|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1913 találat | lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 1891-1913 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ponta, Victor 2013. május 31.Háttal a jövőnekAki attól tartva maradt távol az RMDSZ legutóbbi kongresszusától, hogy – lévén tisztújításmentes, úgymond tét nélküli ülés – dögunalomba fullad, most kicsit sajnálhatja, hogy egyébbel töltötte a szombatját. A csíkszeredai sportcsarnokban ugyanis érdekes szeizmikus mozgásokra figyelhettünk. A romániai politikai mezőny „jó tanulója”, az RMDSZ előbb kicsit keménykedett, székelyzászlós kongresszusi pulpitussal izgatta a kedélyeket és a tévéközvetítések rendezőit, hogy aztán Victor Ponta elől már levegyék a provokatív textíliát, mintegy megüzenve: látjátok, tudunk mi olyanok is, meg ilyenek is lenni. Akár a hajdani kabaréban: ha én egyszer kinyitom a számat... Csíkszeredában egyelőre csak félszájjal kimondott gondolatok hangzottak el, ám így is sokkal több minden, mint sok korábbi kongresszuson egybevéve. A román miniszterelnök ugyan nem tett konkrét, számon kérhető ígéretet a magyar szempontból forró ügyekben, de egyetlen kérdésben sem volt elutasító. Szózata egyszerre szólt a mindig kéznél lévő szövetségesként számon tartott RMDSZ-nek, de a jelen lévő liberális elnöknek is. A pengeváltás elől Crin Antonescu sem tért ki, közben az RMDSZ pedig joggal érezhette magát körüludvarolt hajadonnak. A belpolitikai tárgyalásokra való felhívás tényén túl a biztató szavak legalább akkora mértékben voltak hivatottak növelni az RMDSZ presztízsét is. Az erőfelmutatást szolgáló látványos informatikai és hangzóelemek show-ja mellett a romániai és anyaországi mezőny legfontosabb személyiségeinek felvonulása minden irányba kikacsintó demonstráció volt. A Fidesszel való bokszmeccs MSZP-s „eredményhirdetése” mellett a legnagyobb magyar kormánypárt képviselője a legjelentősebb Kárpát-medencei magyar szervezetnek titulálta az RMDSZ-t. A kétoldali legitimáció azonban szólt a jelenlévő küldötteknek is, a szövetség ugyanis egyik legfontosabb feladatának tekinti tartani a lelket tagságában, miután kimerülni látszanak az elmúlt 15 esztendő során bevált motivációs eszközök. Markó Béla és Borbély László régi időket és hatalmi arroganciát idéző retorikája révén azonban továbbra is begyűrűzik a múlt. Az egy a zászló eszméje önmagában talán nem is lenne vitatható, ha nem kiszorítósdi, megbélyegzősdi, kizárólagosdi övezné. A jövőt tükörből szemlélő vezetők azonban egyelőre képtelenek szemétre dobni a gyűlöletbeszéd-elemeket, amelyekre egyre kevesebb a vevő. Érzékelhető értetlenséggel állnak a rohanó idő esetenként jótékony forgatagában. Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2013. június 3.Kritikus helyzetben az anyanyelvű oktatás ügye„Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a MOGYE professzora az intézményben uralkodó állapotokat. „Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzora az intézményben uralkodó állapotokat, amelyek hétfőn egy közlemény kibocsátására sarkallták a magyar tagozat vezetőtanácsát. A tanárok ebben rámutatnak, hogy a magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte fel Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most a tanügyi minisztérium válaszolt, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben. Az oktatási tárcafelelősökkel több ízben is tárgyaló Szabó Béla valamint kollégája, Szilágyi Tibor rektorhelyettes arról bizonyosodott meg, hogy a minisztérium illetékesei mossák kezeiket, a felelősséget az egyetem román többségű szenátusára hárítva. „A szenátusban minden egyes alkalommal azt magyarázzák a kollégák, hogy miért nem lehet alkalmazni az érvényben lévő tanügyi törvényt” – utalt a 22-es csapdájára Szabó. Semmit nem érő egyezség Mindez annak dacára történhet így, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében hétpontos megállapodást írtak alá, amely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület sorainak a rendezésére és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelésre. A magyar oktatók szerint azonban az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul. „A legsúlyosabb az, hogy a megállapodás világosan leszögezte, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez nem történt meg” – olvasható a közleményben. Szilágyi felmutatta annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, amelyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – jegyezte meg Szabó Béla. A tantestület etnikai arányait illetően a professzorok elmondták, hogy a protokollum megkötése után ez még inkább romlott. A magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és, nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető. Tiltakoznak, de egyelőre még reménykednek Annak ellenére, hogy a közlemény aláírói szerint a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást, az oktatók úgy döntöttek, hogy a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel egyelőre nem szerveznek semmiféle tiltakozó akciót. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor. Arról egyik szenátusi tag sem kívánt nyilatkozni, milyen eszközöket vetnek be az ősszel. A kérdésünkre, miszerint, ha a helyzet nem tűr halasztást, miért nem kezdenek azonnal valamiféle tiltakozó akcióba, Szabó Béla azt válaszolta, hogy ha bármit is tennének az elkövetkezendő hetekben, annak a diákok innák meg a levét. „Nyáron meg nem érdemes tiltakozni, mert akkor az oktatásban a fű sem nő – tette hozzá a tagozatvezető. – Ennek ellenére mi készen állunk a tárgyalások folytatására, bár nem biztos, hogy amiben megegyezünk a nyár elején, érvényes lesz az őszi tanévkezdéskor”. Nem lesznek ott Bukarestben Hivatalosan nem csatlakoznak a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által június 15-én, Bukarestben szervezendő tiltakozó menetéhez az egyetem magyar vezetői – szögezte le Szabó Béla. A tagozatvezető szerint sem a tanárok, sem a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy a tanév hajrájában akár egy napra is kimaradjanak az egyetemről. „Ha valaki viszont ott akar lenni, mi nem akadályozzuk” – tette hozzá. Az utcai tüntetés főszervezője, Ádám Valérián elmondta, hogy még a múlt hét közepén hivatalosan is felkérte Szilágyi Tibort, hogy rektorhelyettesként ő legyen a kormánypalota előtti téren az első felszólaló, azonban a tanár válasz nélkül hagyta a drótpostán küldött levelet. Ennek ellenére a RMOGYKE vezetői remélik, hogy szép számban jelennek meg az erdélyi tüntetők a fővárosi utcai tiltakozó akción. A szervezet titkára hozzáfűzte, eddig harminc autóbusz foglalására kötött egyezséget különböző szállítási cégekkel. Szucher Ervin szekelyhon.ro 2013. június 4.Semmit a magyaroknak!A magyarok mindig a megváltoztathatatlant akarják megváltoztatni. A romániai magyarok az alkotmány első cikkelyét, amely kimondja, hogy Románia nemzetállam, a szlovákiai magyarok a Benes-dekrétumokat, és hogy akik felvették a magyar állampolgárságot, ne veszítsék el a szlovákot. Nem akarjuk megérteni, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megváltoztatni?! Erre hivatkozik Victor Ponta is. Ő nagyon somolygott az RMDSZ-kongresszuson szövetséges ellenfelével, Crin Antonescuval egyetemben. Olyan szépen mondták el, hogy semmit nem ígérnek, hogy a jámbor néző azt hihette, mindent megígértek. Ponta talán hajlana is arra, hogy meghallgassa a magyarok kéréseit, de a törvény neki is köti a kezét. Nálunk az alkotmány 152. pontja tiltja a nemzetállami meghatározás megváltozását. Ponta, persze, erről nem tehet. Rendben: Az egyes cikkelyt nem lehet változtatni. No de a 152-es, az megváltoztatható, nemde? És ha igen, akkor azon lehet módosítani, többek közt úgy, hogy az első cikkely is módosulhasson. Vagy van olyan cikkely is, amelyik kimondja a 152. megváltoztathatatlanságát? Szlovákiában ugyanígy nem lehet visszavonni a Benes-dekrétumokat, mert a szlovák parlament kimondta azok sérthetetlenségét. A magyarok az Európa Parlamentnél megreklamálták a Benes-dekrétumokat és a szlovák állampolgársági törvényt. Már azt is nagy sikernek könyveltük el, hogy a petíciós bizottság egyáltalán foglalkozott ezekkel a problémákkal. Zárt ülést rendeltek el, mert ezt a román delegátus is kérte. Így a tárgyalásokról kitoloncolták a Magyar Közösség Pártjának elnökét, Berényi Józsefet. A következő lépés az lehetne, hogy kitoloncolják Szlovákiából is, mindazokkal egyetemben, akik felvették a magyar állampolgárságot. Mert a törvény szerint megtehetik. Most 93 éve, a trianoni békeszerződések megkötésekor meg sem hallgatták a magyarokat. Akkor sok mindent ígértek nekünk. Aztán kiderült, az volt a baj, hogy az ígéretek meghaladták az európai normákat, így azokból vissza kellett venni, hogy európai módon oldassék meg a nemzetiségi kérdés. A szlovákoknak végül is örvendeniük kellene, hogy a felvidéki magyarok így ragaszkodnak szlovák állampolgárságukhoz. Mert kérdem én, mi lenne, ha ott minden magyar felvenné a magyar állampolgárságot, a szlovákok megvonnák tőlük a szlovákot, és arra ébrednének, hogy a magyar határ mellett, Szlovákiában él félmillió tisztán magyar állampolgár? És ők azt mondanák, hogy mivel nem szlovák állampolgárok, semmi közük Szlovákiához, Magyarországon akarnak élni anélkül, hogy elköltöznének szülőföldjükről. Ezt elkerülendő, a szlovákok nem hatálytalanítják a Benes-dekrétumokat. A régiósítást is megoldották: a megyéket úgy osztották újra észak-déli irányban, hogy véletlenül se legyen egyikben sem magyar többség. Ez jó példa. Nálunk is így fogják felosztani a magyarok lakta megyéket, csak nem észak-dél irányban, hanem a szélrózsa minden irányában. Szigorúan tudományos alapon. Kuti János Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. június 4.MOGYE-ügy: a tanévzárásig nyitott a tárgyalásra a magyar tagozatA tanévzárásig nyitott a tárgyalásra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata, de ősztől tiltakozó akciókat szervez, ha az egyetem szenátusának román többsége továbbra sem hajlandó a magyar nyelvet bevezetni a gyakorlati oktatásba - jelentették be hétfőn a MOGYE magyar oktatói. „Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a MOGYE professzora az intézményben uralkodó állapotokat, melyek tegnap délben egy közlemény kibocsátására sarkallták a magyar tagozat vezetőtanácsát. A tanárok ebben rámutatnak, hogy a magyar tagozat megszervezésének problémája körüli ellentét akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte fel Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most válaszolt a tanügy-minisztérium, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben. Az oktatási tárca illetékeseivel több ízben is tárgyaló Szabó Béla, valamint kollégája, Szilágyi Tibor rektorhelyettes arról bizonyosodott meg, hogy a szaktárca illetékesei mossák kezeiket, az egyetem román többségű szenátusára hárítva a felelőséget. „A szenátusban minden egyes alkalommal azt magyarázzák a kollégák, hogy miért nem lehet alkalmazni az érvényben lévő tanügyi törvényt” – utalt a 22-es csapdájára Szabó. Semmit nem érő egyezség Mindez annak dacára történik, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében egy hétpontos megállapodást írtak alá, mely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület gondjainak rendezésére és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelésre. A magyar oktatók szerint azonban az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul. „A legsúlyosabb, hogy a megállapodás világosan leszögezte, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez nem történt meg” – olvasható a közleményben. Szilágyi felmutatta annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, melyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg, és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – jegyezte meg Szabó Béla. A tantestület etnikai arányait illetően a professzorok elmondták, hogy a protokollum megkötése után ez tovább romlott. A magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető. Tiltakoznak, de még reménykednek Annak ellenére, hogy a közlemény aláírói szerint a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást, az oktatók úgy döntöttek, a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel egyelőre nem szerveznek tiltakozó akciót. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor. Arról egyik szenátusi tag sem kívánt nyilatkozni, milyen eszközök bevetésén gondolkodnak. A Krónika kérdésére, miszerint, ha a helyzet nem tűr halasztást, miért nem kezdenek azonnal tiltakozni, Szabó Béla azt válaszolta: ha bármit is tennének az elkövetkezendő hetekben, annak a diákok látnák kárát. „Nyáron meg nem érdemes tiltakozni, mert akkor az oktatásban a fű sem nő – tette hozzá a tagozatvezető. – Ennek ellenére mi készen állunk a tárgyalások folytatására, bár nem biztos, hogy az, amiben megegyezünk a nyár elején, érvényes lesz az őszi tanévkezdéskor”. Az egyetem betartotta a magyar tagozattal Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter jelenlétében kötött protokollumot, és valamennyi érintett fél bölcs együttműködésére számít – jelentette ki tegnap a magyar oktatók panaszaira reagálva Leonard Azamfirei. A MOGYE rektora az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: az egyetem vezetősége az említett szerződés mellett köteles betartani a hazai törvényeket, az ARACIS minőségi oktatásra vonatkozó előírásait, valamint az intézmény chartáját és belső szabályait. „Ezek mindenkire egyformán érvényesek, a magyar tagozatra is” – hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, amennyiben a magyar tagozat képviselői őszinteségről, tisztességről beszélnek, be kellene ismerniük a politikum beavatkozását egy olyan területre, amely esetében törvény tiltja a politikai befolyást. „Tisztességet, az igazság beismerését és bölcs együttműködést várok mindenki részéről” – jelentette ki Azamfirei. Nem lesznek ott Bukarestben Az egyetem magyar vezetői hivatalosan nem csatlakoznak a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által június 15-én, Bukarestben szervezendő tiltakozómenethez – szögezte le lapunk kérdésére Szabó Béla. A tagozatvezető szerint sem a tanárok, sem a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy a tanévvégi hajrában akár egy napra is kimaradjanak az egyetemről. „Ha valaki viszont ott akar lenni, mi nem akadályozzuk meg” – tette hozzá. Az utcai tüntetés főszervezője, Ádám Valérián elmondta, még a múlt hét közepén hivatalosan is felkérte Szilágyi Tibort, hogy rektorhelyettesként ő legyen a kormánypalota előtti téren az első felszólaló, azonban az egyetemi tanár válasz nélkül hagyta a drótpostán küldött levelet. Ennek ellenére a RMOGYKE vezetői remélik, hogy az erdélyi tüntetők szép számban megjelennek a fővárosi tiltakozó akción. A szervezet titkára hozzáfűzte, eddig harminc autóbuszra kötött foglalási egyezséget különböző szállítási cégekkel. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. június 10.Pontának nem kell a magyar családmodellAz azonos neműek házasságának tervezett tiltása ellen tiltakoztak az idei bukaresti melegfelvonulás részvevői, miközben nacionalista szervezetek a szexuális beállítottság szerinti megkülönböztetés büntetése ellen vonultak utcára. Továbbra is éles vita dúl a hazai közéletben az alkotmánymódosítás kidolgozásával megbízott parlamenti bizottság módosító indítványa körül, miszerint a család alapját egy férfi és egy nő szabad elhatározásával megkötött házasság képezi. A javaslat az alaptörvényben jelenleg szereplő „házastárs" megfogalmazást váltaná fel, és emiatt emberjogvédők máris homofóbiával vádolják a bukaresti balliberális kormánykoalíciót (USL). Amelyet szintén megoszt a kérdés, és érdekes módon a kezdeményezést a liberálisok támogatják teljes mellszélességgel. Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke, a bukaresti szenátus és az alkotmánymódosító bizottság vezetője tegnap közölte, nem támogatja az azonos neműek civil és egyházi házasságának engedélyezését, vagy azt, hogy a melegek gyerekeket fogadhassanak örökbe, szerinte esetükben mindössze polgári szerződés jöhet szóba. A Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban ugyanakkor Antonescu nem zárta ki, hogy a szociáldemokraták (PSD) ellenkezése miatt kiiktatják az alkotmány szövegtervezetéből az előírást, miszerint a család egy férfi és egy nő közötti házasságon alapul. Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke ugyanis nem tartja jónak, hogy az alaptörvény a „rendkívül vitatott" magyarországi modellt utánozva a családot a férfi és a nő házasságaként határozza meg. Ponta a hétvégén közölte, Románia nem „fundamentalista köztársaság", és az országnak az alkotmány módosítása terén is az európai trend felé kell haladnia. „A férfi és a nő házasságára való utalás szükségtelen a család meghatározásában. Ez egy copy-paste-tel átemelt meghatározás a magyar alkotmány januárban hozott, egész Európában rendkívül vitatott módosításából. Nekem úgy tűnik, fölöslegesen adunk egy konzervatív jelzést" – jelentette ki Ponta. Eközben a szombati bukaresti melegfelvonulás több száz részvevője – közöttük számos külföldi diplomata és a homoszexualitását nyíltan felvállaló Michael Cashman brit, valamint Ulrike Lunacek osztrák EP-képviselő – tiltakozott az azonos neműek házassága tervezett betiltása ellen. Néhány órával korábban tüntetett a román fővárosban a szélsőségesen nacionalista Noua Dreaptă több száz szimpatizánsa is. Ők már üdvözölték a család fogalmának tervezett alkotmányos rögzítését, ám élesen kifogásolták, hogy a módosítás előtt álló román alaptörvény tiltaná a szexuális orientáción alapuló diszkriminációt. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2013. június 11.A marosvásárhelyi magyar orvosképzésért tüntet Bukarestben az RMOGYKEA Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület egy hónapos tüntetéssorozata június 15-én Bukarestben csendes felvonulással ér véget. A szervezet ezzel a tiltakozással is a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetőségének a magyar oktatással kapcsolatos diszkriminatív intézkedései miatt tiltakozik. „A szombati akcióval arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ha az egyetem magyar tagozatának akkreditálása elmarad, október 1-től nem alakulhat meg az önálló magyar tagozat a MOGYE-n” – nyilatkozta a Népújságnak dr. Kincses-Ajtay Mária, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület elnöke, akivel a június 15-én sorra kerülő tiltakozó megmozdulás kapcsán beszélgettünk. – Májusban kezdte el az RMOGYKE az újabb tüntetéssorozatot, ezúttal Bukarestben, különböző kormányépületek előtt tiltakozva a MOGYE magyar tagozatának helyzete miatt. Miért volt erre szükség, és történt-e előrelépés az ügyben? – Az RMOGYKE azért folyamodott újabb tüntetéssorozathoz, mert azt tapasztaltuk, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatás ügyében nem történnek pozitív lépések, nincsen semmiféle pozitív elmozdulás. A legutóbbi nagy csapást azzal mérték a magyar oktatásra, hogy a román vezetőség beküldte az ARACIS akkreditáló bizottsághoz azt az akkreditációs dokumentációt, amelynek értelmében csak a román tagozatot – és tulajdonképpen a mai diszkriminatív helyzetet – akarják törvényesíteni. Ha ez az akkreditáció így megtörténik, akkor évekre előre a magyar oktatásnak semmiféle fejlődési lehetősége nem lesz. Ezt tudatosította nemrég az egyetem jelenlegi magyar vezetősége egy sajtótájékoztatón, amelyen részletesen beszámolt arról, hogy milyen diszkriminatív intézkedések történtek a magyar helyek betöltése, a versenyvizsgák és egyáltalán, az érvényben levő tanügyi törvény chartába való beiktatása kapcsán. Ezek olyan intézkedések, amelyek azt jelzik, hogy szándékukban sincs a magyar oktatás jogainak helyreállítása érdekében eljárni. Ezért folyamodott az RMOGYKE a tiltakozó megmozdulásokhoz, utcai tüntetésekhez. Civil szervezetként lehetőségünk van szélesebb és kissé erélyesebb eszközökkel élni, és úgy gondoljuk, hogy ezek nem a magyar vezetőség ellenében, hanem mellettük, a magyar vezetőség támogatásáért történnek, a figyelem felkeltése, annak tudatosítása érdekében, hogy a MOGYE-n a magyar oktatás súlyos helyzetbe jutott. Ez az erélyes fellépés az, amit a magyar vezetők talán még nem tehetnek meg, de sajnos, készülődniük kell nekik is erre. Az RMOGYKE tiltakozássorozata már a tavaly nyáron elkezdődött egyéni tüntetésekkel, ősszel pedig a tanügyminisztérium előtt háromhetes tüntetéssorozat zajlott. Úgy gondolom, ennek hatására történt, hogy Victor Ponta miniszterelnök és az akkori tanügyminiszter asszony személyesen eljött Marosvásárhelyre tájékozódni, megpróbálták mediálni a dolgot, és sikerült is egy hétpontos egyezséget aláíratni román és magyar egyetemi oktatókkal. – Akkor viszonylag mindenki elégedetten nyugtázta azt a hétpontos egyezséget, amely alapján úgy tűnt, elkezdődhet a MOGYE-n a magyar oktatás, a magyar tagozat helyzetének rendezése, a tanügyi törvény értelmében. – A hétpontos megállapodás először is nagyon nagy visszalépés volt a tanügyi törvényhez viszonyítva, ennek szellemétől oly mértékben eltért, hogy nem lett volna szabad elfogadni magyar részről, de román részről még ezt sem tartották be! A téli versenyvizsgák alkalmával kiderült, hogy még durvább a helyzet, a beígért helyeknek még az egyharmadát sem adták meg a magyar tagozatnak. Olyan tanszékek is vannak – és most már dr. Szabó Béla professzor úr nyíltan elmondta, ami nagyon értékelendő –, hogy hány állásból hányat nem voltak hajlandók betölteni, mert nem engedték az illető jelöltet versenyvizsgázni, a dossziéjával kekeckedtek, nem ismerték el a Pécsen megkezdett doktorátusát stb. Legutóbb arra vetemedtek, hogy az ARACIS-tól, az egyetemeket akkreditáló bizottságtól olyan papírt csikartak ki, miszerint az ARACIS írásban rögzítette, hogy nem is lehet magyar gyakorlatokat tartani, mivel az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk, még ha a páciens magyar nemzetiségű is. Tehát az orvos–beteg kommunikációban, akármilyen nemzetiségű az orvos, illetve a beteg, csak a román nyelvet szabad használni, ami elképesztő álláspont, és teljesen aláássa a magyar nyelvű gyakorlati képzés létrehozását. Márpedig ha magyar gyakorlat nincs, akkor magyar egyetemi tanársegéd sincs, és akkor magyar egyetemi tanár sem lesz, és végeredményben a magyar oktatás jövője meg van pecsételve a MOGYE-n. Az RMOGYKE január folyamán a versenyvizsgák tisztaságáért állt ki, és sajnos igazunk lett, pedig az egyetem magyar vezetősége akkor úgymond megrótt, arra hivatkozva, hogy nem jól időzítettük a tüntetést. – A június 15-re tervezett tüntetést jól időzítették? A MOGYE magyar vezetői ugyanis azt nyilatkozták, intézményesen nem csatlakoznak a tiltakozáshoz, de hangsúlyozták, magánemberként bármely egyetemi oktató vagy hallgató részt vehet a felvonuláson. Hogyan viszonyul az akcióhoz az RMDSZ? – A mostani tüntetéssorozatunk Bukarestben június 15-én zárul egy csendes felvonulással a Sajtópalotától a Diadalíven át a Parlamentig, amelynek ismét figyelemfelkeltő a célja. Azt szeretnénk jelezni, hogy ha nem akkreditálják most a magyar tagozatot, ha a MOGYE akkreditációja a román vezetők szándéka szerint történik, akkor október 1-től nyilvánvalóan nem indulhat meg a magyar oktatás, mert ez a jövő tanévre vonatkozó szabályzat. A marosvásárhelyi magyar oktatók intézményesen nem kívánnak csatlakozni a tüntetéshez, de nem is ítélték el az akciót. Álláspontjukat, mely szerint vizsgaszesszió van, elfogadom, de ez nem tart vissza minket. Mindenképpen felszínen kell tartani a problémát, hiszen nagyon jó „altatás” következik: szesszió van, majd jön a nyári periódus, mindenki elmegy szabadságra, és októberig mindent el lehet intézni suba alatt. Nagyon fontosnak tartom, hogy ilyen vagy olyan formában, de folytatódjanak ezek az akciók. Több autóbusszal szállítanánk a fővárosba a diákságot, de polgári résztvevőket, sőt középiskolai tanárokat is, ha hajlandók csatlakozni. Sajnos, ahelyett, hogy az RMDSZ legalább elvi-erkölcsi támogatást adna, mérhetetlen közömbösséget tapasztalunk, többek között a kérésünket, hogy a kongresszus kiemelten tárgyalja az egyetem ügyét, elutasították, sőt, egyesek egészen komiszul utasították el, de reméljük, nem jutnak el odáig, hogy különböző megfélemlítési akciókhoz folyamodjanak. Szervezetünk az utcai tüntetések mellett kemény jogi csatát is vív. Az egyetem szenátusa ellen indított pert elsőfokon elvesztettük, de három hónapja nincs írásos indoklás, és amíg ezt nem kapjuk meg, nem tudunk fellebbezni. Következhet tehát még egy fellebbezési szakasz a perben. Ami az ARACIS bizottság által kiadott diszkriminatív okmányt illeti, ez ellen a Diszkriminációellenes Tanácshoz beadványt juttattunk el, amelyben kérjük, vizsgálja ki e hátrányosan megkülönböztető rendelkezést, hiszen ilyen nem születhet ebben az országban, ahol az alkotmány szavatolja a betegek jogait, érvényben van a betegjogi törvény, nem beszélve az anyanyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi egyezményekről. Antalfi Imola e-nepujsag.ro Erdély.ma 2013. június 11.Soha nem tapasztalt árvizekNehezebb napok várhatók Magyarországon A következő napokban még nehezebb lesz a helyzet az árvízi védekezésben a magyar belügyminiszter szavai szerint. Pintér Sándor hétfőn a parlamentben arra kérte a védekezésben résztvevőket, hogy "ne fáradjanak, figyelmük ne csökkenjen". A tárcavezető napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, csak az együttműködés és az összefogás vezethet sikerre. Hangsúlyozta: van egység és összefogás, hiszen összefogott minden állampolgár, a hivatásosok, az önkéntesek, a parlamenti pártok és a média is. Kiemelte, hogy eddig egyetlen ember sem halt meg, vagy tűnt el az árvíz miatt. Azt mondta, 1315 embert kellett kitelepíteni. Jelenleg 802 kilométeren zajlik árvízi védekezés, ebből 191 kilométeren rendkívüli, 176 kilométeren pedig harmadfokú; 86 helyszínen folyik a védekezés központi irányítás alatt. Az árhullám ezekben az órákban hagyja el Budapestet – ismertette a belügyminiszter. Emlékeztetett: a rendkívüli időjárás hatására soha nem látott és nem tapasztalt árhullám vonul le a Dunán. A szomszédos országok adatai alapján június 4-én hirdetett veszélyhelyzetet a kormány. A miniszterelnök és a katasztrófavédelem vezetője a helyszínen, a honvédelmi miniszter a honvédség köreiben, a belügyminiszter pedig a központi irányításban veszi ki a részét a védekezésből. Jelenleg 15 ezren dolgoznak a gátakon, ebből 3400 rendvédelmi dolgozó, 7700 honvédségi alkalmazott. A belügyminiszter külön megköszönte a katasztrófavédelmi dolgozók, a tűzoltók, a rendőrök, a Terrorelhárítási Központ munkatársai, a polgárőrök, a büntetés- végrehajtási dolgozók, illetve az elítéltek segítségét. Kiemelte a honvédségi helikopterek tevékenységét, amely nélkül szavai szerint "nem lehetett volna megmenteni" Győrújfalut és a Szigetközt. Riasztás zivatarok miatt Tegnap délután a közeledő vihar miatt a veszélyhelyzet-kezelési központ úgy döntött, valamennyi civil és önkéntes szüntesse be a munkát a gátakon. A hivatásos állománynak csak az a része maradhat, amelynek megfelelő védőfelszerelése van – tájékoztatta a belügyminiszter főtanácsadója hétfő délután az MTI-t. A heves zivatarok miatt az éjfélig szóló figyelmeztető előrejelzés szerint Győr-Moson-Sopron és Vas megyében elsőfokú, az ország többi területén másodfokú a riasztás. Emellett a várható felhőszakadás miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Estig a zivatarokat jégeső, viharos, óránkénti 60-80 kilométeres szél és felhőszakadás kísérheti. Esetenként 30 milliméternél több eső is hullhat – írták. Olyan heves zivatarra is számítani lehet, amelyet 90 kilométer/órás szél és jégeső kísérhet. Románia kész segítséget nyújtani Közben Bukarestben Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy szükség esetén Románia kész segítséget nyújtani Magyarországnak az árvízzel kapcsolatos gondok kezelésében. Victor Ponta az árvízveszély miatt összehívott országos irányító törzs hétfői ülésén arra kérte a katasztrófavédelemben illetékes Radu Stroe belügyminisztert, érdeklődjön magyar kollégájánál, hogy szüksége van-e Magyarországnak valamilyen segítségre. "Nem vagyunk mi a leggazdagabb ország, de úgy látom, a nyugati országrészt nem fenyegeti veszély, úgyhogy az ottani erőinkkel a szomszédaink segítségére lehetünk" – mondta a román kormányfő. A román vízügyi hatóság vezetője beszámolt arról, hogy a Duna jelenleg másodpercenként 8500 köbméteres hozammal éri el Romániát, míg a sokéves júniusi átlag 6400 köbméter. A tetőzést péntekre várják másodpercenként 10500 köbméterrel, ami jelentősen elmarad az egy hónapja mért 11900 köbméteres értéktől, így a Duna romániai szakaszán nem számítanak különösebb gondokra. Rekordáradások Csehországban és az Elba németországi szakaszán Közép- és Észak-Csehországban újabb több száz családi házat öntött el a víz hétfőre virradóra, miután a kiadós esőzések következtében megáradt számos kisebb folyó és patak. Az Elba németországi szakaszán, Magdeburgtól északra egy 50 méter hosszú részen beszakadt a gát, több települést azonnal ki kellett telepíteni. Csehországban tizenegyre emelkedett az idei árvíz halálos áldozatainak száma. Négy embert továbbra is eltűntként keresnek a hatóságok – jelentette be Martin Cervícek országos rendőrfőkapitány a központi válságstáb hétfői ülése után Prágában. A cseh közszolgálati hírtelevízió tegnap kora reggeli jelentése szerint a közép-csehországi Kladno és Melník, az észak-csehországi Louny, valamint a dél-csehországi Cesky Krumlov és Tábor környékén a helyi patakok kerteket, házakat, pincéket, gazdasági ingatlanokat öntöttek el. Prágában az esőzések miatt vasárnap este néhány órára több utca került víz alá, mert a csatornák nem képesek több csapadékot befogadni. A víz számos pincét, egy mozit, iskolát és benzinkutat is elöntött, és újabb közlekedési gondokat okozott. Az Elba németországi szakaszán sorra megdőlnek a vízállásrekordok, ahogy vonul az árhullám észak felé. Ugyanakkor Magdeburgban, a kelet- németországi Szász-Anhalt tartomány fővárosában a vízállás hétfő reggelre több mint 20 centiméterrel csökkent a vasárnap elért 748 centiméteres történelmi csúcshoz képest. A várostól északra, Stendal járásban éjjel egy 50 méter hosszú szakaszon beszakadt a gát, több települést azonnal ki kellett telepíteni. A tartományban 44 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A Magdeburgtól csaknem 120 kilométerre fekvő alsó-szászországi Hitzackernél is minden korábbinál magasabbra, 800 centiméter fölé emelkedett az Elba vízállása, a mintegy 150 kilométerre fekvő schleswig-holsteini Lauenburgban pedig elkezdték az óváros evakuálását. Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 11.Victor Ponta Németországban tárgyalElőször látogat hivatalosan Németországba Victor Ponta a tavalyi belpolitikai válság óta; a vizit egyik célja – a kormányfő szerint –, hogy helyreállítsák a kétoldalú kapcsolatokat a válság előtti szintre. A kormányfő indulása előtt elmondta: látogatásának fő célja a gazdasági kapcsolatok fellendítése, ezért német beruházókkal találkozik, akiket megpróbál meggyőzni, hogy fektessenek be Romániában. A közszolgálati rádió is idézte hétfőn Victor Pontát, aki szerint az is nagyon fontos, hogy Románia újfent bebizonyítsa Németországnak, Franciaországnak és a többi nyugati partnereinek: stabil, komoly és erős ország. Ponta hozzátette, azt szeretné, hogy Románia is váljon a térségben Európa olyan komoly partnerévé, mint Lengyelország, hiszen megvan erre a képessége. Tavaly nyáron az USL felfüggesztette tisztségéből Traian Băsescu államfőt, de nem sikerült leváltania azt követően, hogy érvénytelen volt az erről kiírt népszavazás. Az Európai Unió vezető országai – köztük Németország is –, bírálták akkor Romániát a demokratikus normák megsértése miatt. Victor Ponta hétfő este találkozik Angela Merkel német kancellárral, kedden német beruházókkal tárgyal, köztük a Daimler vállalat vezetőségével, amely nemrég jelentette be, hogy újabb beruházással bővíti romániai kapacitását. (Transindex/MTI) Nyugati Jelen (Arad) 2013. június 11.Házifeladattal küldte haza Merkel Berlinből PontátA német gazdaság számára fontos, hogy Romániában érvényesüljenek a jogállamiság elvei, és harcoljanak a korrupció ellen - mondta a német kancellár hétfőn Berlinben a román miniszterelnökkel folytatott megbeszélése előtt. Angela Merkel munkavacsorán fogadta Victor Pontát, személyében 2006 óta az első román kormányfőt, aki hivatalos látogatást tett a német fővárosban. A megbeszélés előtti sajtónyilatkozatában a kancellár kiemelte, hogy a német-román gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásához szükség van a jogállamiságra, az átláthatóságra és az igazságszolgáltatás hatékonyságának biztosítására. Victor Ponta hangsúlyozta: az utóbbi évek gazdasági és politikai válsága után Románia helyzete megszilárdult, és az ország erre a stabilitásra építve továbbra is Németország stratégiai partnere kíván lenni. A stabil és erős Románia fontos partner lehet Németország és az Európai Unió számára a közösség keleti határának mentén - mondta a román kormányfő, hozzátéve, a kormány kedvező és kiszámítható feltételeket teremt a működőtőke-befektetések ösztönzéséhez. Victor Ponta kétnapos németországi látogatása első napján részt vett a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank romániai befektetési lehetőségekkel foglalkozó fórumán, amelyen hangsúlyozta, hogy az infrastruktúra fejlesztése a legnagyobb kihívás Romániában, a legnagyobb gond pedig az, hogy az ország kevés uniós támogatást tud lehívni. Ugyanakkor az államháztartási hiány és a munkanélküliség alacsony, a munkaerő jól képzett, a gazdaság növekedik, a politikai helyzet stabil, az ország földrajzi fekvése pedig kedvező, hiszen olyan feltörekvő piacokhoz lehet könnyen hozzáférni, mint például Oroszország vagy Törökország - tette hozzá. Kiemelte: a bukaresti vezetés vállalkozásbarát politikát követ, személyes célja pedig az, hogy a leginkább vállalkozásbarát szociáldemokrata politikus legyen Európában. Ponta kedden Stuttgartban, Baden-Württemberg tartomány fővárosában megbeszélést folytat Winfried Kretschmannal, a tartomány zöldpárti miniszterelnökével, és látogatást tesz a Daimler központjában, ahol egyeztet a cég új romániai beruházásáról. A járműgyártó konszern áprilisban jelentette be, hogy 300 millió eurós beruházást hajt végre Kudzsirban és Szászsebesen, ahol ötfokozatú automata sebességváltókat és úgynevezett kettős tengelykapcsolós sebességváltókat gyártanak majd az új Mercedes-Benz modellekhez. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfőn interjút közölt Victor Pontával. A politikus a konzervatív lapnak adott interjúban egyebek között hangsúlyozta, hogy a Traian Basescu államfővel folytatott hatalmi harc mindkettőjük számára vereség volt és ártott az országnak, de a leckét is megtanulták mindketten, és megállapodást kötöttek az együttműködéséről, ami kiszámíthatóságot és stabilitást ad a politikai rendszernek. Azzal a Németországban széles körben elterjedt aggodalommal kapcsolatban, hogy 2014 elejétől a munkavállalási korlátozások feloldása miatt bevándorlási hullám várható Romániából, Ponta elmondta: felmérések szerint nem várható nagyobb szabású vándormozgalom. A kivándorló románok inkább Spanyolországba és Olaszországba költöznek, mert az ottani környezet jobban hasonlít a kultúrájukhoz, a legtöbb román pedig, aki Németországba akart menni, már elment, és keményen dolgozik és fizeti az adót az új lakhelyén. Arra a felvetésre, hogy a német aggodalmak szerint a romániaihoz képest bőkezű szociális juttatások miatt jelentős számú romániai cigány bevándorlására lehet számítani, Victor Ponta azt mondta, hogy a hosszú távú megoldás a romák romániai integrációja, amihez pénzügyi támogatás és 10-15 évre előretekintő stratégia szükséges. Maszol.ro 2013. június 12.Számon kért nyelvi jogainkA kormány tagjainak közel feléhez intézett tegnap kérdést Markó Attila, Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője, melyben arra vár választ, hogy miképpen tett eleget a kormány az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeinek. Markó Attila emlékeztette Victor Ponta miniszterelnököt, Remus Pricopie oktatási, Mihnea Costoiu felsőoktatási, Liviu Dragnea közigazgatási, Robert Cazanciuc igazságügyi, Daniel Barbu művelődési, Titus Corlăţean külügyi, Mariana Câmpeanu munkaügyi, Eugen Nicolăescu egészségügyi tárcavezetőt és Ion Moraru kormányfőtitkárt, hogy Románia lassan belép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának második monitorizálási ciklusába, októberig a kormánynak be kell nyújtania a második időszakos jelentést a charta ratifikálásában szereplő vállalásairól, azazhogy miképpen biztosítja az ország területén élő közösségek jogát anyanyelvük szabad használatához. A képviselő felvázolta, hogy a 2007-ben ratifikált egyezmény első jelentését közel kétéves késéssel nyújtotta be Románia, és az azt követő levélváltások és a szakértői bizottság látogatása nyomán számos alkalmazási problémára derült fény. Jelezte, hogy a minisztériumok többsége nem gyűjt megfelelő adatokat és információkat, amelyek elengedhetetlenek egy valós helyzetkép megismeréséhez, ezáltal ezek a minisztériumok nem is tudják, hogy mit kell belefoglalni a jelentésbe. Az egyik legbeszédesebb példa az igazságügy területe, ahol a szaktárca nem rendelkezik semmilyen adattal arra vonatkozóan, hogy országos szinten hány tolmács áll a perben részt vevők segítségére, hol és hány tárgyalás zajlott a felek anyanyelvén, hány anyanyelven kiállított iratot iktattak, és azok közül hánynak kérdőjelezték meg az érvényességét. Ugyanilyen siralmas a helyzet a közigazgatásban is, ahol nemcsak jogi normákat nem alkalmaznak, de törvényes jogot is el lehet veszíteni a bíróságon – lásd Aranyosgyéres esetét. A képviselő mindegyik miniszternek címzett leveléhez csatolta a szakértői bizottság kétszáz oldalas jelentését, amelyben számos kérdésben elmarasztalja Romániát, ugyanakkor jelzi, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. június 13.Ne féljünkA magyarság egyértelmű beolvasztását célzó szlovákiai/felvidéki közigazgatási átszervezés mintájának a réme lebeg Erdély felett. Ezt maga az átalakítással megbízott Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes erősítette meg, amikor affélét beszélt: a kérdés nem útlevél-ellenőrzést jelent, hanem azt, hogy a leendő régiók a vidékfejlesztés terén hangolják majd össze a megyei tanácsok munkáját, a magyarok ne féljenek tehát. Nos az útlevél-ellenőrzésre vonatkozó utalás tulajdonképpen a magyarlakta tömböknek és kiemelten a Székelyföldnek, egyszersmind a romániai magyar autonómiatörekvéseknek szóló üzenet, amely világosan jelzi a mai kormányzat beolvasztási szándékát. Hiszen a kormány olyan átszervezési terveket sző, amelyek révén a leendő, Székelyföldet is magába foglaló ún. központi régióban a magyarság aránya az összlakosság egyharmadát sem tenné ki. S a kérdés nemzetiségi vonzata mellett a kormány elképzelése a történelmi vidékek természetes határait és az önkormányzatiság, valamint a döntési hatáskörök leosztását is mellőzve a központosítás fokozását helyezi előtérbe. Ide számítva még, hogy az RMDSZ legutóbbi, csíkszeredai kongresszusán Victor Ponta miniszterelnök is megmondta: magyar többségű közigazgatási régió szóba sem jöhet, világos tehát, hogy mi készül. Nincs kétségem afelől, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakra való tekintettel – ha nagyon akarja – a kormány még az idén érvényesíti akaratát, ehhez minden lehetősége adott. Ráadásul egy kis magyarellenes kampánnyal a sajtó is megteremtheti a kormánynak kedvező közhangulatot. Az (erő)viszonyokat látva nem vitás, hogy az erdélyiek s ezen belül mi, magyarok számára kedvezőtlen átszervezésnek elejét venni kizárólag parlamenti eszközökkel nem lehet, elkerülhetetlennek látszik tehát a civil társadalom megmozdulása. 