|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1913 találat | lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 1891-1913 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ponta, Victor 2014. január 9.Ezek a román gazdaság gyenge és erős oldalaiRománia gazdasága a tavalyinál jobb eredményeket érhetne el, ha nem történnek visszhangos politikai botrányok, ha a lej árfolyama megőrzi stabilitását az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva, illetve ha az euróövezetben nem következik be gazdasági hanyatlás. Gyenge pont: a választások A román gazdaságnak elemzők szerint vannak erős és gyenge oldalai. Az semmiképpen sem tesz majd jót a romániai gazdasági fejlődésnek, hogy idén két választás is lesz az országban: májusban az európai parlamenti képviselőkre szavazunk, novemberben pedig államfőválasztásokra kerül sor. A választási küzdelem nyilvánvalóan felfokozza majd a romániai belpolitikai hangulatot, nem csupán a kormánykoalíció és az ellenzék között, de az amúgy is megosztott kormánykoalícióban is. Megtörténhet, hogy a jelenleg közösen kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) felbomlik, a belpolitikai instabilitás pedig természetesen kihat a teljes gazdasági és társadalmi életre is. Ha a kormánykoalíció egyben marad, a bizonytalanság akkor is fennáll az USL két nagyobb párja között. Politikai elemzők nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a koalíció vezető alakulata, a Szociáldemokrata Párt végrehajtja a „helycserét”: Victor Pontát nevesíti államfő-jelöltként és Crin Antonescut nevezi ki miniszterelnöknek. Gazdasági szakértők szerint mindez igen kedvezőtlenül hatna ki az üzleti légkörre is. Marad-e a lejárfolyam? A román gazdasági életet jelentősen befolyásolhatná a nemzeti valuta árfolyamvesztése is. A jelenlegi körülmények közepette ez egyelőre nem valószínű, de az év folyamán – egyebek között a gazdasági világhelyzet, a romániai belpolitikai ellentétek közepette – elképzelhető, hogy a lej akár 15-20 százalékot is elveszít az euróval szembeni árfolyamból. A gyakorlat azt mutatja, hogy a választások évében a nemzeti valuta értéke erősen változik (a parlamenti választások évében, 2010-ben például 10 százalékot, az államfőválasztások esztendejében, 2009-ben 9 százalékot veszített értékéből, idén pedig kettős választások lesznek). Mindennek azért lenne súlyos kihatása, mivel a hitelek jelentős részét az euró-, dollár- vagy svájci frank-kölcsönök képezik. Jóllehet Románia euróövezethez való csatlakozási ideje jócskán kinyúlik – a korábban eltervezett 2018 helyett ma már 2023-ról beszélnek –, számos árat, tarifát euróban számolnak, így a lej értékvesztésének káros hatását megkétszerezi az a körülmény is, hogy a román gazdaság idegen valutától válik függővé. A román gazdasági élet gyenge oldalát képzi a fizetésképtelenné váló vállalatok egyre növekvő száma is. Mindez gátolhatja a gazdaság fejlődését, emellett pedig bizonytalanságot és instabilitást kelthet a bankszektorban is. A fizetésképtelenség a gazdaság életképes területeit is negatívan befolyásolhatja. Mindennek veszélye idén nagymértékben fennáll, hiszen a tavalyi év során a helyzet ilyen szempontból semmit sem javult, mi több, pénzügyi megfigyelők szerint még rosszabbá vált. Csökkenő fogyasztás, befektetések Végül nem kedvez a gazdasági életnek az a tény sem, a fogyasztás tavaly sem növekedett, statisztikák szerint nulla százalékos volt. Fennáll a veszélye a fogyasztás esetleges idei csökkenésnek is, ami nem csupán a vállalatoknak okoz gondot, de aggodalmat okozhat a kormánynak is, amely költségvetési bevételeit nagyrészt éppen az áruforgalomból származó hozzáadott értékadóra továbbá a jövedéki adókra alapozza. A költségvetési bevételek 25 százaléka a hozzáadott értékadóból, 11 százaléka pedig a jövedéki adókból származik. A fogyasztás csökkenése, vagy nulla szinten maradása esetében a kormány könnyen rászorulhat arra, hogy további adókat, illetékeket vezessen be, ezek pedig tovább gátolnák majd a gazdaság talpraállítását. Gazdasági szakértők egyetértenek abban, hogy az idei évben tovább csökkennek majd a befektetésekre szánt összegek. Ezek tavaly 3,9 százalékkal estek vissza, nagyrészt amiatt, mert az állam csökkentette ere fordítandó összegeit, ezzel sikerült egyensúlyban tartania a költségvetési hiányt. Növekedhet az export A román gazdaság erős oldalát képezi viszont az export, amelyet tavaly 10 százalékos ütemben gyarapodott. Az erős kivitel idén jelentősen hozzájárulhat a gazdaság talpraállításához. Erre alapozva a The Economist című tekintélyes gazdasági hetilap 2014-re 3,3 százalékos gazdasági növekedést vár a román gazdaságtól, Románia legnagyobb kereskedelmi partnere, az euróövezet gazdasági gyarapodására számítva. Románia kereskedelmi mérlege tavaly ráadásul pozitív volt az uniós tagországok viszonyában. Pozitív tényezőként könyvelhető el a Román Nemzeti Bank alapkamat csökkentésének várható folytatása is. Mindez csökkenti az adósságok terhét a cégek, de a természetes személyek esetében is, a megtakarított összegeket ily módon a fogyasztásra vagy a beruházásokra lehetne fordítani. Jóllehet Románia az európai uniós tagországok sorában az utolsó helyen áll a hitelek lehívásának tekintetében – a rendelkezésére álló 20 milliárd eurónak csupán 25 százalékát sikerült lehívnia –, ám ez az arány fokozatosan javult az utóbbi években. Románia 2009-ben 170 millió, 2010-ben 295 millió, 2011-ben 600 millió, 2012-ben pedig 1,1 milliárd eurót vett fel. Amennyiben ez a trend fennmarad, akkor 2014-ben az ország akár 5 milliárd eurót is lehívhat