A nemrég leköszönt Isarescu-kormány az 1334/2000-es kormányhatározattal Hargita megyében két ingatlan eredeti tulajdonosainak való visszajuttatásáról is döntött. Székelykeresztúr két fontos épülete, a jelenlegi Művelődési Ház a református, míg a Tanulók Háza a római katolikus egyház tulajdonába kerül vissza. A jelenlegi Művelődési Ház melletti kisebb épület, a volt kántortanítói lakás szintén a református egyház tulajdonába került vissza. Az épületek további rendeltetéséről egyházi vezetőkből álló testület fog dönteni - mondta Antal Zoltán esperes. Fontosnak tartja, hogy a Művelődési Ház tevékenysége ezután se szűnjön meg, az egyház nem akarja elvenni ezt a lehetőséget a várostól. Ma a Tanulók Háza több mint 500 gyereknek szervez különböző szakköröket a repülőmodellezéstől a tánckörig. Méltányosnak azt látnánk, ha az épület ezután is betöltené jelenlegi funkcióit, mert sok olyan gyerek van, akiknek szülei nem tudnának fizetni a szervezett szakkörökért, amelyek itt ingyenesek - vélekedett Hegyi Gergely, az intézmény igazgatója. /Kovács Attila: Az egyházé lett a művelődési ház és a Tanulók Háza Az egyházé lett a művelődési ház és a Tanulók Háza. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./ nem akar a kisebbségeknek hivatalt biztosítani
2001. március 26.
Márc. 24-én tartotta az RMDSZ a Brassó Megyei Küldöttek Gyűlését, tisztújítás is történt. Az RMDSZ megyei elnökégi tisztségre öten jelentkeztek: Gábor István, a MKT elnöke, orvos; Simon Sándor, az oktatásügyi alelnök, tanár; Kovács Attila, ifjúsági alelnök, filozófus; Markó Attila kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes, jogász; Orbán Géza, a szabályzat-felügyelő bizottság tagja, mérnök. Később Orbán Géza, majd Markó Attila is visszalépett, s a legtöbb szavazatot a legfiatalabb jelölt, Kovács Attila kapta. Az új elnök, Kovács Attila /sz. Brassó, 1974. Dec. 27./ 1997-ben szerezte meg a diplomát, 1999-től doktorandus a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, 1999-től a Brassó megyei RMDSz Ügyvezető Elnökségének ifjúsági alelnöke. Egyik legfontosabb teendőnek tartja, hogy feltérképezzék a vidék problémáit. /(Tóásó Áron Zoltán): Tavasz a brassói RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2001. augusztus 8.
Kovács Attila Brassó megyei RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy kibővített ügyvezető elnökségi ülésre került sor az elmúlt héten. A régi félreértéseket, nézeteltéréseket, érdekcsoportokat sikerült megszüntetnie az új megyei vezetőségnek, de új konfliktusok is kialakultak. Az önkormányzati tisztségviselőkkel kapcsolatos problémákat szerették volna megtárgyalni. Megengedhetetlen, hogy egy olyan személy, akit RMDSZ-színekben választottak meg, ne konzultáljon, ne az RMDSZ-programot képviselje. Egyesek nem akarják megérteni, hogy idén március 24-én új megyei elnököt választottak, új ügyvezető elnökség alakult. Ezzel az elnökkel kellene konzultálniuk. A mostani ülésen határozat született arról, hogy a Szociáldemokrata Párttal szükséges együttműködniük. Előzőleg a kormánypárt helyi szinten eldöntötte, hogy megszüntetnek az RMDSZ-szel mindennemű kapcsolatot, és megvonják a politikai támogatást. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ háza tája. Beszélgetés Kovács Attila megyei elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Szentegyházán találhatnak otthonra azok a súlyos testi, illetve szellemi fogyatékos Hargita megyei gyermekek, akik nemrég még a Bákó megyei Gyimesbükkön voltak, de ezentúl Hargita megyében kell elhelyezni őket. A kiszemelt épület az országúthoz közel, a kultúrotthon és az általános iskola szomszédságában található, ahol jelenleg orvosi rendelő és napközi is működik. - Elsősorban azt szeretnénk, hogy csak Hargita megyei gyermekek kerüljenek ide, ugyanakkor a személyzetet Szentegyházáról alkalmazzák, hisz ez új munkahelyeket jelent - mondta a polgármester. /Kovács Attila: Szentegyházára kerülhetnek a fogyatékos gyermekek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./
2001. október 6.
Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./
2001. december 7.
Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnökkel beszélt a szervezet tevékenységéről. A megyében a kiszállások rendszeresek az RMDSZ-szel való találkozások iránt hatalmas érdeklődést tanúsítanak a magyar lakosok, szögezte le. A találkozókon jogi-, orvosi tanácsadást is biztosítanak, szociális problémákkal foglalkoznak, de mindig kulturális, szórakoztató jellegű előadást is szerveznek. A legnagyobb érdeklődést mindenütt a kedvezménytörvény váltja ki. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ háza táján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2002. március 2.
Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2002. március 14.
Márc. 16-án kétórás műsorral jelentkezik az újrainduló brassói magyar nyelvű tévéadás.1990. március 15-én sugároztak legelőször magyarul. Tavaly a brassói tévécsatorna megszüntette a magyar és német adások sugárzását, arra hivatkozva, hogy azok nem férnek bele a nyári műsorrácsba.Bálint Ferenc, a régi és az új magyar adás szerkesztője elmondta: "A műsor újraindulását a Brassai Társaságnak és az RMDSZ-nek, különösképpen Kovács Attila megyei elnöknek köszönhetjük, aki tárgyalásokat folytatott Aristotel Cancescu megyei elnökkel az ügyben." /Petki Judit: Két óra magyarul. Újraindul a brassói magyar tévéadás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./
2002. április 13.
Márc. 24-én múlt egy éve, hogy Brassó megye RMDSZ-szervezetének élére országos szinten a legfiatalabb vezetőség került. Kovács Attila, a szervezet elnöke /sz. 1974/ a kolozsvári Babes?Bolyai Tudományegyetem filozófia karán szerzett diplomát, majd ugyanott elvégezte a masteratust, amely francia nyelven folyt, 98-ban végzett, ezután felvételizett a budapesti ELTÉ-re doktorátusra, tanulmányait fél év múlva fogja befejezni. A politikai filozófia érdekli. A filozófia, harcművészetek és más sportágak mind együtt vannak Kovács Attilában. 1998-ban lett a brassói RMDSZ-nél ifjúsági alelnök. Kovács Attila egyik célja volt, hogy a helyi RMDSZ-be a fiatalos lendület tudjon bevezetni. Eredmény, hogy az Áprily Lajos Középiskola kérdése tizenkét év után hivatalos szerződés tárgya lett mind helyi, mind országos szinten. Sikerült elérni a magyar nyelvű televíziózás újraindítását /szombaton kétórás műsoridő/. A megyei nyolctagú elnökségből ketten távoztak: Fülöp Károly tanfelügyelő, tanügyi alelnök és Bíró Sándor tanár, gazdasági alelnök. /Tóásó Áron Zoltán: Filozófiát tanult, karatézott, politikus lett belőle... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2002. május 9.
Rendezvénysorozattal emlékeztek meg az elmúlt héten Szentegyházán a Gyermekfilharmónia megalakulásának huszadik évfordulójáról. A nemzetközi hírű együttes, a Gyermekfilharmónia létrehozója, Haáz Sándor zenetanár megjegyezte, hogy húsz év alatt két korszakot élt meg, az egyik a kommunizmus, a másik a mostani szabad liberalizmus állapota. Mindkét korszak egyfajta túlélés, értékátmentés jegyében telt el. Ennek az együttesnek meg kellett alkotni, ki kellett találni a repertoárját, hiszen a zeneirodalomban egyszerűen nem léteznek olyan művek, amelyek szimfonikus zenekarra és gyermekkórusra íródtak. /Kovács Attila: A csapatmunka pótolhatatlan élménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
2002. június 3.
