Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgató tanácsa közli, hogy dr. Csiha Kálmán püspök felszentelése jún. 29-én lesz Kolozsváron, a Farkas utcai templomban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
1990. június 28.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Tokay György /sz. Kolozsvár, 1939. márc. 27./ képviselő ügyvéd, Aradon él. Fontosnak tartja a szenátus és a képviselőház hatáskörének kidolgozását. Az egyéni és kollektív jogok biztosításához fel kell állítani az alkotmánybíróságot. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1990. június 28.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Zsigmond László /sz. Uzon, 1960 szept. 23./ képviselő Sepsiszentgyörgyön él. A nemzeti kisebbségek jogi és intézményi garanciái csak az általános demokratizálódás esetén biztosítható. Helyi önkormányzati törvény alkotása szükséges, autonómiával rendelkező kisebbségi oktatási rendszert kell megteremteni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1990. június 29.
Petre Roman miniszterelnök jún. 29-én Svájcba utazott, hogy részt vegyen a Crans Montanaban rendezett, a kelet-európai változásokkal foglalkozó szimpóziumon. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
1990. június 29.
A NU hetilap 15. száma Emil Cioran Románia történelmi spirálja című írását. A szerkesztők szükségesnek tartották Cioran egykori "faji üzenetét" közzétenni, melyet c ismertetett. Cioran a védekező román magatartást hánytorgatta föl. Nagyhatalmi törekvéseket sugall, a "jelentéktelen szomszédok" rovására. Mit adtak a magyarok a világnak? - tette fel a kérdést Cioran. Válasza: asszonyokat, cigányokat. Cioran a modern Magyarországot is ultrareakciósnak nevezte. Szerinte "a magyaroknak semmi keresnivalójuk nincs már a világon..." Közben Ioan Gavra Bukarestből azt üzente: Erdélyben csak egy nép él: a román. / Lászlóffy Csaba: Mit keres Cioran úr szelleme közöttünk? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
1990. június 29.
Máj. 4-én titkos szavazással az Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé választották dr. Csiha Kálmánt. Az új püspök felszentelése jún. 29-én történt, Kolozsváron, a Farkas utcai templomban. Megjelentek a többi felekezetek képviselői is. /Üzenet (Kolozsvár), júl. 15./
1990. június 29.
Dr. Entz Gézát nemrégiben nevezték ki politikai államtitkárnak, a határon túli magyarsággal foglalkozó hivatal vezetőjének. Egészen mostanáig művészettörténész édesapja nyomdokain haladt. A vele készült interjúban elmondta, hogy 1989 szeptemberében, a letűnt rezsim végóráiban létrehozták a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Kollégiumot, emellett Tabajdi Csaba vezetésével megalakult egy minisztertanácsi szervezet /titkárság/, ez utóbbiban dolgozott Entz Géza is. A titkárság és a kollégium hasznos volt, főként Tabajdi Csabának köszönhetően. Ebben a szervezetben összemosódtak az itteni és a kint élő kisebbségek ügyei, ezért most különvált ez a két terület, egy-egy államtitkár vezetésével. Pálos Miklós államtitkár a hazai kisebbségek referense, ő pedig a határon túli magyaroké. - Lényegi egyetértés van a parlamenti pártok között a kisebbségi kérdésben. A határon túli magyarság ügyét az elmúlt negyven évben a magyar kormányok bűnös módon negligálták. /Tóth Ádám: Interjú Entz Gézával. = Pesti Hírlap, jún. 29./
1990. június 29.