a brüsszeli alapokból, ami jelentősen hozzájárulna a gazdaság fellendítéséhez. Jobb hitelminősítés? Románia utóbbi időszakban elért gazdasági sikereit elismerik a nemzetközi hitelminősítő cégek is. Az országban az idei évre 2,2 százalékos költségvetési hiányt terveztek, az infláció az elképzelések szerint 3 százalékos lesz. Nem kizárt tehát, hogy már akár idén jobb minősítéseket adjanak Romániának, amely ily módon könnyebben kaphatna hiteleket a külföldi pénzintézetektől, a jobb minősítés nyomán pedig megnövekedhetnének a külföldi beruházások is. A román gazdaság erősségét jelentik a bukaresti értéktőzsde eddigi eredményei is, amelyek tavaly várakozáson felül alakultak, meghaladták a 25 százalékos tőzsdei indexet. A Romgaz és a Nuclearelectrica, valamint a Transgaz 05 százalékos részvénycsomagjának tőzsdei listázásával Románia lekörözte a börzén megjelenő új vállalatok tekintetében Budapestet, Bécset, Prágát és Varsót is. Bogdán Tibor maszol.ro, 2014. január 10.Legyen a mi összetartozásunk erősebbÖsszenő, ami összetartozik – Willy Brandt kancellár 1989-ben, a német újraegyesüléskor elhangzott, azóta szállóigévé vált szavai többszörösen találónak bizonyulnak a közelgő magyar országgyűlési választások előtti helyzetben is. Illő e jelige a magyar baloldal napokban kiteljesedő újraegyesülésének leírására – de ennél talán fontosabb az a jelentése, amely arról szól, hogy a közelgő választások végre nemcsak Magyarországról, hanem a magyar nemzet egészéről, mindannyiunkról szólnak, és mindannyian részt is vehetünk a döntéshozatalban. Lássuk előbb, mi történik a budapesti baloldali ellenzék háza táján. A Bajnai Gordon és Mesterházy Attila között a héten lezajlott egyeztetés, illetve a megállapodás kiterjesztéséről született döntés világosan jelzi: színjáték volt a Gyurcsány Ferenc-féle nemzetellenes politikával való leszámolási kísérlet. A számtalan pártocskára és mozgalomra szakadt baloldalon voltaképpen ocsmány hatalmi harcok dúltak – mígnem a helyzet olybá súlyosbodott, hogy a nem is oly régen még mindenki által került és kényelmetlen tehernek tartott Gyurcsány előtt hajbókol Bajnai és Mesterházy egyaránt –, régi korok régi emberei szövetkeznek hát újra, hogy együtt próbálják átvenni a hatalmat. S hogy milyen következményekkel járhat az ilyesfajta posztkommunista restauráció, azt a magunk bőrén tapasztaljuk nap mint nap: a Victor Ponta és Crin Antonescu nevével fémjelzett szocialista-liberális kormány vezette Romániában majdhogynem klánháború dúl az állami intézmények fölötti ellenőrzés megkaparintásáért, a magyarellenességet pedig a legfelsőbb szintekről gerjesztik. Reménytelibb azonban ennél az összetartozás ama élménye, mely hosszú évtizedek után adatik meg a Magyarország határain kívülre szakadt magyaroknak: tavasszal magunk is részt vehetünk az országgyűlési választásokon, és szavazatunkkal dönthetünk, milyen vezetőket szeretnénk. Ráadásul úgy tűnik, e kérdésben is konszenzus alakult ki az erdélyi magyar társadalomban: az országgyűlési választásokon való részvételt minden hazai magyar párt és szervezet fontosnak tartja, olyasfajta akcióegység alakulhat ki tehát, amilyent tapasztaltunk például a székelyek nagy menetelésén. Az pedig már a választásokon, illetve az azokat megelőző regisztrációs folyamatban való részvételi arányon is múlik, hogy a mi összetartozásunk erősebb lesz-e a múlt embereinek érdekszövetségénél, és sikerül-e a magyar újraegyesülés ünnepévé tenni a voksolás napját. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. január 10.Nekiment Frunda Györgynek a kormányfő egyik bizalmasaBírálta Frunda György miniszterelnöki tanácsost Sebastian Ghiță szociáldemokrata képviselő, Victor Ponta bizalmasaként számon tartott üzletember az RMDSZ volt szenátorának az Egyesült Államokról tett kijelentései miatt. Frunda György az amerikai külügyminiszter európai ügyekért felelős beosztottjának romániai látogatása kapcsán nyilatkozott csütörtökön a sajtónak. Victoria Nuland pénteken és szombaton tartózkodik Bukarestben, ahol a romániai jogállamiság helyzetéről tájékozódik. „Mi lenne, ha mi is tájékozódnák az Egyesült Államokban a nemzetközi egyezmények által betiltott halálbüntetésekről vagy a marihuána coloradói legalizálásáról?” – jelentette ki Frunda. Victor Ponta tanácsosa szerint Nuland romániai látogatása az Egyesült Államok „felsőbbrendűségi érzéséről” árulkodik. A volt szenátor hangsúlyozta, Románia nem gyarmat, ahová a gyarmatosító ellenőröket küld az emberi jogok és a jogállamiság helyzetének kivizsgálására. „Természetesen nagyon fontos a párbeszéd az Egyesült Államokkal, de a dialógusnak majdnem egyenlő vagy egyenlő felek között kell lezajlania” – tette hozzá. Frunda: ki az a Ghiță? Sebastian Ghiță szerint Frunda György félrebeszél. „Nem akarom azzal megsérteni, hogy idiótának nevezzem a kijelentéseit, de túl enyhe lenne, ha szerencsétlen megfogalmazásnak minősíteném a szavait. Az Egyesült Államok Románia legfontosabb stratégiai partnerei. Frunda György nem fogta fel, hogy szavait a román kormány elleni propagandára lehet felhasználni” – mondta a képviselő. Frunda György a maszol.ro megkeresésére elmondta, fenntartja a kijelentéseit. Arra a kérésünkre, hogyan kommentálja Sebastian Ghiță bírálatait, a volt szenátor visszakérdezett: „Ki az a Sebastian Ghiță?” Cs. P. T. maszol.ro, 2014. január 12.A Románia Csillaga Érdemrend visszavonásának üzeneteA napokban adta ki a Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága azt az indoklását , amelyre alapozva Tőkés László kitüntetésének visszavonását kérte Traian Băsescu államfőtől. Tőkés