Kifelé a románokkal az iskolából!" – olvasható a Monitorul de Brasov máj. 29-i számának címoldalán. "Az Áprily Lajos Középiskolában tanuló magyar diákok szülei a román osztályok kilakoltatását kérik"- írta a brassói lap, a magyar szülők arra panaszkodtak, hogy az épület túlzsúfoltsága káros hatással van az oktatásra és a diákok egészségére. A román szülők is beadványt küldtek az oktatási tárcához, mivel a magyarok meg akarják szüntetni iskolájukat. A cikk ismerteti az Áprily igazgatója, Nedeczky László állásfoglalását is a magyar szülők kezdeményezte beadványhoz mellékelt aláírásgyűjtés kapcsán: "Nem ismeretlen számomra a szülők indítványa, egyetértek velük, de igazgatóként nem tudok ebbe belekeveredni." Az RMDSZ sajtótájékoztatón Kovács Attila Brassó megyei elnök ismertette az érdekvédelmi szervezet álláspontját: nem szegregációról, szeparatizmusról van szó, csupán azt kérjük, ami a mienk. Emlékeztetett rá: egyezségük a kormánypárttal az iskolakérdés megoldására és ez folyamatban van. A magyar szülők 1990 óta készítettek beadványokat. Azt kérték, hogy Áprily Lajos Középiskola önálló magyar iskola legyen. Brassó megyében még ma sincsenek magyar nyelven kiírva az intézménynevek, a települések határába tett táblákat pedig ismeretlen tettesek lemázolják. /(Tóásó Áron Zoltán): Sajtóprovokáció indult Brassóból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2002. augusztus 7.
Évről évre újabb épületek jelennek meg a Csíkszereda-Székelyudvarhely országút mentén létesült keresztény táborban, a Hargitán. A táborban egymást váltják a csoportok egész nyáron. A Hargita Keresztény Tábort a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége hozta létre, jelenleg 120 személy befogadására alkalmas. A beruházások kizárólag külföldi adományoknak köszönhetően valósultak meg. A táborba bármilyen felekezetű csoportokat szívesen fogadnak, egyetlen feltétel a keresztényi magatartás. A tavaly átadott, konferenciateremmel rendelkező új épület mellett már készen állnak a sportpályák, a jövőben pedig egy szerényebb méretű öregotthont és egy úszómedencét is terveznek. A közeljövőben saját kút fúrásához kezdenek hozzá. /Kovács Attila: Gyarapodik a Keresztény Tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
2002. augusztus 12.
A negyedik Egyetemes Unitárius Találkozót tartották aug. 10-én a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Nagyszámú unitárius érkezett Magyarországról, az Egyesült Államokból, Kanadából és több európai országból a találkozóra. Székely ruhás lovasok hozták a milleniumi zászlót, valamint az unitáriusok zászlaját. Az ünnepi beszédet William G. Sinkford, az egyesült államokbeli unitárius és univerzalista egyház elnöke tartotta, szavait dr. Szabó Árpád unitárius püspök tolmácsolta. A résztvevők végül megkoszorúzták Orbán Balázs közeli síremlékét. /Kovács Attila: Unitáriusok Szejkefürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./
2002. augusztus 20.
Augusztus 18-án, vasárnap került sor Brassóban Szent István király megünneplésére. Az RMDSZ és az egyházak által szervezett megemlékezés a belvárosi római katolikus templomban kezdődött, ezután vonult az ünneplő közösség az Áprily Lajos Középiskola udvarára, Széchenyi István fehér márványból készült emléktáblájához. Itt Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök és Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztő-menedzsere szólt a közel száz fős tömeghez, a Brassói Magyar Dalárda pedig énekeivel tette ünnepivé a koszorúzást. /(Tóásó Endre): Brassóban is ünnepeltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2002. szeptember 12.
