|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1913 találat | lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 1891-1913 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ponta, Victor 2013. december 7.A párt, az egyház és a pártegyházHetek óta fortyog a katlan a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ( KREK) házatáján, jelesül most éppen amiatt, mert- hogy a református lelkészekre nagy nehéz, már-már gerincroppantó feladat hárult. Nem kell azonban valami evangéliumi misz- szióra gondolni ez esetben, ugyanis nem éhezők, árvák, öregek, betegek, istenkeresők gondjával bajlódnak mostanság nyilvánosan, látványosan (és valljuk be elég visszataszítóan) Luther Márton fekete palástos templomi lovagjai! Óh, dehogyis. Sokkal „fontosabb” dolguk akadt mostanság, éspedig az, hogy püspöküket főtiszteletű Csűry Istvánt, utolsó csepp vérükig s talán utolsó piros udemerés tulipánukig megvédjék a rettegett fenevadtól, azaz Tőkés Lászlótól. Igen, attól a Tőkés Lászlótól, aki tizenkilenc évig volt a püspöke a KREK-nek, aki tulajdonképpen feltámasztotta ezt az egyházkerületet a kommunisták okozta tetszhalálból, aki anno szembeszállt az ateista pártot kiszolgáló volt egyházi vezetővel, a szekus Pap Lászlóval. Úgy vélem, ezt senki, még az sem, aki Tőkést ilyen-olyan okból kifolyólag nem szereti, nem vitathatja el. Mert lehet Tőkésről sok mindent mondani, lehet szeretni, vagy nem szeretni, de amit anno megtett, azt az emberi igazságérzet és lelkiismeret vetületében, vagy éppen ennek hiányában, újabban nagyon kevesen merik, tudják, akarják elvitatni. Persze akadnak olyanok is, akik mégis elvitatják az egykori „temesvári lelkész”által megvalósított dolgokat. Azt már megszokhattuk, hogy román pártvezérek, no meg a román pártvezérek árnyékában burjánzó RMDSZ-szes politikusok ezt megteszik, hiszen a politika ugye nem erkölcstan, de az, hogy a politikai sz.rkavarások boszorkánykonyhájának lelkes kuktái újabban Jézus tanaira felesküdött lelkészek, ez biza eléggé felémelyíti azt, aki nyomon követte az egyház és a politika alakulását itt az elmúlt húsz év alatt. Jómagam az elmúlt napokban bevallom dilemmáztam, hogy fintorogjak a kialakult egyházkerületi szappanoperától vagy keserű malíciával nevessek ezen a több mint szánalmas színjátékon. Mert ez a Védjük meg Szent Csűry Istvánt Tőkés Lászlótól című udemerés szappanopera szerintem nemcsak szánalmas de roppant nevetséges is! De lássuk, csak miért is kellett megvédeni a jelenlegi püspököt a volt püspöktől? Nem másért, mert a volt püspök (aki vitathatatlanul szeret levelezgetni) leveleket írt a mostani püspöknek, aki amúgy mellesleg azért lehetett püspökké, mert anno Tőkés támogatta. Ott tartunk tehát, hogy a KREK papjainak meg kell védeniük Csűry Istvánt a Tőkés leveleitől. Azoktól a leveleitől, melyekben Tőkés nehezményezi, hogy utóda teljesen behódolt az RMDSZ Bihar megyei kisisteneinek és a KREK-et standapityere pártegyházzá tette. Nem értem, miért kell ez ellen védekezni, ugyanis ezen állítások sajnos igazak, hosszú ideje mindenki szeme láttára nyilvánosan zajlik ez a KREK-et tulipános pártegyházzá alakító machináció. Ha csak rákeresünk Csűry István facebook profiljának képeire, rögtön megcsodálhatjuk a nagy lelki egybeolvadását az RMDSZ vezéreivel. Miért kell akkor tagadni, ami látszik, nyilvánosan zajlik, ami naponta olvasható a sajtóban? Miért tagadja ezt a mostani püspök? Szégyelli talán? Mert ha nem, akkor bátran vállalja azt, hogy igenis az RMDSZ vezéregyéniségeivel paktál, velük szerepel, prédikál, ténykedik. Ha önszántából döntött így, fel kell vállalja ezt, nem egyházkerületének papjait pajzsul használva elutasítani annak vádját, hogy a KREK címerében szereplő bárány új billogot kapott nemrég, éspedig az RMDSZ vörös tulipánját ábrázoló bélyeget. Ha én beleszeretnék az RMDSZ-be s ez a szerelem kölcsönös lenne, én, bizisten, nem tagadnám ezt, főleg akkor nem, ha ennek a mésalliancenak dokumentálható tényei vannak a sajtóban. Akkor azt mondanám, igen szeretem az RMDSZ-t, azért engedtem, hogy magukévá tegyenek engem és egyházkerületemet, saját önszántamból váltam e jeles párt ágyasává, s úgy vélem frigyünk szép lesz és hasznos, úgyhogy Tőkés ne levelezzél velem! Schlussz! Persze ezt én tenném úgy, mert Csűry István nem teszi. Ő bizonyára úgy véli, nem is tette pártegyházkerületté egyházkerületét, a sok közös rendezvény, RMDSZ-KREK banzáj mind-mind nem is történt meg, csak ez a Tőkés, már megint nem fér a bőrébe! Nem értem a KREK jelenlegi püspökét, miért hiszi, hogy az emberek, akikből a gyülekezet kitelik, vakok, ostobák és nem látják, ami a szemük láttára zajlik? Látják. A nép mindent lát, hiába a sok porhintés, ködösítés. Az is nyilvánvaló, hogy az RMDSZ-nek kellett az egyházi honfoglalás, hiszen mai napig is, bármerre is forogjon e modern, globalizáció sújtotta világ kereke, a templomokba járó magyar embert, a legjobban a szószékekről lehet vezetni és urambocsá megvezetni! Nem új keletű ez a jelenség, a nagy művelődéstörténész Ráth-Végh István, egyik zseniális tanulmányából például megtudhatjuk, hogy a Habsburgok pár évszázaddal ezelőtt azon ármánykodtak, hogy az aktuális császárt a templomokban valahogy megemlítsék, belecsempésszék nevét az imádságok szövegébe. Mert ugyebár, akit a pap imáiba foglal, az ellen a nép ritkán lázadhat! Summa summarum, nem az a bajom, hogy a KREK papjainak egy része belement abba, hogy püspökét megvédje Tőkés RMDSZ-veszélyre figyelmeztető állításaitól, hanem az a bajom, hogy sajnos ezek az állítások igazak, világosak, mint a Nap, aki tehát azt állítja, hogy nem így van, az simán hazudik! Márpedig a hazugság bűn, tiszteletes uraim! Nagyobb bűn talán, mint beismerni, hogy egy egyházat pártegyházzá tettek. De ilyen ez az egyházpolitika. Száz arca van, mint a bibliabeli Belzebubnak, a nagy megtévesztőnek. Én azt is megértem, hogy ebbe a történetbe vannak jófiúk és rosszfiúk és sokak érdekei megkívánják, hogy most Tőkés legyen a rosszfiú. A KREK papjai például hetek óta csámcsogtak egy több mint egzotikus levelezőlistán (ezt nekem is eljuttatták ismerőseim) Tőkés viselt dolgairól, többek között a válásáról is. Az, hogy történetesen Csűry István is elvált püspök, a kutyát sem érdekli, mint az sem, hogy a Tőkés magánéletébe dagonyázók között is több az elvált lelkész, s közülük párnak a válásáról manapság is pletykálnak még a váradi református vénasszonyok. De ezek válásának kiteregetését, felturbózását nem rendelte meg sem a budapesti liberális maffia, sem az ezek talpát nyaló és markát leső RMDSZ, tehát félre lehet nézni, úgy tenni, mintha a vajúdó ara még szűzlány lenne! Amúgy a közös RMDSZ-KREK banzájokra visszatérve, hogy is van akkor a sokat hangoztatott, Tőkés ellen sorozatban puffogtatott dogma, hogy a pap, főleg a püspök ne politizáljon?! Vagy ha az RMDSZ színeibe politizál, akkor szabad a papnak is, a püspöknek is? Felebarátiam, kilóg a lóláb! Tőkés László politikai vágtáiban jómagam is találtam olyan mementókat, melyekkel messzemenően nem tudok azonosulni. Ez azonban nem ad jogot arra, hogy az emberi igazságérzet, jóérzés szabályait lenullázzam, és amit másnak elnézek, azért Tőkésnek a fővesztését követeljem. Vajon az RMDSZ pártegyházává lett KREK papjainak rémlik valami arról a bizonyos első kőről szóló példabeszédről, vagy történetesen hiányoztak akkor, amikor a teológián erről esett szó? Úgy vélem, ha máskor meg akarják védeni püspöküket, akkor tanakodjanak el azon , hogy aki hamisságokat védelmez, vajon nem válik e ennen maga is hamissá? Az sem hat meg, hogy ugyanezen a koncepciós boszorkányperre emlékeztető KREK közgyűlésen a lelkészek úgymond kiálltak Tőkés mellett is, azért, hogy a neokommunista miniszterelnök, Victor Ponta kezdeményezése ellen (lásd Tőkést megfosztani a Románia Csillaga érdemrendtől) fellépjenek. Tisztelt tiltakozók, csendesen felhívnám a figyelmüket arra a „csekélységre”, hogy Ponta mellet jelenleg van magyar tanácsadó, aki a kisebbségi politikában ad(hat) ötleteket a vörös bojárfinak. Történetesen és nem véletlenül, e tanácsadó neve Frunda György, RMDSZ-szes nagyágyú, Tőkés legnagyobb neptuni ellenlábasa. Egyebet úgy vélem, nem is kell, itt kommentáljak. Még csak annyit mondanék itt el, hogy nagyon sajnálom, ami jelenleg Csűry Istvánnal történik. Én a tiszteletes urat húsz éve ismerem, jó embernek, igaz lelkésznek tartottam, aki méltó az emberek bizalmára. Most már nem tudom, mire méltó. Csak őszintén féltem őt. Féltem, mert eddigi tapasztalataim tükrében attól tartok, nem annyira Tőkés Lászlótól kellene őt megvédeni, hanem azoktól a szemforgató tulipános uraságoktól, akik megvezetik, kihasználják, majd ha megtette a kötelességét, elvégezte a párt vele kapcsolatos terveit, el fogják lökni, mint egy megunt, bepiszkított rongyot. Márpedig erdélyi magyar létünkben vigyázni kellene az igaz emberekre. És jó volna meglátni, mi a különbség a politikai kisistenek és az egy igaz Isten között, hiszen a tévedés sokba kerül most már itt. Jövőnkbe és Erdély jövőjébe kerülhet. Legyen hozzánk irgalmas Jézus! Szőke Mária Erdély.ma 2013. december 7.Belföldi hírekAvatás füttykoncerttel Két jelképre van szükségünk, hogy az egyenes úton maradjunk ezekben az időkben, amikor annyi dolog van, ami megosztja a románokat: az egyházra és a hadseregre – jelentette ki Victor Ponta kormányfő tegnap Kolozsváron az Ortodox Teológián tartott beszédében, miután az egyetem új kampuszát felavatta. Fontos volt, hogy a kormány támogassa ezt a beruházást, mert Kolozsvár Erdély egyik spirituális központja, és „az itt élő ortodoxok nem lehetnek a legszegényebbek, nem lehetnek azok, akiknek nincs, ahol felnevelniük a következő generációkat”. Bármely kormány kötelessége bármely olyan munkálatot támogatni, amely a tanulókat, a diákokat és a román ortodox egyházat segíti – tette hozzá. Köszönetképpen a kormányfő megkapta a Kolozs megyei ortodox érsekség legmagasabb kitüntetését, az Erdélyi Csillagot. Megérkezésekor azonban kifütyülték: a verespataki arany és a palagáz kitermelését ellenző csoport az egyetem előtt tüntetve várta. A környezetvédők Ponta lemondását követelték, és többek között Magyarországgal is példálóztak, ahol folyamatosan csökkennek a rezsiköltségek. A kormányfő támogatói, a kíséretében levő SZDP-tagok válaszul szintén skandálni kezdtek, maga Ponta azonban nem reagált: elvágta a szalagot, majd visszament az épületbe. Az erdélyi számítógépre emlékeztek A harminc évvel ezelőtt többnyire erdélyi magyar szakemberek által kifejlesztett első romániai személyi számítógép megalkotására emlékeztek konferencia keretében Kolozsváron. A PRAE 1000 személyi számítógépet 1983 novemberében a kolozsvári Számítástechnikai Intézetben fejlesztette ki a Patrubány Miklós mérnök vezette kutatócsoport, egy évvel megelőzve a hasonló fejlesztésen dolgozó konkurens bukaresti csoportot. Az aktatáska méretű gép televízióval és kazettás magnóval összekötve működött, a tévé képernyője monitorként, a kazettás magnó memóriaegységként szolgált. A számítógép nevét Szentkuthy Miklós azonos című regénye inspirálta. A latin prae szó nyitányt jelent. „Tisztában voltunk vele, hogy földcsuszamlásszerű változás fog bekövetkezni azzal, hogy kihozzuk a fehér köpenyes emberek világából a számítógépeket, és behozzuk az emberek otthonába” – magyarázta Patrubány, aki jelenleg a Magyarok Világszövetségének elnöke. Akkori elképzelésüket az idő igazolta – tette hozzá. Kása Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusának elnöke szerint „a PRAE 1000 rendkívül gyors számítógépnek bizonyult, de a politika úgy döntött, hogy nem kezdik el a sorozatgyártását”. Ma már egy egyszerű mobiltelefon is sokkal többet tud, mint az akkori személyi számítógép. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. december 9.Rágalmazásért pereli Tőkés László a román kormányfőt, jövő héten lehet ítéletJövő héten dönt a bukaresti első kerületi bíróság abban a rágalmazási perben, amelyet Tőkés László európai parlamenti (EP-) képviselő indított Victor Ponta román miniszterelnök ellen – közölte az MTI-vel az ügy hétfői tárgyalása után Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje. Tőkés László azért fordult bírósághoz, mert a kormányfő februárban azt állította róla és Monica Macovei román néppárti EP-képviselőről, hogy románellenes érdekeket képviselnek, és azok pénzelik őket, akik Románia destabilizálásában érdekeltek. „Ez jogászi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy hazaárulók" – magyarázta az ügyvéd. Hozzátette: Tőkés László a rágalmazásáért százezer lejes (6,7 millió forint) erkölcsi kártérítést követelt, amelyet – megítélése esetén – jótékonysági célra fordítana. Erdély.ma 2013. december 9.Új utakon az erdélyi magyarság?Az idei év két nagy rendezvénye, a március 10-i marosvásárhelyi Székely Szabadság Napja és az október 27-i Székelyek Nagy Menetelése a közéletből való általános kiábrándultság és közöny ellenére látványos, népes tömegmegmozdulással mutatta fel a közakaratot. Úgy vélem, hogy 2013-ban megfordult valami: az erdélyi magyarság politikai küzdelmét az RMDSZ-en keresztül ellenőrzése alatt tartó és – valljuk be – eredményesen irányító, manipuláló román hatalom elvesztette döntő befolyását. A román politikumot és a közvéleményt szinte sokkolta, amikor negyedszázad után először szembesült azzal, hogy megdőlt az eddigi RMDSZ-es közreműködéssel kialakult sztereotípia, miszerint Székelyföld területi autonómiáját csak a magyarság kis hányada és azok sokszor szélsőségesnek nevezett alakulatai kérik. Ne feledjük: márciusban az RMDSZ tiltó és eljelentékteleníteni akaró igyekezete ellenére mutatta meg erejét a magyarság (talán kissé a szervezőket is meglepve), most pedig az RMDSZ konzervatív (értsd: román politikumhoz kötődő) szárnyának csendes bojkottja ellenére sikerült egy ilyen látványos rendezvény. Az EU-szkeptikusabb és radikalizálódó erdélyi magyarság egyre határozottabb fellépést vár el, s ezért hihetetlenül megnőtt az autonómiaharc elkötelezett híveinek a felelőssége! Az RMDSZ roppant nehéz helyzetbe manőverezte saját magát, s most előre menekül: ha nem tud tettekkel válaszolni választópolgárai elvárásaira (autonómiatervezet elkészítése és parlamenti benyújtása, újabb rendezvények (társ)szervezése és ezekben való aktív reszvétel), mindinkább hitelét veszíti. Ha mindezeket megteszi, a román hatalom és közvélemény haragját váltja ki, ki tudja milyen politikai és személyi következményekkel. Ugyanakkor az erdélyi magyarság radikálisabb követeléseit esetleg felvállaló RMDSZ koalíciós kormányalakítási potenciálja a nullához közelítene. Az autonómiapárti, Kárpát-medencei összmagyar együttműködés híveinek összefogására, együttműködésére nagyobb szükség van, mint valaha. