továbbra is az RMDSZ-t illeti meg, ezt Alexandru Barladeanu is elismerte. Jan. 13-án megválasztották utódát, aki a szenátus alelnöke lesz. A választás Kozsokár Gáborra esett, aki a szavazáskor elnyerte ezt a tisztséget. Kozsokár Gábor hozzászólásában kifejtette, hogy az RMDSZ képviseletében továbbra is következetesen fogja képviselni a szövetség érdekeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1992. január 21.
Az RMDSZ szenátusi parlamenti csoportja nem ért egyet a szenátus jan. 14-i határozatával, amely visszautasította az Igazoló- és Panaszbizottság azon javaslatát, hogy tartsanak részleges választást a Kovászna megyei 15. választókerületben az előzőleg szenátori rangjától megfosztott Király Károly helyére. Ez a határozat sérti a demokrácia és jogállamiság elveit. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./
1992. március 17.
Király Károly /akit néhány hónapja kiszorítottak a szenátus alelnöki székéből/ nyilatkozott a jelenlegi helyzetről. Romániában még nincs meggyökeresedett demokrácia. Többpártrendszerbe burkolva, de megmaradt a diktatúra. A márciusi események idején Király Károly kérte Iliescu elnököt, lépjen közbe. Abban a sorsdöntő időben Király Károly tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Militaru hadügyminiszterrel. Király Károly reklamálta, hogy a hadsereg még mindig nem kapott parancsot a közbelépésre. Petre Roman azt mondta: nem olyan veszélyesek a dolgok Marosvásárhelyen. Király Károly hangsúlyozta: a pogromért Petre Roman a felelős. És felháborító, hogy azokat ítélik el, akik védekeztek: a magyarokat és a cigányokat. Akik felheccelték és a városba vitték a hodáki parasztokat, azokat meg előléptették. Király Károly kiemelte: ragaszkodni kell az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megadásához. /Füzes Oszkár: A nacionalizmus az elnyomás eszköze. = Népszabadság, márc. 17./
1992. április 3.
Király Károly nyilatkozatában az RMDSZ válságáról beszélt, éles szavakkal ítélte el Domokos Géza RMDSZ elnök és Verestóy Attila szenátor megalkuvó vonalát. Szőcs Géza szenátort becsüli, de úgy látja, hogy végső soron ő is ezt a meghátráló magatartást képviselte. - Az RMDSZ elnöksége nem hajlandó magát alárendelni a szervezet demokratikus testületének. - Király Károly tüntetésképpen nem vesz részt a szenátus munkájában.- Nem szabad lemondani semmiről, így az autonómiáról sem, sőt egy független Erdély lehetőségének elméleti vizsgálatát sem kell kizárni. Az állandó taktikázás és alkudozás eredményeképpen elsorvad a magyarság, vallja Király Károly. /Kozma Szilárd: Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Hírlap, ápr. 3.; ugyanez a beszélgetés az Erdélyi Naplóban rövidítve jelent meg: Király Károllyal Kozma Szilárd beszélget. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
1992. április 11.
Borbély Ernő RMDSZ parlamenti képviselő részt vett az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete Budakeszin tartott közgyűlésén. Borbély Ernő a vele készült interjúban elismerte, hogy az RMDSZ-t belső feszültségek, harcok uralják. Helyesli a platformok alakulását. Eddig két platform alakult, a kereszténydemokrata nemzeti beállítottságú Erdélyi Magyar Kezdeményezés, tagjai között van például Király Károly, Katona Ádám és Borsos Géza. A másik a márc. 21-én megalakult Szabadelvű Kör, tagjai között van Egyed Péter egyetemi tanár, Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és ő maga is, aki a kör szóvivője. Az RMDSZ keretén belül zászlót bontottak a 25-ök, akik ellene vannak a platformoknak. Ők az RMDSZ vezetésében nagy súllyal rendelkeznek, és "ezután is szeretnének pozícióba maradni." Ugyanakkor az ő politikájuk miatt kapja a legtöbb bírálatot az RMDSZ. Közös felhívásuk alaposabb elolvasása után dr. Demény Lajos és Podránszky László szenátorok máris tiltakozni kezdtek. /Vicsotka Mihály: Interjú Borbély Ernővel. = Pesti Hírlap, ápr. 11./
1992. április 16.
A mai Romániában neokommunista rendszer van - állapította meg Király Károly. Az új rezsim a különböző társadalmi rétegeket egymásra uszította. Kifejtette, hogy a nacionalizmus felszítása elsősorban a hatalom legitimációját szolgálja. A Vatra hívei és más szélsőségesek kijelentették, hogy a hajdani Magyar Autonóm Tartomány és a Bolyai Tudományegyetem a volt kommunista rendszer torzulása volt, ezekre nincs szükség. A Vatra Romaneasca és a Romania Mare megalakulásával a román nacionalizmus szervezett jelleget öltött. A nacionalizmus az uralkodó pártban, a Nemzeti Megmentési Frontban is szerepet kapott. Még az ellenzéki pártokban is megtalálhatók a nacionalisták. Az RMDSZ-nek magatartásával kell megcáfolni a vádakat. /Botlik József: Király Károly a kétarcú román politikáról, az RMDSZ-ről és a túlélés esélyeiről. = Magyar Nemzet, ápr. 16./
1992. május 15.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt II. kongresszusát Marosvásárhelyen, a Vártemplomban tartotta máj. 14-én és 15-én. Király Károly, a párt tiszteletbeli elnöke tartotta a köszöntő beszédet. Sütő András üdvözölte a jelenlevőket. Mihályi József elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kisgazdapárt ne bontsa meg a koalíciót, mert összmagyarságban kell gondolkozni. Arról döntöttek, hogy a párt országos székhelye Csíkszeredáról Marosvásárhelyre kerüljön. A program elfogadása után megválasztották az elnökséget: Mihályi József /elnök/, Lukácsi Szalamér /főtitkár/, Ferenczi Zoltán, Molnár Péter, Sikó Antal, Fábián Levente, Virág Sándor, dr. Kacsó Albert és Hermány Antal /alelnökök/. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 15, 16./
1992. július 25.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezésében az RMDSZ egyes platformjai, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt és a Szabadelvű Kör egyeztető tanácskozásán a következő állásfoglalás született: a parlamenti választáson az RMDSZ a régi nomenklatúra tagjait ne jelölje /kivétel, ellenálló múltja miatt Király Károly és Sütő András/, az RMDSZ tisztségviselői politikai önéletrajzukkal igazolják, hogy nem működtek együtt az elnyomó hatalommal. Az RMDSZ-en belül létrehozták a Keresztény és Liberális Egységkeretet. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./
1992. augusztus 8.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Csomakőrösön aug. 8-án tartott összejövetelén a résztvevők nyilatkozatot adtak ki, melynek értelmében Király Károlyt jelölik szenátornak. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
1992. augusztus 9.
