|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 149 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-149 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szilágyi Tibor 2013. május 24.Csapdahelyzet az orvosinA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tájékozódott az egyetem magyar tagozata és román vezetése közötti nézetkülönbségekről Mihnea Costoiu felsőoktatásért és kutatásért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Gigel Paraschiv, az oktatási minisztérium államtitkára, a magyar nyelv bevezetéséről a gyakorlati oktatásban azonban hallani sem akartak. Eközben az egyetem vezetése a magyar szempontokat figyelmen kívül hagyó akkreditációs dossziét küldött Bukarestbe, amit ha az illetékes hatóság elfogad, és aszerint hosszabbítják meg a MOGYE működési engedélyét, újabb öt évig hivatkozási alap lesz a magyar kérések elutasítására. A miniszterrel és az államtitkárral folytatott megbeszélésen Szilágyi Tibor, az egyetem magyar rektorhelyettese és Szabó Béla tagozatvezető számokkal bizonyította, hogy életképes lenne a magyar tagozat, ha önálló struktúrában szerveznék meg azt. Az egyetem vezetését képviselő Leonard Azamfirei rektor és Constantin Copotoiu szenátusi elnök nem hozott fel konkrét ellenérveket a magyar állásponttal szemben, de a tárgyalásokon semmilyen javaslat nem született a magyar problémák megoldására. A rektorhelyettes szerint a magyar tagozatnak különálló álláskeretre lenne szüksége, ehhez viszont különálló csoportok kellenek, a magyar diákcsoportok létrehozásához pedig arra van szükség, hogy a magyar nyelvet is bevezessék a gyakorlati oktatásba, és a gyakorlati órák kétnyelvűek legyenek. „Erről pedig hallani sem akartak” – közölte Szilágyi Tibor. A magyar tagozat képviselői azért tartják elengedhetetlennek a sürgős megegyezést, mert félőnek tartják, a magyar szempontokat figyelmen kívül hagyó akkreditációs dosszié jóváhagyása csapdahelyzetet eredményez, a magyar tagozat önállóságával nem számoló struktúrával okolják majd a további visszautasítást. Borbély László reményét fejezte ki, több a politikai akarat a kormány, illetve a minisztérium részéről a MOGYE vezetőségében kialakult nézeteltérések megoldására, mint egy éve, amikor a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak életbe léptetésére tett kísérlet az Ungureanu-kabinet bukását eredményezte. Ez is és az azóta kialakult helyzet, beleértve a mostani csapdaállítást, mutatják, „súlya van a MOGYE-ügynek”, állapította meg az RMDSZ politikai alelnöke, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy az akkreditációt megadó hatóság azt a dossziét elemezze, amely a magyar szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyja, de hozzátette, az RMDSZ azért van a parlamentben, hogy megértesse a kormánykoalíció pártjaival: a magyar tagozatnak létjogosultsága van, és nem lehet félreseperni. Eközben a MOGYE magyar karának létesítéséért küzdő Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) – miután szerdán visszautasították egy kérésüket megfogalmazó óriásplakát kihelyezését a csíkszeredai sportcsarnok előtt, ahol az RMDSZ szombaton 11. kongresszusát tartja – újabb kéréssel fordult a városvezetéshez és a szervezőkhöz, most a kapubejárat elé kérik bannerük kihelyezését. Tiltakozó akciójukkal azt szeretnék elérni, a kongresszuson részt vevő Victor Pontát szembesítsék a MOGYE-hez fűződő be nem tartott ígéretével, a kormányfő ugyanis a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt. MTI Erdély.ma 2013. június 3.Kritikus helyzetben az anyanyelvű oktatás ügye„Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a MOGYE professzora az intézményben uralkodó állapotokat. „Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora az intézményben uralkodó állapotokat, amelyek hétfőn egy közlemény kibocsátására sarkallták a magyar tagozat vezetőtanácsát. A tanárok ebben rámutatnak, hogy a magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte fel Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most a tanügyi minisztérium válaszolt, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben. Az oktatási tárcafelelősökkel több ízben is tárgyaló Szabó Béla valamint kollégája, Szilágyi Tibor rektorhelyettes arról bizonyosodott meg, hogy a minisztérium illetékesei mossák kezeiket, a felelősséget az egyetem román többségű szenátusára hárítva. „A szenátusban minden egyes alkalommal azt magyarázzák a kollégák, hogy miért nem lehet alkalmazni az érvényben lévő tanügyi törvényt” – utalt a 22-es csapdájára Szabó. Semmit nem érő egyezség Mindez annak dacára történhet így, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében hétpontos megállapodást írtak alá, amely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület sorainak a rendezésére és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelésre. A magyar oktatók szerint azonban az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul. „A legsúlyosabb az, hogy a megállapodás világosan leszögezte, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez nem történt meg” – olvasható a közleményben. Szilágyi felmutatta annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, amelyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – jegyezte meg Szabó Béla. A tantestület etnikai arányait illetően a professzorok elmondták, hogy a protokollum megkötése után ez még inkább romlott. A magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és, nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető. Tiltakoznak, de egyelőre még reménykednek Annak ellenére, hogy a közlemény aláírói szerint a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást, az oktatók úgy döntöttek, hogy a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel egyelőre nem szerveznek semmiféle tiltakozó akciót. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor. Arról egyik szenátusi tag sem kívánt nyilatkozni, milyen eszközöket vetnek be az ősszel. A kérdésünkre, miszerint, ha a helyzet nem tűr halasztást, miért nem kezdenek azonnal valamiféle tiltakozó akcióba, Szabó Béla azt válaszolta, hogy ha bármit is tennének az elkövetkezendő hetekben, annak a diákok innák meg a levét. „Nyáron meg nem érdemes tiltakozni, mert akkor az oktatásban a fű sem nő – tette hozzá a tagozatvezető. – Ennek ellenére mi készen állunk a tárgyalások folytatására, bár nem biztos, hogy amiben megegyezünk a nyár elején, érvényes lesz az őszi tanévkezdéskor”. Nem lesznek ott Bukarestben Hivatalosan nem csatlakoznak a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által június 15-én, Bukarestben szervezendő tiltakozó menetéhez az egyetem magyar vezetői – szögezte le Szabó Béla. A tagozatvezető szerint sem a tanárok, sem a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy a tanév hajrájában akár egy napra is kimaradjanak az egyetemről. „Ha valaki viszont ott akar lenni, mi nem akadályozzuk” – tette hozzá. Az utcai tüntetés főszervezője, Ádám Valérián elmondta, hogy még a múlt hét közepén hivatalosan is felkérte Szilágyi Tibort, hogy rektorhelyettesként ő legyen a kormánypalota előtti téren az első felszólaló, azonban a tanár válasz nélkül hagyta a drótpostán küldött levelet. Ennek ellenére a RMOGYKE vezetői remélik, hogy szép számban jelennek meg az erdélyi tüntetők a fővárosi utcai tiltakozó akción. A szervezet titkára hozzáfűzte, eddig harminc autóbusz foglalására kötött egyezséget különböző szállítási cégekkel. Szucher Ervin szekelyhon.ro 2013. június 4.Látszatmegoldások és időhúzás" a MOGYE magyar tagozata ügyébenTiltakoznak a Magyar Tagozati Tanács képviselői Továbbra is akadályozzák a magyar oktatók felvételét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón dr. Szabó Béla egyetemi előadótanár, a magyar tagozat vezetője, aki szerint mind az oktatási minisztérium, mind az egyetem vezetősége látszatmegoldásokra törekszik, és időhúzás folyik az akkreditációs folyamatot illetően is. A sajtótájékoztatón a Magyar Tagozati Tanács képviselői – 11 egyetemi oktató – vett részt. A MOGYE magyar tagozatának vezetőtanácsa szerint a MOGYE- n az erdélyi magyar orvosképzés évtizedek óta tartó sorvasztása az elmúlt 20 év alatt felgyorsult, az újonnan indult szakokon – a nővérképzőt kivéve – kizárólag román nyelvű oktatás folyik, ami által a magyar nyelvű képzés folyamatosan hátrányos helyzetbe került. A vezetőtanács közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar oktatók aránya egyre kisebb, az utánpótlás pedig nehézségekbe ütközik, ugyanakkor megállapította, hogy az anyanyelvű oktatást a legfelsőbb szintig biztosító 2011-es tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó részeit a MOGYE kétharmados román többségű szenátusa nem szándékszik betartani. Bár ezt jelezték a szaktárcának, "a tanügyminisztérium nem volt hajlandó idejében, kellő eréllyel fellépni annak érdekében, hogy a törvény rendelkezéseit tartsák be". "A konfliktus feloldására, átmeneti megoldásként, 2012 szeptemberében született egy hétpontos megállapodás, amelyet Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter is aláírt. Ez a megállapodás lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar tantestület rendezze sorait, és megfeleljen az akkreditációs elvárásoknak. Az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul" – hangzott el a sajtótájékoztatón. Dr. Szabó Béla szerint a megállapodás egyes pontjait csak részben, míg másokat egyáltalán nem tartott be az egyetem vezetősége. A 3. és 6. pont szögezi le, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást, azonban mindez nem történt meg – állítják a magyar oktatók. "Az akkreditáció szempontjából a magyar tagozat fő hiányossága, hogy nincs elég magyar oktató. Például ott, ahol a legnehezebb a helyzet, a sebészeten, kértünk három állást, de egyet sem tudtunk betöltetni. Az egyiknél a hétpontos megállapodásban foglaltak ellenére az egyetem vezetősége nem volt hajlandó az állást meghirdetni, a másik esetben a jelölt végül belefáradt az egyetem által támasztott bürokráciai akadályokba, a harmadik esetben két nappal a vizsga előtt figyelmeztették a jelöltet, hogy legjobb lenne számára, ha meg sem jelenik a vizsgán. Nem fogadott szót, megjelent, és az eredmény borítékolható volt. Egyértelmű, hogy továbbra is akadályozzák a magyar oktatók felvételét, és az aránytalanság, ami a sebészeten van, az elmúlt vizsgaszesszióval tovább fokozódott. Míg nálunk senkit nem vettek fel végleges munkaszerződéssel, a román tagozaton fölvettek egy személyt, ugyanakkor ideiglenes munkaszerződéssel magyar tagozatra csupán egy oktatót, a román tagozatra négyet vettek fel" – jelentette ki dr. Szabó Béla. "A magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésünk és a törvényes előírások ellenére a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját úgy küldték fel Bukarestbe, hogy az nem tartalmazza a magyar tagozat igényeit. Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a tavaly megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most a tanügyminisztérium válaszolt, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át" – nyilatkozta tegnap a magyar tagozat vezetője, dr. Szabó Béla és dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes. "Időhúzás folyik központi szinten is. A hétpontos egyezség aláírásakor tavaly a tanügyminiszter szerint arról volt szó, hogy márciusban érkezik az ARACIS, és elkezdődik az akkreditáció. Egyelőre a dossziét küldtük fel, a tanévnek lassan vége van, elvileg papírforma szerint az új tanévet nem volna szabad megkezdeni, ha mind a román, mind a magyar tagozatot nem akkreditálják. A gyakorlati képzés esetében nem világos, hogy ki tartozik a magyar, ki a román tagozathoz. Az egyetem vezetősége továbbra is visszautasítja a magyar nyelv bevezetését a gyakorlati oktatásba, pedig a külön főtanszékek létrehozása ezen áll vagy bukik. A román nyelvű gyakorlat mellett például az angol tagozaton külön angol nyelvi kompetenciát kérnek a román tanársegédektől, mi pedig ugyanezt szeretnénk a magyar tanársegédek esetében is. Nem etnikai diszkriminációról, hanem a nyelvi kompetenciáról van szó" – tette hozzá dr. Szabó Béla. Lapunk kérdésére elmondták, a magyar tagozat esetében külön állásjegyzék nincs, ami viszont a közelgő felvételit illeti a magyar tagozat esetében, "a vizsga meg lesz tartva". "Mivel az akkreditációs dosszié fel volt küldve Bukarestbe, innen tovább az ARACIS és a minisztérium hatásköre és felelőssége, hogy ezeket elbírálja. Mindaddig, míg ez nem történt meg, az eddigi beiskolázási számok maradnak érvényben, és hamarosan a Hivatalos Közlönyben is meg fognak jelenni a leosztott számok" – mondta a tagozatvezető, hozzátéve, "aki fölvételizett, az be is fejezi a tanulmányait. Ha egy felsőfokú oktatási intézménynek automatikusan vissza is vonnák az akkreditációját, a kifutó évfolyamot végig kell vinni. Az ilyen típusú aggályokat el szeretném oszlatni." Konklúzióként megállapították: "a magyar tagozat hosszú távú fennmaradásához illetve fejlődéséhez elengedhetetlen a magyar nyelv bevezetése a laboratóriumi és klinikai gyakorlati képzésbe, a tagozathoz tartozó diákcsoportok létrehozása, a különálló álláskeret megvalósítása és a magyar tagozat főtanszékeinek megalakítása. Tudatában vagyunk, hogy az itthoni orvosi tevékenységhez szükséges a román nyelv magas fokú ismerete. Ezért nem kizárólag magyar nyelvű gyakorlatokat kérünk, hanem kétnyelvűeket. Hallgatóink a klinikai gyakorlatokon a román beteggel természetesen román nyelven kommunikálnának. A kórházi ügyeleti átadási gyűlések, az orvosi dokumentumok kiállítása, a román orvoskollégákkal való kommunikáció mind román nyelven zajlana. A magyar nyelv használata a hallgatók és tanárok közötti megbeszélésekre és az azt igénylő betegekkel való kommunikációra vonatkozik". A magyar oktatók úgy vélik, a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást. Jelenleg azonban, a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel, nem szándékoznak tiltakozó akciókat szervezni, de ha a magyar tagozat ügyében nem sikerül megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogják igénybe venni. Hogy pontosan milyen tiltakozó akciókat terveznek, újságírói kérdésre kijelentették: korai erről nyilatkozni, mindent a maga idejében. Ami az RMOGYKE tiltakozását illetően, dr. Szabó Béla hangsúlyozta, a magyar tagozat intézményes formában nem csatlakozik ezekhez, de "magánemberként" mind a magyar oktatók, mind a hallgatók részt vehetnek a tüntetéseken. A sajtótájékoztatón dr. Szabó Béla tagozatvezető és dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes mellett részt vett dr. Pávai Zoltán egyetemi előadótanár, dr. Brassai Attila egyetemi előadótanár, dr. Sipos Emese docens, dr. Frigy Attila dékánhelyettes, Egyed-Zsigmond Imre egyetemi előadótanár, dr. Szatmári Szabolcs docens, dr. Nagy Előd docens, dr. Gergely István adjunktus és dr. Vass Levente egyetemi tanársegéd. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 4.MOGYE-ügy: a tanévzárásig nyitott a tárgyalásra a magyar tagozatA tanévzárásig nyitott a tárgyalásra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata, de ősztől tiltakozó akciókat szervez, ha az egyetem szenátusának román többsége továbbra sem hajlandó a magyar nyelvet bevezetni a gyakorlati oktatásba - jelentették be hétfőn a MOGYE magyar oktatói. „Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a MOGYE professzora az intézményben uralkodó állapotokat, melyek tegnap délben egy közlemény kibocsátására sarkallták a magyar tagozat vezetőtanácsát. A tanárok ebben rámutatnak, hogy a magyar tagozat megszervezésének problémája körüli ellentét akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte fel Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most válaszolt a tanügy-minisztérium, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben. Az oktatási tárca illetékeseivel több ízben is tárgyaló Szabó Béla, valamint kollégája, Szilágyi Tibor rektorhelyettes arról bizonyosodott meg, hogy a szaktárca illetékesei mossák kezeiket, az egyetem román többségű szenátusára hárítva a felelőséget. „A szenátusban minden egyes alkalommal azt magyarázzák a kollégák, hogy miért nem lehet alkalmazni az érvényben lévő tanügyi törvényt” – utalt a 22-es csapdájára Szabó. Semmit nem érő egyezség Mindez annak dacára történik, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében egy hétpontos megállapodást írtak alá, mely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület gondjainak rendezésére és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelésre. A magyar oktatók szerint azonban az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul. „A legsúlyosabb, hogy a megállapodás világosan leszögezte, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez nem történt meg” – olvasható a közleményben. Szilágyi felmutatta annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, melyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg, és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – jegyezte meg Szabó Béla. A tantestület etnikai arányait illetően a professzorok elmondták, hogy a protokollum megkötése után ez tovább romlott. A magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető. Tiltakoznak, de még reménykednek Annak ellenére, hogy a közlemény aláírói szerint a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást, az oktatók úgy döntöttek, a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel egyelőre nem szerveznek tiltakozó akciót. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor. Arról egyik szenátusi tag sem kívánt nyilatkozni, milyen eszközök bevetésén gondolkodnak. A Krónika kérdésére, miszerint, ha a helyzet nem tűr halasztást, miért nem kezdenek azonnal tiltakozni, Szabó Béla azt válaszolta: ha bármit is tennének az elkövetkezendő hetekben, annak a diákok látnák kárát. „Nyáron meg nem érdemes tiltakozni, mert akkor az oktatásban a fű sem nő – tette hozzá a tagozatvezető. – Ennek ellenére mi készen állunk a tárgyalások folytatására, bár nem biztos, hogy az, amiben megegyezünk a nyár elején, érvényes lesz az őszi tanévkezdéskor”. Az egyetem betartotta a magyar tagozattal Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter jelenlétében kötött protokollumot, és valamennyi érintett fél bölcs együttműködésére számít – jelentette ki tegnap a magyar oktatók panaszaira reagálva Leonard Azamfirei. A MOGYE rektora az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: az egyetem vezetősége az említett szerződés mellett köteles betartani a hazai törvényeket, az ARACIS minőségi oktatásra vonatkozó előírásait, valamint az intézmény chartáját és belső szabályait. „Ezek mindenkire egyformán érvényesek, a magyar tagozatra is” – hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, amennyiben a magyar tagozat képviselői őszinteségről, tisztességről beszélnek, be kellene ismerniük a politikum beavatkozását egy olyan területre, amely esetében törvény tiltja a politikai befolyást. „Tisztességet, az igazság beismerését és bölcs együttműködést várok mindenki részéről” – jelentette ki Azamfirei. Nem lesznek ott Bukarestben Az egyetem magyar vezetői hivatalosan nem csatlakoznak a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által június 15-én, Bukarestben szervezendő tiltakozómenethez – szögezte le lapunk kérdésére Szabó Béla. A tagozatvezető szerint sem a tanárok, sem a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy a tanévvégi hajrában akár egy napra is kimaradjanak az egyetemről. „Ha valaki viszont ott akar lenni, mi nem akadályozzuk meg” – tette hozzá. Az utcai tüntetés főszervezője, Ádám Valérián elmondta, még a múlt hét közepén hivatalosan is felkérte Szilágyi Tibort, hogy rektorhelyettesként ő legyen a kormánypalota előtti téren az első felszólaló, azonban az egyetemi tanár válasz nélkül hagyta a drótpostán küldött levelet. Ennek ellenére a RMOGYKE vezetői remélik, hogy az erdélyi tüntetők szép számban megjelennek a fővárosi tiltakozó akción. A szervezet titkára hozzáfűzte, eddig harminc autóbuszra kötött foglalási egyezséget különböző szállítási cégekkel. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. június 14.Washington is követi a MOGYE ügyétMark Gittenstein, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete és Peter Burba alkonzul rövid, informatív jellegű beszélgetésre fogadta Ádám Valériánt, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkárát. A civil szervezet aktivistája, aki a héten Bukarestben, az amerikai, francia és német nagykövetségek előtt tüntet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóit és diákjait ért sorozatos sérelmek ellen, egy petíciót nyújtott át a diplomáciai képviseleteken. Az okiratban a RMOGYKE vázolja az egyetem vezetősége által elkövetett törvénytelenségi sorozatot, melynek egyetlen célja a magyar nyelvű oktatás visszavetése és fokozatos kiszorítása. Az amerikai nagykövet ígéretet tett a szervezet vezetőjének, hogy szeptember folyamán egy újabb tájékozódási beszélgetést kezdeményez, amelyre meghívja az egyetem vezetőit. Ugyanakkor az évi jelentésébe is befoglalja a MOGYE jelenlegi helyzetét. “A nagykövet úr nagyon is tájékozott volt a marosvásárhelyi helyzetet illetően, ismerte a konfliktus okát. Annyit kérdezett, hogy a RMOGYKE milyen kiutat lát a jelenlegi helyzetből” – vázolta fel a beszélgetést Ádám. Az egyesület titkára elmondta a két amerikai diplomatának, hogy a helyzetet a törvény tiszteletben tartása oldaná meg, ehhez viszont hatásosabb fellépésre volna szükség. A RMOGYKE egy hónappal ezelőtt elkezdett bukaresti tiltakozó sorozata e hét végén, egy utcai tüntetéssel zárul. A megmozdulásra az egyesület buszokat indít szombaton hajnalban Marosvásárhelyről. Amint beszámoltunk róla, az orvosi egyetem magyar vezetői nem lesznek ott a Sajtóháztól induló és a Győzelem téri kormánypalotához érkező menetoszlopban. Szabó Béla tagozatvezető és Szilágyi Tibor rektorhelyettes ugyanakkor elmondta, hogy a diákságnak nem tiltja meg a tüntetésen való részvételét; a diákszervezet vezérei viszont a szervezők tudomására hozták, hogy az egyetemistáknak ilyenkor inkább a vizsgaidőszakra kell összpontosítaniuk, mintsem az utcai megmozdulásokra. A tüntetést az RMDSZ sem karolta föl. Míg Kelemen Hunor szövetségi elnök egy elegáns elutasító levelet írt, a párt több marosvásárhelyi politikusa is ellenségesen és gúnyosan viszonyult a szervezőkhöz. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. június 21.Törvénytisztelő RMOGYKE-követelésekAz elutasító bírósági ítélet megindoklásának kézbesítésére vár, azt követően pedig fellebbezni készül a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE). A marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét képviselő civil alakulat június 15-én bukaresti tüntetéssel igyekezett felhívni a közvélemény figyelmét a vásárhelyi „iszapbirkózásra”. A magyar nyelv alkalmazása az orvosi- és gyógyszerészképzés gyakorlati részében – ez a 2009-ben alapított RMOGYKE harcának célja és lényege. A szervezet jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd ügyvéd úgy fogalmaz: semmi egyebet nem kérnek, mint a 135-ös számú, 2011-ben kihirdetett oktatási törvény alkalmazását, amely első paragrafusának b) pontja kimondja: „a multikulturális és többnyelvű felsőoktatási intézményekben a kisebbségek nyelvén oktató szakokat/vonalakat kell létrehozni.” Az ügy hatékonyabb képviselete érdekében levelet is intézett a korábban a romániai oktatásért felelős miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedő volt RMDSZ-elnökhöz, illetve a szövetség jelenlegi elnökéhez, amelyben arra kérte őket, hogy a szövetség avatkozzon be a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Szenátusa ellen indított perbe. „Kezdettől fogva az a véleményem, hogy ha fokozódó politikai nyomás nehezedik az egyetemre, a szenátus is egyre erőteljesebben hivatkozik majd az intézet autonómiájára, ami hatásos lehet a kevésbé informált nyilvánosság előtt – jelentette ki Kincses. – Az ugyanis már kevesebbek számára egyértelmű, hogy az autonómia csak a törvények szigorú betartása mellett működtethető, ellenkező esetben már sokkal inkább anarchia.” A Markó Bélához és Kelemen Hunorhoz intézett levelek válasz nélkül maradtak, az RMDSZ-t leszámítva viszont valamennyi jelentős erdélyi politikai és civil szervezet belépett a perbe. Az elutasító ítélet három hónappal ezelőtt született meg, miután a bíró – Kincses Előd szerint Romániában példátlan módon – egy hónapon át gondolkodott a döntésen. Azóta is késik a döntés kézbesítése, amelynek az indoklást is tartalmaznia kell. Az RMDSZ beavatkozásától Kincses elsősorban azt remélte, hogy a pert sikerül áthelyeztetni más városba, a vásárhelyi hangulat ugyanis szinte kizárja a per sikerének esélyét. Előzetesen a felperes jogi úton is megpróbálta áthelyeztetni a pert, de kérését elutasították, ami azt jelenti, hogy az elutasított fél a továbbiakban már nem kérheti ugyanazt. Az utcára készülnek? A jogi eszközökön túl egyéb utakon is igyekeznek közelebb kerülni a célhoz a magyar nyelvű orvosképzés harcosai. Nemrég például sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy ősztől a tiltakozás bármilyen eszközének használatára készen állnak, ha nem történik érdemi változás az ügyben. „Az anyanyelvi oktatás ügye ismét kritikus helyzetbe került, ez sarkallta közlemény kibocsátására a magyar tagozat vezetőtanácsát” – fogalmazott Szabó Béla, a MOGYE professzora. A tanárok szerint a magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs iratcsomóját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. A jelek szerint a minisztérium is csak látszatmegoldásokra törekszik, a lényegi döntések meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben. Mindez annak dacára történik így, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében hétpontos megállapodást írtak alá, amely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület sorainak a rendezésére és a megfelelésre az akkreditációs elvárásoknak. A magyar oktatók szerint az elmúlt kilenc hónap során a román fél egyetlen rá vonatkozó pontot sem tartott be maradéktalanul. A megállapodás szerint a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez azonban nem történt meg. A sajtótájékoztatón bemutatták annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, amelyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg, és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – fűzte hozzá Szabó Béla. A protokollum megkötése ellenére a magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és, nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor rektorhelyettes. Az még nem egyértelmű, milyen eszközöket vetnének be az ősztől, ha a helyzet nem javul. Mivel a minisztériumban jóváhagyták az egyetem „módosított” chartáját – amelyet a korábbi szaktárca többször is visszautasított –, a kormánynak nincs jogalapja azt módosítani. Kincses Előd szerint egy mégoly jóhiszemű kabinetnek sem lennének különösebb lehetőségei, a chartát immár csak bírói úton lehetne módosítani vagy kormányrendelettel, de – azt az Ungureanu-kormány precedense óta tudjuk – ez politikai öngyilkosság lenne. Tüntetés ellenszélben Június 15-én Bukarestben a kormány épülete előtt rendezett demonstráció keretében is tiltakozott az RMOGYKE, amelyen a résztvevők az oktatási törvény betartását és a MOGYE magyar főtanszékeinek megalakítását követelték. A főként Marosvásárhelyről érkezett több tucatnyi tüntetőt felvonultató megmozdulás szónokai a kormány közbelépését sürgették annak érdekében, hogy a MOGYE román többségű szenátusa ne szabotálhassa az oktatási törvény kisebbségvédelmi rendelkezéseit, amelyek garantálják a magyar tagozat intézményen belüli önállóságát. „Románia büszkén bizonygatja, hogy törvényei minden jogot megadnak a magyar kisebbségnek, de nem tartja be azokat” – mutatott rá románul elmondott beszédében Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára, a demonstráció szervezője. Az aktivista az utóbbi egy hónapban műtősruhában, sárga napernyővel állt sztrájkőrséget másodmagával az oktatási minisztérium, majd a kormány és több nyugati ország nagykövetsége előtt egy óriásmolinóval, amelyen románul és angolul az állt: „Törvényességet a MOGYE-n! Kérjük a kormány közbelépését az oktatási törvény kisebbségi rendelkezéseinek betartatása érdekében!” A demonstrálókhoz magyarul szóló Kürti Jenő fogtechnikus kifejtette: a MOGYE román többségű szenátusa arra hivatkozva utasítja el a magyar főtanszékek megalakítását, hogy elegendő főállású oktató hiányában nem lehetne akkreditálni a magyar tagozatot, „miközben sunyi módszerekkel folyamatosan akadályozza amagyar oktatói utánpótlást”. „A romániai magyarság Trianonért önrendelkezést, és egy egész egyetemért cserébe legalább önálló magyar kart nem érdemel meg?” – tette fel a szónoki kérdést az RMOGYKE aktivistája. A civil szervezet bukaresti demonstrációján a MOGYE magyar oktatói nem vettek részt, mivel a vizsgaidőszakot nem tartották alkalmasnak a tüntetésre. „Egyesek nyíltan, mások burkolva szorgalmazták az akció lefújását, de mi akkor is kitartunk a végsőkig” – jelentette ki Ádám Valérián. Egy egyetem születése A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) elődjét, a magyar nyelven oktató kolozsvári Orvostudományi Egyetemet az 1946. május 28-án kibocsátott 402-es törvényrendelettel hozták létre, amelyet I. Mihály király, Ștefan Voitec oktatási és Mircea Durmo pénzügyminiszter látott el kézjegyével (képünkön az alapító rendelet). A fakultást rövid idő múlva Marosvásárhelyre költöztették, ahol elnyerte jelenlegi szerkezeti formáját. Egy 1962-ben érkezett legfelsőbb pártvezetői telefonhívás román nyelvű oktatást is rendelt a magyar mellé, ugyanakkor az akkori alkotmány rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva felszámolta a magyar nyelv használatát a gyakorlati oktatásban. Ez az állapot van érvényben ma, 23 évvel a romániai rendszerváltozás után is. Csinta Samu, Szucher Ervin Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2013. június 22.Ballagtak a MOGYE végzettjei"Kezetekben az élet!" Újabb fiatal orvosnemzedék tette le tegnap az orvosi esküt a marosvásárhelyi Sportcsarnokban, a ballagási ünnepség zárómomentumaként. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) idei 806 végzőse (orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti karokon, illetve a rövid távú képzéseken), maga mögött hagyva a jegyzeteket, vizsgákat, felvállalta a legszebb hivatás gyakorlását: a gyógyítást, az élet védelmét. A MOGYE végzettjei tegnap délelőtt az egyetemtől indulva, a Gaudeamust énekelve vonultak a Sportcsarnok felé, ahol szülők, rokonok, barátok virágokkal, gratulációkkal már várták őket. A szinte elviselhetetlen hőség ellenére zsúfolásig megtelt teremben Nicolae Neagu, a MOGYE adminisztratív igazgatója, majd dr. Leonard Azamfirei rektor köszöntötte az egyetem volt hallgatóit, immár pályakezdő orvosait. A MOGYE rektora az új kezdethez emberi és szakmai felelősségtudatra biztatta a végzetteket, arra, hogy mindig empátiával és odaadással közeledjenek a betegekhez. Corneliu Grosu prefektus üdvözlő szavai után Ciprian Dobre megyei tanácselnök szólalt fel, hangsúlyozva: a most végzett orvosoknak törekedniük kell arra, hogy méltók legyenek a nagynevű, elismert elődeikhez, öregbítsék az egyetem hírnevét. "Az egyik legszebb, legnemesebb hivatást választották, a gyógyítást. Tudásuk által élet és halál fölött dönthetnek" – mondta a megyei önkormányzat elnöke. Dr. Szilágyi Tibor tudományos tevékenységért felelős rektorhelyettes magyarul szólt a végzettekhez, mondván, az elmúlt évek erőfeszítéseinek mintegy a megkoronázása ez a nap, az orvosi eskütétel napja. "Az eltelt hat év alatt Önök keményen dolgoztak, áldozatot hoztak azért, hogy felkészüljenek az orvosi és gyógyszerészeti hivatás gyakorlására. Ezen áldozatvállalásból keményen kivették részüket a szüleik is, akik lehetővé tették ezt. Önök olyan hivatást választottak, amelyben felvállalták az élet védelmét, de a mai orvostudomány már nemcsak a beteg életének a megmentését tűzte ki céljául, hanem a betegek életminőségének javítását is. Önökön múlik majd, hogy az egyre tovább élő emberiség életminősége milyen lesz, mennyire tudják megszabadítani a szenvedésektől" – mondta, figyelmeztetve is egyúttal arra, hogy az orvosi pálya számtalan elégtétellel szolgál, de olykor a csalódással, kudarccal is szembe kell nézni. "Az orvos sikerélményének nagy ára van: átvirrasztott éjszakák, lelkiismereti vívódások, szüntelen tanulás, lemondás saját örömökről, de mindez természetesnek tűnik, mivel életüket annak szentelik, hogy mások szenvedéseit enyhítsék" – tette hozzá a rektorhelyettes, aki hangsúlyozta, a ballagás nem a tanulási időszak lezárását jelenti, a ballagás "legfeljebb mérföldkő olyan szempontból, hogy az eddigi vizsgák záros határidejét az állandó továbbképzés váltja fel, és erre a motivációt nem a vizsgák kötelező volta, hanem saját lelkiismeretük fogja jelenteni, ami nagyobb önállóságot, ugyanakkor nagyobb felelősségtudatot feltételez. Nehéz pályát választottak, mert az egész embert kívánó szakmai életüket össze kell egyeztessék a magánélet kihívásaival. A rezidensi vizsga, a szakosodás rendszerint egybeesik az élet más fontos eseményeivel, mint a házasság, a gyermekáldás, és sok minden egyéb. E pálya gyakorlása során sok nehézséggel kell majd szembenézniük, de a megfelelő kitartással a későbbi sikerek majd kárpótolják ezekért." Szilágyi Tibor utalt az elmúlt időszak konfliktusaira, "az egyetem belső vívódásaira", amikor megtapasztalták, hogy egy törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. "Hogy nem tudtunk önöknek egy széles körű anyanyelvi oktatást biztosítani, hogy a törvény adta lehetőségeket nem tudtuk kihasználni, általában nem rajtunk múlott. Egy fontos dolog azért megtörtént: mindannyiunkban megerősödött az együvé tartozás felemelő érzése. Meggyúlt egy láng, amit nem lehet kioltani" - tette hozzá. Az ünnepélyes orvosi eskütételt megelőzően az évfolyamelsők szólaltak fel: Larisa Gabor, Albert Karola, Costache Tudor, Kulcsár Edit-Anna, Kántor Lajos Kristóf és Nistor Ignat Mariana, majd a végzettek magyarul és románul tettek esküt arra, hogy minden tudásukat a betegek gyógyítására fordítják. Tegnap délután 6 órától a magyar hallgatók templomi ballagására került sor, a hagyomány szerint a Vártemplomban tartották az ünnepséget. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 27.Egy ballagás utóhangja – szülői szemmelAz elmúlt hét végén lányom ballagásán vettünk részt Marosvásárhelyen, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatán végzett. A rendezvényre a városi sportcsarnokban került sor nagyon sok résztvevő jelenlétében, óriási méretű, megható, magasztos és szép esemény lett volna, ha csak egy mondatban is megemlítették volna, hogy ez egy magyar egyetem lényegében, legalábbis az volt 1962-ig, magyar szakja is van, magyar diákokkal. Hiányérzet és keserűség maradt bennem, mindvégig vártam, hogy mondjanak már valamit a magyar tagozatról is. Az egyetlen magyar felszólaló dr. Szilágyi Tibor rektor-helyettes volt, és a magyar szak évfolyamelső végzős orvostanhallgatója, Albert Karola. Igazán megemlíthették volna, hogy a 806 végzősből 306 magyar, nem beszélve arról, hogy valamikor tiszta magyar egyetem volt, és hogy hírnevét magyar professzoroknak köszönheti. A délutáni esemény, a magyar tagozat hagyományos ballagása már sokkal meghittebb hangulatban zajlott a református vártemplomban. Itt a református lelkipásztor, valamint magyar professzorok köszöntötték a magyar tagozat végzős diákjait, befejezésként elhangzott a magyar és a székely himnusz is. Amit most ottlétemkor megtudtam: a vásárhelyiek nehezményezik, hogy Aradról egyre kevesebben mennek az orvosi egyetemre, amit én azzal magyarázok, hogy kivették az összes vonatot, ami Vásárhelyre ment, nincs már egy direkt járat sem, csak átszállással lehet eljutni Marosvásárhelyre. Egyébként a MOGYE-n a mai napig román nyelven zajlik a gyakorlati oktatás és az igazgató tanács kilenc tagja közül csupán egy magyar, a többi nyolc román ajkú. Pintér Mária-Irén szülő Nyugati Jelen (Arad) 2013. július 11.Az ügyészség megerősítette: álfeljelentő miatt zaklatják a magyar oktatókatNem követettek el bűncselekményt azok a tanárok, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóiként egy budapesti díjátadáson vettek részt a múlt év elején. A helyi bíróság mellett működő ügyészség szerdán közzétett megállapítása megerősíti az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) álláspontját, mely szintén kimondta, hogy sem a Schmitt Pál, akkori köztársasági elnök által kitüntetett tagozatvezető, Szabó Béla, sem az őt elkísérő tizenegy kolléga nem ártotta magát semmiféle korrupciós ügybe amikor az egyetemről egy napot hiányzott. Az ügyészségi okirat arról is beszámol, hogy a magyar pedagógusokat feljelentő, bizonyos Alexandru Popa orvos nem létező személy. Mindezek ellenére a DNA továbbra is ragaszkodik a személyenkénti 300-300 lejes pénzbírsághoz. Noha az oktatók bepótolták a kurzusaikat, a tanintézmény vezetősége mindannyiukat egynapos bérlevonással sújtotta. „Nem azzal foglalkoztak, hogy miért hiányoztunk, hanem azzal, hogy hol jártunk, kivel találkoztunk, mit csináltunk, milyen rendezvényeken vettünk részt a Budapesten töltött egy nap alatt. Én azt mondom: ha a vezetőség szerint amúgy is igazolatlanul hiányoztunk, akkor legyen mindegy, hogy hol jártunk és mit tettünk" – nyilatkozta korábban lapunknak Szabó Béla.A professzor meggyőződésének adott hangot, miszerint egyikük sem károsította meg az egyetemet, hiszen amikor vizsgaidőszakban, a diákok szombatra vagy vasárnapra kéretik a felmérésüket, egyikük sem mond nemet, és pluszfizetést sem követel aznapra. Az oktatók ügyvédje, Kincses Előd szerint a MOGYE-vezetők gesztusát mindennek lehet nevezni, csak kollegiálisnak nem. „Nem érték be a fizetéslevonással, a feljelentést is közülük valamelyik tehette, hisz az általuk bemutatott dokumentumokhoz egy egyszerű egyetemi alkalmazottnak sincs hozzáférése, nemhogy egy utcáról érkező orvosnak. Tény, hogy a nacionalista-kommunista beidegződések visszaköszönéséről van szó" – fejtette ki a Krónikának Kincses, aki Szabó Béla mellett Ábrám Zoltánt, Egyed Imrét, Kovács Dezsőt, Sipos Emesét, Szatmáry Szabolcsot és Szilágyi Tibort képviseli az igazságszolgáltatási szervek előtt. A bíróság – a mindegyre halogatott ítélethozatal előtt – bejelentette, hogy újranyitja a magyar professzorok ügyét, amelynek legközelebbi tárgyalására szeptember 5-én kerül sor. Aláírásgyűjtés az Országháza előtt A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), Budapesten tüntető aktivistái aláírásgyűjtéssel próbálják meggyőzni Áder János köztársasági elnököt és az Országgyűlést, hogy tűzze napirendre a MOGYE-n folyó törvénytelenségek megszüntetésének vitáját, és követelje Romániától az oktatási törvény betartását. A Kossuth téren tiltakozók azt szeretnék elérni, hogy az ősszel kezdődő tanévtől a magyar nyelvű oktatást önálló főtanszékekbe szervezzék. A RMOGYKE-nak az első nap 600 aláírást sikerült összegyűjtenie. Ádám Valérián, a szervezet titkára lapunknak továbbá elmondta, hogy az elkövetkezendő napokban kimozdulnak a parlament szomszédságából, figyelemfelkeltő akciójukkal jelen lesznek Vértanuk terén, a Blaha Lujza téren, a Deák Ferenc téren, a Széll Kálmán téren és a Móricz Zsigmond körúton. Az összegyűjtött aláírások egy részét Tusványoson kívánják átadni Orbán Viktor miniszterelnöknek. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. július 30.Nőtt a MOGYE népszerűségePénteken délután a hároméves szakok eredményeinek közlésével véget ért a felvételi vizsga a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az általános orvosi és fogorvosi karon több volt a román anyanyelvű jelentkező, így magasabb általánost értek el, és elvitték az összes fizetős helyet. A gyógyszerészeti karon, ahol több volt a magyar jelentkező, a magyar tagozatra vettek fel több tandíjköteles hallgatót. – Hogyan értékeli az idei felvételi vizsga eredményeit? – kérdeztem dr. Szilágyi Tibor professzortól, az egyetem rektorhelyettesétől. – A múlt évhez képest több volt a jelentkező mind a magyar, mind a román tagozaton, amiből arra következtethetünk, hogy az egyetem népszerűsége nő. 2012-ben 231-en, az idén 294-en jelentkeztek az általános orvosi kar magyar tagozatára, a román tagozatra a múlt évben 429-en, az idén 589-en vizsgáztak. Úgy gondolom, a könnyebbé váló európai munkavállalás reménye is hozzájárult az orvosi pálya népszerűségének a növekedéséhez. A fizetős helyek is vonzóbbá tették a marosvásárhelyi egyetemet, Kolozsváron például ezt a lehetőséget csak a külföldi hallgatóknak biztosítják. Az olcsóbb, jobb lakhatási körülmények, a kisebb, nyugodtabb város is Marosvásárhely mellett szólt. Úgy tűnik, hogy a negatív sajtóhírek ellenére továbbra is bíznak a MOGYE-n folyó oktatás 7minőségében. A magyar felvételizők számának növekedésében valószínűleg szerepe volt annak is, hogy a Studium Alapítvány, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség és a magyar tanári kar népszerűsítő kampányt folytatott több erdélyi településen. – Az idén is elégedetlenséget szült, hogy a költségtérítéses helyeket kizárólag a román jelentkezők foglalták el. – Annak ellenére, hogy a magyar tagozat vezetősége ismételten kérte az év elején, hogy a tandíjköteles helyeket is fele-fele arányban osszák el, ezek a helyek, akárcsak a múlt évben, közös versenyben voltak meghirdetve, tehát az elért média sorrendjében teltek be. Mivel a jelentkezők kétharmada román volt és csupán egyharmada magyar (az általános orvosi karon 34,5, a fogorvosin 35,3 százalék), az eredmények is ezt tükrözték, a román tagozaton több volt a magas általános, így őket sorolták be a 80 fizetős helyre. Statisztikai számításokat végeztünk, és azt találtuk, hogy a tesztvizsgán nyújtott teljesítményük a két tagozatra jelentkezőknek nagyjából azonosnak mondható. Az érettségit illetően körülbelül két tizeddel alacsonyabb volt a magyar tagozatra jelentkezők átlageredménye. Ez utóbbi csak tíz százalékot számított az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti karon, a többi szakon, mint például a nővérképző vagy a fogtechnikum, 50 százalékot. Hozzá kell tennem, hogy az orvosin a fizetős helyekre a román tagozaton még 75 jelentkező van, akinek magasabb az általánosa, mint az állami helyekre bejutott utolsó magyar hallgatónak. – A gyógyszerészeti karon másképpen alakult a helyzet. – Igen, ez a kar a példa, hogy a jelentkezési arány dönti el, hányan jutnak be az állami mellett a tandíjas helyekre. A román tagozatra 74-en, a magyarra 78-an jelentkeztek. A 35-35 költségtérítés nélküli hely mellett, mivel a magyar tagozatra több volt a felvételiző diák, az eredmények alapján 37 fizetéses helyet foglalhattak el, a román hallgatók pedig 30-at. – Ez azt jelenti, hogy a 80 tandíjas helyből összesen 67-et, akik elérték az ötösön felüli általánost. Mivel a gyógyszerészasszisztens szakon sem teltek be a helyek, hirdetnek-e az ősszel újabb felvételi vizsgát? – Hétfőn hoz az igazgatótanács végleges döntést erről, de valószínűleg az ősszel lesz pótfelvételi. – Azt is megfigyelhettük, hogy a sor végén voltak magasabb médiák az előzőekhez képest. Ez hogy történhetett? – Aki második lehetőségként írt be egy szakot, az a sor végére került, azok után, akik elsőnek jelölték be a szakot, és elérték a szükséges általánost. – Voltak hallgatók, akiknél úgy jelent meg, hogy hely nélkül sikerült a vizsgájuk; ez mit jelent? – Azt, hogy várakozási listán vannak, ugyanis azok közül, akik a költségtérítéses helyekre jutottak be, nem biztos, hogy mindenki vállalni tudja az évi 8.000 lejes tandíjat, ezt hétfőig kellett bejelenteni, s ha marad üres hely, a vonal alatt levők fennebb léphetnek. – A hirdetőtáblánál azt beszélték, hogy azok a hallgatók, akik átmenő jegyet kaptak, felvételt nyerhetnek, ha a külföldi diákoknak megállapított 5.000 eurós tandíjat kifizetik. Így van-e? – Az egyetem vezetősége gondolkodik azon, hogy az ősszel, az angol nyelvű képzéshez hasonlóan, 5.000 eurós tandíjért román nyelvű képzést is indítson a külföldi hallgatóknak. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy ha ez beindul, akkor legyen magyar nyelvű képzés is bármely európai uniós ország állampolgára számára. Erről azonban még nem született végleges döntés. – Említettük, hogy az egészségügyi asszisztens szakon 50 százalékot számított az érettségi vizsga. – Ezért fordulhatott elő, hogy volt olyan felvételiző, aki a tesztvizsgán elért maximális jegy (10) ellenére sem jutott be. A három- és négyéves szakokon sokkal könnyebb volt a teszt, így nagyon magas általánost értek el a vizsgázók, s valójában az érettségi jegy döntötte el a bejutók sorrendjét. Egyébként a 15-15 költségtérítés nélküli, plusz a 70 tandíjas helyre a magyar tagozaton 41-en, a románon 104-en vizsgáztak, 27 magyar és 69 román hallgató jutott be az elért általános sorrendjében. Az államilag finanszírozott 15 helyből a román tagozaton négy helyet a roma jelentkezők töltöttek be. Más egyetemekhez képest a diákok könnyűnek tartják, hogy a MOGYE-n csak egy tantárgyból kell felvételizni a hajdani három (fizika, kémia, biológia) helyett. Elmondásuk szerint ezért jöttek a román tagozatra olyan városokból is, ahol működik orvosi egyetem. – Jövőre is változatlan marad a követelmény? – Valóban, Kolozsváron például a kérdések fele biológiából, a másik fele pedig kémiából van. Marosvásárhelyen nem tervezzük a két tantárgy bevezetését. Nálunk a legtöbb jelentkező a biológiát választja, de úgy gondoljuk, hogy aki kémiából vagy fizikából jól teljesít, az meg tudja tanulni a többi tárgyat is. Nálunk a felvételit könnyíti az is, hogy a magyar és a román tagozatra jelentkezők ugyanazt a könyvészeti anyagot használják. Biológiából viszont csak egyetlen tankönyv van forgalomban magyar nyelven, így mindkét tagozat csak ebből kell készüljön. Iasi-ban az összes alternatív tankönyvből adnak kérdéseket. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2013. augusztus 5.Magyar mesterképzés a MOGYE-nA Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) döntése értelmében ősztől indulhat először az orvosi biotechnológia szakon magyar tannyelvű egyéves mesterképző a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Ez az első magyar nyelvű mesterképző az intézményben – tudtuk meg az egyetem rektorhelyettesétől, Szilágyi Tibor professzortól. A mesterképzési program a gyógyszerészeti karon belül működik. A szak célja a biológiai gyógyszerek előállításával, gyártásával és alkalmazásával kapcsolatos ismeretek bővítése, a különböző, biotechnológiával előállított készítmények minőségi vizsgálatánál alkalmazott, fejlett bitanalitikai módszerek elmélyítése, valamint a molekuláris terápia megismertetése – tájékoztatott Szilágyi. Mint mondta, a szakot elvégzett szakemberek a biotechnológiai készítmények előállításának, vizsgálatának és alkalmazásának magas fokú ismerői lesznek, akik ismereteiket mind a terápia, mind a kutatás területén hasznosíthatják. A rektorhelyettes felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszerészeti kar magyar oktatói mellett az orvosi karon oktató pedagógusok és magyarországi társegyetemek tanárai is részt vesznek majd a tanításban. A mesterképzés gyógyszerészek, orvosok, biológusok és kémikusok számára indul, összesen 25 hellyel, 4000 lejes évi tandíjjal. A 25 helyből öt tandíjmentes. Az orvosi egyetem szokásához híven felvételi vizsgával válogatja ki hallgatóit. A tanulmányi program pontos leírása, a vizsgatematika megtalálható az egyetem honlapján. Az érdeklődők szeptember 16–20. között iratkozhatnak, majd szeptember 23–30. között vizsgáznak. Szász Emese Krónika (Kolozsvár) 2013. augusztus 6.Akkrediálták az első magyar mesterképző szakot a MOGYE-nGazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: A Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) döntése értelmében ősztől elindulhat az első magyar tannyelvű mesterképző szak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A gyógyszerészeti karon induló, egyéves képzést nyújtó orvosi biotechnológia szakon húsz fizetős és öt tandíjmentes helyet hirdettek meg a magyar nyelven tanulni akaró fiatalok számára. Szilágyi Tibor rektorhelyettes az MTI-nek elmondta, bizonyos fokú áttörést jelent a szak elindítása. Eddig a klasszikus orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakon felül indított új képzések mind román nyelvűek voltak. Az új szakok pedig fokozatosan a román tagozat javára billentették az egyensúlyt az intézményen belül – magyarázta a rektorhelyettes. Szilágyi Tibor az MTI kérdésére elmondta, az ARACIS egyelőre nem adott választ az orvosi szak újraakkreditálása ügyében májusban benyújtott kérésre. Az akkreditációs kérelmet az egyetem román vezetése a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyva nyújtotta be. A rektorhelyettes szerint az akkreditáció folyamatához tartozó helyszíni szemle az őszi tanévkezdés utánra várható. Többek között ennek a kimenetelétől függ, hogy a magyar tagozat elkezdi-e a júliusban kilátásba helyezett tiltakozásokat, s ha igen, milyen formában. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptemberében született egy hétpontos megállapodás az egyetem magyar gondjainak a megoldásáról, melyet a Ponta-kormány akkori tanügyminisztere is aláírt. A megállapodás pontjai csak részben teljesültek. MTI 2013. szeptember 20.MOGYE-ügy – Ismét a minisztériumhoz fordul a magyar tagozatIsmét az oktatási tárcához fordul a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata, miután az egyetem román vezetése nem foganatosított érdemi intézkedéseket a magyar tagozat önállósodása felé – nyilatkozta a mai sajtótájékoztatója után Szilágyi Tibor, az egyetem rektorhelyettese. Szilágyi Tibor elmondta, kollektív meghallgatást kérnek a minisztertől, és ennek az eredményei függvényében döntik el, hogy a szeptember 30-i tanévnyitáskor elkezdik-e a júniusban kilátásba helyezett tiltakozásokat. A rektorhelyettes megemlítette, az egyetem vezetésével folytatott tárgyalásoknak vannak pozitív fejleményei is, de ezek nem alapjában rendezik a magyar tagozat gondjait. Szabadság (Kolozsvár) 2013. szeptember 21.A magyar csoportok létrehozása várat magára a MOGYE-nPozitív lépés: külön struktúrában a magyar oktatók Tegnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar professzorai sajtótájékoztatón számoltak be az egyetem magyar oktatással kapcsolatos aktuális kérdéseiről. Főként a magyar sajtó képviselői voltak kíváncsiak a legfrissebb információkra, amelyek részben pozitív, részben negatív előjelűek az önálló magyar vonal létrehozásának folyamatában. Dr. Szabó Béla professzor előrebocsátotta, pozitív bejelentésekkel kezdi: nem az udvaron vagy az egyetemen kívül, más helyiségben, hanem a MOGYE egyik előadótermében tarthatják a sajtótájékoztatót. Azért tartották fontosnak ezt a tanév előtti sajtótájékoztatót, hogy jelezzék: a MOGYE magyar tagozatának ügye nem oldódott meg, pontosabban csak részlegesen, vagy nem úgy, ahogy szerették volna. – Májusban jeleztük, milyen problémáink vannak, amelyek a tanügyi törvény értelmében megoldhatók lennének. Hangsúlyoztuk, mi tulajdonképpen kétnyelvű oktatást szeretnénk, ennek függvényében alakítanánk ki a magyar vonal csoportjait, a főtanszékeket. Akkor hangsúlyoztuk, várjuk az akkreditációs folyamat lezárását, amely külön történik mindkét oktatási vonal esetében. Itt állunk az egyetemi év küszöbén, egyeztetések folynak, kihallgatást kértünk az egyetem ügyvezető vezetőségétől. Egy biztató lépés történt: három nappal ezelőtt a szenátus ülésén megszavazták, hogy a tanárok bérjegyzékén – beleértve a tanársegédeket is – megjelölik, hogy az illető tanársegéd a román vagy a magyar vonalhoz tartozik. Eddig az egyetem vezetősége hallani sem akart erről a beosztásról. A jelenlegi döntést azzal indokolták, hogy az akkreditáció során a bizottságnak tudnia kell, hogy a tanárok melyik vonalhoz tartoznak. De a dolgok logikus kronológiája szerint, ha ez a lépés megtörtént, ennek következménye a csoportok megszervezése kellene legyen. Azonban az erre vonatkozó kérésünket határozottan visszautasították. Ezt azzal indokolták, hogy a szenátus erről májusban már szavazott, és nem térnek vissza rá – fogalmazott dr. Szabó Béla professzor. Dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes elmondta, jóllehet minden tanár esetében megjelölték, melyik tagozathoz tartozik, van egy gond, éspedig az, hogy a 40 százaléknyi magyar diáklétszámhoz képest az egyetemi oktatók aránya csupán 30 százalékot tesz ki, holott a tanárok részaránya megegyező kellene legyen a diákok részarányával. Az oktatás optimizálása érdekében azt javasoltam, hogy mind a román, mind a magyar csoportokhoz rendeljék az állásokat, s így kapnánk egy világos struktúrát – fogalmazott a rektorhelyettes. Dr. Szabó Béla a magyar csoportok létrehozásának elutasításával kapcsolatban hozzátette, újabb huzavona történik, ami nem újdonság. – Eltelt egy év, amióta aláírtuk a hétpontos protokollumot. Ebből van, amit betartottak, de a zömét nem. A hatodik pont a magyar tagozat tanársegédjeinek magyarnyelv-ismeretére vonatkozott. Azt kifogásolták, hogy ez alkotmányellenes. Végre elértük, hogy a magyar tanársegédek helyzete megoldódik, de a MOGYE-n folyó magyar oktatás tényleges megoldása tovább halasztódik. Eltelt a nyár, s az akkreditáció nem történt meg, ami vagy véletlen, vagy nem. Az akkreditációs bizottságot október első tíz napjában várjuk. A protokollumba azt is befoglaltuk, hogy az akkreditációs folyamat végén hány csoportot és hány tanszéket szervezünk. A szenátus ülésén azonban eltekintettek a csoportok szervezésétől, holott ez csak egy technikai kérdés, semmilyen akadály nem lenne, ha akarnák. Ha a tanárok „szétválasztása" megtörtént, akkor ez a diákok szintjén is meg kell történjen. Tavaly elhalasztottuk a csoportok létrehozását, idén nem szeretnénk ugyanezt tenni. A tanügyminiszté-riumhoz fordulunk, hiszen ennek az intézménynek kellene szavatolnia a törvény betartásáért. Igaz, hogy az elmúlt két évben, amióta gondok vannak a magyar oktatással, három-négy alkalommal is fordultunk írásban a minisztériumhoz, és egyszer sem kaptunk választ. Ha nem kapunk választ, akkor a polgári engedetlenség eszközeihez fordulunk – fogalmazott a professzor. Mit akarunk mi? – tette fel a kérdést dr. Benedek Imre professzor: – A tanügyi törvény betartását, magyar nyelvű oktatást, amit törvény garantál. A magyar vonalon teljes oktatói struktúrát, önálló magyar csoportokat, magyar tanszékeket, ahol kétnyelvű oktatás folyik, hiszen románul is tudniuk kell a leendő orvosoknak. Ha ezt nem biztosítják, akkor olyan megnyilvánulásokat helyezünk kilátásba, amelyek eredményhez vezetnek – összegzett dr. Benedek Imre. A MOGYE-n az egyetemi évet 1700 magyar diák kezdi, akik mindig pozitívan álltak a magyar oktatás kérdésének megoldásához. Az egyetemi oktatók az elkövetkezőkben is erre számítanak. Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2013. szeptember 27.MOGYE-ügy – Az egyetem magyar tagozata akár külön is megtarthatja tanévnyitójátHa a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) nem alakulnak magyar tagozathoz tartozó csoportok, külön tartja meg tanévnyitóját az egyetem magyar tagozata – mondta csütörtökön az MTI-nek Szilágyi Tibor, a tagozatért felelős rektorhelyettes. Az oktatási intézmény tisztségviselője azután nyilatkozott, hogy a bukaresti oktatásügyi minisztériumban tárgyaltak a MOGYE magyar tagozatának képviselői. Szilágyi Tibor az MTI-nek elmondta: a tíztagú magyar küldöttség Remus Pricopie oktatásügyi minisztert és Mihnea Costoiut, a felsőoktatásért felelős tárca nélküli minisztert tájékoztatta azokról az előrelépésekről, amelyeket az egyetem román vezetőivel folytatott nyári tárgyalások nyomán tettek, és jelezték azokat az igényeket is, amelyek teljesítését még a hétfői egyetemi tanévkezdés előtt várják. A rektorhelyettes szerint a miniszterek pozitívan viszonyultak a magyar kérésekhez, de az egyetemi autonómiára hivatkozva kijelentették, hogy az intézményen belül kell rendezni a magyar tagozat és az egyetem román vezetése közötti nézeteltéréseket. „A megoldáshoz nem jutottunk közelebb" – értékelte a megbeszéléseket Szilágyi Tibor. A rektorhelyettes hozzátette: tárgyalópartnereik nem tudták megindokolni, hogy miért ne lehetne a magyar nyelven tanuló diákokat a tanévkezdésig önálló csoportokba besorolni. Szilágyi ezért lehetségesnek tartotta, hogy a hét végén folytatódik a tárgyalás Marosvásárhelyen az egyetem román vezetésével. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a magyar csoportok tekintetében megállapodásra jutnak. Szilágyi Tibor elmondta, ha nem alakulnak magyar tagozathoz tartozó csoportok, hétfőn külön tartja meg tanévnyitóját az egyetem magyar tagozata. A rektorhelyettes szerint a nagy számú magyar küldöttség azt volt hivatott bizonyítani, hogy nemcsak egy-két forró fejű tanár makacsságáról van szó, hanem mindaz, amit elmondtak, a tagozat egységesen képviselt álláspontja. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A jobbközép irányzatú Ungureanu-kormány sikertelenül próbálta kezelni a konfliktust, s ez 2012 májusában kabinetjének bukásához vezetett. Annak az évnek a szeptemberében született megállapodás az egyetem magyar gondjainak a megoldásáról, azt a Ponta-kormány akkori tanügyminisztere is aláírta. A megállapodás előírásai azonban csak részben teljesültek. MTI Erdély.ma 2013. szeptember 30.Tanévkezdés a MOGYE-n: magyarok itt, románok ottHétfőn délelőtt 10 órától, de két külön helyszínen kezdik a 2013/14-es tanévet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar és román diákjai. A döntést azután hozták meg a magyar tagozat vezetői, miután teljesen világossá vált, hogy erőfeszítéseik ellenére, az intézmény vezetősége nem hajlandó hozzájárulni a törvény és a tavaly ősszel aláírt protokollum által szavatolt magyar csoportok megalakulásához. Szilágyi Tibor rektor-helyettes lapunknak elmondta, hogy ha a román fél – amely nem tudta megindokolni konok ellenállását – a tanév kezdéséig nem tette lehetővé az önálló csoportok létrejöttét, valószínűleg október elseje után sem változtat majd álláspontján. „Ha megkezdődik a tanév, még nehezebb feladat lesz a magyar csoportok létesítése, hisz ez az eddiginél is több akaratot igényel a vezetőség és a román kollégák részéről” – fejtette ki borúlátását Szilágyi. A MOGYE magyar oktatói a múlt héten még egy utolsó próbálkozást tettek Bukarestben, ahol tízfős küldöttségüket Remus Pricopie tanügyminiszter és Mihnea Costoiu, a felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter fogadta. A tárgyalások során a marosvásárhelyi tanárok a nyár folyamán elért apróbb előrelépésekről, valamint a vezetőség nem teljesített ígéreteiről tájékoztatták a két minisztert. A tavalyi tanévkezdés előtt Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter jelenlétében a román és a magyar fél abban állapodott meg, hogy az egyetem szenátusát hamarosan kiegészítik a magyar közösség képviselőivel, megválasztják a magyar rektor-, illetve dékán-helyetteseket és versenyvizsgát hirdetnek a megüresedett állásokra. A protokollumba foglalták azt is, hogy a magyar nyelvű oktatás megszervezése és felügyelete a megválasztandó magyar prorektor feladatkörébe fog tartozni. Ugyanakkor egyezség született a Charta módosításáról is, amelybe belefoglalják a magyar struktúrák megalakításáról szóló határozatot. Az eltelt tizenkét hónap alatt kiderült, hogy a Leonard Azamfirei rektor és kollégái által vállaltak közül csupán néhány valósult meg. Szilágyi Tibor rektor-helyettes szerint Bukarestben Pricopie és Costoiu egyaránt pozitívan viszonyult a magyar kérésekhez, de az egyetemi autonómiára hivatkozva kijelentették, hogy az intézményen belül kell rendezni a magyar tagozat és az egyetem román vezetése közötti nézeteltéréseket. Sem a fővárosi látogatás, sem a MOGYÉ-n tett utolsó próbálkozások nem vezettek eredményre, beigazolva Szabó Béla tagozatvezető korábbi megállapítását, miszerint az intézmény vezetősége „időhúzásra játszik”. Míg a hivatalos megnyitóra a Kultúrpalota nagytermében kerül sor, a tiltakozásként külön szervezett eseménynek az egyetemi főépület 1-es terme ad helyet. Kérdésünkre, hogy mi történik abban az esetben, ha a MOGYE vezetői nem teszik lehetővé a nagy amfiteátrum használatát, Szilágyi annyit mondott: reméli, nem tiltják ki az egyetem épületéből az intézmény tanárait és diákjait. A rektor-helyettestől azt is megtudtuk, hogy a magyar diákság tanévnyitójára ugyan szívesen látják a közéleti személyiségeket, viszont nem járulnak hozzá, hogy szót kapjanak. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. szeptember 30.Nem hímes szavakat, hanem erős valóságot várnak a magyar orvosisokAmíg a románok a kultúrpalotában ünnepeltek, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata az egyetem dísztermében kezdte az intézmény 69. tanévét. Mint borítékolható volt, a hét vége nem hozott semmi újat a magyar diákság számára, amely a következő évben sem élhet törvényes jogával és nem szerveződhet külön oktatási csoportba. Szilágyi Tibor rektor-helyettes és a magyar tanárok tartották magukat a múlt héten tett ígéretükhöz, miszerint, ha az egyetem vezetősége nem tartja be a tavaly ilyenkor vállaltakat, tiltakozásuk első jeléül nem vesznek részt a hivatalos évnyitón. Köszöntőjében a rektor-helyettes Pázmány Péter keresztény prédikátorokhoz szóló intelmét idézte: „…az okos embernek nem a hímes szók, hanem az erős valóságok tetszenek. A szép orcának kendőzés nem kell…”. „Azért tartjuk külön ezt az évnyitót, mert a magyar oktatás területén is nem hímes szavakat, hanem erős valóságot szeretnénk!” – üzente a 2012 szeptemberében született protokollumon bábáskodó politikumnak és a dokumentum aláíróinak Szilágyi Tibor. Borúlátó hangnemet ütött meg a diákszövetség elnöke, Tubák Nimród, aki szerint valóban ünnepnap kellett volna legyen a tanévkezdés napja, azonban „miként ünnepeljünk, amikor újból egy olyan évet kezdünk el, amit nem így képzeltünk el”. Azt, hogy a magyar tagozat még mindig messze áll attól, amit elképzelt magának, Szabó Béla tagozatvezető is elismerte, viszont jelzésértékűnek tartotta, hogy a tanévnyitóra mégiscsak az egyetem legelőkelőbb termében került sor. Megítélésében ez azt bizonyítja, hogy a magyar tanárok és diákok is magukénak érezhetik a MOGYÉ-t. A tagozatvezető honlapunknak úgy értékelte, hogy jelzésértékű az is, hogy egyetlen magyar oktató sem ment el a Kultúrpalotában szervezett hivatalos tanévkezdésre. „Nem adtuk a nevünket ahhoz, hogy egy-két oktatónk vagy diákszövetségi vezetőnk elmenjen a hivatalos ünnepségre, és magyarul felszólalván elmondja, hogy az egyetemen minden nagyon szép, minden nagyon jó, és a legnagyobb rendben van” – indokolta meg a közös ünnepről való tömeges hiányzást Szabó Béla. A Székelyhon.ronak nyilatkozó Szilágyi Tibor úgy vélte, minimális az esélye annak, hogy október elseje után eredményes tárgyalásokat folytassanak a vezetőséggel. „Minél inkább belemegyünk a tanévbe, annál inkább nehezebb. Magyarán: egy hét múlva, amikor beindult a gyakorlati tevékenység, szinte lehetetlené válik a csoportok szétválasztása” – fejtette ki. Kérdésünkre, hogy az elkövetkezendő időszakban milyen további tiltakozásokra számíthatunk, a rektor-helyettes egyelőre csak az aláírásgyűjtést jelölte meg, mondván, hogy az esetleges további akciókról még korai beszélni. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2013. október 1.Nem hímes szavakat, erős valóságot!Tanévkezdés a MOGYE magyar tagozatán Tiltakozásképpen külön ünnepséggel köszöntötték a 2013/14-es tanév kezdetét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanárai és hallgatói. Míg a román tagozat a Kultúrpalotában gyűlt össze, a magyar hallgatók az egyetem dísztermét töltötték meg zsúfolásig, s hosszú tapssal jutalmazták a felszólaló rektor- és dékánhelyettesek szavait. "…az okos embernek nem a hímes szók, hanem az erős valóságok tetszenek. A szép orcának kendőzés nem kell…" – hangzott el Pázmány Péter keresztény prédikátorokhoz szóló intelme dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes beszédében, továbbá a magyarázat is: azért tartják külön az évnyitót, mert a magyar oktatás területén nem hímes szavakat, hanem erős valóságot szeretnének. Ezt megelőzően Semmelweis Ignácot idézte Szilágyi professzor, a felelősséget, az áldozatvállalást és az emberi értékek tiszteletét hangsúlyozva. A közös célok között az összefogást, a kölcsönös tiszteletet emelte ki, s a jó munkát, amely a legkorszerűbb ismeretek átadását jelenti. Ismertette a diákok rendelkezésére álló lehetőségeket, s feladataik között, a háromlábú székhez hasonlítva, az oktatás és betegellátás mellett a tudományos kutatás fontosságáról szólt. Az oktatást az idéntől egy korszerű szimulációs központ segíti, a kutatás előmozdítására nagyszabású pályázaton dolgozik az egyetem. Legyünk büszkék mi is az egyetemünkre! A múltból táplálkozunk, és a jövőt építjük, de mindezt a jelenben tesszük – biztatta a hallgatóságot a rektorhelyettes, aki 1581-ig, a Báthory István lengyel király által létrehozott jezsuita akadémiáig vezette vissza a 400 éves múltú erdélyi felsőfokú oktatás történetét, megemlítve Apáczai Csere János elképzelését, aki a gyulafehérvári kollégiumban olyan felsőoktatási intézmény tervét dolgozta ki, amelynek része lett volna az orvosi fakultás is nyomdával, könyvtárral, botanikus kerttel. Az 1872-ben alapított kolozsvári magyar királyi tudományegyetem, amelynek 1919- ben Szegedre kellett költöznie, 1937-re a nemzetközi tudományos élet legmagasabb elismerésével, Nobel- díjjal jutalmazott tudóst termelt ki Szent-Györgyi Albert személyében – utalt az 1945-ben Marosvásárhelyre költöztetett orvosi kar korábbi színvonalára a beszélő. Zord időkben kezdődik a 69. tanév, mondta dr. Szabó Béla egyetemi tanár, a magyar tagozat vezetője, aki kijelentette, hogy a magyar nyelvű oktatás terén közel sincsen minden rendben. Szabó professzor szerint 30 évi oktató tevékenység után is az a véleménye, hogy az ismereteket igazán jól csak anyanyelven lehet elsajátítani. Ebbe beletartozik a magyar nyelvű gyakorlati oktatás is, de a törvény, ami ezt biztosítaná, sajnos csak annyit ér, amennyit betartanak belőle. Az orvosi szakma szépségéről, a felelősségről beszélt dr. Frigy Attila egyetemi előadótanár, az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese, aki hozzátette, hogy a szorgalom és kitartás mellett a kölcsönös bizalom légkörére van szükség, s valamennyien a lehetőségek kihasználására biztatták a hallgatókat. Dr. Sipos Emese előadótanár, a fennállásának 65. évfordulóját ünneplő Gyógyszerészeti Kar dékánhelyettese kiemelte, hogy ezt a fakultást olyan hallgatók végezték el, akikre büszke lehet az egyetem, majd a kezdők biztatása mellett sikert kívánt a jelen lévő végzősöknek is. – A több téren történő késlekedés az oktatásügyi minisztérium és az egyetem részéről összehangolt akciót jelent, hogy betereljenek minket ebbe a tanévkezdésbe úgy, hogy megint nem változott semmi. Az egyik tiltakozó akciónk a külön tanévnyitó, amivel jelezni szeretnének, hogy a MOGYE-n nincsenek rendben dolgok. Nem adtuk a nevünket ahhoz, hogy egy-két oktató közülünk vagy a diákszövetség képviselője elmenjen a hivatalos tanévnyitóra, hozzászóljon magyarul, azt a látszatot keltve, hogy minden a legnagyobb rendben van. Ez az első ilyen akciónk, s a tiltakozást a közeljövőben is folytatni fogjuk. Hogy milyen formában, erről még nem nyilatkozunk – mondta Szabó professzor, a magyar tagozat vezetője. – Amikor a szenátus megszavazta, hogy a tanársegédi helyeket különválasztják, mivel az akkreditációs bizottságnak tudnia kell, hogy melyik oktató melyik oktatói vonalhoz tartozik, mi azt mondtuk, hogy ez intézkedésnek szép, csak nem tudjuk, hogyan telik meg tartalommal, ami a diákok szintjén a külön csoportokat jelentené. A minisztériumi tárgyalásokon is eljutottunk odáig, hogy nem tudtak ellenvetést felhozni a külön csoportok ellen, ezért azzal érveltek, hogy a szenátus már áprilisban megszavazta az új tanév szerkezetét, ezért a csoportok összetételére nem lehet visszatérni. Holott a tanév szerkezete egy dolog, a csoportok különválasztása viszont egy egyszerű adminisztratív intézkedés, amelynek semmi köze az akkreditációhoz. Innen látszik, hogy érdemi intézkedést továbbra sem óhajtanak foganatosítani – tette hozzá. Kérdésre válaszolva Szilágyi professzor elmondta, hogy maradt még esélye a tárgyalásnak, de annak, hogy az eredményes legyen, kevésbé. – Minél inkább belemegyünk a tanévbe, és elindul a gyakorlati tevékenység, annál nehezebb a csoportokat különválasztani. A dékáni hivatalok pedig a klasszikus tanévkezdési órarendet és csoportbeosztásokat már elvégezték, de nem a mi elképzeléseink szerint – tette hozzá. Bár nem így képzelték el ezt a tanévkezdést, Tubák Nimród elnök arról beszélt, hogy a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség több programot dolgozott ki annak érdekében, hogy minél több erdélyi diák válassza ezt a hivatást. A nyílt napok és a próbafelvételi vizsgák mellett 16 kezdő hallgatónak osztottak ki tegnap egyszeri ösztöndíjat biztatásképpen, hogy a jó eredményt elismerik az egyetemen. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 5.Tizenöt éves a Studium AlapítványEgyhetes rendezvénysorozattal ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját a marosvásárhelyi Studium Alapítvány. A Studium-hét rendezvénysorozat október 7-én, az alapítvány ünnepi kuratóriumi ülésével indul. Október 8-án, kedden az alapítvány képviselői a Budapest Bár együttessel ellátogatnak a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba és a Református Kollégiumba, amit közönségtalálkozó követ. A program egyik kiemelkedő eseménye a Budapest Bár jótékonysági koncertje lesz, amelynek teljes bevételét az alapítvány a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium felszerelésének felújítására ajánlja fel. A koncertre – amelyen kizárólag támogatói belépővel lehet részt venni (részletek a Studium Alapítvány Facebook-oldalán) – október 9-én este, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kerül sor, ezt követi a Studium-est, amikor is átadják a Miskolczy Dezső-emlék-plakettet és díjat. Október 10-én veszi kezdetét a Business Hotelben az Őszintén egy jobb egészségügyi ellátásért címmel megszervezett, modulokban zajló VIII. egészségügyi menedzserképző konferencia. A konferenciát dr. Szabó Béla professzor, a MOGYE szenátusa magyar frakciójának vezetője, Cseke Attila parlamenti képviselő, volt romániai egészségügyi miniszter és dr. Vass Levente, MSc, a Studium Alapítvány alelnöke nyitja meg. A fogorvosi modul keretében előadások hangzanak el a fogászati ellátás javításának menedzsmentje, a fogászati prevenció, a romániai fogorvosi ellátás állami finanszírozása, a romániai szociális fogászat finanszírozása, EU-s pályázati lehetőségek témakörében. Előadást tart: dr. Száva Hunor fogorvos, a Studium Alapítvány ügyvezető igazgatója, dr. Rózsa Noémi egyetemi docens (Semmelweis Egyetem Fogor-vostudományi Kar, Budapest), dr. Antalka Huba, a Kovászna Megyei Fogorvosi Kamara elnöke, dr. Páncél György, a Romániai Fogorvosok Egyesületének elnöke (Nagyvárad), dr. Hajdú László MSc – fogorvos (Kolozsvár), dr. Gerle János igazgató (Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Budapest), Kali István tanácsos (Studium Alapítvány). Október 10-én a konferencia gyógyszerészeti moduljának előadásai: Gyógyszermenedzsment a bioekvivalenciától a gyógyszerkassza hiányáig (moderátor Dr. Sipos Emese egyetemi docens, dékánhelyettes, MOGYE), A bioekvivalencia lehetőségei és kihívásai Romániában (előadó: Balázsi József igazgató, Kynetyx – HT KFT, Kolozsvár), A bioekvivalencia- vizsgálatok mint fejleszthető egészségügyi iparág (moderátor: Török István igazgató, VIM Spektrum Gyógyszergyár, Marosvásárhely), Egy romániai gyógyszertár létrehozásának és működtetésének kihívásai (előadó: Mészáros Andrea igazgató, Gyopár gyógyszertár, Marosvásárhely), Időmenedzsment a romániai patikában (előadó: Horváth Géza igazgató, Horváth patika, Szászrégen), Gyógyszerellátás a kiskereskedelemtől a gyógyszerészi gondozásig, illetve Irányvonalak, kihívások a gyógyszerek ártámogatásában, a gyógyszerkassza költségnövekedéseinek mérséklésében, az elmúlt 3 év európai és magyarországi tapasztalatai (dr. Hankó Balázs egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Budapest). A konferencia harmadik modulja az egészségügyi szolgáltatásokra összpontosít. Szó esik majd a regionális mentőszolgálatok megszervezéséről (előadó: Török Zsuzsanna, a Kovászna Megyei Mentőszolgálat igazgatója), a szektorsemlegességről Romániában illetve az OEBH által biztosított finanszírozásról dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke, volt romániai egészségügyi miniszteri tanácsos értekezik, hasonló témakörben tart előadást dr. Ivády Vilmos szaktanácsadó (GYEMSZI, Budapest), majd Élő Anita, a Heti Válasz újságírója Miért nem lehet választást nyerni az egészségüggyel – elvesztett és megnyert kommunikációs ütközetek? címmel tart prezentációt, amit a romániai magyar újságírók kerekasztal-beszélgetése követ. A nap utolsó előadását Horváth Dóra (Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály, GYEMSZI Uniós Projekt Igazgatóság, Budapest) tartja. Október 11-én az egészségügyi infrastruktúra modul keretében dr. Komma Olivér szaktanácsadó (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest) tart előadást. Az egészségügyi rendszer modulja a decentralizáció illetve centralizáció vetületeit az egészségügyben, illetve a regionalizált betegellátás kérdésköreit boncolgatja, előadók: dr. Sinkó Eszter igazgatóhelyettes (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest) és dr. Gaál Péter dékán (Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Budapest). Moderált megbeszélés következik a fenti témában a romániai helyzetről és perspektívákról dr. Gaál Péter, Cseke Attila volt egészségügyi miniszter, dr. Ritli László volt egészségügyi miniszter, Székely Ervin volt egészségügyi államtitkár, dr. László Attila szenátor, Jakab István (Clinilab Kft.), dr. Székely László (Osteopharm), Török István (VIM Spectrum Kft.), Kikeli Szabolcs (Procardia), dr. Jeszenszky Ferenc volt egészségügyi miniszteri tanácsos részvételével. A délután folyamán a Studium Szakkönyvtár és a Studium Központi Hivatal építkezési munkálatait tekintik meg a konferencia résztvevői, a tízéves Trébely utcai tanári lakások szakkollégiumnál ünnepi beszédet mond dr. Jung János egyetemi tanár, a Studium Alapítvány elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Egyed-Zsigmond Imre, az EME OGYSZ elnöke, dr. Szilágyi Tibor, a MOGYE rektorhelyettese, dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke. A Studium-gálaesten kerül átadásra a Studium Egészségügyi Sajtó- és Kommunikációs Díj, a Studium Alapítvány – Kiemelt Támogató Díj és a Studium Rezidens Díj. Szombaton, a rendezvénysorozat utolsó napján előadások és kerekasztal- beszélgetés lesz az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének, a Magyar Rezidens Szövetségnek, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségnek és az MMDSZ Volt Elnökei Konzultatív Tanácsának szervezésében. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 14.Születésnapot ünnepelt a StudiumAz Őszintén egy jobb egészségügyi ellátásért témával megtartott VIII. Menedzserképző Konferencián elhangzó előadásokat és a témához kapcsolódó vitákat hallgatva két napon át a marosvásárhelyi Studium Alapítvány tudásépítő tevékenységének lehettünk tanúi. Október 11-én délután a Tanári Lakások Szakkollégium udvarán az építő, közösségszervező munka eredményét ünnepelték az ottlakók, a konferencia résztvevői és a meghívottak. Tíz évvel ezelőtt ezen a napon avatták fel a Trébely utca 85. szám alatti épületet és a Rigó utcai szakkönyvtárat, mint a marosvásárhelyi állami magyar felsőoktatás háttérintézményeit. Az 1065 négyzetméter felületű tanári lakások és szakkollégium, amely azért épült, hogy jutányos áron hozzáférhető lakással támogassák azokat a fiatalokat, akik az alacsony kezdő fizetés ellenére az egyetemi pályát választották, beváltotta az elképzeléseket. Ezt bizonyítja a 88 felnőtt, akiknek az otthona volt vagy még ma is az a Trébely utcai épület, és a 15 kisgyerek, akik ott születtek, és társaikkal együtt kíváncsian figyelték, hogy mi történik körülöttük. A tanári lakásokkal egy nap felavatott Rigó utcai szakkollégium az évfordulóra egy emeletet kapott, ahol a Studium Alapítvány központi hivatalát rendezik be. A Tanári Lakások Szakkollégium földszintjén működő Studium Kiadót, amely azért jött létre, hogy a magyar oktatók egyetemi jegyzeteit a megfelelő minőségben jelentesse meg, az évfordulóra egy rendkívül korszerű digitális nyomdagéppel szerelték fel. A születésnapra összegyűlt vendégeket az ottlakók nevében Lukács Márton Réka, majd dr. Kentelky Endre, a Sapientia kertészmérnöki tanszékének adjunktusa köszöntötte, aki gyakornokként hat évig volt lakója és három évig igazgatója a kollégiumnak. Bevallása szerint elismeréssel tekintett az akkor 28 éves dr. Vass Leventére, s arra gondolt, hogy a vele egyidős fiatalok közül vajon hányan mondhatják el, hogy megálmodtak és meg is valósítottak egy ilyen tervet a közért. Majd elmondta, hogy kertészmérnökként hogyan tervezte meg az épület környezetét, s hogyan kivitelezték, ültették el az 56 gyümölcsfát közösen, orvosok, gyógyszerészek, mérnökök és színészek, akikkel együtt úgy érezték, hogy a védőernyőt jelenti számukra a kollégium. Erőbe öltöztünk! – a Studim Alapítvány jelszava a lendületes fiatalokra utal, de ugyanakkor azokra az erős gyökerekre is, amit azok az idősebb tanárok jelentettek, akik a lelkes és szorgalmas diákszövetségi vezetők mellé álltak. Az alapítvány létrehozásának körülményeiről, kitartó munkájáról, az együttműködésről dr. Jung János egyetemi tanár, a Studium kuratóriumának elnöke beszélt, majd hozzátette, hogy mindezt csak a hazai és elsősorban magyarországi alapítványok, intézetek, szervezetek támogatásával lehetett megvalósítani, amiért köszönetet mondott a jelen levő államtitkárnak. A Studium kiemelt támogatója, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nevében Répás Zsuzsánna helyettes államtitkár értékelte az alapítvány 15 éves tevékenységét. – Mindannyian tudjuk, hogy a Studium nélkül ma sokkal szegényebb lenne a vásárhelyi magyar felsőoktatás, és talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hiánya közös magyar hiány lenne. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikai célok többé nem rendelődnek alá semmilyen más érdeknek. A Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott nemzetpolitikai stratégia alapvető célja a gyarapodó közösségek támogatása. A számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodásban kulcsszerepe van az anyanyelvű oktatásnak, amire mint a nemzeti szocializáció kiemelt területére nagyon oda kell figyelni. Az iskolákba, egyetemekbe vetett bizalom, a rájuk fordított támogatások a jövőbe vetett hitet jelentik – mondta Répás Zsuzsánna, aki az együttműködés, az összefogás fontosságáról s a polgári kormánynak az alaptörvényben rögzített felelősségéről szólva további támogatást ígért a Studiumnak és a vásárhelyi magyarságnak. Dr. Egyed Imre egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztályának elnöke, kuratóriumi tag a korosztályok közötti együttműködés mellett az egészséges oktatás jelentőségének a felismeréséről szólt, amit a Studium mindenkori vezetőinek a figyelmébe ajánlott. Az alapítvány a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem legfontosabb stratégiai partnere az EME és a diákszövetség (MMDSZ) mellett. A Sudium az elmúlt 15 évben rengeteget tett az 1700 magyar hallgatóval működő egyetem működéséért, egyrészt a szakkönyvtár és a szakkönyvkiadó létrehozásával, másrészt a tanársegédek lakásgondjainak a megkönnyítésével, az eszköztámogatással, az otthonteremtő szándékkal – emelte ki dr. Szilágyi Tibor, a MOGYE rektorhelyettese. Mivel a Studium rég túlnőtte eredeti szándékát, meg kell találnia a fejlődésnek azt a kiegyensúlyozott menetét, ami lehetővé teszi a folytatást – tette hozzá. Végül dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke emlékezett vissza arra, hogy tíz évvel ezelőtt, a beköltözésük után egy hónppal megszületett fia volt az első kollégiumi gyermek, s a tanári lakások felépítésének egyik legnagyobb hozadéka az, hogy az ott élő szülőknek gyermekei születtek, s ma is szívesen költöznek oda az új lakók az épület, a kert, a csend miatt. A Studium-modellt, ami lelkes fiatalok s meggondolt idősebb tanárok együttműködése során kristályosodott ki, ma már más városokban is követik. Elmondta, hogy a diákszövetségi munkában elődei és utódai ma is biztatják, mellette állnak, a felgyűlt energiát és tapasztalatot pedig arra fordítják, hogy a kört kitágítva egy hálózatot hozzanak létre, amibe beletartozik a sepsiszentgyörgyi és a szatmári lakásépítés is a kezdő orvosoknak. A támogatásért köszönetet mondott az Igazságügyi Minisztériumnak és a Bethlen Gábor Alapítványnak illetve a Studium állandó támogatóinak abban a reményben, hogy az elkövetkező öt évben is számíthat a segítségükre. Ezt követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének üzenetéből olvasott fel egy részletet. Az ünnepségen elhangzott, hogy az évforduló kapcsán a Studium Alapítvány felvállalta a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola és a Református Kollégium támogatását, amihez a legnagyobb mértékben a Procardia cég járult hozzá. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2013. október 18.Újabb pofon az orvosinakNem értenek egyet a diszkriminációellenes tanács döntésével a MOGYE magyar oktatói. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) döntése ellenére továbbra is jogfosztónak és hátrányosan megkülönböztetőnek tartják a marosvásárhelyi magyar professzorok az orvosi egyetem kikötését, miszerint a gyakorlati oktatás kizárólag az állam nyelvén folyhat. Amint arról beszámoltuk, a CNCD nem találta diszkriminatívnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatán tanulókat sújtó korlátozást. A diszkriminációellenes testület közleménye szerint a vásárhelyi egyetem ügyében többségi szavazással döntöttek, a testület két tagja különvéleményt fogalmazott meg. Mint ismeretes, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) az év első felében tett panaszt amiatt, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok számára is román nyelven zajlik a gyakorlati oktatás. Kincses Előd, az egyesület ügyvédje korábban azt állította, hogy az egyetem román többségű vezetői a magyar orvosképzés elsorvasztása céljából gátolják a magyar gyakorlati oktatás újraindítását. Különvéleményen a CNCD elnöke Asztalos Csaba testületi elnök lapunknak elmondta, Leonard Azamfirei rektor azzal az érvvel győzte meg testületbeli kollégáit, miszerint csak a román nyelvű gyakorlati oktatással lehet elérni, hogy az egyetem magyar tagozatának a végzősei ismerjék a román szaknyelvet. A felsőoktatási intézmény vezetője szerint ha a magyar hallgatók a gyakorlatot is anyanyelvükön végeznék, csak Hargita és Kovászna megyében, illetve Magyarországon tudnának elhelyezkedni, ami óriási hátrányt jelentene számukra. Amikor az anyanyelvű gyakorlati oktatás ellen szólt, a rektor egy példát is felhozott. Mint mondta, az ötödéves magyar hallgatók közül egyesek még mindig nem beszélik jól az állam nyelvét. Asztalos Csaba egyetértett a román szaknyelv ismeretének fontosságával, azonban úgy vélekedett, ezt nem a román nyelvű gyakorlati oktatással kell elérni. Meghallgatásakor hasonló álláspontot fogalmazott meg a panaszos egyesület ügyvédje, Kincses Előd is. Asztalos továbbá az MTI-nek elmondta: a MOGYE rektora érvként hozta fel, hogy Marosvásárhelyen nincs elég magyar oktató, és az állások megpályáztatásakor diszkriminatív lenne a magyar nyelvtudás megkövetelése. Ám a CNCD elnöke tévesnek tartotta az érvelést. Kijelentette, hogy a nyelvtudás a munkaköri leírás részét képezheti, nem lehet diszkriminatívnak tekinteni. Asztalos Csaba az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el érveit. Ugyanakkor elmondta: az utóbbi időben Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat. Kincses Ajtay Mária, a panasztevő RMOGYKE elnöke a bukaresti testület döntése ellenére továbbra is diszkriminatívnak tartja az anyanyelv használatát korlátozó jogot. „A CNCD két fontos szempontot is figyelmen kívül hagyott. A betegellátás célja az, hogy minél jobb körülményeket teremtsen a páciens számára, amihez az anyanyelven való kommunikációs jog is hozzátartozik. Tudhat az orvos-pedagógus és a diák tökéletesen románul, ha a beteg esetleg nem tudja jól kifejezni magát egy számára idegen nyelven! Másrészt az alkotmány, a tanügyi törvény a diákoknak is garantálja a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz való jogot. Egyébként kinek a jogai sérülnének azzal, ha a kórházi gyakorlaton a magyar diák a magyar beteggel magyarul, a románnal pedig románul beszél?” – kérdezett vissza a diszkriminációellenes tanács döntése kapcsán a civil szervezet vezetője. Kincses Ajtay Mária emlékeztetett, hogy világszerte nem véletlenül működik tizenegynéhány olyan orvosi egyetem, ahol valamelyik kisebbséghez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatnak. A nyugalmazott oktató megítélésében az anyanyelv használatának korlátozása a romániai magyar nyelvű oktatás elsorvasztásához vezet. A gyakorlati oktatás révén kerülhetnének be ugyanis a rendszerbe azok a fiatal magyar tanársegédek, akik később magasabb tanári fokozatokba léphetnének elő. „Mit is kellene mondanom egy ilyen döntés kapcsán? Legfeljebb azt, hogy no comment” – reagált Szabó Béla tagozatvezető az Országos Diszkriminációellenes Tanács érveire. A MOGYE professzora értetlenül állt a döntés előtt, annál is inkább, mivel az egészségügyi törvény világosan kimondja, hogy a beteggel anyanyelvén kell beszélni. Szilágyi Tibor rektorhelyettes szerint a fővárosi testület álláspontja egy újabb pofon az amúgy hátrányos megkülönböztetésben működő magyar tagozat számára. „Sajnos Romániában a kisebbségi jogok alkalmazásának gyakorlatba ültetése körül még nagyon sok a tennivaló” – fűzte hozzá a magyar nyelvű oktatásért felelős rektor-helyettes. Az oktatás jövője forog kockán A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) álláspontja szerint immár nemcsak az egyetem vezetősége, de a diszkriminációellenes testület is figyelmen kívül hagyja a magyar hallgatók aláírásokkal alátámasztott követelését, miszerint állítsák vissza a kétnyelvű gyakorlatot. „Jól tudjuk, hogy emberi alapjog anyanyelven tanulni, anyanyelven szólni a beteghez. Azért is lenne szükség az önálló főtanszékek megalakítására, hogy külön lehessen meghirdetni a magyar tagozatot illető tanársegédi állásokat. Ha nincs utánpótlás, jövője sem lesz a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek” – szögezte le lapunknak Tubák Nimród, a diákszövetség elnöke. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. október 31.Az egész magyar közösség akaratáról van szóTegnap délben oktatóik mellett egyetemi hallgatók lepték el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem bejárata előtti teret. A tiltakozó megmozdulás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy továbbra sem teljesültek a magyar tagozat önállóságával kapcsolatos ígéretek, amelyeket három szakminiszter jelenlétében írtak alá, s az oktatási minisztérium és az egyetem vezetősége továbbra sem tartja be a tanügyi törvény előírásait. A hallgatókhoz dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője, dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes, majd Tubák Nimród, a diákszövetség (MMDSZ) elnöke szólt. Szabó Béla professzor az oktatási minisztérium és az egyetem vezetősége közötti cinkos összejátszásnak nevezte az időhúzást, amely hátráltatja az önálló magyar főtanszékek létrehozását. Bár a minisztérium feladata lenne, hogy a törvények betartását biztosítsa, a magyar tagozat vezetőinek egyetlen beadványára sem válaszoltak. Szilágyi professzor a petícióban foglaltakat ismertette. – Ez a tömeg magáért beszél, megcáfolva azt a többször hangoztatott véleményt, hogy a diákok egy része nem akarja a magyar gyakorlati órákat – hangsúlyozta a diákszövetség elnöke. A magyar, román, angol nyelvű feliratok mellett adott pillanatban valamennyi hallgató magasba emelte azt a lapot, amelyen a négy legfontosabb követelésük volt olvasható: kétnyelvű gyakorlatokat, azaz román és magyar nyelvű gyakorlati képzést, a román és magyar diákok külön csoportba sorolását, a magyar tagozat számára megszabott külön álláskeretet és a magyar tagozathoz tartozó külön főtanszékek (depar-tamentumok) létrehozását kérték, a tanügyi törvény vonatkozó előírásait felsorolva. A néhány perces tiltakozást követően a diákok eloszlottak, majd a magyar tagozat küldöttsége dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettessel az élen átadta a több mint 1.100 diák és az egyetem 92 tanára által aláírt kérést Leonard Azamfirei rektornak. Ezt követően Szilágyi professzor elmondta, hogy a rektor annyit kérdezett, reményeik szerint a többséget könnyebben meg fogják-e ezáltal győzni, s hogy tudatában vannak-e annak, hogy a szenátusi többség döntésétől függenek. – Mai figyelemfelkeltő akciónk célja az volt, hogy eljusson az egyetem vezetőségéhez, nem négy-öt ember, hanem az egész magyar közösség (diákok és tanárok) akaratáról van szó, s arról, hogy mindannyian azt szeretnénk, végre dönthessünk a saját anyanyelvi oktatásunk kérdéseiről – hangsúlyozta a rektorhelyettes. A figyelemfelkeltő akció idején az egyetemen tartózkodtak az egyetemi oktatás minőségét ellenőrző bizottság, az ARACIS képviselői, de a beszédekben elhangzott, hogy a megmozdulást nem szándékosan tartották ezen a napon, az akkreditációs bizottság küldöttsége ugyanis a vártnál hamarabb érkezett. Azamfirei rektor sajnálatosnak nevezte a tiltakozást, akárcsak a külön évnyitót, s arra hivatkozott, hogy az egy évvel ezelőtt megkötött protokollumba foglalt vállalásokat – az önálló főtanszékekre vonatkozó utolsó pontot kivéve – teljesítette az egyetem, az önálló csoportok megalakítása azonban nem szerepelt az egyezségben. A magyar nyelvű gyakorlati oktatás kapcsán a Diszkriminációellenes Tanács határozatát említette, amely kimondta, hogy a kötelező román nyelvű gyakorlati oktatás nem jelent hátrányos megkülönböztetést. A törvények betartását illetően pedig azt nyilatkozta, hogy az eddigi perekben az egyetem nyert, ami azt jelenti, hogy minden esetben törvényesen járnak el. A Népújság kérdésére, hogy miért nem teljesült az egyezség utolsó és nagyon fontos pontja, a rektor azt válaszolta, hogy arra az egyetem akkreditációját követően kerülhet sor. A döntéseket a szenátusban kell meghozni, aminek nem használnak az erőszakos megmozdulások – tette hozzá. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2013. november 25.A 65 éves magyar nyelvű gyógyszerészképzést ünnepeltékAz Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának A magyar tudomány napja Erdélyben címmel szervezett rendezvényét a szám szerint "nyugdíjkorhatárt" elért, de a valóságban folyton megújuló marosvásárhelyi magyar gyógyszerészképzés története és mai helyzete bemutatásának szentelték. A Deus Providebit Ház nagytermét pénteken este az egyetem volt és jelenlegi tanárai, alkalmazottai, az idősebb és fiatalabb gyógyszerészek, egyetemi hallgatók töltötték meg. A jelenlevőket dr. Egyed Zs. Imre professzor, a szakosztály elnöke és az alelnök, Dr. Sipos Emese docens valamint Banga Orsolya ötödéves gyógyszerészhallgató köszöntötte. Az erdélyi magyar gyógyszerészképzés múltjára (az önálló marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar megalakulásáig és azon túl is) dr. Péter H. Mária, a MOGYE nyugalmazott oktatója tekintett vissza, aki tanulmányokban és könyvben is megörökítette az oktatás és a patikák történetét. Megemlékezett az 1948. évi indulásról, az alapító tanárokról s azokról a kiváló professzorokról, akik iskolát teremtve alapozták meg az egyetem hírnevét, s akikre büszkén és hálásan tekintettek, tekintenek vissza a későbbi nemzedékek. A tanszékek, tantárgyak, oktatók felsorolásakor megemlékezett azokról is, akik laboránsi vagy egyéb beosztásban segítették a tanszemélyzet és a hallgatók munkáját. Szegedi tapasztalatai alapján Péter H. Mária tanárnő javaslatot tett, hogy az orvosi kar megalakulásának 70. évfordulójára készülve létre kellene hozni egy egyetemi történelmi bizottságot, amely összegyűjti és feldolgozza a karok történetével kapcsolatos dokumentumokat. Ami azért is fontos, mert a gyógyszerésztörténelem ma már választható tantárgyként sem szerepel az órarendben. Előadásában megemlítette azokat a munkákat, amelyek az orvos- és gyógyszerészképzés történetét örökítették meg. Ezek között a legfrissebbet (Azok a szép diákévek) a szerző, dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár mutatta be 65 év a gyógyszerészgenerációk emlékezetében című előadásában. A könyvben a hivatalos adatokon, a magyar nyelvű kar alapítására vonatkozó dokumentumokon túl 58 nemzedék élményeiből bontakozik ki a kar története. Beszámoló hangzott el a kart vezető dékánokról, a felvételi vizsga változásáról, a gyógyszerészképzés megszüntetésének sötét éveiről (1986–89 között), az 1960-ig magyar tannyelvű oktatás kétnyelvűvé tételéről, a tantárgyakról, a szakmai gyakorlatról, a vizsgarendszerről, a hallgatók tudományos tevékenységéről, a hallgatói életről, amelyet éveken át a politikai elvárások árnyékoltak be, a hazafias közmunkáról, a kényszer meghatározta, majd a szabaddá váló művelődési és a sportéletről is. Míg 1963-ban 14 gyógyszerész végzett Marosvásárhelyen, 2012-ben 111-en tették