1968-ban tüntetések, háttéregyezkedések és kemény civil lobbi révén sikerült meghátráltatni a Ceauşescu fémjelezte hatalmat. Most sem szabad másként lennie! Ennek érdekében nem kell félnünk összefogni, utcára vonulni, akarni és tenni. De nem a végén, amikor már megtörtént a baj, hanem most, amíg a tervek módosíthatók! Amíg nem késő. Benkő Levente Krónika (Kolozsvár) 2013. június 14.Etnikai szempontjainkAz ország jelenlegi miniszterelnöke szinte napi rendszerességgel kijelenti, amikor bármilyen vonatkozásban is a régiósítási tervről nyilatkozik, hogy abban semmiféle „etnikai szempontot” nem fognak figyelembe venni. S slussz! Szakmailag alátámasztható érve sincs, hogy miért ellenzi a mi megmásíthatatlan óhajunkat, az önálló székelyföldi régiót. Minap Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes, miután egyetértett azzal, hogy Dobrudzsa önálló régió legyen, maga is azonnal leszögezte – nehogy ebből valaki következtetéseket vonjon le a hasonló nagyságrendű Székelyföldre vonatkozóan –, hogy Dobrudzsa példája nem érvényes a Székelyföldre. „Nem szándékozom olyan régiófelosztást javasolni, amely etnikai szempontokon alapulna” – fogalmazott. Tehát az etnikum, az etnikai hovatartozás nem számít! Ez legyen világos! – szólnak a felénk szegezett figyelmeztetések minden irányból. S hogy az bizonyos összefüggésekben mégis számít, azt is éppen Victor Ponta úrtól tudjuk, aki alig két héttel ezelőtti üdvözletében (!), melyet Trianon napjára küldött Magyarországnak, éles szemmel látta és eleven ésszel fogalmazta meg, hogy Trianon azért volt nagyszerű és példaadó értékű döntés, mert annak köszönhető „az etnikai alapú Magyarország” létrejötte. Nagyszerű észrevétel! Még akkor is, ha nem teljesen az „etnikai alapok” döntöttek ott sem, ezért kerülhetett épp az akkor több mint 90 százalékban magyarlakta Székelyföld Romániához. De nemcsak a Székelyföld, hanem a Partium jó része egy az egyben, úgy, ahogy akkor volt. Színmagyar települések sorával határon innenre, s ugyancsak – hogy más példákat is soroljunk – a Felvidéken a majdnem százszázalékosan magyarok lakta Csallóköz és Bodrogköz, s délen széles színmagyar sávok a Szerb-Horvát Királysághoz. Feltételezhetően ezekre nem gondolt vagy nem figyelt fel üzenete megfogalmazásakor. Vagy lehet, ezzel is jelezni szándékozta, hogy a magyar „etnikai jelleg” csak Magyarország mai határain belülre vonatkoztatható. S ezért van az is, hogy a Székelyföld – Ponta úrék szerint – nem lehet önálló régió, mert az „etnikai alapok” nem lehetnek megkülönböztető tényezők, nem szabad azokat figyelembe venni, ez mindkét idézett úrnak elve. Pedig hát nekünk, ha valamilyen „alapjaink” vannak, akkor azok – valljuk be bátran és nyíltan – tényleg etnikaiak. Ezekben hasonlítunk a románokhoz, akiknek ugyanúgy „etnikaiak az alapjaik”. Különbözünk tőlük abban, hogy más a nyelvünk – ami ugyancsak nem számít Ponta úréknak, ezért a hivatalos nyelv még a százszázalékosan magyarlakta települések tömkelegében is a román –, más a kultúránk, mások a népdalaink, mások a táncaink, más az irodalmunk, s még a tudományunk, tudományos életünk is más lenne, ha ez megengedtethető lenne Romániában. A történelmünk is más, a lelkivilágunk, a természetünk; még a megbízhatóságunk is, a főztünk, ételeink is őriznek, tartalmaznak csak ránk jellemző karakterjegyeket. Talán ezért is volt a román királyi családnak, Nicolae Iorgának, Brătianu egykori miniszerelnöknek, Take Ionescunak, a Sturdza családoknak, s hogy ne menjünk messze, még Nicolae Ceauşescunak – s azt sem tartom kizártnak, hogy Ponta úrnak is – magyar a házvezetőnője. Amit mi nem úgy tekintünk, hogy szolga népnek vélnének bennünket, hanem éppenséggel megbízhatóságunkért fogadják el másságunkat. De a Székelyföld – ebben szilárd az elhatározásuk – nem lehet önálló régió, mert annak etnikai alapja van. Egyébként, ha az a fránya „alapja” nem volna, lehetne régió, mert sajátos, az ország minden más tájától különböző a természeti arculata. Mintha még a táj is igazodna másságával az itt lakó néphez, annak lelkületéhez. Hegyek, a Kárpátok vonulatai közé vagy mellé ékelődött táj óriási turisztikai vonzerővel. Hatalmas erdőségeinknek, borvizeinknek, mofettáinknak sincs etnikai jellegük, épp ezért szereti is azokat a románság, s nemcsak külföldről, hanem Bukarestből is áramlik ide a pihenni és gyógyulni vágyók hada. Ha csak ez volna, lehet, hogy önálló régió is lehetne ebből az egymilliónyi lakostól benépesített gyönyörű területből. De így? „Ki van zárva!” Az is érv szokott lenni – s ezt az érvet még néhány ostoba „etnikai alapú” állampolgár is elfogadja, s fújja is, kürtöli is –, hogy gazdaságilag elmaradott terület, és hogy önállóan életképtelen lenne. Hogy ennek a valós elmaradottságnak is etnikai alapjai vannak, azt elfelejtik vagy elfelejtik szóba hozni bölcs vezetőink. Még 93 év után is gyanakvással néznek az itt élők „etnikai másságára”, s ezért nem engednek jelentősebb beruházásokat erre a területre. Még az útjainknak is vacakabbaknak kell lenniük, mint amilyenek azok az ország más vidékein. Ezelőtt jó öt-hat évvel egy, a tarthatatlan útviszonyokat szóvá tevő búvár statisztikai anyagokból bányászta ki, hogy a megye területén eladott benzin árába beépített útadónak csak egy kis, ha jól emlékszem, 30 százaléknyi része osztatott vissza útjaink javítására, ugyanúgy az innen elvitt adóknak is csak kis százaléka utaltatik vissza, a többi máshová zarándokol, nehogy azok is etnikai jelleget kapjanak. Tehát a különbözőségünk ugyancsak zavarja a hatalom embereit, s ezt nem akarják tetőzni a régiósítással, melyben épp ezeknek a különbözőségeknek az elismerése oszlathatná el a gyanakvásokat, s bizonyíthatná, amiként az utóbbi kilencven év egész történelme bizonyította, hogy becsületes állampolgárai vagyunk az országnak, s ha jussainkat követeljük – mert követelnünk kell –, csak törvényes eszközökkel tettük mindig, és akarjuk tenni most is. Egy emlékkel folytatnám. Valamikor a 70-es években meghívtak az egyik udvarhelyszéki falu kulturális rendezvényére, melynek szintén vendége volt az akkor Énlakán élő, kiváló, Mikes leveleit is románra átültető író-műfordító, a már sajnos néhai Gelu Păteanu. Ismertük egymást valahonnan már korábbról. Nos, a székelyek „Gyalu bácsija” nekem szegezett egy kérdést: Mondd, Jóska, mint magyar hogy érzed magad Romániában? Aki tudja, hogy milyen világ volt akkor Nicolae Ceauşescu országában, megérti, hogy pár pillanatig tétováztam a válasszal, míg a kötelezőnek számító egyenesség felülkerekedett bennem. Ha akarod tudni – böktem ki nem kis szorongással és félelemmel –, rosszul! Gelut szemmel láthatóan pozitívan érintette a számomra mindenképpen kockázatos válasz. Szinte pillanatok alatt folytatta, hogy köszöni az őszinteségemet, s nehogy azt higgyem, provokálni szándékozó egyenességemért jobban becsül, mint eddig. Majd kifejtette: Ceauşescu a román érdekek ellen tesz ezzel, mert az ország érdeke lenne, hogy mi, magyarok jól érezzük magunkat Romániában, hazánknak érezzük azt, ne kívánkozzunk el innen. Ponta és Dragnea uraknak figyelmébe ajánlom e jó román hazafi szavait. Avassák román önérdekké, hogy mi otthon érezhessük magunkat a szülőhazánkban, s ne épp azzal érveljenek a külön székely régió ellen, ami alátámasztja és az európai normák szerint jogossá is teszi az igényünket. Szíveskedjenek tehát figyelembe venni azokat a tényezőket, melyek kötelezik Önöket – Románia vállalásai, az ország által elfogadott és aláírt dokumentumok alapján –, hogy a Székelyföld, melyen többséget alkot nemzeti közösségünk, önálló régió, önálló, autonóm terület legyen. Gazda József Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. június 14.Magyarország legyőzte a DunátLapunk megjelenésekor hagyja el várhatóan Magyarországot az évszázad dunai árhulláma. A jól szervezett, hősies lakossági összefogást is felvonultató árvízi védekezésnek köszönhetően emberéletben nem esett kár. A következő napokban Szerbiára és Romániára vár feszült periódus. Bár Budapesten 891 centiméteres rekordértéken tetőzött a Duna vízszintje, az árvízi védvonalak stabilitása megvédte a magyar fővárost a víz szélsőséges haragjától. Az árvízi védekezésben a súlypontok a Budapest alatti Duna-szakaszra helyeződtek át, ahol ugyancsak az eddig mért legnagyobb szintnél magasabb vízállásra kellett számítani. A kormány tizenkét, a fővárostól délre fekvő Duna-menti járásra hirdetett ki veszélyhelyzetet. Magyarországon senki sem halt meg vagy tűnt el az árvíz miatt, 1315 embert kellett kitelepíteni. Összesen 802 kilométeren zajlott árvízi védekezés, közel 10 millió homozsákot építettek be a gátakba. A legnehezebb helyzet Győrújfalunál és Pilismarótnál adódott, a gátakon több mint 20 ezren dolgoztak, köztük 3400 rendvédelmi dolgozó és 7700 honvédségi alkalmazott. A munkálatokban erdélyi és kárpátaljai önkéntesek is részt vettek. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője országgyűlési felszólalásában úgy értékelte, Magyarország példát mutatott összefogásból, bátorságból és szervezettségből. „Olyanok dolgoztak együtt a gátakon, akik máskor egymás köszönését sem fogadják” – fogalmazott a politikus. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte, az árvíz elleni védekezés segítésére nyitott nemzeti összefogás számlájára lapzártáig több mint 150 millió forintnyi felajánlás érkezett a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácshoz. Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége is felkérte az egyházközségek elöljáróit: szervezzenek adakozást a gyülekezetekben az anyaországi lakosság megsegítésére. A román hatóságok nagy lelki nyugalommal várják az „évszázad árvizének” érkeztét. Az árvízveszély miatt összehívott országos irányító törzs ülésén Victor Ponta miniszterelnök arra kérte a hazai katasztrófavédelemben illetékes Radu Stroe belügyminisztert, érdeklődjön magyar kollégájánál, szüksége van-e Magyarországnak valamilyen segítségre. „Nem vagyunk túl gazdagok, de úgy tűnik, a nyugati országrészt nem fenyegeti veszély, úgyhogy az ottani erőinkkel a szomszédaink segítségére lehetünk” – mondta a június 10-i értekezleten a román kormányfő. A román vízügyi hatóság vezetője szerint a Duna a sokéves 6400 köbméteres júniusi átlaghoz képest várhatóan másodpercenként 8500 köbméteres hozammal éri el Romániát. A tetőzést június 14-re, péntekre várják másodpercenként 10500 köbméterrel, ami azonban jelentősen elmarad az egy hónapja mért 11900 köbméteres értéktől, így a Duna romániai szakaszán nem számítanak különösebb gondokra. A hatóságok csak a Bukarest-Konstanca autópályáért aggódnak: az áprilisi magas vízállás nyomán ugyanis szivárgásokat észleltek a Duna-gát egy hetvenméteres szakaszán. Ha a Balta Ialomiței nevű szigetre betör a víz, 30 ezer hektár mezőgazdasági terület és a Bukarest-Konstanca autópálya, valamint a román fővárost a tengerparttal összekötő vasútvonal egy szakasza is víz alá kerül, de nagy erőkkel dolgoznak ezen a szakaszon. Ráadásul június 10-től újabb sárga jelzésű figyelmeztetés lépett érvénybe: a szakemberek szerint a hét első felében négyzetméterenként 20–25 liternyi, de helyenként 50–60 liternyi csapadék is várható, a zivatarok azonban nem növelik a dunai árvízveszélyt. Romániában nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget az árvizeknek, 2006. június 22-én például már hat halottról és kilenc eltűnt Beszterce megyei személyről számolt be a sajtó. „Még a Duna áradásánál is nagyobbak a károk” – írták, azután, hogy Hunyad és Temes megyében három férfit villám ölt meg, egy Galac megyei faluban egy óra alatt 114 liter eső zúdult le. A Duna 2006-os és 2010-es kiöntését a hatóságok Nicolae Ceaușescu hajdani hanyagságával magyarázták: Galac mellett csak a folyam egyik oldalán építtetett gátat! A nyolcvanas években fejezték be az I. C. Brătianu liberális politikusról elnevezett község 7,58 méter magas védőgátját, a túloldalon viszont, a galaci parton csupán 6,5 méteres a gát. A diktátornak az volt a mániája, hogy minél több termőterületet kell leszakítani a Dunától, és „elgátolta” a folyót saját árterületétől. Amikor 2010 júliusában kiönteni készült a Duna, 1400 katona, tűzoltó és csendőr dolgozott egy 4,5 kilométeres gátszakasz megemelésén Galacon, a tévék pedig mutatták, ahogyan a helybéliek a tömbházak erkélyeiről figyelik az egyenruhások munkáját. Idén tavasszal ismét aggódni kezdtek a Ialomița megyei hatóságok, mert a Duna, Borcea-ágának eróziója következtében a Balta Ialomiței-t védő gát 650 méteren meglazult. Az Adevărul című lap beszámolója szerint azt a két millió lejt, amit a hatóságok az elmúlt nyolc évben gáterősítésre költöttek, akár a Dunába is dobhatták volna, annyit ér. A román vízügyi hatóság június 10-én abbéli reményét fejezte ki, hogy két napon belül befejezik a gátjavítást a Borcea-ág megsérült szakaszán, és nem kerül víz alá 30 ezer hektár termőterület, illetve az autósztráda és a vasút sem. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2013. június 19.A CIA-igazgató „kiválónak” tartja a román titkosszolgálatotMegdicsérte a román titkosszolgálatokat kedden Bukarestben John O. Brennan, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, aki szerint a román hírszerzés "kiváló". Brennan a fővárosban tett hivatalos látogatásán találkozott Victor Ponta miniszterelnökkel, Traian Băsescu államfővel, valamint George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjével. A Băsescuval folytatott megbeszélésen Brennan dicsérte a román titkosszolgálatok szakmai felkészültségét, valamint a CIA-vel való együttműködésüket. Az elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint Băsescu és Brennan az arab tavasz által okozott biztonsági problémákról, az afganisztáni, valamint a közel-keleti helyzetről folytatott eszmecserét. Brennan megköszönte a román titkosszolgálatoknak azt a segítséget, amelyet az Egyesült Államoknak nyújtottak a terrorizmus elleni harcban. Băsescu szerint annak ellenére, hogy Románia és az Egyesült Államok nincs mindig azonos állásponton, így például a koszovói függetlenség elismerésének ügyében, ez nem kérdőjelezi meg Bukarest eltökéltségét az iránt, hogy szilárdítsa kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, az Egyesült Államok igen. Bukarest stratégiai partnerségi viszonyt ápol az Egyesült Államokkal, és Románia területén állítják hadrendbe, várhatóan 2015-ben, azokat az SM-3-as elfogó rakétákat, amelyek részei lesznek az amerikai rakétavédelmi rendszernek. Maszol.ro/MTI 2013. június 19.Dicséret a román titkosszolgálatnakMegdicsérte a román titkosszolgálatokat kedden Bukarestben John O. Brennan, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, aki szerint a román hírszerzés "kiváló". Brennan a román fővárosban tett hivatalos látogatásán találkozott Victor Ponta román miniszterelnökkel, Traian Băsescu államfővel, valamint George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjével. A Băsescuval folytatott megbeszélésen Brennan dicsérte a román titkosszolgálatok szakmai felkészültségét, valamint a CIA-vel való együttműködésüket. A román elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint Băsescu és Brennan az arab tavasz által okozott biztonsági problémákról, az afganisztáni, valamint a közel-keleti helyzetről folytatott eszmecserét. Brennan megköszönte a román titkosszolgálatoknak azt a segítséget, amelyet az Egyesült Államoknak nyújtottak a terrorizmus elleni harcban. Băsescu kifejtette: annak ellenére, hogy Románia és az Egyesült Államok nincs mindig azonos állásponton, így például a koszovói függetlenség elismerésének ügyében, ez nem kérdőjelezi meg Bukarest eltökéltségét az iránt, hogy szilárdítsa kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, az Egyesült Államok igen. Bukarest stratégiai partnerségi viszonyt ápol az Egyesült Államokkal, és Románia területén állítják hadrendbe, várhatóan 2015-ben, azokat az SM-3-as elfogó rakétákat, amelyek részei lesznek az amerikai rakétavédelmi rendszernek. MTI Nyugati Jelen (Arad) 2013. június 21.Törvénytisztelő RMOGYKE-követelésekAz elutasító bírósági ítélet megindoklásának kézbesítésére vár, azt követően pedig fellebbezni készül a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE). A marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét képviselő civil alakulat június 15-én bukaresti tüntetéssel igyekezett felhívni a közvélemény figyelmét a vásárhelyi „iszapbirkózásra”. A magyar nyelv alkalmazása az orvosi- és gyógyszerészképzés gyakorlati részében – ez a 2009-ben alapított RMOGYKE harcának célja és lényege. A szervezet jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd ügyvéd úgy fogalmaz: semmi egyebet nem kérnek, mint a 135-ös számú, 2011-ben kihirdetett oktatási törvény alkalmazását, amely első paragrafusának b) pontja kimondja: „a multikulturális és többnyelvű felsőoktatási intézményekben a kisebbségek nyelvén oktató szakokat/vonalakat kell létrehozni.” Az ügy hatékonyabb képviselete érdekében levelet is intézett a korábban a romániai oktatásért felelős miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedő volt RMDSZ-elnökhöz, illetve a szövetség jelenlegi elnökéhez, amelyben arra kérte őket, hogy a szövetség avatkozzon be a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Szenátusa ellen indított perbe. „Kezdettől fogva az a véleményem, hogy ha fokozódó politikai nyomás nehezedik az egyetemre, a szenátus is egyre erőteljesebben hivatkozik majd az intézet autonómiájára, ami hatásos lehet a kevésbé informált nyilvánosság előtt – jelentette ki Kincses. – Az ugyanis már kevesebbek számára egyértelmű, hogy az autonómia csak a törvények szigorú betartása mellett működtethető, ellenkező esetben már sokkal inkább anarchia.” A Markó Bélához és Kelemen Hunorhoz intézett levelek válasz nélkül maradtak, az RMDSZ-t leszámítva viszont valamennyi jelentős erdélyi politikai és civil szervezet belépett a perbe. Az elutasító ítélet három hónappal ezelőtt született meg, miután a bíró – Kincses Előd szerint Romániában példátlan módon – egy hónapon át gondolkodott a döntésen. Azóta is késik a döntés kézbesítése, amelynek az indoklást is tartalmaznia kell. Az RMDSZ beavatkozásától Kincses elsősorban azt remélte, hogy a pert sikerül áthelyeztetni más városba, a vásárhelyi hangulat ugyanis szinte kizárja a per sikerének esélyét. Előzetesen a felperes jogi úton is megpróbálta áthelyeztetni a pert, de kérését elutasították, ami azt jelenti, hogy az elutasított fél a továbbiakban már nem kérheti ugyanazt. Az utcára készülnek? A jogi eszközökön túl egyéb utakon is igyekeznek közelebb kerülni a célhoz a magyar nyelvű orvosképzés harcosai. Nemrég például sajtótájékoztató keretében jelentették be, hogy ősztől a tiltakozás bármilyen eszközének használatára készen állnak, ha nem történik érdemi változás az ügyben. „Az anyanyelvi oktatás ügye ismét kritikus helyzetbe került, ez sarkallta közlemény kibocsátására a magyar tagozat vezetőtanácsát” – fogalmazott Szabó Béla, a MOGYE professzora. A tanárok szerint a magyar tagozat megszervezésének problémája akkor csúcsosodott ki újra, amikor kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs iratcsomóját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. A jelek szerint a minisztérium is csak látszatmegoldásokra törekszik, a lényegi döntések meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben. Mindez annak dacára történik így, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében hétpontos megállapodást írtak alá, amely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület sorainak a rendezésére és a megfelelésre az akkreditációs elvárásoknak. A magyar oktatók szerint az elmúlt kilenc hónap során a román fél egyetlen rá vonatkozó pontot sem tartott be maradéktalanul. A megállapodás szerint a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez azonban nem történt meg. A sajtótájékoztatón bemutatták annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, amelyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg, és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – fűzte hozzá Szabó Béla. A protokollum megkötése ellenére a magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és, nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor rektorhelyettes. Az még nem egyértelmű, milyen eszközöket vetnének be az ősztől, ha a helyzet nem javul. Mivel a minisztériumban jóváhagyták az egyetem „módosított” chartáját – amelyet a korábbi szaktárca többször is visszautasított –, a kormánynak nincs jogalapja azt módosítani. Kincses Előd szerint egy mégoly jóhiszemű kabinetnek sem lennének különösebb lehetőségei, a chartát immár csak bírói úton lehetne módosítani vagy kormányrendelettel, de – azt az Ungureanu-kormány precedense óta tudjuk – ez politikai öngyilkosság lenne. Tüntetés ellenszélben Június 15-én Bukarestben a kormány épülete előtt rendezett demonstráció keretében is tiltakozott az RMOGYKE, amelyen a résztvevők az oktatási törvény betartását és a MOGYE magyar főtanszékeinek megalakítását követelték. A főként Marosvásárhelyről érkezett több tucatnyi tüntetőt felvonultató megmozdulás szónokai a kormány közbelépését sürgették annak érdekében, hogy a MOGYE román többségű szenátusa ne szabotálhassa az oktatási törvény kisebbségvédelmi rendelkezéseit, amelyek garantálják a magyar tagozat intézményen belüli önállóságát. „Románia büszkén bizonygatja, hogy törvényei minden jogot megadnak a magyar kisebbségnek, de nem tartja be azokat” – mutatott rá románul elmondott beszédében Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára, a demonstráció szervezője. Az aktivista az utóbbi egy hónapban műtősruhában, sárga napernyővel állt sztrájkőrséget másodmagával az oktatási minisztérium, majd a kormány és több nyugati ország nagykövetsége előtt egy óriásmolinóval, amelyen románul és angolul az állt: „Törvényességet a MOGYE-n! Kérjük a kormány közbelépését az oktatási törvény kisebbségi rendelkezéseinek betartatása érdekében!” A demonstrálókhoz magyarul szóló Kürti Jenő fogtechnikus kifejtette: a MOGYE román többségű szenátusa arra hivatkozva utasítja el a magyar főtanszékek megalakítását, hogy elegendő főállású oktató hiányában nem lehetne akkreditálni a magyar tagozatot, „miközben sunyi módszerekkel folyamatosan akadályozza amagyar oktatói utánpótlást”. „A romániai magyarság Trianonért önrendelkezést, és egy egész egyetemért cserébe legalább önálló magyar kart nem érdemel meg?” – tette fel a szónoki kérdést az RMOGYKE aktivistája. A civil szervezet bukaresti demonstrációján a MOGYE magyar oktatói nem vettek részt, mivel a vizsgaidőszakot nem tartották alkalmasnak a tüntetésre. „Egyesek nyíltan, mások burkolva szorgalmazták az akció lefújását, de mi akkor is kitartunk a végsőkig” – jelentette ki Ádám Valérián. Egy egyetem születése A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) elődjét, a magyar nyelven oktató kolozsvári Orvostudományi Egyetemet az 1946. május 28-án kibocsátott 402-es törvényrendelettel hozták létre, amelyet I. Mihály király, Ștefan Voitec oktatási és Mircea Durmo pénzügyminiszter látott el kézjegyével (képünkön az alapító rendelet). A fakultást rövid idő múlva Marosvásárhelyre költöztették, ahol elnyerte jelenlegi szerkezeti formáját. Egy 1962-ben érkezett legfelsőbb pártvezetői telefonhívás román nyelvű oktatást is rendelt a magyar mellé, ugyanakkor az akkori alkotmány rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva felszámolta a magyar nyelv használatát a gyakorlati oktatásban. Ez az állapot van érvényben ma, 23 évvel a romániai rendszerváltozás után is. Csinta Samu, Szucher Ervin Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2013. június 27.Belföldi hírekRendezik az ingatlan-kisajátítást Elfogadta tegnap a képviselőház az ingatlan-kisajátítások rendszerének korszerűsítését célzó RMDSZ-es javaslatot. Kétéves határidőt szabtak a közhasznú munkálatok elkezdésére, így a zárolt területek a munkálatok elmaradása vagy késlekedése következtében ismét felszabadulnak. A módosítást előterjesztő Seres Dénes Szilágy megyei képviselő elmondta: a jelenlegi szabályozás alapján a közhasznú munkálatok számára kisajátítandó területeket a hatóságok határidők nélkül tudták a telekkönyvben zárolni, ezért a munkálatok késlekedése vagy elmaradása miatt bizonyos magánterületeket több éven keresztül sem eladni, sem beépíteni nem lehetett, és a kisajátítás utáni kárpótlás sem érkezett meg. Seres szerint az új szabályozás a tulajdonosokat is védi, és az önkormányzatokat és hatóságokat is ösztönzi arra, hogy valósítsák meg tervezett beruházásaikat. Haladás a romaintegrációban Pozitívan véleményezte Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa tegnap, hogy Románia 15 ezer helyet különített el a roma fiatalok számára a közoktatásban, a felsőoktatásban, valamint a szakmai képzési rendszerben. Más országok pozitív gyakorlatait is megemlítette, de jelentését azzal zárta, hogy a tagállamoknak hatékonyabban kell alkalmazniuk romaintegrációs programjaikat. Génmódosítás és természetvédelem Szabad lesz genetikailag módosított növényeket termeszteni a Natura 2000 hálózatba besorolt területeken, és tíz évről öt évre csökken a környezetvédelmi engedélyek érvényessége – döntött tegnap a képviselőház. Az RMDSZ a javaslat ellen szavazott, Cseke Attila Bihar megyei képviselő szerint a gyakoribb engedélyeztetési eljárás csak a bürokráciát növeli, a génmódosított növényeket illetően pedig túlságosan megengedő a kormánytöbbség. A Natura 2000 környezetvédelmi hálózathoz tartozó területek különleges státussal rendelkeznek, és az Európai Bizottság különös figyelmet fordít állapotukra. Két kártya egyben Az elektronikus személyi igazolvány tartalmazni fogja az állampolgárok egészségügyi kártyáján szereplő információkat is: a képviselőház jóváhagyta az erre vonatkozó kormányrendeletet. Az RMDSZ-frakció nem szavazta meg a tervezetet, mert nem ért egyet a két rendszer összehangolásával, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy egyén egészségügyi adatai elérhetőek legyenek más rendszerek, akár a belügyminisztérium informatikai rendszere számára is. Karcsúsít a kormány Hatvanezer üresen álló közalkalmazotti állást szüntetett meg sürgősségi rendelettel tegnap a kormány. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a közintézmények ezentúl betölthessék a megüresedő posztokat, eddig ugyanis csak minden hetedik üres helyre volt szabad versenyvizsgát hirdetni. Csupán az egészségügyben és a tanügyben lévő üres állásokat nem szüntetik meg. Victor Ponta kormányfő egyúttal háromezer alkalmazott elbocsátását is bejelentette. Alakul a magyar nők szervezete Várhatóan szeptemberben tartja alakuló küldöttgyűlését a Romániai Magyar Nők Szervezete (RMNSZ), amely a nők közéleti szerepvállalását akarja ösztönözni a romániai magyar közösségen belül, és növelné a nők arányát a döntéshozatalban – közölték tegnap az RMNSZ kezdeményező bizottságának tagjai. Bíró Rozália parlamenti képviselő rámutatott: a nők nem pozitív diszkriminációval, számukra fenntartott helyek elkülönítésével, hanem önszerveződéssel akarják súlyukat növelni a közösségi döntéshozatalban. Elmondta: az RMDSZ helyi szervezeteiben a nők számarányuknak megfelelően kiveszik részüket a munkából, a vezető testületekben és választott tisztségekben viszont lényegesen kisebb arányban vannak jelen. Az RMDSZ polgármestereinek két százaléka, alpolgármestereinek 5,5 százaléka nő, az önkormányzati tisztségviselők közül 13 százalék. A svéd parlamentben 44, a bukarestiben 12 százalék a nők aránya, de az RMDSZ-frakcióban négy százalék alatti. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. június 28.Felemás alkotmány félútonTöbbféle jegyet viselt a román alkotmánymódosítás az elmúlt 23 év során, de mindig „testre szabták,” igazították a hatalmat gyakorlók igényeinek megfelelően. Egyes vélemények szerint a legutóbbi módosítási folyamat is ama állóháború részét képezi, amelynek egyik fontos szereplője Traian Băsescu államelnök, akinek elvileg semmi vesztenivalója se lenne, gyakorlatilag élete munkájának a jövőbeli szobrát faragják egyre kisebbre a készülő alkotmánnyal. Értsd: a román alkotmányt az utóbbi évtizedekben nem a nép javára módosítgatták, és ezen az sem változtat, hogy idén februárban megalakult az alkotmánymódosítás széleskörű társadalmi vitáját lebonyolító Alkotmányozó Fórum. A román parlamentnek ugyanakkor külön alkotmánymódosítási szakbizottsága van, az ott megalkotott alkotmánymódosítási tervezetet normakontrollnak és szakértői véleményezésnek vetik alá, és idén ősszel szavazhat róla a bukaresti parlament. A módosított alkotmány akkor lép hatályba, ha azt a román parlament kétharmados többséggel elfogadja, és népszavazás is megerősíti. Nem egyszerű történet ez a szakértői véleményezés egy kétharmados parlament szavazása és a népszavazás előtt, tehát bármiféle eredményről is számolt be valaki, érdekesnek ugyan nevezhető, de valódi eredménynek aligha. Visszajáró kísértet Azért sem, mert ahogyan azt Ovidiu Nahoi is megfogalmazta a Dilema Veche hasábjain, elnökünket nem abból a fából faragták, aki befejezetlenül hagyna akár egyetlen csatát is. Holott 2012-ben két rend választást is elveszített, no meg egy népszavazást, a mai parlamenti többség azt a győzelmét most az új alkotmányba szeretné írni lángoló betűkkel. Nahoi szerint valahogyan a román paraszt dühére emlékeztet ez a művelet, aki még egy kihegyezett karót is a halott szívébe döfött, nehogy kísértetként visszajárjon. A jelenlegi román alkotmányt 1991. november 21-én fogadta el az alkotmányozó gyűléssé alakult román parlament, és az 1991. december 8-án tartott jóváhagyó népszavazás után lépett hatályba. 