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sikeressége vitathatatlan, a 10 éves munka gyümölcse mostanára beérett, a közélet peremére szorított, sokszor lekezelt civil szervezetből a közélet elfogadott és – ami a legfontosabb – az autonómiaharc leghitelesebb szereplőjévé nőtte ki magát, melyre még nagy feladatok várnak. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) még nem tudott teljesen felnőni a neki szánt, „az erdélyi magyar ügyek zászlóvivője” szerephez, keresi önmagát, a 2014-es romániai és magyarországi választásokkal kapcsolatos szerepvállalása meghatározó lehet jövőjét illetően. Az egyre nagyobb identitásválsággal küszködő, eljelentéktelenedő Magyar Polgári Párt (MPP) már árnyéka sem valamikori önmagának, nehéz helyzetéért elsősorban önmagát okolhatja. Ebben az összefüggésben nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyar belharc megszüntetése és mielőbbi eredményes lezárása korparancs, mely nem csak a választok egyhangú kérése, hanem az eredményes erdélyi magyar nemzetpolitikai építkezés egyik alapvető kulcskérdése és feltétele. A jelenleg kétharmados többséggel irányító román kormánykoalíció (USL) gyenge teljesítménye általános elégedetlenséget eredményezett, miközben szinte állandósult a koalíción belüli feszültség, egymásra mutogatás. Az USL-t még egyben tartja a hatalom birtoklása, de a tavaszi EP-választáson már külön indulnak, az őszi államelnök-választáson pedig nagy valószínűséggel a szociáldemokraták önálló elnökjelöltet indítanak, így nyáron bomolhat a koalíció. Victor Ponta jelölésével a PSD megszabadulhat egy harmatgyenge kormányfőtől és egy új kormány alakítása még bizonyos ideig csillapíthatja a mind nagyobb elégedetlenséget. Ugyanakkor az RMDSZ 2012-es kormányra lépését megakadályozó liberálisok (PNL) ejtésével a román hatalom újra kormányba emelheti a szövetséget, ezáltal ellenőrzése alá vonva a legfentősebb erdélyi magyar politikai szereplőt, s így ismét évekre jegelheti az autonómiatörekvéseket; másrészt az RMDSZ hatalmi pozícióban, pénzközelbe jutva javíthat imidzsén. A hogyan továbbra tulajdonképpen a Nagy Menetelés adta meg a választ. Még inkább be kell vonni az embereket a cselekvésbe, a nagy politikusi beszédek, majd az ezt követő tapsok ideje lejáróban, a helyzetteremtő politika ideje jött el. Az elkövetkező rendezvényeknek, megmozdulásoknak egy jól megtervezett, szakszerűen megszervezett és kivitelezett, a Székelyföld autonómiájáért folytatott harc folyamatának részeként lépcsőzetesen kell egymásba illeszkedniük, összehangolva az önkormányzati (Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés), törvényhozási, külpolitikai fellépésekkel. A székelyföldi románság és az ország közvéleményének a megszólítása, követeléseink, törekvéseink, üzeneteink közérthető, pontos célba juttatása ugyancsak fontos és lényeges. Az 1989 óta eltelt 24 év politikai küzdelmei, különösen a 2007-es EU-csatlakozás óta eltelt időszak arra utalnak, hogy az autonómiaküzdelem sikere elsősorban rajtunk, székely-magyarokon múlik. Politikai elitünknek persze könnyebb viszonylagos eredménytelenségét, tehetetlenségét, a bátorság és elhivatottság hiányát palástolva mentegetőzni, a többségi románság értetlenségére, a balkáni módszerek használatára, a külpolitikai helyzet alkalmatlanságára hivatkozni. De látnunk kell: csak a határozott, hiteles fellépés, politikai helyzetteremtés vezetett eredményre Európában, és az erdélyi magyarság is ezt értékeli és várja el mindazoktól, akik e közösség szolgálatára vállalkoztak. Farkas Csaba A szerző a Székely Nemzeti Tanács alelnöke Krónika (Kolozsvár) 2013. december 10.Egy év utánEgy éve aratott elsöprő győzelmet a választásokon a Szociál-Liberális Szövetség, s kétharmados parlamenti többséggel megalakították a Ponta-kormányt, melynek aztán ezt a kezdeti diadalt többé még megközelítenie sem sikerült, nemhogy felülírnia. Éves mérlegük inkább negatívumoktól terhes, mint sikerektől, akárhogy nézzük, a kétes eredménnyel járó kenyér-áfacsökkentésen kívül alig lehet valamit a javukra írni. Pedig minden adott volt, hogy jó irányba mozdítsák az ország szekerét, mégsem tették. Hamvaikba haltak reformelképzeléseik, már a vita során elsikkadt az alkotmánymódosítás, az ország gazdasága látszólag növekszik, de a kis- és középvállalkozások lassan alig nyögik a rájuk rótt terheket, s ezek jövőben tovább nehezülnek. Menet közben derült ki, nincsenek szakembereik, illetve a jó koponyák véleményére senki nem kíváncsi, a szociáldemokraták és a liberálisok egyaránt a két pártelnök kebelba-rátait, érdekcsoportjait tolták előtérbe, akik fiatalok ugyan, de a rafinált vén rókáknál is veszélyesebbek: telhetetlenek, arrogánsak, bosszúállók, s mindehhez még legalább tapasztalat vagy szakértelem sem társul. S ezt csak fűszerezi az örökös marakodás, vita, ha nem Traian Băsescu államelnökkel meccselnek, akkor egymást szedi szét Victor Ponta és Crin Antonescu. A monstrumkoalíciónak sikerült majd mindent továbbvinnie, amiért elődeikre ellenzékből orroltak. Kormányrendeletekkel irányítják az országot, mert jelentős többség áll ugyan mögöttük, ám lassú a parlamenti munka, nincs türelmük az ifjú titánoknak kivárni, míg egy-egy jogszabály bejárja a törvényalkotás demokráciákban jól bevált útját. Így sorra születnek a rosszabbnál-rosszabb döntések, melyeket nem győznek javítani, a parlamentet pedig vélemény nélküli szavazógéppé silányították, s hogy valamilyen feladatuk mégis legyen, sorra alakítják a vizsgálóbizottságokat, főként a politikai bosszúállás eszközeiként. Nem szárnyalt túl magasan korábban sem, de az elmúlt egy évben Románia nagyon mélyre süllyedt. A korrupció burjánzik, egyre nagyobb méreteket ölt, az igazságszolgáltatás mind gyakrabban mutatja meg manipulált, sötét oldalát, és lassan minden hiteltelét elveszíti a politikum (ideológiai hovatartozástól függetlenül). Egy esztendővel a dicső diadal után csőd szélén az egészségügy, tanügy, nem működik jóformán semmi rendesen. Elszalasztották hát az első, legtöbb megvalósításra alkalmas évet, a következőben választások lesznek. Sok jót tehát nem remélhetünk, lassan, de biztosan gurulunk lefelé a lejtőn. Kérdés csak az, hogy hol a legalja? Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. december 10.Tiltakozó fuvarozók, tétovázó kormányMeghatározatlan időre sztrájkot hirdetett tegnap a Román Közúti Áruszállítók Szövetsége (UNTRR): a kamionosok forgalomlassítással tiltakoznak az üzemanyag jövedéki adójának emelése ellen. Victor Ponta tegnap bejelentette, kormánya kész halasztani a gázolaj jövedéki adójának módosítását, így jövő év elejétől csak a benzin adója emelkedne. Csaknem százötven kamion sorakozott fel tegnap az Aradtól a magyar határ felé vezető, 7-es számú országúton, és több kilométeres menetoszlopot alkotva lépésben haladt a határ felé. Megbénult a közlekedés a Nagyszebent elkerülő körgyűrűn is, ahol 120 kamion vesztegelt. A 13 ezer tagot tömörítő szakmai szövetség szerint a közlekedési minisztérium új vezetése egyetlen beadványukat sem méltatta válaszra, annak ellenére, hogy a tárcával májusban egyezményt írtak alá a fuvarozók által kifogásolt jogszabályok megváltoztatásáról. A kormány – a Nemzetközi Valutaalappal folytatott egyeztetés nyomán – sürgősségi rendeletben döntött a jövedéki adó literenként hét eurócentes emeléséről arra hivatkozva, hogy az így befolyt összeget autópálya-építésre fordítja. A fuvarozók szerint ez akkor is versenyhátrányt jelent számukra, ha az olaj világpiaci árának csökkenése miatt nem emelkedik jelentősen az üzemanyag ára Romániában. A 7500 fuvarozó érdekeit képviselő Országos Közúti Konföderáció – amely szintén csatlakozott a tiltakozó akcióhoz – közleményében rámutat: akkor volna értelme egy ilyen autópálya-alap létrehozásának, ha azt valóban az ország fő kereskedelmi útvonalainak korszerűsítésére fordítaná a kormány. Csak a benzin drágul? Victor Ponta miniszterelnök tegnap közölte, a kormány kész elhalasztani három hónappal a gázolaj jövedéki adójának emelését, így január elsejétől csak a benzin adója nőne literenként hét eurócenttel. Mint mondta, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter Brüsszelbe utazott, hogy a tervezett halasztásról egyeztessen az Európai Bizottsággal. Ponta rámutatott, ahhoz akarja megszerezni az EB beleegyezését, hogy januártól csak a benzin adója emelkedjen Romániában. A három hónapos haladék alatt a kormány végleges megoldást próbál keresni arra, hogy a gázolajat egy speciális adózási kategóriába sorolja. Ponta szerint szerdai ülésén dönthet az ügyben a kormány. A háromszékiek is elégedetlenek A háromszéki teherszállító cégek egyetértenek a fuvarozók követeléseivel, sőt, a májusi kormányígéretek teljesítését is helyénvalónak tartják. Tompa Csaba, a sepsiszentgyörgyi Fit Sped Kft. vezetője kérdésünkre elmondta, 95 százalékban külföldi megrendeléseket teljesítenek, így bármilyen költségemelkedés érzékenyen érinti őket, hiszen nem tudják beépíteni áraikba. A piacon egyébként is nagy a verseny, a külföldi megrendelőket nem érdekli, hogy itt az üzemanyag adótartaléka drágul, ha túl nagynak tartja a fuvardíjat más, magyar vagy szlovák szállítóval szerződik. Legutóbb a magyarországi útdíjak emelkedése hozott többletköltséget, azt is nehéz volt kigazdálkodni, most az üzemanyag ára jelenthet újabb terheket, így, ha szükség, csatlakoznak a megmozdulásokhoz – mondta a 33 kamionnal majdnem egész Európába szállító cég vezetője. Váncsa Jenő, a Horváth & Váncsa Kft. vezetője szerint tiltakozásként a forgalomkorlátozás vagy útlezárás mindenképpen támogatható, hiszen a meglévő hosszú távú szerződéseket nem lehet módosítani, így az összességben (áfástól) tíz százalékra rúgó üzemanyag-drágítás rendkívül nehéz helyzetbe hozza a szállítmányozókat, a külföldi partnerekkel szemben lehetetlen érvényesíteni a költségek áthárítását. Őket, mint folyékony vegyi anyagokat szállító céget, érzékenyen érintené egy esetleges sztrájk, ezért inkább más tiltakozási formákat, például a mindenkit érintő útlezárást tartja megfelelő eszköznek a figyelemfelkeltésre és a tiltakozásra. Bokor János, a Capitaly cég vezetője szintén egyetért a tiltakozásokkal, hiszen legtöbb szerződése rögzített költséggel köttetett, így az üzemanyag drágítása gyakorlatilag a kevés nyereséget falja fel. A városi taxizásban is érdekelt vállalkozó egy másik jelenségre is felhívta a figyelmet: a városi személyszállítás árait ugyanis tanácsi határozattal korlátozták, s már a mostani üzemanyagárak mellett is a legmagasabb kategóriát kénytelenek alkalmazni. Így bármilyen üzemanyag-drágítás érzékenyen érintené őket. (-fer) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. december 10.Meghátrált a kormány a fuvarozók sztrájkja miattMeghátrálásra kényszerítette a kormányt a fuvarozók hétfőn kirobbantott általános sztrájkja: az új, literenként plusz hétcentes jövedéki adót egyelőre csak a benzinre vetik ki januártól, a gázolajra nem. Délután még úgy nézett ki, hogy napokon belül áruk nélkül maradhatnak a boltok, ugyanis a teherszállítók országszerte sztrájkba léptek a tervezett adó-emelés miatt – leállt a teljes kamionforgalom. Victor Ponta miniszterelnök azonban 16 órakor bejelentette, hogy az új adót egyelőre csak a benzinre vetik ki, a gázolaj esetében három hónappal elodázzák a hatályba léptetést. A kormányfő elmondta, Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter éppen Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság képviselőivel az új illeték bevezetésének halasztásáról a gázolaj esetében. Mint Ponta is hangsúlyozta, a teherautók többsége utóbbi üzemanyaggal működik. A kormányfő szerint a benzin esetében viszont marad az új jövedéki adó, „mert az amúgy is nálunk a legolcsóbb az Európai Unióból”, szerinte ugyanakkor ennek drágulása nem hatna ki összességében a román gazdaságra. Ponta közölte, Voinea a hét végén informálisan tárgyalt már az EB és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel, s az első jelzésekből úgy tűnt, hogy Brüsszel nem fog akadályokat gördíteni a terv elé. A kormányfő a tervekről már értesítette Traian Băsescu államfőt, illetve Mugur Isărescut, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökét, s azt mondja, ha az EB is rábólint, a módosítást már az e heti kormányülésen el lehet fogadni. A miniszterelnök egyúttal leszögezte, az intézkedés miatt nem kellene módosítani a 2014-es költségvetést, mivel egyes paraméterek újraszámolása révén le lehetne fedni ezt a három hónapot, s nem kellene új deficitcélt meghatározni. „Ha örökre el tudnám halasztani, megtenném” – fogalmazott Ponta, aki azok után beszélt erről a lehetőségről, hogy már a hajnali órákban meghatározatlan időtartamra általános sztrájkot hirdettek a fuvarozók, s leállt a kamionforgalom az országban. Kora este még nem lehetett tudni, hogy kedden újraindul-e a kamionforgalom. A szállítmányozók egyik fő kifogása éppen a hétcentes adó januártól tervezett kivetése volt, de emellett nehezményezik, hogy a közlekedésügyi tárca nem veszi figyelembe az ágazat sajátos gondjait. Az elégedetlenség nagy volt már korábban is, hiszen az új tárcavezető beiktatása óta még párbeszédre sem volt hajlandó, a hétcentes adó viszont betette az ajtót. A fuvarozók ugyanis – mint múlt heti közleményükben is leszögezték – aberrációnak nevezték a kormány indoklását, miszerint az üzemanyag a csökkenő világpiaci áraknak köszönhetően nem fog drágulni, ugyanis, bár itt nem lesz áremelés, más országokban csökkenni fognak az árak, így oda a versenyképesség. „Emellett a hétcentes adóból épülő autópályákat is csak díj ellenében lehet majd használni, ahogy az nemrég a kormány részéről elhangzott” – sorolták tovább aggályaikat a szállítmányozók. A nemzetközi fuvarozók szövetsége ugyanakkor hétfőn szintén közleményben szögezte le, hogy a 2014-2020-as időszakra stratégiai partnerségre lenne szükség a kormány és a szállítmányozók képviselői között, ennek érdekében pedig ők is párbeszédet sürgetnek. Mint hangsúlyozták, annyi keserűség gyűlt fel az ágazatban tevékenykedőknek, hogy nem kizárt, hogy a feszültségek csak tovább