László 2009-ben, a temesvári forradalom kitörésének 20. évfordulóján vehette át az érdemrend lovagi fokozatát az államelnöktől a romániai rendszerváltás elindításában játszott szerepéért. A kitüntetés visszavonását több PSD-s politikus felvetése nyomán Victor Ponta miniszterelnök javasolta az államfőnek, mivel szerinte Tőkés Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét kérdőjelezte meg a tusnádfürdői szabadegyetemen, amikor azt kérte Magyarországtól, hogy vállaljon védhatalmi státust Erdély felett. A visszavonási eljárás Tőkés László EP-képviselő bejelentése heves reakciókat szült a romániai közéletben, és miután kiderült, hogy a Románia Csillaga Érdemrend visszavonását csak azon személyek kezdeményezhetik, akik maguk is birtokosai a kitüntetésnek, nyolc kitüntetett szociáldemokrata politikus beadvánnyal fordult az államfőhöz. Ezt követően megválasztották a héttagú becsületbíróságot, amelynek négy tagját a PSD jelenlegi és egykori politikusai – Ecaterina Andronescu, Gabriela Firea és Mircea Geoană jelenlegi szenátorok, valamint Șerban Brădișteanu volt szenátor – adták. Megjegyzendő, hogy a becsületbíróság két tagja – Ecaterina Andronescu és Gabriela Firea – egyben panasztevő is. A további három tag Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetője és Constantin Degeratu tábornok, a hadsereg volt vezérkari főnöke. A Tőkés László kitüntetésének visszavonását elsőként szorgalmazó Corina Creţu szociáldemokrata EP-képviselő szerint az EMNT elnöke szeparatista, románellenes, és etnikai alapú területi autonómiát követelő nyilatkozataival Románia egységes, oszthatatlan nemzetállami jellegét kérdőjelezte meg. A visszavonás mint politikai játszma Az egész ügy kibontakozása és annak kormánypárti kezelése világosan mutatta, hogy mennyire eltökélt szándékok húzódnak a háttérben. A végkimenetelt már akkor meg lehetett jósolni, amikor maga a kormányfő szólalt meg a kérdésben és követelte a kitüntetés visszavonását . Victor Ponta nem kockáztatta volna meg a már így is eléggé megtépázott tekintélyét egy Traian Băsescuval szembeni csörtében, így borítékolni lehetett, hogy a miniszterelnök biztosra megy javaslatával. Nyilvánvalóan ő is tisztában volt azzal, hogy az érdemrend visszavonását kizárólag a tagok kezdeményezik, de a kezdeményezés . Az első kör után aztán minden magára valamit is adó politikus, közéleti szereplő és véleményvezér megnyilvánult a már előre eldöntött kérdésben. A becsületbíróság erkölcsi profilja A becsületbíróság összetétele is jelzi, hogy a PSD semmit sem akart a véletlenre bízni, következésképpen a látszatokra sem adott túl sokat. A tagok megválasztásának módja, az eljárás levezénylése és az indoklás megszövegezése világosan illeszkedik a PSD-kormány kendőzetlen hatalmi logikájára. Ebből következik, hogy a bizottsági tagok kiválasztásánál semmi más nem számított, csak a kommunista utódpárt iránti lojalitás. Șerban Brădișteanu szenátor ellen több peres eljárás is folyik. Az egyikben azzal vádolják, hogy Adrian Năstase öngyilkossági kísérlete után kórházi beutalással próbálta megakadályozni a Legfelsőbb Bíróság ítéletének végrehajtását a volt kormányfőn. Az orvos ellen ugyanakkor több millió euró értékű korrupciós bűncselekmények miatt is indult büntetőjogi eljárás. Ecaterina Andronescu lojalitásához semmi kétség nem férhet: ő volt az, aki kiállt Victor Ponta mellett a plágiumbotrányban. Gabriela Firea szenátor az első fokon öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélt Dan Voiculescu tulajdonában lévő, nem éppen magyarbarátságáról ismert Antena3 hírtelevízióban dolgozott. Mircea Geoană, bár rossz a viszonya a PSD jelenlegi vezetőségével, érdekelt lojalitásának bizonyításában. A Tőkés László elleni kampányt elindító Corina Creţuról pedig nemrégiben azt derítették ki, hogy „közeli” viszonyban volt Colin Powell korábbi amerikai külügyminiszterrel. Ion Mihai Pacepa, aki Ceaușescu alatt a kommunista Románia külföldi hírszerzésének egyik vezetője volt, valószínűnek tartja, hogy a képviselőnő az orosz titkosszolgátok megbízásából kezdeményezett viszonyt Colin Powellel. Mindezek alapján indokoltan merül fel a kérdés, mennyire hitelesen hivatkozhat morális érvekre a becsületbíróság Tőkés László kitüntetésének ügyében. Az indoklás Az indoklás szerint azért kell megfosztani Tőkés Lászlót a kitüntetésétől, mert románellenes tevékenységével, nyilatkozataival és kampányaival, horthysta-fasiszta eszmék terjesztésével, nemzeti és etnikumközi gyűlöletkeltésre irányuló uszítással, a román nép becsülete és méltósága ellen irányuló súlyos merényletekkel, a román állammal szembeni tisztelet hiányával, „horthysta-fasiszta szellemiségű revizionista beszéddel”, valamint az „ideológiai terrorizmus” fegyvertárába tartozó tevékenységekkel súlyos károkat okozott Romániának és a Románia Csillaga Érdemrend tagjainak. Az indoklás e nyelvezete külön figyelmet érdemel, hiszen az 1989 előtti agitprop osztály megfogalmazásai térnek vissza benne. A becsületbíróság azon állítása, hogy Tőkés nemzetközi szerződéseket sértett kijelentésével, önmagában is meggondolkodtató, hiszen a nemzetközi egyezmények „szóbeli”, vélemények révén történő megsértése kimondottan a kommunizmus korszakát idéző vád. Az indoklás a Tusnádfürdőn elhangzott „védőhatalmi státus” hibás román fordítására, a „protektorátus” kifejezésre alapoz; ezzel a fordítással az 1946-os osztrák-olasz államközi szerződéses viszonyban kialakított Schutzmacht / Garantiemacht (védőhatalom) fogalom kapott egészen más nemzetközi jogi jelentést. Ugyanakkor egyfajta „kettős mérce” is