|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 814 találat | lapozás: 1-30 ... 751-780 | 781-810 | 811-814 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: 2017. március 2.Tiltakozás a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumot sújtó kisebbségellenes diszkrimináció és hatalmi visszaélés ellenA magyarellenes elnyomás bevált eszközének bizonyul Romániában az igazságszolgáltatás. Példa rá a magyar szimbólumok és feliratok elleni bírói ítéletek sokasága, magyar közéleti szereplők gyakran alaptalan meghurcolása, vagy a magyar és egyházi tulajdonok jogi úton való elbitorlása. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium botrányos esetét követően jelenleg a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ellenében folyik a hajsza. A felekezeti iskola november óta tartó ellehetetlenítésének – ez esetben – az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a főszereplője, mely a nemzetközileg támogatott korrupcióellenes küzdelem örve alatt, másfelől a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus elve mentén sajnálatos módon kisebbségellenes, diszkriminatív tevékenységre ragadtatja magát, halvány esélyt sem engedve arra, hogy kisebbségi, közösségi jogaink eme nyilvánvaló sérelmét egykönnyen orvosolni tudjuk. Más szóval: a demokratikus jogrend eszköztárát használja fel az államhatalom a kisebbségi jogok csorbítására, egyházi és anyanyelvi jogaink elnyomására. Az Európai Parlament plénumán tegnap késő este ez ellen emelte fel a szavát Tőkés László európai képviselő. Rövid időre korlátozódó felszólalásában a vásárhelyi katolikus gimnázium diákjainak szüleivel szemben foganatosított ügyészségi kihallgatások, valamint a Maros megyei tanfelügyelőség intézkedéseinek törvénytelen voltát leplezte le, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a sorozatos hatósági túlkapások a tanintézet mintegy 400 tanulójának az őszi beiskolázását, végtére pedig magának az iskolának a létét fenyegetik. „Tiltakozom a magyar egyházi iskolánkat sújtó kisebbségellenes diszkrimináció és hatalmi visszaélés, valamint a szülők megfélemlítése ellen!” – ezekkel a szavakkal zárta beszédét, Antonio Tajani EP-elnök közbelépését kérve az iskola, a szülők és a gyermekek védelmében. Csak remélni lehet, hogy az RMDSZ a jelenlegi kritikus helyzetben nem marad a hangzatos elítélő nyilatkozatok szintjén, Potápi Árpád János és Soltész Miklós magyar államtitkárok tiltakozása pedig halló fülekre talál a román hatóságoknál. Teodor Meleşcanu és Szijjártó Péter külügyminiszterek legutóbbi budapesti találkozása szintén a megoldás megtalálására nyújthat esélyt, mint ahogyan Kincses Előd ügyvédnek a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz benyújtandó keresete is hozzájárulhat a tarthatatlan iskolai helyzet orvoslásához. Ma reggel a néppárti magyar EP-képviselők Antonio Tajani elnök kisebbségügyi tanácsadójával, Markus Warasinnal való találkozása alkalmával Tőkés László külön is szót emelt a marosvásárhelyi gimnázium védelmében. tokeslaszlo.eu/cikk 2017. március 4.A kormányellenes tüntetőkkel elnézőbbek, mint a székely felvonulókkalA csendőrség két bírságot rótt ki a Marosvásárhelyen szervezett kormányellenes tüntetések során, azt is éjszakai hangoskodásért. Eközben a tavalyi székely szabadság napján megbüntetettek esetében annak a bírságának az eltörlése ellen is fellebbeztek, aki ott sem volt a felvonuláson. A Vásárhelyi Hírlap utánajárt annak, hogy milyen intézkedéseket foganatosítottak a marosvásárhelyi közfelügyeleti hatóságok a közterület-foglalással, hangos bekiabálásokkal, bannerlengetéssel járó többnapos kormányellenes utcai megmozdulások alkalmával, illetve hogy hol tartanak az évente egyszer, egyetlen helyszínen, előre bejelentett módon néhány órás felvonulással kapcsolatos ügyek, amelynek célja felhívni a figyelmet Székelyföld autonómiaigényére. „A 13-as sürgősségi kormányrendelet visszavonását követelő megmozdulásokat Marosvásárhely főterén is tartottak, ezeket mindannyiszor a megyei csendőrség alakulatai biztosították” – tájékoztatott Adina Chiș szóvivő, majd a Tudor lakónegyedbeli mobilegységhez irányított további információkért. „A tiltakozások rendben, különösebb incidensek nélkül zajlottak. A csendőrség két esetben rótt ki bírságot, február elsején, egyenként 200 lej értékben. Az 1991. évi 61-es számú törvény 2-es bekezdésének 25-ös pontja alapján csendháborításért kaptak bírságot hangosbemondóba kiabáló fiatalok, a jogszabály szerint ugyanis 22–23 órakor egy rendezvény esetében is abba kell ezt hagyni, ők azonban éjjeli 1 órakor is ordibáltak” – tájékoztatta az újságot Anca Roxana Moțoc szóvivő. Ami a kormányellenes tiltakozások jóváhagyását, tudomásul vételét illeti, megtudtuk, hogy a reformigénylő civil megmozdulásokon előszeretettel résztvevő és támogató Szabad Emberek Pártja nem nyújtott be engedélyezési kérelmet, illetve előzetes bejelentést. Az események hevében, az utolsó napokban valaki azt állította, hogy benyújtotta a jóváhagyási kérelmet. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szóvivőjétől, Cosmin Blagától úgy értesültünk, hogy ezeken a demonstrációkon spontán gyűltek össze az emberek, a hirdetést, szervezést nem vállalta fel senki, így jóváhagyási kérelmet sem nyújtottak be. Március másodikáig nem született jogerős ítélet arra vonatkozóan, hogy a tavalyi székely szabadság napja után a csendőrség által csendháborításért, engedélyezetlen rendezvényen való részvételért, illetve szervezésért megbírságoltak esetében töröljék el a bírságot. A hatóságok intézkedése, így a bírságról szóló kiállított jegyzőkönyvek ellen hatvanhat esetben emeltek kifogást a polgárok, és alapfokon minden esetben a jogtalanul megbírságoltaknak kedvező ítélet született. „Hatvanhat határozatban érvénytelenítették a büntetéseket, és mindannyi alapfoki határozattal szemben fellebbezett a csendőrség, függetlenül attól, hogy az illető megbírságolt személy ténylegesen részt vett-e a rendezvényen, vagy bizonyítékokkal igazolta, hogy nem volt ott. Az összes ügyben kitűzték a tárgyalások időpontjait, ezek március 10. utánra esnek, tehát az idei székely szabadság napja előtt, legalábbis máig (március 2. – szerk. megj.) a Törvényszék nem hozott ítéletet, azaz nem született jogerős ítélet, amelyben elutasítsák a csendőrség fellebbezését” – tájékoztatott a felperesek ügyvédje, Kincses Előd. Hozzátette, egyetlen kivétellel az összes ügyben teljes mértékben eltörölték a bírságot, a Székely Nemzeti Tanács elnökének, Izsák Balázsnak szervezésért kiállított jegyzőkönyvben szereplő 10 ezer lejes bírságból azonban 6000 lejt töröltek el, 4000-et „meghagytak”. „Ebben az ügyben mi fellebbeztünk, a tárgyalást május 2-ára tűzték ki” – tudtuk meg az ügyvédtől. Előzetesen bejelentették, pénteken egyeztetnek Az idei székely szabadság napi megemlékező rendezvény március 10-én, jövő pénteken 16 órakor kezdődik a marosvásárhelyi Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél, ahonnan a hagyományoknak megfelelően a város főterére vonulnak a résztvevők a prefektúra elé. „Ezen a napon fog megmérettetni az az erkölcsi erő, amely tizenötödik éve szembesíti a román hatóságokat és a közvéleményt a székely nép akaratával, autonómiakövetelésével. Alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de szívós kitartással igényeljük a szabadságot: az államon belüli önrendelkezést” – fogalmazott felhívásában az SZNT elnöke, Izsák Balázs. Az SZNT elnöke pénteken egyeztet a marosvásárhelyi csendőrség illetékeseivel az esemény biztosításáról. Ez egyébként eddig is így történt, gond és nézeteltérések nélkül, ráadásul az idei megemlékezés és felvonulás megtartásáról szóló előzetes bejelentést már két évvel ezelőtt, 2015-ben benyújtották a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz (az 1991. évi 60-as számú törvény értelmében ezt a rendezvény előtt legalább 48 órával kell megtenni), Izsák Balázs pedig nemrég írásos emlékeztetőt küldött az önkormányzatnak és a csendőrségnek, amire választ nem kapott. Az SZNT elnöke korábban a Vásárhelyi Hírlapnak kijelentette: a gyülekezési szabadságról rendelkező törvény értelmében az előzetesen bejelentett rendezvényeket a polgármester csak a benyújtástól számított 48 órán belül tilthatja meg. Erre azonban nem került sor, ráadásul a marosvásárhelyi táblabíróság tavaly július elején jogerősen kimondta, hogy a 2016-os székely szabadság napjának 2015-ös bejelentése érvényes volt – eszerint tehát a 2017-es is az. Megemlékezés világszerte Az Érden bejegyzett Székelyföldért Társaság elnöke, György-Mózes Árpád március 2-án arról tájékoztatott, hogy Székely Vértanúkkal kapcsolatos megemlékezések 2017-ben a marosvásárhelyi mellett lesznek Budapesten, Budaörsön, Sárospatakon, Szolnokon, Münchenben és Zürichben is, viszont a korábbi évek alapján valószínűleg a világ távolabbi pontjain, például Isztambulban is csatlakoznak. Gáspár Botond Székelyhon.ro 2017. március 6.Elfogadhatatlan a tanfelügyelőség eljárásaMivel nem létezik egy végleges és visszavonhatatlan bírói ítélet, amely kimondja, hogy a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumot törvénytelenül hozták létre, elfogadhatatlan a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsának határozata, amit írásban is közölt az iskolával, és amelyben megtiltja, hogy a cikluskezdő előkészítő, ötödik és kilencedik osztályokba diákokat írjanak be. A tanfelügyelőség átirata a korrupcióellenes ügyészség által folytatott kivizsgálásra hivatkozik, ez azonban végleges bírói ítélet hiányában törvénysértő, mivel nem veszi figyelembe az ártatlanság vélelmét. Ezért az iskola és a szülők nevében Kincses Előd ügyvéd előzetes panaszt nyújtott be a tanfelügyelőségre és a prefektushoz. Ebben azt kéri a kormányhivatal vezetőjétől, hogy lépjen közbe a tanfelügyelőség által elkövetett hivatali hatalommal való visszaélés megszüntetése érdekében. Kincses Előd a Római Katolikus Líceum képviseletében, a szülők egyetértésével beadvánnyal fordult a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsához is, hogy a szülők kihallgatása során a DNA ügyészei által elkövetett visszaélések kivizsgálását kérje, és a történtekről tájékoztatót küldött az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyészének, Laura Codruţa Kövesinek is. Kérte azt is, hogy rendeljék el a szülők tanúként való meghallgatásának betiltását is, ti. a nyomozati eljárás a líceum létrehozásának körülményeit vizsgálja, amiről a szülőknek nincs tudomása, mivel ők a már létező iskolával kerültek jogviszonyba. BODOLAI GYÖNGYI Népújság (Marosvásárhely) 2017. március 7.Elutasították a csendőrség fellebbezésétMegszületett az első jogerős ítélet a Maros Megyei Törvényszéken Március 3-án a Maros Megyei Törvényszék elutasította a marosvásárhelyi csendőrség azon fellebbezését, amelyben azt kérte, hogy a Simon Zsoltra kiszabott ezerlejes büntetést tekintse törvényesnek, és vonja vissza a szabálysértési jegyzőkönyv megsemmisítésére vonatkozó bírósági ítéletet – tájékoztatott hétfőn Kincses Előd ügyvéd. Elmondta, hogy tavaly március 10-én, a székely szabadság napja alkalmával a Siculitas Egyesület a csendőrséggel közölte annak az ötven személynek a listáját, akik segítik őket a rendfenntartásban. Miután a szóvivő az eseményt követően azt nyilatkozta, hogy semmiféle rendbontás nem történt, a csendőrség ezerlejes büntetéseket kezdett kibocsátani az illető személyek címére, akik tulajdonképpen a munkájukat segítették. – A szabálysértési büntetések ellen mind az ötven személy panasszal élt, és a bíróság első fokon valamennyi esetben eltörölte azokat. – Az elsőfokú döntést a csendőrség valamennyi esetben megfellebbezte. A mai napig egyetlen jogerős határozat született: folyó év március 3-án a Maros Megyei Törvényszék elutasította a csendőrség fellebbezését, amelyben azt kérte, hogy a Simon Zsoltra kiszabott ezerlejes büntetést tekintse törvényesnek, és vonja vissza a szabálysértési jegyzőkönyv megsemmisítésére vonatkozó bírósági ítéletet. – Az ítélet csak Simon Zsoltra vonatkozik? – Csak Simon Zsoltra jogerős. Ötven embert büntettek meg ezer lejre, az első fokú döntés helyt adott a panasznak, eltörölte a jegyzőkönyvet és a büntetést. A csendőrség minden esetben fellebbezett, de a mai napig csak egyetlen fellebbezést bírált el a megyei törvényszék. Március 3-án hozott jogerős ítéletet a Simon Zsolt ügyében, hogy szabálysértő volt a büntetések kiszabása. – És mi van a többi 49-cel? – Az ügyük még folyamatban van. Negyvenkilenc fellebbezési tárgyalás még hátravan ezzel kapcsolatban. Ezenkívül még lesz kb. negyven tárgyalás azokkal, akik állítólag hangoskodtak a felvonulás alkalmával. Vagyis csendháborítók, noha az Európai Emberjogi Bíróság kimondta, hogy természetes, hogy egy tüntetésen az emberek kiabálnak. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a székely szabadság napján 2016-ban és 2017-ben tartandó felvonulást és tüntetést még 2015 márciusában jelentette be a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban a Siculitas Egyesület. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg. Ezért utasította a bíróság jogerős ítéletben a tiltakozások tudomásulvételére a polgármestert. A csendőrök tavaly márciusban arra hivatkozva bírságoltak, hogy a demonstráció szerintük nem rendelkezett engedéllyel, és a bírságokat már csak a bíróság semmisítheti meg, azok esetében, akik óvást emeltek ellene. A csendőrség a felvonulás után egy héttel közölte, hogy a videofelvételek tanulmányozása után nyolcvannégy ember bírságoltak meg összesen 70 800 lej értékben: a résztvevőket csendháborításért, a szervezőket azért, mert „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek”. A csendőrség szóvivője szerint a csendőrség törvényesen járt el, az érintettek többsége azonban ezt kétségbe vonta, és a közigazgatási bírósághoz fordult, kérve a bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítését. MÓZES EDITH Népújság (Marosvásárhely) 2017. március 8.Kettős mércét alkalmaz a román csendőrség a tüntetőkkel szembenA Vásárhelyi Hírlap szerint a marosvásárhelyi csendőrség példátlan szigorral járt el a székelyek autonómiaigényét kinyilvánító, tavaly márciusi bejelentett tüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben, ugyanaz a csendőrség azonban csupán két embert bírságolt meg az elmúlt hetek be sem jelentett kormányellenes tüntetései miatt. A marosvásárhelyi napilap nemrég hasonlította össze a tavalyi székely szabadság napjával kapcsolatos hatósági fellépést azzal a móddal, ahogyan a hatóságok a kormányellenes tüntetéseket kezelték. Amint a városháza szóvivőjétől megtudták, a marosvásárhelyi kormányellenes megmozdulások spontán módon szerveződtek, senki nem jelentette be ezeket. A csendőrség szóvivője a lapnak elmondta: a tiltakozások különösebb incidensek nélkül zajlottak. A csendőrség mindössze két esetben rótt ki egyenként 200 lej értékű bírságot csendháborításért. Két olyan fiatalt bírságoltak meg, akik éjjel egy órakor hangosbemondót használva ordítoztak Marosvásárhely főutcáján. A székely szabadság napja alkalmából tavaly márciusban tartott marosvásárhelyi felvonulást és autonómiatüntetést a csendőrség utólag annak ellenére engedély nélküli megmozdulásként kezelte, hogy a rendezvényt a szervezők bejelentették. A bejelentés törvényességét a bíróság alapfokon a tüntetés előtt, jogerősen pedig a tüntetés után ismerte el. A megmozdulás végén a csendőrség szóvivője az MTI-nek azt mondta: nem történt rendbontás a rendezvényen. Egy héttel a rendezvény után azonban a csendőrség közel száz, felvételeken azonosított, illetve a szervezők által rendfenntartókként bejelentett személyt bírságolt meg – nyilván felsőbb utasításra. Az erőszakszervezet közleménye szerint 50 ember azért kapott összesen 61 ezer lej értékű bírságot, mert az érintettek be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek és szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek. Emellett 34 embert csendháborításért bírságolt meg a rendőrség, összesen 9800 lej értékben. E bírságok érvénytelenítését a bíróságon kérték az érintettek. A Vásárhelyi Hírlapnak Kincses Előd ügyvéd elmondta: első fokon eddig hatvanhat bírságolási jegyzőkönyvet érvénytelenített a bíróság, a csendőrség azonban valamennyi esetben fellebbezett az ítélet ellen. Másodfokon egyik ügyben sem született még ítélet. https://itthon.ma/erdelyorszag 2017. március 8.Csak tíz személy felvonulását engedélyezte a vásárhelyi polgármesteri hivatalA marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a székely szabadság pénteken tartandó napjára csak a székely vértanúk emlékműve melletti megemlékezést hagyta jóvá, a résztvevők felvonulását nem, és még kevésbé azt, hogy a résztvevők az úttesten vonuljanak – közölte egy közleményben a hivatal szerdán. A polgármesteri hivatal a dokumentumban megjegyezte: a szervezők rendelkezésére bocsátja a Mihai Eminescu Központ nagytermét, „hogy ott kulturális rendezvényeket tartsanak a székely szabadság napja alkalmából". Azt is hozzátette, hogy a polgármesteri hivatal „jóváhagyta hogy legfeljebb tíz résztvevő a prefektusi hivatalhoz menjen, és ott petíciót nyújtson be, amint azt a törvény írja" – áll a közleményben. A hivatal álláspontja szerint a székely szabadság napja résztvevői kizárólag a járdán távozhatnak a megemlékezés helyszínéről. Kincses Előd ügyvéd, a megmozdulás szervezőinek a jogi képviselője az MTI-nek elmondta, a városháza nem is tájékoztatta a székely szabadság napja szervezőit, csupán a sajtóközleményben rögzítette álláspontját. Az ügyvéd egyértelműen hivatali hatalommal való visszaélésnek tekintette a városháza állásfoglalását. Emlékeztetett rá, hogy tavaly júniusban jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a 2016-os és 2017-es demonstráció 2015 elején tett bejelentése jogszerű volt, és a bíróság arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy vegye tudomásul a bejelentést. