Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítását kezdeményező testületnek a hét végére tervezett kiegészítésén 37 jelölt van 12 helyre. A kiegészítésre a hétvégi udvarhelyi fórumon kerül sor. Erről Tőkés László nyilatkozott a Krónikának a hét végére tervezett Székelyudvarhelyi Fórum kapcsán. A 19 megválasztott tag között öten - Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly - parlamenti képviselők. Helyet kapott még a testületben Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, Csapó József és Király Károly volt szenátor, András Imre és Borsos Géza volt képviselő, valamint Bodó Barna, Gazda József, Kincses Előd, Nagy Pál, Katona Ádám, Kónya Ádám, Somai József és Wanek Ferenc is. /Gazda Árpád: Hárman egy helyre. Kiegészül a Kezdeményező Testület. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2003. április 28.
A Székelyudvarhelyi Fórumon a több mint ezer résztvevő állásfoglalásokat, felhívásokat fogadott el, kifejezte azon véleményét, hogy elege van a 13 éve tartó "kis lépések politikájából", igazi önrendelkezést, az egyházi vagyonok mielőbbi visszaszolgáltatását és területi autonómiát akar. Közel öt órát tartott ápr. 26-án a fórum, amelyet a Királyhágómelléki Református Püspökség és az Udvarhelyi Polgári Egyesület szervezett, s amelyre nemcsak erdélyi magyar településekről, de Magyarországról is érkeztek meghívottak. Szász Jenő polgármester szerint azért van szükség az Erdélyi Magyar Nemzeti Önkormányzat életre hívására, mert az RMDSZ csúcsvezetése feladta a szervezet eredeti céljait, politikai párttá vedlett. Tőkés László egyebek között arról beszélt, hogy a hit és népszolgálat szorosan összefügg. Hangsúlyozta: kezdeményezésük nem irányul az RMDSZ ellen, hiszen soraikban bármelyik RMDSZ-tagot szívesen látják, bizonyíték erre öt parlamenti képviselő szerepvállalása. Tőkés közölte, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakítását kezdeményező testület létszámát 19-ről 31-re bővítették, amelynek ideiglenes, soros elnöke Szilágyi Zsolt. A bejelentett névsor: András Imre, Andrási Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Borsos Géza, dr. Csapó József, dr. Farkas Csaba, dr. Kincses Előd, dr. Sándor József, Egyed József, Ferencz Csaba, Fodor Imre, Gazda József, Izsák Balázs, Katona Ádám, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Sántha Pál Vilmos, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Tófalvi Zoltán, Toró T. Tibor, Tulit Attila, dr. Vekov Károly és Vanek Ferenc. Az operatív vezetőtanács tagjai: Toró T. Tibor, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Boros Zoltán, Márton Zoltán. A fórum részvevői egyhangúlag Tőkés László püspököt az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének minősítették. Toró T. Tibor a belső önrendelkezés fontosságáról beszélt és arról, hogy kezdeményezésükre nagy nyomás nehezül a bukaresti és budapesti baloldali kormányok részéről. Farkas Csaba felhívást olvasott fel, amelyben felszólította a történelmi székely székek egyesületeinek, alapítványainak, polgári mozgalmainak tagjait, hogy vállaljanak cselekvő szerepet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Nagy Pál a közképviseleti jog megsértésének minősítette a székelyudvarhelyi UPE-s tanácsosok önkormányzati testületből való kizárását. Kincses Előd az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény fonákságairól beszélt, Katona Ádám arra emlékeztetett, hogy az EMK/ RMDSZ-platform már 1990-ben célul tűzte ki az autonómia miden szintű megvalósítását, és aki a nemzetközi jog szerint kidolgozta ennek tervezetét, dr. Csapó József volt Bihar-megyei szenátor volt. Felolvasták a gyergyószentmiklósi Rokay József javaslatát, miszerint erdélyi külképviseletet kell létesíteni Strasbourgban, és ismertetni kell a világban mindenütt a magyarságot ért történelmi igazságtalanságokat. Az Amerikai Egyesült Államokból hazatelepült Tamási Gábor a visszakapott, kb. 50-60.000 dollárt érő itthoni vagyonát felajánlotta az alakuló vezetőtestületnek, Harrington-Szántó Anikó pedig 500 dollárt adományozott. Dr. Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd a román nemzethez szóló felhívást olvasott fel, az 1918-as gyulafehérvári Nyilatkozat betartását követelve. /Fülöp D. Dénes: Tőkés Lászlót az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének választották. Megalakult a Nemzeti Tanács kezdeményező testülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 28./
2003. május 12.