Fazekas János, Románia nyugalmazott miniszterelnök-helyettese Budapesten tartott sajtótájékoztatóján beszámolt a romániai kisebbségi jogokért folytatott küzdelméről. Csalódással tapasztalta, hogy Iliescu programbeszédében egy szót sem szólt a magyar kisebbség jogairól. Ezért Fazekas levéllel fordult Iliescu elnökhöz, ebben javasolta, hogy az elnök demokratikus nemzetiségi politikát folytasson, a parlament és az alkotmány ismerje el a magyar nemzetiséget mint nemzeti közösséget, amely a magyar nemzet szerves része, de területileg, gazdaságilag, politikai szervezettség szempontjából Romániához tartozik. Fazekas szorgalmazta a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó minisztérium megszervezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1990. június 29.
Kincses Előd 1989 őszén elvállalta a perbe fogott Tőkés László lelkész jogi képviseletét. A forradalom után a Nemzeti Megmentési Front, majd az Ideiglenes Nemzeti Tanács Maros megyei alelnöke lett. Márc. 19-én, a marosvásárhelyi pogrom idején arra kényszerítették, hogy lemondjon tisztségéről. Az RMDSZ szenátorjelöltként akarta indítani Kincses Elődöt, ettől a lehetőségtől azonban igazságtalan törvényszéki határozattal fosztották meg. Kénytelen volt elhagyni Romániát, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a Vatra Romaneasca le akar számolni vele. Azóta nem tudott hazatérni. Kincses Előd a vele készült interjúban kifejtette, hogy minden bizonyítás nélkül Smaranda Enachét és őt megfosztották attól, hogy indulhasson a választáson. Kincses Előd hangsúlyozta: Európa felé nem lehet dorongokkal menetelni. A románok a márciusi eseményekért csak magyarokat és cigányokat tartóztattak le. Nemrégen volt egy újabb tárgyalás, ahol tizennégy magyart és hét cigányt vontak felelősségre. Közben a marosvásárhelyi gyilkosságoknak hat magyar áldozata volt és egyetlen román, aki napokkal később halt bele sérüléseibe. Kincses Elődöt megidézték a Maros megyei ügyészségre, ami azt jelentette, hogy a büntetés legalább öt év lehet, különben nem ez a fórum lett volna illetékes. Kincses Előd arról is értesült, hogy letartóztatási parancs van ellene. Iliescu elnök eltűrte a Vatra Romaneascát, sőt támogatta megerősödését. Súlyos felelősség terheli Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt, amiért nem léptek fel a marosvásárhelyi erőszak ellen. Az sem lehet véletlen, hogy a Securitate régi tagjai és a leváltott pártvezetők éppen márc. 20-ig /három hónapig/ kaptak fizetést. Ezek az emberek újra akarták magukat hasznosítani. /Poór Csaba: Kincses Előd: Dorongokkal nem lehet Európa felé menetelni. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1990. június 29.
Kincses Előd máj. 26-án Ion Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét közölte a lap. A levélre azóta sem kapott választ. A levélben arra kérte Iliescut, hogy vizsgáltassa ki azt a helyzetet, amelybe a Vatra Romaneasca által szított ellenségesség miatt került. Kincses Előd kérte az ügyében nyomozók leváltását és az ügy áthelyezését. Az RMDSZ Maros megyei szervezete, Sütő András elnökön keresztül több mint hat hete hasonló kérést tett, amelyet 60 melléklettel támasztott alá, de kérésüknek nem fogadta el a főügyész. A marosvásárhelyi eseménykért felelős Gambra Gheorge ezredest nem vonták felelősségre. /Kincses Előd: Levél Ion Iliescu elnökhöz. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1990. június 29.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Hosszú Zoltán /Dés, 1944. jan. 13./ szenátor ügyvéd, Aradon él. A kollektív kisebbségi jogok biztosítéka a helyi önkormányzati rendszer kialakítása, ez sürgető feladat. A szórványmagyarság problémáiról beszélne a parlamentben. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1990. június 29.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Csapó I. József /sz. Kézdivásárhely, 1938. máj. 8./ képviselő Nagyváradon él, megszerezte a mezőgazdaságtudomány doktora címet, az Agrokémiai Hivatal osztályvezetője volt, jelenleg a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Kiemelt feladatnak tartja a parlamentben a magyar nemzeti kisebbség jogainak érvényesítését, a demokratikus jogállam megteremtését és a nemzetiségi törvény megalkotását. A magyar nemzeti kisebbség kollektív jogait a nemzetiségi törvény biztosítaná. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1990. június 29.