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg. Kincses Előd átiratban kérte a csendőrséget, hogy járjon el a szervezőkkel múlt pénteken kötött megegyezésnek megfelelően. László György, a Marosszéki Székely Tanács elnöke egy szerdai sajtótájékoztatón elmondta: arról állapodtak meg, hogy a csendőrség biztosítja a tiltakozók felvonulását az úttest egyik sávján. Lucian Goga prefektus egy szerdai sajtóbeszélgetésen elmondta: a belügyminisztériumnak alárendelt rendfenntartó egységek mindent megtettek azért, hogy a megmozdulás normális körülmények között, a törvények betartásával folyjon le. A prefektus ugyanakkor nyugalomra, megértésre szólította fel a résztvevőket. „Mindenkinek jogában áll hangot adni a vágyainak, gondolatainak, de csakis a törvény betartásával, a közrend és a csend háborítása nélkül" – jelentette ki a prefektus. Lucian Goga ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a megmozdulás a kölcsönös tisztelet jegyében fog lezajlani, hiszen – mint megemlítette – Marosvásárhelyen több etnikum él együtt. A Székely Nemzeti Tanács pénteken délután helyi idő szerint 16 órára hívta a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékműve mellé a székelyeket, hogy ott a Habsburg-ellenes székely szervezkedés miatt 1854. március 10-én kivégzett vezetőire emlékezzenek, majd a prefektusi hivatal elé vonuljanak kinyilvánítani a székelység autonómiaigényét. MTI Erdély.ma 2017. március 9.A felvonulást nem engedélyezik (Székely szabadság napja)Miután László György, a Marosszéki Székely Tanács elnöke tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta: idén problémamentesnek tűnik a pénteki marosvásárhelyi megemlékezés előkészítése, és valóban úgy tűnt, hogy ezúttal a csendőrség mobil egysége és a prefektúra is partnere lesz a szervezőknek, a rendezvényeket jóváhagyó bizottság tegnapi ülése után – ahol a helyi rendőrség parancsnoka és a polgármester is részt vett – a városháza sajtóközleményben jelentette be, hogy a székely szabadság napjára csak a székely vértanúk emlékműve melletti megemlékezést hagyta jóvá, a felvonulást nem, és még kevésbé azt, hogy a résztvevők az úttesten vonuljanak. A polgármesteri hivatal a dokumentumban megjegyezte: a szervezők rendelkezésére bocsátja a Mihai Eminescu Központ nagytermét, „hogy ott kulturális rendezvényeket tartsanak a székely szabadság napja alkalmából”. Ugyanakkor a polgármesteri hivatal „jóváhagyta hogy legfeljebb tíz résztvevő a prefektusi hivatalhoz menjen, és ott petíciót nyújtson be, amint azt a törvény írja” – áll a közleményben. A hivatal álláspontja szerint a székely szabadság napja résztvevői kizárólag a járdán távozhatnak a megemlékezés helyszínéről. Kincses Előd, a megmozdulás szervezőinek jogi képviselője az MTI-nek elmondta, a városháza nem is tájékoztatta a székely szabadság napja szervezőit, csupán sajtóközleményben rögzítette álláspontját. Az ügyvéd egyértelműen hivatali hatalommal való visszaélésnek tekintette a városháza állásfoglalását. Emlékeztetett rá, hogy tavaly júniusban jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a 2016-os és 2017-es demonstráció 2015 elején tett bejelentése jogszerű volt, és a bíróság arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy vegye tudomásul a bejelentést. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg. Kincses Előd átiratban kérte a csendőrséget, hogy járjon el a szervezőkkel múlt pénteken kötött megegyezésnek megfelelően. László György, a Marosszéki Székely Tanács elnöke egy szerdai sajtótájékoztatón elmondta: arról állapodtak meg, hogy a csendőrség biztosítja a tiltakozók felvonulását az úttest egyik sávján. Lucian Goga prefektus egy szerdai sajtóbeszélgetésen elmondta: a belügyminisztériumnak alárendelt rendfenntartó egységek mindent megtettek azért, hogy a megmozdulás normális körülmények között, a törvények betartásával folyjon le. A prefektus ugyanakkor nyugalomra, megértésre szólította fel a résztvevőket. „Mindenkinek jogában áll hangot adni vágyainak, gondolatainak, de csakis a törvény betartásával, a közrend és a csend háborítása nélkül” – jelentette ki. Lucian Goga ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a megmozdulás a kölcsönös tisztelet jegyében fog lezajlani, hiszen Marosvásárhelyen több etnikum él együtt. A Székely Nemzeti Tanács pénteken 16 órára hívta a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékműve mellé a székelyeket, hogy ott a Habsburg-ellenes székely szervezkedés miatt 1854. március 10-én kivégzett vezetőikre emlékezzenek, majd a prefektusi hivatal elé vonuljanak kinyilvánítani a székelység autonómiaigényét. 2017. március 10.Székely szabadság napja: átlépné az akadályokat az SZNTBár a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás szervezői elé, a Székely Nemzeti Tanács leszögezte: az eredeti forgatókönyv szerint tartják meg a pénteki rendezvénysorozatot. Várhatóan idén sem marad konfliktusmentes a székely szabadság napján, pénteken tartandó megemlékezés, felvonulás és autonómiapárti tüntetés, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nevében eljáró Siculitas Egyesület szervez Marosvásárhelyen. Bár a rendezvénysorozat szervezői a törvény előírásai szerint – már 2015-ben – bejelentették az idei megmozdulást a polgármesteri hivatalban, a városháza szerdán közleményben jelentette be: pénteken csak a székely vértanúk emlékműve melletti megemlékezést hagyta jóvá, a résztvevők felvonulását nem, és még kevésbé azt, hogy a résztvevők az úttesten vonuljanak. A polgármesteri hivatal a dokumentumban megjegyezte: a szervezők rendelkezésére bocsátja a Mihai Eminescu Központ nagytermét, „hogy ott kulturális rendezvényeket tartsanak a székely szabadság napja alkalmából". Azt is hozzátette, hogy a polgármesteri hivatal „jóváhagyta, hogy legfeljebb tíz résztvevő a prefektusi hivatalhoz menjen, és ott petíciót nyújtson be, amint azt a törvény írja" – áll a közleményben. A hivatal álláspontja szerint a székely szabadság napja résztvevői kizárólag a járdán távozhatnak a megemlékezés helyszínéről. Nem térnek el a forgatókönyvtől A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csütörtökön közleményben szögezte le: véleményük szerint a polgármesteri hivatal sajtónyilatkozatban közölt tiltása törvénybe ütközik, s a rendezvényt az eredeti forgatókönyv szerint tartják meg. Kincses Előd, a megmozdulás szervezőinek jogi képviselője az MTI-nek elmondta, a városháza nem is tájékoztatta a székely szabadság napja szervezőit, csupán a sajtóközleményben rögzítette álláspontját. Az ügyvéd egyértelműen hivatali hatalommal való visszaélésnek tekintette a városháza állásfoglalását. Emlékeztetett rá, hogy tavaly júniusban jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a 2016-os és 2017-es demonstráció 2015 elején tett bejelentése jogszerű volt, és a bíróság arra kötelezte a polgármesteri hivatalt, hogy vegye tudomásul a bejelentést. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg. Kincses Előd átiratban kérte a csendőrséget, hogy járjon el a szervezőkkel múlt pénteken kötött megegyezésnek megfelelően. „Florea magyarellenessége nem meglepő már” Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján azt mondta, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester az elmúlt húsz évben mindig is magyarellenes módon nyilvánult meg, nem csoda, hogy ismét akadályokat próbál gördíteni a székely szabadság napján tartandó tiltakozó megmozdulás elé. A szövetségi elnök az MTI kérdésére válaszolva megjegyezte: „Dorin Florea már nem tudja meglepni". Csak azon csodálkozik, hogy még mindig vannak olyan magyar emberek Marosvásárhelyen, akik nem veszik észre Florea magyarellenességét. „Úgy emlékszem, hogy sem a bukaresti százezres kormányellenes tüntetést nem hagyta jóvá a polgármester, sem pedig a kolozsvári tízezrest, de ettől még felvonultak az emberek, és elmondták a véleményüket" – jelentette ki Kelemen Hunor. A politikus megjegyezte, ő maga egy korábban egyeztetett program miatt nem tud részt venni a marosvásárhelyi székely szabadság napján. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján a marosvásárhelyi rendezvényen való részvételre buzdította a háromszékieket, és megjegyezte: minden olyan rendezvényt fontosnak tart, amely erősíti a magyar közösséget. Az elöljáró szerint Marosvásárhelyen „tapintható a kettős mérce", hiszen míg az orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE) esetében egy hatályos törvény be nem tartása miatt senki nem vonja felelősségre az intézmény vezetőit, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében szülőket hallgat ki a korrupcióellenes ügyészség (DNA), és azt firtatják, hogy aki nem katolikus, mit keres abban az iskolában. Antal is egyértelmű visszaélésnek tartja, hogy a polgármesteri hivatal két nappal a rendezvény előtt közleményben jelezte, hogy nem engedélyezi a felvonulást. „Nem értem, hogy most, amikor Romániában a spontán tüntetések idejét éljük, egy hatóság miért foglal állást ilyen kérdésben" – szögezte le Antal Árpád, aki pénteken a sepsiszentgyörgyi megemlékezésen fog részt venni. Az SZNT 2004 óta szervez megemlékezést Marosvásárhelyen a székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszknél, a vértanúk kivégzésének évfordulóján, amelyet a székely szabadság napjává nyilvánított. A 2013-as, a 2014-es és a 2016-os rendezvény felvonulással és a régiók kialakítására vonatkozó kormányzati elképzelések elleni, a székelyföldi autonómiaigényt megjelenítő tiltakozással végződött. A szervezők becslése szerint mind a 2013-as, mind a polgármester által részben betiltott 2014-es felvonuláson tízezrek vettek részt. 2015-ben Dorin Florea polgármester hivatalosan is betiltotta a demonstrációt, melynek megtartásától el is álltak a szervezők. A csendőrség a 2016-os felvonulást is betiltottnak tekintette, és mintegy száz szervezőt és résztvevőt bírságolt meg, „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvény" szervezéséért, illetve ilyen rendezvényen való részvételért. A marosvásárhelyi táblabíróság azonban 2016. július elején jogerős ítéletben mondta ki, hogy érvényes volt a demonstráció 2015-ös bejelentése, és az első fokon eljáró bíróság közel hetvenet érvénytelenített a bírságolási jegyzőkönyvek közül. A március 10-ei megmozdulás szervezői szerdán elmondták: felvették a kapcsolatot a csendőrséggel, hogy a karhatalom – törvényes kötelezettségének eleget téve – biztosítsa az idei rendezvényt. A marosvásárhelyi hagyományos megmozdulás mellett csaknem tíz magyarországi és nyugati helyszínen lesz rokonszenvtüntetés, ezeket több helyütt a román külképviseletek előtt szervezik. Budapesten, a Hősök terén 18 órakor kezdődik a székely szabadság napi megmozdulás – közölték az SZNT vezetői. A Postaréttől a prefektúráig A székely szabadság napján tartandó megemlékezés pénteken 16 órakor kezdődik a Postaréten, a székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszknél, ahol többek közt a társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László is felszólal. A rendezvényen várhatóan beszédet mond a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamenti frakcióvezetője, Aitor Esteban Bravo, valamint Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) igazgatója is. A beszédeket követően Ferencz Csaba SZNT-alelnök felolvassa a résztvevők követeléseit tartalmazó petíciót, ezt követően a felvonulók elindulnak a prefektúra főtéri épülete felé, s a rendfenntartókkal kötött megállapodás értelmében az egyik közúti sávot is használhatják. A felvonulás után egy tíztagú küldöttség átadja a kormánynak szánt dokumentumot a prefektúra képviselőjének. A székely szabadság napja utolsó mozzanataként 19 órától díjátadó ünnepségre kerül sor a Kultúrpalotában, ahol az SZNT Gábor Áron-díjjal jutalmazza az Európai Szabad Szövetséget. Vásárhelyi vesztőhely 1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat: bágyi Török János kollégiumi tanárt, martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A szabadságharc leverése után, az önkényuralom idejében sok magyar hazafi nem tudott belenyugodni az ország függetlenségének elvesztésébe, így terveket kovácsoltak egy újabb, esetleg külföldi segítséggel szervezendő forradalom kirobbantására. Egyik ilyen terv volt a Makk-féle összeesküvés: Makk József volt tüzérezredes főszervező a Törökországban emigrációban tartózkodó Kossuthtól 1851-ben felhatalmazást nyert Habsburg-ellenes nemzeti felkelés hirdetésére. A szervezkedésben részt vett Török, Gálfi és Horváth is. A kormány tudomást szerzett a készülő felkelésről, Heydte tábornok érkezett Marosvásárhelyre a dolgok kikémlelésére. Árulója is akadt az összeesküvésnek Bíró Mihály személyében, aki megszerezte Török Jánostól a tervezeteket és átadta Heydtenak, ki 1852. január 24-én elfogatta a szervezkedőket. A haditörvényszék tartott felettük a vizsgálatot, melynek eredményeképp a foglyokat felségárulás és összeesküvés vádja miatt kötél általi halálra ítélték. 1854. március 10-én Postaréten állították fel a bitófákat, Nuppenau ezredes katonai parancsnok nem teljesítette a város polgárságának kérését, hogy az ítéletet megváltoztassa golyó általi kivégzésre. Már az 1860-as évektől mozgalom indult, hogy a székely vértanúk sírja fölé síremléket állítsanak. Lázár Ádám képviselő elnökletével szoborbizottság alakult, 1873. augusztus 10-én az emlékoszlop elkészítésével Aradi Zsigmond szobrászt bízták meg. A leleplezési ünnepséget 1875. június 27-én tartották. Krónika (Kolozsvár) 2017. március 13.Beiratkozás iskolahálózat hiányábanNincs meg az iskolahálózat elfogadott terve Marosvásárhelyen, ennek ellenére a hat évet szeptemberig betöltő gyermekeket csütörtökig be lehet íratni valamennyi állami és magániskola előkészítő osztályaiba. A tanintézményekről, amelyeket nem tudni, ki hagyott jóvá, táblázat látható a tanfelügyelőség honlapján, amelyen azt is feltüntetik, hogy hány gyermekre alapoznak. Ahol több jelentkezőre számítottak, az iskola körzetét alkotó utcák nevét is felsorolták. Egyetlen iskola nevét hagyta ki a tanfelügyelőség a sorból, a Római Katolikus Teológiai Líceumét. Holott az iskola megszüntetésére, a szülők és gyermekek meghurcolására, a pedagógusok helyzetének ellehetetlenítésére tett kísérletek ellenére 22 család szeretné a szóban forgó tanintézménybe íratni a gyermekét. Vallási meggyőződésből vagy egyszerűen azért, mert tudja, hogy gyermekbarát környezetben színvonalas munka folyik a szóban forgó iskola cikluskezdő osztályában is. A szülői igény ellenére, a tanfelügyelőség vezetőtanácsa megtiltotta az iskolának, hogy beírják a diákokat a cikluskezdő osztályokba. Az átirat a korrupcióellenes ügyészség által folytatott kivizsgálásra hivatkozik. Nem kell ahhoz jogásznak lenni, hogy megállapítsuk: törvénysértő rendeletről van szó. Végleges és visszavonhatatlan bírói ítélet hiányában, amely kimondja, hogy be kell zárni a Római Katolikus Teológiai Líceumot, az ártatlanság vélelmét figyelembe kell venni. Erre hivatkozva nyújtott be előzetes panaszt az iskola és a szülők nevében Kincses Előd ügyvéd a tanfelügyelőséghez és a prefektushoz, akitől azt kéri, hogy szüntesse meg a hivatali hatalommal való visszaélést a megyei oktatásügy vezetősége részéről. Amihez hozzátehetjük a törvények egyedi értelmezését is, hiszen addig, amíg nincsen érvényes tanácsi határozat arról, hogy hány iskola indulhat megyeközpontunkban, a beiratkozási procedúra alig tekinthető érvényesnek. Ha valamelyik iskolát nem szavaznák meg a tanácsosok, akkor hogyan számolna el a becsapott szülőkkel és gyermekekkel a tanfelügyelőség vezetősége? És mi történik abban az esetben, ha a Korrupcióellenes Ügyészségről mégis kiderül, hogy az iskolaidőben indított nyomozás során súlyos visszaéléseket követett el a katolikus iskolába járó gyermekek szüleivel, a diákokkal és a pedagógusokkal szemben? Ha törvénytisztelő, demokratikus országban élnénk, akkor nem lenne meglepő ez az eredmény a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsához több forrásból intézett beadványra adott válaszként sem. A téren az Alkotmánybíróság már megtette az első lépést, és hatáskörének a túllépése miatt elmarasztalta a DNA-t az inkriminált 13-as kormányrendelet ügyében indított kivizsgálás miatt. Ezúttal Románia legfelsőbb igazságügyi testülete bizonyíthatja, hogy kettős mércével méri-e a jogot, s hogy valóban helyzetének a magaslatán áll! BODOLAI GYÖNGYI Népújság (Marosvásárhely) 2017. március 18.