Székelypálfalván a tanintézmény léte második éve bizonytalan. A tavaly, illetve az idén is felröppent a hír, hogy nem lesz tanévkezdés az I-VIII. osztályos iskolában. Az iskola egyelőre nem zárja be kapuit. -Jelenleg Pálfalván 7, Váralján 10 tanuló jár az I-IV. osztályba. Ötödikben 7, hatodikban 8, hetedikben 6, nyolcadikban 6 fő az osztályok létszáma. /Kovács Attila: Székelypálfalván megmaradt az iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./
2002. október 29.
Kovács Attila Zsigmond, az Egri Általános Iskola igazgatója nemrégiben a Csűry Bálint Néprajzi Társaság létrehozását kezdeményezte. Egri faluban, szülőfalujában Csűry Bálint nyelvésznek egy emléktáblája van, amelyet felavatása óta senki sem koszorúzott meg. A faluban létrehívott Csűry Bálint Néprajzi Társaság független lesz az önkormányzattól és az iskolától. Szeretnék, ha a kultúrotthon, a Csűry Bálint Művelődési Központ hagyományőrző rendezvények helyszínévé válna. Az egri iskolát Csűry Bálintról szeretnék elneveztetni. /E. Gy.: Civil szervezet irányítása alá kerül a Csűry Bálint Művelődési Központ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./
2002. november 4.
Homoródalmás azon ritka községek egyike, amelyek egyetlen faluból állnak. Almás a legkevesebb lakossal rendelkező, egy faluból álló község Udvarhelyszéken. A negyedévenként megjelenő Almási Közélet, a falu lapja szerint a lakosság száma 1415 fő. A jelenlegi törvények szerint csak olyan település kérheti a községi rangra emelést, amelynek lakossága meghaladja az 1500 főt. /Kovács Attila: Udvarhelyszék legkisebb községe. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./
2002. november 20.
Nov. 20-án kezdi meg erdélyi látogatását Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, a felesége és Ara-Kovács Attila (Külügyminisztérium). A küldöttség Nagyváradra érkezik, ahol sajtóreggelin vesznek részt az Erdélyi Riport székhelyén, majd a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak. A küldöttség Kolozsvárra utazik, ahol megbeszélést folytatnak Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Eckstein-Kovács Péter szenátorral és másokkal. A küldöttség további útja: Marosvásárhelyre és Szováta. /Erdélyi látogatáson Kuncze Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2002. november 21.
Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke pártküldöttség élén nov. 20-án hivatalos látogatásra érkezett Romániába. A pártelnököt felesége és Ara-Kovács Attila külügyminisztériumi helyettes államtitkár kísérte el erdélyi útjára. Kuncze Gábor Nagyváradon az Erdélyi Riport hetilap munkatársaival és a helyi RMDSZ vezetőivel találkozott, majd Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péter szenátorral, a szövetség Szabadelvű Kör platformjának elnökével tárgyalt. Szóba került az erdélyi magyarság létszámának csökkenése. Kuncze Gábor elmondta: megvizsgálják, hogy az SZDSZ irányította tárcák miképpen járulhatnak hozzá az RMDSZ és az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósításához. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy liberális pártként az SZDSZ természetes partnere az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Kuncze Gábornak címzett - szerkesztőségünkbe is eljuttatott - levelében adott hangot elégedetlenségének amiatt, hogy a kolozsvári szervezők nem tették lehetővé az SZDSZ elnökével való találkozását. Konya-Hamar ebben "azt a fajta megosztó szándékot" vélte felismerni, amely "nemcsak az erdélyi, de a kolozsvári magyarságot" is célba vette. /T. Sz. Z.: Gyakorlatias kapcsolatokra törekszik az SZDSZ. Kuncze Gábor pártelnök megkezdte erdélyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2002. november 23.
A nov. 22-23-i "Bethlen Kata Diakóniai Napok" rendezvénysorozat témája a szeretetszolgálat, vagyis a diakóniai szervezetek munkája. Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület rendezvényén Kovács Attila, a Diakóniai Központ igazgatója üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatkoztak az Erdély minden részéből érkezett szervezetek képviselői. Több mint húsz intézmény képviseltette magát. /Köllő Katalin: Ha szeretet nincs énbennem, a hitem sem ér semmit. Diakóniai napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2003. január 10.