Májusban a Nyárád menti kórustalálkozón 14 magyar dalárda állt színpadra. Birtalan József marosvásárhelyi zeneszerző, a magyar kórusmozgalom lelkes pártfogója elmondta, hogy 14 év után volt utoljára kórustalálkozó a Nyárád mentén. Nagy Ferenc jobbágyfalvi zenetanár jelezte, hogy újraindítaná a rendezvényt, ezt helyesléssel fogadták. A kórustalálkozón jelen volt a szászcsávási kórus is. Szászcsáváson 150éve létezik kórus és jelenlegi is szinte minden lakos tagja a kórusnak. Birtalan József is indított kórust. Közzétett felhívására sokan jelentkeztek. Fejér Elemér marosvásárhelyi zenetanár februárban felhívásában javasolta az Erdélyi Magyar Dalosszövetség megalakítását. Úgy látja, hogy az újraalakítandó EMKE vállalhatná a szövetség vezetését. Fejér Elemér hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a kórusvezetők képzésére. /Máthé Éva: Újra az EMKÉ-ben? = Valóság (Bukarest), jún. 29./
1990. június 30.
Gazda László a Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) hasábjain közreadott néhány történelmi megállapítást a csángók történetéről. A lap románul is összefoglalta írását. Ennek alapján megtámadta Gazda László írását a Cuvintul Nou Sepsiszentgyörgyi román lap, ahol egy nevét nem vállaló szerző azt állította, Gazda László megállapításait magyar forrásokra alapozta. Ez természetesen nem igaz. Gazda László most a Háromszékben közreadta cikkét. A román nép legnagyobb történetíróit idézte, Cantemirt és Iorgát. Dimitrie Cantemirt először 1769-ben Hamburgban megjelent Moldva leírása című könyvében írt a Moldvában élő magyarokról, megállapítva: "Mivel a magyarok megingathatatlanok voltak pápista törvényükben, megőrizték országuk nyelvét." A legnagyobb román történetíró, Nicolae Iorga Romania, cum era pina la 1918 című könyvében szintén elismerte, hogy a moldvai magyarok az 1200-as évek óta élnek falvaikban. A magyarok, írta "a XIII. század elején leereszkedtek a kunok katolikus püspökségének földjére, eljutva zen az úton a Szeret vizéig. Annyi század eltelte után megőrizték régi székely nyelvüket és törvényüket." /Gazda László: Kik is a moldvai csángók? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./
1990. június 30.
Megjelent a Felebarát /Kolozsvár/ második, pünkösdi száma, a szórványban élők gyülekezeti lapja. Vetési László folyóiratában alig ismert református gyülekezetekről olvashatunk: Bürkös, Szentágota, Hégen, Celina, Magyarsárd, Nádaskóród, Fejérd gyülekezeteiről. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), jún. 30./
1990. június 30.
Az Evangélikus Harangszó /Szecseleváros/ második száma is napvilágot látott. A nyolc oldalas, havonta megjelenő újságban elmélkedések, vallásos versek olvashatók. /Üzenet (Marosvásárhely), jún. 30./
1990. június 30.