Űzött vad a béke apostolábólBeszélgetés Kincses Előddel, Marosvásárhely „fekete márciusának” koronatanújával A Marosvásárhelyre készülő székelyudvarhelyiek lebeszélését tartja élete legnagyobb fegyvertényének. A „fekete március” után az országból elmenekülni kényszerülő Kincses Előd ügyvéddel a 27 évvel ezelőtti, polgárháborúval fenyegető események előéletéről is beszélgettünk. Egy 1990. január 12-én mondott beszédében így fogalmazott: „Ebben az országban, azt hiszem, a történelemben először megtörtént az a csoda, hogy a sofőr már rég meghalt, de a gépezet tovább gyilkol!” Honnan ez a jövőbe látás a nagy egymásra találás heteiben? – Az 1989. december végi események után néhány napig valóban azt hittük, végre bekövetkezik az a román–magyar történelmi megbékélés, amelyre immár közel száz éve hiába vártunk. De hamar érzékelni lehetett, hogy a véleményformálók és politikusok korántsem annyira magyarbarátok, mint az utca embere. Feltűnő volt például, hogy noha a legtöbb segély Magyarországról érkezett, azokról egyáltalán nem számoltak be a román nyelvű híradások. Aztán fokozatosan elkezdődött a kampány, amelynek célja az volt, hogy a forradalom utáni magyarbarát hangulatot magyargyűlölővé változtassa. A vásárhelyi Bolyai Farkas Líceum magyar jellegének, az orvosi és gyógyszerészeti egyetem önálló magyar tagozatának visszaállítására irányuló törekvéseinkkel való szembenállás mind-mind ezt jelezte. A magyarok destabilizálni akarják az országot, hangzott mindenhonnan, az állandó román félelem – Erdély elvesztése – meglovaglása zajlott. – Mit gondol, az éledező hatalom miért épp Marosvásárhelyt jelölte ki a Securitate aktiválásának legitimálását célzó események helyszínéül? – Marosvásárhely csak a második opció volt, eredetileg Szatmárnémetiben terveztek etnikai összetűzéseket kirobbantani a március 15-i megemlékezések alkalmával. A Vatra Românească nevű szervezet által felheccelt tömeg körbevette a szatmári Bălcescu-szobrot, a koszorúzások egyik tervezett helyszínét, így a koszorúkat végül a katolikus székesegyház melletti Krisztus-szobornál helyezték el. Román–magyar összetűzésre ugyan nem került sor, de a román tömeg a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának megyei alelnöke, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc lemondását követelte, akik ellen etnikai uszítás és pénzügyi visszaélések ügyében névtelen feljelentés is érkezett. Mivel azokban a napokban az RMDSZ alelnökeként Formanek volt a legmagasabb rangú itthon tartózkodó magyar vezető – Domokos Géza és a többiek épp egy román–magyar megbékélés témájában rendezett budapesti értelmiségi találkozón vettek részt –, Király Károly kíséretében március 19-én Bukarestbe utazott, hogy tájékoztassa Ion Iliescut a történtekről. Másnap reggel Iliescu előszobájában találkozott Gelu Voican Voiculescuval, aki már tudott arról, hogy bányászokkal teli vonatok várakoznak Székelykocsárdon, míg Zalatnán a mócokat tartják készenlétben. Vásárhelyen akkor már dúlt a csata. – Ön pedig lemondott a Nemzeti Megmentési Front (NMF) alelnöki tisztségéről. Mit remélt ettől a döntéstől: hogy ily módon sikerül elejét venni a további atrocitásoknak? – Miután március 19-én Király Károly hiányában a legmagasabb rangú helyi vezető voltam, román tömegek követelték a lemondásomat. Azt sem tudták, ki vagyok, de ezt kellett kiáltaniuk, amint a tömegben elvegyült egyik családi barátunk kiderítette. A székház erkélyéről azt mondtam nekik, hogy nem akarok a megbékélés útjába állni, és ha a választó testület levált, alávetem magam a döntésnek, de semmiképp sem az utca nyomásának. Úgy gondolkodtam, ne félemlíthessék, ne alázhassák meg általam a magyarságot. Az NMF ideiglenes tanácsának román tagjai – a vatrás Dumitru Poppal az élen – arra kértek, ne hozzam őket abba a helyzetbe, hogy ellenem kelljen szavazniuk, hiszen jól ismerik a munkásságomat. Inkább mondjak le. Belenyugodtam, lemondtam, és aznap este már el is utaztam Székelyudvarhelyre, ahol másnap tárgyalásom volt, az ügyvédi praxisomat ugyanis csak Maros megye területére függesztettem fel. – Sokak szerint sorsdöntő pillanatban a legjobb helyen volt, hiszen az események hírére fél Székelyföld készült indulni a vásárhelyi magyarok védelmére, ami polgárháborús következményekbe is torkollhatott volna. Ön is annyira súlyosnak érzékelte a helyzetet? – Még annál is riasztóbbnak. Székelyudvarhely főterén és két gyárban tízezer embert igyekeztem meggyőzni, hogy maradjanak otthon, miközben már rengeteg busz, több ezer ember állt indulásra készen. Hasonló módon sikerült helyben tartani a csíkszeredaiakat és székelykeresztúriakat is, a szentgyörgyieket pedig Király Károly nyugtatgatta. Meggyőződésem, hogy hatalmas vérontást sikerült megelőznünk, tudván a Székelykocsárdon már várakozó bányászokról s a Zalatna főterén összegyűjtött mócokról. Ezt tartom életem legnagyobb fegyvertényének. Amúgy meg téveszme, hogy a Securitatét – utódnevén SRI-t – akkor hozták volna újra létre, a decemberi események után a szekusokat maga Iliescu helyezte a hadsereg védelme alá, küldte őket háromhavi fizetett szabadságra, míg el nem érkezik a megfelelő pillanat az újraaktiválásukra. A fekete március kirobbantását inkább az indokolta, hogy a magyar veszéllyel riogatott román közvélemény fogadja el a gyűlölt Szeku visszaállítását. – A „béke apostolából” hogyan lett mégis űzött vad? Miért kellett Magyarországra menekülnie? – Az egyre erősödő fenyegetettségérzés miatt. A hatalom számára ugyanis mindezt követően is veszélyes ember maradtam, aki bármikor képes maga mögé állítani az embereket. Plusz, hogy nem voltam hajlandó besorolni a magyar díszpintyek közé. Miután az utolsó pillanatban nem került adásba egy interjú a televízió magyar műsorában, amelyben román nyelven részletesen elmeséltem a történéseket – s amelytől azt reméltem, hogy a román nyilvánosság előtt is egyértelművé teszi a dolgokat –, úgy éreztem, nem vagyok biztonságban. Autóval menekítettek előbb Nyárádszeredába, onnan Gyergyóditróba, majd az aradi NMF-vezető, Hosszú Zoltán segítségével Nagylaknál Magyarországra. Közben körözést adtak ki ellenem, de mielőtt az értesítés a határőrző szervekhez ért volna, én már a túloldalon voltam. A körözés tényét amúgy báró Kemény János éppen akkor kitelepedő fia, Kemény Árpád erősítette meg, aki a borsi átkelőnél látta a nevemet a körözöttek listáján. Egy ideig bizony Budapesten sem éreztem magam túl jól, ha valaki hosszasan jött mögöttem. – Miközben a „fekete márciust” követően sokan végleg elhagyták az országot, ön 1995-ben mégis a hazatérés mellett döntött. Miben bízott? Hiszen még mindig Iliescu és csapata volt hatalmon… – Elsősorban abban, hogy 1994-ben Románia csatlakozott a mifelénk CEDO-ként ismert Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Ezt követően kérést nyújtottam be tisztázandó, hogy zajlik-e ellenem bármilyen vizsgálat Romániában, amire azt a választ kaptam, hogy lezártnak nyilvánították azt a vizsgálatot, amelyet a közlemény szerint el sem kezdtek, noha marosvásárhelyi lakcímemre időközben több idézést is kikézbesítettek. Ezt követően úgy terveztem, hogy három hónapi kivárás után hazamegyek, végül azonban édesanyám műtétje miatt korábban indultam. Az édesapám temetésén ugyanis az ellenem folytatott eljárás miatt nem tudtam jelen lenni, azt a pillanatot örök fájdalomként hordozom magamban. – Itthon szembesült bármilyen retorzióval? – Nem, bár a hazatérésem hírére a Maros megyei főügyész újságírói kérdésre még úgy válaszolt, hogy ha rajta múlna, letartóztatna. Volt évfolyamtársam, a Văcăroiu-kormány külügyminisztere, Teodor Meleșcanu révén diplomata-útlevéllel jöhettem haza. Az iratot egy Ioan Oancea nevű konzultól vettem át, aki még tíz dollárral is megkölcsönzött, ennyibe került ugyanis az útlevél kibocsátása. Megkérdezte, mivel utazom, mire én azt válaszoltam neki, hogy vonattal. A nyomon követésemet jelzi, hogy amikor később találkoztunk, pontosan tudta, hogy a határt ugyan vonattal léptem át, utána azonban autóval utaztam tovább. Részben biztonsági okokból ugyanis a Magyar Televízió egy forgatócsoportjának kíséretében mentem haza. – Ma Tőkés László jogi képviselete mellett a hazai magyarság egy sor fontos ügyének képviseletét is ellátja a MOGYE-ügytől a marosvásárhelyi Római katolikus Gimnázium és a Székely Nemzeti Tanács peres dolgaiig. Mennyiben segíti munkájában, hogy annak idején a bukaresti egyetemen végezte a jogi tanulmányait? – Azontúl, hogy néha belebotlom egyik-másik évfolyamtársamba, nem nagyon. Annak idején két okból mentem egyetemre Bukarestbe, és nem Kolozsvárra, ahogy az erdélyi fiatalok többsége tette. Az egyik a román nyelv megtanulásának célkitűzése – az évfolyam egyetlen magyar diákja voltam –, másrészt válogatott atlétaként is szerettem volna kihasználni a fővárosi egyetemistalét előnyeit. Ami meg a magyarság ügyeinek jogi képviseletét illeti, annak sikere hullámzó, elsősorban azért, mert kiszámíthatatlan a román igazságszolgáltatás ezekhez a kérdésekhez való viszonyulása. Egyetlen példa: a székely zászló a Maros Megyei Törvényszék ítélete szerint nem reklámzászló, Nagyváradon viszont reklámzászlóként kategorizálták. Ettől függetlenül nem adjuk fel, minden jogi lehetőséget igyekszünk kipróbálni, ismerjük és igyekszünk használni a nyilvánosság erejét is. És bízom benne, hogy minden ellenérdekeltség ellenére előbb-utóbb a „fekete március” ügye is – amelyben Menyhárt Gabiella nagyváradi ügyvédnő idén februárban az 1990-ben halálra gázolt magyar áldozatok özvegyei és Sütő András gyermekei képviseletében a Legfelső Ítélőtábla Melletti Ügyészséghez fordult – az illetékes bíróság elé kerül, ahogy a forradalom és a bányászjárás ügyével már megtörtént. Én tanúként tenném a dolgomat. KINCSES ELŐD Marosvásárhelyen született 1941. október 2-án. Testvérei: Emese és Elemér. Középiskoláit szülővárosában a Bolyai Farkas Líceumban végezte (1959), a bukaresti egyetemen szerzett jogi diplomát (1964). Szülővárosában jogtanácsos, majd ügyvéd lett. Ő volt 1989-ben Tőkés László védője abban a kilakoltatási perben, amely a romániai forradalomhoz vezetett. 1990. január 2-ától Király Károly helyetteseként a Nemzeti Megmentési Front és a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnöke. Kulcsszerepet játszott az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi pogromkísérlet, a „fekete március” eseményeinek alakításában. Az etnikai összecsapások után Magyarországon keresett menedéket, ő lett az Iliescu-rezsim első politikai menekültje. 1991 decemberétől 1992 augusztusáig a Magyarok Világszövetségének főtitkára volt. A marosvásárhelyi eseményeket, azok közvetlen előzményeivel együtt, Marosvásárhely fekete márciusa címmel írta meg, a könyv románul, angolul és franciául is megjelent. Ma ügyvédként dolgozik Marosvásárhelyen. Díjak, kitüntetések: Berzsenyi-díj, Báthori István-díj, a Magyar Tisztikereszt lovagi fokozata. Jogász, jogi szakíró, közíró, többszörös román és Balkán-bajnok vágtázó. Csinta Samu Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. március 22.A 2016/17-es beiskolázási terv marad érvényben, amelyben szerepel a katolikus iskolaHa lehet még hinni az ígéreteknek Több mint ötórás tanácskozást követően kedden nem született egyértelműen megnyugtató döntés a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében. Ígéretek elhangzottak, és csütörtökig elválik, hogy be fogják-e tartani azokat vagy sem. A tanácskozáson úgy tűnt, hogy az iskola törvényes létezésének legnagyobb ellenzői a tanfelügyelőség jogi képviselői. Bár azt vártuk volna, hogy az újonnan kinevezett főtanfelügyelő is „leteszi a garast”, szinte észrevétlenül távozott, mint egyébként mások is, akiktől a sajtó nyilatkozatot remélt. Dorin Florea polgármester sem vett részt a megbeszélésen. Csíki Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport képviselője azt nyilatkozta, hogy megegyeztek abban, hogy a 2016-17-es iskolai évre jóváhagyott iskolahálózat-terv marad érvényben, amelyben a katolikus iskola jogi személyiségként szerepel, mivel az új terv elfogadásának minden határidejét túllépték már. – Fájdalmas volt végignézni, hogy az iskolánk csak nekünk kell, az intézmények egymásnak feszülnek, mindenki mondja a magáét, a közalkalmazottak pedig félnek. Felkészültünk arra, hogy naponta többször is meglátogassuk a polgármesteri hivatalt, hogy az iskolaügyi szakosztály teljesítse ígéretét. Amit elértünk, az csak a pillanatnyi helyzetet oldja meg, lehetővé téve a cikluskezdő osztályokba való beiratkozást. A prefektus ígéretet tett, hogy megtámadja a lemondott főtanfelügyelő asszony törvénytelen határozatát, amelyben megtiltotta a katolikus iskola előkészítő osztályának indítását, ezáltal a következő időszakban a gyermekek beíratása lehetővé válik. Biztosítva van az ötödik osztályba való beiratkozás és a kilencedik osztályok indítása is, csak az iskola „lóg a levegőben” – tette hozzá. A tanácskozáson jelen levő polgármesteri hivatal, prefektúra, tanfelügyelőség és tanács képviselői egyértelműen kimondták, hogy az iskolát jogilag létre kell hozni. Úgy fogalmaztak, hogy megszületett egy gyermek, de nincs keresztlevele, amit valakinek ki kell állítani, de addig is arra kell törekedni, hogy a folytonosság ne szűnjön meg – értett egyet a tanácskozáson jelen levő intézmények által megfogalmazott véleménnyel Csíki Csengele, aki szerint fel kell készülni arra az eshetőségre is, ha a bíróság kimondja, hogy nincsen rendben az iskola alapítása. Horaţiu Lobonţ, a polgármesteri hivatal iskolaügyekért felelős aligazgatója szerint a hivatal mindig is elismerte és támogatta a Római Katolikus Teológiai Líceum működését. A tanácskozáson eldöntötték, hogy az iskolahálózatra vonatkozó 2015. évi 33-as tanácsi határozatot tekintik érvényesnek, amelyben szerepel a katolikus iskola is. – Hasznos volt ez a megbeszélés, még akkor is, ha nem sikerült nagyot lépni előre – nyilatkozta Lucian Goga prefektus. – Tisztáztuk az iskola helyzetét, és megállapodtunk abban, hogy a polgármesteri hivatal csütörtökig eljuttat a tanfelügyelőségnek egy olyan dokumentumot, amelyben az áll, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum a 2015. évi 33-as tanácsi határozat alapján működik. Ha megteszik ezt a lépést, az iskolahálózat szerkezete a jelenlegi marad, ahogy ezt a törvény előírja. Mindezek alapján a résztvevők egyetértettek abban, hogy a katolikus iskola léte nincsen veszélyben. Személy szerint az én véleményem is az, hogy a törvényességet tiszteletben tartva működhet az iskola. Kincses Előd, a Római Katolikus Teológiai Líceum jogi képviselője szerint hosszú tárgyalás után sikerült kikényszeríteni egy fél szájjal tett ígéretet a polgármesteri hivatal képviselőjétől, miszerint hajlandók lesznek átiratot küldeni a tanfelügyelőségnek, amely arról szól, hogy a 2015/33-as tanácsi határozatot érvényben tartják. Ezt azzal a feltétellel vállalták, hogy egyeztetnek a hivatal jogászaival, ami azt jelenti, hogy nincs egy igazán biztos ígéret. – Számomra teljesen érthetetlen volt, hogy ennek a kimondására miért volt szükség háromórai tárgyalásra – jegyezte meg. Majd hozzátette: – A tanfelügyelőség képviselői vállalták, hogy amennyiben a polgármesteri hivatal a szerintük vitatható 33-as határozatot egy átirattal érvényben tartottnak tekinti, akkor ők is megteszik a szükséges lépéseket, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum zavartalanul működhessen tovább. BODOLAI GYÖNGYI Népújság (Marosvásárhely) 2017. március 24.A fekete március után Sepsiszentgyörgyön (Visszajelzés)Figyelmesen olvastam a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéddel készült interjút a március 18-ai Háromszékben, és pontosítani szeretném, hogy mi is történt a valóságban Sepsiszentgyörgyön. Az interjúban az áll, hogy a Marosvásárhely fekete márciusának hírére felbolydult szentgyörgyieket „Király Károly nyugtatgatta”. Az akkor történtekkel kapcsolatosan: Kátéórát tartottam Szemerján a gyermekeknek, amikor megszólalt a telefon. Orbán Árpád – aki akkor a Nemzeti Megmentési Front megyei elnöke volt – arra kért, hogy azonnal menjek a központba, mert az embereket le kellene csendesíteni. Rögtön indultam. A város központjában óriási embersereg gyülekezett, a szomszéd falvakból is sokan bejöttek Sepsiszentgyörgyre. A tömeg felháborodással tárgyalta, milyen szomorú események történtek Marosvásárhelyen azon a ,,fekete márciusi” napon. A megyeházán az akkori ideiglenes vezetőkből sokan voltak jelen. Király Károlyt én nem láttam, de ott volt nagytiszteletű Csató Béla plébános úr. Orbán Árpád arra kért, hogy szóljunk az emberekhez, próbáljuk lecsendesíteni őket. Először Csató Béla beszélt, utána én. A tömeg egyhangúan skandálta, hogy ,,csak az igazat!” Elmondtuk a felháborodott tömegnek, hogy ne a bosszúállás vezéreljen bennünket, hanem a szeretet és a megbocsátás érzülete, hogy békességben tudjunk élni. Az emberek lecsendesedtek és lassan hazafelé indultak. Alig fejeződött be a csődület Szentgyörgyön, jött az értesülés, hogy Baróton is nagy megmozdulás van. Valakiknek ki kellene menni Barótra, hogy a szintén felháborodott tömeget lecsendesítse. Nem nagyon volt jelentkező, végül Dali Sándorral ketten indultunk el Tóth József vállalkozó 104-es számú kocsijával. Barót felső vége felé találkoztunk a felvonuló tömeggel, és a köpeci letérőig mentünk együtt az erdővidékiekkel. Ott volt egy nagy halom vascső, arra felállva beszéltünk Dali Sándorral az emberekhez, akik lassan megnyugodtak. Megjegyzem, csak egy pár szó kellett volna, hogy irgalmatlan vérontás következzen a mi megyénkben is. Hála Istennek, sikerült ezt megakadályozni. Milyen jó lenne és szép, hogy amikor húsvét felé megyünk, újra és újra halljuk a feltámadott Jézus első szép szavait: ,,Békesség néktek”! Ne a robbantás, gyilkosság, gyűlölet vezéreljen a jövő felé vezető utunkon! Emlékszem a XX. század két világháborújának borzalmaira. Kérjük az Istent, soha ne a gyűlölet, az ellenkezés, hanem a békesség és szeretet lakozzon a szívekben! Incze Sándor nyugalmazott ref. esperes Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 4.Kórház közelségére hivatkozva tiltanák be a székely szabadság napi felvonulástLégből kapott indokkal próbálja ellehetetleníteni Marosvásárhely polgármestere és rendőrfőnöke a 2018-as Székely Szabadság Napi felvonulást. Hivatali hatalommal való visszaélés miatt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnél (DNA) tett bűnügyi feljelentést Dorin Florea és Valentin Bretfelean ellen. Mindenképpen be szeretné tiltani a 2018. március 10-re kitűzött Székely Szabadság Napi felvonulást Marosvásárhely polgármestere és az önkormányzat alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség parancsnoka. Utóbbi, Valentin Bretfelean, aki a városházán működő láttamoztató bizottságot is vezeti az 1991/60-as gyülekezési törvény 5. cikkelyére hivatkozva próbálja eltántorítani a Székely Nemzeti Tanácsot a jövő évi felvonulás megszervezésétől. Az említett paragrafus szerint a kórházak előtt tilos tüntetést szervezni, holott a rendezvény a székely mártírok emlékoszlopánál kezdődne, a tömeg pedig az egykori Szentgyörgy utcán keresztül vonulna a főtérre. Az említett útszakaszon valóban létezik egy kórház, de előtte a résztvevők nem állnának meg előtte. Dorin Florea az idén azt ajánlotta, hogy a tömeg vonuljon az ifjúsági házba ünnepelni, holott az oda vezető út négy kórház előtt vezet át. A gyülekezési törvény tisztán kimondja, hogy milyen esetekben lehet betiltani egy tüntetést. Ráadásul a helyi önkormányzat 1998/186-as határozata értelmében a Szentgyörgy utcai kórház nem is szerepel azon tizennégy helyszín között, ahol tilos tüntetést szervezni – érvel Kincses Előd, az SZNT jogi képviselője. A jogász szerint a városháza minden évben más és más kifogást próbál találni, csakhogy ellehetetlenítse az autonómiaküzdelem megmozdulását. Kincses emlékeztetett arra az idei újsághirdetésre is, melyet az idei rendezvény előtt két nappal a város polgármestere adott fel, és amelyben azt írta, hogy a tüntetők közül mindössze tíz személynek hagyta jóvá, hogy a Postarétről a prefektúra elé vonuljon – de csakis a járdán. A Székely Nemzeti Tanács kedden bejelentette, hogy bűnügyi feljelentést tett a DNA-nál Florea és Bretfelean ellen, akiket hivatali hatalommal való