Marosvásárhely polgármesteri hivatala leállíttatta Antonescu szobrának felállítási munkálatait /még 1993. októberében/. Ezért a döntésért a Háborús Veteránok Egyesülete beperelte a polgármesteri hivatalt. A megyei törvényszék helyt adott a kérésnek és kötelezte a városi tanácsot, hogy engedélyezze a szoborállítást. A Művelődési Minisztérium is engedélyt adott erre. A törvényszéki értékelés az első hivatalos dokumentum, amely szerint Antonescu nagy politikus volt, aki "megakadályozta a zsidók deportálását". A polgármesteri hivatal fellebbezni fog a döntés ellen. - December 15-én 12 amerikai szenátor nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejezve aggodalmát amiatt, hogy Slobozián felavattak egy Antonescu-szobrot, az avatáson a kormányt Mihai Ungheanu államtitkár képviselte. Követelik az államtitkár lemondatását, és magyarázatot kérnek Iliescu elnöktől. Ugyanakkor véleményét kérik arról, hogy hasonló akcióra készülnek Kolozsváron, Szatmáron és Pitestin. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./ A marosvásárhelyi törvényszék ítélete szerint "akik ellenzik szobrának felállítását, úgy tekinthetők, mint nemzet és országidegenek. Marosvásárhely Ion Antonescu hazájának része, ahol megilleti, hogy szobrot emeljenek tiszteletére." /Új Magyarország, jan. 14./ Kincses Előd kiegészítette ezt a hírt: a Maros Megyei Törvényszék 2625/1993. dec. 10-i ítélete törvénytelen, azt a Vatra Romaneasca alapító alelnöke, Ion Sabau bíró hozta. Az ítélet indoklásával kapcsolatban, hogy Antonescu ellenezte a zsidók haláltáborba hurcolását, Kincses Előd idézi Matatias Carp Holocaust Romániában című könyvének adatait: a román katonaság és rendőrség aktív közreműködésével 340 ezer zsidót pusztítottak el. /Népszava, jan. 17./ Előzmény: 1993. okt. 23,25,30-i jegyzet.
1994. január 19.
Benkő Sándor marosvásárhelyi kiskatona Giurgiu mellett, Mihai Bravu község térségében teljesített katonai szolgálatot. 1993 október elején Dumitru Eugen főhadnagy súlyosan bántalmazta azért, mert nem jelentette neki, hogy látogatók érkeztek a katonai egységhez, holott ez nem tartozott a katona szolgálati kötelezettségei közé. A verés következtében Benkő Sándor dobhártyája beszakadt. Bukarestben, a katonai kórházban mű dobhártyát építettek be a sérült szerv helyére. Borbély László Maros megyei RMDSZ elnök segítségével a kiskatona szülei beperelték a főhadnagyot. Az egységnél megpróbálták rávenni, hogy álljon el az egésztől. A katonai ügyész arra kérte, hogy vonja vissza állításait. Benkő Sándor azt válaszolta: ha Dumitru főhadnagy írásban beismeri, hogy megverte őt, akkor eláll a vádtól. Végül a főhadnagy elismerte, hogy megverte Benkő Sándort. A kiskatona elmondta, hogy a tiszt sok társát szintén bántalmazta, de azok nem mertek kiállni tanúskodni Dumitru ellen. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
1994. február 9.
Febr. 8-án Kolozsváron a Számvevőszék felszólította a MADISZ-t, hogy igényeljen új székházat, mert a jelenlegit /Mócok útja 18./ a Számvevőszék kapta meg és ők csak igazolvánnyal engednek be bárkit, de csak bizonyos órákban, mert munkájuk titkosnak minősül. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ A MADISZ és a vele együtt szintén ott működő KMDSZ képviselői Eckstein-Kovács Péter képviselő tanácsossal felkeresték Mihai Greabu alpolgármestert, aki annyit mondott, hogy sok az igénylő és kevés a szabad épület. A MADISZ febr. 9-én sajtóközleményben ismertette álláspontját, a felelősséget a polgármesteri hivatalra hárította. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
1994. február 17.