le a gyógyszerészi esküt. A kicsengetési kártyákon szerepelő 2452 végzett között azonban csak 323 férfi van – derült ki az előadó számításaiból. A jelen sokkal tartozik a múltnak, s ha azt a tartozást ki nem egyenlíti, a jövőtől sem követelhet – idézte Jókai Annát Dr. Sipos Emese docens, a kar jelenlegi dékánhelyettese, aki a marosvásárhelyi gyógyszerészképzés új időszakáról számolt be. Előadásában elhangzott, hogy 2000-ig állt magyar dékán a kar élén, azt követően csak a helyettesek kerülnek ki a magyar oktatók köréből. Beszámolt az 1990-ben újraindult kar felépítéséről, a tanszékekről és az oktatókról. Ebben az időszakban az új, elsősorban orvosi jellegű tárgyakkal, a marketing és a számítógépes gyógyszertári nyilvántartás oktatásával bővült a tanterv. Miközben a hallgatók száma szinte a tízszeresére szaporodott, képzésüket közel 40 tanár látja el, ezért nagy szükség van az utánpótlásra – hangsúlyozta Sipos tanárnő, majd köszönetet mondott annak a három nyugalmazott professzornak, akik a doktorátusi képzést biztosítják. Bár a laboratóriumok többségének a felszereltsége nem sokat változott, a Richter Gedeon gyógyszergyárral közösen létrehozott bioekvivalencia-labor nagy segítséget jelent a kutatómunkában. Több országos jelentőségű tudományos rendezvény szervezésében vett részt az egyetem, a hallgatók külföldi részképzése is lehetővé vált, s 2013-ban indult az első és egyetlen magyar nyelvű mesterképzés (orvosi biotechnológiából). Bár ígéretesnek látszott a 2011-es oktatási törvény, a látható változásokban csak reménykedik a kar tanszemélyzete és a hallgatók – tette hozzá. Az 1990-es újjászületés hallgatói szemmel való bemutatásra Horváth Géza szászrégeni gyógyszertárvezető vállalkozott, aki kiemelte az újraalapításban részt vevő tanárok szerepét, s az 1990–2000 között megélénkülő diákszövetségi élet katalizátorként ható erejét. Ennek részét képezték a tudományos diákköri konferenciák, amelyek a világhírű meghívottak példája mellett a hallgatók önbizalmának a megerősítésében játszottak fontos szerepet. Beszélt a gólyabálok feszültségoldó hangulatáról s az 1998-ban létrejött gyógyszerészklub szerepéről. "Tanuljatok logikusan és nem jegyközpontúan, nem elég gyógyszerészként empatikusnak lenni, tudni kell a szakmát, és nagyon fontos a jó időbeosztás" – idézünk néhányat a mai hallgatóknak a saját tapasztalatai alapján megfogalmazott tanácsokból. Fontosnak tartjuk az egyetem alapításáról szóló dokumentumokat, megbecsüljük elődeinket, s próbáljuk továbbvinni azt, amit elkezdtek – köszöntötte a jelenlevőket dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes, aki Sipos Emese tanárnővel és Banga Orsolya ötödéves hallgatóval együtt oklevéllel és virággal köszöntötte a jelen levő nyugalmazott oktatókat. Megható szép pillanatai voltak ezek a többórás ünnepségnek, ahol rengeteg név és cím hangzott el, amit egy tudósítás keretében lehetetlen felsorolni, de ezek az adatok a marosvásárhelyi magyar nyelvű gyógyszerészképzésről szóló tanulmányokban, könyvekben megtalálhatók. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2013. december 12.A tudományos szókincs is az anyanyelv része!A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem diákjai jól szerepeltek az idei rezidensvizsgán, ami annak tulajdonítható, hogy román képzésben részesültek – nyilatkozta Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora az Agerpres hírügynökségnek. "Ezek a hallgatók (…) egyetemünk hagyományos rendszere szerint tanultak, azaz magyarul az elméletet és románul a gyakorlatot, és kellemes meglepetés volt számomra, hogy milyen jó helyezést értek el a rezidensvizsgán, és nem kellett megküzdeniük azzal a nehézséggel vagy hátrányos helyzettel (sau poate chiar un handicap), amit az okozott volna, ha kizárólag csak magyarul tanulnak. Nem értem, hogy abban az esetben, ha valami jól működik, és ennek hatékonyságát éppen a rezidensvizsga bizonyította, miért kellene megváltoztatni csak a változás kedvéért, vagy azért, hogy valakiknek az önös érdekeit szolgálja" – tette hozzá. A továbbiakban értetlenségének adott hangot, hogy miért a magyar oktatók és nem a diákok állnak ki a leghangosabban azért, hogy az elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés is magyar tannyelvű legyen. A diákok ugyanis jól ismerik az érdekeiket és tudják: ha nemcsak magyarul, hanem románul is beszélik az orvosi nyelvet, nagyobb esélyük van elhelyezkedni a romániai munkaerőpiacon. "Véleményem szerint az egyetemnek diákközpontúnak kell maradnia. (…) Meggyőződésem, hogy a magyar nyelvet, kultúrát és önazonosságot elsősorban otthon, a színházban és a könyvtárban kell megőrizni, és nem szakmai vonalon, ahol a mesterséget román nyelven kell elsajátítani. Nem hiszem, hogy létezik egyetlen olyan magyar ember is, aki azért nem tudja a magyar nyelvet, mert románul tanulta a gyakorlatot a MOGYE-n" – nyilatkozta Leonard Azamfirei rektor. Véleménye szerint a magyar tagozatot csak akkor lehet újraakkreditálni, ha a gyakorlati képzés vegyes csoportokban történik, ugyanis a magyar tagozat oktatóhiánnyal küzd, s ezt a román okatókkal kell pótolják – mondta, majd hozzátette, hogy a magyar oktatók között is vannak olyanok, akik kiállnak amellett, hogy a hallgatóknak ismerniük kell a román nyelvet. Úgy tűnik, hogy Leonard Azamfirei rektor, amikor azt állítja, hogy a hagyományos oktatási mód a magyar elméleti és román gyakorlati képzés a MOGYE-n, elfeledkezik arról, hogy a kolozsvári egyetem orvosi karát azért költöztették Marosvásárhelyre, hogy az erdélyi magyar fiatalok anyanyelvükön sajátítsák el az orvosi és a gyógyszerészeti szakmát. A magyar diákok óhaját illetően talán elfelejtette azt a villámcsődületet, amelyet az egyetemi év megkezdését követően az önálló magyar tagozat létrehozása érdekében szerveztek. Amit egyébként az oktatási törvény is biztosít. – Több pontatlanság is van a rektor úr kijelentésében. Nagyon örvendünk, hogy jól szerepeltek a rezidensvizsgán a magyar végzettek, de nem értem, ez miért lenne bizonyíték a kizárólagosan román nyelvű gyakorlati képzés javára. Elképzelhető, hogy ha magyarul is tanultak volna a gyakorlatokon, még jobb eredményt értek volna el. A rektor úr arról sem beszél, hogy sokakban a hat egyetemi év alatt annyi frusztráció halmozódik fel, hogy meg sem próbálják a rezidensvizsgát, végzés után azonnal külföldi alkalmazást keresnek. Hogy lehet azt mondani, hogy a hallgatók nem igénylik, hogy a magyar nyelvet hivatalosan is használhassák a gyakorlati képzésben, amikor több mint 1200 diák ezt az igényt aláírásával tanúsította, és ezeket az aláírt íveket a diákszövetség a rektor úrnak át is adta! A román médiában, de a miniszteri tárgyalásokon is állandóan szembesülünk ezzel a téves információval, hogy csak a magyar tanárok akarják a kétnyelvűséget, a diákok nem. Az is egy ismételten szajkózott pontatlanság, hogy mi kizárólag magyar nyelvű gyakorlatokat akarunk. Nem erről van szó. Azt szeretnénk, ha a végzőseink közül minél többen itthon maradnának, és tudjuk, hogy a romániai érvényesüléshez nagyon jó román nyelvtudás kell. Mi azt szeretnénk, hogy külön csoportokba szervezzék a magyar tagozatos hallgatókat, ahol egymást kiegészítve románul és magyarul is folyik a gyakorlati oktatás, hogy mindkét szaknyelvet tökéletesen sajátítsák el, és hogy a klinikákon mind a román, mind a magyar beteggel anyanyelvükön tudjanak kommunikálni a hallgatók – nyilatkozta Szilágyi Tibor rektorhelyettes. Amit egyébként ugyancsak biztosít az oktatási törvény is. – A hallgatók nagy többsége az önálló magyar tagozat, a külön magyar csoportok mellett foglalt állást, amit aláírásukkal is igazoltak, s az aláírásgyűjtést bármikor meg lehet ismételni – válaszolta kérdésünkre Turbák Nimród, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke. A MOGYE rektora a magyar közösség identitását kérdőjelezi meg – jelentette ki Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese. – Leonard Azamfirei rektor a maga kicsinyes… gondolkodásmódját leplezi le, amikor ilyeneket mond: meggyőződése, hogy "a magyar nyelv, kultúra és önazonosság megőrzését elsősorban otthon, a színházban és a könyvtárban kell biztosítani, és nem szakmai vonalon, hiszen a szakmát román nyelven kell megtanulni". – A magyar nyelv része nemcsak az, amit a konyhában, a hálószobában, a színházban beszélünk, hanem része a tudományos, szakmai szókincsünk is – jelentette ki Magyari Tivadar, majd hozzátette: – Ennek kétségbevonásával a MOGYE rektora egy bizarr… nézetet vall valamely nemzeti közösség identitásáról. Úgy állítja be a dolgokat, mintha a román egy felsőbbrendű nyelv lenne, szakmai képzésre alkalmasabb, mint a magyar. Ezzel megsérti a magyar közösséget, és a jogvédő, diszkriminációellenes szervezeteknek el kellene gondolkodniuk, hogy foglalkozzanak az ilyen és hasonló kijelentésekkel. Ezek is a közösségi identitást kérdőjelezik meg. Az RMDSZ oktatásért felelős főtitkárhelyettese elmondta: ,,Ha már a rektor saját nézeteit szajkózza a MOGYE magyar részének helyzetéről, ne folytasson mellette félreérthető, sértő eszmefuttatásokat a nyelv szerepéről, mert belebukik. Ha neveltetése és hiányos emberismerete ilyenekre ösztönzi, tartsa meg ezeket az eszméket szűk körben: otthon, a színházban, a könyvtárban – de ott is magában, hogy ne zavarja az ottlevőket" – nyilatkozta a MOGYE rektorának kijelentései kapcsán kialakult vitában az RMDSZ főtitkárhelyettese. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2013. december 14.Krisztusok és angyalokA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem napjai zajlottak az elmúlt héten helybeli és külföldi vendégtanárok jelenlétében. A hagyományossá váló rendezvény programjában emlékelőadások, tudományos szessziók, művelődési rendezvények szerepeltek. A csütörtök esti díszünnepségen díjazták a rezidensvizsgán legjobb eredményt elért végzetteket, az évfolyamelsőket, a legszámottevőbb tudományos munkásságot végzett egyetemi oktatót, az idén nyugdíjba vonult tanárokat és a kerek évfordulót ünneplő nyugalmazott professzorokat. Szokás szerint ekkor hangzottak el az egyetemen folyó tevékenységet értékelő beszédek. Leonard Azamfirei rektor európai szintű oktatásról beszélt a 6.000 hallgatóval működő intézményben, amely nemzetközi minőségtanúsítvánnyal is rendelkezik, s a kilenc oktatási programjukból hat már bizalmi minősítést kapott. Az elméletre összpontosító elavult tantervek helyett a gyakorlati oktatásra kell helyezni a hangsúlyt, s ezt biztosítja többek között a múlt évben beszerzett szimulációs központ. A jövő héten pedig elkezdődik a gyógyszerészeti kar új épületének a kivitelezése. A rektor bírálta a várost és a megyét, hogy nem támogatják eléggé az egyetemet, bár a MOGYE a szellemi haladás központjaként olyan intézmény, amely nem fogyaszt, hanem termel. Szemrehányóan említette, hogy Oxfordból azért nem kapták meg a Legjobb Regionális Egyetem minősítést, mert egy diaszpórában élő professzor, akit az elmúlt évben vendégül látott a MOGYE, megakadályozta ezt. Nos, nem kell ahhoz külföldi egyetemi tanárnak lenni, hogy felmerüljön a kétség: lehet-e egy olyan felsőoktatási intézményt a legjobb regionális egyetemnek minősíteni, ahol minden eszközzel megakadályozzák az alapító tagozat önállóságának a visszanyerését. A szenátus elnöke az ülésen Jézus Krisztushoz hasonlította az orvosokat, majd később elhangzott, hogy "a gyógyszerészek az orvosok vállán ülő angyalok". Ami disszonánsan hangzik, ha arra gondolunk, hogy Szilágyi Tibor rektorhelyettes szavai hallatán, aki magyarul szólt a hallgatósághoz, a "Jézus Krisztushoz hasonlók" és az "angyalok" egy része felháborodottan hagyta el az Ifjúsági Ház nagytermét. Pedig a rektorhelyettes arról beszélt, hogy a tudományos élet akkor lendült fel Európában, amikor minden nép az anyanyelvén kezdte művelni a tudományokat. Emlékeztette a hallgatóságot a több mint négyszáz éves erdélyi felsőoktatás és azon belül az egyetem történetére, az önálló magyar orvos- és gyógyszerészképzést szavatoló rendeletekre. Nagyon fontosnak tartják a román nyelv ismeretét, de a szakmát anyanyelven lehet a legalaposabban elsajátítani, ezért a multikulturálisnak nevezett marosvásárhelyi egyetemen a román és magyar nyelvű oktatás egyenrangú partner kellene legyen – hangsúlyozta. Szavaihoz hadd tegyük hozzá: ha ezek a törvény biztosította jogok megvalósulnának, akkor senki sem akadályozhatná meg a külföldi elismerést. De addig, amíg egyetemi oktatók ilyen módon viszonyulnak a magyar szóhoz, a két-, illetve már háromnyelvű egyetem az összefogás helyett továbbra is az eldurvuló ideológiai harcok helyszíne marad. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2013. december 24.Főcze JánosMAGYAR ORVOS Szilágyi Tibor szerint az ARACIS gyakorolhatna nyomást a MOGYE ügyében A magyar nyelvű orvosképzés napokban megtörtént akkreditációja önmagában nem garantálja, hogy önálló, a magyar tagozathoz tartozó diákcsoportok jöjjenek létre. A Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) a napokban akkreditálta a Marosvásárhelyei Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű orvosképzését. Szilágyi Tibort, a MOGYE rektorhelyettese azonban úgy vélekedik, ez önmagában nem garantálja, hogy önálló, a magyar tagozathoz tartozó diákcsoportok jöjjenek létre. A rendszer a diákcsoportokra épül: a diákcsoportokhoz rendelik hozzá a tanárokat (100 diákra 20 tanár az orvostanhallgatók esetében) és az intézményeket, a tanszékeket illetve a főtanszékeket. A MOGYE rektorhelyettese megkeresésünkre elmondta, hogy mindaddig nem igazán lehet felmérni azt, hogy előrelépésként értékelhető-e a döntés, amíg nem kapják meg az ARACIS döntésének a pontos jegyzőkönyvét. A rektorhelyettes ezzel együtt pozitívnak minősítette azt, hogy a magyar tagozat önálló akkreditációval rendelkezik. “Az ARACIS döntése értelmében egy év múlva újra ellenőrzik a magyar nyelvű orvosképzést. Ha ekkor külön csoportokat is szeretnének látni megvalósítva, akkor előreléptünk, ha viszont ezt nem akarják, csak egyéb apróságokat terveznek ellenőrizni, akkor csak a mostani helyzet konszolidálásáról beszélhetünk” - mondta a rektorhelyettes. Forgatókönyvek Szilágyi szerint ahhoz, hogy a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó része hatályba léphessen, bizonyos szervezeti struktúrákat kell létrehozni. Tehát akkor lenne pozitív fejleményekről beszélni, ha az akkreditáció révén ebbe az irányba történne előrelépés. Szilágyi rámutatott, eddig is létezett magyar elméleti, valamint román nyelven történő gyakorlati oktatás, azonban az ARACIS-on múlik, hogy kívülről támogatja-e az önálló magyar diákcsoportok létrehozásának ügyét. Kérheti azt, hogy az engedélyezéshez az önálló dossziéba önálló magyar csoportok és tanárok legyenek besorolva. "Másként hogyan lehet kiszámolni az órák lefedettségét, ha nem lehet tudni, hogy egy diákcsoport hova tartozik? Kikkel kell lefedni ezeket? A román tagozattal? A magyar tagozattal? Az ARACIS megtehetné, hogy kijelenti, hogy ezt nem lehet a mostani körülmények fenntartásával kiszámolni. Ideiglenesen elfogadott valamilyen köztes megoldást, de felkérhetné az egyetemet, hogy jövőtől rendezzék a helyzetet” - magyarázta Szilágyi. A hét pontos egyezség A 2012. szeptember 21-én kötött hét pontos szerződés értelmében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belül létrejöhetnének a magyar tannyelvű főtanszékek. Az utolsó (hetedik) pont kimondja, hogy az akkreditáció megszerzése után a szenátus dönt a magyar tanszékek számáról. "A hét pontos egyezségben az szerepel, hogy amint megvan az akkreditáció, létrehozhatóak a főtanszékek, azonban ez az egyetem szenátusának jóakaratára van bízva. Azért mondom, hogy jóakaratára, mert egy hajszállal több, mint kétharmad a románok többsége, tehát azt szavaznak meg, amit akarnak" - mondta a rektorhelyettes. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktus kezelési kísérlete 2012 májusában az Ungureanu-kormány bukásához vezetett. 2012 szeptemberében született egy hétpontos megállapodás az egyetem magyar gondjainak a megoldásáról, amelyet a Ponta-kormány akkori tanügyminisztere is aláírt. Ebben a megállapodásban a hetedik és egyben utolsó pont kimondja, hogy a magyar tagozat akkreditációja után az egyetem szenátusa dönt a létrehozandó magyar nyelvű főtanszékekről. Ez az akkreditáció történt meg az ARACIS döntésével. Transindex.ro 2013. december 30.Megalakulhatnak a magyar főtanszékek az orvosinMár a második félévtől megalakulhatnak az önálló magyar főtanszékek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen – ehhez „csak” az kell, hogy a román fél betartsa a szavát, ugyanis a napokban akkreditálták a magyar nyelvű orvosképzést. Amennyiben a román fél betartja a 2012. szeptember 21-én írásban adott szavát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) már a második félévtől megalakulhatnak az önálló magyar főtanszékek. A több miniszter jelenlétében aláírt egyezmény hetedik és egyben utolsó pontja szerint ugyanis az akkreditálás megszerzését követően a szenátusnak döntenie kell a magyar tanszékek számáról. A Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) a napokban tette közzé honlapján, hogy akkreditálták a marosvásárhelyi egyetem magyar nyelvű orvosképzését. Egy év múlva újabb bizottsági ellenőrző látogatás következik. A gyógyszerészeti, fogorvosi és nővérképzői szak akkreditálása a következő évekre van beütemezve. Szilágyi Tibor, a felsőoktatási intézmény rektorhelyettese lapunknak elmondta, hogy előbb megvárják az ARACIS írásos értesítését, mert fontos tudniuk, hogy az egy év múlva esedékes ellenőrzés a különálló gyakorlati csoportok létrehozására is vonatkozik-e, vagy sem. Mint közölte, a mostani pozitív döntés alapján mindenképpen kezdeményezni fogják a román vezetőséggel kötött egyezség 7. pontjának életbe ültetését. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mennyire bíznak a megoldásban, miután a szenátus román tagjai rendszeresen elutasították a magyar kéréseket, Szilágyi Tibor óvatos derűlátásának adott hangot. „A Victor Ponta miniszterelnök javaslatára született egyezség egyértelműen fogalmaz: amint megvan az akkreditáció, döntést kell hozni, az önálló magyar főtanszékek számáról. Nem az áll az okiratban, hogy majd valamikor a távoli jövőben lehet szó erről, és nem is az, hogy létre lehet-e hozni vagy sem az önálló főtanszékeket, hanem az, hogy ezek számát kell meghatározni. Ettől függetlenül azonban bármi előfordulhat” – nyilatkozta a Krónikának a marosvásárhelyi egyetem rektorhelyettese. Felvetésünkre, hogy Leonard Azamfirei rektor múlt heti kijelentése, miszerint megcsappant a bizalom a román és a magyar fél között, s ez akár akadályozhatja is a 2012 őszén született egyezség életbe ültetését, Szilágyi Tibor úgy vélekedett, hogy a román fél hozzáállása valószínűleg nagy mértékben az országos román–magyar helyzet, az általános hangulat függvényében alakul majd. A viszony megromlásával kapcsolatosan a magyar egyetemi vezető kifejtette, ez nem egy hirtelen bekövetkezett szakadás, hanem az utóbbi két év vitáinak az eredménye. Leonard Azamfirei rektort hétfőn többszöri próbálkozásunk ellenére nem sikerült elérnünk. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2014. január 22.Megaláztatás és otthontalanság közöttMiért mennek az orvosaink Nyugatra, és aggasztó-e mindez a szakember-utánpótlásra nézve? Úgy tűnik, nemcsak a kecsegtető anyagi körülmények, hanem a szakmai fejlődés lehetőségei is motiválják a fiatal szakembereket az elvándorlásra. Németországban dolgozó orvosokat is kérdeztünk. A Die Zeit hetilap internetes változata idén év elején közölt statisztikájából kiderül, hogy 2012-ben a legtöbb, Németországban dolgozó külföldi orvos romániai állampolgár volt (szám szerint 2074). „Németország hetek óta a Romániából és Bulgáriából érkező úgynevezett szegény-migráción vitázik. Sokszor feledésbe merül azonban, hogy az ezekből az országokból érkező bevándorlók többsége jól képzett szakember: mérnökök, matematikusok és orvosok” – közelíti meg a problémát igencsak érdekes szemszögből a német lap. Tények és vélemények A kivándorlási hullám számtalan további statisztikai adattal illusztrálható. A tavalyi év első harmadában több mint ezer orvos hagyta el az országot, és szintén 2013-as adatok szerint az utóbbi hét évben több mint 14 ezer orvos és 50 ezer asszisztens választott jobban fizető országot szakmája gyakorlására. Maros megyében, tavalyi mutatók szerint, az eltelt négy évben több mint 250 orvos kérte ki iratait annak érdekében, hogy az Európai Unió valamely tagországában dolgozhasson. Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese úgy véli, az orvosmigráció nem csak Romániára és Erdélyre jellemző. „A magyarországi orvosok Nyugatra mennek, a romániaiak Magyarországra és még Nyugatabbra, hozzánk pedig Keletről érkeznek szakemberek” – mondta Szilágyi. A kérdésre, hogy aggasztónak tartja-e a jelenséget, a rektorhelyettes nemmel válaszolt, mivel szerinte Marosvásárhelyen nincs orvoshiány. „Mindenképp érdemes lenne megvizsgálni azt, hogy Székelyföld vagy a megye kisebb városainak kórházai küzdenek-e szakemberhiánnyal. Sok helyre azért nem mennek ugyanis a fiatal kollégák, mert maga a hely nem népszerű” – tette hozzá a MOGYE rektorhelyettese. Megbecsültség vagy hosszas megaláztatás? Télen fűtetlen lakás, gyakran üres hűtő és fárasztó munkanapok – röviden így összegezhető Boros Tímea rezidens orvos itthoni élete. „Az egyetem elvégzése után majdnem két évig dolgoztam Romániában. Nehezen döntöttem el, hogy mindent feladok, és nekivágok a nagyvilágnak. Az elhatározásomnak két fő oka volt. Először is eldöntöttem, hogy soha nem fogok elvenni hálapénzt a betegektől. A fizetésem azonban 800 lej volt, a számláim kifizetése után havonta mintegy 200 lejem maradt a megélhetésre. Másodsorban szakmai szempontok is befolyásolták a döntésemet. Romániában a kezdő orvos csak egy rezidens. Németországban nem érzem azt, hogy pályakezdőként alacsonyabb rendű lennék, mint szakorvos társaim” – osztotta meg eddigi tapasztalatait a tavaly óta külföldön dolgozó Tímea, akinek tervei között egyelőre nem szerepel a hazatelepülés. „Elértem azt, hogy szakmailag fejlődjek, szakkönyveket vásároljak, megálljak a lábamon; nem tudom, hogy meg tudnám-e újra szokni az éhezést Romániában” – zárta gondolatmenetét a fiatal orvos. „A döntésemet leginkább befolyásoló tényező a hihetetlenül megalázó rezidensi fizetés volt” – nyilatkozta portálunknak a 2011-től ugyancsak Németországban dolgozó B.E.. „Egyetemi éveim alatt gyakran hallottam, hogy az orvoslás jórészt papírmunkát jelent. Amikor gyakorló orvosként mindezt a saját bőrömön tapasztaltam, eldöntöttem: nem kérek többet a romániai egészségügy megaláztatásaiból, elég volt, hogy a szüleim továbbra is nélkülözzenek azért, hogy én az orvosi pályámat gyakorolhassam. Meglepetten tapasztaltam, hogy Németországban milyen nagy hangsúlyt fektetnek a rezidensképzésre: a főorvos a gyakorló kollégái minden lépését követi, nem beszélve a rendelkezésünkre álló diagnosztikai módszerek sokaságáról” – számolt be tapasztalatairól a fiatal orvos. Természetesen sokan vannak, akik úgy döntenek, itthon próbálnak szerencsét. „Megfordult a fejemben az elvándorlás gondolata. Egyelőre azonban letettem róla, mindez a szakmai előrehaladásom és az anyagiak függvényében fog esetleg a jövőben változni. Nem szeretném, de ha nem lesz más választásunk, elmegyünk” – mondta Gáspár Réka rezidens orvos. Évekig tartó nyelvtanulás A nyelvtanároknak igencsak kedvez az évek óta tartó jelenség. „A nyelvkurzusok szempontjából az elvándorló orvosok az egyik legérintettebb csoport. Több orvosdiákom volt, különböző szakterületekről és korosztályból. A spektrum a rezidens huszonévesektől általában a negyven fölöttiekig ér. A tanulási periódus nagyjából másfél-két év. Ha már alapszinten beszélik a nyelvet, indulnak is Németországba, hisz az ottani környezetben gyorsabban fejlődnek” – mondta el megkeresésünkre Illyés Zsuzsa német szakos nyelvtanár. Vass Gyopár Székelyhon.ro, 2014. január 23.MOGYE: többismeretlenes németországi terjeszkedésBár a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa egyöntetű szavazattal fogadta el a németországi tagozat létesítését, az intézmény oktatói nem sokat tudnak a majdani kihelyezett karról. Mint kiderült, Leonard Azamfirei rektor még a kollégáinak sem volt hajlandó elárulni, melyik németországi egyetemi központban képzelte el az új tagozat beindítását. A találgatások közepette van, aki Hamburgot emlegeti, más viszont Bonnra vagy egy ahhoz közeli nagyvárosra tippel. Azamfirei egyik bizalmi embere, Florin Buicu szenátusi tag is csak annyit volt hajlandó elárulni a sajtónak, hogy a MOGYE marosvásárhelyi tanárai majd angol nyelven fognak tanítani. Reményei szerint a tagozat várhatóan október elsejétől kezdené el működését. Szilágyi Tibor, az egyetem rektorhelyettese sem rendelkezik szinte semmiféle információval. Mint mondta, a németországi kihelyezett tagozat megszervezése nem is tartozik a hatáskörébe, de felettese sem avatta be a kérdéskörbe. „Csak annyit mondhatok, hogy egy külföldi tagozat indítása nagyon nagy megterhelést jelent az egyetem számára. Nem tartozom abba a szűk körbe, mely a szervezéssel foglalkozik, nem is látom, miként lehet ezt kivitelezni” – nyilatkozta portálunknak Szilágyi. Nem tudott konkrétumokról beszámolni a szenátus másik magyar professzora, Brassai Attila sem. Mint kifejtette, azon túl, hogy egy külföldre kihelyezett tagozat pénzt hoz az egyetem kasszájába, nem sokat lehet egyelőre tudni. Értesüléseink szerint a tagozatalapítást az a németországi ügyvédi iroda rendezi, mely hónapokkal ezelőtt megkereste a marosvásárhelyi rektort a javaslattal. Információink szerint a cég négyezer eurós tandíjat fizetne hallgatónként a MOGYE-nak. Az esetleges tagozatindítás az akkreditálás kérdését is maga után vonja, ugyanis hiába azonos a tananyag és az azt leadó oktatók névsora a hazaival, a kihelyezett intézményrészt külön el kell ismertetni. Kérdésünkre, hogy a magyar tanárok miért szavazták meg a rektor félinformációkra épülő javaslatát, Brassai elmondta, azt elviekben jónak tartották. „Ennek ellenére nem vagyok túlságosan derűlátó, ugyanis az már köztudott, hogy egyetemünkön a jó dolgok részleteiben is vannak gondok. Számos esetben kiderült, hogy a józan intézkedések mögött személyes érdekek húzódtak meg” – fejtette ki Brassai Attila. Ábrám Zoltán professzor furcsállja, hogy az idegen nyelvű oktatás szempontjából az egyetem itthon is, külföldön is terjeszkedik, miközben a magyar nyelvű oktatás kérdését még mindig nem oldotta meg. Megítélése szerint a szenátusi döntésnek kizárólag anyagi vonzata van. Ábrám véleménye szerint a marosvásárhelyi egyetem kihelyezett tagozatára többnyire azok fognak jelentkezni, akik saját vagy választott hazájukban nem jutnak be rangosabb egyetemekre, vagy egyszerűen képtelenek kifizetni az ottani tandíjakat. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár), 2014. február 1.MOGYE-felvételi amerikai tankönyvbőlTöbb száz diák jelenlétében mutatták be csütörtökön este azt az új tankönyvet, amely alapján a biológiatesztet összeállítják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi és fogorvosi karára felvételizők számára. Az Egyesült Államokban használt Anatómia és élettan az orvosi szakokra című könyv (Barron’s kiadó) szerzői jogát megvásárolta az egyetem, majd lefordították román és magyar nyelvre. A University Press adta ki, egyelőre a román változatot, s az ígéretek szerint hétfőhöz egy hétre a magyar változat is megjelenik. A könyvet az egyetem könyvesboltjában forgalmazzák, s online is megrendelhető, ára 150 lej. A Fogászati Kar előadótermében a lépcsőket, az állóhelyeket is megtöltő, s a folyosón rekedt diákok számára az egyetem vezetői mutatták be a könyvet. Megjelenését országos premiernek nevezte Leonard Azamfirei rektor, aki szerint az egyetemi autonómia lehetővé teszi, hogy ne a Romániában kiadott tankönyvek anyagát kérjék a felvételi vizsgára. Miután a régi elavult biológia tankönyvekkel nem voltak megelégedve, a városban működő tanárokkal közösen szerettek volna egy új könyvet írni, amely a korszerű ismereteken alapul. Az elképzelés szubjektív okokból nem sikerült, ezért választották az Egyesült Államokban megjelent kötetet. Ebben az ismeretanyag könnyen áttekinthető, ezt segítik az ábrák, táblázatok, s az ismeretek begyakorlásán van a hangsúly. Ahogy már korábban beszámoltunk, a vizsgán 100 kérdésre kell válaszolniuk a felvételizőknek, 90-et az egyes fejezetek végén levő ellenőrző kérdésekből, a többi tízet a felvételi vizsga előtt a könyv tíz fejezetéből állítanak össze. Ezt a tíz fejezetet Borda Angela rektorhelyttes ismertette, s mától az egyetem honlapján is olvasható. – Vannak hívei és ellenzői is a könyvnek, de ha kinyitják, kiderül, hogy nagyon barátságos, s biztos alapot képez az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez. A 23 fejezetből álló 600 oldalas könyv újdonsága, hogy biokémiai ismereteket is tartalmaz, egyszerűen, könnyen érthetően – mondta a prorektor, majd hozzátette, hogy a könyv felét a kérdések teszik ki, majd beszámolt a fordítás nehézségeiről, és köszönetet mondott munkatársainak. Szilágyi Tibor rektorhelyettes megerősítette, hogy hétfőhöz egy hétre elkészül a magyar változat is, ami azért késik, mert mind az angol, mind a román szöveggel egyeztetni kellett, ami nagy erőfeszítést igényelt a fordítói közösségtől. A rektor bejelentette, hogy márciustól a hétvégeken felvételi-felkészítőket szerveznek, s jövőre már több lesz a vizsga előtt megfogalmazott kérdés. Az is valószínű, hogy kémiából is új tankönyvet vezetnek be, amit az egyetem szakemberei írnak meg. – Nincs-e túl késő egy új tankönyvet megtanulni, ha figyelembe vesszük, hogy a végzős tanulóknak az érettségi vizsgára is készülniük kell? – tettük fel a kérdést Leonard Azamfirei rektornak. – Nincsen, mivel a törvény szerint legkésőbb a felvételi vizsga előtt hat hónappal kell nyilvánosságra hozni a felvételi- követelményeket. Több mint ezer kérdés és válasz van a könyvben, s az ismeretanyag kisebb, mint a régi biológiakönyvben. Nekünk olyan hallgatókra van szükségünk, akik teljesítmények elérésére képesek, nos, akkor fel kell tudjanak készülni az új tankönyv alapján. – Miért nem lehetett egyszerre bemutatni mind a két könyvet? – kérdeztük Szilágyi Tibor prorektortól. – A román és a magyar fordítói csoport párhuzamosan dolgozott, de mi mindig lépéshátrányban voltunk, mert a szöveget egyeztetni kellett a román változattal, tehát meg kellett várnunk, amíg a kollégák elkészülnek, s azután kerülhetett sor a fordítások összevetésére. Másrészt a nyomda sem tudott egyszerre két könyvet nyomtatni, s ahogy a románt befejezték, elkezdődött a magyar változat nyomtatása, ami reményeink szerint február 10-re elkészül. Aki az alapismereteket már elsajátította a meglévő tankönyvekből, annak nem lesz nehéz egy kissé logikusabb tálalásban újratanulni azokat. Bár az angol nyelvnek van egy olyan közvetlensége és tömörsége, amit nehéz románul és magyarul visszaadni, mégis ez egy sokkal jobb könyv, mintha helyben írták volna az egyetemi anyagot, leegyszerűsítve – nyilatkozta Szilágyi professzor. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely), (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