Ünnepi istentiszteletekkel, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának leleplezésével kezdődött meg máj. 11-én a 12. Festum Varadinum. Kós András kolozsvári szobrászművész alkotásának felavatására mintegy kétezerötszázan jöttek el a nagyváradi Petőfi parkba. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és felesége, Lévay Anikó is, továbbá a Kárpát medence több magyar egyházi és világi személyisége. A Festum Varadinum keretében Nagyvárad több templomában volt ünnepi istentisztelet. A rogériuszi templomban Tőkés László református püspök hirdetett igét. A püspök elmondta, a felavatandó szobor talapzatán hatósági tiltás miatt a magyar feliratot le kellett takarni. Mint fogalmazott, Bethlen Gábor a magyarság koronázatlan királya, egyesíteni tudta a határon innen és túl élő népeket, ezért méltó, hogy szobrot állítsanak annak, aki amúgy is a szívekben élt. Az istentiszteletet követő felszólalásában Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy ez a nap nyugodtan nevezhető a szabadság napjának. Mint mondotta, több mint nyolcvan éve a nemzet az állandó szabadságharc állapotában van, és nem lehet szabad egyetlen nép sem, amely elnyom más népeket. Rámutatott: a státustörvény a magyar nemzethez való tartozás szabadságát jelenti, kifejezvén reményét, hogy a kedvezménytörvény nem fog sérülni a módosítás során. Elmondta: jelenleg aláírásgyűjtés folyik az erdélyi magyar önkormányzat támogatására, valamint a státustörvény eredeti szellemének megőrzése érdekében. Az ünnepi műsor keretében Faragó Laura magyarországi művésznő, Bánffy György színművész és a Rogériuszi Református Egyházközség kórusának előadását hallgathatták meg. A Petőfi Parkban leleplezték Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát. Balogh Zoltán főtanácsadó Mádl Ferenc köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Tőkés László püspök köszöntőjében elmondta, hogy Petru Filip polgármester visszautasította a meghívást. A meghívás ellenére nem jöttek el az avatásra a magyar kormány és Országgyűlés képviselői, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki azonban képviselőjét elküldte a rendezvényre. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évtizedekben rengeteg műemlék esett áldozatául a rombolásnak, és mindez napjainkban is folytatódik. Az 1989-es rendszerváltás után azonban elkezdődött egy szívós helyreállítási munka, illetve új szobrok felállítása. Az egyházkerületben sikerült felállítani Lorántffy Zsuzsanna, Bocskai István, most pedig Bethlen Gábor szobrát. A püspök elmondta: a Bethlen Gábor-szobor terve 1941-ben készült el, még Hóman Bálint kulturális miniszter idején. A terv csak most, 62 év után valósulhatott meg. Az ünneplők között van az alkotó Kós András is, aki 89 évesen megélhette, hogy együtt örvendezzen a gyülekezettel a szobor leleplezésénél. Eredetileg a szobrot a kolozsvári Farkas utcai templom elé helyezték volna el, ám ez az adott körülmények között megvalósíthatatlan, így került végül Nagyváradra, Erdély kapujába. A püspök beszámolt arról, hogy a hatóságok adminisztratív okok miatt mindvégig akadályozták a szobor felállítását, azt kifogásolván, hogy az engedélyben Gábor helyett Gabriel név szerepel. Ugyanakkor az ellen is tiltakoztak, hogy a szobor talapzatán magyar nyelven olvasható Bethlen Gábor híres bibliai jelmondata. A feleknek végül sikerült kompromisszumot kötni: a hatóságok engedélyezik a szoborállítást, de lefedik a Gábor nevet és a magyar feliratot. Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok leleplezte a szobrot, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott avatóbeszédet. "Keresve sem találhatunk jobb életpéldát magunk és kortársaink számára, mint Bethlen Gábor, ha abban a meggyőződésben akarunk megerősödni, hogy közéleti cselekvéseinknek, küzdelmeinknek akkor van értelme, ha annak mozgatórugói mélyebben vannak, mint a személyes ambíciók, s céljai is magasabban találhatók, mint egyszerűen az aktuális siker."- fogalmazta meg Bethlen Gábor államférfiúi szellemiségét Orbán Viktor. A volt magyar miniszterelnök hangsúlyozta: ha meg akarunk maradni, akkor össze kell adnunk az erőinket, és egyetlen magyarról sem mondhatunk le. Bethlen Gábor példája ma is időszerű minden magyar számára, mondotta Orbán Viktor. A politikus az erdélyi fejedelem egyik jelmondatát idézve arra figyelmeztetett: a remény és türelem jegyében kivetett horgonyt kedveli az Isten, közösen kapaszkodjunk tehát a horgonyba a nehéz időkben, s ne féljünk kifeszíteni a vitorlát, amikor jó szelek fújdogálnak. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Papp Annamária: Nagyváradon felavatták Bethlen Gábor szobrát. "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2003. július 1.
Éradonyban jún. 29-én, a legelső falunapokon avatták s áldották meg a felújított első és második világháborús emlékművet. Péter-Pál napi templomozásból kivonulók gyűrűjében egy pillanatra sűrűbb, torokszorítóbb lett a csend, nyomatékosabb a szólók üzenete, hiszen így, együtt, már nagyon rég ünnepeltek a településen. Kovács Zoltán parlamenti képviselő szerint az ünnep a befogadásé, azt mutatja, hogy egy falu, ez esetben Éradony lakói milyen lelkületűek. Lukács Sándor polgármester tiszte már csak a köszönetnyilvánítás maradt. Az éradonyi emlékművön letakart felirat: Hősi halottaink. A megyei művelődési felügyelőség formahibára hivatkozva kishíján meghiúsította miatta a vasárnapi mementót. A római katolikus, református és ortodox szertartás szerinti áldás mégsem maradt el, majd az egybesereglettek virágdíszbe öltöztették az emlékművet /(Balla Tünde): Éradony ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2003. július 12.
Júl. 11-én a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ dísztermében az Identitas Alapítvány, a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium szervezésében került sor az Ifjúság és kultúra című tanácskozásra. Dr. Bura László művelődéstörténész, főiskolai tanár szerint a mai fiatalokban él az igazmondás szándéka, ha ez a gyakorlatban nem is mindig nyilvánul meg. A fiatalok nem olvasnak. Az iskolások nem olvassák el a kötelező olvasmányokat, nagyon sok főiskolára jelentkező fiatal internetről vagy rövid leírásokból készül a felvételire. Dr. Kovács Zoltán adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézetének igazgatója Nevelés és önnevelés - érték és választás az ifjúsági művelődésben címmel tartott előadást. Ezt követte Kovács András Ferenc költő és irodalomtörténész, valamint Visky András költő és esztéta előadása. /E. Gy.: Ifjúság és kultúra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./
2003. július 15.
Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/
2003. július 16.
Nyílt levélben fordultak Medgyessy Péterhez, Magyarország miniszterelnökéhez Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt képviselők. Ebben leszögezték: érdeklődéssel olvasták a sajtóban a Kormányszóvivői Iroda júl. 10-i közleményét a "partiumi magyarság képviselőivel" való találkozóról. Nem világos, hogy milyen elvek alapján hívta meg, válogatta ki a magyar miniszterelnök a találkozóra meghívott vezetőket. "Amennyiben az ideológiai, politikai hasonlóság szolgált a meghívás alapjául, engedtessék meg, hogy javasoljuk: a partiumi magyarság egészét érintő ügyekben pártpolitikai és ideológiai hovatartozást, szimpátiákat félretéve eredményesebb lehet a munka. Éppen ezért javasoljuk, hogy a szelektív kapcsolattartás, a kiszorítás gyakorlatának elkerülése végett a Partium és Erdély magyarságát érintő kérdésekben való egyeztetéskor a régió magyar közösségein belül létező politikai sokszínűség is tükröződjön" - áll a nyílt levélben. /Nyílt levél Medgyessy Péterhez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/
2003. augusztus 5.
Az ezeréves érmelléki Szalacs színmagyar lakossága a református egyházközség kezdeményezésére júl. 27-én Istennek adott hálát az utóbbi esztendők eredményeiért (épületek javítása, orgona felújítása, harangok megjavítása). A hálaadó ünnepély után a helybéli Pro Civitate Alapítvány szervezésében lakossági fórumra került sor a kultúrházban. Ez nyitányát jelentette annak a helyi és kistérségi fórumsorozatnak, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete indít útjára az erdélyi magyar önkormányzat megvalósítása és a polgári önszerveződés céljából. A fórumot Botos András református lelkipásztor, alapítványi elnök nyitotta meg. Tőkés László püspök beszédét követően Sárközi Zoltán, a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület alapító elnöke szólt a polgári mozgalom célkitűzéseiről és a jövő évi helyhatósági választásokról. Kovács Zoltán parlamenti képviselő beszédében különösképpen a helyi és érmelléki gondokra tért ki. Széles körű egyetértés alakult ki az érmelléki regionális önszerveződés, valamint egy kistérségi gazdasági stratégia kidolgozásának szükségessége tárgyában. /Fórum Szalacson. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./
2003. augusztus 18.
A II. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet aug. 10. és 15. között tartották meg Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában a Magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának, a PKE Diákszövetségének és a Temesvári Magyar Diákszervezetnek a közös rendezésében. Magyarországról, a Vajdaságból, Kárpátaljáról és a Felvidékről is érkeztek fiatalok. A rendezvényt köszöntötte Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok, továbbá a Kovács Béla, a PKE rektora, aki úgy vélekedett: a felsőoktatási intézet dinamikusan fejlődik. Az egyetemisták tematikus előadásokat hallgathattak, a státustörvény, az autonómia és kettős állampolgárság kérdéséről beszélt nekik Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom vezetője, Tőkés László püspök és Almássy Kornél, az MDF vezetőségi tagja. /A Kárpát-medencei magyar diákság összejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2003. szeptember 4.
A képviselőház munkaügyi bizottsága szept. 3-án elfogadta a Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviselők által, a volt munkaszolgálatosok törvényéhez benyújtott módosítást. Ennek értelmében azok, akik 1950 és 1961 között voltak munkaszolgálaton és kérelmezik a törvény által nyújtott juttatást, a jövőben a kérvényezéshez szükséges iratokat ingyen igényelhetik az állami szervektől. A javaslatot jóvá kell hagynia a képviselőház és a szenátus plénumának. - A román és a magyar kormány még ebben a hónapban egyezményt ír alá a státustörvény alkalmazásáról - jelentette be Adrian Nastase miniszterelnök. Nastase hangoztatta: az utóbbi időben jól fejlődtek a kétoldalú kapcsolatok, bár a kilencvenes évek elején számos probléma volt a két kormány között. Rámutatott: Magyarország és Románia együttes - bár nem egyidejű - belépése a NATO-ba megszüntette a két ország szélsőségesei által felhasznált témák a nagy részét. Az, ahogy végül a romániai magyarok is megértették, hogy van elég magyar Magyarországon, s ők abban érdekeltek, hogy Romániában jól menjenek a dolgok, kiemelkedő érettségről tanúskodik - mondta a kormányfő. /Törvénymódosítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./
2003. szeptember 6.
A Magyar Egészségügyi Társaság (MET), az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében szept. 5-én kétnapos tudományos szimpózium kezdődött Székelyudvarhelyen. Az ülésen a Kárpát-medencei magyarság népmozgalmi adatait ismertető, a népességfogyatkozást előidéző egészségügyi és társadalmi témákat taglaló előadásokat hallgatta végig a több száz résztvevő hazai, magyarországi, felvidéki, muraközi, valamint kárpátaljai előadók bevonásával. Elsőként dr. Mikola István /Budapest/ népmozgalmi és népegészségügyi összefüggéseket boncolgató előadását hallgatták meg a jelenlévők. A pécsi dr. Kellermayer Miklós a hazaszeretet szerepének fontosságáról az alkotó személyiségformálásban témakörben, Fekete Gyula budapesti író pedig a népességfogyás távlatairól tartott előadást. A Szegedről érkezett dr. Kovács Zoltán demográfia-történész Hargita és Csongrád megye természetes és mechanikus népmozgalmáról, valamint a trianoni Magyarország új népesedési előrebecslési módszereiről és eredményeiről tartott beszámolót. /Szász Emese: Előtérben a fogyatkozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2003. október 2.
Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./
2003. október 18.
A nagyváradi magyarságot jobban érdekli a hétvégi referendum, mint a helyi románokat, derült ki a napokban szervezett lakossági fórumokon, hiszen míg a Jurnal Bihorean napilap szópárbaján alig páran, addig a Bihari Napló okt. 16-i vitájára körülbelül ötvenen voltak kíváncsiak. A módosított alkotmány megszavazását jelenlegi állapotában ellenző Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, az SZKT újraválasztott alelnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere vitázott. Míg az RMDSZ reformvonalát képviselő politikusok azt bizonygatták, hogy a mostani szöveg, vagyis a nemzetállam fogalma szerint a magyarság nem létezik ma Romániában, addig az igenre biztatók a szövegbeni logikai ellentmondásra figyelmeztettek. Ha a kisebbség létezik, előbb-utóbb a módosítás is újra módosítható. A nekünk járó európai maximumot kell kérnünk, fogalmazott az ellenzék, hiszen a félintézkedések politikája zajlik ma Romániában, hiszen a 2007-es EU- csatlakozáskor az alkotmány nem lesz újra módosítva. /(Balla Tünde): Pro és kontra referendum előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2003. november 27.
Villámlátogatást tett nov. 26-án Nagyváradon Kósa Lajos debreceni polgármester, országgyűlési képviselő és Turi Gábor alpolgármester, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel, valamint Tőkés László püspökkel tárgyaltak. A találkozót a határon átnyúló régiós együttműködés keretében szervezték. Kósa Lajos elmondta, a bihari honatyákkal arról tárgyalt, hogyan lehetne hatékonyabban lobbizni Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben a térség infrastruktúra-fejlesztése érdekében. "Nem fogjuk megváltani a világot, de néhány millió forinttal tudjuk támogatni a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet" - mondta Kósa Lajos. Véleménye szerint a debreceni önkormányzat templomfelújításra, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vagy az egyház különböző alapítványainak támogatására tudna áldozni. /Pengő Zoltán: Debreceniek villámlátogatáson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2004. január 14.
Kosztándi Jenő festőművészt mutatja be a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának új kötete. Az albumot decemberben a művész szülővárosában, Kézdivásárhelyen mutatták be. A kötet gerince a 31 színes reprodukció. Kosztándi Jenő /sz. Kézdivásárhely, 1930. máj. 26./ 1949-ben sikeresen felvételizett a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet képzőművészeti szakára. Tanárai voltak Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Kovács Zoltán, 1955-ben végzett Miklóssy Gábor tanítványként festészeti szakon. Kézdivásárhelyen telepedett le. Az 1971-ben a kézdivásárhelyi Elméleti Líceum /ma Nagy Mózes Elméleti Gimnázium/ keretében létrehozott, ma is működő képzőművészeti tagozat szervezője volt, ahol nyugdíjazásáig, 1991-ig tanított festészetet. /F. I.: Kosztándi Jenő műterme. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2004. január 21.
Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő kéri szövetségbeli kollégáit, nevezetesen Kónya-Hamar Sándort, Vekov Károlyt, Kovács Zoltánt, Szilágyi Zsoltot és Tóró T. Tibort, hogy nyújtsák be helyette a parlamentben Székelyföld autonómiatervezetét. Birtalan 2001-ben bekövetkezett agyvérzésére hivatkozik, amelyből még nem épült fel teljesen. A képviselőt az SZNT január 17-i ülésén részt vevő küldöttek bízták meg az autonómiatervezet beterjesztésével. Birtalan kifejtette, hogy az SZNT kezdeményezése Székelyföld lakóinak érdekét szolgálja, az autonómiatervezet európai modell, nem az elkülönülésre, hanem a szubszidiaritás elvére, a kölcsönös tiszteletre és megértésre épül – áll a képviselő közleményében. Vekov Károly képviselő úgy nyilatkozott: eleget tesz Birtalan felkérésének, vállalja Székelyföld autonómiatervezetének benyújtását a román parlamentbe. /Sz. K.: Birtalan az autonómiatervezet benyújtására kéri társait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 22.
Az SZNT által a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslat ügyének parlamenti képviseletével megbízott, de betegeskedő Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő levélben kérte fel Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly Kolozs megyei, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar megyei, Pécsi Ferenc Szatmár és Toró T. Tibor Temes megyei képviselőket, hogy fizikailag képviseljék, és iktattassák a parlamentben a székelyföldi autonómiastatútumot. Toró T. Tibor a felkérést vállalja. Fontosnak tartja, hogy csoportos indítványként nyújtsa be a román parlament két házába. Szilágyi Zsolt szintén jelezte, eleget tesz a felkérésének. Kovács Zoltán részt vesz annak a csoportnak a munkájában, mely a Székelyföld területi autonómiájának statútumát a parlament elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor felrótta a kezdeményezőknek, hogy a sajtóból értesült a felkérésről, de az ügy felvállalását a legtermészetesebb feladatának tekinti. Ugyanis az RMDSZ programjában szerepel az autonómia, tehát valójában minden vezetőnek vállalnia kellene azt. Kónya szerint ez a helyzet kitűnő alkalom lehetne arra, hogy valamennyi RMDSZ-tisztségviselő színt valljon, hogy tisztázzák álláspontjukat egymás és választóik előtt. Ki kell derülnie annak – jelentette ki –, hogy ki mit gondol, s egyben annak is, hogy az RMDSZ valóban az erdélyi magyarság érdekképviselete-e, vagy álmainak temetője. Pécsi Ferenc szintén vállalja a felkérést, Vekov Károly is a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy Birtalan Ákos és Csapó József felkérésének eleget tegyen. /(s.): Vállalják Birtalan Ákos felkérését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./
2004. február 26.