1992 őszén az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordult a romániai magyarsághoz, hogy segítsen összegyűjteni a Cseresznyés Pálra kirótt embertelen büntetés összegét. A felhívásnak széles körű visszhangja támadt, mert mindenki tudta, hogy Cseresznyés Pált és társait, mint ahogy a zetelakiakat és az oroszhegyieket is azért ítélték el, mert magyarok. A Cseresznyés Pál javára összegyűlt összeget egy kuratóriumra bízták. A kuratórium 2 511 763 lejt fizetett ki Cseresznyés Pál javára, a perköltségek, Cofaru Mihail életjáradéka, a hozzátartozók segélyezése és élelmiszer-csomagok fedezésére. A többi elítélteket, az időközben kiszabadult Szabadi Ferencet és az erdőcsinádiakat is ebből az alapból fedezték, olvasható a Cseresznyés Pál Alap kuratóriumának tájékoztatójában. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./
1994. április 29.
A Süddeutsche Zeitungban Henriette Schröder tette fel a kérdést: Hogyan határolódik el Virgil Magureanu, a mostani titkosszolgálat vezetője a hírhedt Securitatétól. A Securitatét 1990. jan. 3-án oszlatták fel, felelte Magureanu, aki a Bukaresttől 12 km-re levő Baneasában, a titkosszolgálat villájában fogadta az újság munkatársát. 1990 márciusában alakult meg az SRI /Serviciui Romani de Informatii/. Magureanu az újságírónak azt mondja, hogy a régi szeku 17-18 %-át vették át, viszont 1993. szeptemberében a parlamentnek tett jelentésében még 60 %-ról beszélt. Petre Mihai Bacanu, a Romania Libera főszerkesztője szerint a volt Securitate-munkatársaknak 80 százalékát vették át. Szerinte a szekusok ma is úgy dolgoznak, mint régen: lehallgatják a telefonokat, elolvassák a leveleket, kutakodnak az emberek magánéletében. Az SRI-nek hatezer munkatársa van, ismerteti az adatokat Magureanu, de ezenkívül öt másik titkosszolgálat létezik: a külföldi kémkedés, a hadsereg kémelhárító szolgálata, a hadsereg védelmi szolgálata, a belügyminisztériumi védelmi szolgálat és a magas tisztséget viselők őrszolgálata. Ezek a szervezetek függetlenek egymástól és csak a parlamenti bizottságnak tartoznak beszámolni. 1991. májusában az SRI megpróbált néhány teherutónyi ügyiratot eltüntetni, de az ellenzéki újságírók a zsákok nyomára bukkantak. Az előkerült anyagokból kiderült, hogy az SRI részt vett a bányászakciók megszervezésében és az ellenzék megfigyelésében, de találtak az akkori kulturális miniszter és egykori másként gondolkodó, Andrei Plesu figyelését bizonyító jegyzőkönyveket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1994. június 8.
Jún. 8-án több ezer ember tüntetett Kolozsváron, Mátyás király szobra előtt, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület által meghirdetett népgyűlésen. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva elmozdítanák helyéről a szobrot. A gyűlést dr. Octavian Buracu egyesületi elnök nyitotta meg. Pop Mihai egykori politikai fogoly elmondta, hogy Funarok jönnek, mennek, de Mátyás király szobra megmarad. Doina Cornea szerint a szobor szimbólum, a város arculatához tartozik. A jelenlegi vezetők e szimbólumot el akarják tüntetni, mert őket semmi sem köti a város történetéhez. Tőkés László magyarul és románul elmondott beszédében Doina Corneával értett egyet, aki szerint élő lánccal kell megvédeni a szobrot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1994. szeptember 8.
Az Evenimentul Zilei közli Törzsök Erika nyilatkozatát, aki a romániai magyarok helyzetéről megállapította: "a teljesen indokolt érvek mellett a vita - s ezt el kell ismernünk - eléggé bonyolulttá válik. Egyrészt támogatást kérnek a román államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvi oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek." /Irina Vainovski-Mihai: A románok és a magyarok egymásnak vannak rendelve - állítja Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatának alelnöke. = Eveninentul Zilei (Bukarest), szept. 8./
1994. szeptember 17.
