Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. szeptember 13.
Iliescu elnök megbékélési javaslata éppen arra irányul, hogy lehetővé tegye a kijutást az alapszerződésről kezdett tárgyalásokon kialakult zsákutcából, jelentette ki Mircea Geoana szóvivő szept. 13-i sajtóértekezletén, Kovács László külügyminiszter szept.12-i nyilatkozatára reagálva. Kovács László úgy nyilatkozott, hogy Budapest kész nyilatkozatot aláírni román partnerével, de ez nem pótolja az alapszerződést, mivel az alapszerződés a vitás kérdéseket jogi normában rendezi. /Magyar Nemzet, szept. 14./
1995. szeptember 21.
Remélem, az ellenzék sem gondolja, hogy erővel kellene rákényszerítenünk akaratunkat szomszédainkra - mondotta Kovács László külügyminiszter. Romániával kapcsolatban kulcskérdés a kisebbségi jogokat összefoglaló nemzetközi és európai dokumentumok jogi normaként beemelése a szerződésbe. Ettől a román fél elzárkózott, nem tűnik közelinek a megegyezés. Kovács László egyetért az ellenzékkel abban, hogy Szlovákiában és Romániában kisebbségellenes rendelkezéseket hoztak: Szlovákiában az asztalon van az államnyelv védelméről szóló törvény, tervezik az ún. alternatív oktatás bevezetését, több iskolaigazgatót elbocsátottak. A romániai magyarok számára a legsérelmesebb az oktatási törvény. Román részről elfogadták az a magyar kezdeményezést, hogy a két ország szakértői tekintsék át a törvény végrehajtásával kapcsolatos lehetőségeket. Még mindig nem kapták meg a román megbékélési javaslatot, jelentette ki a külügyminiszter. /Népszabadság, szept. 21./
1995. szeptember 22.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 22-én fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a román-magyar megbékélésre vonatkozó három okmánytervezetet. A külügyminiszter leszögezte, hogy román félnek szándékában áll az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások folytatása. Ugyanezen a napon Budapesten Kovács László külügyminiszter fogadta Ioan Donca román nagykövetet, aki átnyújtotta a három dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
1995. szeptember 24.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT-hez intézett levelében több kérdésben is bírálta a magyar kormány magatartását: nem célravezető Horn Gyula miniszterelnök Vacaroiu kormányfővel való brünni találkozóján bejelentett azon elképzelése, hogy magyar szakértői küldöttség tanulmányozza a román tanügyi törvény végrehajtását a helyszínen. Nem ért egyet Kovács László külügyminiszterrel, hogy Romániával szemben nem használhatók "olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása". Tőkés László sürgette az RMDSZ-t, hogy adja értésére a magyar kormánynak: határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A magyar fél megengedő jellegű, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista román hatalom alá, miközben Romániában változatlan erősséggel tart tovább a kisebbségi magyarság elleni politikai kurzus. Bírálta "a kiváló román-magyar katonai együttműködésről szóló, nagy gonddal kialakított hiedelmet", szembe állítva azzal, hogy közben "megállás nélkül folyik a magyar többségű vidékek és települések, legfőképpen pedig Székelyföld militarizálása" az etnikai összetétel megváltoztatása céljából. Tőkés László szerint az RMDSZ-nek figyelmeztetni kellene a magyar kormányt a román katonapolitika betelepítési gyakorlatának és védelmi doktrínájának magyarellenességére, továbbá a magyar Honvédelmi Minisztériumot arra, hogy ne nyújtson támogatást a magyar települések elrománosítására. A püspök felszólította az RMDSZ-t, hogy hirdessen tanügyi válsághelyzetet, és abszolút prioritásként kezelje a romániai magyar nyelvű oktatás, illetve a kisebbségi tanügyi autonómia kérdését. Megismételte azt a nézetét, hogy a romániai magyar politizálás "bűnbeesése" a PER-tárgyalásokkal kezdődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ PER=Project on Ethnic Relations amerikai szervezet.
1995. szeptember 27.