megjelenik ebben az álláspontban, hiszen a román államfő az utóbbi időben épp egy román „védőhatalmi” szerepkört próbál kialakítani Moldova Köztársaság kapcsán, sőt, nyíltan foglal állást Románia és Moldova egyesítése mellett. Eközben a bukaresti kormány decemberben jelentette be, hogy húszmillió euróval támogatja a Moldova Köztársaság óvodáinak és iskoláinak infrastrukturális fejlesztését. A visszavonás magyar-magyar összefüggésben A Tőkés László kitüntetésében közös álláspontra helyezkedtek az erdélyi magyar politikai szervezeteket: valamennyi párt kiállt az EMNT elnöke mellett, ráadásul a magyar kormány, amerikai magyar szervezetek és az EP-ben felszólalók is támogatásukról biztosították Tőkést. Minthogy az idei választási évben a PSD-nek szüksége van a szélsőséges szavazatokra, ez az ügy voksot is hozhat neki az EP-, és az államfőválasztásokon. Ugyanakkor az erdélyi magyar közösséget is egységbe kovácsolhatja, hisz a kitüntetés visszavonásának javaslata nemcsak Tőkés személyéről, hanem az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek és egyéb jogérvényesítő küzdelmének merev elutasításáról és semmibevételéről szól. Tehát a döntés lényegében a román-magyar törésvonalat teszi élesebbé az országon belül. A kitüntetés visszavonásának története hűen tükrözi a romániai rendszerváltás értékzavarait. A politikai, gazdasági és értelmiségi elitek jelentős része a kijárásos, elintézéses, lefizetéses túlélési stratégiákra szocializáló kommunista korszakból érkezett, számukra 1989 nem annyira történelmi-szimbolikus fordulópont az ország történetében, mint inkább újabb lehetőség, keret a korábban elsajátított közéleti stratégiák számára. Néhány konklúzió Az immár féléve tartó ügyet Tőkés László egyszerűen lezárhatta volna azzal, hogy önként visszaadja a kitüntetést, mondván, történelmi szerepét mind az országban, mind a nagyvilágban számos formában elismerték, ezért nem ragaszkodik ehhez a címhez, különösen úgy nem, hogy ezért a Román Kommunista Pártnak az utódszervezetével kelljen önigazolási küzdelmet folytatnia. Az EMNT elnökétől azonban távol áll ez a visszafogott stílus, ő inkább felvette a kesztyűt. Az elképzelés azonban, miszerint a visszavonás vitája nyomán világosabbá válik a rendszer természete, csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A magyarországi kormánypárttól és a néhány amerikai magyar szervezettől kapott támogató nyilatkozaton túl a nemzetközi közvélemény nem igazán foglalkozott eddig az üggyel. Az erdélyi magyar közösségen belül viszont sikerülhet Tőkésnek újrapozicionálnia önmagát, ami az idei EP-választásokon való indulása tekintetében nem elhanyagolandó eredmény. Ha megfosztják a kitüntetéstől, joggal állíthatja, hogy Romániában nem került sor valódi rendszerváltásra, továbbra is az történik az országban, amit a posztkommunista elit akar. Ha viszont az államfő döntése nyomán mégis megtarthatja kitüntetését, olyan győztesként kerül ki a konfliktusból, akinek nem kell külön magyaráznia indokait. A kitüntetés visszavonásának kérdésében a végső szót Traian Băsescu államfő mondja ki, aki – természetéhez híven – ezt az ügyet is óvatosan mérlegelve kezeli. Mivel a kitüntetést ő adományozta Tőkés Lászlónak, a PSD tulajdonképpen csapdát állított neki: vagy felülbírálja korábbi döntését, vagy kiteszi magát a „magyar nacionalistákkal való összejátszás” vádjának. Az államfő ugyan maga is élesen kikelt Tőkés ellen, ám a becsületbíróság javaslatának visszautasításával nyugati partnerei előtt azt bizonyíthatná, hogy egy évvel mandátumának lejárta előtt még mindig ő a romániai demokrácia védelmezője. Ezzel a PSD kialakulóban levő nemzetközi elszigeteltségét is fokozná. A kitüntetés története szimbolikus dimenzióban is összegezhető: adományozásának legitimizáló jelentősége nagyon hamar szertefoszlott a politikai elit számára, és az 1989-es rendszerváltó momentum forradalmi üzenetét – mint az adományozás indokát – a nemzeti kommunizmus nyelvezetén érvelő nacionalizmus tézisei váltották fel. Ez lényegében megismétli azt a politikai folyamatot, amely 1989. december 16. és az Iliescu-rezsim 1990. májusi választáson konszolidált győzelme között Romániában végbement. mensura.ro Erdély.ma, 2014. január 13.Amerika aggódik a román jogállamiságértAggasztónak nevezte a román igazságszolgáltatás függetlensége ellen irányuló politikusi támadásokat Bukarestben Victoria Nuland. Az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese szombaton a civil társadalom képviselőivel folytatott megbeszélésen leszögezte: Amerika mélyen érdekelt a romániai reformok folytatásában és az ország demokratikus fejlődésében. Bár konkrét bírósági ítéleteket nem kívánt kommentálni, Nuland egyértelműen Victor Ponta kormányfő múlt heti kijelentésére utalt. A szociáldemokrata miniszterelnök ugyanis politikai elítéltnek nevezte a korrupció miatt másodszor is bebörtönzött Adrian Năstase volt kormányfőt. Titus Corlăţean külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén az amerikai illetékes ugyancsak fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Washington mélyen érdekelt a román jogállamiság, igazságszolgáltatás és átláthatóság megerősítésében. A romániai jogállamiság helyzetét feltérképezni hivatott látogatása befejeztével Victoria Nuland úgy nyilatkozott: bukaresti tárgyalópartnerei arról biztosították, hogy megértették a román kormány és parlament intézkedéseire érkezett nemzetközi reakciókat. A legtöbb kritikát a büntető törvénykönyvnek a korrupt tisztségviselők felelősségre vonását megnehezítő módosítása kapta, akárcsak a balliberális koalíció