Szept. 17-én Biharvajdán, a határ menti színmagyar faluban szüreti bál volt. A szomszédos, első világháború után létrehozott román telepesfaluból, Mihai Bravuból teherautóval románok érkeztek és nekiestek a magyaroknak, lebozgorozták őket,"hazátlanok, takarodjatok Magyarországra!" kiáltozták és megverték őket. Több ember megsebesült, Nagy Kálmánt kórházba kellett szállítani, egy állapotos asszony a sokk hatására elvetélt. Balogh Barnabás, a falu református tiszteletese értesítette a rendőrséget, de a rendőrök nem jöttek a helyszínre. A történtekről a falusiak küldöttsége értesítette az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., Népszabadság, Új Magyarország, Magyar Nemzet, szept. 21./ Az újságírónak nem mertek nyilatkozni Biharvajda lakói a történtekről, még mindig félnek. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./
1994. október 18.
Mihai Viteazu román fejedelem személyisége és kora, illetve a középkori erdélyi városfejlődés volt a két témája a román és magyar történészek vegyes bizottsága Bukaresten és Nagyváradon megtartott ülésének. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu professzor, magyar elnöke Szász Zoltán professzor. A legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1994. november 2.
A Demokratikus Konvenció /DK/ okt. 31-i ülése után nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli, hogy a román kormány hivatalosan is mondja fel az 1970. június 7-én a Szovjetunió és Románia által húsz évre aláírt barátsági szerződést. Amennyiben egyik fél sem kifogásolja, a szerződés öt-öt évenként automatikusan meghosszabbodik. 1989 után a Szovjetunió és Románia, Mihail Gorbacsov és Iliescu új alapszerződést kötött, de ezt a román parlament nem ratifikálta. A román-orosz tárgyalások megkezdődtek, de Bukarest követelései miatt hamar elakadtak. A román fél szeretné belevenni a dokumentumba, hogy a Molotov-Ribbentrop egyezmény semmis, ez elismerné, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina jogtalanul került szovjet fennhatóság alá, így utat nyitna a román igények teljesítésének. A DK bejelentette: ha nov. 6-ig nem történik meg a szerződés felbontása, kérni fogják a kormány és Iliescu lemondását.- Sietve jött a külügyminisztériumi közlemény, amely javasolta a kormánynak a szerződés felmondását. /Magyar Nemzet, nov. 2./
1995. január 24.
Csapody Miklós, MDF-es képviselő kétnapos /jan. 23-24./ romániai látogatást tett. Jan. 23-án Bukarestben részt vett a bukaresti Magyar Kulturális Központban rendezett "Az identitás Európa történetében" című ankéton, ahol Gabriel Andreescuval és másokkal folytatott eszmecserét. Másnap az RMDSZ vezetőivel, Mihai Ungheanu kulturális államtitkárral beszélgetett, majd Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári püspökkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1995. február 15.
A Román Akadémián /Bukaresti Tudósok Háza/ és Nagyváradon az egyetemen 1994. okt. 11-15-e között tartotta ülését a román-magyar történész vegyes bizottság. Ezt a bizottságot 1970-ben hozták létre, működése azonban nehézségekbe ütközött, ezért 1982-ben a bizottság megszakította üléseit. A kollegiális kapcsolatok felvételére 1990-ben kerül sor. Először 1992/93-ban tartottak egy "tisztázó" jellegű találkozót Bukarestben és egy "bevezető" ülést Budapesten, illetve Veszprémben. 1994-ben először tartották meg a rendes évi ülést. A napirenden a következő két téma szerepelt: Mihai Viteazul személyisége és A városok fejlődése a közép-délkelet-európai térségben a XIX: századig. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu, a Babes-Bolyai Egyetem professzora, magyar elnöke dr. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese volt. A következő ülésszak Magyarországon lesz. A tanácskozásról beszámoló dr. Alexandru Porteanu professzor, a vegyes bizottság román alelnöke érthetetlennek tartja, hogy a magyar és a román sajtó nem számolt be erről az összejövetelről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A Romániai Magyar Szó beszámolt erről tavaly , hozzátéve, hogy a legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. okt. 18./
1995. május 10.