Az ENSZ-közgyűlésre érkezett Kovács László magyar külügyminiszter szept. 27-én félórás megbeszélést tartott New Yorkban román kollégájával, Teodor Melescanuval. A találkozón az Iliescu elnök által kezdeményezett megbékélésről volt szó. Kovács László kijelentette, hogy a magyar kormány kedvezően fogadta a megbékélés gondolatát, annál is inkább, mert az szerepel a magyar kormányprogramban. A megbékélés feltételezi a megoldatlan problémák rendezését, tette hozzá a magyar külügyminiszter, a kisebbségi jogok érvényesítése csak jogi aktussal, kötelezettséget rögzítő úton valósítható meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1995. szeptember 28.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője nyílt levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, emlékezetve arra, hogy néhány hónapja nyílt levéllel fordult a köztársasági elnökhöz, Horn Gyula miniszterelnökhöz és még húsz magyarországi vezető politikushoz. Azt kérte, hogy Magyarország biztosítson védőhatalmi státust és kettős állampolgárságot az utódállamokban élő magyarság számára, továbbá adjon kárpótlást a nyugati hadifogságot szenvedett egykori magyar állampolgároknak. Levelére csak Göncz Árpádtól, Horn Gyulától és Kovács László külügyminisztertől nem jött válasz. Jelenleg a Vajdaságban a szerb menekültek szervezett betelepítése történik, ezzel megváltoztatják az etnikai viszonyokat. Albánia tiltakozott a szerbek Kosovóba telepítése ellen, Magyarország azonban hallgat. Ennek a hallgatásnak a megtörésére szólítja föl a magyar kormányt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./ Dáné Tibor reagált Katona Ádám fenti nyílt levelére: elveti a védőhatalmi státus lehetőségét, ezt nem biztosítja a nemzetközi jog. Dáné szerint csak az RMDSZ szövetségi elnöke fejezheti ki aggodalmát a szerb betelepülők inváziója ellen, egy platform-szóvivő ilyen felszólítása aránytévesztés, "vidékiesen tenyeres-talpas bumfordiság is." /Dáné Tibor: Tényleg a kakas kukorékolja fel a napot? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ válasz:
1995. október 3.
Az ellenzék szerint felborult a külpolitikai hatpárti konszenzus, nem kellene változtatnia a kormánynak, tette fel a kérdést a 168 Óra munkatársa. "Meggyőződésem, hogy nem a kormánynak kellene irányt váltania, hanem az ellenzéknek kellene változtatnia magatartásán" - felelte Kovács László külügyminiszter. A célok megvalósításának módjában van eltérés. "Néhány ellenzéki politikus viszont, kimondva, kimondatlanul az egész magyar külpolitikát a határon túli magyarság támogatásának próbálja alárendelni." A nyomásgyakorlás nem célravezető. A miniszter szerint az ellenzék hamis állításokból kiindulva támadja kormányt. - Iliescu elnök megbékélési nyilatkozata egybeesik a magyar kormányprogrammal, ehhez rendezni kell a vitás kérdéseket. Vannak kedvező jelenségek: növekedett a magyar-román kereskedelmi forgalom, a katonai kapcsolatok erősödtek. /168 Óra (Budapest), okt. 3./
1995. október 4.
Okt. 4-én Gheorghe Tinca védelmi miniszter Budapesten találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Kovács László elmondta, hogy a megbékélés egybeesik a kormányprogrammal, sőt az MSZP választási programjában is szerepel. A megbékéléshez nélkülözhetetlen a feszültséget okozó kérdések rendezése. Tinca elmondta, hogy 240 ezerről az ezredfordulóra 190 ezerre csökkentik a román hadsereg létszámát /a magyar honvédség létszámát 90 ezerről már 1998-ra 60 ezerre csökken/. Magyar részről felvetették, hogy a román oktatási törvény és a nemzeti jelképekről hozott jogszabály sérti a kisebbségek jogait. Tinca szerint tekintettel kell lenni a többségi nemzet érzékenységére. Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy a két ország nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, a két miniszter közös levelet írt William Perry amerikai védelmi miniszternek, hogy tájékoztassák őt a magyar-román katonai kapcsolatokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1995. október 9.