visszaéléssel vádol. Ugyanakkor a diszkriminációellenes tanácsnak is jelezték az ügyet. Kérdésünkre, hogy miért éppen a DNA-hoz fordultak, hiszen egy törvénysértő döntés még nem számít korrupciós ügynek, Kincses azt replikázta, hogy ha a katolikus iskola ügyéből korrupciós ügyiratot lehetett fabrikálni, akkor a hivatali hatalommal való visszaélés is számíthat annak. Mint ismert, a marosvásárhelyi táblabíróság jogerős ítéletében a Székely Nemzeti Tanácsnak adott igazat abban a perben, amit az Izsák Balázs által vezetett szervezet indított a helyi polgármesteri hivatal ellen. Az ítélet szerint Dorin Florea polgármester törvénytelenül járt el, amikor figyelmen kívül hagyva a gyülekezési jogra vonatkozó 1991/60-as törvény előírásait, nem láttamoztatta az SZNT által 2015-re illetve 2016-ra bejelentett március 10-i utcai tüntetést. Az alkotmány illetve a törvényes rendelkezés értelmében a polgármesternek csak jól megindokolt esetben, a bejelentést követő 48 órán belül lett volna joga kifogást emelni a tüntetés ellen. Ehhez képest a vásárhelyi elöljáró az önkormányzat láttamoztató bizottságának a véleményére támaszkodva, nem volt hajlandó tudomásul venni az SZNT akcióját. A Valentin Bretfelean által vezetett testület álláspontja azonban csupán konzultatív jellegű. Florea általában azzal szokott magyarázkodni, hogy Marosvásárhelynek nem hiányzik az az interetnikai feszültség, amit egy ilyen jellegű rendezvény gerjeszthet. Az elöljáró soha nem foglalt még állást a szélsőségesen magyarellenes Nouă Dreaptă be nem jelentett december elsejei felvonulásaival szemben, mint ahogy a karhatalom sem büntette azokat a Dinamo-szurkolókat, akik kedvenc csapatuk minden egyes marosvásárhelyi mérkőzésén rázendítenek magyargyűlölő kedvenc rigmusukra. A Székely Nemzeti Tanács bízik a jogprecedensben és a bíróság pártatlanságában. Izsák Balázs elnök hangsúlyozni kívánta, a Székely Szabadság Napja megünnepléséről nem mondanak le, mint ahogy az azt követő felvonulásról sem. „Ez nem berögzött szokás, hanem céltudatos cselekvés, hisz egyértelmű, hogy a székelyek autonómiát akarnak. Lehet, hogy világcsúcsot érünk el, de addig tüntetünk, amíg elérjük a célunkat” – jelentette ki Izsák Balázs Szucher Ervin / Székelyhon.ro 2017. április 5.Már dolgoznak a jövő évi felvonulás megakadályozásánVisszaélnek a hatalmukkal! Egy kórház közelségére hivatkozva próbálja megakadályozni a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal azt, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2018-ban is tiltakozó felvonulást tartson Marosvásárhelyen március 10-én, a székely szabadság napján, írja az MTI. A jövő évi megemlékezés és tiltakozás bejelentésével kapcsolatos bonyodalmakról Izsák Balázs, az SZNT elnöke, és Kincses Előd, a tanács ügyvédje számolt be tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. Izsák Balázs elmondta: már ez év március 16-án bejelentették a polgármesteri hivatalban a jövő évre tervezett megmozdulást. Az elmúlt évek történéseiből ugyanis megtanulták, hogy az esetleges bírósági jogorvoslatra is időt kell hagyni. Emlékeztetett rá, hogy a törvény értelmében a polgármester a bejelentés utáni 48 órában tilthatja be a rendezvényt. A határidőn túli tiltás miatt tavaly már pert nyertek a polgármesteri hivatal ellen. A bejelentést március 20-án tárgyalta meg a Valentin Bretfelean helyi rendőrparancsnok által vezetett közrendi bizottság. Az önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség parancsnoka arra a törvénycikkelyre hivatkozva kifogásolta a felvonulást, mely tiltja a kórházak előtti tömegrendezvények szervezését. A polgármester tiltásként is értelmezhető állásfoglalását március 22-én kézbesítették a szervezőknek. Kincses Előd kifejtette, a felvonulás évek óta kialakult útvonala elhalad egy kórház mellett, amelynek amúgy egy másik utcából is van bejárata. Az ügyvéd úgy vélekedett, hogy nyilvánvaló akadékoskodásról van szó, hiszen ha ez lenne az akadály, lenne lehetőség arra, hogy kikerüljék azt az útszakaszt. Ráadásul a jogász idézte a városi önkormányzat 1998-as határozatát, amely felsorolja azokat a területeket, amelyeken nem szabad tömegrendezvényeket szervezni. Hozzátette: a felsorolásban nem szerepel az a kórházzal szomszédos utca, amelyre hivatkozva megtiltanák a felvonulást. Kincses az SZNT megbízásából hivatali hatalommal való visszaélés miatt tett feljelentést a romániai korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Dorin Florea polgármester és Valentin Bretfelean helyi rendőrfőnök ellen. A jövő évi felvonulást kifogásoló határozat mellett a polgármester idei, március 8-i közleményét is hivatali visszaélésnek tekintik. Ekkor a polgármesteri hivatal – ellentmondva a tavalyi jogerős bírósági ítéletnek – azt közölte, hogy csak tíz tüntető felvonulását engedélyezi, ráadásul csak a járdán. Ezt is sajtóközleményben tette, nem pedig a szervezőknek küldött hivatalos értesítésben. Izsák megemlítette: sokan felteszik a kérdést, hogy mi értelme van évről évre felvonulni a székely vértanúk emlékművétől a prefektusi hivatalig egy olyan petícióval, amely rendre válasz nélkül marad a kormány részéről. Meggyőződése szerint évről évre szembesíteni kell a kormányt a székelyföldi autonómiaköveteléssel. „Ez a követelés Románia minden kormányát el fogja kísérni Székelyföld fővárosába az autonómia kivívásáig. Ez nem berögződött szokás, hanem egy céltudatos cselekvés” – jelentette ki. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. április 18.Vásárhelyi iskolaügy: folytatódik a szülők ügyészségi kihallgatásaMarosvásárhelyen folytatódik a Római Katolikus Gimnáziumban tanuló diákok szüleinek az ügyészségi kihallgatása – tájékoztatta kedden az MTI-t Kincses Előd ügyvéd, akitől egy beidézett szülő kért ügyvédi segítséget. Kincses Előd elmondta, egy olyan szülő kereste meg, akit szerdára idézett be kihallgatásra a korrupcióellenes ügyészség (DNA), mely a Római Katolikus Gimnázium létrehozásának a körülményeit vizsgálja. Csíky Csengele szülő, a Civilek a katolikus iskoláért csoport szóvivője az MTI-nek elmondta, négy olyan szülő szerdai beidézéséről tudnak, akik egyik gyermeke a katolikus iskolába, másik gyermeke pedig az Unirea Főgimnáziumba jár. E két tanintézet osztozik az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületein, amelyeket a román állam visszaszolgáltatott a katolikus egyháznak. Csíky Csengele elmondta: február végén mintegy száz szülőt idéztek be az ügyészségre, a magyar szervezetek tiltakozó nyilatkozatai, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz benyújtott panasz következtében azonban a kihallgatási hullám elcsitult. Hozzátette: a mostani jelek arra utalnak, hogy újabb hullám következik. A civil aktivista úgy vélte, tűrhetetlen ügyészségi túlkapásról van szó. Hozzátette: már látszik, hogy a magyar politikai szervezetek nem képesek kezelni ezt az ügyet, ezért további civil lépéseket terveznek. Kincses Előd az MTI-nek adott korábbi nyilatkozatában megfélemlítési szándékot tulajdonított az ügyészségnek. Úgy vélte: az ügyészség a tömeges kihallgatásokkal azt akarja elérni, hogy a szülők álljanak el attól a szándékuktól, hogy a katolikus gimnáziumba járassák gyermekeiket. Hozzátette, az ügyészek azt sugallják a szülőknek, hogy gyermekeik két évig egy nem létező iskolába jártak, és nem fogják elismerni a tanulmányaikat. Az ügyvéd nyomatékosította: nem indokolt a szülők kihallgatása, hiszen az ügyészség az iskolaalapítás során elkövetett állítólagos törvénysértést vizsgálja, a szülők pedig a már megalakult iskolával kerültek jogviszonyba. Hozzátette: ezt abban a panaszban is elmagyarázta, amelyet a meghurcolt szülők nevében az Országos Bírói Tanácshoz intézett. Megjegyezte, a panaszra egyelőre csak annyi választ kapott, hogy a tanács az ügy kivizsgálását az illetékes részlegére bízta. A DNA tavaly november elején indított eljárást Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az igazgató elleni eljárás hónapokra ellehetetlenítette a tanintézet működését. A Maros megyei tanfelügyelőség február végén arról rendelkezett, hogy a vizsgálat miatt bizonytalan jogi helyzetűnek vélt tanintézet nem vehet fel diákokat a cikluskezdő osztályokba. MTI; Székelyhon.ro 2017. április 19.A katolikus iskola sorsától függhet a bolyais előkészítő osztály VásárhelyenHivatalos választ ugyan nem kapott még a marosvásárhelyi Bolyai Farkas-gimnázium vezetősége a tanfelügyelőség részéről az előkészítő osztályba való túljelentkezés megoldásával kapcsolatban, de telefonon már közölték velük: csak akkor döntenek, miután megoldódik a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügye. A Bolyai Farkas Gimnázium egyetlen előkészítő osztályába, azaz huszonöt helyre harminckilenc gyereket írattak be, mindegyikük lakcíme a Bolyai körzetéhez tartozik. „Az iskola vezetőtanácsa ezek után döntött úgy, hogy kér még egy előkészítő osztályt, ugyanis ilyen sok kicsivel szinte lehetetlen órákat tartani” – tájékoztatott az iskola igazgatója, Mátéfi István. Lapcsaládunk kérdésére, hogy a tanfelügyelőség válaszát hogyan értelmezik, az iskolaigazgató úgy fogalmazott, a katolikus iskola helyzetének a rendezése „nagyon tág fogalom”, azt azonban nem hiszi, hogy a tanfelügyelőség belemenne abba, hogy egy magyar előkészítő osztállyal kevesebb induljon Marosvásárhelyen szeptembertől. Az intézményvezető két héttel ezelőtt gyűlést is tartott a témában, ahol kiderült, egyetlen szülő sem íratná át gyerekét a katolikus iskolába, amennyiben ott elindulhatna az előkészítő osztály. „A túljelentkezés megmaradna akkor is, ha elindulna a katolikus előkészítő, így egyetlen megoldásként egy újabb bolyais előkészítő osztály beindítását kértük. Szerintem megadják a második előkészítőt nekünk, mert a szülők nyomást gyakorolnak a tanfelügyelőségre, sőt olyan is volt, aki azt mondta a gyűlés után, hogy abban is támogatná az iskolát, hogy törvényes úton támadják meg a tanfelügyelőség határozatát, ha kedvezőtlen megoldás születne” – mondta Mátéfi. A legrosszabb „forgatókönyv” értelmében maradna a 39 diák a Bolyai előkészítőjében, és egy osztály indulna – legalábbis a tanfelügyelőség értelmezésében. Ez viszont egyáltalán nem felel meg sem a diákoknak, sem a pedagógusnak. Marosvásárhelyen közben folytatódik a római katolikus gimnáziumban tanuló diákok szüleinek az ügyészségi kihallgatása – tájékoztatta kedden az MTI-t Kincses Előd ügyvéd, akitől egy beidézett szülő kért ügyvédi segítséget. Kincses Előd elmondta, egy olyan szülő kereste meg, akit szerdára idézett be kihallgatásra a korrupcióellenes ügyészség (DNA), mely a római katolikus Gimnázium létrehozásának a körülményeit vizsgálja. Csíky Csengele szülő, a Civilek a katolikus iskoláért csoport szóvivője az MTI-nek elmondta, négy olyan szülő beidézéséről tudnak, akik egyik gyermeke a katolikus iskolába, másik gyermeke pedig az Unirea Főgimnáziumba jár. E két tanintézet osztozik az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületein, amelyeket az állam visszaszolgáltatott katolikus egyháznak. Amint arról beszámoltunk, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében továbbra sem történt előrelépés, miután a marosvásárhelyi önkormányzati testület legutóbbi ülésén elutasította azt a határozattervezetet, amely a következő tanévre határozta volna meg a város iskolahálózatát. A polgármesteri hivatal által javasolt iskolahálózatból a katolikus iskola, a református kollégium és hat másik jelenleg működő oktatási intézmény is hiányzott. Az RMDSZ-frakció és az érintett szülők álláspontja szerint a jelenlegi iskolahálózatot kell továbbműködtetni a városban a következő tanévben is. A tanfelügyelőség egyébként úgy döntött korábban, amíg bizonytalan az iskola helyzete, a tanintézet nem fogadhat előkészítő osztályba beiratkozókat a 2017/2018-as tanévre. Hajnal Csilla / Krónika (Kolozsvár) 2017. április 28.A szülők zaklatásával néhány esetben elérték a céljukatKincses Előd a CSM válaszáról Április 20-án kézbesítették a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM–LBT) keretében működő Igazságszolgáltatási Felügyelet határozatát, amely szerint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében vizsgálatot folytató ügyész nem szegte meg a szakmai/etikai és perrendtartási előírásokat, és nem követett el fegyelmi vétséget az iskolában tanuló gyermekek szüleinek beidézése és kihallgatása során. Az RMDSZ és a Római Katolikus Líceum vezetőségének panasza nyomán a Legfelsőbb Bírói Tanács az Igazságszolgáltatási Felügyeletet bízta meg az ügyészségi eljárás törvényességének a kivizsgálásával. A feljelentők álláspontja szerint a szülők kihallgatásának elrendelése és a kérdések megfogalmazása során DNA ügyészei visszaéléseket követtek el, ezért a szülők tanúként való zaklatásának betiltását kérték. A nyomozati eljárás ugyanis a líceum létrehozásának körülményeit vizsgálja, amiről a szülőknek nem volt tudomása, mivel ők a már létező iskolával kerültek kapcsolatba, jogviszonyba. Másrészt az LBT-hez benyújtott panaszban azt sérelmezték, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség marosvásárhelyi területi szervezete által elrendelt kivizsgálás kedvezőtlenül érintette az iskola működését, mivel erre hivatkozva a tanfelügyelőség nem engedélyezte a cikluskezdő osztályok indítását. A határozat értelmezésére Kincses Előd ügyvédet kértük meg, aki a következőket válaszolta: – Az Országos Magisztrátusi Tanács keretében működő Igazságszolgáltatási Felügyelet március 29-i határozata megszüntette az eljárást a nyomozást vezető ügyész ellen. Ez a határozat, amely mindkét panaszos beadványára kitér, nem azt mondja ki, hogy nagyon helyes a szülők tanúként való meghallgatása, hanem arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ügyésznek joga van tanúkihallgatást eszközölni, de a szakmai fel- ügyeletet ezzel kapcsolatosan nem az Országos Magisztrátusi Tanács, hanem a felettes ügyész gyakorolja. Ezzel az érveléssel bújtak ki annak vizsgálata alól, hogy menynyire indokolt azoknak a szülőknek a tanúként való kihallgatása, akik a már létező iskolával kerültek jogviszonyba, a nyomozati eljárást viszont az iskola létrehozásának kivizsgálásáért indították be 2015- ben. Válaszukban azzal indokolták az RMDSZ és az iskola vezetősége által benyújtott panasz nyomán indult vizsgálat beszüntetését, hogy az ügyész nem sértette meg a 2004. évi 303-as törvényt, amely a bírák és ügyészek jogállását szabályozza, nem követett el fegyelmi vétséget az említett törvény által szabályozott esetekben. A sorok között viszont megbújik az érvelés arról, hogy miért nincsen fegyelmi kihágásról szó: az ügyész ugyanis nem rendelte el azt, hogy a tanfelügyelőség intézkedéseket hozzon a római katolikus líceummal szemben. Ha az ügyész rendelte volna el a cikluskezdő osztályokba való beiratkozás letiltását, akkor fegyelmi vétség elkövetése miatt (hatásköri túllépés) felelősségre lehetett volna vonni. Ez az érvelés is alátámasztja azt az álláspontot, amelyet állandóan hangoztatunk, hogy mindaddig, ameddig a líceum törvénytelen létrehozásával kapcsolatosan nem születik egy jogerős bírói ítélet, addig a líceum működését nem lehet akadályozni. A határozat indokolásából az is kiderült, hogy sajnálatos módon voltak olyan szülők, akik tanúként arról nyilatkoztak, hogy polgárjogi kártérítési igénnyel lépnének fel (constituire ca parte civilă). Ezáltal mintegy megtámogatták a gyenge lábon álló vádakat, azt sugallva, hogy Someşan Ştefan, Tamási Zsolt és társaik törvénytelenül hozták létre a Római Katolikus Teológiai Líceumot, és ezért ők anyagi felelősséggel tartoznának a szülőknek, mint tettesek, valamint további kilenc gyanúsított személy, akik a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsának tagjai. Azért mondom, hogy gyenge lábakon áll a vád, mivel Someşan Ştefan főtanfelügyelő és Tamási Zsolt igazgató értéket teremtettek – mióta károkozás egy ilyen elismert oktatási intézmény létrehozásában való közreműködés? Ha a közigazgatási eljárás során hibákat követtek el, azt közigazgatási úton kell kijavítani – miért kell korrupciót kiáltani olyan esetben, amikor az állítólagos korruptak egy fityinget sem kaptak? Figyelembe véve a Legfelsőbb Bírói Tanács érvelését, miszerint a szülők tanúként való kihallgatásának törvényességi vizsgálata a felettes ügyész hatásköre, ismételten Laura Codruţa Kövesi DNA-főügyészhez fordulunk, ugyanis tudomásulvétel végett a Legfelsőbb Bírói Tanácsnál iktatott panaszunkat neki is elküldtem. Azt kérjük, hogy utasítsa az illetékes főügyészt a szülők jogalap nélküli tanúkihallgatásának a beszüntetésére. Nem tudom megkerülni azt a feltételezést, hogy a szülők ilyen módon való zaklatása, akiket arról is kérdeznek, hogy miért írták alá két és fél évvel a nyomozati eljárás megindítása után az iskola létét támogató jegyzőkönyvet, a megfélemlítésüket szolgálja, azzal a céllal, hogy fejezzék be az iskola megmaradásáért folytatott küzdelmüket. (bodolai) Népújság (Marosvásárhely) 2017. június 15.A fogadatlan prókátor és a díszpolgárSütő András író fogalmazta meg azt, hogy az 1990. február 10-i gyertyás-könyves méltóságteljes tüntetésen azért jelent meg százezres tömeg, mert a magyarok 70 éve vártak arra, hogy jogaik védelmében kiállhassanak. A Ion Iliescuék hathatós részvételével megszervezett marosvásárhelyi fekete márciusi „ţărăniada” a magyarság jogszerző lendületét és a gyűlölt szekuritáté visszaállításának elfogadtatását célozta meg. A román hatalom már akkor is bevetette ellenünk az (i)gazságszolgáltatást, és ennek a törvénytelen, jogsértő eljárásnak volt önkéntes eszköze a marosvásárhelyi születésű Lucian Chiriac, a Marosvásárhelyi Ügyészség ügyésze, akinek díszpolgárságát egyhangúlag megszavazta a marosvásárhelyi tanács. Néhai Vitos Lajos megyei ügyész mondta el azt, hogy ő és a Maros megyei ügyészség másik bűnügyi nyomozója, Liviu Moica megtagadták a Cseresznyés Pál és Barabás Ernő elleni nyomozati eljárás le-folytatását, és ezt vállalta el helyettük a marosvásárhelyi helyi ügyészségen dolgozó L. Chiriac. A 25 éve ügyvédként munkálkodó egykori ügyész elismerte a Cseresznyésék elleni nyomozati eljárásban játszott szerepét, de azzal kisebbítette tettének következményeit, hogy a vádiratot nem ő szerkesztette