A Székely Nemzeti Tanács által felkért képviselők benyújtották a képviselőháznak Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét, amelyet február 25-én 100-as számmal iktattak. A tervezetet – Birtalan Ákos képviselő kezdeményezésére – Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly képviselő látta el kézjegyével. A tervezet a nyolc szék, valamint Székelyföld népességére, nemzetiségi összetételére, területére vonatkozó táblázatokkal, továbbá az autonóm terület javasolt térképével egészült ki. /Benyújtották az autonómiatervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./ Az SZNT állandó bizottsága közleménye szerint a statútumtervezet a nyolc szék, valamint Székelyföld népességére, nemzetiségi összetételére, területére vonatkozó táblázatokkal, valamint az autonóm terület javasolt térképével egészült ki. Toró T. Tibor parlamenti képviselő jelezte, az aláírók előzőleg mintegy nyolcórás tárgyalást folytattak Csapó I. Józseffel és az SZNT alelnökével, Bán Istvánnal. Kérésükre a tervezeten még néhány apró jogtechnikai vagy stiláris javítást eszközöltek. „A tervezetnek 45 nappal a benyújtás után a képviselőház plénuma elé kell kerülnie. A végső döntést a szenátusnak kell meghoznia” – magyarázta Toró. Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja nyilatkozatban foglalta össze a tervezet benyújtásával kapcsolatos kifogásait. A frakciók úgy vélték, érdemi vitát kellett volna folytatni a parlamenti csoportban a tervezetről, és ezt követően közösen kellett volna meghozni a döntést. Ugyanakkor ki kellett volna kérni a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek véleményét is a tervezetről. „Az elmúlt nyolc év azt bizonyította, hogy az autonómiákkal kapcsolatos törvények benyújtása soha nem időszerű” – fejtette ki a Krónikának Toró T. Tibor. /Gazda Árpád: Benyújtották az autonómiatervezetet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2004. március 18.
Márc. 17-én a képviselőház közigazgatási bizottsága is napirendre tűzte a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, és hat RMDSZ-képviselő által benyújtott Székelyföld autonómia statútumának törvénytervezetét. A bizottság elfogadta, hogy dr. Csapó I. József, az SZNT elnöke és Bán István alelnök hozzászólási jog nélkül részt vegyen a munkálatokon. A kezdeményező hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt terjesztette elő a törvénytervezetet, Toró T. Tibor válaszadási lehetőséget kapott, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc és Vekov Károly képviselők részvételükkel fenntartották a törvénykezdeményezést. A vita után a szakbizottság elutasította a törvénytervezetet, melyre egyedül Kovács Csaba Tibor RMDSZ-képviselő, a bizottság titkára szavazott. /Újabb bizottsági nem az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2004. március 23.
Megjelent a románul író temesvári Szatmári Ildikó több mint három és fél évtizedes újságírói, írói munkásságából válogató kötet. A négyszáz oldalas könyv (Ca sticla, zidul, Augusta Könyvkiadó, Temesvár), melyet Achimescu Ildico néven jelentetett meg –férje után ugyanis ezt a nevet vette fel, és ezen a néven vált ismertté – a különböző temesvári lapokban megjelent írásaiból közölt bő válogatást. Az első írás Anavi Ádámról szól, az idős költőről. A könyvben román, magyar, német, szerb írókkal, művészekkel, kutatókkal találkozik az olvasó. Köztük van Balázs Attila színész, Demeter András István színművész-igazgató, Koczka György dramaturg és publicista, Fall Ilona színművész, Valkay Ferenc balett-táncos és koreográfus, Zsizsik Margit operaénekesnő vagy Kádár Ferenc volt operaház-igazgató és Kovács Zoltán, az Agenda sajtótröszt igazgatója. /Pongrácz P. Mária: Így jutunk be a Pantheonba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23
2004. március 31.
Márc. 30-án nemet mondott a székelyföldi autonómiáról szóló elképzelésre a képviselőház 22 ellenszavazattal és 2 tartózkodással. Az RMDSZ 27 tagú képviselőházi frakciójából 23 volt jelen, akik közül 22 tagja voksolt az autonómia-tervezet mellett, Pataki Júlia RMDSZ-es képviselő és a német kisebbség képviselője tartózkodott. A tervezetet Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Pécsi Ferenc és Vekov Károly képviselők nyújtották be. Az RMDSZ-frakció ellenezte az előterjesztést, mivel a tervezetet szakmailag alkalmatlannak, az akciót pedig időszerűtlennek tartották, ennek ellenére a bizottság elutasító jelentése ellen szavaztak. /Sz. K.: Nemet mondtak az autonómiára. A képviselőház leszavazta a tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. március 31.