Kovács László külügyminiszter New Yorkban tett nyilatkozata azt a benyomást keltette, mintha "én ellene volnék a tárgyalásoknak, a párbeszédnek, a kemény vonalat képviselném"- nyilatkozta Tőkés László a Duna Televízió okt. 9-i, Esti kérdések című műsorában. A tárgyalókészséget azonban nem szabad összetéveszteni a minden áron való kapcsolattartással. Tőkés László bírálta a román-magyar katonai együttműködés hiedelmét is. "Közismert tény - válaszolta - hogy katonai és karhatalmi alakulatokat telepítenek nem csupán Székelyföld, hanem a partiumi magyar többségi területek településeire - Szatmárra, Nagykárolyra, Nagyszalontára." Ez egyfelől megfélemlítés céljából történik, másfelől a románok túlsúlyát emelik. "Szomorúnak tartom Keleti György honvédelmi miniszter azon kijelentését: Romániának, a román katonaságnak belügye, hogy hová telepít katonai alakulatokat saját országa területén." Tőkés László az RMDSZ-t is bírálta, a tanügyi válsághelyzettel kapcsolatban: "Minimalista célkitűzésnek tartom a tanügyi osztály alelnökének azt a tervezetét, hogy a létező kereteket kell kitölteni, hogy a minőségi javulásra kell törekedni." A "kis lépések politikájának becézett tanügyi politika összességében nem vezet semmire." /Új Magyarország, okt. 10./
1995. október 12.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT gyergyószentmiklósi tanácskozásához intézett levelében leszögezte: a magyar kormány megengedő magatartása csak a romániai nacionalistákat segíti, miközben Romániában változatlan erejű a magyarellenesség. Tőkés László megállapításáról kérdezte meg a Demokrata munkatársa Csapody Miklóst, az MDF országgyűlési képviselőjét és Lábody Lászlót, a HTMH elnökét. Csapody Miklós elfogadta Tőkés László érvelését, hozzátéve: hivatalos magyar kormányküldöttség utazott Romániába, hogy ellenőrizze az oktatási törvény végrehajtását, ez minősíti a magyar kormányt. Ez a törvény alapjaiban dönti romba a magyar nyelvű oktatást. Kovács László külügyminiszter állítása, hogy a keményebb fellépés nem vezet eredményre, csak újabb táptalajt ad a romániai szélsőséges nacionalista erőknek. Korrektebb, határozottabb magyar külpolitikával kellene elősegíteni a két ország megbékélését. A külpolitikai vezetés egy részében működnek a Varsói Szerződés idején kialakult régi reflexek. "A magyar külpolitika elfogadó és korlátozó jellegű." Romániában növekszik a magyarellenesség. Lábody László a romániai fejleményeket illetően igazat adott Tőkés Lászlónak, azonban azt visszautasította, hogy a magyar kormány fellépése lovat adna a nacionalisták alá. A kemény diplomácia fogalma számára értelmezhetetlen. Iliescu elnök washingtoni látogatásakor amerikai részről elhangzott, Románia akkor kaphatja meg a legnagyobb kedvezményt, ha megfelelően bánik a magyar kisebbséggel. "Nem értek egyet Csapody Miklóssal abban, hogy a magyar kormány tétova és elfogadó magatartást tanúsít" - jelentette ki. A Honti Mária vezette delegáció nem az oktatási törvény végrehajtását ellenőrizte, hanem kifejtette, miért rossz a törvény. Horn Gyula miniszterelnök a vajdasági magyarok képviselői előtt kijelentette: nincs olyan nemzetközi tárgyalása, amelyen ne hozná szóba a határon túli magyarság problémáját. /Demokrata, okt. 12./
1995. október 17.
Kovács László külügyminiszter okt. 17-én a Külpolitika folyóirat újraindítása alkalmából vont mérleget a magyar külpolitika másfél évéről. Elmondta, hogy míg a kétoldalú kapcsolatok Szlovákiával és Romániával dinamikusan fejlődtek, addig a két országban élő magyar kisebbség helyzetében aggasztó változások történtek. Ennek ellenére nincs ok változtatni a magyar külpolitikán, nyomásgyakorlásra nincs mód, fejtette ki. /Magyar Hírlap, okt. 18./
1995. október 24.
Okt. 24-én az Országgyűlés ülésén Németh Zsolt /Fidesz/ bírálta a kormányt, amiért késik a román megbékélési indítványra vonatkozó válaszadással. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy Melescanunak jelezte: Budapest üdvözli a kezdeményezést, azonban a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez nem elegendő a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1995. november 1.