Muckenhaupt Erzsébet /sz. Szombatság, 1952./ a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum főmuzeológusa régikönyv-szakértő, feladata a múzeum gyűjteményében található XV-XIX. századi régi könyvek és kéziratok tudományos feldolgozása. Kutatásairól írt tanulmányai számos folyóiratban, évkönyvben jelentek meg. Önálló kötete /A csíksomlyói Ferences Könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980-1985/ 1999-ben látott napvilágot. Az EMKE a csíksomlyói ferences könyvtárban végzett munkásságáért, a nemzeti kulturális örökség feltárásáért Monoki István-díjjal jutalmazta. Muckenhaupt Erzsébet elmondta: 1980-ban előkerültek a csíksomlyói elrejtett könyvek: a Mária-szobor talapzatából került ki 33 értékes könyv. A másik részüket 1985-ben találták meg. A ferencesek a rend feloszlatása előtt elrejtették ezeket a könyveket. Jegyzőkönyvet készítettek, hogy a könyvek a kolostor tulajdonában maradnak. Azonban a titkosrendőrség beavatkozott, a múzeumba szállíttatta a megtalált könyveket. Muckenhaupt Erzsébet tanulmányozta a könyvkötéseket. A kötések a bejegyzéseken kívül a könyv történetére, tulajdonosaira, használóira és a használat helyére és idejére vonatkozó lényeges adatokat is hordoznak. /Oláh-Gál Elvira: Sorsom a régi könyvekhez kötött. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10. - Részlet a Székelyföld című kulturális folyóirat 2002. novemberi számában megjelent interjúból/ Orosz-Pál József, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Főiskola zenetanára, több kórus vezetője kapta az EMKE Nagy István-díját zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért. 1972 óta tanít Székelyudvarhelyen. Több éven át vezetett egy 150 tagú kórust. Ebből alakult egy kislétszámú kórus, a Camerata leánykórus 1985-ben, amely később vegyes karrá alakult. A főiskola kórusa az országban az egyetlen kórus, amely tagja a világválogatott énekkarnak. Több alkalommal szerepeltek külföldi versenyeken. Legközelebb Norvégiába van meghívásuk.Augusztusban Ópusztaszerre hívták őket. Rendszeresen jelen vannak az Orbán Balázs-ünnepélyeken, március 15-én is. Idén 75 éves lesz a Balázs Ferenc Énekkar, amelynek szintén ő a vezetője, az évforduló tiszteletére egy fesztivált szerveznek. Nemrég jelent meg Orosz-Pál József Kör-kör, ki játszik? című kötete, amely az óvodai ének-zenepedagógiai mű és dalosgyűjtemény. /Kovács Attila: Továbbra is szolgálni az ügyet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./Dr. Papp Kincses Emese tanár /sz. Marosvásárhely, 1943/, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója, megyei önkormányzati képviselő. Német-magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). 1981-ben nyerte el a filológiai tudományok doktora címet a BBTE-n. Disszertációja témája: A két világháború közötti romániai magyar történelmi regény. Tudományos dolgozatai, recenziói, irodalomtörténeti és nyelvtudományi, módszertani dolgozatai különböző kötetekben és periodikákban látnak napvilágot. Virrassz velem című dokumentumregénye harmadik kiadása a napokban hagyta el a nyomdát. Tudományos konferenciák szervezője és meghívott előadója, ugyanakkor több színpadi produkció rendezője, szövegkönyvírója, esetenként zeneszerzője. Az EMKE 2002-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát. Dr. Papp Kincses Emese vallja: "magyarnak lenni érték, így feladatunk a magyarságtudat erősítése. A keresztény értékrend, a tisztesség, a hűség, az igazság kimondása erkölcsi parancs." /Sarány István: Magyarnak lenni érték. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./
2003. február 26.
Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./
2003. március 13.