Erőss I. Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke Közgyűlés helyett támadás című összefoglalójában leszögezte, hogy jól kitervelt, előkészített akcióról volt szó. A szövetség Klézsén tartandó közgyűlésének napirendjén szerepelt a javaslat a szövetségnek az RMDSZ-hez való csatlakozásáról. Az ápr. 29-i közgyűlés előtt a Klézséhez tartozó Somoska falu plébánosa arra bíztatta híveit, hogy akadályozzák meg a két szervezet egyesülését és kijelentette, hogy a Klézsére érkezők meg akarják kaparintani a falu pékségét, templomát és iskoláját. A somoskai iskola igazgató, Cobuz Mihai tanulókat is kivezényelt. A rendőrök tétlenül nézték a történteket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./
1995. május 29.
Máj. 29-én Bukarestbe érkezett Mihail Csigir fehérorosz miniszterelnök, eleget téve a román kormányfő meghívásának. Az előzetes egyeztetés szerint aláírják a gazdasági együttműködési román-fehérorosz megállapodásról szóló dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
1995. július 28.
Gabriel Andreescunak a Contrapunct júniusi számában megjelent tanulmányát /Merre vessük tekintetünket?/ olvashatjuk magyar fordításban. Valentin Stannal közösen tanulmányt írt Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatáról. A tanulmány őszinte hangja heves ellenkezést váltott ki, kulturális szervezetek, Iliescu elnök, a Külügyminisztérium részéről, a sajtó a szélsőséges Romania Marétől az ellenzéki Romania Liberáig megbélyegezte írásukat. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy a valamikori Nagy-Romániához tartozó területek kérdése ma nem elsődleges kérdés. Fontosabb a román-magyar kapcsolatok alakulásának kérdése. 1989 után nacionalista módszerekkel indítottak támadást a demokrácia ellen. A magyar érdekek támogatásával vádolták Corneliu Coposut és Doina Corneát /!/. Azt a magyart, aki 1990 márciusában megrúgta Mihaila Cofariut, tíz év börtönbüntetéssel sújtották, míg az a román, aki kiverte Sütő András szemét, egy évet kapott, felfüggesztéssel. Smaranda Enachét marosvásárhelyi "honfitársai" megfenyegették, hogy meglincselik, amiért megértésre szólította fel a román és magyar közösséget. Ilyen körülmények között, írja Andreescu, közbelépni becsületbeli ügy volt. Szembe kellett szállni a társadalom belső békéjét aláásó forgatókönyvvel. A Társadalmi Dialógus Csoport mindig a román-magyar találkozók csomópontja volt, a 22 című lap a szélsőségek elleni harc éllovasaként marad meg a történelemben, a legfontosabb politikai-jogi szakértői vizsgálat a kisebbségi jogokról az Emberi Jogok Központjának égisze alatt született meg. 1993-tól a szélsőséges nacionalista pártok bejutottak a kormányba, a Demokratikus Konvenció nacionalista lett, a parlamentben megszavazott törvények hátat fordítottak az európai érdekeknek. Gabrielescu hitet tett a magyar-román együttműködés mellett, erre lát Magyarországon őszinte hajlandóságot. Az RMDSZ - Gabrielescu szerint - "fetisizálta az önrendelkezést, a különböző autonómiaformákat, a magyar személyek vagy szervezetek jogainak és szabadságjogainak érvényesítése helyett." Szerinte a hangsúlyt a versenyre, a multikulturalitásra, a határ két oldalán élők kapcsolatainak maximális fokozására kellene tenni. /A Hét (Bukarest), júl. 28./
1995. július 28.
A kormány szóvivője hamisnak és provokációs jellegűnek minősítette kiadott nyilatkozatában az ellenzéki Romania Libera értesülését, amely szerint Vacaroiu miniszterelnök jóváhagyásával üzemanyagszállító kamionokban csempésznek kőolajtermékeket Jugoszláviába. A lap a gépkocsik rendszámát és a gépkocsivezetők névsorát is közölte. A csempészek jövedelmük 15 százalékát fizetik be a kormánypártnak. A szóvivő közölte, hogy a kormány feljelentette a cikk szerzőjét, Petre Mihai Bacanu főszerkesztőt a hatóság megsértése és rágalmazása vádjával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
1995. augusztus 27.