Kovács László külügyminiszter az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának nov. 1-jei ülésén ismertette a magyar elképzelést a magyar-román megbékélési folyamatról: négy dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia-német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Hírlap, nov. 2./
1995. november 1.
Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./
1995. november 2.
Kovács László külügyminiszter cáfolta az ellenzék által hangoztatott, a külügyet érintő tisztogatások vádját. Elmondta, hogy az Antall-kormány 44 misszióvezetőt /34 nagykövetet és 10 konzult/ nevezett ki, akik közül eddig 28-an távoztak. A tárca legfelső vezetéséből nyolcan távoztak, a 25 főosztályvezetőből 9-en. Az előző kormány idején 336-an léptek be a Külügyminisztériumba, közülük 245-en most is ott dolgoznak /tehát 91 főt távolítottak el/. /Magyar Hírlap, nov. 2./
1995. november 7.
Kovács László külügyminiszter nov. 7-i sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a többcsatornás egyeztetés nem hátráltatja a megbékélést. A megbékélésre ugyanis nemcsak a két ország között, hanem Romániában, a többség és kisebbség feszültségekkel terhes viszonyában is szükség van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
1995. november 28.
Tovább duzzadt a kőrösfői Vasvári Pál-emlékoszlop körüli botrány. Az ügyben eddig négy tárgyalás zajlott le: a megyei tanács kihágási jegyzőkönyvet állított ki Kovács László polgármester ellen, mert nem bonttatta le a kopjafát, és Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök ellen, amiért a kopjafa-állítást megszervezte. Ezeket a jegyzőkönyveket később a bíróság megsemmisítette. A harmadik perben a kőrösfői helyi tanács kérte a bíróságot, kötelezze az RMDSZ-t a kopjafa lebontására. Nov. 24-én volt az első tárgyalás, a következőt januárra tűzték ki. A negyediket a prefektúra indította: kötelezzék a községi tanácsot az emlékmű lebontására. Első fokon a megyei törvényszék jóváhagyta a prefektúra kérését. Az ítélet nem jogerős, a községi tanács fellebbezést nyújtott be. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
1995. december 1.
Egyetértünk Iliescu elnök kezdeményezésének céljával, a két ország közötti megbékéléssel. Erre a módot a vitás kérdések megoldása jelenti a többség és a kisebbség között, mert ott mutatkoznak jelentős feszültségek, hangsúlyozta Kovács László külügyminiszter a Curierul National bukaresti lapnak adott interjújában. A kisebbségi problémákat csak jogi úton lehet rendezni, nem politikai nyilatkozatokkal. - A szlovák nyelvtörvény ellentétes az alapszerződéssel, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1995. december 18.
Határon túli magyar szervezetek vezetőinek csúcstalálkozója volt dec. 18-án Budapesten, ahol Kovács László külügyminiszter, illetve Tabajdi Csaba államtitkár a kormány támogatásáról és szolidaritásáról biztosította őket. Erről számoltak be este a Kossuth Klubban, a sajtótalálkozón. Lábody László, a HTMH elnöke szerint Kovács László vázolta a magyar külpolitika mozgásterét, cselekvési lehetőségeit, eszköztárát, kitért az időnként elhangzó, megalapozatlan kritikákra. Lábody László leszögezte: a két ország közeledésének feltétele a romániai magyar-román viszony alakulása, a kisebbségi jogok maradéktalan biztosítása. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: arra kérték a magyar diplomáciát, hogy a határon túli magyarok jogait még erőteljesebben támogassák az európai intézményekben. Duray Miklós, az Együttélés elnöke rámutatott: a magyar diplomácia irányítói a szlovák-magyar alapszerződés megkötésekor nem vették figyelembe, hogy a szlovák vezetők más értékrend szerint gondolkodnak, mint Magyarországon vagy Európa-szerte a politikai tényezők. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, dec. 20./ Erről a megbeszélésről nyilatkozott Takács Csaba a Népszavának. Iliescu kezdeményezését nem tekinti történelmi megbékélésnek, hanem felszólításnak. A két állam között nincs értelme erről beszélni, mert a két ország nem folytatott évszázados háborúkat, mint Németország és Franciaország. A békeszerződéssel Románia és Szlovákia óriási területekhez jutottak, s ehhez járult három és félmillió magyar. "Ezek a magyarok jelentik e területi gyarapodás tüskéit, amelyeket az illető államok ki szeretnének húzni. Ezek a tüskék viszont nagyon ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Ebben a kérdésben tehát a határon túlra szakadt magyar nemzetrészekkel kell megbékélniük." - "A magyar külpolitikának vannak vargabetűi, megingásai. Sok együttműködésre, egyeztetésre van szükség, s ebben nagy szerepet vállalt a Határon Túli Magyarok Hivatala." /Népszava, dec. 21./
1996. január 5.