fokozódnak. Forgalomkorlátozások Erdély-szerte Bár az előzetes bejelentések még arról szóltak, hogy december 9-én reggel el sem indulnak a teherautók, amelyek úton vannak pedig a legközelebbi parkolóig mennek csak el, hétfő reggel végül a tiltakozás más formáival is éltek az érintettek. Országszerte okozott fennakadást a közlekedésben, hogy a kamionosok óránként 5 kilométer/órás sebességgel vonultak az országutakon, torlódás alakult ki ugyanakkor a határátkelőknél is. Az Arad megyei Pécska környékén például már a déli órákban 150 teherautó vonult csigalassúságú tempóban a magyar határ felé vezető főúton. A résztvevők úgy nyilatkoztak, további kollégák csatlakozására számítanak, s két „vonulás” között az út szélén parkoltak le, de egyelőre nem jelezték, hogy útzárra készülnének. Szatmár megyében is a határátkelő forgalmát bojkottálták a sofőrök: a petei vámnál mintegy 150 teherautó húzott le az út szélére, ami a rendőrségi közbelépés ellenére is nagyban akadályozta a többi gépjármű haladását. A Krónika egy, a helyszínen veszteglő gépjárművezetőtől úgy értesült: jelentősen lelassult a forgalom a kamionstop miatt Kolozsvár környékén is. A kincses város nyugati kijáratánál a kora délutáni órákban is csak lépésben tudtak haladni a több kilométert alkotó sorban felgyűlt személygépkocsik, mivel az észak-erdélyi autópálya gyalui feljárójánál a veszteglő teherautók mindkét sávon megbénították a közlekedést. Ioan Muncaciu, a kis szállítók Kolozs megyei szervezetének elnöke a helyszínen úgy nyilatkozott, a hétcentes pluszadó mellett azért is vonultak utcára, mivel túlságosan borsosnak tartják a közlekedési rendőrség által alkalmazott bírságok összegét. A hétcentes adó kapcsán egyébként Muncaciu elmondta, számításaik szerint egy évente 150 ezer kilométert megtevő, 7 tonnásnál kisebb kamion esetében már évi 2700 eurós plusz költséggel kell számolni, egy tíz járművel dolgozó cégnél tehát ez már 27 ezer euró, ami miatt már szerinte sok vállalat csődbe is mehet. Nem hivatalos információk szerint hasonló forgalomkorlátozásra kellett számítani a nap folyamán a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő országúton Élesdnél, illetve Brassó környékén is. Szeben megyében eközben már a reggeli órákban leállt a forgalom az A1-es autópálya egy részén a 120 itt leparkolt kamion miatt. A rendőrség közbelépésére volt szükség, hogy a közlekedés ismét megindulhasson – végül egy óra után történt ez meg, de továbbra is nehézkes maradt a haladás, mivel a teherautósok ott maradtak a helyszínen. Temesváron a terelőút mentén parkolt le több tucat kamion, Nagybányán a város bejáratánál nehezítették tovább a forgalmat, ami amúgy sem volt zökkenőmentes a sűrű havazás miatt, s az ország más vidékein is szerveztek hasonló akciókat. Aggódnak a bevásárlóközpontok képviselői Eközben máris aggodalmuknak adtak hangot a nagy bevásárlóközpontok képviselői: szervezetük közleménye arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kamionosok nem kezdik újra a munkát, akkor két-három napon belül a boltok friss áruk – tej, gyümölcs, zöldség, hús – nélkül maradnak, de főként így, a karácsony közeledtével más termékek esetén is kimerülhetnek a készletek. A hétfői közleményből ugyanakkor az is kiderül, hogy a nagy bevásárlóközpontok képviselőinek sem tetszik a hétcentes adó, de ígérik, mindent megpróbálnak majd megtenni, hogy a fogyasztók a lehető legkisebb mértékben érezzék meg az üzemanyag-drágulást. Amint arról beszámoltunk, csütörtökön Victor Ponta az olajipari vállalkozókra is próbált hatni, hogy az intézkedést a lehető legkevésbé érezzék meg a lakosok, illetve a román gazdaság, a zártkörű tárgyalásról azonban sem a kormányfői hivatal, sem az ágazat képviselőitől nem érkezett semmiféle közlés. Eközben Traian Băsescu államfő is próbál nyomást gyakorolni a kabinetre: nemrég jelezte, hogy visszaküldi a költségvetést a parlament elé, amennyiben az számolni fog az üzemanyagokra kivetett illetékkel, majd múlt hétfőn bejelentette, nem írja alá a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött készenlétihitel-megállapodás vállalásait tartalmazó szándéknyilatkozatot sem, mivel az is tartalmazza a hétcentes adót. Kedden ugyan a témában tárgyalóasztalhoz ült a kormányfő és az államelnök, nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk. A parlament végül másnap elfogadta a költségvetést, amely számol az új adónem bevételeivel. Băsescu azt mondta, amint megkapja a dokumentumot, húsz napja van eldönteni, hogyan jár el, de korábbi bejelentései arra engednek következtetni, hogy nem fogja elsietni a döntést. Mint mondta, részletesen meg kívánja vizsgálva a 2014-es állami költségvetést. Mint ismeretes, korábban már jelezte, úgy kívánja visszaküldeni a dokumentumot a parlament elé, hogy abban megjelöli, milyen más forrásokból lehetne előteremteni a hétcentes adóból tervezett bevételeket. Hétfő este pedig a fejlemények tükrében úgy nyilatkozott, nem elégíti ki ugyan az intézkedés, de ez legalább jelzi a párbeszédkészséget. Az államfő azt mondta: megvannak az ötletei a kieső összegek pótolására. Krónika (Kolozsvár) 2013. december 12.Felülvizsgált restitúcióEllenzik a parlamenti restitúciós vizsgálóbizottság létrehozását az egyházak is. Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy parlamenti bizottságot hoznak létre az erdélyi visszaszolgáltatási folyamat visszamenőleges felülvizsgálásáért. A restitúciós folyamat elakadásának az erdélyi történelmi magyar egyházak a legnagyobb kárvallottjai. 23 évvel a rendszerváltás után még mindig csak az ingatlanok kétharmada, mintegy 1000 ingatlan került vissza jogos tulajdonosához, ám a további peres ügyek miatt, ennek csak töredékét vehették birtokba az egyházak. Vezetői szerint továbbra is szándékos a hátráltatás és időhúzás. Hogy történik meg, hogy ma is eltűnnek bizonyító papírok? Hogy ma találunk valamit a telekkönyvi hivatalban, aztán holnap eltűnik. Aztán bizonyos papírokat, bizonyító szövegeket egyszerűen csak átfogalmaznak, átírnak, és úgy értelmeznek, ahogy akarnak? Vagy olyan intézmények, amelyeket még a kommunista rendszer is elfogadott, mint jogi intézmények, egyházi jogi intézmények, azokat ma elfogadják, elismerik, másnap pedig már nem – panaszolta Böcskei László, nagyváradi római katolikus püspök. A püspök szerint minden visszaszolgáltatás törvényesen zajlott, ezért a miniszterelnök mostani lépését barátságtalannak és felháborítónak tartja. Egy ilyen bizottság felállítása hiteltelenné teszi a Restitúciós Bizottság munkáját, de megkérdőjelezi a jogállamiságot is. Most eljutni oda, hogy elkezdünk azon gondolkodni, hogy ők rosszul végezték a munkájukat ez egy kritika, ironikus kritika, amiben ezeknek az embereknek a becsületét lehet megkérdőjelezni, Romániában az erkölcsnek a kérdését lehet feltenni. Én egyetlen egy olyan kétes kérdéssel sem találkoztam egyházunkon belül, amelyért most esetleg aggodalmaskodni kellene – magyarázta Csűry István királyhágómelléki református püspök. Az RMDSZ elsők között tiltakozott a miniszterelnök kijelentését követően. Az erdélyi magyarság és a történelmi egyházak elképzelhetőnek tartják, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok fórumaihoz forduljanak segítségért a romániai visszarendeződés megállítására. Villányi Zoltán, Balla Tünde erdely.tv Erdély.ma 2013. december 12.Holokausztot dicsőítő kolindálást sugárzott a román köztévéTitus Corlățean külügyminiszter szerda este elítélően nyilatkozott, a bukaresti izraeli nagykövetség pedig aggodalmát fejezte ki, miután december 6-én a román közszolgálati televízió hármas csatornája egy antiszemita kolindálást (román karácsonyi dalt) sugárzott. A dalt – ami indirekt módon a holokausztot dicsőíti – egy kórus énekli a felvételen. A dal szövegében a magyarból átvett jidov (zsidó) szót használják, a kórus azt énekli, hogy mindenki örült, hogy megszületett a Kisjézus, csak a zsidók nem, akiknek "csak a kéményben van a helye", hogy aztán "füstként jöjjenek ki belőle". A TV3 csütörtöki közleményében elhárította a felelősséget, mondván, nem ők, hanem a TVR központjában választják ki, hogy mit sugározzanak. A YouTube-ra feltett felvétel szerint a műsorvezető nem csak az énekeseknek, hanem a kolozsvári kulturcentrum igazgatójának is megköszöni a dalt, és megkérdezi utóbbitól, mik a legfontosabb hagyományos értékei a kolozsvári folklórnak. Az MCA Romania nevű, antiszemitizmus ellen küzdő civil szervezet Traian Băsescu elnökhöz és Victor Ponta miniszterelnökhöz fordult az ügyben. "Borzasztó, hogy a közönségből senki nem háborodott fel a dal elhangzása után, mely arra buzdít, hogy a zsidókat el kell égetni" – írták. maszol/hvg.hu 2013. december 13.ImmunitásIsmét megbotránkoztatta az USL a civilizált világot, miután kedden, éppen a korrupcióellenes közdelem világnapját követően, sutyiban úgy módosította a büntetőtörvénykönyvet, hogy a honatyák, polgármesterek, megyei tanácselnökök nem számítanak többé köztisztviselőknek, s ezáltal csúszópénz elfogadása, hatalommal való visszaélés vagy érdekkonfliktus esetén kikerülnek a büntetőjogi felelősség alól. Mindez lényegében törvényerőre emeli a politikusbűnözést és szabad kezet ad az érintetteknek a közpénz kifosztására, anélkül, hogy büntetőjogi következményektől kellene tartaniuk. A szicíliai maffiát elfogja a sárga irigység ilyen nagyvonalúan elnéző „jogszabályok” láttán! Mintha az USL-s honatyák – akikhez az RMDSZ képviselői is csatlakoztak – azon munkálkodnának, hogy bebizonyítsák, mennyire igaza volt egyik exminiszter kollégájuknak, amikor bizalmas belső körökben „szervezett bűncsoportosulásnak” nevezte a kormányzó alakulatot. A lépés nem meglepő, hiszen minisztereket, parlamenti képviselőket, polgármestereket egymás után ítélnek el korrupcióért, s e veszély számos más, korábban érinthetetlen politikai és gazdasági nagyágyúnak okoz álmatlan éjszakákat. A konzekvenciát sem lehet megkérdőjelezni, hiszen az USL politikai üldözést reklamál valahányszor az igazságügy politikusai viselt dolgait vizsgálja, a korrupcióval vádoltak köré pedig rendszeresen védőfalat emel. Lépésükre rögtön reagáltak a nyugati partnerek, akik kemény hangon bírálták a jogállamisággal és európai szemlélettel ellentétes keddi eseményeket. Akárcsak tavaly nyáron, az európai szocialisták ismét lekentek egy nyaklevest romániai „kollégáiknak”. A gyűrűződő botrány és a kilátásba helyezett következmények és szankciók nyomán Crin Antonescu és Victor Ponta a módosítások felülvizsgálatát szorgalmazzák. A visszakozás viszont nem törli el az ország csorbult tekintélyére mért újabb pofont – Nyugaton egyre nyomatékosabban vetődik fel a kérdés, hogy Románia balkanizmusa kompatibilis-e egyáltalán az európai értékrenddel. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2013. december 15.Tőkés kitüntetése – Tőkés László az 1989-es temesvári népfelkelés hőseinek ajánlotta fel kitüntetésétTőkés László európai parlamenti képviselő, volt temesvári lelkész Temesvár 1989-es forradalmi felkelőinek és hőseinek ajánlotta fel december 15-én, vasárnap, a népfelkelés 24. évfordulóján a Románia Csillaga kitüntetést, amelyre méltatlannak találta őt az érdemrend többnyire kormány közeli személyiségekből álló becsületbírósága. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a szervezet temesvári irodájában rendezett sajtóértekezleten jelentette be, hogy megalakult az 1989-es Temesvári Emlékbizottság, amely a temesvári református parókia elől indult, a kommunista diktatúra bukását eredményező népfelkelés jövő évi, 25. jubileumi emlékévének rendezvényeit készíti elő. Tőkés László jelképesen átadta a Románia Csillaga érdemrendet az újonnan alakult emlékbizottságnak. Hozzátette: ha valaki vissza akarja venni a kitüntetést, „jöjjön érte Temesvárra". Az emlékbizottság névsora – Tőkés Lászlóén kívül – 12 olyan személy nevét tartalmazza, akik már a népfelkelés kirobbanása előtt is kiálltak a kommunista diktatúrával szembeszegülő református lelkész mellett. Az emlékbizottság tagjainak közös célja az igazságtétel előmozdítása, a 24 éve indult rendszerváltozás folytatása és a forradalom „ellopásának" megakadályozása – hangoztatta Tőkés László, hozzátéve, hogy a névsor nyitott és a jövőben bővülni fog. 1989 december 15-én a Ceausescu-diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László temesvári lelkész elhurcolását a református gyülekezet élő láncot alkotva akadályozta meg. A zsarnoksággal szembeszegülő magyar közösséghez másnap a többségi románság is csatlakozott, így a református parókia előtt bontakozott ki a kommunista diktatúra megdöntéséhez vezető népfelkelés. A fellázadt Temesvár 1989-ben csaknem egy hétig egymaga dacolt fegyvertelenül a Ceausescu-diktatúra megtorlásával, amíg az ország többi részére is átterjedt a népfelkelés. Ez idő alatt 73 ember életét vesztette, csaknem 300 pedig megsebesült a sortüzekben és mintegy nyolcszáz tüntetőt börtönbe zártak. Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát. Visszavonását Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő kezdeményezte, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében. A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tagjaiból és a párthoz közel álló személyiségekből álló becsületbíróság novemberben méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a Románia Csillaga érdemrendre. A testület előterjesztése alapján az államfő bocsáthat ki rendeletet az EP-képviselő kitüntetésének visszavonásáról, ezt azonban Traian Basescu eddig nem tette meg. MTI Erdély.ma 2013. december 15.Tőkés László EP-képviselő SajtóirodájaA Ceausescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés 24. évfordulóján Tőkés László volt temesvári lelkipásztor egy sajtótájékoztató keretében bejelentette az 1989-es Temesvári Emlékbizottság megalakulását. Ezen alkalomból Temesváron, a forradalom kitörésének első és szimbolikus helyszínén ma, 2013. december 15-én a tőle jogtalanul elvitatott Románia Csillaga érdemrendet az Emlékbizottságnak adományozta. Tőkés László N Y I L A T K O Z A T A „Meddig sántikáltok kétfelé?” – szegezi nekünk a helyzet- és lelkiismeret-vizsgálatra késztető kérdést Illés próféta, majd pedig ugyanő rögtön el is igazít bizonytalankodásunkban ekképpen: „Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, ha pedig Baál, kövessétek azt” (1.Kir 18,21). A próféta szavával hangzik egybe Krisztus tanítása: „Senki sem szolgálhat két Úrnak… Nem szolgálhatok Istennek és a Mammonnak” (Mt. 6,24). Mammon a Pénz, Baál a Hatalom bálványa, illetve jelképe a Szentírásban. Az Isten- és emberellenes diktatúrák pénzzel és hatalommal tartották uralmuk alatt a lelkeket. Ceausescu idejében inkább a zsarnoki megfélemlítés tartották fogságban őket, utóbb, a posztkommunizmus időszakában pedig az anyagiak, az érdekek, a korrupció vették át a hatalom szerepét. Mindkettőtől meg kell szabadulnunk – immár végérvényesen. A kommunista önkényuralom bukásához vezető temesvári felkelés 24. évfordulóján azáltal emlékezünk hitelesen, és akkor maradunk hűek temesvári református gyülekezetünkhöz – egykori önmagunkhoz –, valamint a szabadságért életüket feláldozó vagy kockáztató Temesvár népéhez, hogyha az emberi uralommal szemben Isten előtt hajlunk meg, és az ő igazságához ragaszkodunk – azonképpen, amiként Péter és apostoltársai tesznek bizonyságot erről: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Csel. 5,29). 