Az 1985-ben megszüntetett, majd 1990. januárjában újraindult Művelődés folyóirat második, februári számában olvasható Illyés Gyula sokáig csak kéziratban terjesztett verse, az Egy mondat a zsarnokságról, valamint Sütő András Advent a Hargitán című színműve, melynek budapesti bemutatójára nem engedték el a szerzőt. Ugyanebben a számban Egyed Ákos írt Erdély Széchenyijéről, Mikó Imréről. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), jún. 30./
1990. június 30.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Szőcs Géza /sz. Marosvásárhely, 1953, aug. 21./ szenátor Kolozsváron él, az RMDSZ főtitkára. Hazatért nyugatról. A parlamentben az alkotmány kidolgozásához kell kezdeni, privatizálás szükséges, sajtótörvény, továbbá meg kell teremteni a törvényes kereteket a Bolyai Egyetem létrehozásához. A nemzetiségi statútumot az alkotmányba kell iktatni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
1990. július 1.
Petre Roman miniszterelnök júl. 1-jén Svájcban nyilatkozott, a kelet-európai változásokkal kapcsolatos szimpóziumon: a júniusi bukaresti események miatt letartóztatottak közül több mint 170 foglyot bíróság elé állítanak, erőszakos cselekmények miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1990. július 1.
Az ellenzéki pártok képviselői Bukarestben találkoztak a Közös Piac küldöttségével, ahol Domokos Géza hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs elképzelése a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban, a gyakorlati kérdéseket elodázzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
1990. július 1.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Borbély László /sz. Marosvásárhely, 1954. márc. 26./ képviselő közgazdász, Marosvásárhely él, jelenleg a helyi tanács alelnöke és a helyi RMDSZ titkára. Legfontosabbnak tarja a kapcsolatteremtést a különböző pártokkal. A tanügyi törvény kidolgozása létfontosságú, ki kell dolgozni a Nemzetiségi Statútumot, Nemzetiségi Minisztériumra van szükség. A nemzetiségi kollektív jogokat el kell ismerni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1990. július 1.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Kerekes Károly /sz. Marosvásárhely, 1947. dec. 14./ képviselő jogász Marosvásárhelyen. Sajtótörvény szükséges, amely véget vet az uszításnak. Nemzetiségi törvény és új alkotmány kidolgozása szükséges. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1990. július 2.
Az új kormány ünnepélyesen bemutatkozott júl. 2-án az elnöki székházban, Iliescu elnök gratulált a kormány tagjainak. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
1990. július 2.
Sajnálattal vették tudomásul, hogy Budapesten az Országgyűlés nem fogadta el a nemzeti kisebbségek képviseletét biztosító törvényjavaslatot, olvasható az RMDSZ vezetősége és parlamenti csoportja júl. 2-i közleményében. Kérik az Országgyűlést, tűzze újra napirendre ezt a kérdést, és biztosítsa a lehetőséget, hogy valamennyi kisebbség képviseltethesse magát a törvényhozásban. /RMDSZ-közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
1990. július 3.
A román külügyminisztérium júl. 3-án szóbeli jegyzéket intézett a magyar külügyminisztériumhoz: visszautasította azt, hogy a magyar fél megalapozatlanul véleményt mondott a június 14-15-i bukaresti eseményekről. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események a magyar fél szerint pogrom jellegű magyarellenes megnyilvánulás volt, a román fél szerint ez ellentétben áll a tényekkel. A magyar fél kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentést. A román fél nyilvánosságra fogja hozni a jelentést, amint bemutatták a parlamentnek. A román fél a megbékélés szellemében közelíti meg a kérdéseket, a magyar fél nem kíván ebben a szellemben cselekedni, hanem a konfrontáció szellemében tevékenykedik. /Románia külügyminisztériumának jegyzéke a magyar külügyminisztériumhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
1990. július 3.
A Hargita megyei Törvényszék júl. 3-án ítéletet mondott az oroszhegyiek ügyében, Nagy Istvánt, Vass Kis Elődöt, Nagy Imrét és Ambrus Pált egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítélte, minősített emberölésért. A védők fellebbeztek. A következő tárgyalás Bukaresten lesz. /Oroszhegy. = Hídfő (Székelyudvarhely), júl. 18. - 9. sz./
1990. július 3.