A magyar fél január hónap folyamán kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról, jelentette ki Kovács László külügyminiszter jan. 5-én az MTI-nek. Ezeket a dokumentumokat együttesen kell kezelni. A magyar fél a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. A külügyminiszter elmondta: 1995 decemberében a határon túli magyar pártok, szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélésén károsnak ítélte azt, hogy a határon túli szervezetek egyes politikusai megjelennek a magyarországi ellenzéki pártok rendezvényein és csatlakoznak a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1996. január 6.
Kovács László külügyminiszter kijelentette: károsnak ítéli, ha a határon túli magyar szervezetek egyes politikusai csatlakoznak a magyarországi ellenzéki pártok rendezvényeihez, a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. - Sorin Ducaru román külügyi szóvivő elmondta a Ziua lapnak, hogy Budapest három hónapig tanulmányozta a román megbékélési javaslatot, ezért Románia is három hónap alatt fogja elkészíteni válaszát az alapszerződéssel kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 6./
1996. január 9.
Több román lap is foglalkozott Göncz Árpád köztársasági elnök elnök újévi üzenetével kapcsolatos magyarországi vitával, illetve Kovács László külügyminiszternek a román-magyar tárgyalásokra és a határon túli magyar szervezetek szerepére vonatkozó megjegyzéseivel. Az Adevarul jelentésének címe: "Kovács László külügyminiszter károsnak tekinti a külföldi magyar szervezetek beavatkozását a diplomáciai tárgyalásokba." Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója ismertette a magyar külügyminiszternek az MTI számára adott nyilatkozatát, kiemelve abból, hogy a román-magyar alapszerződésnek tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az ide vonatkozó nemzetközi szerződések rögzítenek, s amelyeket belefoglaltak a magyar-szlovák alapszerződésbe is. Dorin Suciu idézte Kovács László megjegyzését, amely károsnak minősítette, hogy a határon túli szervezetek egyes vezetői csatlakoznak a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. Suciu idézte a szlovákiai Együttélés mozgalom vezetőjének, Duray Miklósnak a megjegyzését, miszerint a határon túli magyar kisebbségek kérdését a magyar kormányzatnak belpolitikai kérdésként kellene kezelnie, illetve Markó Béla megfogalmazását, miszerint ez egyszerre bel- és külpolitikai kérdés. - A Vocea Romaniei kormánylap idézte Molnos Lajost, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, aki kifejtette: az a benyomása, hogy a hivatalos Magyarország, beleértve az államfőt is, nem tanúsít szilárd magatartást minden esetben, nem találja meg a hatékony tiltakozási formákat a kisebbségek kérdésében... "Az új oktatási törvény életbelépésekor nem tapasztaltunk semmiféle komolyabb lépést. Csalódást keltett, hogy az anyaország ebben az esetben is hallgatásba burkolódzott, noha tudnia kellene, hogy a kisantant működik." Molnos Lajos azt is nyugtalanítónak ítélte, hogy Horn Gyula csak tízmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát. /Csalódtunk az anyaországban - nyilatkozta Molnos Lajos. Lapvélemények a magyar államfő újévi üzenetéről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
1996. január 24.