2003. évi 429-es törvény módosította, ezt a 2003. október 18–19-én tartott népszavazás hagyta jóvá. Bakk Miklós 2003-ban, a Régió 4. számában így foglalta össze a román alkotmányozás történetének fontosabb jellegzetességeit: a) a román alkotmányok elfogadása elsősorban a külpolitikai kontextus változását és egyfajta közjogi igazodási kényszert fejeztek ki b) a területi egység biztosítása legfontosabb – mitizált – célok közé tartozott c) szerves alkotmányfejlődésre nem került sor, tehát d) az alkotmánybírósági értelmezésnek és a „láthatatlan alkotmány” hatalmának feltételei nem teremtődtek meg. Sajnos, a készülő alkotmányról ugyanezt előlegezhetnénk meg, hiszen ami az elmúlt néhány hónap vitáiból a sajtóba kiszűrődött, abból kiviláglik az elnöki jogosultságok kíméletlen lefaragása, a régió definíciójának a többség szája íze szerinti leírása, a túlcentralizáltság és a nemzetállam bebetonozása. A Cristian Pârvulescu vezette Alkotmányozó Fórumot egyes sajtójelentések szerint kirakatfórumnak készítették, hogy eljátszhassák a „széleskörű társadalmi konzultálást”. Ez a fórum, a nép fóruma nyújtotta be az értékes javaslatokat az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti különbizottságnak, amelynek szerepéről hadd idézzük annak elnökét, Crin Antonescut, aki úgy értékelte: a módosítás „nyertese” a parlament, amely megerősíti pozícióit a kormánnyal és az elnöki hivatallal szemben. „Szükséges volt az államfő, a parlament és a kormány hatásköreinek pontosítása, hogy megelőzzük az utóbbi évek megalázó tapasztalatainak megismétlődését” – mutatott rá Antonescu. Felidézte: Traian Băsescu államfő több ízben elutasította, hogy a parlamentben már kialakult többség jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást – ilyesmit az új alkotmány már nem tesz lehetővé. Vagyis a módosítást előkészítő különbizottságnak ez volt a legfőbb gondja, pedig lett volna ott még néhány, bennünket, a népet is érdeklő tétel. Időnyerés, vagy amit akartok Legelső tételként ott van a kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése, ami egyelőre kapott egy „futottak még” lehetőséget. Láthatóan esélyt sem kaphatnak azonban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának előírásai, pedig alkotmányos rangra emelésük által mindannyian másként lélegezhetnénk ebben az országban. Ami a decentralizálást illeti: a román sajtó tele szájjal beszél arról, hogy melyik PSD-s báró hatalmi jogkörét hogyan beszélték meg a különböző régiókban Liviu Dragnea területfejlesztési miniszter és csapata portyázása során. Holott Románia aláírta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, amelynek ötödik cikkelye világossá teszi, hogy egyetlen állam sem hozhat olyan intézkedést, amellyel megváltoztatja az etnikai arányokat. Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor június 14-én közleményben üdvözölte, hogy az alkotmánymódosító parlamenti bizottság elfogadta a kisebbségek szabad jelképhasználatára vonatkozó javaslatot, a kulturális autonómia lehetőségét is beiktatta az alaptörvénybe, de aggasztónak tartja, hogy nem a közösség, hanem „a nemzeti kisebbség törvényes képviselője” hatáskörébe utalják az autonómia-intézmények létrehozási jogát. Toró úgy tartja: az alkotmány vitatott cikkelye alapján az RMDSZ csúcsvezetése „lehetőséget kap arra, hogy – a közösség nevében fellépve, de annak demokratikus ellenőrzése alól kivonva magát – kisajátítsa a kulturális autonómia intézményeinek létrehozását és működtetését”. A szereplők ismeretében érthető az EMNP-elnök aggodalma, hiszen Victor Ponta úton-útfélen elmondta: a romániai magyarságnak egyetlen választott, legitim képviselete van, akivel ők nagyon, de nagyon jó viszonyban vannak. És ez örvendetes dolog is lenne, ha dâmbovițai nyelven nem azt jelentené, hogy „ne gyűjtsük fölöslegesen a bajunkat, ezekkel valahogy megegyezünk, adjatok nekik jelképeket, valami izét, akármit, kulturális autonómiát, azzal is időt nyerünk.” A parlamenti különbizottság június 19-én fejezte be a munkáját, a véglegesített szövegtervezetet 17 szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el a testület. A tervezet majd végigjárja a maga útját, normakontroll, parlamenti- és népszavazás is lesz, és színes közjátékként még egy, az elnök által megrendelt népszavazásra is számíthatunk. Ilyen körülmények között csak üdvözölni lehet, hogy az SZNT legfrissebb közleményében a Székelyföld területi autonómiájáért mozgalmi eszközökkel küzdő civil szervezetként definiálta önmagát. Willmann Walter Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2013. július 3.Európai támogatással a beolvasztás ellen (Tőkés László nyilatkozata)Tudatában annak, hogy történelmi régióink felszámolása területi autonómiára vonatkozó terveinket is keresztülhúzza, az Európai Unió figyelmét is fel kell hívni a posztkommunista Románia eurokonformnak álcázott regionalizációs, illetve asszimilációs politikájára – vélekedett Tőkés László. Az EMNT elnöke tegnapi nyilatkozatában leszögezte: a létünket veszélyeztető területrendezési tervek megakadályozásához az EU hathatós támogatását kell kérni. Tőkés álláspontja szerint az 1968-as megyésítésre, valamint az 1988-ban meghirdetett falurombolási tervre emlékeztető regionális közigazgatási átszervezés azon ügyek közé tartozik, melyek teljes nemzeti konszenzust érdemelnek és igényelnek. Rámutatott: valamennyi erdélyi párt és szervezet egyetért abban, szükség esetén az utcára is ki kell vonulni, demokratikus tüntetéseket kell szervezni Erdély-szerte és az egész Kárpát-medencében. Ezen túlmenően az EMNT elnöke feltétlenül szükségesnek tartja „politikai erőfeszítéseink és megmozdulásaink nemzetköziesítését”. Mint fogalmazott: „Ország-világ figyelmét föl kell hívnunk azokra a kolonizációs törekvésekre, melyek a trianoni impériumváltozás óta a magyar vidékek és települések, jelesül pedig a tömbmagyar Székelyföld és Partium feldarabolására, átszervezésére és beolvasztására irányulnak. Rá kell mutatnunk arra, hogy a nemzetközi előírások, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája értelmében az egyes régiók etnikai összetételének mesterséges megváltoztatása nem megengedett.” Hét elején, az EP plénuma előtti felszólalásában Tőkés kiemelte: Victor Ponta kormánya nyolc közigazgatási nagyrégiót kíván létrehozni, amivel a hagyományos történelmi régiókat teljességgel figyelmen kívül hagyva, nyilvánvaló módon az erdélyi magyar vidékek román többségű térségekbe való beolvasztását célozzák. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. július 4.Kérkedik a hamis népszámlálási adatokkal Victor PontaVictor Ponta miniszterelnök szerint a 2011-es népszámlálás végleges eredménye igazolta, hogy valójában meghaladta az ötven százalékot a részvétel az államfő leváltásáról rendezett tavalyi népszavazáson. Ponta a csütörtöki kormányülés elején a sajtó jelenlétében kommentálta a népszámlálási adatokat, amelyek szerint Románia felnőtt lakossága 16 millió 270 ezer fő. 2012. július 29-én Románia 18,3 millió választópolgára közül csaknem 8 és fél millió polgár vett részt az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson, amelyet az alkotmánybíróság érvénytelenített, mivel a részvétel nem haladta meg az 50 százalékos érvényességi küszöböt. Ponta megjegyzése arra utalt, hogy a referendumon többen voltak jelen, mint az országban élő felnőtt lakosság fele. Emil Boc volt kormányfő, a jobbközép ellenzék ismert politikusa felelőtlennek nevezte Victor Pontát, amiért ismét megkérdőjelezte Traian Băsescu államfő legitimitását és úgy állítja be, mintha a népszavazási küszöb az ország lakosságának és nem a választópolgárainak felére vonatkozna. A politikai vita ismét a külföldön dolgozó – és román állampolgárként választójoggal rendelkező – vendégmunkások kérdésére irányította a közfigyelmet, mivel valós számukra a népszámlálás sem adott egyértelmű választ. Az egy évtizeddel korábbi 21,7 millió lakoshoz képest az országos statisztikai intézet (INS) most 20,1 millió állandó lakost mutatott ki, míg tavaly februárban még 19 milliós állandó lakosságról közölt népszámlálási részeredményeket. Az INS akkor jelezte, hogy nem sikerült megszámolnia körülbelül egymillió lakost és az adóbevallási ívek, az egyetemek, a katonai intézmények és a börtönök adatbázisai segítségével pótolja a hiányos népszámlálási adatokat. A népszámlálási végeredmények szerint 727 ezer román állampolgár él több mint egy éve külföldön, ami az INS elnöke szerint a valós szám legfeljebb 30 százaléka. A hivatal vezetője rámutatott, hogy az uniós statisztikákat összegző Eurostat szerint 2,2 millió román állampolgár él külföldön. A maszol.ro által korábban megkérdezett szakemberek, Székely István és Kiss Tamás egyöntetűen állítják: a román hatóságok mesterségesen felduzzasztották a csütörtökön közölt végleges népszámlálási adatokat. Az Országos Statisztikai Intézet alelnöke, Dan Gherghut a kormányfő kijelentéseire reagálva megjegyezte: a csütörtökön közzétett adatok referendum szervezése esetén irrelevánsak. Cs. P. T./MTI Maszol.ro 2013. július 9.Megbírságolták a kolozsvári futballmérkőzésen magyar zászlót felgyújtó fiatalokatA Kolozs megyei törvényszéki ügyészség 1400 lej bírságot rótt ki azokra a fiatalokra, akik egy márciusi kolozsvári futballmérkőzésen felgyújtották a magyar zászlót – közölte hétfői hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára üdvözölte a döntést, hiszen – mint fogalmazott – “az ügyészség elismerte: a zászlóégetők hibáztak azáltal, hogy nyíltan diszkriminációra uszítottak, és magyarellenes, szélsőséges magatartást tanúsítottak”. A főtitkár szerint a zászlóégetés a romániai magyar közösséget is sértette, hiszen a piros-fehér-zöld a romániai magyaroknak is a nemzeti szimbóluma. “Nincs szándékunkban fellebbezni a döntés ellen, az ügyészség határozatát elfogadtuk, hiszen ez erkölcsi elégtételt szolgáltat közösségünk számára” – közölte a főtitkár. Kovács Péter az MTI-nek elmondta, az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálata tett annak idején feljelentést az ügyészségen és a román labdarúgó szövetségnél is a zászlóégető szurkolók ellen. Ilyen minőségben kaptak tájékoztatást az ügyészség által kirótt bírságról. Hozzátette, a zászlóégetésben részt vett egyik fiatalnak 800 lejt, a másiknak 600 lejt kell kifizetnie. Kolozsváron március 18-án a helyi CFR és a bukaresti Rapid bajnoki mérkőzésén a bukaresti csapat szurkolói gyújtották meg a magyar zászlót a nézőtéren. A román élvonalbeli bajnokságot szervező Hivatásos Labdarúgó Liga pénzbírságot szabott ki a Rapidra, a Román Labdarúgó Szövetség pedig bocsánatot kért a magyar szövetségtől. Az ügyben megszólaló Victor Ponta miniszterelnök a törvény szigorú alkalmazását kérte a román hatóságoktól. A kolozsvári zászlóégetésre utalva a március 26-i, amszterdami Hollandia-Románia világbajnoki selejtezőn a román szurkolók “egy rongyégetésért letartóztatnátok, miközben éveken keresztül mosolyogva tűrtétek az RMDSZ állampolitikává előlépett etnikai terrorizmusát” szövegű feliratot helyeztek el a nézőtéren. Az RMDSZ emiatti panaszára a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 20 ezer svájci frank bírságot rótt ki a román szövetségre. Románia és Magyarország azonos selejtezőcsoportból próbál kijutni a 2014-es labdarúgó világbajnokságra. Március 22-én a magyar szurkolók korábbi kihágása miatt a magyar-román világbajnoki selejtezőt zárt kapuk mögött kellett lejátszani a budapesti Puskás Ferenc Stadionban. A visszavágót szeptember 6-án rendezik Bukarestben. erdon.ro 2013. július 11.Verespatak kiemelt beruházásA verespataki aranybánya-beruházás is része annak az országos beruházás-fejlesztési tervnek, amelyet csütörtökön mutatott be Victor Ponta miniszterelnök. Ennek révén az év végéig legalább tízmilliárd euró értékű befektetést szeretne öt stratégiai területen, az energetikai, a bányászati, a mezőgazdasági, az ipari és az infrastrukturális ágazatba vonzani, valamint 50 ezer új munkahelyet hozna létre. A legfőbb célok között szerepel az energetikai függőség csökkentése, az energiaárak csökkentése, új energiaforrások fölfedezése fokozott környezetvédelmi intézkedések mellett, a vidékfejlesztés, valamint a gazdák helyzetét javító beruházások és támogatások. Az ipar területén növelni kívánják a versenyképességet, további ipari parkokat kívánnak fejleszteni, és támogatásokat ígérnek a kis- és középvállalkozásoknak. Emellett a vasúti és a közúti infrastruktúra fejlesztését is tervbe vették. A külföldi beruházók Romániába csábítása érdekében a kormány mind Európával, mind Ázsiával fejleszteni kívánja a gazdasági kapcsolatokat. Verespatak: növelné részesedését az állam A Verespatakkal kapcsolatos tervek között szerepel, hogy a környezetvédelmi viták miatt évekkel ezelőtt elakadt bányaberuházást új környezetvédelmi szabályokkal, a kulturális örökség megóvása mellett kívánják megvalósítani, emellett az állam részesedését 78 százalékra akarják növelni a nyereségből. Ponta csütörtökön közölte: a kormány várhatóan szeptemberig lezárja a verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nel (RMGC) a tárgyalásokat a beruházásról, amelynek sorsáról a parlament fog dönteni. Kijelentette: a kormány kimozdítaná a holtpontról a verespataki beruházást valamennyi környezetvédelmi szabvány betartása mellett, így várhatóan szeptemberig lezárják a tárgyalásokat a beruházóval, de a végső döntést a parlamentnek kell meghoznia. Egy évvel ezelőtt Ponta a beruházás kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a verespataki kitermelésről szóló döntés három tényezőn múlik: a beruházónak garantálnia kell a környezet megóvását, újra kell tárgyalni a román állam részesedését a nyereségből, emellett a témából ki kell zárni a politikai lobbitevékenységet. Akkor azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, aki támogatta a verespataki beruházást, hogy