amnesztiatervezete. Ennek kapcsán Nuland megjegyezte: nem világos számára, mi Bukarest célja az indítvánnyal. „Az Egyesült Államok számára egy erős, gyarapodó és demokratikus Románia a legjobb partner" – szögezte le Nuland, miután találkozott Titus Corlăţean külügyminiszterrel. Rámutatott: az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodást tervez az Európai Unióval, ebben a vonatkozásban fontosak számára az amerikai-román gazdasági kapcsolatok. Corlăţean azt hangsúlyozta: örül a helyettes államtitkár látogatásának, amelyet úgy értelmez, hogy az Egyesült Államok számára is fontos a Romániával megkötött stratégiai partnerség. Victoria Nuland péntek este Traian Băsescu államfővel is találkozott, aki kifejezte reményét, hogy a felmerült „apró félreértések" nem befolyásolják az amerikai-román kapcsolatok alapjait. Elemzők egyébként a balliberális kormány elmúlt időszakban hozott ellentmondásos intézkedéseinek számonkéréseként értelmezik az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára kétnapos bukaresti vizitjét. Nuland látogatását tulajdonképpen már decemberben „előkészítette" az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége, amely élesen bírálta, hogy a kétharmados többséggel bíró szociálliberális koalíció (USL) kiiktatta a honatyákat a közhivatalnokok köréből a büntető törvénykönyv módosítása során. Erre tett rá egy lapáttal Victor Ponta, amikor Năstase-ügyében megkérdőjelezte az igazságszolgáltatás függetlenségét. Sokatmondó, hogy Nuland Băsescun és civil szervezetek képviselőin kívül csak a külügyminiszterrel találkozott, Ponta ugyanis elutazott az országból, ám arra még helyettese, Liviu Dragnea sem tudott válaszolni a hétvégén, hogy főnöke hivatalos vagy magánlátogatáson tartózkodik. A szociáldemokrata miniszterelnök gesztusa azzal is összefüggésbe hozható, hogy kormánya alapos fejmosást kapott Washingtontól, amikor 2012 nyarán másodszor is megpróbálta felfüggeszteni tisztségéből az államelnököt. Ilyen kontextusban jelentős feltűnést keltett Ponta tanácsadójának, Frunda Györgynek a kijelentése, miszerint az amerikai külügyi illetékes látogatása a „legjobb és leghatalmasabb Sam bácsi felsőbbrendűségi érzéséről" árulkodik. Az RMDSZ volt szenátora a B1 hírtelevíziónak nyilatkozva fontosnak nevezte a Washingtonnal folytatott párbeszédet, aminek azonban szerinte majdnem egyenlő vagy egyenlő felek között kell lezajlania. Hozzátette: Románia nem gyarmat, „ahová a gyarmatosító ellenőröket küld az emberi jogok és a jogállamiság helyzetének kivizsgálására". „Globalizált világban élünk, ugyanazon stratégiai védelmi rendszert erősítjük, de mi lenne, ha mi is tájékozódnánk az Egyesült Államokban a nemzetközi egyezmények által betiltott halálbüntetésekről vagy a marihuána coloradói legalizálásáról?" – tette fel a kérdést a politikus. Miközben a jobboldali ellenzék szerint az amerikai vizsgálódás újabb „blamázst" jelent a balliberális kormány számára, Ponta másik tanácsadója, Radu Popa úgy vélekedett: szó sincs arról, hogy Washington a bukaresti hatalom „körmére nézne". „Egyetértek Frunda Györggyel: Románia nem gyarmat" – szögezte le a szociáldemokrata képviselő. Krónika (Kolozsvár), 2014. január 13.Bagoly mondjaJogosan „szolgálta fel" a feketelevest a román kormánynak kétnapos bukaresti látogatása során az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese. Nem véletlen, hogy Victoria Nuland vizitje idejére Victor Ponta kormányfő hirtelen eltűnt a térképről, így nem kellett személyesen meghallgatnia a román igazságszolgáltatást ért támadások miatt megfogalmazott tengeren túli aggodalmakat. Amelyek természetesen megalapozottak, hiszen Ponta gyakorlatilag a teljes hazai bírói és ügyészi kar pártatlanságát kérdőjelezte meg, amikor élesen bírálta az elődje és mentora, Adrian Năstase ellen másodjára kimondott elmarasztaló ítéletet. (Beszédes kontraszt: amikor a napokban vádat emeltek I. János Károly spanyol király egyik lánya, Krisztina hercegnő ellen csalás és pénzmosás címén, az ibériai uralkodói ház csak annyit kommentált, hogy tiszteletben tartja a nyomozó hatóság döntését). Holott a kormányfőnek már csak volt ügyészként is tudnia kellene, hogy az ország egyik legnagyobb közméltósága nem engedhet meg magának az igazságszolgáltatás tevékenységébe való durva beavatkozásnak minősülő kijelentést. Amerika rögtön meg is feddte emiatt a román miniszterelnököt. Washington reakciójával azonban csak az a bökkenő, hogy nem hiteles. Az önmagát a demokrácia őshazájaként hirdető Egyesült Államokról emberi jogi szervezetek évente kiadott jelentéseikben rendre megállapítják, hogy jogsértéseivel a világ minden térségében visszaélésekre bátorítja a kormányokat. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás óta Amerika a terrorizmus elleni globális harc ürügyén nem egyszer lábbal tiporta az emberi jogokat. Az Edward Snowden egykori CIA-alkalmazott által tavaly feltárt túlkapások azonban arra is rávilágítottak, hogy Sam bácsi számára a cél minden esetben szentesíti az eszközt. Tevékenysége során az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) még saját szövetséges országainak vezetőit is megfigyeli, lehallgatja, sőt az internet fölötti gyakorolt kontrollal egyszerű polgárok millióinak magánéletébe bekukucskál. Adhat egy ilyen eszközökkel élő nagyhatalom bárkinek leckét az emberi jogok tiszteletben tartásáról, az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásáról? Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár), 2014. január 13.Külhoni magyar képviselők a román kormányt bírálták - Mind Winkler Gyula, mind Tőkés László romániai magyar európai parlamenti (EP-) képviselő a román kormányt bírálta egyperces felszólalásában hétfő este az EP plenáris ülésén, Strasbourgban.Winkler szerint az idei EP-választásokon az embereknek lehetőségük lesz arra, hogy eldöntsék, azokat választják-e, akik le akarják rombolni az európai építményt, vagy azokat, akik egy új Európában hisznek. Hozzátette: ő ez utóbbiak közé tartozik. Az RMDSZ politikusa kijelentette: elítél minden olyan kezdeményezést, amely az alapján osztályozná az unió állampolgárait, hogy melyik tagállamból származnak, egyúttal elítélte a román kormány kezdeményezését, hogy a májusi EP-választással egy időben népszavazást is tartsanak a román alkotmány módosításáról. "Ez a döntés tisztán mutatja, mennyire nem érzékeli a balliberális kormánykoalíció Romániában a XXI. századi európai uniós értékrendet" - húzta alá Winkler. Tőkés László az ellen emelte fel a szavát, hogy Victor Ponta román kormányfő "felelőtlen, demagóg, fasiszta gondolkodású" politikusnak nevezte Elmar Brokot, az EP külügyi bizottságának néppárti elnökét, majd felidézte, hogy szerinte Ponta utasítására a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága őt is "horthystának, fasisztának, revansistának, revizionistának" minősítette. "Romániában a Ceausescu-diktatúra kísértetei járnak vissza" - hangoztatta Tőkés emlékeztetve, hogy annak idején a pártállami titkosszolgálat is hasonló ürüggyel kriminalizálta az erdélyi magyarokat és németeket. Úgy tűnik, az alapvető emberi jognak számító szabad véleménynyilvánításért ugyanez a bánásmód jár Victor Ponta országában - húzta alá az egykori királyhágómelléki református püspök. (MTI) 2014. január 14.Uniós munkavállalás – Schultz számon kérte Pontán a fasisztázástMartin Schultz, az Európai Parlament (EP) elnöke számon kérte Victor Ponta román miniszterelnökön azt, hogy fasiszta gondolkodásúnak nevezte Elmar Brok német EP-képviselőt – derült ki a kormányfő egyik keddi nyilatkozatából. Ponta a múlt héten „felelőtlen, demagóg, fasiszta gondolkodású" politikusnak nevezte a német néppárti EP-képviselőt, amiért az kiutasítást és ujjlenyomatvételt javasolt a szociális rendszerrel visszaélő bevándorlók esetében. Schultz hétfőn az EP plénuma előtt is jelezte: elfogadhatatlannak tartja az ilyen minősítéseket, és közölte, hogy beszélni fog erről Pontával. A román kormányfő kedden megerősítette, hogy valóban felhívta őt az EP elnöke, akinek a szavaiból megértette, hogy Brok nem minden román bevándorlóra gondolt, csak azokra, akik visszaélnek a szociális rendszerrel. Ponta elismerte, hogy reagálása „nem volt szerencsés", és emiatt sajnálatát fejezte ki Schultznak. MTI Erdély.ma, 2014. január 16.Gagauzia népszavazásra készül – Basescu szétrobbantja Moldovát?Február 2-án népszavazást tartanak a moldovai Gagauz Autonómiában és az ország bolgárok lakta területein a belorusz-orosz-kazah Vámunióhoz való csatlakozásról. Komrat szerint a népszavazás válasz Traian Basescu román elnök kijelentéseire, melyben Románia és Moldova egyesüléséről beszélt. Nem értenek egyet Basescu „román országegyesítő” kijelentéseivel a Nyugatbarát koalícióba tartozó Demokrata Párt vezetői politikusai sem, elítélte azokat Dumitru Gyakov, a párt tiszteletbeli elnöke, aki szerint Moldovában bizonyos politikai erők nem kívánatos személlyé akarják minősíteni a román elnököt. A román elnök szerint a NATO és az EU-csatlakozás után Románia harmadik nagy nemzeti vállalkozása „a két Románia egyesülése” lesz. Megjegyezte: Bukarest fogja eldönteni, szükség van-e az egyesülésre, vagy nem (a moldovai lakossága 8-15 %-a támogatja az uniót Romániával). Basescu agresszív nyilatkozatai immáron a moldovai politikai vezetés ellenreakcióját is kiváltották. Iurie Leanca moldovai miniszterelnök szerint egyelőre nem aktuális a két ország egybeolvadása. Erre Iulian Chifu, Basescu tanácsadója úgy reagált: Leanca „átlépett minden határt” és beavatkozott a „román belügyekbe”. Végül Victor Ponta román miniszterelnöknek kellett bocsánatot kérni Moldovától Basescu kijelentései miatt. A román fenyegetés azonban nagyon is létező a Prut és a Dnyeszter között, ez váltotta ki a gagauzok és a bolgárok reakcióját. Aggodalommal figyeli a román nacionalista törekvéseket Moldova oroszajkú közössége is. Gagauzia tehát népszavazásra készül, bár ezt Kisinyov nem tekinti legitimnek. oroszvilag.hu/Nyezaviszimaja Gazeta Erdély.ma, 2014. január 16.A román bírói tanács szerint Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségétA bírák és ügyészek szakmai testületeként működő román Legfelső Bírói Tanács (CSM) csütörtökön megállapította, hogy Victor Ponta miniszterelnök megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. A CSM múlt héten kezdeményezett vizsgálatot a szociáldemokrata miniszterelnök ellen, amiért a politikus egy televíziós műsorban politikai elítéltnek, a jobboldali Traian Basescu államfő áldozatának nevezte a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Nastase volt kormányfőt. Vizsgálati részlege jelentését és következtetéseit magáévá téve a CSM megállapította, hogy Ponta nyilatkozata megingatja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és aláássa a korrupcióellenes ügyészség (DNA) szakmai hitelét. A CSM azt is megvizsgálta, megalapozott-e Ponta azon megjegyzése, miszerint az ügyészség csak Basescu politikai ellenfeleit zaklatja, és halogatja azoknak a kormány által beterjesztett feljelentéseknek a kivizsgálását, amelyek a korábbi jobbközép hatalom visszaéléseire világítanak rá. A vizsgálati részleg jelentése szerint 83 ilyen ügy közül 63-at