Az Erdélyi Naplóban Sorbán Attila készített interjút Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. - A kisebbségi kérdést nem lehet megkerülni: ha ezt az alaptételt a magyar politika mint aranyszabályt fogadná el, akkor az egész román-magyar viszony új megvilágításba és az eddigieknél helyesebb összefüggésbe kerülne. Úgy hiszem, a kiindulásnál van a hiba - hangsúlyozta Tőkés László. A püspök jellegzetesnek nevezte Kovács László külügyminiszternek a román tanügyi, illetve a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontját. Ezt abban foglalta össze: hiú ábránd lenne feltételezni, hogy az illető kormányok lemondanak róluk, inkább arra kell törekedni, hogy alkalmazásuk minél kisebb mértékben érintse az ott élő kisebbségeket. Tőkés László kifejtette: "Ha a magyar külpolitika eleve nem tart lehetségesnek egy politikai célt, s arról önként lemond, akkor nyilvánvaló, hogy azt a célt soha nem fogja elérni. Ezért szinte károsabbnak tartom a magyar külpolitika ezen álláspontját, mint a szlovák vagy a román politika öntörvényű magatartását... Joggal várhatnánk el, hogy a magyar kormánynak a román és a szlovák politikai célokat meghaladó célkitűzései legyenek. Ilyen formában a magyar külpolitika az elbizonytalanodás és a belső meghasonulás irányába mutat... A magyar kormány elfogadja a románok, illetve a szlovákok diktálta minimális mozgásteret. Márpedig ezeket a kereteket a magyar kormánynak tágítania kellene, s erkölcsi kötelessége nem alább engedni, mint amennyire azt a határon túli magyar népközösségek érdekei és politikai célkitűzései megfogalmazzák". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a Határon Túli Magyarok Hivatala jelenleg "sokkal szélesebb körű befolyást gyakorol a romániai magyarság életére, mint az Antall-kormány idején". "Mi jó néven vesszük, sőt elvárjuk a HTMH jelenlétét, vagy a magyar kormány érdeklődését ügyeink iránt. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy adott esetekben erőteljesen meg akarják szabni politizálásunkat, s hogy előnyben részesítsenek egyes RMDSZ-en belüli politikai felfogásokat más nézetekkel szemben. Állítom, az Entz Géza által vezetett HTMH kevésbé avatkozott bele az RMDSZ politizálásába, mint a mostani" jelentette ki Tőkés László. Emlékeztetett: a tavaly december 18-án a HTMH-ban a Kisebbségi Nap alkalmából rendezett találkozó "a régi típusú kioktató gyűlések" módján zajlott le. "Kisebbségi önérzetünkben sértett az a fogadtatás, amelyben ott részünk volt." Az RMDSZ-politikus azonban "elemi félreértésnek" tulajdonította, hogy Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével Nagyváradon az előre tervbe vett találkozó elmaradt, ezt azóta tisztázták mondotta. - Iliescu elnök a román politika kényszerhelyzetéből, amely az alapszerződés kudarca nyomán alakult ki, elterelő hadművelettel akarta kivágni magát, így értékelte megbékélési indítványát Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hozzátéve, hogy ezt a nyitási lehetőséget nem használta ki a magyar politika, legkevésbé Göncz Árpád elnök, aki nem is válaszolt a püspök 1995. okt. 31-én kelt első levelére, majd a későbbiekre udvarias, baráti szavakat küldött válasz gyanánt. Tőkés László javaslata bevonta a romániai magyar nemzeti közösséget is az egyezség körébe. A Katona Ádám üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "Katona Ádám nemzetféltésével mindenki egyetért, még azok is, akik keményen bírálják megnyilatkozásait... Amitől azonban nekünk igazán tartanunk kell, az nem az úgynevezett vegyes házasság, hanem a háromnegyed évszázad óta tartó mesterséges asszimilációs politika." Az RMDSZ-en belüli hatalmi harcokra utaló kérdésre válaszolva kifejtette: "Olyan mozgásteret kell biztosítani a romániai magyarságon belüli pluralizmusnak, hogy az egyazon szervezet keretén belül nyilvánulhasson meg". A püspök véleménye szerint nem fenyeget belső szakadás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 24./
1996. január 29.
Több román lap is idézte - eltérő hangsúlyokkal - azt az interjút, amelyet Kovács László külügyminiszter adott az Új Magyarországnak. Az Adevarul budapesti tudósítója, Dorin Suciu írását közölte "Kovács László Romániát vádolja az alapszerződés késedelméért" címmel. A Cronica Romana kiemelése: "Kovács László úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság bizonyos követelései irreálisak". /Román lapok Kovács László nyilatkozatáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
1996. február 6.