A szegedi magyar-román fórumon mintegy ötvenen jelentek meg, felolvasták magyar és román politikusok üzeneteit. Megválasztották a vezetőséget, a küldöttek tanácsát és az ügyvivő elnökséget. Az elnök továbbra is Iglói Zoltán, alelnökök: Szirtes Gábor /Pécs/, Cozma Mihai /Szeged/, Tascu Iulian /Szlatina/ és Molnár Géza /Nagyenyed/, főtitkár: Szabó Károly. A közvetlen baráti kapcsolatok előmozdítása jótékony hatást gyakorol a közvéleményre, olvasható a szegedi magyar-román fórum aug. 27-én véget ért tanácskozásának zárónyilatkozatában. A jövőben a fórum fellép az olyan megnyilvánulások ellen, amelyek egyoldalú beállítással árthatnak a két nép viszonyának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A résztvevők megfogalmazták a közös határátlépés egyszerűsítésére vonatkozó igényüket. /Népszabadság, aug. 28./
1995. augusztus 27.
A szegedi magyar-román fórumon mintegy ötvenen jelentek meg, felolvasták magyar és román politikusok üzeneteit. Megválasztották a vezetőséget, a küldöttek tanácsát és az ügyvivő elnökséget. Az elnök továbbra is Iglói Zoltán, alelnökök: Szirtes Gábor /Pécs/, Cozma Mihai /Szeged/, Tascu Iulian /Szlatina/ és Molnár Géza /Nagyenyed/, főtitkár: Szabó Károly. A közvetlen baráti kapcsolatok előmozdítása jótékony hatást gyakorol a közvéleményre, olvasható a szegedi magyar-román fórum aug. 27-én véget ért tanácskozásának zárónyilatkozatában. A jövőben a fórum fellép az olyan megnyilvánulások ellen, amelyek egyoldalú beállítással árthatnak a két nép viszonyának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A résztvevők megfogalmazták a közös határátlépés egyszerűsítésére vonatkozó igényüket. /Népszabadság, aug. 28./
1995. augusztus 28.
Aug. 28-án Bukarestben a bécsi döntésre emlékező szemináriumot tartottak a kormány, a koalíciós pártok és a történészek jelenlétében. Az ünnepi szónokok - Mihai Ungheanu művelődési minisztériumi államtitkár, Valer Suian RNEP-politikus, Gheorghe Buzatu és Florin Constantiniu történészek, Lucian Culda nyugalmazott tábornok - azt akarták elhitetni, hogy lehetséges egy újabb bécsi döntés. Culda tábornok szerint a Nyugat az integrálódás ürügyén gyengíti Romániát, hadiipari termelése 10 %-osra csökkent, médiaháború folyik az ország ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A szemináriumon bemutatták a kormány által kiadott Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, kormánytámogatással kiadott könyvet. Ennek angol, német és francia nyelvű változatát 5000 példányban eljuttatták a nagykövetségekre. A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke, Mirca Pavlu így összegezte pártja alapdoktrínáját: "Erdély román föld volt és az is marad. Ez nem képezheti vita tárgyát, hiszen a román nép megmutatta, ha kell, fegyverrel és intelligenciával egyaránt megvédi határait." /Magyar Hírlap, aug. 26./
1995. augusztus 28.