a DNA már lezárt, a többi ügyön még dolgoznak az ügyészek. „Engem megnyugtat, hogy az igazságszolgáltatás olyannyira független, hogy senki sem tudja befolyásolni, sem az, akinek a zsebében vannak az igazságszolgáltatás kulcsai, sem én, sem önök" – mondta ironikusan az újságíróknak Victor Ponta a CSM állásfoglalására reagálva. Ezzel a megjegyzésével is Traian Basescu államfőre utalt, akinek hivatali feladatai közé tartozik a bírák és ügyészek kinevezése. A CSM állásfoglalásának nincs jogi következménye. A testület vizsgálati részlege elsősorban a bírák és az ügyészek ellenőrzésére hivatott, ha magatartásukkal, szakmai munkájukkal kapcsolatban kételyek merülnek fel. Az igazságszolgáltatás rendszerén kívül eső személyek esetében a CSM-nek nincs lehetősége szankciókat elrendelni, legfeljebb állásfoglalást tehet közzé arról, hogy a közéleti nyilatkozatok milyen mértékben tekinthetők az igazságszolgáltatással szembeni nyomásgyakorlásnak. MTI Erdély.ma, 2014. január 17.Az EU, az RMDSZ és a magyar érdek„Az alapvető kérdés nem az, hogy milyen módon értem meg a világot, hanem az, hogy milyen mélyen értem meg.” (Hermann Keyserling) A 2013-as év a kérdőjelek, a változások és a jövőelképzelések éve volt. A szövetségkötések és a regionális gazdaságpolitikák szerepe megnőtt, s vele együtt térségünk geostratégiai jelentősége is. Amerika, Oroszország, Kína és Európa egyaránt szerepet játszik ma térségünkben, s ha ehhez hozzátesszük az országonként különbözőképpen jelentkező gazdasági válságot, igen színes képet kapunk. Ami 2014-et illeti, az erdélyi magyarság három veszélynek van kitéve. Ezek: a szélsőbal és a szélsőjobb térnyerése, valamint a maradiságba rejtőzés. Perspektíva tekintetében mindhárom zsákutca. Közös vonásuk a közösségsorvasztás, az önkritikára való képtelenség és a pszeudoismeretekbe való zárkózás. Politikusaink és vezetőink olykor nehezen viselik, hogy mérlegre álljanak. Isten segítse őket, hogy az új esztendőben ezt megtegyék. És adjon bölcsességet az erdélyi magyarságnak, hogy ne üljön fel többé az ismerethiányát kihasználó látszatoknak. Az EU problémája 2008 után a szabad és közös Európa szépreményű álma szétporladt. „Csalódást hozott az ideál, melybe annyi nép fektette bizalmát, s ezt az európai politika felelőseinek nincs bátorságuk bevallani” – mondta Ivan Krastev bolgár politológus. Ennek nyomán felerősödött az euroszkepticizmus, melyet a lényegi kérdéseket kerülő elitek és a velük összhangban menetelő véleményipar mesterkélt alternatívákkal igyekszik ellensúlyozni. A mértékadó orgánumok szerint Európa bajaira a politikai unió az egyetlen megoldás. Ez a következtetésük viszont elfogultságra utal többek közt azért, mert nem veszik komolyan az alternatívákat, és a betegség okairól nem vagy legfennebb felületesen értekeznek. Osztjuk a „gyógypirulát”, de nem tudjuk, mitől szenved az entitás. Ez nonszensz, sőt veszélyes attitűd. Mégis ez a fajta mentalitás uralta 2013-ban az európai diskurzust. A diagnózist nem pótolhatja végzettség, státus, bankszámla vagy hatalmi befolyás. Embereket meg lehet győzni velük, de betegséget aligha. Hiába ígéretes a csomagolás, helytálló diagnosztika nélkül csak erősödni fog a dekadencia. A kérdés inkább az, hogy miért nem értik ezt a trendlovagok? Nem hinném, hogy intelligenciahányadosuk akadályozza őket ebben. Lehet, hogy a karrierjüket féltik, vagy olyan érdekekhez ragaszkodnak, amely gyógyulás helyett uralkodni akar. Murphy szerint mindenki addig kapaszkodik fel a ranglétrán, amíg eljut egy pozícióba, amelyhez már nem ért, és ott megmarad. Nos az EU fejlődése kétségtelenül elérte ezt a szintet. Ezt támasztja alá, hogy a felelősséget a brüsszeli bürokraták elutasítják. Olyankor sem hajlandók felelni a tetteikért, amikor súlyos dolgokról van szó. Magatartásukra jellemző Neelie Kroes digitális területért felelős biztos asszony viselkedése, aki egy koncepciós perre emlékeztető eljárásban meg akarta publikusan alázni Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest. Tette csak úgy házisárkány módra. Minősíthetetlen magatartása felett az Európai Bizottság (EB) – szokott módon – szemet hunyt. Wilfried Martens, az Európai Néppárt volt elnöke azonban lemondásra szólította fel, de a hatalomittas Kroes elnézést sem kért, nemhogy lemondjon. Egy másik példa Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztosé, aki éveken át „nem látta” a pénzügyi tornádók közeledtét vészjelző adatsorokat, összevissza prognosztizált, és rossz gazdaságpolitikájával tetemes károk kialakulásához járult hozzá. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke lemondásra szólította fel Rehnt, aki szokásos módon válaszolt: nem mond le, hanem továbbra is „függetlenül” végzi feladatát. Vagy ott van a közismerten kettős mércével operáló Viviane Reding igazságügyi biztos, aki a zárt ajtós Bilderberg-tanácskozáson elmondta – utólag kiszűrődött – tervét, miszerint ha a 2014-es magyarországi választásokon a jelenlegi kormánypártok nyernek, akkor választási csalással fogják őket vádolni. De ne feledkezzünk meg Herman Van Rompuyról, az Európai Tanács elnökéről sem, aki globális fanatizmusától hajtva periodikusan félrebeszél, például hogy az euró stabilitást hozott. És a sor folytatható. Lemondás? Senki. Brüsszel gordiuszi csomóját az önkényes bürokrata vezetés és a radikalizálódó baloldal jelenti. Ezért aki gyümölcsöző Európában érdekelt, annak a tagállamokra való mutogatás előtt a fejnél kellene kezdenie a takarítást. „Mi a pokolt gondolnak, kik maguk?” – kérdezte tőlük Nigel Farage brit EP-képviselő, aki szerint a bürokraták abbéli