Az Esperesek Kollégiuma nyilatkozata szerint értésükre jutott, hogy a világi sajtóban többen is kifogást emeltek a Királyhágómelléki Egyházkerületi Közgyűlés azon határozatával szemben, amely felszólítja a Szilágy és Bihar megyei egyházközségeket és egyházi tisztségviselőket, hogy hivatali minőségükben semminemű együttműködést ne vállaljanak az illető megyei RMDSZ-szervezetekkel. Értetlenségüket fejezték ki, mert egyes lelkipásztorok, a kanonikus rendet megkerülve, világi nyilvánosság előtt lépnek fel az egyház törvényes határozatai ellen. A közgyűlés kifogásolt határozata nem politikai, hanem kizárólag erkölcsi célzattal bír. Azzal a Bihar megyei RMDSZ-szel, amely az egyházkerületet az érmindszenti Ady-zarándokhely pályázati támogatásának eltulajdonításával rövidítette meg, másfelől pedig azzal a Szilágy megyei RMDSZ-szel, amely a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumot – gyakorlatilag – visszaállamosította, semmiféle egyházi együttműködésnek helye nincs. Továbbá leszögezték, semmi kifogásuk sincs az egyes helyi vagy területi RMDSZ-szervezetekkel való együttműködés ellen. Bizonyság erre az, hogy az egyházkerület támogatja az RMDSZ – és vele együtt a Magyar Polgári Szövetség – arra alkalmas és rátermett jelöltjeit a helyhatósági választásokon, köztük Kovács Zoltán főgondnokot, aki az RMDSZ színeiben pályázta meg Érmihályfalva polgármesteri tisztségét. /Röviden belföldről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. május 14.
Püspökválasztás előtt áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök újabb mandátumra jelölteti magát, kihívója pedig előreláthatólag Csernák Béla bihari lelkész lesz, aki megkérdőjelezi Tőkés jogosultságát egy újabb ciklus vállalásához. Júliusban egyházmegyei szinten lesznek választások, melyek során az espereseket és a főjegyzőket jelölik ki, októberben pedig egyházkerületi választásokat tartanak, melyen a püspök, valamint a tisztségviselők személyéről döntenek. Tőkés László püspök bejelentette, hogy közeli munkatársaival, Csűry István lelkészi főjegyzővel, Kovács Zoltán főgondnokkal, Tolnai István világi főjegyzővel és Gellért Gyula generális direktorral egyetemben újabb megmérettetést vállal. Csernák Béla nagy népszerűségnek örvend a Tőkés ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) tagjai között. „Nem leszünk partnerek egy személyeskedő kampányban” – jelentette ki Tőkés László. A püspök ellenzéke a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel szervez konferenciát a hét végén, a felszólalók között pedig ott lesz Markó Béla RMDSZ-elnök is. A Csernák Béla köré tömörülő REMEK strukturális váltást és lelki megújulást akar, azt, hogy a politika a jelenleginél kisebb szerepet játsszon az egyházkerület életében. Tőkés Lászlónak a jelenlegi a harmadik mandátuma (1990–94, 1994–98, 1998–2004), ezért Csernák szerint Tőkés László nem jelöltethetné magát. Juhász Tamás, a protestáns teológia rektora, a zsinati állandó tanács tagja elmondta, a zsinat kimondta, hogy a jelenleg hivatalban levő tisztségviselők esetében a mostani az első ciklusnak számít. /Pengő Zoltán: Vitatják Tőkés jelölhetőségét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2004. május 22.
Néhány nap múlva egyéves lesz a Zöld Erdély Egyesület. Az egyesület tagjai – iroda hiányában – Kovács Zoltán Csongor elnök lakásán gyűléseznek. Pályázatokat nyújtanak be több programra. Tavaly decembertől jogi személyiségként léteznek. Támogatni fogunk minden olyan kezdeményezést, amely a környezetvédelmi mozgalom hasznára válik. A csoport tavaly ősszel a szilágysági Kraszna nagyközség falunapi rendezvényén lépett színre először a Zöld Sátor Karaván elnevezésű vándorprogrammal. Egy éve a PontLap és PontWeb pályázatfigyelő Zöldrovatának szerkesztését is végzik. Idén a Civil Fórum környezetvédelmi szekciójának szervezését is elvállalták, s nemrégiben útjára indították a Környezetvédelmi Tudományos Maraton elnevezésű előadássorozatot is. További működésükhöz segítséget kérnek. /Oláh Levente: Zöldarany. Egyévesen fedél nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2004. június 18.
Két újabb autonómiatervezetet nyújtott be jún. 15-én a képviselőházban négy magyar képviselő és egy szenátor. /Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, Szilágyi Zsolt független képviselő és Sógor Csaba RMDSZ-szenátor/. A személyi elvű autonómia kerettörvény-tervezete valamennyi romániai kisebbségre vonatkozik. A magyar nemzeti közösség autonómiastatútum-tervezete e törvény magyarságra vonatkozó változata. Toró T. Tibor reméli, hogy még a nyári vakáció előtt megvitatja a tervezeteket a törvényhozás. A benyújtást Toró T. Tibor képviselő jelentette be a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) jún. 16-i nagyváradi alakuló ülésén. Toró elmondta, számított a kolozsvári képviselőtársak aláírására is, de nem tudtak velük megegyezni a beterjesztés időpontjáról. A kolozsváriaknak a választások utáni időpont felelt volna meg, az EMNT állandó bizottsága viszont úgy látta, tovább nem késlekedhetnek. A törvénytervezetek beterjesztési szándékáról jún. 14-én az RMDSZ frakcióit is tájékoztatták. Arra kérdésre, hogy miért nem egyeztettek a tervezetekről az RMDSZ vezetőségével, szakértőivel, Toró leszögezte: „Az EMNT megalakulása óta nyitott szervezet, és várta soraiba az RMDSZ szakértőit és képviselőit. Aki részt akart venni ebben a munkában, az részt is vett.” Hozzátette, egyedül Márton Árpád képviselő állt építő módon az ügy mellé. Az ő jogtechnikai jellegű javaslatainak egy részét be is iktatták a tervezetekbe. Toró elmondta, nem tud arról, hogy az RMDSZ készítene kisebbségi törvénytervezetet. Toró saját tervezetükkel a többi kisebbség parlamenti képviselőit is megkereste. A benyújtott kerettörvény-tervezet alapszövegét a Bakk Miklós vezette szakértői csoport állította össze. Munkájában az RMDSZ politikai főosztálya által tíz évvel ezelőtt elkészített anyagok mellett az európai országokban működő személyi elvű autonómiatörvények szövegeit és a magyarországi kisebbségi törvényt használták fel. /Gazda Árpád: Újabb autonómiatervezetek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./
2004. június 24.