Magyar Örökség Díjat adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak a Magyarországért Alapítvány. A kitüntetést márc. 22-én adják át Budapesten. A Magyarországért (Pro Hungaria) Alapítvány 1995-ben hozta létre a Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre kezdeményezésére. A szervezet a díjak odaítélése révén azt reméli, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők, "s az unokáink unokái számára is példát jelentenek". "Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne a társadalmi-tudományos-kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, melyek kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek" - foglalja össze tevékenységének lényegét, szellemiségét az alapítvány alapszabálya. A szervezet által felkért Magyar Örökség Bírálóbizottság tagjai között szerepel Erdélyből Benkő Samu kolozsvári történész és Veres-Kovács Attila nagyváradi református lelkész. A Magyar Örökség Díjat évente négyszer adják át, pénzjutalom nem jár vele. Legutóbb, 2002 decemberében elismerésben részesült Batthyány-Strattman László szegényeket istápoló munkássága, Hajós Alfréd sportemberi és építészeti teljesítménye, Nyírő József székelységhez hű írói munkássága, V. Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilága, Balázs Árpád kórus- és hangszeres zeneszerzői munkássága, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum két évszázados, kultúraápoló tevékenysége, valamint Böjte Csaba és az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium árvákat nevelő testvéri szeretete. /Rostás Szabolcs: A Magyarok Aranykönyvébe kerülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2003. március 18.
Megváltoznak a postai irányítószámok. A változtatást elsősorban a küldemények elektronikus feldolgozásának bevezetése indokolja. Május 1-től hatszámjegyűek lesznek a postai irányítószámok a jelenlegi négyszámjegyűek helyett. - Az új irányítószámok első számjegye a postai tartomány számát jelenti, mivel Romániát 10 postai tartományra osztották fel. A második a megye száma, a következő négy pedig a helységé. Hargita megye a brassói tartományhoz tartozik, ennek az 5-ös szám felel meg. A megye helységeinek irányítószámai tehát ötössel kezdődnek. A megyét a 3-as szám jelenti, azaz a második szám a 3. Az új rendszerben az 50 000 lakosnál nagyobb városokban az utcák is külön kódot kapnak, így a számok városon belül is különböznek. Csíkszereda, bár nincs 50 000 lakosa, megyeszékhelyként a megyében egyedül kerül ebbe a helyzetbe. Így például a csíkszeredai Virág utca postai irányítószáma 530130, a Jégpálya negyedé 530133 lesz. Hargita megye többi városában és községében településenként egy-egy irányítószám lesz, amelyek szintén 53-mal kezdődnek. A levelek kézbesítési ideje jelenleg a postai tartomány területén belül a feladás után egy nap, amennyiben a küldeményt a postakocsi indulása előtt teszik postára, a tartományon kívül pedig két nap. Ezek a határidők a munkanapokra vonatkoznak. Márc. 1-től a székelyudvarhelyi 1-es postahivatalban is feladhatók és átvehetők a külföldi csomagok, feladni szerdán 10-12 óra között lehet, átvenni kedden és csütörtökön. /Kovács Attila: Változnak a postai irányítószámok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./
2003. március 18.
Veres Kovács Attila nagyváradi református lelkipásztor meghívásnak eleget téve néhány hetet töltött az Egyesült Államokban és Kanadában, hogy a magyar diaszpóra életét közelebbről megismerje. Az Egyesült Államokban két magyar református egyházkerület van: a Krisztus Egyesült Egyházán belül a Kálvin, illetve a Független Magyar Református Egyházkerület. Az első napokban a Kálvin Egyházkerület lelkészeivel találkozott. Nehéz helyzetben van mindkét egyházkerület, mert fokozatosan kiszorul az életükből a magyar nyelv. Két istentiszteletet tartanak: egy magyar és egy angol nyelvűt. Az angolon általában többen vannak. A kanadai Montrealban a Székely Egyesület 70. évfordulóján is részt vehetett, majdnem 300 elszármazott székellyel együtt. Az ottani kis magyar sziget igyekszik fenntartani önazonosságát. A fiatalok a Gyöngyösbokréta Együttesben táncolnak, a népdalokat szakemberektől tanulják. Kanadában jobban őrzik az identitásukat a magyarok, mint az USÁ-ban. Az anyaországi egyházak elhanyagolják a diaszpórát. Nincs koncepciójuk vagy kidolgozott stratégiájuk a diaszpórára vonatkozóan. A régi óriási nagy magyar közösségek, mint a clevelandi vagy a Detroit környéki volt autógyári kolóniák fokozatosan felbomlanak. /Fábián Tibor: Nagy magyar közösségek helyett kis nyelvi szigetek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 18./
2003. március 24.