Király Károly a Magyarok Világkongresszusának előkészítő bizottsági tagjaként volt Budapesten és nyilatkozott: elfogadta újrajelölését a szeptemberi választáson, RMSZ-szenátorként akar indulni. Elmondta, hogy Kincses Előd ellen még mindig elfogatóparancs van Romániában. Kincses Előd is nyilatkozott: elfogadta a marosvásárhelyi RMDSZ jelölését, hajlandó listavezetőként indulni a választáson. Azonban a választásokig nem tud hazatérni, éppen az érvényes országos körözés miatt. /Ring, aug. 9./
1992. augusztus 22.
Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1992. október 10.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
1992. november 7.
Az RMDSZ Kovászna megyei választmánya nov. 7-én új vezetőséget választott: a megyei RMDSZ elnök: Király Károly, politikai alelnök: Váncsa Árpád, a tanügyi szakbizottság elnöke: Pálffy Teréz, aki egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./
1992. november 10.
A háromszéki RMDSZ választmánya tisztújító értekezletén az Erdélyi Magyar Kezdeményezés háromszéki csoportjának jelöltjét, Király Károlyt választották meg a háromszéki RMDSZ elnökének. A tisztújító közgyűlésen részt vett Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1993. január 15.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./
1993. március 25.
Márc. 25-én leváltották a két székely megyében az eddigi magyar-román kettősöket, és helyettük Vlad Adrian Casuneanu ügyvédet nevezték ki Kovászna megye és Doru Voslobant Hargita megye prefektusának. A két megyében felháborodással fogadták a kinevezés hírét. Az RMDSZ képviselői egyébként ez ügyben a hét elején tárgyaltak a kormány megbízottjával Bukarestben, aki megértéséről biztosította őket, de tudatta, hogy a kormány a szélsőséges pártok nyomásának van kitéve, ezért javasolta, hogy tárgyaljanak a kormánypárttal. Casuneanu kinevezése ellen tiltakozást juttatott el a miniszterelnöknek Kovászna Megye Tanácsa. Amennyiben a kormány nem nevez ki más megyefőnököt, Kovászna megye magyar lakossága május elsejétől kitűzi a sárga csillagot. /Balló Áron: Megtörtént a prefektus-váltás: Nacionalista prefektus Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Király Károly Kovászna megyei RMDSZ elnök a szervezet nevében tiltakozott a kormány jogsértő, diszkriminatív intézkedése ellen. A kormány ezzel a döntésével megszegte azt az egyezséget, hogy a megyében fenntartja a kettős prefektus gyakorlatát. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a túlnyomórészt magyarlakta megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. A megyei RMDSZ-állásfoglalás felszólítja a megyében megválasztott RMDSZ polgármestereket és tanácsosokat, hogy bojkottálják a prefektúrát, éljenek a polgári engedetlenség jogával. Amennyiben a kormány nem veszi figyelembe a jogos követelést, felhívják a megye lakosságát, hogy május elsejétől tűzze ki a sárga csillagot. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./
1993. március 27.
Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./
1993. április 19.
Több elképzelés létezik az erdélyi autonómiáról, melyek az RMDSZ vezetői - Szőcs Géza, Katona Ádám, Balázs Sándor - nevéhez kötődnek. Legutóbb dr. Csapó József autonómia-tervezete /Memorandum a romániai magyarság belső önrendelkezéséről - közölte: Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./ jelent meg. Király Károly szerint Csapó Józsefé a legjobb a tervezetek közül. Ez a tervezet vitaalap lehet a jövőben. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi önrendelkezés tervei. = Népszabadság, ápr. 19./
1993. május 14.
Király Károly, az RMDSZ Háromszék megyei elnöke nem ért egyet az RMDSZ azon döntésével, hogy a román prefektusok kinevezése miatti tiltakozásul mégsem mondtak le a megyei magyar tisztviselők. Eredetileg ezt tervezeték, de azután a megváltoztatták a döntést. /Bíró Béla: Nyert ügyünk lett volna? = Brassói Lapok (Brassó), máj. 14-20./
1993. május 26.
Lemondott Király Károly az RMDSZ háromszéki szervezete elnöki tisztségéből. A megyei vezetésben személyi ellentétek kerültek felszínre a prefektusügy kapcsán. /Választási válság Háromszéken. = Pesti Hírlap, máj. 26./