Megjelent az Erdélyi Futár, a Független Magyar Párt lapjának első száma. A lap ismerteti ennek a rejtélyes pártnak a programtervezetét. A párt történelmi nemzeti párt, a Magyar Párt jogutódjának vallja magát. Nemzetiségi minisztérium felállítása szükséges. A párt támogatja a kisebbségi parlament tervét, a magyar nyelv legyen a magyarok által lakott területen teljes jogú államnyelv stb. - Megtudhatjuk azt is, hogy Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a párt, a hol megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Lőrincz László egyetemi tanár, az országos vezetőség tagjai: Böszörményi Albert, Kiss Kálmán, Kollár József, Molnár Kovács István és Kocsis Károly. /Erdélyi Futár (Szatmárnémeti), júl. 3. - főszerkesztő: Krilek Sándor/
1990. július 4.
Júl. 4-én Bukarestbe érkezett Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök, eleget téve Petre Roman kormányfő meghívására. A gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak, továbbá a műszaki-tudományos együttműködésről. A bolgár vezetőt fogadta Iliescu államelnök is. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
1990. július 4.
A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztálya nyilatkozatot adott ki /aláírói: Demény Lajos, Tüdős István, Gergely László és Murvai László/ arról, hogy egyes vezetők önhatalmú intézkedésekkel újabb nemzetiségi összetűzéseket próbálnak kierőszakolni. Erre hoznak példákat: a/ Adrian Motiu államtitkár felelősségre vonja az illetékes szerveket a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban végbemenő "borzalmas események" miatt. A kivizsgálás nem talál semmilyen törvénybe ütköző cselekményt. b/ A tanügyminisztériumi és parlamenti közös küldöttséget "magánszemélyek" megakadályozták, hogy elvégezzék feladatukat, majd kitoloncolták őket Maros megyéből. c/ A Bolyai Líceumban csalással vádolták a román vizsgákat, de kiderült, a vád alaptalan. d/ A marosvásárhelyi Bolyai Líceumot februári miniszteri határozattal szept. 15-től önálló magyar líceumnak nyilvánították, ennek ellenére a meglevő román osztályok számát tovább növelték. e/ Az anyanyelvi felvételi vizsga jogát Mihai Sora tanügyminiszter áprilisi körlevele megerősítette, a máj. 12-i 521-es kormányhatározat ezt szentesítette, ennek ellenére mindezt egy minisztériumi körlevél érvénytelenítette. Csak a nemzetiségi osztály fellépése nyomán sikerült a törvénytelen körlevelet visszavonatni. f/ A Maros megyei tanfelügyelőség több, a minisztérium által engedélyezett magyar osztály megnyitását nem engedi. g/ Minisztériumi határozat engedélyez hét magyar egészségügyi osztályt, de ezt néhány megyei tanfelügyelőség nem hajtja végre. Miniszterelnöki jóváhagyásra volt szükség, ezután is igyekeztek akadályokat gördíteni. h/ Adrian Motiu államtitkár 49/A.M.M. leirata érvényteleníti Demény Lajos miniszterhelyettes rendeleteit és szigorú felelősségrevonást követel. A felsoroltak miatt a minisztériumi magyar nemzetiségi osztálya csak törvényes úton hozott határozatokat fogad el. /A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztályának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
1990. július 4.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Frunda György /sz. Marosvásárhely, 1951. júl. 22./ képviselő ügyvéd, Marosvásárhelyen lakik. Frunda hangsúlyozta, hogy a parlamentben és azon kívül is csak a párbeszéd útján lehet egymás elveit megismerni. A dialógusnak elvszerűnek és őszintének kell lenni. A parlamentben a legfontosabb a nemzetiségi törvény, önkormányzati törvény és tanügyi törvény megalkotása. Az új alkotmánynak magába kell foglalnia a nemzetiségi egyéni és kollektív jogok összességét. Biztosítani kell az óvodától az egyetemig az anyanyelven tanulást. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