egy magáncég érdekében folytat politikai lobbit. Idén tavasszal Rovana Plumb úgy nyilatkozott, hogy a verespataki beruházás tervét az illetékes minisztériumok vizsgálják, a végső szót pedig majd a kormány mondja ki. Április végén aztán a kormány egy olyan cég létrehozásáról döntött, amely kizárólag a verespataki projekttel foglalkozik, és az országos érdekeltségű beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter alárendeltségébe utalták. Mint ismeretes, a verespataki bányaberuházást a Roşia Montană Gold Corporation szeretné megvalósítani, amely a kanadai Gabriel Resources tulajdonában áll. A cég szerezte meg a kitermelés koncessziós jogát a fehér megyei Verespatak mellett található lelőhelyen, amely a becslések szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. Ezt az RMGC ciántechnológiás eljárással kívánja kitermelni. A beruházási terv része egy 150 millió euróból megvalósuló gázelosztó központ megépítése a Maros megyei Gyulakután, amelyet a japán Marubeni cég kivitelezhet, valamint a Rovinari hőerőmű fejlesztése, amelyet a kínai China Huadian Engineering valósíthat meg. Victor Ponta azt is elmondta, hogy várhatóan még idén elfogadják az új bányajáradék-törvényt, amelynek nyomán az országban bányászati tevékenységet kifejtő cégek az európai átlagnak megfelelő összeget fizetnek majd be az államkasszába. Azt is elmondta, hogy az OMV Petrom kőolaj- és földgázkitermelő cég egymilliárd euró értékben végez fejlesztéseket új lelőhelyeken, többek között a Bihar megyei Berettyószéplakon is belefogott egy 200 millió eurós projektbe. Mezőgazdasági fejlesztéseket ígérnek A terv bemutatóján Victor Ponta azt is elmondta, hogy a mezőgazdaságban idén hárommilliárd euró értékben valósítanak meg befektetéseket, ebből 2,8 milliárd eurót az Európai Unió finanszíroz. Mint kifejtette, az öntözőrendszer felújítására már el is különítettek 100 millió eurót, de a zöldség- és gyümölcsfélék begyűjtésére szolgáló központokat és a családi gazdaságokat is fejleszteni kívánják. A beruházási terv azt is tartalmazza, hogy a kormány idén ősszel az összes politikai szereplővel egyeztetést kíván folytatni annak érdekében, hogy konszenzuson alapuló fejlesztési tervet dolgozzanak ki az ország számára a 2014 és 2018 közötti négyéves időszakra. A tavalyi évben a külföldi beruházások értéke immár negyedik éve folyamatosan csökkent Romániában, az 1,6 milliárd eurós összeg 11 százalékkal volt kevesebb a 2011-ben jegyzett 1,8 milliárd eurónál. Az idei év első négy hónapjában az országban eszközölt külföldi beruházások összértéke 322 millió euró, ami közel 35 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest, amikor a befektetések összértéke elérte a 494 millió eurót. Balogh Levente Székelyhon.ro 2013. július 13.Hullnak a miniszterekÖt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelső bíróság Relu Fenechiu liberális párti közlekedési minisztert egy korrupciós perben. Fenechiu benyújtotta lemondását a miniszteri tisztségről, de nem mondott le parlamenti mandátumáról. A szaktárcát ideiglenesen Victor Ponta miniszterelnök irányítja, az új tárcavezetőt is a liberális pártnak kell jelölnie. Fenechiut bűnrészesként hivatali hatalommal való visszaélésben találták vétkesnek: 2002 és 2005 között az általa birtokolt vagy veze-tett cégek egy állami áram-szolgáltató vállalatnak használt transzformátorokat adtak olyan feltételek mellett, mintha újak lettek volna, és ezáltal mintegy hatmillió lej kár érte az állami vállalatot. A „Transzformátor”-ügyben a lemondott miniszter fivére, Lucian szintén öt év letöltendő börtönt kapott. Ioan Turbatu, a Moldvai Elektromos és Energetikai Karbantartási és Szolgáltatási Fiókvállalat (SISEE) 2002–2004 közötti vezérigazgatója, illetve utódja, a Moldvai SISEE 2004–2005 közötti vezérigazgatója, Ion Mărghidan fejenként hatévi letöltendő börtönbüntetést, Petru Andronache pedig, aki a Moldvai SISEE kereskedelmi igazgatója volt 2002–2005 között, hét év letöltendő börtönbüntetést kapott minősített és ismételt hivatali visszaélésért. A bíróság ugyanakkor elrendelte, hogy a hat vádlottnak 6 327 390 lej anyagi kárt is ki kell fizetnie. A döntés nem végleges, a legfelsőbb bíróság öttagú tanácsánál lehet fellebbezni. Februárban az Európai Bizottságnak a román igazságszolgáltatási reformok állapotát értékelő jelentése bírálta a kormányt amiatt, hogy több olyan tagja van, akiknek az igazságszolgáltatással gyűlt meg a bajuk. A szóban forgó személyek egyike Fenechiu volt. Victor Ponta miniszterelnök akkor azzal érvelt, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, és közölte, hogy csak akkor kell távoznia a miniszternek a kormányból, ha elítéli a bíróság. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. július 13.A csend, ami már szinte bizonyítékEgy szász származású, segesvári illetőségű polgár a napokban az asztalra tett egy olyan 74 oldalas jelentést a székelyföldi „famaffiáról”, aminek csak a puszta nyilvánosságra kerülése akkora vihart kellett volna kavarjon, amely képletesen szólva földre kellett volna fektesse az egész bűnszervezetet. Ehhez képest egyelőre még egy enyhe szellőt sem tudott előidézni. A szélcsend, persze, több mint gyanús. Az is lehet, ez a vihar előtti csend már maga a bizonyíték. Merthogy vihar lesz, ebben ne kételkedjünk. A jelentés konkrétumok tömkelegét tartalmazza, épp elég személynevet és bűncselekményre való utalást ahhoz, hogy ha mindennek csak fele igaz, akkor is fenekestől fel kell tudja forgatni a kialakult status quót. Csak az a kérdés, hogy mikor: lesz-e valakinek érdeke a közeljövőben felkavarni, a jelentés elkészítőjén kívül ezt a túl poshadt állóvizet? Hans Hedrichnek és egyesületeinek (Neuer Weg, Fenntartható Segesvár) közel egy év és egy pályázaton elnyert pénzösszeg állt a rendelkezésére ahhoz, hogy alaposan feltérképezze és dokumentálja a jelenséget. Következtetéseit így lehetne dióhéjban megfogalmazni: a székelyföldi, az erdők letarolásából meggazdagodott famaffia olyannyira befolyásos, hogy érdekeit Romániában a legmagasabb szinteken védik. A maffia feje, derül ki a jelentésből, tandemben a jelenlegi Hargita megyei rendőrparancsnok, Radu Sandu Moldovan és a jelenlegi nemzetvédelmi miniszter, korábbi Hargita megyei prefektus, Mircea Duşa, akik politikai és szakmai karrierje kéz a kézben, az erdőirtások nyomán haladt előre. Az „érdekvédelmi szövetség” nagyon magas szintről, a miniszterelnök irodájából is kell kapjon protekciót, hisz Moldovan előéletéről, az egyébként a nálunk is megszellőztetett verőmilicista múltjáról Victor Ponta is kellett tudjon, amikor 2012-ben tábornokká való előléptetése mellett vezető beosztást kapott a belügyminisztériumnál – amelyet akkor még Duşa irányított. Mi több, tavaly környezetvédő aktivisták is felhívták a nagyobbik kormánypárt figyelmét, írja a jelentés, hogy Duşa védelmi miniszterré történő kinevezése „problémás”, tekintettel a Maroshévíz környéki törvénytelen erdőirtásokra. A jelentés attól is figyelemre méltó, hogy mennyire részletes. Megtudhatjuk belőle nemcsak azt, hogy milyen úton-módon építtette a rendőrparancsnok villáját a Csíkszereda melletti Szécsenyben és Marosvásárhelyen, hanem hogy miképpen jártak el a „maffiózók” a Kászonokban például a Bodó és a Lakatos családdal, Velcz Lajossal és vejével, Silló Imrével. Ezek az esettanulmányok rávilágítanak arra, hogy miképpen működhet a famaffia: miután meglopják az egyszerű embert, nem hagyják, hogy ez kijárja az igazát. A rendőr a falusi őrsön nem jár el a feljelentés ügyében, amikor mégis megtalálja az ügy az útját az ügyészségig, akkor az ügyészek nem indítanak bűnügyi eljárást. Benne vannak a maffiában gatteresek is: előfordult, hogy a jóember a saját erdejéből kivágott fát vitte feldolgozásra az egyik fűrésztelepre, ahol egyszerűen ellopták tőle: azt mondták neki, hogy a fa nem az övé. Hivatalnokok sora áll a jogtalan visszaszolgáltatások mögött, megfosztva az egyszerű embereket jogos jussuktól. A famaffia végrehajtói a verbális és fizikai agressziótól sem riadnak vissza: Bodó Rozáliát Kászonban „megnyakászták”, Gyergyóalfaluban viszont, mint még jól emlékezhetünk rá, Pál Imre ellen tulajdonképpen emberölési kísérletet követtek el. Az agresszió tettesei a Hedrich-jelentés szerint ismertek (fel is sorolja őket név szerint, egyikük egy ismert csíki maffiózó), de büntetve még nincsenek. Kászonban egy cigányembert súlyosan bántalmazott a rendőr, írja Herdrich, de még azt sem engedték meg neki, hogy orvosi látleletet készíttessen. Persze, benne van a maffiában az erdészet is: a gyergyószentmiklósi erdészet korábbi munkatársa, Pál Imre fölül inkább az egész hivatalt megszüntették, miután az „ellenállót” nem sikerült megölni és állásából kitenni, miközben a hivatal többi munkatársát szétosztották a tölgyesi és a maroshévízi erdészet között – derül ki a jelentésből. De hurcolt meg már a jelentés szerint a maffia rendőrt is: egy, a törvénytelen fakivágások ügyében nyomozó maroshévízi egyenruhás néhány év közigazgatási hercehurcát követően végül a rácsok mögött találta magát. Sok eleme a jelentésben szereplő maffiaszerű jelenségnek nem hat az újdonság erejével. Különböző történések külön-külön már kiérdemelték a sajtó, a köz figyelmét. Harcolt már a jelenség ellen egyszerű erdész, de korábbi RMDSZ-es parlamenti képviselő is (jelenleg már nincs benne a politika fősodrában). A törvényesség visszaállítása érdekében ugyanakkor az alcsíki rendőrparancsnok, korábbi kászoni őrsparancsnok, Vasile Voicu idén tavaszi letartóztatásán kívül azonban látszólag nem történt előrehaladás, bár ez már legalább a remélt tisztulási folyamat felé mutató jel. Jegyezzük meg jól: a famaffiának nincsen nemzetisége, sem politikai színezete, csak torkossága. A felsorolt nevek tanúsága szerint egyaránt vannak románok és magyarok a „maffiózok” és az áldozatok: a meglopottak, meghurcoltak, megvertek oldalán (cigány például csak az áldozatok között szerepel). A csend ugyanakkor gyanús, több mint gyanús. Ne feledjük: az is bűnös, aki csendben marad. Rédai Attila Székelyhon.ro 2013. július 15.HírsalátaMÉG HUSZONKILENC NAP BORBOLYNAK. Újabb 29 nappal meghosszabbították a hivatali munka tiltását Borboly Csaba számára. Péntek reggeli blogbejegyzésében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról írt:Marosvásárhelyen a Korrupcióellenes Ügyészségen azt közölték vele, hogy szombattól újabb 29 napos tiltás lép érvénybe hivatali feladatkörének gyakorlását illetően. Borboly emiatt nem lehetett jelen a pénteken Bálványoson Liviu Dragneával lezajlott megbeszélésen. LESZEREPELT CRIN ANTONESCU. Miután nem jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a bíróság Relu Fenechiu közlekedésügyi minisztert, Crin Antonescu hosszú percekig fejtegette az exminiszter erényeit, majd ama meggyőződésének adott hangot, hogy a bíróság Traian Băsescu és a sajtó nyomására ítélte el Fenechiut. A román sajtó egy része megdöbbent, hogy az ország második embere támadta az igazságszolgáltatást, mely a jogállam alapja. Viselkedése miatt sokan kétségbe vonják, hogy alkalmas lenne államfőnek. A bukaresti RTV tudni véli, hogy Fenechiu pénzelte Antonescu választási kampányát. DRAGNEA CSALÁSRA BUZDÍTOTT. Feljelentette a Korruopcióellenes Ügyészségen önmagát és Liviu Dragneát Valer Marian volt szocdem szenátor, mert az akkor még pártfőtitkári tisztségben dogozó és az 2012-es, Băsescu eltávolítása érdekében szervezett népszavazáson csalásra buzdította az ötvenszázalékos jelenlét elérése érdekében. Befeketíti Radu Stroe jelenlegi belügyminisztert, Victor Pontát és Ilie Sârbut is, akik a szenátor szerint tudtak a csalásról. (Gândul) MESTERKÉPZŐ A SAPIENTIÁN. Első alkalommal hirdetett felvételit mesterképző szakjaira a magyarországi támogatással működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Az egyetemi diplomával rendelkezők idéntől hét szakra jelentkezhetnek a Sapientia marosvásárhelyi és csíkszeredai karán. Dávid László rektor elmondta, az induló mesterképzések közül hatra már megkapta az akkreditációt az intézmény, a kommunikáció és közkapcsolatok szakot pedig várhatóan az őszi pótfelvételin indíthatják el. A négy marosvásárhelyi és három csíkszeredai szakra átlagosan 15 tandíjas és 15 tandíjmentes helyet hirdettek meg. A Sapientia EMTE intézményi akkreditálásáról szóló törvényt tavaly fogadta el a parlament: ezáltal vált lehetővé, hogy az egyetem államvizsgát szervezzen és mesterképzést indítson. MINISZTERELNÖKI SIKERLISTA. 2,2 százalékos gazdasági növekedés volt Romániában az év első negyedében a miniszterelnök bemutatott adatai szerint: leállt a pénzpazarlás a Hirdoelectrica és az Oltchim vállalatnál, az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóságnál és az Adóhivatalnál újraindultak a korábban leállított uniós operatív programok, megháromszorozódott az európai alapok lehívási aránya, elérve a 20 százalékot, 10 milliárd euró értékben szeretne befektetéseket idevonzani a kormány, és év végéig 50 ezer új munkahelyet teremtene a Stratégiai Befektetések és Állásteremtések Országos Terve értelmében. A Ponta-kormány stratégiája öt ágazatot érint: az energiát, az ásványkincseket, a mezőgazdaságot, az ipart és az infrastruktúrát. (Agerpres) MINT INGET, ÚGY VÁLTANAK PÁRTOT. Ebben a törvényhozási ciklusban igen megnőtt a pártváltó honatyák száma, 24 képviselő és 4 szenátor lépett át más pártba, tizennégy a függetlenek padsorát választotta. Legrosszabbul DD pártja jár: 68 képviselőjéből/szenátorából már csak ötven maradt – írja az Adevărul. VALLÁSOS NÉP. A vallási hovatartozásról nyilatkozó lakosság 0,2 százaléka mondta azt a 2011-es népszámláláson, hogy ateista, vagy nem tagja egyetlen felekezetnek sem, a válaszadók 86,5 százaléka ortodoxnak vallotta magát. 