A szenátus jogi bizottsága is elutasította a székelyföldi autonómia tervezetét jún. 23-i ülésén. Toró T. Tibor elmondta, hogy a közel egyórás vitában olyan ismert szenátorok is részt vettek, mint Antonie Iorgovan (PSD) és Petre Roman (FD). Iorgovan szerint a javaslat nem szokványos törvény, hanem alkotmánymódosító tervezet, ezért arra kérte az előterjesztőket, hogy vonják vissza azt, és alkotmánymódosító javaslatként terjesszék elő az alaptörvény által megkívánt módon, azaz a szenátorok legalább egynegyedének támogatásával. Toró az előterjesztők nevében elutasította ezt. Petre Roman a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott tervezet azon passzusait kifogásolta, amelyek – az ő értelmezésében – „felfüggesztenék” a román törvények érvényesülését a Székelyföld területén. A vita nyomán a szenátus jogi bizottságának tagjai Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor kivételével a tervezet plenáris vitájának elutasítását szavazták meg. Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki Csapó I. József tervezete alapján, és hat RMDSZ-képviselő: Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be ápr. 25-én a képviselőházban. A képviselőház március közepén utasította el a törvényjavaslatot. /Bakk Miklós: Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./
2004. június 30.
Jún. 29-én a szenátus elvetette a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet szakaszonkénti vitáját, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, aki már függetlenként nyújtotta be a tervezetet azt követően, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója kizárta soraiból, miután kilépett a szövetség Bihar megyei szervezetéből. Egyes szenátorok szerint az elgondolás alkotmányellenes, az előterjesztőknek börtönben lenne a helyük. Mások gazemberségnek tartották a beadványt, amelyet nemzetállamban nem lenne szabad megtenni. Puskás Bálint elmondta, hogy az RMDSZ nem ért egyet mindenben a törvény megfogalmazásával, de támogatja az autonómiát. Szilágyi Zsolt beszédében kiemelte, hogy az autonómia hagyományos Erdélyben, a kultúrák, vallások, nyelvek, népek kiegészítő régióját jelenti. Ezt az alkotmánynak kellene garantálnia, és semmiképpen sem alkotmányellenes, sőt, az Európa Tanács is azt ajánlja a kormányoknak, hogy tárgyalásos úton próbálják biztosítani az autonómiát. /(i): Elvetették az autonómia-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Szilágyi Zsolt nyilatkozott az előterjesztésről, kifejtve, Székelyföld autonómiáját célzó törvényjavaslat Románia integrációját szolgálja. Törvényes keretet választottak, amikor törvényjavaslattal fordultak a parlamenthez. Néha alig lehetett kivenni, miről beszél Szilágyi Zsolt, olyan hangzavar uralkodott el az ülésteremben. Az ülésvezető Doru Ioan Taracila szenátornak gyakran kellett intenie – főként a nagy-romániás honatyákat –, hogy ne zavarják a szónokot, de hiába. Antonie Iorgovan a kormánypárt nevében elmarasztalta a törvényjavaslatot. Aberrációnak minősítette, amely az első cikkelytől az utolsóig alkotmányellenes. Puskás Bálint elmondta fenntartásait a szöveggel szemben. Az RMDSZ szükségesnek tartja az autonómia bevezetését, annak mindhárom formáját: a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómiát egyaránt. Ez már 1992 óta szerepel az RMDSZ programjában. A szövegen javítani kell, de az elv mellett kiállunk, mondta. George Pruteanu sem adta alább: gazemberségnek, bűnténynek minősítette a törvényjavaslatot. /(Béres Katalin): Parlamenti tudósítás. Az autonómia szele vihart aratott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Néhány nagy-romániás szenátor börtönbüntetést kért az előterjesztőkre. Szilágyi Zsolt a tervezet indoklásában az autonómia nyugat-európai példáira, Skóciára, Katalóniára, a belgiumi németekre hivatkozott, és a plénum figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott Gross-jelentést, amely alkotmányos szintű, autonómiák formájában létrejövő kiegyezést szorgalmaz a kisebbségek és nemzetállamok között. Végül 12 ellenszavazattal – amely közül nyolc az RMDSZ-frakcióé volt – a szenátus elutasította a statútum vitára bocsátását. Székelyföld autonómiastatútumát a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és hat RMDSZ-es képviselő, Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be a parlamentben. Előzőleg a képviselőház március közepén mondott nemet a javaslatra. /Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./
2004. július 1.