1898 szent várakozásokkal teli adventjében nekünk is ez volt az igei jelmondatunk és meggyőződésünk, amikor a kollaboráns püspöki önkénnyel, valamint az ateista Ceausescu-rezsimmel bátran szembeszállunk református közösségünkben. Egy egészen friss közvéleménykutatás felmérése szerint országunk polgárainak közel a fele úgy ítéli, hogy a kommunizmus jobb volt Románia számára, mint ami utána következett. A felmérés sokkoló adatai arra vallanak, hogy – bibliai szóhasználattal élve – Románia népe „kétfelé sántikál” a kommunista múlt és a demokratikusnak nevezett jelen között. Ez ügyben még az sem igazán jelenthet vigaszt, hogy a kommunizmus iránt nosztalgiát és illúziókat táplálók aránya Erdélyben az országos átlagnál alacsonyabb (44,4–43,1), míg Partiumban és Bánságban „csupán” 36,2%. Viszonylagosan jobb temesközi–partiumi regionális eredményeink az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás folytatására és beteljesítésére indítanak bennünket. Más szóval: jövőnket az 1989-es alapokra kell helyeznünk, hogy a keservesen megszenvedett múltat, a Kondukátor sötét korát senkinek ne legyen oka visszasírnia. Vaclav Havel véleménye szerint egy második rendszerváltozásra van szükség: a kommunizmus után a posztkommunizmust is meg kell buktatni a volt szovjet tábor országaiban. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tegnap tartott 10. évfordulóján mi is egy új rendszerváltozás mellett foglaltunk állást. A romániai kommunista visszarendeződés körülményei között ennek szükségessége: nyilvánvaló. Az EMNT tegnapi ünnepi ülésén 1989 jövő évi 25. évfordulójára jubileumi emlékévet hirdetett. Ezzel együtt a temesvári felkelés egykori kiváltói – résztvevői és részesei – megalakították az 1989-es Temesvári Emlékbizottságot (lásd tagjainak névsorát mellékelve). Közös célunk az – melyben minden bizonnyal valamennyi romániai rendszerváltoztató erő és szervezet osztozik –, hogy ne hagyjuk ellopni a forradalmat, és a múlttal való szembenézés, valamint az igazság kimondása és az igazságtétel előmozdítása révén is továbblendítsük a 24 évvel ezelőtt elkezdődött demokratikus rendszerváltozás folytatását. Európai szinten ugyanezeket a célokat és feladatokat vallja a magáénak az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja. A szomszédos Magyarországon viszont mostanság van megalakulóban a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. A rendszerváltozásnak kisebbségpolitikai, nemzetiségi téren is végbe kell mennie. A temesvári románok, magyarok, németek, szerbek, a különböző etnikai és vallási közösségek 1989 Szabadító Karácsonyán való összefogása arra figyelmeztet, hogy a romániai demokrácia próbaköve és – egyik –fokmérője a kisebbségi közösségek jogainak és egyenrangúságának biztosítása. A „Steaua României” / Románia Csillaga érdemrend visszavonásának szándéka körül kialakult botrányos helyzettel kapcsolatban, találóan állapítja meg Borbély Zsolt politológus, hogy ez ügyben „az egész erdélyi magyarság áll a román hatalom célkeresztjében”. Az érdemrend becsületbíróságának múlt havi döntése vonatkozásában egyik román forradalmi harcos pedig ezt írta telefonüzenetében: „Minthogyha 1989 decemberében volnánk” („Parcă suntem în decembrie 1989”). Nem kétséges, hogy a Victor Ponta-féle neokommunista, álliberális kormány – miként az elmúlt negyed században mások is: nemcsak a magyaroktól, hanem Temesvár népétől akarja „ellopni” az 1989-es forradalmat, vagy legalábbis elvitatni és lekicsinyíteni az abban játszott, meghatározó szerepüket. Válaszképpen ezekre a törekvésekre, ezennel Temesvár forradalmi felkelőinek és hőseinek ajánlom fel jelképes formában a Románia Csillaga lovagi érdemrendemet, mellyel a Tismăneanu-jelentést kezdeményező, a kommunista diktatúrát elítélő Traian Băsescu államelnök tüntetett volt ki, 2009 decemberében. A magas kitüntetéssel együtt méltán megilleti őket egész Románia elismerése. Küszöbön álló Emlékévünk központi gondolata: az Igazság és békesség. Ésaiás próféta hirdeti, hogy: „Lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké” (És. 32,17). – Igazság- és szabadságharcunkat azért kell folytatnunk, hogy a kommunizmus visszahúzó örökségétől megszabadulva, végre igazi békességben és biztonságban élhessen országunk népe, és mi, magyarok is itthon érezhessük magunkat Erdélyben. Temesvár, 2013. december 15. Tőkés László 1989-es Temesvári Emlékbizottság Tőkés László Balaton Zoltán Borbély Imre Borbély Zsolt Attila Gazda Árpád Kabai József Kincses Előd Mátyus Ernő Molnár János Sepsy Béla Sükösd Antal Teleki László Tolnay István 2013. december 16.Hazugsággal vádolják egymást a kormányszövetség vezetőiKölcsönösen hazugsággal vádolta egymást hétfőn Victor Ponta miniszterelnök, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) szociáldemokrata, és Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke. A koalíciós pártvezérek a Büntető törvénykönyv (Btk.) múlt heti módosításával kapcsolatban próbálták ily módon egymásra hárítani a korrupt tisztségviselők felelősségre vonását megnehezítő, éles ellenzéki tiltakozást és nemzetközi felzúdulást kiváltó intézkedés felelősségét. Az USL vezetői a szintén vitatott amnesztiatervezet ügyében is ellentmondtak egymásnak. A kölcsönös vádaskodást a liberális vezetők egy zártkörű értekezletén készített és a Gândul című lap által vasárnap közzétett hangfelvétel váltotta ki, amelyen Antonescu koalíciós partnerét képmutató, a kényelmetlen döntések felelősségét nem vállaló politikusként írta le. „A kormányfő most is azt az idióta elképzelését erőltette, mint Verespatak esetében, hogy ő majd azt mondja, nem ért egyet, egyes miniszterek ellenzik a dolgot, én mint politikai vezető nem értek egyet vele, és láss csodát, a parlament mégis megszavazza” – ecsetelte kollégáinak Antonescu, hogyan akarta Ponta elfogadtatni az amnesztiatervezetet. Ponta hétfői sajtóértekezletén ezt úgy kommentálta: Antonescu hazudott kollégáinak, de nem először történik meg, hogy mást mond az USL-gyűléseken, mást a pártjában és mást a mikrofonok előtt. Antonescu félórán belül maga is sajtóértekezletet hívott össze, ahol leszögezte: sem Pontának, sem másnak nem tűri el, hogy hazugsággal vádolja, és nem ő az, „akiről már bebizonyosodott, hogy hazudozik”. Szerinte a miniszterelnök az, aki „tisztességtelenül” viselkedik, ezért Antonescu már „rendkívül kevéssé bízik” koalíciós partnerében. MTI Erdély.ma 2013. december 16.HírsalátaPOLITIKAI OBSZCENITÁSNAK nevezte Andrei Pleşu filozófus Lucian Bolcaş alkotmánybíróvá való kinevezését, s azok arculcsapásának, akik adnak még valamit az emberi jogokra. Minden bizonnyal sokan emlékeznek még arra, amikor Bolcaş Vadim Tudor jobbkezeként helyeselte, néha túl is licitálta annak minden idegengyűlölő, zsidóellenes, rasszista, többpártrendszer-ellenes, szekuspártoló, a romániai közélet személyiségei ellen megfogalmazott útszéli kijelentéseit. Menet közben Bolcaş faképnél hagyta ugyan a nagyromán pártvezért, de elveit nem vetkőzte le. Az a tény, hogy Victor Ponta – akiben castróista-guevarista és maoista nosztalgiák élnek – kitart Bolcaş jelölése mellett, etikátlanságát bizonyítja. A nemzetközi sajtó sem hallgat e botrányos kinevezésről, a Der Spiegel a szocliberális Románia huligán, zsidóellenes támadásáról értekezik, ahol a dolgok elszabadultak, Ponta e tekintetben tanúsított kitartása ördögi – írja a lap –, oly mélyre süllyedt a törvénytelenségek és obszcenitások mocsarában, hogy belefulladhat. (Evenimentul zilei) VAN ITT PÉNZ BŐVEN. 5,6 milliárd lejt költ év végi juttatásokra a Ponta-kabinet. A Ziarul Financiar szerint ez az összeg a GDP 0,9 százalékát teszi ki, de az ország ekkora pluszkiadásokkal sem lépi túl a költségvetési hiánycélt. Novemberben ugyanis 1,6 százalékos volt az államháztartási hiány, de a Ponta-kabinet és a Nemzetközi Valutaalap abban állapodott meg, év végére ez a deficit elérheti a 2,5 százalékot. A lap kimutatása szerint 2008 óta minden évben tízszer nagyobb volt a kormány kiadása decemberben, mint más hónapokban, ami természetellenes, és arra utal, hogy év közben nem jól gazdálkodott. Aggodalomra ad okot, hogy a megmaradt forrásokat nem oda irányítják, ahol valóban indokolt lenne. LEMONDANAK GIGELRŐL? Nem nevezi ki kulturális miniszternek a kormányfő a liberálisok jelöltjét, Gigel Ştirbu képviselőt. Ezt az információt maga a jelölt osztotta meg a Szociáldemokrata Párt egyik alelnökével. Ştirbu jelöléséről pénteken döntött a liberális párt vezetősége, de a poszt várományosa bírálatok kereszttüzébe került. Jelöléséről arrogánsan azt mondta: nem kell két Nobel-díj ahhoz, hogy a minisztériumot vezesse. A román sajtó emlékeztetett arra, hogy Ştirbu korábban olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely bocsánatos bűnnek tekintené a „balesetszerűen” elkövetett plágiumot. Victor Ponta miniszterelnök szombat este a Mediafaxnak azt mondta: hétfőn tárgyal a jelölttel, és utána dönt az esetleges kinevezéséről. LASSÚ RESTITUTIO IN INTEGRUM. December 11-én tartott bizottsági ülésén újabb ingatlant szolgáltatott vissza az Országos Restitúciós Bizottság a református egyháznak. Idén harmadik és egyben utolsó ülésén a bizottság a Zilahi Református Egyházmegyéhez tartozó kusalyi elemi iskola épületének természetbeni visszaszolgáltatásáról döntött. Az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a visszaszolgáltatás folyamata ennyire lassan és hiányosan működjön. (RMDSZ-tájékoztató) ÖTVENLEJES BELÉPŐ. A kormány 20-ról 50 lejre növelné a kaszinókba való belépési díjat – írja a Mediafax. A döntés azért született, mert a szerencsejátékokból szerzett nyereségek nehézkes nyomon követése miatt egy kormányrendelet-tervezet szerint el fogják törölni azt a 25 százalékos adókulcsot, amely a játékautomaták, a sport- és egyéb fogadások, online játékok, valamint a kaszinójátékok nyereményeire vonatkozik. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. december 17.Érik Románia egyesülése Moldovával?A romániai magyarok közül is sokan felkapták fejüket minap a Traian Basescu államfő nyilatkozatára, miszerint Románia célja a Moldovával való egyesülés. Igaz, a volt Szovjet tagállamban kevés támogatója van a nagy román víziónak, és az Európai Bizottság sem örvendezik Basescu felvetésének, de Romániában kétharmados támogatottsága van a Moldovával való esetleges egyesülésnek. A gondolat felvetése és nyilvános kifejtése nem új, és a román állam esetleges föderatív átalakításának lehetősége érdekes következtetésekre és érdekes távlatok megfogalmazására nyújt lehetőséget. A Kossuth Rádió számára Oláh Gál Elvira Csíkszeredából küldött egy nagyon meggondolkoztató elemzést. Pavel Munteanu, a kisinyovi akciócsoport elnöke szerint Moldovában azért nem akarják sokan az egyesülést, mert 1918-ban százévnyi orosz uralom után került Moldova Romániához, és a második világháború után ismét elveszítették. Újra kell tanítani a történelmet, amit egy mesterségesen létrehozott szovjettagállamban tanítottak – magyarázta Munteanu. Victor Ponta miniszterelnök szerint az egyesülés kérdése csak választási fogás, amely mindkét országban szavazatokat hozhat. A közvélemény komolyabban reagált a bejelentésre, megszólaltak a történészek is. Marius Diaconu bukaresti történész arra emlékeztetett, hogy az erdélyi román politikusok nem akarták a Román Királysággal való egyesülést 1918-ban, ők különálló Erdélyt szerettek volna, a Nagyrománia létrehozásról a nagyhatalmak döntöttek. Az önálló Erdélynek és Románia föderalizálásának ma is vannak hívei Romániában, Sabin Gherman, Transilvania Live Televízió igazgatója műsoraiban ezt a gondolatot bátorítja az erdélyi románok körében, és erdélyi román szempontból üdvözli az egyesülés gondolatát. Ez a terv csak decentralizációval valósítható meg, egy esetleges Nagyromániában nem lehetne a nyelvi, a kulturális kérdéseket mellőzni, Romániának pedig egyetlen kiútja lenne: a szövetséges államra való berendezkedés – mondta Gherman. Kifejtette: a Körős-vidék, Erdély, Máramaros, Bukovina, Olténia, Beszarábia, Dobrudzsa csak jelképesen lennének egy központi államhatalomhoz kötve. Erdélyi szemmel nézve jó lenne, ha a románok, a magyarok, vagy a szászok az ügyeiket helyben intézhetnék el, és nem Bukarestben – mondta Sabin Gherman. Kossuth Rádió Erdély.ma 2013. december 18.A kormányból való kilépést fontolgatják a román liberálisokA bukaresti kormányból való kilépését fontolgatja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – közölte szerdán a Digi 24 hírtelevízió, miu- tán három órás késéssel kezdődött meg a bukaresti kormány rendes heti ülése. A kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) pártjai közötti feszültségben Crin Antonescu szenátusi elnök, az USL liberális társelnöke előzőleg beje- lentette, hogy nem kíván már együtt mutatkozni a kamerák előtt Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnökkel, miután hétfőn kölcsönösen hazugsággal vádolták egymást. Ponta a kormányülés levezetése helyett előbb a liberális pártszékházba, majd az elnöki hivatalba látogatott. A két koalíciós párt között a héten a román közszolgálati televízió (TVR) körüli nézeteltérés tetézte a feszültséget. Kedden a szociáldemokrata képviselők távolmaradása miatt nem kapta meg a kinevezéséhez szükséges minősített többséget a bukaresti parlamentben a liberálisok tévéelnök-jelöltje. Miután a liberális miniszterek szerdán azzal a pártutasítással érkeztek a kormányülésre, hogy ne fogadjanak el egy