meg. Ez így is van, mivel helyi ügyészként hatáskör hiányában nem folytathatott volna nyomozást a gyilkossági kísérlettel vádolt Cseresznyésék ellen. Védekezése viszont megerősíti néhai Vitos Lajos megyei ügyésznek Chiriac túlbuzgóságára vonatkozó leleplezését. Viselkedése annál elítélendőbb, mivel marosvásárhelyiként Chiriac pontosan tudta, hogy ki volt az agresszor és kik gyakoroltak jogos önvédelmet, de lelkesen részt vett az igazság ki nem derítésében, a valóság meghamisításában. Ebben az összefüggésben érthetetlen Vass Levente marosvásárhelyi RMDSZ-elnök hozzáállása, akit tiszavirág-életű Maros megyei RMDSZ-elnökségem idején alelnöknek neveztem ki, és úgy mutattam be a sajtónak, hogy ő az „RMDSZ politikai jövője”. Ebben a minőségében (?) a sajnálatos tények nyilvánosságra hozatala után is lelkesen védelmezi Lucian Chiriac díszpolgárságát, mondván, hogy a fekete március óta olyan sok jót tett a magyaroknak, hogy kitüntetését bármikor ismét megszavaztatná az RMDSZ-frakcióval (!?). A jótétemény abban állhat, hogy Chiriac ügyvédként honorárium ellenében magyarok védelmét is ellátja, ill. egyetemi tanárként a magyar diákokat is oktatja. Vass szerint ezért hálásnak kell lenni, és Chiriac leleplezése nem egyéb, mint „magyar kekeckedés”. Halkan megjegyzem, hogy néhai dr. Kiss Árpád agysebész is megmentette a magyarokat megtámadó Mihai Cofariu életét, hiszen a szakmát nem szabad a politikával összekeverni. Hozzáteszem, mindig azt vallottam, hogy hazugságra, meghunyászkodásra nem alapozható a valódi román–magyar megbékélés. Befejezésül egy adalék a marosvásárhelyi magyarság igazságszolgáltatás általi sikeres megfélemlítésével kapcsolatban: Sütő András Kossuth-, Herder- és állami díjas írót, a Maros megyei RMDSZ akkori elnökét, a sérelmére elkövetett gyilkossági kísérlet után a bukaresti katonai kórházban felkereste Ion Iliescu akkori államfő, és megígérte, hogy a tetteseket felelősségre fogják vonni. A félrenyomozás miatt, amikor Sütő sikertelen szemműtéte után visszatért az Egyesült Államokból, rábeszélték, hogy nyugalma érdekében vonja vissza a bűnvádi feljelentést. Ennek következtében – törvénytelenül – beszüntették a nyomozati eljárást, noha hivatalból üldözendő cselekményről volt szó, amelyben nincs helye a kibékülésnek. Marosvásárhely 2017. június 13. Kincses Előd Népújság (Marosvásárhely) 2017. június 28.SZNT-bírságok: elhatárolódik a Maros megyei csendőrségA csendőrség megyei parancsnoksága nem szólhat bele a városi alakulat munkájába – szögezte le a Krónikának Ioan Eugen Todoruţ Maros megyei parancsnokhelyettes, amikor megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy a csendőrség futószalagon veszíti el azokat a pereket, amelyeket a tavalyi székely szabadság napján megbírságolt szervezők és résztvevők indítottak intézményük ellen. A nemrég kinevezett, Neamţ megyéből áthelyezett Todoruţ kifejtette: minden egyes jegyzőkönyvért annak kitöltője és aláírója felel. „A bíróság dolga eldönteni, hogy igaza volt a bírságot kiszabó csendőrnek, vagy sem” – tette hozzá a parancsnokhelyettes. A megyeszékhelyi csendőrség a gyülekezési törvény nem létező passzusára hivatkozva – miszerint a szervezők nem rendelkeztek hatósági engedéllyel a 2016. március 10-ei felvonulásra, ám mégis utcára hívták a tömeget – bírságolni kezdték a rendfenntartásban segédkező civileket, valamint a videófelvételek alapján azonosított résztvevőket. Olyan személyek nevére is küldtek ki büntetési jegyzőkönyvet, akik nem vettek részt sem a székely vértanúk emlékoszlopánál szervezett megemlékezésen, sem az utcai felvonuláson. A székely szabadság napja alkalmával rendezett tüntetést szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) civil szervezete, a Siculitas Egyesület hivatali visszaélés, szolgálati hanyagság és okirat-hamisítás miatt bűnügyi panaszt tett a katonai ügyészségen a csendőrség ellen. A gyülekezési törvény értelmében egy tüntetés megszervezéséhez nem kell hatósági engedélyt kiváltani, mint ahogyan Dorin Florea polgármester többször is kijelentette. A törvény mindössze a rendezvény bejelentésére kötelezi a szervezőket. Amennyiben a hatóságok megalapozottnak tartják, 48 órán belül betilthatják azt. A székely szabadság napján szervezett felvonulással ez eddig egyik évben sem történt meg. A jogtalanul megbírságoltak közül – mint ismeretes – több mint százan indítottak peres eljárást a csendőrség ellen. Alapfokon a bíróság eddig egyetlen kivétellel minden esetben megsemmisítette a jegyzőkönyvet. A panaszosokat képviselő Kincses Előd ügyvéd elmondta, alapfokon eddig több mint hetvenöt pert nyert, és az eddig tárgyalt néhány csendőrségi fellebbezésben is a tüntetőknek adtak igazat. Az idei felvonulásért a szervezőknek egyetlen bírságról sincs tudomásuk. A karhatalom megfélemlítési akciói dacára az SZNT bejelentette, hogy 2018. március 10-én is Marosvásárhelyen szervezik a székely szabadság napját és ennek keretében az autonómiatüntetést. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2017. július 14.A katolikus iskola oktatási feltételei biztosítottakA jogász véleménye Miért is merültek fel jogi problémák a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum létrehozásával kapcsolatban? Azok, akik hibáztak, tényleg korrupt, elvetemült bűnözők? Két évvel ezelőtt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi területi kirendeltsége bűnvádi eljárást indított a Maros megyei tanfelügyelőség akkori főtanfelügyelője, Ştefan Someşan, valamint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum azóta tisztségéből felfüggesztett igazgatója, Tamási Zsolt József ellen, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés és az igazgatói tisztség jogtalan felhasználásának gyanúja miatt, a korrupciós cselekmények megelőzéséről, felderítéséről és büntetéséről szóló 2000. évi 78-as törvény rendelkezései alapján. A bűnüldöző szervek szerint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum létrehozása nem a törvényes keretek tiszteletben tartásával történt, noha a líceum a Marosvásárhely Municípium Helyi Tanácsa 2014. július 29-i 271-es számú határozata alapján törvényesen létező oktatási intézményként szerepelt a tanügyminisztérium által kibocsátott országos tájékoztatási útmutatóban! Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség marosvásárhelyi területi kirendeltsége által végrehajtott szigorú és hosszadalmas nyomozati eljárás következtében kialakult az általános félelem légköre. Talán ennek következtében a Maros Megyei Tanfelügyelőség (ISJM) közigazgatási tanácsa 2017. február 27-én meghozta a 70-es számú törvénytelen határozatát. A határozat szerint, az intézményben a „2017-2018-as tanévben egyetlen cikluskezdő – nulladik, ötödik és kilencedik – osztály indítása sem engedélyezett”. A líceum létrehozása során az első, pusztán adminisztratív jellegű baklövést – amelyik, véleményem szerint, a korrupció gyanúját mindenképp kizárja – Marosvásárhely Helyi Tanácsa követte el, azzal, hogy 2014. évi 271. számú határozata 1. cikke 5. bekezdésében az alapító okirat bemutatásának feltételéhez kötötte a Római Katolikus Líceumnak az iskolai hálózatba való besorolását – tehát az iskola alapításának elrendelése helyett csak javaslat jellegű döntést hozott. A második, szintén közigazgatási jellegű tévedés a Maros Megyei Főtanfelügyelőség számlájára írható. 2014. szeptember 12-ei 115-ös sz. határozatával elrendelte a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum mint új, jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény létrehozását. Csakhogy a 2011. évi 1-es számú közoktatási törvény 61. cikkelyének (2) bekezdése értelmében az iskolahálózatok megszervezése, az intézmények létrehozása „a helyi közigazgatási hatóságok feladata, az utólagos megyei tanfelügyelőségi egyetértés (=aviz conform) elnyerésével”. Sajnos, a tanfelügyelőség az egyetértő láttamozás fogalma helyett a létrehozás kifejezést használta, noha az iskolaalapítás a helyi tanács hatáskörébe tartozik. Alulírott – lehet, hogy régivágású ügyvédként – egyszerűen nem tudom megállapítani azt, hogy miben áll ez esetben is az a korrupciós bűncselekmény, amelynek felderítésén a DNA új típusú ügyészei évek óta nyomozgatnak, és zaklatják a szülőket, akiknek semmi közük az iskolaalapításhoz! A tanfelügyelőség által jogalap nélkül elrendelt beiratkozási tilalom miatt sajnos a folyamatos oktatási tevékenység megakadályozásáig fajult a helyzet, annak ellenére, hogy a teológiai líceum önálló jogi személyiséggel rendelkezik, és jelenleg is törvényesen működik. Ezt a tényt a Romániai Közoktatás Minőségét Szabályozó Ügynökség (ARACIP) 2017. 02. 27-i 179-es számú átiratával is megerősítette, és a Tanügyminisztérium által kibocsátott ez évi rendeletek is alátámasztják. Figyelmen kívül hagyva ezt a tiszta, egyértelmű jogi helyzetet, valamint a büntetőeljárási tk. 4 cikkének az ártatlanság vélelméről szóló előírásait, a tanfelügyelőség közigazgatási tanácsa – többségi szavazattal – meghozta a 2017/70-es számú határozatát, amellyel megtiltotta a tanulóknak a 2017/2018-as tanévben a cikluskezdő osztályokba való beiratkozását. Kétségkívül, a vitatott határozat jogellenes közigazgatási aktus és sérti a tanintézmény jogait és azoknak a gyermekeknek és szüleiknek jogos érdekeit, akik a katolikus líceum cikluskezdő osztályaiba szerettek volna beiratkozni. A határozat kibocsátását követően azonnal elindítottuk a közigazgatási bírósági eljárást. Az előzetes panaszunkat 2017. március 2-i számmal iktattuk. Ebben felhívtuk a Maros Megyei Tanfelügyelőség figyelmét arra, hogy a nulladik osztályba való beiratkozási időszak március 17-ig tart. Ezért azt kértük, hogy benyújtott panaszunkat a lehető leggyorsabban oldják meg, azért, hogy idejében elindíthassuk a peres eljárást. Az illetékesek barátságosnak egyáltalán nem minősíthető hozzáállását jellemzi az is, hogy az előzetes panaszunk visszautasítását csak 2017. március 31-én közölték, megvárván a nulladik osztályokba való beiratkozási időszak lejártát! Ennek ellenére a szülők 23 gyereket ideiglenesen beírattak. Előzetes panaszunk visszautasítását azzal indokolták, hogy „az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi területi kirendeltsége a 2015/P/174-es ügyben a főtantanfelügyelő (sz.m.: prof. dr. Ştefan Someşan) és a szóban forgó intézmény igazgatója (sz.m.: prof. dr. Tamási Zsolt) ellen elrendelte a nyomozati eljárás elindítását, ezért a Római Katolikus Teológiai Líceum megalapítására és működésére vonatkozóan fennállhat a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja”. Csakhogy a cikluskezdő osztályokba való beiratkozást tiltó határozat indoklását, amely szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi kirendeltségének az oktatási folyamatokba való beavatkozása miatt kellett meghozni, megcáfolta a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz (CSM) tartozó Bírókat és Ügyészeket Ellenőrző Igazságszolgáltatási Felügyelet 1947/II/ 363/DIP/2017-es számú határozata! A CSM Ellenőrző Felügyeletének határozata megállapította, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség által az iskola cikluskezdő osztályaiba való beiratkozást tiltó intézkedéseit nem a Korrupcióellenes Ügyészség ügyésze rendelte el. Ezzel az indoklással a CSM ellenőrző felügyelete eldöntötte azt, hogy az illetékes ügyész nem követte el a 2004/303-as, a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény által büntetendő fegyelmi vétséget, mivel nem lépte túl nyomozói hatáskörét, nem befolyásolta az oktatási tevékenységet. Tehát a vitatott tanfelügyelőségi határozat indokolása, miszerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek az oktatási folyamatba való beavatkozása miatt rendelte el a beiratkozás tiltását, nem igaz, ez pedig azt jelenti, hogy a közigazgatási döntés kötelező megindokolására vonatkozó törvényes előírás hiányzik, nem teljesült! Amennyiben a közigazgatási határozat nincs megindokolva, akkor a közigazgazgatási törvény értelmében semmis. Az érvénytelenségét pedig közigazgatási bírói eljárás során kell megállapítani. A Maros Megyei Törvényszék sajnos nem tartotta tiszteletben a sürgősségi eljárásra vonatkozó perrendtartási rendelkezéseket, és az ügyben az ítélethozatalt a kilencedik osztályba való beiratkozási határidő lejárta utánra, július 17-re halasztotta. Ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy mindaddig, amíg nem születik olyan végleges bírósági ítélet, amelyik kimondja azt, hogy a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum törvénytelenül működik, a Maros Megyei Tanfelügyelőség nem akadályozhatja a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum működését oly módon, hogy megtiltja a tanulók beiratkozását a cikluskezdő osztályokba. A cikluskezdő osztályokba való beiratkozás törvénysértő megtiltása kétségtelenül hivatali visszaélésnek minősül! Ezúttal is rámutatok arra, hogy abszolút érthetetlen, logikátlan a főtanfelügyelőség érvelése, miszerint azáltal, hogy megtilja a cikluskezdő (0., 5. és 9.) osztályokba való beiratkozást, megakadályozza azt, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyik súlyosan és visszafordíthatatlanul károsítja a tanulók iskoláztatását!? E szerint az érvrendszer szerint a cikluskezdő osztályokba beiratkozott tanulók sorsát kedvezőtlenül befolyásolná az, ha a Római Katolikus Teológiai Líceumban folytatnák tanulmányaikat, ezzel szemben a folyamatban levő évjáratok (1, 2, 3, 4, 6, 7, 10, 11, 12) tanulói a továbbiakban is akadálytalanul „fejlődhetnének”, esetükben nem állnak fenn a „kedvezőtlen következmények”? Joggal kérdezzük, a tanfelügyelőség miért gondolta, hogy a 0., 5. és 9. osztályba járó tanulók helyzete különbözik a többi évfolyamra beiratkozott tanulókétól? Arról nem is beszélve, hogy a tanfelügyelőség védhetetlen és törvénytelen határozatának milyen káros következményei vannak: szétválasztja a testvéreket, csökkenti a tanárok óraszámát és a tehetséges, az elméleti osztályokba igyekvő gyermekeket akaratuk ellenére szakiskolákba telepíti. Arra is kitérek, senki sem vitathatja azt a tényt, hogy a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumban az oktatási tevékenység lebonyolításához szükséges feltételek teljes körűen biztosítottak: – jogállásának meglétét az ARACIP (az egyetem előtti oktatás minőségét biztosító országos hatóság) és a Román Tanügyminisztérium ismételten rögzítette, kimondván, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum keretében tovább folytatható az oktatási tevékenység; – tényállás: a teljes körű oktatás folytatásához rendelkezésre áll a szükséges épület (amelyik ráadásul a Római Katolikus Egyház tulajdona), valamint az oktatáshoz szükséges anyagi erőforrások; a megfelelő tanári, adminisztratív személyzet. Az önálló jogi személyiséggel rendelkező líceum diáklétszáma jóval meghaladja a kötelező 300 főt. A Római Katolikus Teológiai Líceum ellen indított harc kiagyalói szem elől tévesztették azt a tényt, miszerint a marosvásárhelyi, Mihai Viteazul 15-16. szám alatti ingatlant a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék 2005. december 9-én, az 5874-es számú ítéletével visszaszolgáltatta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek. A visszaszolgáltatás idején fennálló tevékenység megtartását előíró ötéves kötelezettség már 2010. december 9-én lejárt. Ennek következtében az Unirea Főgimnázium további működése a Római Katolikus Egyház tulajdonában álló ingatlanban kizárólag a tulajdonos nagyvonalúságának köszönhető, a Marosvásárhely municípiummal 2014. december 15-én megkötött bérleti szerződés rendelkezései következtében. A Római Katolikus Líceum megszüntetése a 25 évre megkötött bérleti szerződés megszüntetését vonhatná maga után, aminek következtében az Unirea Főgimnázium (amelyik több mint 40 éven keresztül a jelenlegi Petru Maior egyetem épületében működött, a Papiu líceummal átellenben) kilakoltathatóvá válna. Természetesen nem az a cél, hogy a szomszéd kecskéje is elpusztuljon! Jelenleg tervben van a római pápa látogatása – ebben az összefüggésben ennek az iskolának a felszámolása, feldarabolása semmi esetre sem teremtene kedvező légkört Őszentsége Ferenc pápa történelmi látogatásának létre- jöttéhez. Marosvásárhely, 2017. július 6. Dr. Kincses Előd, a Római Katolikus Teológiai Líceum ügyvédje / Népújság (Marosvásárhely) 2017. július 20.Magánterületen álló magyar jelképeket támad Maros megye prefektusaMagánterületekre akar „behatolni” Maros megye prefektusa, aki most egyházakat, pártszervezeteket és vállalkozókat utasít a kisebbségi szimbólumok eltávolítására úgy, hogy jogerős ítéleteket hagy figyelmen kívül. Miután az elmúlt hetekben eltávolíttatta a magyarlakta településeken a város- és községházákról a székely, valamint a magyar zászlót, Maros megye prefektusa most a magánterületeken felhúzott kisebbségi jelképek ellen indított hadjáratot, jogászok szerint azonban ezzel átlépi hatáskörét. Lucian Goga kormánymegbízott ezúttal egyházakat, pártszervezeteket, sőt magánvállalkozókat utasított arra, hogy három napon belül távolítsák el székhelyükről a magyar közösségi jelképeket. A prefektust azonban érdekes módon csak a székely és a magyar zászló zavarja, ugyanis egyetlen szállodának sem küldött felszólítást, hogy vonják be az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Törökország vagy Izrael lobogóját. Az egyház nem a prefektus alárendeltje Vass Imrét, Makfalva polgármesterét például arra utasította Lucian Goga, hogy a helyi református templom előtt álló rúdról vonják le a székely zászlót. Az elöljáró viszont válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a prefektus által vadászott jelkép az egyház tulajdonában levő területen lobog. „Polgármesterként nem tudok beleszólni, és nem is akarok” – szögezte le lapunknak Vass. A gyülekezet új lelkésze, a 2016 őszén Makfalvára érkezett Gábor Áron Árpád ugyanakkor rámutatott: a zászlórúd és a lobogó a világháborús emlékmű része, amihez az államhatóságnak egyébként sincs semmi köze, hiszen magánterületről van szó. A lelkésznek esze ágában sincs levenni a zászlót annál is inkább, mivel nem ő vonta fel, hanem elődjétől „örökölte”. Nem számít a jogerős ítélet Ennél is különösebb, hogy