A helyhatósági választás eredményeképpen Kovács Zoltán lett Érmihályfalva polgármestere, akinek így le kellett mondania parlamenti képviselői mandátumáról. A honatyát dr. Sarkady Zsolt közgazdász, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója követi a jelöltlistán, így az őszi választásokig ő töltheti be a megüresedett képviselői helyet. Kovács Zoltán Torda Imre helyét veszi át az érmihályfalvi önkormányzat élén. Az előző polgármester két mandátumnyi időt töltött a tízezres érmelléki város vezetésében, előtte pedig Rencz Zoltán polgármester mellett alpolgármesterként tevékenykedett. /Balla Tünde: Érmihályfalvi változások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2004. augusztus 25.
Marosvásárhely nagy öregje, Kövesdi Kiss Ferenc áldásos, gazdag életének 92. évében 2004. július 22-én hunyt el. Tizenegy gyermekes földműves családban született Székelykövesden. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjének diákja volt, a tanítói diplomát a kézdivásárhelyi képzőben kapta meg, ahol szintén felfigyeltek szorgalmára. Lévita tanító pályáját Maroskeresztúron kezdte, majd Székelyföldvárra s onnan a szórványok szórványába, Brailába helyezték, ahol csak egy évet tanított, de ez alatt is Felfedezte azon magyar családokat, kiknek gyermekeit a magyar elemi iskolába íratta. Visszatért, a Nyárád mente kicsiny, színmagyar falvaiban fogalmazta meg a kor parancsát, miszerint: "Elvész az a nép, amely elfelejti kultúráját, és nem vigyáz arra." Ott vált kultúrfelelőssé és közügyek intézőjévé. Magyar irodalomtanári diplomát szerzett Kolozsváron, majd megmaradt szórványban tanítónak. Sok évtizede foglalkoztatta a mezőségi szórvány sorsa. Ötven éven át gyalogolt mezőségi úttalan utakon. Több mint 270 települést ismert, járt be. 147 falu helyzetét mérte fel és írta meg konkrét dokumentumok alapján. Munkájából egy rövid ismertető rész jelent meg Még szólnak a harangok című kötetében. Halála előtt adták ki Budapesten hat kötetnyi könyvének első részét Riadóra szól a harang címmel. Fáradhatatlan szervező volt. Kicsiny mezőségi szórványfalvak református híveinek találkozókra, konferenciákra, zarándoklatokra való összegyűjtését vállalta. Nevéhez haranglábak, templomok összeomlásának megállítása fűződik, testvérgyülekezetek segítségével. Példa erre a Cege községbe olvasztott Göc falu összeomlással fenyegetett kis református temploma. /Kovács Zoltán: In memoriam Kövesdi Kiss Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2004. szeptember 9.
Két kihívója van Tőkés Lászlónak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hat hét múlva esedékes püspökválasztásán: okt. 22-én a hat évvel ezelőtti kihívójával, Csernák Béla bihari lelkésszel és Fazakas László margittai lelkipásztorral kell megmérkőznie. Tőkés 168, Csernák 51, míg Fazakas 12 jelölést kapott. A püspök mindkét kihívója korábban az RMDSZ színeiben próbált politikai tisztséget szerezni. Fazakas László margittai lelkésznek Markó Béla felszólítására kellett visszalépnie a jelöltlista befutó helyéről azt követően, hogy az átvilágító bizottság megállapította: 1989 előtt együttműködött a Szekuritátéval. A testület nemrég törölte a lelkész korábbi besorolását. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja a Krónika kérdésére elmondta, Fazakas beadványai és meghallgatása alapján úgy ítélték meg, nem minősíthető politikai rendőrségi tevékenységnek az a kapcsolat, mely a lelkész és a Szekuritáté között 1989 előtt fennállt. Az egyházkerület világi vezetőjének számító főgondnoki tisztségéért meghirdetett versenyben a legtöbb jelölést (159-et) a jelenlegi főgondnok, Kovács Zoltán kapta. Őt a sorban Varga Attila Szatmár megyei képviselő, a képviselőházi RMDSZ-frakció alelnöke, és Seres Dénes szenátor, Szilágy megyei RMDSZ-elnök követi. Előbbi 33 jelölést, utóbbi 17 jelölést kapott. A püspök-helyettesnek számító lelkészi főjegyzői tisztségre és a világi főjegyzői tisztségre is a címet jelenleg viselő személyek, Csűry István illetve Tolnay István kapták a legtöbb jelölést. A sajtótájékoztatón Csűry kijelentette, az RMDSZ támogatások ígéretével próbálja rávenni a papokat, hogy Tőkés László ellen szavazzanak. Megjegyezte, körülbelül húsz ilyen esetről tudnak, de nem tudják mindegyiket bizonyítani. Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök ezt nem ismerte el. /Gazda Árpád: Két kihívója van Tőkésnek. Püspökválasztásra készülnek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Tőkés László püspök szerint nem véletlen, hogy korábbi ellenlábasai, Csernák Béla és Fazakas László a püspöki ellenjelöltek. Varga Attila parlamenti képviselő és Seres Dénes szenátor jelölését sem tartja véletlennek, miután a bihari és a szilágysági RMDSZ-szervezetek ellenségesen bánnak az egyházkerület fejével. Tőkés László kifejtette: attól tart, hogy politikai befolyással hatni próbálnak az egyházkerületi választásokra. /Balla Tünde: Perzselő ősz a Királyhágómelléken. Tőkés László kihívói a püspöki székért Csernák Béla és Fazakas László. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