kormányrendelettel kinevezett ideiglenes tévéelnököt, Victor Ponta bejelentette, hogy péntekre ismét összehívják a karácsonyi szünetre készülő parlamentet és megismétlik a szavazást a TVR ideiglenes elnökének ügyében. A PNL a hatalomból való fokozatos kiszorítását nehezményezi, míg a PSD azt veti a liberálisok szemére, hogy úgy bírálják a kormányt, mintha ellenzékben lennének. A nyilvános vádaskodások a verespataki ciántechnológiás bányaprojektet támogató törvénytervezet körül kezdődtek szeptemberben, amikor Antonescu bejelentette: pártja nem szavazza meg a kormány tervezetét, amellyel szerinte Ponta a felelősséget akarta áthárítani. A tavaly decemberi választások óta annyi ellenzéki képviselő ült át a kormányoldalra, hogy a PSD most már a liberális szövetségesek nélkül is többséget alkothat a törvényhozásban a magyar érdekképviselet, valamint a kisebbségi képviselők és függetlenek támogatásával. MTI Erdély.ma 2013. december 19.Elutasították Tőkés Ponta elleni keresetétElutasította csütörtökön a bukaresti első kerületi bíróság Tőkés László európai parlamenti képviselő Victor Ponta kormányfő ellen rágalmazás miatt beterjesztett keresetét. Kincses Előd ügyvéd a Krónikának elmondta, az alapfokú ítélet rossz fényt vet a romániai igazságszolgáltatásra, és fellebbezni fognak. Tőkés László azért fordult bírósághoz, mert a miniszterelnök februárban azt állította róla és Monica Macovei néppárti EP-képviselőről, volt igazságügy-miniszterről, hogy románellenes érdekeket képviselnek, és külföldről pénzelik őket, hogy Romániát destabilizálják. Victor Ponta mindezt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke esetében azzal a váddal is megtoldotta, hogy horthysta nyelvezetet használ. A kormányfő arra reagált, hogy Tőkés a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: még Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor is „nagyvonalúbb” volt a magyarokkal Pontához képest. „Miközben a kommunista rezsim egyfajta autonómiát biztosított a magyaroknak, a jelenlegi bukaresti hatalom a Székelyföld létét sem ismeri el, és elzárkózik egy különálló székelyföldi régió létrehozásától” – jelentette ki annak idején Tőkés. Ponta későbbi reakcióját az EP-képviselő úgy értékelte, hogy Románia iránti lojalitásában, valamint magyar önazonosságában sérti, és a minősítések miatt rágalmazásért és becsületsértésért beperelte a miniszterelnököt. Az alapfokon eljáró bukaresti bíróság azonban csütörtökön kihirdetett ítéletében megalapozatlannak találta a keresetet. Kincses Előd, Tőkés védőügyvédje azonban értetlenül áll a végzés előtt, hiszen értelmezése szerint Ponta gyakorlatilag hazaárulással vádolta védencét, és emiatt a hatályos Büntető törvénykönyv alapján életfogytiglani börtönbüntetés szabható ki. „Victor Ponta ügyvédei azzal érveltek a tárgyaláson, hogy a kormányfő csupán egy politikai vita keretében tette kijelentéseit. Holott volt ügyészként a miniszterelnöknek nem lenne szabad összetéveszteni a politikai vitát a hazaárulás vádjával” – jelentette ki a Krónikának Kincses, emlékeztetve: Ponta ügyvédei arra is hivatkoztak, hogy Horthy Miklós a magyar történelem egy „kiemelkedő egyénisége” volt. A marosvásárhelyi ügyvéd hozzátette, annak idején Traian Băsescu államfő is megállapította, hogy a miniszterelnök valótlanságot állít. „Az elnök tisztában volt vele, hogy az 1989-es forradalom idején vállalt szerepével Tőkés nem elárulta Romániát, hanem éppenséggel megmentette a kommunista rezsimtől. Ha hazaárulást követett volna el, Băsescu nem tünteti ki 2009-ben” – jegyezte meg Kincses, aki szerint az ítélet ellen fellebbezni fognak. Tőkés László egyébként Ponta elmarasztalásán kívül százezer lej erkölcsi kártérítés kifizettetését kérte a bíróságtól, a fájdalomdíjat pedig jótékonysági célra fordítaná. Rostás Szabolcs Székelyhon.ro 2013. december 23.„Eltérített” forradalomMiközben szombaton este egy bukaresti tüntetésen több mint ezren követelték a kormány lemondását, és Ion Iliescut, a hatalmat 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front (FSN) egykori vezetőjét, volt államfőt szidták, egy, a forradalom évfordulója alkalmából megrendezett délutáni bukaresti megemlékezésen forradalmárok egy csoportja azt üzente: az 1989-es forradalmat eltérítették, és Ion Iliescu tudja, ez hogyan történt. Kormányellenes tüntetés a forradalom évfordulója alkalmából szombaton Bukarestben Az Egyetem téren abból az alkalomból rendeztek koszorúzást, hogy 24 évvel ezelőtt december 21-én terjedt át a román fővárosra a Temesváron öt nappal korábban kirobbant kommunistaellenes népfelkelés, a karhatalom pedig Bukarestben és több erdélyi nagyvárosban a rendszer ellen tüntető tömegbe lőtt. A védelmi minisztérium által rendezett hivatalos ünnepségen egy katonai díszszázad koszorúzott: ezt a megemlékezést zavarta meg az egykori forradalmárok száz fős tüntető csoportja. „Ne misztifikáljátok a történelmet, Iliescut kérdezzétek, ki térítette el a forradalmat, ki felelős az áldozatokért” – volt olvasható a megemlékezésen az egykori forradalmárok egyik molinóján. Egy másik felirat az 1989 óta színre lépett politikustársadalom átvilágítását sürgette. Szombaton este mintegy ezren tüntettek a forradalom évfordulója alkalmából Bukarest belvárosában a kormány, a verespataki aranybányaprojekt és a palagáz-kitermelés ellen. Az egyik közösségi hálón szervezett, hatósági engedély nélküli megmozdulás szervezői az Egyetem téren gyülekeztek, majd miután megemlékeztek az 1989-es forradalom áldozatairól, a kormányszékház elé vonultak. Közben a kormány és Ion Iliescu ellenes jelszavakat skandáltak. Az egyik tüntető szerint Victor Ponta Ion Iliescu gyermeke, akit Adrian Năstaséval nemzett. Egy nyilatkozat is kering az interneten, amelyen a szervezők a kormány és az államfő lemondását, valamint a büntető törvénykönyv azon módosításának eltörlését követelik, amely megnehezíti, hogy a korrupcióellenes szervek eljárjanak a honatyák ellen. A megmozduláson megjelent Mihail Neamţu, az ellenzéki Új Köztársaság párt elnöke is, a tüntetők azonban elkergették, mondván: politikusoknak nincs keresnivalójuk közöttük. A forradalmárok elégedetlensége kedvezményeik eltörlésével is összefüggésbe hozható. Az illetékes államtitkárság szerint 22 ezer embernek van forradalmár-igazolványa Romániában, de 2011 óta közülük már csak hatezren kapnak állami juttatásokat: az áldozatok hozzátartozói, a sebesültek és azok, akiket Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor elmenekülése előtt bebörtönöztek. Korábban viszont minden olyan személynek anyagi természetű kiváltságokat biztosítottak, aki három tanúval igazolta a harcokban szerzett érdemeit. Az Iliescu-rezsim politikai ellenfelei szerint a FSN azért adott haszonlesők ezreinek kedvezményeket, hogy a valódi rendszerváltókat lejárassa. Mint ismeretes, 1989 decemberében 1100 embert lőttek agyon országszerte, közülük 940-et Ceausescu letartóztatása után. A diktátor kivégzését követően még napokig tartott a lövöldözés, több helyütt rejtélyes mesterlövészek rendeztek vérfürdőt, de kilétükre azóta sem derült fény. Ezért olyan városok is tele vannak hősökkel, ahol az emberek a diktátor menekülése után, a televízióból értesültek arról, hogy forradalom van. Emil Constantinescu, a forradalom utáni Románia első jobboldali államfője (1996-2000) ezt az új hatalom diverziójának nevezte: szerinte a népfelkelést eltérítő új vezetőknek szükségük volt egy ellenségre, akinek legyőzésével igazolhatták a Nemzeti Megmentési Front legitimitását. Balogh Levente Székelyhon.ro 2013. december 24.Tőkés: második rendszerváltást!„Második rendszerváltozásra van szükségünk” – vallja Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki december 23-i, hétfői nagyváradi évértékelő sajtótájékoztatóján a temesvári népfelkelés évfordulójának apropóján az akkori eseményeket állította szembe jelenünkkel. „A rendszerváltozást mind országos szinten, mind kisebbségi magyar viszonylatban, mind egyházpolitikai téren ki kell teljesítenünk – az emberi és a nemzeti méltóság, az emberi és a közösségi jogok, a vallási és egyházi szabadság, a demokrácia és a jogállamiság európai követelményeinek megfelelően” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő (képünkön), aki szerint a temesvári nyilatkozat és a Tismăneanu-jelentés irányadók erre nézve. Mint részletezte, magyar vonatkozásban a tényleges rendszerváltozást a nemzeti önrendelkezés – az autonómia – kivívása jelentheti, egyházi téren pedig a kisebbségi egyházak autonóm szabadságának és hatalomtól való függetlenségének elérése lehet a cél. „Temesvár volt a román forradalom elindulásának a helyszíne, 1990 márciusában pedig Marosvásárhely lett az ellenforradalmi visszarendeződés kezdetének a legmarkánsabb színtere. A bukaresti Egyetem téren át vezető folytatást pedig már ismerjük. És közel egy negyedszázad után, ezen az útvonalon jutunk el a mostani posztkommunista Romániába” – fogalmaz Tőkés László, aki több párhuzamot is von nyilatkozatában a rendszerváltás előtti és a mai Románia között. Egyebek mellett azt hozza fel, hogy akkor még Ceauşescu titkosrendőrsége féltette tőle Romániát – most viszont Victor Ponta pártja és Degeratu tábornok „becsületbírósága” óvja az ország területi épségét vele szemben. „Akkor a Szekuritáte magyar irredenták elnevezésű ügyosztálya gondoskodott a magyarokról kialakított nacionalista-soviniszta ellenségkép »működéséről« – azóta viszont a mindenkori utódkommunista kormányzatok alkalmazzák az »Oszd meg és uralkodj« magyarellenes, kihatásaiban pedig mélységesen román- és országellenes politikáját” – tette hozzá. Krónika (Kolozsvár) 2013. december 25.Elvették Basescutól a kovásznai szálláshelyét, a szállodát pedig az ortodoxok kapták megEgy igencsak elhallgatott ülést tartott hétfőn a kormány, amelyen karácsonyi „ajándékosztára" került sor, tudjuk meg a Mediafax tudósításából. A Román Hírszerzőszolgálat (SRI) az Olanesti Palota (Palatul Olanesti) szállodával lett gazdagabb, Hargita és Kovászna Ortodox Püspöksége pedig a Kovászna városbeli Fenyő szállodakomplexumot kapta a fenyőfa alá. Szintén a hétfői ülésen került sor – feltételezhetően – Victor Ponta kormányfő egy újabb „döfésére" Traian Basescu ellen, ugyanis azt a kovásznai volt „Ceausescu-vadászvillát", amely eddig az Állami Protokoll-Vagyonalap Hatóság (amely az államelnök hatáskörébe tartozik) tulajdonát képezte, odaajándékozták a Honvédelmi Minisztériumnak, amelynek jelenleg a Ponta-barát maroshévízi Mircea Dusa a minisztere. Amint tudjuk, Basescu egyik kedvelt helye Kovászna, ahol évente többször is megfordul, és ahol tavaly a Szilvesztert is töltötte. A kormány korábban a bukaresti Dante villát vette ki hasonló módszerrel Basescu hatásköre alól. Mediafax, Gandul Erdély.ma 2013. december 27.Elhalkul a magyar szó a RegátbanA református egyház és az RMDSZ tartja össze a Gorj megyei magyarokat, akiknek száma az utóbbi húsz évben félezerről 134-re csökkent. Az olténiai magyarok évente egyszer közös rendezvény keretében imádkozhatnak, énekelhetnek anyanyelvükön. Lgtöbben közülük jövevények, az iparosítás idején, harminc-negyven évvel ezelőtt az olténiai megyében kaptak állást. A Regátban ragadt tősgyökeres székelyek gyerekei már nem beszélik az anyanyelvüket, nemzetiségüket azonban büszkén vállalják még akkor is, ha választási kampányokban emiatt gyakran sértegetik őket. Mint vallják, „békés időkben” senki nem érezteti velük, hogy az ország vagy az észak-olténiai térség másodrendű polgárai lennének. A népszámlálási adatok szerint 1992-ben még 502-en vallották magyarnak magukat Gorj megyében, de minden bizonnyal ’89 előtt még ezernél is többen élhettek és dolgozhattak az észak-olténiai megyében. A rendszerváltás után, amikor megszűnt a munkahelyi kötöttség, aki csak tehette, hazatért Erdélybe. Jobbára csak azok maradtak, akik itteniekkel kötöttek vegyes házasságot és családjukkal nem akartak elköltözni. Háromszáz kilométerről irányított szervezet Nagyjából így járt Şerbănoaică Ilyés Klára is, aki három évtizedes olténiai kitérő után, férjével együtt a tavaly úgy döntött, gyermeke mellé, Brassóba költözik. A nyugalmazott informatikus és közgazdász asszony egy ideje távirányítással, mintegy háromszáz kilométerről vezeti a Gorj megyei RMDSZ-t. Mint mondja, ez sem neki, sem a tagságnak nem jelent gondot. „Ezelőtt bő két hónappal jártam utoljára Zsilvásárhelyen. Fölöslegesnek tartom, hogy őrizzem a székházat, az élet megy tovább nélkülem is, az ott maradottak ügyesen végzik a dolgukat. Ráadásul ott a telefon, az internet, tudjuk tartani a kapcsolatot. Az RMDSZ működik, nemrég hoztuk létre a női szervezetet, most meg a karácsonyi ünnepekre készülünk” – sorolja az egy éve ismét Erdélyben lakó, zetelaki születésű asszony. Azon olténiai magyarok közé tartozik, akik határozattan állítják, soha, semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érte őket Olténiában. Az egyetem elvégzése óta, 1977-től 2012-ig szinte mindvégig vezető beosztásban dolgozott a megyei turisztikai hivatalban, majd a gyermekjog-védelemi hivatalban. „A gyerekek miatt áttértünk a román nyelvre…” A Kiss családnak már nem adatott meg a hazatérés lehetősége, noha a Şerbănoaică–Ilyés házaspártól eltérően itt a férj is, a feleség is a Székelyföldről került a magyarok által Zsilvásárhelynek is nevezett Târgu Jiura. Julianna néni idestova több mint négy évtizede él abban a színromán Zsil-parti városban, amely hajdanán egy bolgár bojár tulajdonát képezte. Ő a Székelykeresztúr mellőli Kissolymosról, megboldogult férje, a néhány évvel ezelőtt elhunyt Laci bácsi a Maros megyei Csöbből került előbb Dévára, majd a Gorj megyei településre. „Férjemmel magyarul beszéltünk, de gyermekeink, bár büszkén vállalják származásukat, csak az állam nyelvét ismerik. Hiába, lakást kaptunk s itt ragadtunk, a kicsik meg itt kezdték az iskolát. Hétköznaponként mi későn értünk haza, a leckéket románul kellett megtanulni, így a gyermekek kedvéért áttértünk a román nyelvre” – érvelt az idős özvegyasszony. Rendszerváltás után, amikor hazatérhettek volna a Székelyföldre, azon vették észre magukat, hogy már nem nagyon van, ahová hazatérni. Már látogatóba sincs hova menniük, hisz a testvérek meghaltak, házukat pedig eladták. Bár tudja, hogy az időközben felnőtt gyermekei közül egyik sem lesz már színmagyar, Kiss néni büszke rájuk, hisz a Zsilvásárhelyen maradt fiai, Levente és Károly a 2012-es parlamenti választásokon