Erdőszentgyörgyön azokat a zászlókat szedetné le a prefektus a szintén egyházi tulajdonban lévő RMDSZ-székházról, amelyek törvényes kihelyezéséről már jogerős ítélet született. A per éppen azért indult, mert a kormánymegbízott 5000 lejes pénzbírságot szabott ki „az úgynevezett székely zászló” és „a minden magyarok zászlajának” kitűzése miatt. A Maros megyei törvényszék azonban tavaly novemberben megállapította, hogy a prefektus hibásan hivatkozott a 2001/1157-es számú kormányrendeletre, hiszen az más országok hivatalos lobogójára vonatkozik, és nem terjeszthető ki önkényesen például a székely zászlóra és a nem hivatalos, címeres piros-fehér-zöld lobogóra. „Van egy végleges, visszavonhatatlan ítélet, amit a prefektus képtelen elfogadni. Ismervén Lucian Gogát, én már tavaly ősszel megjósoltam, hogy újabb kifogást próbál majd találni. Szerintem ismét pereskedni fogunk: döntsön hát a bíróság” – nyilatkozta a Krónikának Csibi Attila polgármester. Az erdőszentgyörgyi városháza ügyvédje, Menyhárt Gabriella is egyetért azzal, hogy minden bizonnyal újabb bírósági eljárásra fog sor kerülni, ugyanakkor arra is számít, hogy a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă is belép a perbe. Értesüléseink szerint Lucian Goga feljelentés alapján az elektronikai cikkek és tartozékok gyártásával foglalkozó Elektromaros cég tulajdonosait is felszólította arra, hogy székhelyükről távolítsák el a piros-fehér-zöld zászlót. Minden bizonnyal sem a feljelentést tevő személy, sem a kormánymegbízott nem jött rá arra, hogy az épületen nem a magyar, hanem az olasz zászló lobog, különben érthetetlen, miért éppen az olasz tulajdonban lévő vállalkozást szúrták ki, miközben német, holland, svájci, brit, amerikai befektetők tulajdonában lévő cégek háborítatlanul használhatják országuk lobogóját. Az Elektromarosnak továbbított fenyegetés egyébként megtette hatását: a tulajdonos eltávolította Olaszország zászlaját. Jogászok: mi köze a prefektusnak a magánterülethez? Jogászok véleménye szerint valós demokráciában a kormány helyi megbízottjának aligha lehet köze a magánterületen lengő zászlókhoz. A szakemberek abban is egyetértenek: a prefektus akciója egyértelműen azt mutatja, hogy Goga nem tartja tiszteletben a jogerős bírósági ítéleteket, holott zászlóügyben két ilyen döntés is született Maros megyében. Az egyiket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) képviselve Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd nyerte: az eljárást annak nyomán indították, hogy a megyeszékhely rendőrségének vezetője elrendelte az EMNT Klastrom (Mihai Viteazul) utcai székházára kitűzött székely zászló bevonását. A marosvásárhelyi törvényszék jogerősen kimondta, hogy a székely lobogó nem minősíthető reklámzászlónak, mint amire hivatkozva a hatóság elrendelte a kisebbségi jelkép eltávolítását. A nagyváradi Menyhárt Gabriella az RMDSZ erdőszentgyörgyi szervezetét képviselte a Lucian Goga által 2016-ban indított zászlóperben. A partiumi jogásznak sikerült bebizonyítania, hogy a prefektusnak nincs jogi alapja beleszólni abba, hogy a magyar érdekképviseleti szervezet magánterületen a román zászló mellett a közösség másik két jelképét, a magyar és a székely lobogót is kitűzte. A prefektus most is a törvény tiszteletben tartására és a magyar jelképek eltávolítására szólít fel, holott pontosan ő az, aki nem tartja tiszteletben a jogerős ítéletet. Pedig az még ránézve is kötelező” – fogalmazott a Krónikának Menyhárt Gabriella. Az ügyvéd úgy véli: jogállamban mindenképp erős aduásznak kell számítania a néhány hónappal ezelőtt hozott jogerős ítéletnek az esetleges újabb perben. Kincses Előd eközben a zászlótörvény előírásaira hívta fel a figyelmet, a jogszabály ugyanis kifejezetten a román lobogó kitűzési szabályairól rendelkezik, és nem vonatkozik a kifogásolt zászlókra. Jó lenne, ha a prefektus megtanulná azt, amit egy elsőéves jogász is tud: minden szabad, amit a törvény nem tilt” – magyarázta Kincses. A számos kisebbségi jogvédelmi perben szerepet vállaló ügyvéd hozzátette: kíváncsian várja, hogy a prefektus a villák, panziók, hotelek és szállodaláncok tulajdonosait is felszólítsa más országok hivatalos zászlóinak eltávolítására, hogy a vendéglátók csak a román és az EU-s lobogóval köszönthessék az érkezőket. kronika.ro; itthon.ma/erdelyorszag 2017. július 27.Valótlan emlékek a fekete márciusrólKlaus Werner Johannis államelnök székelyföldi – pardon, Hargita és Kovászna megyei – látogatása kapcsán is fontosnak tartom elemezni, és helyére tenni a hónap elején Csíkszeredában megtartott Kovászna, Hargita és Maros megyei románok fórumán elhangzottakat, és főleg a magát kulturálisnak nevező Vatra Românească egyesület alapító alelnökének, prof. dr. Ioan Sabău-Pop ügyvédnek a marosvásárhelyi Cuvântul liber napilap 2017. július 5-i számában az 1990-es fekete március tanújaként adott nyilatkozatát. Egyáltalán nem kizárható, hogy az államelnök a látogatás bejelentésével a csíkszeredai román fórum felhívására reagált, bizonyítandó, hogy nem tartozik a fórumon oly erőteljesen elítélt román politikusok közé, akik nem lépnek fel határozottan az úgynevezett három székelyföldi megyében a „Románia destabilizálását célzó akciók” ellen és a „nemzeti ügy” védelmében. „Neo-bélakunista megnyílvánulás” A marosvásárhelyi fekete március egyik tanújaként megszólaltatott Sabău-Pop ügyvéd kartárs erőteljesen indít, kifejtve, hogy helytelen a történteket fekete márciusnak nevezni, mivel tulajdonképpen bolsevik, neo-bélakunista megnyilvánulás történt, amelyhez azzal a céllal kapcsolódott hozzá a magyar titkosszolgálat, hogy elszakítsák Erdélyt Romániától, vagy érjék el az ENSZ kéksisakosainak ide történő betelepítését. Ezért véleménye szerint az 1989. decemberi „események” nem váltak a románok hasznára. Jellemző módon a nyilatkozó pont úgy kerüli a forradalom/népfölkelés kifejezést, mint a magyar forradalmat eltipró Kádár-rendszer! Mivel az interjúban az ügyvéd engem is nevesít, méghozzá tévesen, a replika jogán felszólítottam a Cuvântul Libert, hogy közölje dr. Ioan Sabău-Popnak, az „1990. márciusi marosvásárhelyi magyar atrocitások tanújának” adott válaszomat. Arra a kérdésemre, hogy az újságírói etikát tiszteletben tartotta-e az egykori (?) Steaua Roşie című napilap, a választ, gondolom, kitalálták. Idézek a román lapnak küldött, de meg nem jelentetett válaszomból. Alulírott dr. Kincses Elődöt, a Martie negru la Tîrgu-Mureş szerzőjét (elolvasható a www.martienegru.ro oldalon) több alkalommal is megemlíti dr. Ioan Sabău-Pop ügyvéd kartárs. Nyilatkozata jó néhány pontatlanságot, sőt valótlanságot tartalmaz. Mi, gyakorló jogászok, tisztában vagyunk azzal, ha egy tanú egyik állítása hamis, akkor a teljes vallomás valóságtartalma megkérdőjelezhető! Az alábbiakban ismertetem az interjú pontatlan állításait: „Emlékszem, hogy március 19-én reggel a román tüntetők követelték Kincses Előd, Tőkés András és Király Károly lemondását a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa (románul CPUN) vezető tisztségeiből. Aznap Kincses Előd, aki a polgármesteri tisztséget is betöltötte, lemondott.” Csakhogy én sosem voltam polgármester, ezt a tisztséget Orbán Dezső töltötte be, a NEIT (CPUN) marosvásárhelyi elnöke pedig Ioan Judea ezredes volt. „Segítettem a katonaságnak, hogy megakadályozzák a tüntetőket, hogy behatoljanak az épületbe, ami szinte lehetetlen volt, mert provokálták őket (szerk. megj.: a Görgény-völgyiekről van szó, akik megostromolták az akkori RMDSZ-székházat). Sütő Andrást, aki nem sokkal azelőtt szemműtéten esett át, bukaresti kórházba szállították. A Herder-, Kossuth- és állami díjas neves írót április végén műtötték meg az Egyesült Államokban, de a Görgény völgyéből behívott tüntetők által tönkretett szemét nem tudták megmenteni. Ebből az interjúból tudtam meg megrökönyödve, hogy a kartárs ezen a szörnyű eseményen jelen volt. Kicsoda ez a Kincses? „A líceum (szerk. megj. Bolyai) román diákjait és tanárait egész egyszerűen szabályosan kikergették.” A Bolyai-líceum román tagozatának rengeteg diákja igazolhatja, hogy nem kergették ki őket az iskolából, amelybe tanulmányaik befejezéséig járhattak. Az valóban megtörtént, hogy a magyar tagozat diákjai sztrájkolni kezdtek azért, hogy az 500 éves Bolyai ismét magyar líceummá váljon, a Papiu pedig, amellyel 1962-ben összevegyítették, újra magyar tagozat nélküli román líceummá váljon. A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnökeként személyesen mentem el egykori iskolámba, a Bolyaiba, és határozottan elleneztem, hogy a románokat akaratuk ellenére tanév közben eltávolítsák/átköltöztessék a Papiuba. Fellépésemért – ami végül is eredményes volt – egyesek a magyarság árulójaként bélyegeztek meg. A jelenetnek tanúja volt a magyarul jól beszélő Matei Vasile akkori aligazgató. Vajon a sors iróniájának tudható be az, hogy 1990. március 19-én a főtéri NEIT-székházat körbezáró tüntetők azt ordították, hogy „jos cu Kincses trădătorul!” (le az áruló Kincsessel!). Arra a kérdésre, hogy kicsoda ez a Kincses, az egyik tüntető azt válaszolta, azt nem tudom, de ezt kell kiabálnunk! Szajkózott hazugságok Az igaz, hogy 1990. március elején megbecstelenítették („au profanat”) Avram Iancu marosvásárhelyi szobrát, amelyre azt pingálták, hogy „Le ved”. Tisztában lévén a provokáció veszélyességével, azonnal felutaztam Bukarestbe és a nemzeti televízióban elmagyaráztam, hogy aki ezt a szöveget írta, nem ismerte a magyar helyesírást és szórendet, hiszen a helyes szöveg: Vedd le. Sabău-Pop kartárs, akinek románul megvan a Marosvásárhely fekete márciusa című könyvem, valószínűleg nem olvasta ezt az okfejtést, és ezért melegítette fel a 27 évvel ezelőtt megcáfolt vádakat. Meggyőződésem, hogy a megfelelő román–magyar, magyar–román viszonyt csak az igazság kimondására és nem annak meghamisítására lehet alapozni! Azért, hogy a replika közölhető legyen, nem tértem ki a többi, számtalan esetben megcáfolt állításra, holott ezeknek hosszú a sora: a gyógyszertári csata, a „gyilkos” Trabant, a székelyek román származása, akiket a kiegyezés után magyarosítottak el, a Görgény-völgyieket senki sem hívta/küldte, maguktól jöttek be, a Vatra Românească 1990. február 8-i alapítása (holott a szervezetet már 1989. december 27-én megalapították, méghozzá a Papiu-líceum tanári szobájában, egy nappal azután, hogy aláírtuk a román és magyar, magyar és román értelmiségiek „Barátság platformját”); az 1848/49-ben magyarok által meggyilkolt 40 000 román (történetesen az egész szabadságharcban nem halt meg összesen ennyi magyar, osztrák és orosz katona). Igencsak elgondolkoztató, hogy a Barátság platform román aláírói között Radu Ceontea, a Vatra alapító elnöke és Lazăr Lădariu társalapító, a Cuvântul liber, de az Adevăr főszerkesztője is szerepel. A többi aláíró megérdemli, hogy felidézzük a nevüket: Béres András, Boér Ferenc, Ioan Boitan, Borbély István, Brassai Zoltán, Ioan Calion, Alexandru Cistelecan, Constantin Copotoiu (!), Anton Cosma, Éltető József, Fülöp G. Dénes, Gálfalvi György, Jánosházy György, Káli Király István, Kincses Előd, Markó Béla, Máthé Éva, Ion Ilie Mileșan, Augustin Morar, Cornel Moraru, Nagy Pál, Nemess László, Ioan Pascu, Grigore Ploeșteanu, Mihai Sin, Sütő András, Gheorghe Șincan és Tőkés András. Sajnálatos tény, hogy a román politikum és média nagy része még mindig szajkózza a fekete márciussal kapcsolatos hazugságokat, és a főügyészség továbbra sem hajlandó elindítani a nyomozást Ion Iliescuék ellen. Pedig bizonyítható, hogy a júniusi bukaresti bányászjárás főpróbájaként az ország akkori vezetőinek komoly szerepe volt a marosvásárhelyi parasztjárás megszervezésében. Sokan tudjuk azt, hogy a Zsil-völgyi bányászokat szállító vasúti szerelvényt március 20-án Székelykocsárdról fordították vissza. Miután sikerült megakadályoznunk a felbőszített székelyföldiek Marosvásárhelyre való beözönlését, a bányászok behozatala okafogyottá vált. Ennek tudható be az is, hogy Gelu Voican-Voiculescu akkori miniszterelnök-helyettes leállította a Zalatnán autóbuszokban várakozó mócok Marosvásárhelyre való beszállítását. Ebben az összefüggésben még inkább nyilvánvaló az, hogy mekkora melléfogás a Cseresznyés Pál ügyét félrenyomozó egykori ügyész díszpolgárságának egyhangú megszavaztatása. A magunk részéről mindig az igazság talaján kell állnunk, és nem támogathatjuk annak elmismásolását! Kincses Előd A szerző marosvásárhelyi ügyvéd / Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2017. augusztus 14.Újra elbánnak velünk (?)Igencsak indokolt a szülők segélykiáltása, hiszen most már tagadhatatlanul az a cél, hogy iskolakezdésig semmilyen formában ne rendeződjék a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzete, amelynek megoldását szándékosan húzzák-halasztják minden szinten. És egyre nyilvánvalóbb az a szándék is, hogy visszaállítsák az iskolaalapítás előtti helyzetet: az általános iskolai osztályokat visszautalják az Egyesülés Főgimnáziumba, a katolikus teológiai osztályokat pedig a Bolyai Farkas középiskolába, felszámolva ezáltal a két éven át mindenki megelégedésére működő katolikus iskolát. Ehhez nyújtott kedvező kiindulópontot az Országos Korrupcióellenes Ügyészség marosvásárhelyi kirendeltségének hosszan tartó bűnvádi eljárása a volt főtanfelügyelő és az állásából felfüggesztett iskolaigazgató ellen. Rajtuk kívül kisebb-nagyobb formai hibákra hivatkozva a DNA nyomozói több mint négyszáz diák szüleinek és a 18 évet betöltött tanulóknak a tanév folyamán történő folyamatos beidézésével a megfélemlítés légkörét keltették. Így próbálják rávenni őket, hogy a gyanúsítottak ellen forduljanak. Az időhúzást a kormányhivatal is gyakorolta. A legelső beiskolázási tervet, amiből kihagyták a katolikus iskolát, a helyi tanács többször akarta módosítani, de a prefektúra minden határozatot megtámadott. Július 31-i válaszában, amelynek összeállítása egy hónapot vett igénybe, a kormányhivatal a helyi tanács legutóbbi iskolahálózat-tervezetről szóló határozatának a visszavonását kérte, érvénytelenítve ezáltal a csonkán maradt osztályoknak a Bolyai Farkas iskolához való csatolásának a lehetőségét is. A tanfelügyelőség is húzta-nyúzta az időt. A sok csapás közül a legnagyobbat azzal mérte az iskolára, hogy február 7-i 70-es számú vezetőségi tanácsi határozatával megtiltotta a cikluskezdő osztályok indítását a 2017-18-as tanévtől. Mivel a határozat figyelmen kívül hagyta a büntetőeljárási törvénykönyvnek az ártatlanság vélelméről szóló előírását, a katolikus iskola vezetősége, amelyet Kincses Előd ügyvéd képvisel, előzetes panaszt nyújtott be 2017. március 2-án a jogsértő határozat ellen. Az előzetes panaszt a nyomozati eljárásban feltételes módban megfogalmazott „alapos” gyanúra hivatkozva utasították vissza az előkészítő osztályokba való beiratkozás határidejének a lejárta után. A tanfelügyelőségi tiltás megindoklása azonban a Bírákat és Ügyészeket Ellenőrző Igazságszolgáltatási Felügyelet vonatkozó határozatát értelmezve nem állja meg a helyét. A halogatásban „előkelő” helyen álló megyei törvényszék közigazgatási és pénzügyi részlege június 30-án letárgyalta a cikluskezdő osztályok indítását megtiltó tanfelügyelőségi határozat törvényessége ellen emelt kifogást, és azóta öt alkalommal halasztották el a határozathozatalt. Legutóbb augusztus 10-én augusztus 16-ra. Holott a bírák számára is egyértelmű kellene legyen, hogy a cikluskezdő osztályokba való beiratkozás törvénysértő megtiltása végleges bírói határozat hiányában, amely kimondja, hogy az iskola törvénytelenül működik, visszaélésnek minősül – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A katolikus iskola ügyében lehet mulasztásokra hivatkozni, egymásra mutogatni, egymást vádolni, de csak azon túl, hogy belátnánk: megint alaposan elbánnak velünk. Lehet szó több száz gyermek és szülő sorsáról, fordulhatunk fűhöz-fához, amit egyesek bosszúból elterveztek, azt nyílt támadások, csűrés-csavarás, a számunkra kedvező törvényes előírások kiforgatásával úgyis végre akarják hajtani, ahogy más, fontos intézményeink esetében is tették. Amibe az anakronisztikusnak tekintett magányos tüntetők kivételével szépen belenyugodtunk. BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely) 2017. augusztus 17.Megoldhatatlannak látszó ügyek VásárhelyenKét éve tart az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) bűnvádi eljárása a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyében. A hatósági zaklatások ellehetetlenítették az iskolát. Jogászszemmel foglaljuk össze az elmúlt időszak történéseit. Két évvel ezelőtt, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi területi kirendeltsége bűnvádi eljárást indított a Maros megyei tanfelügyelőség akkori főtanfelügyelője, Ştefan Someşan, valamint a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium azóta tisztségéből felfüggesztett igazgatója, Tamási Zsolt József ellen folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés és az igazgatói tisztség jogtalan felhasználásának gyanúja miatt a korrupciós cselekmények megelőzéséről, felderítéséről és büntetéséről szóló 2000. évi 78-as törvény rendelkezései alapján. A bűnüldöző szervek szerint a marosvásárhelyi gimnázium létrehozása nem a törvényes keretek tiszteletben tartásával történt, noha a líceum a helyi tanács 2014/271-es számú határozata alapján törvényesen létező oktatási intézményként szerepelt a Tanügyminisztérium által kibocsátott országos tájékoztatási útmutatóban. A marosvásárhelyi DNA által végrehajtott hosszadalmas nyomozati eljárás következtében kialakult az általános félelem légköre. Talán ennek következtében a Maros megyei tanfelügyelőség (ISJM) közigazgatási tanácsa 2017. február 27-én meghozta a 70-es számú törvénytelen határozatát, amely szerint az intézményben a „2017–2018-as tanévben egyetlen cikluskezdő – előkészítő, ötödik és kilencedik – osztály indítása sem engedélyezett”. Az első baklövések A líceum létrehozása során az első, pusztán adminisztratív jellegű baklövést – amelyik a korrupció gyanúját mindenképp kizárja – a helyi tanács követte el azzal, hogy a 2014/271. számú határozatában az alapító okirat bemutatásának feltételéhez kötötte a gimnáziumnak az iskolai hálózatba való besorolását – tehát az iskola alapításának elrendelése helyett csak javaslat jellegű döntést hozott. A második, szintén közigazgatási jellegű tévedés a Maros Megyei Főtanfelügyelőség számlájára írható. 