Márc. 22-én újból bizalmat szavaztak az RMDSZ Brassó megyei elnökének Kovács Attilának a tisztújító küldöttgyűlésen. "Nagyon fontos célkitűzésünk volt a belső egység helyreállítása, a belső szabályok betartása, a béke és a csend megteremtése az RMDSZ szervezetben. " - mutatott rá elnöki beszámolójában Kovács Attila. A szervezet elnökének programjában szerepel egy önálló magyar nyelvű iskola megteremtése, a földek és erdők visszaszerzése, a vidéki szervezetek megerősítése, a helyi önkormányzatok anyagi támogatása, a civil szférával és az egyházakkal építő jellegű kapcsolat kialakítása. A közvetett választáson résztvevő 344 küldött Szakál Andrást, Bálint Lászlót és Magdó Leventét választotta az SZKT tagjává. /Belső választások - 2003. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 24., 2422. sz./
2003. március 26.
Márc. 22-én Brassóban a Megyei Küldöttek Gyűlése megválasztotta két évre a megyei RMDSZ-szervezet vezetőségét. Az új megyei elnök Kovács Attila lett, a 333 érvényes szavazat közül 252 szólt mellette, Markó Gábor 59 szavazatot kapott és Simon Sándor 21 jelenlevő bizalmát élvezte. A brassói városi elnök Szente László lett, a megjelentek közül 106 személy szavazott rá. /Megtörtént a tisztújítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2003. március 26.
A Bethlen Kata Diakóniai Központban /Kolozsvár/ ingyenes jogi tanácsadás indult Kovács Attilának, a központ igazgatójának ötlete nyomán, amelynek célja segíteni az egyházi tervezetek sikeres elindítását. Segítség hiányában ugyanis a jó pályázatok sikertelenek. A tanácsadás főként olyan jogi problémákban ad eligazítást, mint például telekügyek, föld visszajuttatási gondok, vagy különböző adóilletékek. /Köllő Katalin: Diakóniai ingyenes jogi tanácsadás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2003. június 20.
Hat országból 150 résztvevő érkezett arra a nemzetközi konferenciára, amelyet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai székhelye látott vendégül. A városi víz-, gáz- és villamosenergia-hálózatok fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a korróziós kérdésekre című tudományos ülésszak jún. 19-én kezdődött és jún. 20-án zárul. Dr. Lingvay József professzor volt a konferencia főszervezője. Üdvözölte a kezdeményezést Tánczos Vilmos, a Sapientia - EMTE rektor-helyettese és dr. Szilágyi Pál professzor, az egyetem tanulmányi osztályának vezetője. /Kovács Attila: Nemzetközi konferencia Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2003. július 14.
Júl. 11-én Kiss Ibolya marosludasi festő munkáival Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyílt a Bethlen Kata Galéria. Kovács Attila, az intézmény igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, felidézve: az 1996-ban létesített központ fennállásának hét esztendeje alatt az erdélyi magyar civil társadalom katalizátorává vált a falai között megtartott konferenciák, tanfolyamok és egyéb rendezvények által. Szekeres Adél tanárnő, helytörténész ismertette Kiss Ibolya pályáját, aki a Mezőség tájait ragadta meg színeivel. /Sándor Boglárka Ágnes: Mezőségi táj a Bethlen Kata Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/