Aug. 28-án Bukarestben a bécsi döntésre emlékező szemináriumot tartottak a kormány, a koalíciós pártok és a történészek jelenlétében. Az ünnepi szónokok - Mihai Ungheanu művelődési minisztériumi államtitkár, Valer Suian RNEP-politikus, Gheorghe Buzatu és Florin Constantiniu történészek, Lucian Culda nyugalmazott tábornok - azt akarták elhitetni, hogy lehetséges egy újabb bécsi döntés. Culda tábornok szerint a Nyugat az integrálódás ürügyén gyengíti Romániát, hadiipari termelése 10 %-osra csökkent, médiaháború folyik az ország ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A szemináriumon bemutatták a kormány által kiadott Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, kormánytámogatással kiadott könyvet. Ennek angol, német és francia nyelvű változatát 5000 példányban eljuttatták a nagykövetségekre. A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke, Mirca Pavlu így összegezte pártja alapdoktrínáját: "Erdély román föld volt és az is marad. Ez nem képezheti vita tárgyát, hiszen a román nép megmutatta, ha kell, fegyverrel és intelligenciával egyaránt megvédi határait." /Magyar Hírlap, aug. 26./
1995. szeptember 26.
Sepsiszentgyörgyön leleplezték a harmadik román szobrot, Andrei Saguna, múlt században élt ortodox püspök négyméteres bronzszobrát. A városban van még a román katona és Mihai Viteazul lovas szobra. Az útikalauzokban is így fog szerepelni a jövőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Sepsiszentgyörgy lakosságának 74,8 %-a magyar nemzetiségű. /1992-es népszámlálás adata/
1995. szeptember 30.
A román sajtó egy része valóságos dicshimnuszt zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része éppen a látogatás szerény eredményeit emeli ki, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. A reformok megbicsaklottak, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. Iliescu egyik sajtóértekezletén elismerte, hogy az RNEP, illetve a Nagy-Románia Párt elnöke "a két román Zsirinovszkij", de a pártvezérek nyilatkozatait nem szabad összetéveszteni pártjaik álláspontjával. Petre Mihai Bacanu a Romania Liberában felhívta a figyelmet arra, hogy a Romania Mare lapban közölt 300 tiszt levele nyílt felhívás volt katonai államcsínyre. A pártelnök mindezért nem nyerte el méltó büntetését. Corneliu Vadim Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. /Magyar Nemzet, szept. 30./
1995. október 17.
Bodor Pál írásában /Történelmi ki kicsoda vadkeleten/ ahhoz fűzött megjegyzéseket, hogy Funar polgármester Mátyás király szobrát Kolozsvárról Vajdahunyadra akarja száműzni. Kit érdekel az uralkodók eredete, jegyzi meg Bodor Pál. Basarab vajda feltehetőleg kun volt, ez mit sem von le román történelmi érdemeiből. Mihai Viteazul eredete sem tisztázott, akad eretnek román történész, aki szerint görög zsoldosvezér volt. Az egyesítő A. I. Cuza fejedelem félig görög, a múlt század eleji felkeléseket szervező Elefteria vagy az 1821-es szabadságmozgalom mártírja, Tudor Vladimirescu görög származású, Eminescu lengyel, Caragiale albán származású, de Coresi diakónus sem volt román. Azonban ez nem von le semmit érdemükből. /168 Óra (Budapest), okt. 17./
1995. október 25.
A beígért reform késik, hangzik a román szellemi élet 36 kiemelkedő személyiségének, az Alternatíva 2000 csoportnak a nyilatkozata. A megoldás: országos polgári és politikai mozgalomban tömöríteni mindazokat, akik hisznek Románia esélyeiben. Varjujan Vosganian képviselő, a mozgalom kezdeményezője "bársonyos forradalom" szükségességéről beszél. Az Alternatíva 2000 csoport tagjai között van Andrei Plesu volt művelődésügyi miniszter, Carmen Bendovski, Andrei Cornea, Alina Mungiu közíró, Horia Roman Parapievci, Mihai Razvan Ungureanu, a hírhedt politikai nyomozás áldozatai, Rostás Zoltán. Nem ellenzékként, hanem alternatívaként lépnek fel. /A minőség forradalma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./
1995. november 7.
Nov. 7-től mintegy kétszeres vámtételek léptek életbe Romániában a cigarettára, a szeszes italokra és kávéra vonatkozóan, továbbá Vacaroiu miniszterelnök felmentette Mihai Pinzariu eddigi vámparancsnokot és Eugen Gogát nevezte ki a helyére. /Új Magyarország, nov. 8./
1995. december 5.