2014. szeptember 12-ei 115-ös számú határozatával elrendelte a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium, mint új, jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény létrehozását. Csakhogy a 2011. évi 1-es számú közoktatási törvény 61. cikkelyének (2) bekezdése értelmében az iskolahálózatok megszervezése, az intézmények létrehozása „a helyi közigazgatási hatóságok feladata, az utólagos megyei tanfelügyelőségi egyetértés (=aviz conform) elnyerésével”. Sajnos, a tanfelügyelőség az egyetértő láttamozás fogalma helyett a létrehozás kifejezést használta, noha az iskolaalapítás a helyi tanács hatáskörébe tartozik. Egyszerűen nem tudom megállapítani, miben áll ez esetben is az a korrupciós bűncselekmény, amelynek alapján a DNA ügyészei évek óta zaklatják a szülőket, sőt újabban a gyermekeket is (!!), akiknek pedig semmi közük sincs az iskola alapításához. A tanfelügyelőség által jogalap nélkül elrendelt beiratkozási tilalom miatt sajnos a folyamatos oktatási tevékenység megakadályozásáig fajult el a helyzet, annak ellenére, hogy a líceum önálló jogi személyiséggel rendelkezik és jelenleg is törvényesen működik. Ezt a tényt a Romániai Közoktatás Minőségét Szabályozó Ügynökség (ARACIP) 2017. február 27-i 179-es számú átiratával is megerősítette, és a Tanügyminisztérium által kibocsátott idei rendeletek is alátámasztják. Figyelmen kívül hagyva ezt az egyértelmű jogi helyzetet, valamint az ártatlanság vélelmének az elvét, a Tanfelügyelőség vezető tanácsa meghozta a 2017/70-es számú határozatát, amellyel megtiltotta a tanulóknak a cikluskezdő osztályokba való beiratkozását. A vitatott határozat jogellenes, és sérti a tanintézmény jogait és azoknak a gyermekeknek az érdekeit, akik az iskola cikluskezdő osztályaiba szerettek volna beiratkozni. Barátságtalan hozzáállás A határozat kibocsátását követően azonnal elindítottuk a közigazgatási bírósági eljárást. Az előzetes panaszunkat március 2-i dátummal iktattuk. Ebben felhívtuk a tanfelügyelőség figyelmét, hogy az előkészítő osztályba való beiratkozási időszak március 17-ig tart. Az illetékesek barátságtalan hozzáállását jellemzi az is, hogy panaszunk visszautasítását csak március 31-én közölték, megvárván az előkészítő osztályokba való beiratkozási időszak lejártát. A visszautasítást azzal indokolták, hogy a „DNA a 2015/P/174-es ügyben a főtantanfelügyelő (Ştefan Someşan) és a szóbanforgó intézmény igazgatója (Tamási Zsolt) ellen elrendelte a nyomozati eljárás elindítását, ezért a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megalapítására és működésére vonatkozóan fennállhat a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja”. Csakhogy a cikluskezdő osztályokba való beiratkozást tiltó határozat indoklását, amely szerint „a DNA az oktatási folyamatokba beavtkozása miatt kellett meghozni, megcáfolta a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz tartozó (CSM) Bírókat és Ügyészeket Ellenőrző Igazságszolgáltatási Felügyeletének 1947/II/363/DIP/2017-es számú határozata! A CSM Ellenőrző Felügyeletének határozata meállapította azt, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség által a gimnázium cikluskezdő osztályaiba való beiratkozást tiltó intézkedéseit nem a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ügyésze rendelte el. Ezzel az indoklással a CSM ellenőrző felügyelete eldöntötte azt, hogy az illetékes ügyész nem követte el a 2004/303-as a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény által büntetendő fegyelmi vétséget, mivel nem lépte túl nyomozói hatáskörét, nem befolyásolta az oktatási tevékenységet. Tehát a vitatott tanfelügyelőségi határozat indokolása, miszerint a DNA-nak az oktatási folyamatba való beavatkozása miatt rendelte el a beiratkozás tiltását, nem igaz, ez pedig azt jelenti, hogy a közigazgatási döntés kötelező megindoklására vonatkozó törvényes előírás hiányzik, nem teljesült. Amennyiben a közigazgatási határozat nincs megindokolva, akkor a közigazgazgatási törvény értelmében semmis. Az érvénytelenségét pedig közigazgatási bírói eljárásban kell megállapítani. Folyamatos halasztások A Maros Megyei Törvényszék sajnos nem tartotta tiszteletben a sürgősségi eljárásra vonatkozó perrendtartási rendelkezéseket, és a június 30-án érdemben letárgyalt ügyben a semmiségről szóló ítélethozatalt állandóan elhalasztja. Mindaddig amíg nem születik olyan végleges bírósági ítélet, amelyik kimondja, hogy a líceum törvénytelenül működik, a tanfelügyelőség nem akadályozhatja az iskola működését oly módon, hogy megtiltja a tanulók beiratkozását a cikluskezdő osztályokba. A beiratkozás megtiltása hivatali visszaélésnek minősül. Érthetetlen a tanfelügyelőség érvelése, miszerint azáltal, hogy megtiltja a beiratkozást, megakadályozza, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyik súlyosan károsítja a tanulók iskoláztatását. Eszerint a cikluskezdő osztályokba beiratkozott tanulókat kedvezőtlenül befolyásolná az, ha a gimnáziumban folytatnák tanulmányaikat, ám a többi tanuló a továbbiakban is akadálytalanul „fejlődhetne”. A líceum ellen indított harc kiagyalói szem elől tévesztették azt a tényt, miszerint az ingatlant 2005. december 9-én visszaszolgáltatták a katolikus egyháznak. A visszaszolgáltatás idején fennálló tevékenység megtartását előíró ötéves kötelezettség már 2010. december 9-én lejárt. Ennek következtében az Unirea Nemzeti Kollégium további működése a római katolikus egyház tulajdonában álló ingatlanban, kizárólag a tulajdonos nagyvonalúságának köszönhető. A katolikus gimnázium megszüntetése a 25 évre megkötött bérleti szerződés megszüntetését vonhatná maga után, aminek következtében az Unirea kilakoltathatóvá válna. Természetesen nem az a cél, hogy a szomszéd kecskéje is elpusztuljon. Kettős mérce Ha összehasonlítjuk, hogyan viszonyult a román igazságszolgáltatás a tanügyi törvény betartatásához a líceum és a MOGYE esetében, akkor a kettős mérce alkalmazásának kirívó esetével állunk szemben. A líceum létrehozásánál az a gond, hogy az önkormányzat helytelenül fogalmazott, és határozatában csak javasolta az iskola létrehozását, de nem döntötte el, tehát megsértette a tanügyi törvény vonatkozó előírásait. E törvény viszont kijelölt három multikulturális egyetemet, amelyet arra köteleztek, hogy a nemzeti kisebbségek részére az egyetem keretében önálló tagozatokban, oktatási vonalakban biztosítsák a teljes körű anyanyelvi oktatást. A két másik multikulturális egyetem (a kolozsvári Babeş-Bolyai és a marosvásárhelyi Művészeti) a tanügyi törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg az egyetemi chartát. A MOGYE-n a kétharmados román többségű szenátus elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó szabályozásnak az egyetemi chartában történő rögzítését. Számos tevékenység esetén a román nyelv kizárólagos használatát írták elő. Ennek következtében a törvényt beterjesztő Daniel Funeriu, az Ungureanu-kormány oktatási minisztere törvényellenesnek nyilvánította a MOGYE chartáját és elutasította annak jóváhagyását. Az Ungureanu-kormányt a MOGYE-üggyel megbuktató Victor Ponta az előző kormány megalapozott törvényességi kifogásait semmibe véve jóváhagyta a törvénysértő egyetemi chartát. A jelenleg hatályos charta előírásai szerint a tanagyag 30 százaléka magyar, 70 százaléka pedig román nyelven kerülhet elsajátításra. A világon sehol nem létezik az a megoldás, hogy az előadásokon egyik nyelven leadott tananyagot a szemináriumokon és a gyakorlatokon egy másik nyelven kelljen visszaadni. Sérül tehát a magyar hallgatók joga, akik a tananyag tökéletesebb elsajátítása érdekében választották az anyanyelvi oktatást. A MOGYE szabályzata egyáltalán nem tartalmazza a tanügyi törvény kisebbségi nyelven történő oktatást szabályozó rendelkezéseit, amelyek előírják az anyanyelvi oktatást és az önálló anyanyelvi tagozatok létrehozását. Ennek következtében a 2011. évi 1-es tanügyi törvény 128 szakaszának rendelkezéseit kellene alkalmazni, miszerint a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta semmis. Ezt azonban a bíróságok nem voltak hajlandóak kimondani, sőt azt állapították meg: az egyetemi charta törvényes. Ebből egyértelműen kiderül: a bíróságok a romániai magyarság jogfosztása érdekében aszerint értelmezik a törvényt, hogy a kitűzött cél, vagyis jogaink további korlátozása megvalósulhasson. dr. Kincses Előd A szerző a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium ügyvédje / Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2017. szeptember 7.Ezrek tüntettek a katolikus líceumértMeg kell védenünk az iskolát! „Ez nem politika. Itt az életünkről van szó! S az emberi élethez Istentől nyertünk jogot. Az önmagunk becsülete és a jövő nemzedékek sorsáért reánk háruló felelősség követeli, hogy jogaink védelmében tiltakozzunk …” – idézte boldog emlékezetű Márton Áron püspök szavait Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek a tegnap délutáni tüntetésen, amelyre a történelmi egyházak főméltóságai, katolikus lelkipásztorok egész sora mellett Erdély szinte minden szegletéből érkeztek szimpatizánsok, hogy közösen követeljék a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetének rendezését a szeptember 11-i iskolakezdés előtt. A megyeháza előtti parkba beszorított tüntetők ezúttal is példás fegyelemről tettek tanúbizonyságot az állig felfegyverzett csendőrök gyűrűjében, akik a tüntetést biztosították. A többezres tömeg Oláh Dénessel, a Keresztelő Szent János Egyházközség plébánosával, a Maros-Küküllő egyházkerület főesperesével közösen mondta el a Miatyánkot. Bár nem szokásuk az utcákon és a tereken keresni az igazságot, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány ismét az utcára kényszerült az igazságot keresni és mellette kiállni – hangzott el Jakubinyi György érsek beszédében. Abból kiindulva, hogy „a nevelés joga különösképpen megilleti az egyházat”, és ennek teljesítése terén nagy jelentősége van az iskolának, kérték 2014 januárjában, hogy a 40 éve törvényen kívül helyezett katolikus szellemiségű főgimnázium újraalakuljon abban az épületben, amely az egyház tulajdonát képezi. Örömmel írták alá 2015-ben a tanügyminisztériummal azt a protokollt, amelyben megfogalmazódik, hogy Románia értéknek tartja az egyházi iskolák indítását, és megnyugvással vették tudomásul, hogy a 2015-ben meginduló Római Katolikus Teológiai Líceumba a szülők nagy számban és szívesen íratták be gyermekeiket. „Ezért is állunk értetlenül néhány nappal a tanévkezdés előtt itt, ezen a téren. Hiszen Románia alkotmánya ugyanúgy garantálja a szabad iskolaválasztási jogot, ahogyan ezt egyházi törvénykönyvünk is megfogalmazza… Mi csak azt kérjük, hogy „…a törvényes keretek betartásával működhessen egyházi iskolánk. Az az iskola, amelyet szabadon választottak, választanak a szülők, amely iskolában biztosítva látják gyerekeik megfelelő nevelését. Bízunk benne, hogy Románia kormánya, amely egyházi törvénykönyvünket a katolikus egyház statútumaként fogadta el, amely az egyházi iskolákat értéknek tekinti, amely elfogadja a megyés püspök jogát egyházi iskolák létrehozásának kezdeményezésére, a szülők jogát a szabad iskolaválasztásra, nem fog elmenni annak a közösségi akaratnak a folyamatos és most is történő kinyilvánítása mellett, hogy ennek az iskolának működnie kell. …Védenünk kell az iskolát, s mindenkit, aki az iskoláért küzd. Védenünk kell híveink jogait, hogy szabadon választhassák ezt az iskolát; az iskolába járó gyerekeket, akiknek nevelését szüleik ránk, az egyházi iskolára bízták; az iskola igazgatóját, akit immár 10 hónapja tiltanak el feladata végzésétől és az iskolában tanító tanárokat, akik egyházi engedélyünk elnyerésével itt teljesítik hivatásukat” – hangsúlyozta az érsek. Elegük van a helyi szervek egymásnak ellentmondó cselekedeteiből és kijelentéseiből – mondta a szülők nevében Kapás Barna. Becsapva érzik magukat, mert nem tájékoztatták őket az iskola ellen indított perekben hozott végzésekről, elegük van a bizonytalanságból, hogy három nappal a tanévkezdés előtt tisztázatlan az iskola helyzete, miközben a szülők jóhiszeműen íratták gyermekeiket olyan osztályokba, amelyeket hivatalosan, az oktatási minisztérium engedélyével hirdettek meg. Felszólítják az összes illetékes intézményt, hogy azonnal korrigálják az iskola alapítása körüli hibákat, és adják meg gyermekeik számára az alkotmány biztosította jogot a tanuláshoz, megőrizve a családok egységét, testvért testvértől nem szétszakítva. Követelik, hogy a tanügyminisztérium kormányrendelettel vagy miniszteri rendelet formájában rendezze az iskola ügyét. Követelik továbbá, hogy a tanügyminiszter hosszabbítsa meg a megbízott iskolaigazgató mandátumát, a tanárok további alkalmazását, az oktatás zavartalan működésének megkezdését, és kiállnak Erdély minden magyar iskolájáért – hangzott el ezúttal is a szülők kiáltványa. Az iskola diákjai nevében Nagy Henrietta XII. osztályos diáklány fogalmazta meg, hogy kénytelenek voltak korábban felnőni, mint ahogy szerették volna, és nem azért aggódnak, hogy nincs meg a nyári házi feladat, hanem azért, mert nincs meg az iskola. Elegük van abból, amit velük, diákokkal, szüleikkel, tanáraikkal cselekedtek, a csúfolkodásból, a tehetetlenségből, diáktársaik kihallgatásából, ami arra a korszakra emlékezteti őket, amiről szüleik azt ígérték, hogy soha nem térhet vissza, de tévedés volt, mert sajnos visszatért. A Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaiként tanulni szeretnének, de nem polgárjogot, közigazgatási ismereteket és alkotmányelméletet, hanem az iskolai tantárgyakat, mert az érettségire akarnak készülni, nem az iskola bezárására. Tanulni akarnak abban az iskolában, amelyet választottak, és amelyről azt hiszik, hogy senki nem veheti el tőlük. Ami velük történik, olyan, mint egy büntetés, újabb meg újabb nyaklevesekkel, és nem tudják, hogy miért büntetik őket. Kit zavar, kinek szúrja a szemét, kinek ártott a 400 diák, aki tanulni szeretne, kinek érdeke, hogy az ő rovásukra bizonyítsa be, hogy be lehet zárni egy magyar iskolát? Kik vagytok ti? – tette fel a kérdést, majd kijelentette, hogy igenis félnek az iskola bezárásától, de nem fognak visszalépni, mert a saját iskolájukba akarnak járni, ahol hétfőn el kell kezdődjön a tanítás – mondta többek között a végzős osztályba lépő diáklány. A tüntetés zárásaként az erdélyi történelmi egyházak vezetői, Kató Béla református püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője és Papp Noémi evangélikus lelkész mondott áldást az iskolára. Ezt követően Kilyén Ilka műsorvezetővel közösen mondták el a jelenlevők Reményik Sándor Templom és iskola című versét, majd a himnuszok eléneklésével ért véget a tüntetés, amelynek résztvevői Holló László, a státus alapítvány elnökének felhívására fegyelmezetten távoztak a helyszínről. Sajnálatos, hogy ma is a felekezeti oktatás biztosításáért kell küzdenünk „Látszólag megszűnt a kommunizmus Romániában, azonban annak szelleme különböző formákban tovább kísért. Sajnálatos az a tény, hogy 70 éve, azt követően, hogy Márton Áron a felekezeti oktatás megteremtéséért szállt síkra, ma ott tartunk, hogy újból és újból harcolnunk kell az anyanyelvű oktatás biztosításáért” – fogalmazott Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője kedden, szeptember 5-én napirend előtti politikai nyilatkozatában a képviselőház plénuma előtt. A székelyföldi törvényhozó a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyében szólalt fel, nehezményezve azt, hogy egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig bizonytalan azoknak a diákoknak a helyzete, akik ebbe az iskolába iratkoztak. „Éppen ezért szerdán, szeptember 6-án Márton Áron utódja, a római katolikus érsek ismét tüntetni kényszerült hívni mindazokat, akik nem értenek egyet a nemrég újra létrehozott katolikus líceum megszüntetésével” – hangsúlyozta Márton Árpád képviselő. „Minderre azért van szükség, mert egy ügyészfenyegetéssel, zsarolással mindenáron meg akarják szüntetni az iskolát. Nem hiába mondjuk tehát, hogy Románia nem jogállam, a vallásszabadság, az emberi és kisebbségi jogok pedig csak papíron léteznek, hiszen azok szegik meg elsőnek a törvényt, akiknek biztosítaniuk kellene az alkalmazását” – nyomatékosította a székelyföldi parlamenti képviselő politikai nyilatkozatában. A tanfelügyelőségnek nincs jogosultsága felszámolni az iskolát A Maros Megyei Törvényszék augusztus 25-én kiközölte a Római Katolikus Teológiai Líceum cikluskezdő osztályaiba való beiratkozást megtiltó 70-es számú tanfelügyelőségi határozatot megsemmísítő ítéletét. A törvényszék megállapította azt, hogy a tanfelügyelőség határozatának indokolása hamis, nem fedi a valóságot. Az ítélet ellen felfolyamodvánnyal (recurs) lehet élni, amelyet legkésőbb szeptember 12-ig nyújthat be a pervesztes tanfelügyelőség. A román szülők (Fiest Marius, Costea Ioan, Turdean Ana Maria, Boldea Laura Claudia) és a Marosvásárhely Municípium által indított közigazgatási perben a felperesek a tanfelügyelőség 1385-ös, a Római Katolikus Teológiai Líceumot létrehozó határozatának megsemmisítését kérték. Az 1769/102/2016-os dossziéban a semmisséget kimondó 479/2017. sz. törvényszéki ítéletet 2017.06.13. óta nem közölték ki a peres felekkel. Ez azt jelenti, hogy egyelőre egyik ítélet sem jogerős, nincs hatással a líceum jelenlegi helyzetére. Még abban az esetben is, ha a tanfelügyelőség iskolaalapító határozatát jogerősen megsemmisítik, szükség lesz egy újabb peres eljárásra, amelyik kimondja a líceum megszüntetését, és rendelkezik sorsáról. Amennyiben a Maros megyei tanfelügyelőség jogosulatlanul hozta létre az iskolát, pont úgy arra sincs jogosultsága, hogy felszámolja, feldarabolja a sokak által védelmezett Római Katolikus Teológiai Líceumot! Ha jogalap nélkül ezt mégis megteszik, akkor az elkövetőket hivatali hatalommal való visszaélésért büntetőjogi felelősség terheli. Dr. Kincses Előd ügyvéd BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely) 2017. szeptember 8.