az RMDSZ színeiben képviselték a helyi magyar közösséget. Előbbi Victor Ponta miniszterelnök és a populista Dan Diaconescu ellenében indult, míg testvére egy másik körzetben próbálkozott. Mindketten az esélytelenek nyugalmával próbálták összegyűjteni a Gorjba rekedt magyarok szavazatait, ami nagyrészt sikerült is. Mi több, a többségiek egy része is az ő nevükre és egyúttal a tulipánra nyomta a bélyegzőt. A román pártok és a helyi sajtó képviselői mindezt nem nézték jó szemmel, ezért is a betegnyugdíjas Kiss Leventét haszonlesőnek, ingyenélőknek titulálták. „Nem tehetek arról, hogy három és fél éves korom óta testi fogyatékkal élek, és csak mankókkal vagyok képes járni – magyarázza a fiatalember. – Együtt kell élnem azzal, amit a sors nekem szánt, a választási kampányban elhangzott sértéseket leszámítva azonban sosem éreztem azt, hogy a helyi románság elítélne amiatt, hogy magyar vagyok.” „Kihez szóljak anyanyelvemen?” A jóval fiatalabb Csolti István nem sokkal a diktatúra bukása előtt került Olténiába. Előbb a feleségét helyezték Brâncuşi városába, majd őt egy nyolcvan kilométerre fekvő községbe, Stoinára helyezték ki, ám végül Craiován kötött ki. A ’89-es rendszerváltás után a misztótfalusi fiatalember hazatérhetett volna, de nem tette. „Fiatalság, bolondság!” – jegyezte meg mosolyogva, amikor erről kérdeztük. „Nem volt nehéz megszokni a román környezetet, hisz a feleségem Craiova mellől származik, az egyetemet meg Bukarestben végeztem. Azt láttam, hogy itt jobb, mint a fővárosban, ráadásul lakást kaptam, előbb egy kis garzont, majd egy kétszobás lakrészt. Fiatalok voltunk, jól kerestünk, szép életet éltünk” – pergeti vissza a huszonöt évvel ezelőtt történteket a középkorú mérnök. – Nekem sem ’90 előtt, sem azután semmi bajom nem volt a románokkal, és nekik sem velem. Sokan, akik először hallják a nevemet, azt sem tudják, hogy milyen nemzetiségű vagyok, csak azt érzékelik, hogy hozzájuk képest valami másfajta lehetek.” Csoltinak inkább az okozott gondot, hogy a több mint 80 ezer lakosú megyeszékhelyen nem volt kivel gyakorolja az anyanyelvét. Később Zsilvásárhelyre költözött, de ott senkit nem ismert, s fogalma sem volt, hol lelhet magyar barátokra. Mint meséli, az elején évekig nem volt kivel egy szót váltson, aztán megismert egy hölgyet, akivel minden negyedik vasárnap együtt ingázott a petrozsényi református templomba, de az asszony már annyira rosszul beszélte anyanyelvét, hogy a közös utazások alatt is inkább románra váltottak. A bő félszáz kilométerre lévő Petrozsény után a valamivel közelebbi Motrun is próbálkozott, ahol a lelkipásztoron kívül három-négy ott ragadt öreg nénivel találkozott. Körülbelül ugyanennyien hallgatják végig az istentiszteletet Zsilvásárhelyen is, ahova a Râmnicu Vâlcean élő Szántó János egy hónapban egyszer látogat el. „Miután megtudtam, hogy a pap eljön a mi városunkba is, már nem utaztam se Petrozsényba, se Motrura. Itt, az RMDSZ-nél vagy Zsigmond Anna néninél családias hangulatban zajlanak az istentiszteletek, amire még az egyik társunk, Kiss néni román barátnője is szívesen eljön” – mondja. Nem az idős hölgy az egyedüli helyi román, aki református szertartásra jár. A házigazda is az, hisz csak a küküllőmenti férje után lett Zsigmond. Amúgy egy környékbeli színromán család Anaként anyakönyvezett leszármazottja, aki a férje révén megtanult magyarul és magyarosította a keresztnevét is. Csolti István megörvendett, amikor megtudta, hogy a városban van katolikus templom, de reményei szertefoszlottak, amint meghallotta, hogy a bukaresti püspökséghez tartózó moldvai csángó pap románul prédikál. A református férfi így jobbára csak az édesanyjával kommunikál magyar nyelven, vele is csak telefonon tartja a kapcsolatot. Az évi találkozó, a nagy ünnep „A lányaim, akik kiskorukban sok időt töltöttek a közelben élő anyósomnál, és mindössze nyaranta egy-egy hónapot voltak édesanyámnál, alig tudnak magyarul. De tény, hogy a magyar eseményekre az egész család szívesen eljár” – fejtegeti. Az utóbbi néhány évben elszaporodtak a regáti magyar rendezvények: az olténiai magyarok évi találkozóján túl ma már közös kirándulásokat, majálisokat, bálokat is szerveznek. Az „összerázódás” kezdeményezője, Csorbai Lóránd református lelkész volt, aki Râmnicu Vâlcea-i szolgálata alatt, 2006-ban szervezte meg az olténiai magyarok első találkozóját. Mint mondta, olyanok jöttek el a rendezvényre, akik jóformán nem is tudták, hogy szűk családi és baráti körükön kívül még több magyar is él Olténiában. Volt, aki évtizedek után szerzett tudomást arról, hogy a románnak hitt távoli ismerőse, vagy éppenséggel a néhány tömbházzal odébb lakó szomszédja Erdélyből származó magyar. „Ez még a jobbik eset, amikor valakiről előbb-utóbb kiderül, hogy magyar. Sajnos sok olyan vegyes család is van, ahol a román férj tiltására a magyar feleség a vallását sem gyakorolhatja, a nemzetiségét sem vállalhatja” – állítja az időközben Marosvásárhely közelébe áthelyezett lelkipásztor. Utódja, Szántó Sándor ma is hat-hét reformátussal számol a városban. Bár nem rajta múlott, szinte személyes kudarcként élte meg, hogy az anyagiak hiánya miatt az idén sem a regáti magyarok nyári találkozóját, sem a szüreti bált nem tudta megszervezni. Pedig tavaly a Horezu közelében fekvő Costeşti-re csaknem hetvenöten jöttek el magyar igét, magyar énekeket hallani. Egy évekkel ezelőtt, Vâlceán szervezett nyári összejövetelen az egyik idős résztvevő meghatódva, könnyes szemekkel újságolta, hogy ünneplő ruháját már húsvét tájékán kimosta és kivasalta, és lelkileg ő maga is hónapok óta készül erre a nagy napra, amikor magyar véreivel és anyanyelvével találkozhat. A 2013-as összejövetel elmaradt, a szekrénybe visszakerült ünneplő ruha talán nem gyűrődik össze jövő nyárig, de az elnémított anyanyelv talán veszíteni fog ékességéből. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. december 27.Nem akarnak egyesüléstRománia és Moldova egyesülése az emberek, nem pedig egyes politikusok akaratán múlik – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök. A kormányfő egy televíziós műsorban hétfőn este beszélt az egyesülés témájáról, annak kapcsán, hogy Traian Băsescu államfő néhány hete kijelentette: Románia következő célkitűzése a Moldovával való egyesülés kell hogy legyen. „Ha egyszer, talán még a mi életünkben, talán utána, az emberekben fölmerül az óhaj, hogy azt mondják: felejtsük el a Pruton húzódó határt, ez egy történelmi ügy, amit az emberek tudnak megoldani. Nem egy politikus oldja meg, aki azt mondja: holnaptól magammal viszlek benneteket, Bukarestből akarlak vezetni, a továbbiakban ne Chişinăuból irányítsátok magatokat” – szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette: Romániának konkrét dolgokat kell megtennie Moldova érdekében, így segítenie kell az ország uniós integrációját, a moldovai polgárok vízummentes beutazását az uniós országokba, valamint fejlesztenie kell az oktatási intézményeket, a gáz- és áramhálózatot, valamint újjá kell építeni a második világháborúban lerombolt hidakat. Mint azt megírtuk, Ponta korábban úgy nyilatkozott: Băsescu kijelentése csak az európai integrációt ellenző, és a Moszkvához való közeledést szorgalmazó moldovai kommunisták malmára hajtja a vizet. Iurie Leancă moldovai miniszterelnök leszögezte: az egyesülés nem szerepel országa céljai között, Moldovának pedig olyan külföldi üzenetekre van szüksége, amelyek konszolidálják, nem pedig megosztják az ország társadalmát. Kifejtette: országa számára az Európai unióhoz való csatlakozás az egyetlen megoldás arra, hogy működő, európai országgá váljon. Leancă szerint az egyesülés emlegetése csak növeli Chişinău gondjainak a számát. Példaként azt említette, hogy Moldova déli, gagauzok lakta autonóm régiójában Băsescu kijelentése nyomán „azonnal olyan események körvonalazódtak, amelyek destabilizálhatják a helyzetet.” Emellett az orosz parlamentben olyan nyilatkozatok hangzottak el, miszerint meg kell erősíteni az orosz katonai jelenlétet Moldova keleti részében, a szakadár Transznisztriában, a chişinăui kommunista ellenzék pedig „cirkuszol” a parlamentben. Mint arról beszámoltunk, Iurie Leancă részt vett a bukaresti kormány hétfői ülésén, amelyen Victor Ponta bejelentette: Románia kilencven millió lejjel támogatja a moldovai oktatási infrastruktúra fejlesztését. Iulian Chifu, Băsescu államfő tanácsadója eközben kemény hangon bírálta Leancát. Facebook-oldalán kedden azt írta: a moldovai kormányfő mind miniszterelnökként, mind diplomataként, mind az Európai Néppárt tagjaként lejáratta magát, mivel „kilencven millió lejért a Băsescuval szemben álló tábor szolgálatába állt.” Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2013. december 27.Idén láthatóbbá váltak a magyar autonómiatörekvésekLáthatóbbá váltak a 2013-as évben az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvései. A székelyföldi önkormányzatoknak egész évben küzdeniük kellett a helyi jelképek használatáért. E küzdelem meghonosította és az autonómiaharc szimbólumává tette a székely zászlót. A 2013-as évet már február elején az autonómia évének nyilvánította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), ám alighanem e kinyilvánításon túli tényezők eredményezték, hogy a szándék nagy mértékben megvalósult. Az autonómiatörekvéseknek az adott lendületet, hogy a 2012 karácsonyán hivatalba lépett Victor Ponta-kormány egy korábbi egyezséget megszegve nem vonta be a hatalomba az RMDSZ, és székelyföldi képviselőin keresztül általános támadást indított a magyar szimbólumok ellen. Amint Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke egy októberi sajtótájékoztatón elmondta, a székelyföldi megyében a kormányt képviselő prefektusok 55 pert indítottak az önkormányzatok ellen, amelyekben a közösségi szimbólumok használatát, vagy az anyanyelvhasználatot támadták. Hargita megyében nem készült statisztika, de ott is megannyi polgármesternek, intézményvezetőnek kellett a rendőrségen nyilatkoznia, vagy a bírósági tárgyalótermeket járnia amiatt, hogy középületre tűzte ki a székely zászlót, vagy a magyarság jelképének tekintett piros-fehér-zöld-lobogót. E zaklatások dacreakciót váltottak ki a székelység soraiban. Izsák Balázs, a Székelyföld autonómiájáért küzdő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egy októberi sajtótájékoztatón köszönetet is nyilvánított a prefektusoknak a székely közösségi tudat megerősítésében játszott szerepükért. E megerősödött közösségi tudat első fontos megnyilvánulása volt a március 10-én Marosvásárhelyen megtartott Székely szabadság napja, melyen a szervezők becslése szerint 30 ezren vettek részt. A népakarat azonban az október 27-i, székelyek menetén vált még nyilvánvalóbbá. A Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán a szervezők becslése szerint 120 ezer ember alakított ki 53 kilométeres összefüggő menetoszlopot. Míg a marosvásárhelyi rendezvényről még távol maradt az RMDSZ, a menetelés szervezésébe immár valamennyi magyar politikai szervezet bekapcsolódott. Az RMDSZ igazodását jelezte az is, hogy a szövetség május 25-én tartott csíkszeredai kongresszusán Kelemen Hunor elnök bejelentette, törvénytervezetet nyújtanak be a parlamentben a Székelyföld területi autonómiájáról. A kongresszusi határozattal is megerősített szándék a későbbi bejelentések szerint a 2014-es év elején valósul meg. Mindez annak a tükrében jelez változást, hogy korábban csak az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó képviselők nyújtottak be hasonló tervezeteket a törvényhozásban, ezeket a szövetség vezetése nem támogatta. Az erdélyi magyar szervezetek az Európai Unió eszközeivel is megpróbáltak nyomatékot adni a kisebbségi jogköveteléseknek. Három párhuzamos tervezet is készült, amelyeket az európai polgári kezdeményezés eszközével kívántak az uniós jogba beilleszteni. Az Európai Bizottság azonban mind az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az EMNT, mind az SZNT, mind pedig az RMDSZ kezdeményezésének a bejegyzését elutasította. Brüsszelben úgy vélték, a kisebbségi jog nem uniós kompetencia. Így egyik kezdeményezés mellett sem lehetett elkezdeni az aláírásgyűjtést. Széleskörű aláírásgyűjtést kezdett azonban az EMNP a bukaresti régiósítási tervek elutasítására és a székelyföldi, valamint a partiumi autonómia támogatására. A párt több mint 100 településen tartott július 20-án autonómiapárti megmozdulásokat, amelyeken az aláírási íveket is útjukra indították. Amint Toró T. Tibor pártelnök bejelentette, az akció 2014-ben folytatódik. Lezárult viszont az RMDSZ aláírásgyűjtése. A szövetség kezdeményezésére az ősz folyamán több mint 200 ezren kérték aláírásukkal, hogy a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros megyében, valamint a partiumi Bihar, Szatmár és Szilágy megyében írjanak ki megyei népszavazást a gazdasági fejlesztési régiók átalakításáról. Végül csak Kovászna és Hargita megyében született önkormányzati határozat a népszavazásról, de a polgárok itt sem járulhattak urnákhoz, hiszen a prefektusok mindkét határozatot megtámadták a közigazgatási bíróságon. Az év végére derült ki, hogy az erdélyi magyar pártoknak a Székelyek nagy menetelése szervezésében mutatott együttműködése csak afféle akcióegység volt. Az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) ismételt kezdeményezései ellenére az RMDSZ úgy döntött, nem vállalja koalíciós lista állítását, és egyedül vág neki a 2014-es európai parlamenti (EP) választásoknak. A kérdés jelentős mértékben Tőkés László EP-mandátumáról szól, aki 2007-ben az RMDSZ-szel szemben induló független jelöltként, 2009-ben pedig az összefogás listáján, az RMDSZ színeiben szerzett brüsszeli mandátumot. Az EMNP többször is leszögezte, mindent megtesz azért, hogy Tőkés László folytathassa a Brüsszelben elkezdett munkát, de Toró T. Tibor pártelnök elismerte, azzal a lehetőséggel is számolnak, hogy a volt püspök a Fidesz jelöltjeként szálljon versenybe egy újabb mandátumért. Jót tett Tőkés László népszerűségének, hogy egy - románra rosszul lefordított - kijelentése miatt Victor Ponta miniszterelnök kezdeményezte az állami kitüntetése megvonását. A Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága meg is állapította, hogy méltatlan a kitüntetésre, amelyet az 1989-es forradalom kirobbantásában játszott szerepéért adományozott neki 2009-ben Traian Basescu elnök. Mielőtt azonban az államfő visszavonhatta volna a kitüntetést, Tőkés László az egykori temesvári bajtársaiból alakult forradalmi emlékbizottságnak adományozta azt. Szabadság (Kolozsvár) 2013. december 30.Megalakulhatnak a magyar főtanszékek az orvosinMár a második félévtől megalakulhatnak az önálló magyar főtanszékek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen – ehhez „csak” az kell, hogy a román fél betartsa a szavát, ugyanis a napokban akkreditálták a magyar nyelvű orvosképzést. Amennyiben a román fél betartja a 2012. szeptember 21-én írásban adott szavát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) már a második félévtől megalakulhatnak az önálló magyar főtanszékek. A több miniszter jelenlétében aláírt egyezmény hetedik és egyben utolsó pontja szerint ugyanis az akkreditálás megszerzését követően a szenátusnak döntenie kell a magyar tanszékek számáról. A Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) a napokban tette közzé honlapján, hogy akkreditálták a marosvásárhelyi egyetem magyar nyelvű orvosképzését. Egy év múlva újabb bizottsági ellenőrző látogatás következik. A gyógyszerészeti, fogorvosi és nővérképzői szak akkreditálása a következő évekre van beütemezve. Szilágyi Tibor, a felsőoktatási intézmény rektorhelyettese lapunknak elmondta, hogy előbb megvárják az ARACIS írásos értesítését, mert fontos tudniuk, hogy az egy év múlva esedékes ellenőrzés a különálló gyakorlati csoportok létrehozására is vonatkozik-e, vagy sem. Mint közölte, a mostani pozitív döntés alapján mindenképpen kezdeményezni fogják a román vezetőséggel kötött egyezség 7. pontjának életbe ültetését. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mennyire bíznak a megoldásban, miután a szenátus román tagjai rendszeresen elutasították a magyar kéréseket, Szilágyi Tibor óvatos derűlátásának adott hangot. „A Victor Ponta miniszterelnök javaslatára született egyezség egyértelműen fogalmaz: amint megvan az akkreditáció, döntést kell hozni, az önálló magyar főtanszékek számáról. Nem az áll az okiratban, hogy majd valamikor a távoli jövőben lehet szó erről, és nem is az, hogy létre lehet-e hozni vagy sem az önálló főtanszékeket, hanem az, hogy ezek számát kell meghatározni. Ettől függetlenül azonban bármi előfordulhat” – nyilatkozta a Krónikának a marosvásárhelyi egyetem rektorhelyettese. Felvetésünkre, hogy Leonard Azamfirei rektor múlt heti kijelentése, miszerint megcsappant a bizalom a román és a magyar fél között, s ez akár akadályozhatja is a 2012 őszén született egyezség életbe ültetését, Szilágyi Tibor úgy vélekedett, hogy a román fél hozzáállása valószínűleg nagy mértékben az országos román–magyar helyzet, az általános hangulat függvényében alakul majd. A viszony megromlásával kapcsolatosan a magyar egyetemi vezető kifejtette, ez nem egy hirtelen bekövetkezett szakadás, hanem az utóbbi két év vitáinak az eredménye. Leonard Azamfirei rektort hétfőn többszöri próbálkozásunk ellenére nem sikerült elérnünk. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. december 31.Az autonómiaharc évePolitikai eseményekben igen gazdag esztendő áll az erdélyi magyarság mögött, választások ugyan nem voltak, de végigkísérték évünket a zászlóháborúk, lecsapni készülő bárdként lebegett fejünk fölött az ország közigazgatási átszervezése, s talán éppen ezeknek is köszönhetően új erőre kapott az autonómiaküzdelem, amely egyfajta összefogást hozott, de a három magyar pártnak mégsem sikerült együttműködést kialakítania. Brüsszelben próbálva támogatást keresni mindhárom alakulat élt az európai polgári kezdeményezés nyújtotta lehetőséggel, és mindhárom esetben falakba ütköztek, nem sikerült előrelépni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügyében, de nem zárult le a Mikó-per sem, s vannak meggyanúsított, félig elítélt magyar politikusok is. Sok háborúskodás, csata jellemzi 2013-at kevés megfogható eredménnyel, de esetenként biztató távlatokkal. Zászlóháborúk Alig kezdődött meg az esztendő, Kovászna megye prefektusa újult erővel folytatta háborúját a székely zászlók, magyar feliratok ellen. Menesztése előtt Codrin Munteanu még felszólította a polgármestereket: ne tűzzék ki hivatalaikra a lobogót, mert bírságra számíthatnak, s utóda, megbízható követője, Dumitru Marinescu sem késlekedett, elszántan folytatta elődje munkáját. Elindult az állóháború, perekkel, felhívásokkal, levetetett és visszatűzött zászlókkal, szinte nem telt el úgy hét, hogy ne lett volna hír a kék-arany székely jelképről, a város vagy megyezászlóról, magyar feliratokról. Hasonló csatározás zajlott a szomszéd Hargita megyében, a kormány helytartói ott sem tétlenkedtek, eljárások egész sorát indították a polgármesterek ellen. A román igazságszolgáltatásnak hála, a prefektúrák sorra nyerték a pereket, ám a zászlók egyre szaporodtak, falvak lakóházain, városok tömbházteraszain is megjelentek, és több székelyföldi város központját is óriás székely lobogó díszíti. Szolidaritásból kitűzték a székely zászlót erdélyi, magyarországi és felvidéki településeken, és hivatalos lobogóként felkerült a budapesti Országházára is. Ha eddig akadozott a székely zászló jelképpé magasztosulása, idén egyértelműen és visszavonhatatlanul megtörtént, ma már senkinek nincs kétsége, hogy ez Székelyföld lobogója. Harmincezren a Székely Szabadság Napján Az elmúlt év legfontosabb történései az autonómiaharchoz kapcsolódnak. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke már januárban bejelentette, február elején pedig hivatalosan is meghirdette az autonómia évét. Március 10-én, a Székely Szabadság Napján rég nem látott tömeget sikerült összetoboroznia a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) Marosvásárhelyre. Támogatta kezdeményezésüket nemcsak a Magyar Polgári Párt (MPP), de az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Az RMDSZ felső vezetése nem volt hajlandó igennel válaszolni a hívó szóra, ám Kovászna és Hargita megye tulipános elöljárói, politikusai részt vettek a tiltakozáson. És, amit korábban sokan megkérdőjeleztek, nagyon nagy számban mozdult meg Marosvásárhely, Maros megye lakossága. Harmincezren gyűltek össze, majd vonultak a prefektúra elé átadni üzenetüket a kormánynak: Székelyföld autonómiát akar. A román hatalom a központi sajtó segítségével próbálta elhallgatni, minimalizálni a megmozdulást, pár ezer emberről szóltak híreik, és közben ádáz ugatásba kezdtek a nacionalista nemzetféltők, napokig gyalázkodtak főműsoridőben. Új kormány, veszélyes tervek Alig került hatalomra Victor Ponta új kormánya frissen megszerzett kétharmados többségével, bejelentették akciótervüket: még ebben az évben módosítják az alaptörvényt, és átszervezik az ország közigazgatási felosztását, az eddig is rosszul működő nyolc fejlesztési régiót veszik alapul, és a megyék fölött új közigazgatási egységet hoznak létre. A régiósítás hivatalosan megbízott élharcosa, Liviu Dragnea országjárásba kezdett, a helyieket próbálta meggyőzni elképzelésük helyességéről. Még egy szakértői tanulmányt is segítségül hívtak, amely állításuk szerint adatokkal igazolta, hogy a hatalom által kiötlött megoldás a jó, ám ennek dacára sem volt örömteli az ötlet fogadtatása, a „helyi bárók” nyomásának és erejének függvényében szinte hétről hétre változott a majdani régiók száma, jelentek meg új lehetőségek. Egyet azonban minden alkalommal kiemeltek az új felosztás szószólói: nem lesz székelyföldi régió, semmiképp nem egyeznek bele, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egyetlen új közigazgatási egységgé alakuljon. Pedig még Maros megyei románok is támogatták az ötletet, hajlandóak lettek volna a magyarság partnereivé válni, ha Marosvásárhely lesz a régióközpont. A közigazgatási átszervezés vitájával párhuzamosan elkezdődött az alkotmánymódosítási munka, helyet kellett találni az alaptörvényben az új közigazgatási szintnek, de más fontos elképzeléseit is ily módon akarta érvényesíteni a kormánykoalíció. Az egységes nemzetállam kifejezést ezúttal sem sikerült törölni, nem került be a tervezetbe sem a kisebbségi nyelvek elismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége, de azért értek el eredményeket az RMDSZ-es honatyák: az alkotmánymódosítás szövegtervezete elismeri a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, lehetővé teszi a nemzeti jelképek szabad használatát, valamint saját döntéshozó és végrehajtó testületek létrehozását az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel. Időközben a hatalom vezércselhez folyamodott, s hogy gyorsan átvihesse terveit, olyképpen módosította a népszavazási törvényt, hogy már 30 százalékos részvétel is elegendő legyen egy referendum érvényességéhez. Tervük az volt, hogy kora ősszel megszavazza a parlament az új alaptörvényt, október-novemberben megtartják a népszavazást, amely hitelesíti azt, és még év vége előtt létrehozzák az új közigazgatási régiókat. Számításaikat azonban keresztülhúzta az alkotmánybíróság, amely kimondta, a törvény kihirdetése után egy évnek kell eltelnie, hogy alkalmazható is legyen. Ezt a jogszabályt végül Traian Băsescu államelnök december 14-én, pár perccel éjfél előtt hirdette ki, így jövő év vége előtt várhatóan nem lesz referendum, új alkotmány és új régiók sem. Magyar válasz: utcára kell vonulni Ám mindez idén tavasszal, kora nyáron még nem látszott, így a magyar pártok is támadásba lendültek. Az RMDSZ-es politikusok érveket sorakoztattak a nyolc nagy régió ellen, saját 16 régiós elképzelésüket próbálták népszerűsíteni, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egy tervezetet mutatott be, mely szerint megőrizvén a megyéket, történelmi nagyrégiókra osztanák Romániát, és sajátos jogállást biztosítanának Székelyföldnek és Partiumnak. Az SZNT több felhívással fordult a közvéleményhez, akár a polgári engedetlenség eszközének használatát is kilátásba helyezte, ha nem sikerül másképp elejét venni a kormány szándékának. Most már az RMDSZ is támogatta az utcára vonulást, szeptembert emlegették lehetséges időpontként, az EMNP azonban gyors cselekvést sürgetett, és július 20-án Erdély majd kétszáz településén szerveztek tüntetést a regionalizáció ellen, az autonómia mellett. Időközben, az alkotmánybírósági döntés miatt a közvetlen veszély elhárult, és az RMDSZ lassított, népszavazások kiírását kezdeményezte. Augusztusban még arról szólt Kelemen Hunor bejelentése, hogy a helyi önkormányzatok írnak ki referendumot a három székelyföldi és a három partiumi megye egy-egy külön közigazgatási régióba tartozásáról, ám szeptember végére már csak az aláírásgyűjtés és a közös fejlesztési régióba tartozás maradt a téma, megyei tanácsok által kiírt referendummal. Érvelésük szerint akkor ez volt aktuális és esetleg kivitelezhető, december 9-ét jelölték meg a népszavazás időpontjaként. Szűk két hét alatt kétszázezer aláírást gyűjtöttek össze, de csak Kovászna és Hargita megyében jutott el az önkormányzati testület elé a határozat, és elfogadták ugyan, de amint várható volt, a prefektusok megvétózták a népszavazást. Sikeres menetelés Augusztus elején jelenti be az SZNT elnöke, Izsák Balázs a székelyek nagy menetelését, élőlánc kialakítását Kökös és Bereck között tiltakozásként a román kormány regionális átszervezési tervei ellen, Székelyföld területi autonómiájáért. Hosszú évek óta először történt meg, hogy az összes politikai alakulat, civil szervezetek, az egyházak egy emberként álltak a kezdeményezés mellé, és az eredmény sem maradt el, október 27-én 120–150 ezer ember töltötte meg az országút jobb oldalát székely zászlókkal, autonómiát követelő magyar, román, angol nyelvű feliratokkal. A román sajtó és a hivatalosságok ezúttal is bagatellizálni igyekeztek az eseményt, Kovászna megye prefektusának közleményében 15 ezerre becsülték a székelyek nagy menetelésén részt vevők számát. A szervezők azonban egyértelmű sikerként könyvelték el, nem maradt el a nemzetközi visszhang sem, s ezúttal engedékenyebben viszonyult az eseményhez a román média és a politikum is. Az SZNT bejelentette, a következő nagyobb rendezvényét jövő év március 10-én a Székely Szabadság Napján tartja, Marosvásárhelyre toboroznának legalább százezer embert. Novemberben Sepsiszentgyörgyön szervezett autonómiakonferenciát az EMNT, ez a székelyföldi önrendelkezésről szóló román–magyar párbeszéd első igazán eredményes mozzanata volt. Együtt vagy külön utakon? Bár voltak közös akciók, egyeztetések, a három magyar párt együttműködése továbbra is kérdéses. Az RMDSZ az erdélyi magyarság egyetlen legitim képviselőjének szerepében tetszeleg, és abban bízik, az autonómia ügyének nyílt vállalásával kifogja a szelet a kis „autonomista pártok” hajójából. Az MPP hajlik a szövetséggel való együttműködésre, s mindkét alakulat rendkívül ellenségesen viszonyul a Néppárthoz. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke havonta legalább egyszer felszólította politikai vetélytársait az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívására, de mindeddig süket fülekre talált. Pedig az európai parlamenti választások közelegnek, és külön indulva még az RMDSZ sem biztos, hogy eléri az ötszázalékos küszöböt. Minden jel szerint ez lesz a legközelebbi időszak legforróbb, megoldásra váró kérdése, az RMDSZ immár több alkalommal, nagyon határozottan kijelentette, közös lista csak a tulipán égisze alatt fogadható el számukra, és Tőkés Lászlót semmilyen körülmények között nem hajlandóak erre felvenni. Jelen pillanatban elég reménytelennek tűnik a két kis párt igyekezete, hogy érvényt szerezzen az erdélyi magyarság közös választási listájának. És még egy adalék. Hogy kampánycéllal vagy sem, de az RMDSZ is autonómiastatútumot készít, december közepére ígérték közvitára bocsátását, és februárban terjesztenék a parlament elé. Dióhéjban így nézett ki hát az elmúlt esztendő. Csak az általunk legfontosabbnak ítélt eseményeket soroltuk fel, pedig volt még számos kisebb-nagyobb botrány. Sok kérdés maradt nyitottan jövőre is, de hosszú évek óta ez volt az első olyan esztendő, amikor úgy tűnik, aprókat ugyan, de léptünk előre, kicsit közelebb kerültünk talán a legfontosabb célhoz: Székelyföld autonómiájához. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. január 1.A romániaiak nagy többsége elégedetlen 2013 eredményeivelEgy friss közvélemény-kutatás szerint keserű szájízzel gondolnak a romániaiak a 2013-as politikai eseményeire. Az IRES közvélemény-kutató intézet a karácsony előtti időszakban mérte fel a 2013-as év romániai megítélését. A Digi 24 hírtelevízió honlapján közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka vélte úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok az országukban, 72 százalékuk semmilyen pozitívumot nem látott az év politikai történéseiben, 49 százalékuk pedig a korábbi ötéves periódusnál rosszabbnak tartotta a 2013-as évet. A válaszadók a politikusok konfliktusos viszonyait, a vezetés rossz hatásfokát, az alacsony életszínvonalat látták a legsúlyosabb negatív jelenségeknek. Arra a nyitott kérdésre, hogy mit találtak a legkiábrándítóbbnak a politikusok viselkedésében, az ígéreteik be nem tartását említették a legtöbben (28 százalék), de a marakodásaikat (19 százalék) és a nép iránti közömbösségüket (10 százalék) is sokan rótták fel. A megkérdezettek 22 százaléka Victor Ponta miniszterelnököt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnökét választaná az év politikusának. Traian Băsescu államfőt 14 százalékuk, Crin Antonescu szenátusi elnököt a Nemzeti Liberális Párt elnökét, az USL társelnökét csak hat százalékuk tartotta az év politikusának. Negyedrészük egyik politikust sem javasolná az év emberének. Arra a kérdésre, hogy felbomlik-e 2014-ben a kormányzó Szociálliberális Unió, 51 százalékuk válaszolt igennel. A Ponta-kormány legjobb intézkedésének azt látták a megkérdezettek, hogy helyreállította a közszférában a fizetéseket, amelyeket a gazdasági válság idején a Boc-kormány 25 százalékkal csökkentett. A kormány legvitatottabb intézkedésének az adók és illetékek emelését tartották. maszol.ro/MTI, 2014. január 3.Ott vertük át tavaly az IMF-et, ahol csak tudtukRománia 2013-ban igyekezett „szorgalmas tanulónak” mutatkozni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött megállapodásban foglaltak teljesítése kapcsán, ám a nemzetközi pénzintézettől éppen csak „átmenő osztályzatot” kapott. Az IMF idén kemény intézkedéseket vár el a kormánytól. Reformok helyett – időhúzás A Nemzetközi Valutaalap romániai küldöttségét tavaly júliustól a németországi Andrea Schaecter vezeti, aki a holland Erik de Vrijer helyét vette át. Az új küldöttségvezető első véleménye megegyezik a korábbi vezetők nézőpontjaival, miszerint Bukarest igyekszik úgy tenni, mintha minden erővel a megállapodás tiszteletben tartására törekedne, valójában azonban csupán időhúzásra játszik. A Nemzetközi Valutaalap korábban – 2011-ben és 2012-ben – viszonylag elégedett volt, ha nem is Románia teljesítményével, de azokkal a vállalásokkal, amelyekben a román kormány még a korábbi szerződésben egyetértett a pénzintézménnyel, és amelyeket a hitelszerződésben rögzítettek. Az idei évben azonban a valutaalap már kevésbé volt elégedett azzal a körülménnyel, hogy az esztendő nyomban halasztással indult: Bukarest ugyanis a vállalásokat csak igen kismértékben teljesítette, így a Nemzetközi Valutaalap tavaszig kitolta a határidőt. Románia néhány apróbb kötelezettségét teljesítette ugyan, a legfontosabb vállalásoknak azonban nem tett eleget. Az energetikai és szállítási reformok nem valósultak meg, a gazdaság még mindig gyengén fejlett, a bankrendszer pedig igen törékeny a külső behatásokkal szemben. Számos reform pusztán ígéret maradt. Így Bukarest, meglehetősen átlátszó ürüggyel elmulasztotta a román államvasutak teherszállítási részlegének privatizálását, nem helyezett magán vezetőséget az állami vállalatok társaságok élére. A Nemzetközi Valutaalap ilyen körülmények között néhány hónapos „akcióidőt” adott a kormánynak, amely azonban ekkor sem tett eleget vállalásainak. A Nemzetközi Valutaalap akkor éppen csak átmenő osztályzatot adott Romániának, nagy jóindulattal elfogadta a kezdeti, bátortalan lépéseket is. A kormány ez alkalommal azonban ismét ígéretet tett a feladatok teljesítésére. Így júliusban – a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének romániai látogatását követően – megfogadta, hogy legkésőbb szeptember végéig mélyreható reformot hajt végre az egészségügyben. Victor Pontáék szerint eddig az időpontig elfogadják majd az „egészségügyi reformcsomagot”, amely meglehetősen kemény intézkedéseket tartalmaz. Így például előirányozza a kórházi ágyak számának jelentős csökkentését, az állam által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások leszorítását, korlátozza a beutalásokat, a kórházak hatásköreit, 130 betegség esetében kiszámítja a kezelési költségeket, véglegesíti az államilag támogatott gyógyszerek listáját. Az ígéretek között szerepelt több gazdasági reformintézkedés is, amelyet a kormánynak év végéig kellett volna végrehajtania. 2014: kemény intézkedések Idén nyáron Románia újabb – ezúttal csak megelőző jellegű – szerződést kötött a Nemzetközi Valutaalappal. Ennek megfelelően a nemzetközi pénzintézményt két milliárd eurót bocsát az ország rendelkezésére. Az újabb hitelszerződés ugyancsak kemény intézkedéseket ír elő. Így például a következő esztendőben a kormánynak növelnie kell az adókat és illetékeket. A jövedéki adót a következőkben már nem a lej és az euró árfolyamának megfelelően állapítják meg, hanem az inflációs rátát veszik alapul. Bevezetik az energetikai vállalatok esetében az „oszlopadót”, a kiadott lakásokból származó összegek után is egészségbiztosítási járulékot kell majd fizetni. Mindezek az intézkedések természetesen az állami költségvetési bevételek növelését célozzák. Az egészségbiztosítási járulék csökkentését egyébként éppen a költségvetési mutatók alakulásától teszik függővé. A lakosság korábban örömmel fogadta Victor Ponta miniszterelnök bejelentését, miszerint a második félévtől kezdődően csökkentik majd a szociális biztosítások terheit – az ígéret beváltására viszont csakis akkor kerülhet sor, ha más forrásokból kiegészül a költségvetés, amelynek tehát az intézkedés nyomán változatlannak kell maradnia. Minden a költségvetéstől függ Kevésbé örvendetes viszont a kormánynak az a döntése, miszerint a polgármesterek a jövőben megnövelhetik a természetes személyek házaira és gépkocsijaira kirótt adók, illetékek összegét. A polgármesterek egyelőre igen óvatosak, és csak kevesen éltek mindeddig ezzel a lehetőséggel. Az adóterhek növelésének mértékét a helyi hatóságok dönthetik el, annak arányában, hogy elkerüljék a tartozások felhalmozását. A szociálliberális kormány megszünteti az egyéni csődjelentés mechanizmusát, arra hivatkozva, hogy ezzel elkerülhető lenne az, hogy természetes személyek kivonják magukat hitelrészleteik törlesztése alól. Tovább csökken majd a közalkalmazottak száma, a kormány ugyanis ígéretet tett arra is, visszafogja a közalkalmazotti apparátust. Ezzel egyidőben viszont növekednek a fizetésekre fordított alapok, amelyek a következő évtől kezdve egymilliárd lejjel lesznek nagyobbak a jelenleginél. Igaz, ennek az összegnek a felét csupán a jövő esztendő második felétől folyósítják, méghozzá a költségvetési mutatók várakozásnak megfelelő alakulása estén. A kormány nem menekül meg a román államvasutak szállítási részlegének, oly sokáig halogatott privatizálásától sem. A Nemzetközi Valutaalap most már „agresszív privatizációt” kért a Ponta-kabinettől, ami egyebek között személyzeti létszámcsökkentést, az elavult vasúti kocsik ócskavasként való eladását, valamint a vasúti szállítások eladósodott ügyfelek számára történő tételezi fel. Méltányolt tények. Románia az „átmenő jegyet” néhány olyan teljesítményéért kapta, amelyek megnyugtatták a Nemzetközi Valutaalapot a román gazdaság helyzetét illetően. Így például a valutaalap méltányolta a tényt, miszerint a kormánynak a román gazdaságot makroszinten sikerült egyensúlyba hoznia, a költségvetési hiány elfogadható és fenntartható szintet ért el, az infláció úgyszintén csökkenő tendenciát mutatott. Jelentősen nyomott a latban az is, hogy az Európai Unió megszüntette a Románia ellen a túlzott deficit miatt indított eljárást. A Romgaz vállalat felkerült a bukaresti és a londoni értéktőzsdére, a Transgaz részvényeinek 15 százaléka vevőre talált a börzén, végül az is sokat nyomott a latban, hogy Románia december 23-án kifizette a 2009-ben felvett kölcsön utolsó részletét, 122,3 millió eurót. Bogdán Tibor maszol.ro, 2014. január 7.Tőkés: nem számolták fel a Securitate magyarellenes ügyosztályátMegkérdőjelezte Tőkés László európai parlamenti képviselő a Securitate – az egykori román kommunista diktatúra politikai rendőrsége – magyarellenes ügyosztályának felszámolását keddi sajtóértekezletén, Nagyváradon. A politikus azt a napokban kézhez vett indoklást kommentálta így, amelyre alapozva a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága novemberben a kitüntetés visszavonását kérte Traian Basescu államfőtől. Tőkés László a Securitate vallatószobáinak hangulatát idéző „szörnyűséges vádiratnak" minősítette a dokumentumot, amelyben az erdélyi magyar közösség elleni támadást lát. Úgy vélte, a Romániában időnként kiújuló „állampolitikai szinten érvényesülő" magyarellenesség azt a feltételezést támasztja alá, hogy még mindig működik a Securitatenak a magyarok megfigyelésére szakosodott ügyosztálya. Az EP-képviselő szerint a becsületbíróság revizionistának, horthysta-fasiszta eszmék terjesztőjének nevezte, és etnikumközi gyűlölet szításával, „ideológiai terrorizmus fegyvertárába" tartozó tevékenységgel vádolta őt. Hozzátette: formai hibákra hivatkozva a közigazgatási bíróságtól kérte a határozat megsemmisítését. Tőkés László ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy – keresete elutasítása esetén – Traian Basescu államfő meghallgatja a másik felet is és nem fog megalapozatlanul dönteni. A sajtóértekezleten részt vevő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt mondta: az érdemrend becsületbírósága a magyarság legitim autonómiatörekvései ellen intézett támadást, de valójában lejáratja Romániát, amikor nem a korrupcióért többszörösen elítélt politikusoktól, hanem a temesvári forradalom hősétől akarja visszavenni a kitüntetést. A pártelnök kijelentette: az EMNP szolidaritást vállal Tőkés Lászlóval és minden rendelkezésére álló eszközzel fellép „Temesvár szellemének" védelmében. Hozzátette: Romániára ma is a Securitate árnyéka vetül, ha az országban élő magyarságot és törekvéseit az állam biztonságát veszélyeztető kockázati tényeként kezeli. Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrendet, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután az EP-képviselő felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében. A volt temesvári lelkész a népfelkelés 24. évfordulóján Temesvár 1989-es forradalmi felkelőinek adta át a Románia Csillaga kitüntetést, amelyre méltatlannak találta őt az érdemrend többnyire kormány közeli személyiségekből álló becsületbírósága. MTI Erdély.ma, 2014. január 8.Az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértésével gyanúsítják PontátVizsgálatot kezdeményezett kedden a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelső Bírói Tanács (CSM) Victor Ponta miniszterelnök ellen, amiért a politikus egy televíziós műsorban politikai elítéltnek, Traian Băsescu államfő áldozatának nevezte a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Năstase volt kormányfőt. A CSM arra vár választ a testület vizsgálati részlegétől, hogy nyilvános kijelentésével Ponta megsértette-e az igazságszolgáltatás függetlenségét. A feltételesen szabadlábon lévő Năstase hétfőn visszakerült a börtönbe, mivel egyik korrupciós perében újabb négyéves szabadságvesztésre ítélte őt a legfelső bíróság. Ezt Ponta igazságtannak minősítette és az ítélettel összefüggésben úgy vélekedett: Băsescu büntetőjogi perekkel állt bosszút politikai ellenfelein. Népújság (Marosvásárhely), 2014. január 9.Kincses Előd: vendetta indult Tőkés ellenTőkés László beperelte a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságát, amely november 20-i határozatában méltatlannak minősítette őt a román állami kitüntetésre, és annak visszavonását kérte Traian Basescu államfőtől. Az EP-képviselő ügyvédje szerint a határozat 19 oldal „förmedvény”. Beperelte Tőkés László a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságát. A testület november 20-i határozatában méltatlannak minősítette az európai parlamenti képviselőt a román állami kitüntetésre és az érdemrend visszavonását kérte Traian Basescu államfőtől. Az indoklás szerint Tőkés László autonómiakövetelései etnikai konfliktusokat gerjeszthetnek. A politikus képviselője most a bukaresti táblabíróságtól kéri a döntés megsemmisítését. Tőkés László a rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrendet, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében. A részletekről az EP-képviselő ügyvédje a szerdai Ma Reggelben elmondta: a becsületbíróság csak javaslatot tehet a visszavonásra, arról az államelnök dönt. A vonatkozó törvények szerint a visszavonásra akkor kerülhet sor, ha a kitüntetett jogerős börtönbüntetést kap, vagy, ha valami olyat tesz, ami miatt méltatlanná válik a rendjel viselésére. Kincses Előd szerint Tőkés esetében egyikről sem lehet szó, az EP-képviselő ellen egyszerűen vendetta indult, amelynek célja egyrészt elbátortalanítani az autonómiatörekvéseket és a politikust, aki már nagyon régóta bosszantja a szekuritátés erőket. Az ügyvéd szerint a határozat indoklása, amelyet korábban „a sztálini idők egyik brosúrájához" hasonlított 19 oldal „förmedvény”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a „védhatalmi" státus kifejezést annak idején egyszerűen félrefordították, „gyarmati" státus lett belőle, és bár Tőkés László gyorsan közzétette a helyes szöveget, erről már senki nem vett tudomást. Az esélyekről szólva Kincses Előd azt mondta, a közigazgatási bíró út szerinte járható, kérdés, hogy a bukaresti táblabíróság is így látja-e, hasonló esetről ugyanis még nem nagyon tudni Romániában. (Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke már megnyert ugyan egy kitüntetéspert, de arra hivatkozva, hogy csak az az elnök vonhatja vissza a kitüntetést, aki adta.) A védekezési stratégiáról a jogász azt mondta, egyrészt azt kifogásolják, hogy sérült a védelemhez való jog, amikor nem képviselhette Tőkést, másrészt két feljelentő határozathozó is volt, ez pedig összeférhetetlen, harmadrészt a nyilatkozat nem cselekedet, hanem véleménynyilvánítás, amelynek szabadságát a román alkotmány és az Európai Emberi Jogi Bíróság is garantál. hirado.hu/M1 Erdély.ma, (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