A bukaresti Adevarul febr. 6-i száma vezércikkében éles támadást intézett Kovács László magyar külügyminiszter ellen, azzal vádolta, hogy nem akarja őszintén a tárgyalásokat. A lap szerint "csökkenőben van a romániai magyarság jogsérelmeivel kapcsolatos szüntelen budapesti siránkozás hitele". /Népszabadság, febr. 7./
1996. február 9.
Kovács László külügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában cáfolta a bukaresti Adevarul állítását, miszerint a magyar kormány nem akarja a megállapodás akadályainak elhárítását. A román napilap olyan kijelentéseket tulajdonít neki, amelyeket sohasem tett. - A magyar kormány az elmúlt másfél év során konkrét lépésekkel bizonyította, hogy rendezni kívánja viszonyát szomszédaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1996. február 12.
Az Adevarul bukaresti napilap febr. 12-i vezércikkében újra visszatért Kovács László külügyminiszter bírálatához Budapest számára irritáló a francia-román javaslat címmel. Az Adevarul érvelése ellenére a magyar külügyminiszter jan. 17-i nyilatkozatában nem "kevéssé kívánatosnak" /ahogy fordították/, hanem "kevéssé alkalmazhatónak" mondta a francia-német megbékélési modellt, helyesbített a Szabadság. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
1996. február 13.
Az Adevarul bukaresti napilap febr. 12-i száma - Somogyi Ferenc külügyi államtitkár Bukarestbe látogatása alkalmából - vezércikkben bírálta Kovács László külügyminisztert. A lap szerint a magyar külügyminiszter először elutasította a megbékélés francia-német modelljét, majd mégis elfogadta. Kovács László időhúzásra törekszik, állította az Adevarul. /Magyar Hírlap, febr. 13./
1996. február 29.
Febr. 29-én folytatódtak a bukaresti szakértői tárgyalások. Bizonyos haladást sikerült elérni a dokumentumokban, állapította meg Bagi Gábor magyar külügyi osztályvezető, ugyanakkor számos nyitott kérdés maradt. Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos a "kisebbségi kódexet" a legbonyolultabbnak nevezte a négy dokumentum közül. Egyetértettek abban, hogy ez jogi érvényű dokumentum lesz. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig mindazokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Sem Bukarestben, sem Budapesten nem hozták nyilvánosságra azokat a diplomáciai okmányokat, amelyekről Bukarestben, illetve március elején Budapesten tárgyalnak a két ország szakértői - mégis, számos nyilatkozatban érintették tartalmukat a két ország diplomatái, politikusai. A román okmányokról Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta: ezek a dokumentumok, vagyis a megbékélési nyilatkozat, a megbékélési és partnerségi szerződés, és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos "magatartási kódex" építenek mind a már régebben aláírt, a kétoldalú kapcsolatok különböző feladatait felsoroló emlékeztetőre, mind arra, amit az alapszerződésről eddig folytatott tárgyalásokon már elértek. A megbékélési és partnerségi szerződés román tervezete a francia-német szerződésekben szereplő intézményrendszerhez hasonló mechanizmust hozna létre: az állam- és kormányfők szükség szerint, de évente legalább kétszer, a külügyminiszterek legalább háromhavonta találkoznának, tárcaközi bizottság alakulna az együttműködés segítésére stb. Magyar részről Bagi Gábor elmondta, hogy az Emlékeztető által felsorolt 55, különböző jellegű téma mintegy harmadában történt előrelépés, és olyan témák is akadtak, amelyekben fennmaradtak a nézeteltérések. Az eredmények közül a gazdasági kapcsolatok fejlődését, a különböző egyezmények előkészítését, a lakossági kapcsolatok fejlesztését, a határátkelés feltételeinek javítását, a katonai együttműködést emelte ki akkor a diplomata. A kisebbségi magatartási kódexről Kovács László magyar külügyminiszter elmondta: az abban tér el a román fél javaslataitól, hogy jogi kötelezettségeket róna a felekre. A kisebbségi kódexen kívül, hangsúlyozta a Kovács László, az alapszerződésnek is tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az erre vonatkozó nemzetközi dokumentumok meghatároznak. /A román-magyar alapszerződés. Miről tárgyalnak a szakértők? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./