„Lagymatag” búcsú? – sokan csalódtak a vásárhelyi iskoláért szervezett tüntetésbenSokan távoztak rossz szájízzel a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megmentéséért szerda délután tartott marosvásárhelyi tüntetésről, mivel úgy vélték, az akció nem igazán mondható tiltakozásnak, sokkal inkább búcsújellege volt. Ezzel a felekezeti tanintézet diákjainak szülei is egyetértenek, akik úgy látják: több határozott felszólalásra, megnyilvánulásra lett volna szükség. A szülők a megmozdulás nyomán talán még elkeseredettebbé váltak, fogalmuk sincs, hogy a hétfői tanévkezdéskor hová vigyék iskolába gyermekeiket. A szervező római katolikus egyházat is többen bírálták a megmozdulás „lagymatagsága” miatt, az egyházi és politikai képviselők ezzel szemben még bíznak abban, hogy az utolsó pillanatban sikerül megoldást találni az iskola ellehetetlenítésére. A legtöbb résztvevő ugyanakkor azt nehezményezi, hogy a tüntetésen meglehetősen kevesen vettek részt, úgy tűnik, a helyi magyar közösség nagy része inkább az otthon kényelmét választotta, mintsem a megszűnés határára sodort iskola pedagógusaival, diákjaival és szüleikkel szolidarizáljon. A prefektúra épülete előtt összegyűlt szűk háromezer tüntető között ráadásul aránylag kevés fiatalt és oktatót lehetett felfedezni, a résztvevők jó része pedig más megyékből, szervezetten érkezett. Csalódottan távoztak a szülők Aki mégis úgy döntött, hogy jelenlétével áll ki az iskoláért, csalódottan távozhatott, sokan a Facebookon amiatt háborogtak, hogy a megmozdulás inkább hasonlított áhítatra, olyan is akad, akinek az volt az érzése, mintha a papok az utolsó kenetet adták volna fel a tanintézetnek. „Nem az agresszió a megoldás, de így nem lehet semmit kikövetelni!” – fogalmazott egy marosvásárhelyi fiatal lány a Facebookon. Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője rámutatott: a szerda esti esemény után már semmiképp nem várhatja azt az eredményt, amire számított. A többgyermekes édesanya bevallotta: sem ő, sem a többi szülő nem ilyen lagymatag tüntetésre számított, melynek egyetlen színfoltja a diákok üzenetét tolmácsoló tizenkettedik osztályos diáklány volt. Nagy Henrietta volt ugyanis az egyedüli, aki nyíltan ki merte mondani, mi fáj az érintetteknek. Kérdésünkre, hogy volt-e beleszólásuk a tüntetés szervezésébe, Csíky Csengele elmondta, egy ideig folyamatosan egyeztettek a római katolikus egyház képviselőivel, ám amikor látták, hogy az érsekség nem fogadja el a civilek tanácsait és javaslatait, visszaléptek. „Mi egyszerű résztvevőkként jelentünk meg egy olyan eseményen, amelyen úgy éreztem magam, mintha nem is tüntetésen, hanem búcsún lennék” – hangsúlyozta lapunknak a szülők szószólója. Csíky Csengele azt is szóvá tette: Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke át akarta íratni a szülői bizottság kiáltványát. A kezdeményezők erre nem voltak hajlandók, így végül eredeti formájában került nyilvánosságra. Ebben a szülői közösség rámutat, hogy megelégelték mindazt, amit a különböző állami intézmények tesznek gyermekeikkel és velük. Elegük van a bizonytalanságból, a hárításból, a hazugságból, a halogatásból, a szándékos félrevezetésből és a mellébeszélésből. „Elegünk lett abból, hogy az oktatási miniszter, a prefektus és a tanfelügyelő egymásnak ellentmondó cselekedeteket és kijelentéseket tesz, félrevezetve diákokat, szülőket, tanárokat és az egyház képviselőit. Becsapottnak érezzük magunkat, mert senki nem tájékoztatott a tanfelügyelőségi határozattal kapcsolatos perek végkimeneteléről. Mégis erre hivatkozva az oktatási miniszter azt nyilatkozta, hogy a Maros megyei tanfelügyelőségnek fel kell oszlatnia iskolánkat” – olvasható a kiáltványban. A szöveg megfogalmazói továbbá szóvá teszik, hogy az iskola helyzete napokkal a tanévkezdés előtt is tisztázatlan, miközben a szülők jóhiszeműen íratták gyermekeiket olyan osztályokba, amelyeket hivatalosan az oktatási minisztérium jóváhagyásával hirdettek meg. „A szülők tudatos döntése az volt, hogy gyermekeink jövőjét ebben az iskolában alapozzuk meg, amely a keresztény értékrendből fakadó, jellemformáló, emberi tartást és gerincességet biztosító közösség” – szögezik le. „Megtört, és érdektelenné vált a helyi magyarság” A katolikus gimnázium ügyvédje, Kincses Előd is rossz szájízzel távozott a főtérről. A jogász rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az egyház hagyta magát beszorítani a volt városháza előtti kis parkocskába, holott az 1191/60-as törvény értelmében a polgármesteri hivatalnak semmiféle beleszólása nem lett volna abba, hogy a szervezők elfoglalják az úttest egy részét vagy sem. A jogszabály szerint a városháza csak tudomásul veszi a bejelentett tüntetést vagy – nyomós okokra hivatkozva – betilthatja azt. Módosítást csak a szervezők beleegyezésével eszközölhet. Egyébként Marosvásárhely polgármestere és rendőrfőnöke nem először próbálja „karámba” terelni a magyarságot, Kincses emiatt már pert is nyert a városvezetőkkel szemben. Az iskola ügyvédje a részvételt illetően is elkeseredett. „Nagyon sajnálom, hogy ennyire megtört, és érdektelenné vált a helyi és környékbeli magyarság. Tapasztalatból beszélek, hisz én még abból a korosztályból származom, amely tisztán emlékszik az 1990 februárjában szervezett gyertyás tüntetésre, amelyen százezer magyar vett részt” – tette hozzá Kincses. Vass Levente: az RMDSZ nem áll le „Amit nem adunk fel, azt soha nem tudják elvenni tőlünk!” – jelentette ki a Krónikának Vass Levente. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke hozzátette, a szövetség tovább folytatja munkáját egy olyan rendszer ellen, amely sem önálló, sem a Bolyai Farkas Gimnáziumba betagolt katolikus iskolát nem akar. Ugyanakkor reméli, hogy a szerda esti tüntetés után mind a tanügyminiszter, mind a kormányfő belátja, itt nem egy politikai vagy etnikai ügyet, hanem egyszerű adminisztratív problémát kell megoldani. A tüntetésen elvétve román nemzetiségű vagy vegyes házasságból származó résztvevőt is fel lehetett fedezni a tömegben. Egyikük Dan Maşca, a Szabad Emberek Pártja (POL) alapítója volt, aki lapunknak elmondta, fordított esetben, románként neki sem tetszene, ha a hatóságok felszámolnák gyermeke iskoláját. Hangsúlyozta, mind a szülők, mind a gyerekek megérdemlik, hogy a román közösség kiálljon mellettük. „Az elmúlt hónapokban a szülők olyan cívis magatartásról tettek tanúbizonyságot, amilyenre felénk még nem volt példa. Bátran, félelem nélkül kiálltak gyermekeik jogaiért és iskolájáért. Hogy ne lennék szolidáris velük?!” – jelentette ki Maşca. A vállalkozó által vezetett helyi politikai alakulat közleményt is kibocsátott, melyben rámutat, az eltelt egy év leforgása alatt lett volna lehetőség a kialakult helyzet megoldására – ha létezik alapvető jóindulat és jóhiszeműség minden érintett fél részéről. „Tudatában vagyunk annak, hogy ha nem találunk sürgős megoldást, az összes negatív következmény a gimnázium diákjaira, szüleikre és tanáraikra lesz hatással, valamint az Unirea Főgimnáziumra a katolikus egyházzal kötött bérleti szerződés megszegése miatt” – közölte a POL. A párt szerint a konfliktus elhúzódása ártalmas lehet a teljes vásárhelyi közösségre nézve. Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár) 2017. szeptember 25.SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA – FELEMÁS ÍTÉLET SZÜLETETT A JÖVŐ ÉVI FELVONULÁSRÓLokon felemás ítéletet hozott a Maros megyei törvényszék a székely szabadság napjára, 2018. március 10-re tervezett marosvásárhelyi felvonulásról. A pénteken hozott ítélet kivonata a romániai bíróságok portálján jelent meg. A törvényszék közölte, hogy részben igazat adott a panaszos Siculitas Egyesületnek: nem semmisítette meg azt az átiratot, amelyben a polgármester a jövő évi rendezvény korlátozását közölte, de érvénytelenítette azt az átiratot, amelyben a polgármesteri hivatal válaszolt a Siculitas Egyesületnek az emiatt benyújtott előzetes panaszára. A törvényszék arra kötelezte a polgármestert, hogy orvosolja a Siculitas előzetes panaszát. Kincses Előd, a panaszos ügyvédje az MTI-nek nyilatkozva meglehetősen furcsának tartotta az ítéletet. Megjegyezte, hogy a megsemmisített átiratban nem a polgármester, hanem a polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrség parancsnoka válaszolt panaszukra, és utasította el érveiket. “Kötelezte a törvényszék a polgármesteri hivatalt, hogy az előzetes panaszunkat oldja meg. Úgy tekintette, hogy a válasz, amit adtak, nem az előzetes panaszunk megoldása” – értelmezte az ítéletet Kincses Előd. A pereskedés előtti előzetes panasz benyújtását a törvény írja elő a panaszosnak abban a reményben, hogy a felek pereskedés nélkül rendezik a nézeteltérést. A hagyományos március 10-i marosvásárhelyi megemlékezést és tiltakozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezi, de hivatalos ügyekben a háttérintézményeként működő Siculitas Egyesület jár el a nevében. Az egyesület már ez év március 16-án bejelentette a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a jövő évre tervezett megmozdulást, hogy jusson idő az esetleges bírósági jogorvoslatra is. A törvény értelmében a polgármester csak a bejelentés utáni 48 órában tilthat be egy tömegrendezvényt. A határidőn túli tiltás miatt tavaly már pert nyert az egyesület a polgármesteri hivatal ellen. A polgármesteri hivatal arra a törvénycikkelyre hivatkozva kifogásolta a felvonulást, mely tiltja a kórházak előtti tömegrendezvények szervezését. A felvonulás évek óta kialakult útvonala ugyanis elhalad egy kórház mellett, amelynek egyébként egy másik utcából is van bejárata. Kincses Előd arra emlékeztetett, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat 1998-ban hozott határozatban sorolja fel azokat az utcákat, tereket, amelyeken nem szabad tömegrendezvényeket szervezni, és a felsorolásban nem szerepel az a kórházzal szomszédos utca, amelyre a hivatal hivatkozik. Az SZNT 2004 óta szervez megemlékezést Marosvásárhelyen a székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszknél, a vértanúk kivégzésének évfordulóján, amelyet a székely szabadság napjává nyilvánított. A 2013-as, 2014-es, 2016-os és az idei rendezvény felvonulással és a régiók kialakítására vonatkozó kormányzati elképzelések elleni, a székelyföldi autonómiaigényt megjelenítő tiltakozással végződött. Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma 2017. szeptember 26.Ítélet a jövő évi felvonulásrólSzékely szabadság napja Első fokon felemás ítéletet hozott a Maros Megyei Törvényszék a székely szabadság napjára, 2018. március 10-re tervezett marosvásárhelyi felvonulásról. A pénteken hozott ítélet kivonata a hazai bíróságok portálján jelent meg. A törvényszék közölte, részben igazat adott a panaszos Siculitas Egyesületnek: nem semmisítette meg azt az átiratot, amelyben a polgármester a jövő évi rendezvény korlátozását közölte, de érvénytelenítette azt az átiratot, amelyben a polgármesteri hivatal válaszolt a Siculitas Egyesületnek az emiatt benyújtott előzetes panaszára. A törvényszék arra kötelezte a polgármestert, hogy orvosolja a Siculitas előzetes panaszát. Kincses Előd, a panaszos ügyvédje nyilatkozatában meglehetősen furcsának tartotta az ítéletet. Megjegyezte, hogy a megsemmisített átiratban nem a polgármester, hanem a polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrség parancsnoka válaszolt panaszukra, és utasította el érveiket. „Kötelezte a törvényszék a polgármesteri hivatalt, hogy az előzetes panaszunkat oldja meg. Úgy tekintette, hogy a válasz, amit adtak, nem az előzetes panaszunk megoldása” – értelmezte az ítéletet Kincses Előd. A pereskedés előtti előzetes panasz benyújtását a törvény írja elő a panaszosnak abban a reményben, hogy a felek pereskedés nélkül rendezik a nézeteltérést. A hagyományos március 10-i marosvásárhelyi megemlékezést és tiltakozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezi, de hivatalos ügyekben a háttérintézményeként működő Siculitas Egyesület jár el a nevében. Az egyesület már ez év március 16-án bejelentette a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a jövő évre tervezett megmozdulást, hogy jusson idő az esetleges bírósági jogorvoslatra is. A törvény értelmében a polgármester csak a bejelentés utáni 48 órában tilthat be egy tömegrendezvényt. A határidőn túli tiltás miatt tavaly már pert nyert az egyesület a polgármesteri hivatal ellen. A polgármesteri hivatal arra a törvénycikkelyre hivatkozva kifogásolta a felvonulást, mely tiltja a kórházak előtti tömegrendezvények szervezését. A felvonulás évek óta kialakult útvonala ugyanis elhalad egy kórház mellett, amelynek egyébként egy másik utcából is van bejárata. Kincses Előd arra emlékeztetett, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat 1998-ban hozott határozatban sorolja fel azokat az utcákat, tereket, amelyeken nem szabad tömegrendezvényeket szervezni, és a felsorolásban nem szerepel az a kórházzal szomszédos utca, amelyre a hivatal hivatkozik. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 9.Tőkés kitüntetése – Tőkés László panaszt nyújtott be a román Legfelsőbb Bírói TanácshozTizenegy hónap sem volt elég a bukaresti táblabíróságnak arra, hogy megindokolja, miért minősítette törvényesnek elsőfokú ítéletében Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonását. Ezért az európai parlamenti képviselő a romániai Legfelsőbb Bírói Tanácsnál (CSM) működő bírói felügyelethez nyújtott be panaszt. A panaszt Tőkés László az ügyvédjével, Kincses Előddel közösen tartott hétfői nagyváradi sajtótájékoztató alkalmával írta alá. Kincses szerint azért nem tudnak fellebbezni az alapfokú ítélet ellen, mert késik az ítélet megindoklása és hivatalos kiértesítése. Az ügyvéd azzal magyarázta a késést, hogy nehéz törvényes kapaszkodót találni egy – véleménye szerint – törvénytelen ítélet megindoklására. Emlékeztetett arra, hogy a hatályos román törvény szerint a Románia Csillaga érdemrendet akkor kell visszavonni, ha a kitüntetettet jogerősen szabadságvesztésre ítélik, vagy ha olyan tetteket követ el, amelyek méltatlanná teszik az elismerésre. Tőkés Lászlótól nem a tettei, hanem véleménynyilvánítása miatt vonta vissza a kitüntetést Klaus Iohannis államfő, miközben tíz olyan kitüntetett élvezheti tovább a román állam kitüntetését, akit jogerősen elítéltek a romániai bíróságok. Tőkés László úgy vélekedett, hogy az 1989-es romániai rendszerváltásban játszott szerepéért számára megítélt kitüntetés visszavonása nem őt, hanem a kitüntetést visszavonó Klaus Iohannis államfőt minősíti. Úgy vélte, a román államfő szász eredetét próbálja ellensúlyozni eltúlzottan románbarát és magyarellenes megnyilvánulásokkal. Az EP-képviselő szerint történelmi megbékélésre volna szükség a románok és a magyarok viszonyában. Csak ez vethetne véget a magyarellenes kampányoknak, és ez vezethetné el a román-magyar viszonyt a normalitás állapotába. „Ennek száz év után itt lenne az ideje” – tette hozzá. Tőkés utalt arra, hogy Románia 2018-ban ünnepli Erdély és Románia egyesülése egyoldalú kinyilvánításának a centenáriumát. Az EP-képviselőtől az érdemrend becsületbíróságának javaslatára Klaus Iohannis román államfő vonta vissza a Románia Csillaga lovagi fokozatát 2016 márciusában, amelyet az 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában szerzett történelmi érdemeiért kapott meg az esemény huszadik évfordulóján. A kitüntetés visszavonását Victor Ponta korábbi kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma 2017. október 11.Visszaállamosítás készül? (Marosvásárhelyi iskolaügy)A román állami hatóságok keresik a módját a római katolikus egyháznak 2004-ben visszaszolgáltatott marosvásárhelyi iskolaépületek visszaállamosításának – írja tegnapi számában a Krónika, csokorba foglalva azokat a lépéseket, amelyeket a hatóságok Marius Pascan parlamenti képviselő szeptemberi megkeresése nyomán tettek. A Népi Mozgalom Párt Maros megyei politikusa szeptember közepén arra kérte Lucian Goga Maros megyei prefektust és Dorin Florea marosvásárhelyi polgármestert, hogy nyújtsanak be rendkívüli felülvizsgálati kérelmet a legfelsőbb bíróságra az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium épületeinek visszaszolgáltatása ügyében. Paşcan – aki korábban Maros megye prefektusa volt – a korrupcióellenes ügyészség álláspontjára hivatkozott, mely egy 2014-ben tett feljelentése alapján megállapította, hogy a restitúciós bizottság 2004-ben törvénytelenül juttatta vissza a marosvásárhelyi iskolaépületeket a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, ám az ügy elévült, ezért a restitúciós bizottság tagjai már nem vonhatók felelősségre. Ennek ellenére Lucian Goga szeptemberben a belügyminisztérium hivatalos álláspontját és beleegyezését kérte a rendkívüli felülvizsgálati kérelem benyújtásához, a tárca jogi főosztálya pedig arra a következtetésre jutott, hogy az ügyészség nem végezte jól a dolgát, amikor az elévültség kifogásával szabadult meg a rá háruló feladattól, és újabb feljelentést szorgalmazott a restitúció ügyében. A belügyminisztérium jogászai úgy látják: ha a büntetőjogi eljárás nem vezet eredményre, polgári keresettel lehet folytatni a pereskedést a visszaszolgáltatás érvénytelenítéséért. A minisztériumi véleményezés alapján Goga arra a következtetésre jutott, hogy ebben csupán Marosvásárhely polgármesteri hivatala illetékes, és felszólította, hogy indítsa be a perújrafelvételt, ugyanakkor felkérte a korrupcióellenes ügyészséget, hogy támogassa a perben a polgármesteri hivatalt, amelynek jogászai még keresik, hogy mit tegyenek. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a lapnak elmondta: a visszaszolgáltatási határozatot Marosvásárhely polgármestere egyszer már megtámadta a bíróságon, ám ennek a pernek a végén a restitúció törvényességét állapította meg a legfelsőbb bíróság. Rendkívüli esetekben lehet perújrafelvételt kérni, de csak ha olyan – a jogi helyzetet befolyásoló – dokumentum kerül elő, amelyet az egyház visszatartott. Az ügyvéd az elbirtoklás lehetőségét is megemlítette: a törvény szerint ugyanis az egyházat illeti az az ingatlan, amellyel már több mint tíz éve rendelkezik. Háromszék; Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