4,62 százalék, azaz 871 ezer fő mondta, hogy római katolikus, 3,19 százalék, azaz 601 ezer fő református. A népszámláláson 58 ezren unitáriusnak, 20 ezren evangélikusnak vallották magukat. A magyar történelmi egyházak híveinek aránya néhány százalékkal csökkent. A magukat izraelitáknak vallók száma tíz év alatt megfeleződött: 6200-ról 3500-ra. (Kolozsvári Rádió) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. július 16.Románia újabb hitelszerződést akar, Budapest elűzné az IMF-etRomániába érkezett tegnap Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki vizitje első napján Victor Ponta miniszterelnökkel találkozott a Victoria-palotában. Hazánk újabb elővigyázatossági hitelmegállapodást akar kötni a nemzetközi pénzintézettel. Lagarde Bukarestből Litvániába fog utazni. A Victor Ponta miniszterelnökkel folytatott megbeszélés tegnap este lapzártakor még folyamatban volt. Ez a találkozó csak az első pont volt a vezérigazgató bukaresti programjában, amely szerint Lagarde az üzleti, az akadémiai szféra, valamint a civil társadalom képviselőivel is találkozni fog. Részt vesz egy konferencián, amelyen a régiónak egy új típusú gazdasági növekedéséről fog értekezni – olvasható a pénzintézet közleményében. Lagarde nem az első IMF-vezérigazgató, aki hazánkba látogat, hiszen legutóbb Dominique Strauss-Kahn látogatott 2010-ben Romániába, 1990 és 1996 között pedig Michel Camdessus akkori vezérigazgató háromszor jött Romániába. Victor Ponta már korábban kifejtette, hogy Románia egy újabb elővigyázatossági típusú hitelszerződés megkötésében reménykedik. Bizakodásának adott hangot, hogy Romániának jó feltételek mellett sikerül megkötni az újabb megállapodást, amely a harmadik lenne 2009 óta. Lagarde látogatását követően szerdán az IMF küldöttsége érkezik Bukarestbe, amellyel a kormány várhatóan részletes egyeztetéseket folytat a megállapodás feltételeiről. Hazánk a két évvel ezelőtt megkötött, 5,3 milliárd euró értékű, többoldalú nemzetközi elővigyázatossági típusú hitelszerződést csak úgy tudta lezárni, hogy bizonyos feltételként szabott paraméterektől a nemzetközi hitelezők eltekintettek, ezeket ugyanis Románia nem tudta teljesíteni. A két legfőbb mulasztást az állami vállalatok privatizálása, valamint az állami tartozások csökkentésének terén jegyezték. Miközben Románia újabb IMF-hitelért folyamodik, Magyarország folytatja a washingtoni pénzintézet ellen indított harcát. Tegnap Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke levelet írt Lagarde-nak, amelyben az IMF budapesti irodájának a bezárását kezdeményezte. Romániában is akadnak a nemzetközi szervezetnek bírálói, Florin Ciţu közgazdász nyílt levélben kérte az IMF vezérigazgatóját, hogy ne kössenek újabb hitelmegállapodást Romániával, mert a román hatóságok csak mímelték eddig a reformintézkedéseket, és az IMF asszisztált ebben, elnézte a sorozatos mulasztásokat. Ciţu szerint a román gazdaság csak akkor kerülhet ismét növekedési pályára, ha Románia nem köt újabb hitelmegállapodást az IMF-fel. B. T. Szabadság (Kolozsvár) 2013. július 18.Törvényesítenék a feltöltőkártyás mobiltelefonok lehallgatásátLehetővé kívánja tenni a kormány a feltöltőkártyás mobiltelefonok lehallgatását: Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön közölte, támogatja párttársa, a szociáldemokrata Sebastian Ghiţă által benyújtott törvényjavaslatot, amely biztosítaná a lehetőséget a hírszerző szolgálatok számára a nem előfizetéses SIM-kártyával üzemelő maroktelefonok lehallgatására is. Sebastian GhiţăVictor Ponta a téma kapcsán csütörtökön kifejtette, erről még tavaly augusztusban született döntés a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT). „Jelenleg több mint tízmillió PrePay-kártya van forgalomban, a törvényt pedig nem lehet visszamenőleges hatállyal alkalmazni. A CSAT tavaly augusztusi határozatáról van szó. Nem csupán támogatom, hanem ismétlem: a CSAT határozatáról van szó, ha nem tévedek, akkor született, amikor Crin Antonescu töltötte be az ügyvivő államfői tisztséget. A döntést rögtön a bulgáriai bombamerénylet után hozták, amelynél feltöltőkártyás telefonokat használtak” – ecsetelte a miniszterelnök. Hozzátette: mivel jelenleg tízmillió feltöltőkártya van forgalomban, „még van min dolgozni”. Sebeastian Ghiţă törvénytervezetében tételesen az áll, hogy amikor valaki feltöltőkártyát vásárol, be kell diktálnia a személyi számát, ha pedig utólag egy bíróság úgy dönt, hogy indokolt a telefon lehallgatása, akkor a hírszerző szolgálatoknak már könnyű dolguk van, hiszen tudják, kihez köthető az illető szám. Ghiţă egyébként a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő házközi bizottság tagja, és korábban úgy nyilatkozott, hogy támogatná egy, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Szolgálata (NSA) által alkalmazott, az elektronikus kommunikáció nyomon követésére használt PRISM-programhoz hasonló romániai program megvalósítását, amely lehetővé tenni az internetes kommunikáció nyomon követésén olyan esetekben, amikor terrorizmus vagy gazdasági bűncselekmény gyanúja merül fel. Kritikusainak azzal válaszolt, hogy sokan a magánélet sérthetetlenségére hivatkoznak, ám gyakran „a bűnelkövetés szabadságát” védelmezik. A feltöltőkártyák lehallgatásának szükségességét azzal indokolja, hogy ez a szegmens „teljesen lefedetlen”, és gyakorta használják gazdasági bűncselekmények elkövetésére, és fennáll a veszélye annak is, hogy terrorcselekményekhez is felhasználják őket. Mint arról beszámoltunk, tavaly július 18-án bomba robbant egy izraeli turistákat szállító buszon a bulgáriai Burgasz repülőterének parkolójában. A merényletben az elkövetőn kívül még hat személy vesztette életét. Balogh Levente Székelyhon.ro 2013. július 19.Megkezdődött a restitúciós törvény alkalmazásaMegkezdődött az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvény alkalmazása, s annak alapján már megszülettek az első kárpótlási határozatok – jelentette be pénteken a miniszterelnök. Victor Ponta az ingatlanvagyon-visszaszolgáltatási hatóságnál (ANRP) tett látogatása után közölte, hogy az áprilisban elfogadott jogszabály jelentősen visszaszorította a kárpótlásból hasznot húzó üzérek visszaéléseit, de a jelenség nem szűnt meg. Példaként egy konkrét esetet ismertetett: egy 40 millió euróra felértékelt, államosított falusi ingatlan még lezáratlan ügyében egy végrehajtónak sikerült – hatodik próbálkozásra – olyan bíróságot találnia, amely elrendelte a 40 millió euró behajtását az ANRP-től. A kormányfő azt mondta, az illető bírót feljelentik a Korrupcióellenes Ügyészségen, és más esetekben sem nézik tétlenül a kárpótlások körüli törvénytelenségeket. A miniszterelnök bejelentette: a pénzügyminisztérium keresi a módját annak, hogy megadóztassa azokat az üzéreket, akik megvették a visszaigénylési jogot az államosított ingatlanok tulajdonosaitól, majd – korrupt hivatalnokok segítségével – a vételár többszörösére rúgó kárpótlást hajtottak be a román államtól. Ponta emlékezetett rá: az új jogszabály alapján csak a tulajdonosok és örökösök kaphatnak teljes kárpótlást; ha a tulajdonjogot üzérek vették meg tőlük, azoknak a megítélt kárpótlási összeg után 85 százalékos nyereségadót kell fizetniük. A tárcaközi bizottság eddig öt esetben ítélt meg – az új jogszabály értelmében – pénz helyett kárpótlási pontokat a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A pontokat a kárpótolt személy állami tulajdonban lévő ingatlanok vásárlására használhatja fel, vagy megvárhatja, amíg azokat – 2017-től kezdődően, évenként legfeljebb 14 százalékos összeghatárig – az állam visszavásárolja. A kormány azért határozza meg pontokban és nem lejben a kárpótlást, hogy az évek múltán kifizetendő összeg ne jelenjen meg tartozásként az állami költségvetésben. Ponta pénteken közölte: az ANRP-nél 80 ezer, a kommunizmus idején államosított ingatlan kárpótlási dossziéja vár még feldolgozásra. Maszol.ro 2013. július 21.Bercea püspök: Románia vallási, kulturális tisztogatást folytatNyílt levelet küldött Victor Ponta miniszterelnöknek Virgil Bercea nagyváradi görög-katolikus püspök, melyben kétségbe vonja a végleges népszámlálási adatok hitelességét, egyben azzal vádolja az államot, hogy kulturális vallási tisztogatási politikát folytat. A levélben a püspök leszögezi, hogy a görög-katolikus egyház kétségbe vonja a 2011-ben végzett népszámlálás hivatalos adatait, mert azok nem tükrözik a valóságot a romániai görög-katolikusok létszámát illetően. Mint írja, a hivatalos adatok szerint mindössze 150.593 görög-katolikus él az országban, azaz 40 ezerrel kevesebben, mint a 2002-es népszámlálás idején. A püspök jelezte, hogy a görög katolikus közösség létszáma az elmúlt tíz évben nem hogy csökkent, hanem éppen hogy növekedett. Példaként említi Nagyváradot, ahol 2002-es népszámlálás hivatalos adatai szerint 6.860 görög-katolikus élt, míg 2011-ben már csak 5.872 görög-katolikust számoltak meg, annak ellenére, hogy a városban lévő öt görög-katolikus templom közül kettőhöz és egy kápolnához több mint hatezer hívő van regisztrálva. A továbbiakban Bercea emlékeztetett arra, hogy számos panaszt kapott a népszámlálás idején görög-katolikus hívektől arról, hogy vagy nem számolták meg őket, illetve arról, hogy a számlálóbiztosok azt mondták nekik, hogyha románok, akkor csak ortodoxok lehetnek. Ugyanakkor az is feltűnt a püspöknek, hogy a 2011-es népszámlálás nem végleges és végleges adatai között is óriási különbség van, hiszen míg az előzetes adatok szerint 160.275 görög-katolikus volt, addig a végleges adatok már csak 150.593 görög-katolikust tartanak nyilván. Bercea levelében megmagyarázhatatlannak nevezi azt, hogy mindössze egy év alatt közel tízezer személlyel kevesebb görög-katolikus lett, miközben az lakosság összlétszát maegymillió fővel megnövelték. Virgil Bercea úgy ítéli meg, hogy a román állam tudatosan csökkenti a görög-katolikus közösség létszámát azért, mert az állam továbbra sem hajlandó visszaszolgáltatni a görög-katolikusok javait, amelyeket 1948-ban elkobozott tőlük és átadott az ortodox egyháznak. Ugyanakkor Bercea püspök jelezte a miniszterelnöknek azt is, hogy nagyon sok településen a görög-katolikus híveket diszkriminálják, zaklatják abból a megfontolásból, hogy ne vallják meg vallási hovatartozásukat. „Az a tény, hogy a Román Állam megtagadja a kommunista időszakban elkövetett igazságtalanság jóvátételét és manipulálja a népszámlálási adatokat azért, hogy kimutassa azt, hogy a görög-katolikusokszáma csökkent, annak meggyőző bizonyítéka, hogy a Román Állam kulturális és vallási tisztogatási politikát folytat a romániai görög-katolikus közösség ellen” – fogalmaz levele végén a püspök, aki hivatalos magyarázatot kér a miniszterelnöktől. erdon.ro 2013. július 24.LélekszámháborúA népszámlálási adatok hitelességét nem valamely újkeresztény gyülekezet prédikátora vonta kétségbe, hanem Virgil Bercea nagyváradi görög-katolikus püspök, aki a miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében nem kevesebbet állít, mint hogy a román állam kulturális, vallási tisztogatási politikát folytat. Szűcs László vezércikke. Légvonalban egy kilométerre ide a nagyváradi Bodola Gyula stadion, a nyitott ablakon azonban tisztán, tökéletes minőségben behallatszik a zene, s egy, a mennyei királyságról ordibáló, fáradhatatlan férfihang. A váradi foci elhúzódó válsága miatt még a másodosztályú rangadók idején is többnyire üresen kongó lelátók most zsúfolásig teltek, hiszen a megyében és a városban komoly politikai, társadalmi tényezőnek számító pünkösdisták tartanak A remény turnéja címmel az egész várost beborító evangelizációs vándorkoncertet. Abban az országban, ahol a magyarokat leszámítva a lakosság több mint kilenctizede ortodox. Papíron legalábbis. Meggyőződésem, hogy a 2011-es romániai népszámlálás nemrég megjelent eredményei hamisak, már ami a felekezeti megoszlást illeti. A legnagyobb eltérés feltehetően a különböző neoprotestáns egyházak követőinek valós lélekszáma, s a hivatalos statisztikák között lehet. Az sem biztos, hogy minden esetben valamiféle központi „adatmódosítás” történt, a számlálóbiztos egyszerűsíthette le a dolgokat, illetve az egykor ortodoxként nyilvántartásba vett polgár sem kötötte senki orrára, hogy családjával már rég új tanokat követ. Legalábbis nálunk nem lát nyilvánosságot olyan adat, mint a minap Németországban, ahol az elmúlt évben is százezer főt meghaladó volt a római-katolikus egyházat elhagyók száma. (Ahogy az is biztos, hogy nem kevés reformátusként, katolikusként szereplő magyar is már rég Jehova tanúja vagy a Hit gyülekezetének tagja.) A népszámlálási adatok hitelességét viszont nem valamely újkeresztény gyülekezet prédikátora vonta kétségbe, hanem Virgil Bercea nagyváradi görög-katolikus püspök, aki Victor Ponta miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében nem kevesebbet állít, mint hogy a román állam kulturális, vallási tisztogatási politikát folytat. Bercea szerint az állam tudatosan igyekszik csökkenteni a görög-katolikusok számát, s ennek fő okát abban látja, hogy erre hivatkozva szabotálhassák a görög-katolikus javak restitúcióját. Mindenesetre az életszerű, hogy sok görög-katolikust regisztráltak több-kevesebb megfélemlítéssel ortodoxként, ezzel is magyarázható a püspök által is jelzett jelenség, hogy a népszámlálás előzetes adatai még tízezerrel több görög-katolikusról szóltak. Egy másik, Bercea által említett beszédes nagyváradi adat szerint a 2002-es számlálás idején még 6.860 görög-katolikus élt a városban, míg 2011-ben már csak 5.872 görög-katolikust számoltak meg, annak ellenére, hogy a városban működő öt görög-katolikus templom közül csupán kettőnél több mint hatezer hívő van nyilvántartva. A kép tisztázásához maga az állam kínál megoldást a hivatalos lélekszámukkal elégedetlen felekezeteknek, hiszen akkor, ha az adóhivatali regiszterekben képesek voltak rábukkanni még egymillió polgártársunkra, az egyházi nyilvántartások segítségével éppen maguk bizonyíthatják a kilencven százalékos ortodox dominancia hazugságát. Erdélyi Riport (Nagyvárad) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