Dec. 5-én Bukarestben a Bellu temető akadémiai parcellájában eltemették Méliusz József írót, a gyászszertartást Albu Zoltán bukaresti református lelkész végezte. Dr. Gheorghe Mihaila professzor, a Nyelvészettudományi Intézet igazgatója Méliusz halálát a romániai irodalom nagy veszteségének minősítette, a Romániai Írók Szövetsége nevében Geo Serban búcsúztatta az elhunytat, majd Gálfalvi Zsolt mondott gyászbeszédet. A hóvihar miatt elakadt az a vonat, amellyel Pomogáts Béla a román fővárosba tartott, így a Magyar Írók Szövetségének részvétüzenetét szintén Gálfalvi Zsolt tolmácsolta. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1996. február 19.
Az elmúlt évben jelentősen, 54 %-kal növekedett a Magyarország és Románia közötti kereskedelem. A további bővítésről tanácskozott Budapesten Gilyán György, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára Mihai Berindével, a román Kereskedelmi Minisztérium főigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1996. március 13.
Funar polgármester meghívót juttatott el a Szabadság szerkesztőségébe is, mely szerint márc. 15-én a kolozsvári Polgármesteri Hivatal megemlékezik "az 1848-as forradalomról és az elnyomók által meggyilkolt több tízezer románról". Kolozsváron felavatják az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen elhelyezett Baritiu-Balcescu-emléktáblát, amelyet Bartolomeu Anania ortodox érsek és George Gutiu görög katolikus püspök szentel fel, majd tudományos előadássorozat kezdődik "Supplex Libellus Valachorum - 205" címen. Az egykori eseményeket felidézik: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Ioan Silviu Nistor egyetemi tanár és Gelu Neamtu kutató. Az "ünnepségen" jelen lesz "Mihaila Cofariu élő nemzeti hős" is, akit, mint ismeretes, az 1990-es marosvásárhelyi események során - sokszor megcáfolt vátrás állítás szerint - megvertek a magyarok. /Élő nemzeti hős Kolozsváron Funar és Cofariu együtt ünneplik március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1996. március 14.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és tanácsosai nevében Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, városi tanácsos nyílt levélben fordult Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, kérve, éljen törvényes jogával, s akadályozza meg Gheorghe Funart, hogy újabb törvénytelenséget kövessen el azzal, hogy a tanács megkérdezése nélkül újabb emléktáblát helyezzen el, mégpedig márc. 15-én, a Petőfi-emlékházra. Nemcsak törvénytelenségről van szó, hanem történelemhamisításról is, ezáltal magyarellenes uszításról, provokációról, melynek célja interetnikus összecsapás előidézése Kolozsváron. A prefektus, mint eddig annyiszor, nem vette tudomásul a tiltakozást. Emellett Funar erre a rendezvényre meghívta Cofariu Mihailát is, Hodákról. Cofariu az 1990-es marosvásárhelyi tragikus események egyik szereplője. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 15.
Kolozsváron márc. 15-én Funar polgármester felállíttatta a Petőfi-emléktáblát viselő Biasini házra a nagyméretű réztáblát, amely öles betűkkel hirdeti, hogy a magyarok 1848-ban 40 ezer románt öltek meg és 230 román falut dúltak fel. Az ünnepi szónokok sorban elmondták beszédüket, megjelent Mihaila Cofariu is, aki az 1990-es marosvásárhelyi események egyik áldozata. Grigore Zanc megyei prefektus is beszélt, arra utalva, hogy a marosvásárhelyi események okozói is magyarok voltak, erre bizonyíték az itt megjelent Cofariu. Funar beszédében figyelmeztette a magyarokat, nehogy megkoszorúzzák a Petőfi-emléktáblát, mert annak komoly jogi következményei lesznek. A kolozsvári magyarok a Magyar Színházban emlékeztek az évfordulóra, Benkő Samu akadémikus értekezett 1848-ról, majd a volt Petőfi-szobornál megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát, melyen a fenyegetés ellenére sokan megjelentek . Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke utalt a délelőtt folyamán itt elhelyezett történelemhamisító, magyarellenes, uszító emléktáblára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