kétségbeesésükben, hogy megőrizzék álmukat, el akarják távolítani a demokrácia még meglévő nyomát is a rendszerből. Tegyük hozzá, hogy a rendszer ezt megengedi nekik. És ezt a betegséget ők úgy hívják, hogy demokrácia. Dávid vagy Góliát Európája? Ha egy esztelen hitelspirálba került vállalat éveken át félrevezető trükkökkel takargatja veszteségtermelő mechanizmusait, a kitudódás után a vezetésnek mennie kell. A befektetőket hidegen hagyná a régi vezetés perspektívákról és közös erőfeszítésekről szóló további hablatyolása. A 2013-as EU-t a kivizsgálatlan okok, új mesék és régi vezetés jellemzi. Ebben a felállásban a „még több Európát”, „a régiók Európáját”, „politikai uniót”, „Európai Egyesült Államokat” szlogengyűjtemény nem más, mint a „még több kontroll” megannyi formája, mely előremenekülést jelent egy álszent és érinthetetlen EB égisze alatt. Pedig a felelősségvállalás minden időtálló konstrukció előfeltétele. Az EB felelősségének nyilvános megvitatása a gyógyulást szolgálná. Ahol viszont a hatalom megtartása és a kontroll kibővítése a fő cél, ott ez nem számít. Ilyen helyzetben csak emberidegen konstrukcióról beszélhetünk. Dávid Európája viszont az élet Európája, mely idegen a szellemi részegségtől. A becsület és egyenesség Európája, mely a hitben megélt valóságról szól. Vele szemben áll a látszat bűvöletébe kapaszkodó önteltség Európája. Ez Góliáté, a struccpolitika hőséé, mely az öncélú hatalomnak ad még több erőt. Eszerint a fej büdösödhet, reformra csak a tagországok szorulnak. És bár a tagállamokban nem ritka, hogy a brüsszeli hibák töredékéért menesztik a minisztereket, a balliberális trendőrök által vezetett véleményiparnak eszébe sem jut az EU-bürokraták helyzetét megkérdőjelezni. Inkább jobboldali szélsőségesekkel riogatnak, és a nemzetállamokat használják bűnbaknak. Emlékszünk, milyen vehemensen követelte ez a sajtó a plágiumváddal illetett német hadügyminiszter és Schmitt Pál magyar köztársasági elnök lemondását? És milyen halk szavú volt a nagyságrenddel többet plagizáló Victor Ponta román kormányfő esetében? A brüsszeli trend uralkodni akar, és kettős mércével operál. Nem érti, hogy a hatalomcentrált attitűd nem vezet jóra. Mert Góliát napjai meg vannak számlálva. Az agyoncsodált lúzer (vesztes) az idők mérlegén halott. Pihesúlyú senki volt, maradt és lesz. Aki rá fogad, az halottban reménykedik. Magyar–román békés együttélés És akkor most nézzünk szét egy kicsit a házunk tájékán. Kezdjük a hozzánk is begyűrűzött nemzetállam-problémával. Ez valójában álprobléma, és a diagnózispótló szlogenvilág részét képezi. Mi szüksége beteg kontinensünknek még több demagógiára? A nemzetállam elavultságáról papoló állítások tudományosan fenntarthatatlanok, a néppárti vonal lejáratásán fáradozó balliberális manipulációk megnyilvánulásai. Ebben utaznak egyes RMDSZ-es politikusok is, tevékenyen részt vállalva a „mindegy milyen” hatalmi trend meghonosításában. Azt nem tudom, hogy a naivitás vagy a demagógia hitelesebbé tétele az oka, amiért egyenlőségjelet tesznek például a román sovinizmus és a nemzetállam közé. De az köztudott, hogy a korrektség a mesét meseként tünteti fel, nem valóságként. Akik nem ismerősek a kérdésben, a román valóság tapasztalatával a tarsolyukban könnyen elhiszik, hogy itt valami szélsőségesről, rosszról van szó. Nem így van. A nemzetállam egy természetes keret, mely önmagában se nem rossz, se nem jó. Nem a keret a hibás a román sovinizmusért (1), hanem az abban utazó románok. Na persze a felelősségnek a rendszerre történő áthárítása pillanatnyilag kényelmes megoldást jelent az érintettek számára, de a struccpolitika ártalmas. Mert ha lemegy a nap, a strucc feneke megfázik. Pozitív példát jelent az a nép, mely ezt a természetes keretet a másság és az esélyegyenlőség tiszteletével (pl. az önrendelkezés elfogadása) tölti be. Ezt a közös célt szolgálná, ha százévnyi félretájékoztatás után román etnikumú polgártársaink korrekt információkhoz juthatnának a magyar kérdésben, elősegítendő a két nép békés, értékteremtő együttélését. RMDSZ-problémák Murphy szerint nem nagy dolog levinni a lovat a folyóhoz, de arra rávenni, hogy háton ússzék, már valami. Az RMDSZ kis lépések politkája erről szól: „mi majd rávesszük a lovat, hogy háton ússzék”. 24 év alatt ez a politika nem jött be. „Talán holnap…” Szerintem ehhez kevés a jószándék. Kellenek hozzá kötelek meg autósdaru is. És még mindig nem biztos, hogy a ló boldog lesz. Ezért hasznosabb lenne az energiákat praktikusabb stratégiába fektetni. Fennállása óta az RMDSZ következetesen legitimizálta a román kisebbségpolitika korrektségét a nemzetközi porondon. Ugyanakkor alig tett valamit a médiateret domináló magyargyűlölet ellensúlyozása érdekében. A kerekasztal-beszélgetéseket sugárzó tévéműsorok tele voltak román politikusokkal, ám magyarba legfennebb teliholdkor ütköztünk. Arról nem is beszélve, hogy a 6,5 százalékot képező adófizető magyaroknak továbbra is 1,5 százaléknyi műsoridő (az is hétköznap délután) jut a román köztévében. Egy elszigetelt véleménytől eltekintve nem tudok olyanról, hogy a „minden a hatalom” filozófiájú (2) RMDSZ ezt a diszkriminációt valaha is felvetette volna. A sajtóban hasonló a kép. Ezért volt feltűnő, hogy Orbán Viktor lejáratására ebben a vérszegény felállásban is került energia. Asztalos Csaba és Magyari L. Nándor ugyanis román nyelven írtak terjedelmes cikkeket a magyar miniszterelnök ellen (3) a budapesti balliberálisok eszköztárával operálva. Üres lózungokkal támadni Magyarország miniszterelnökét a „minden a hatalom” vonatkozásában, ez érthető. Elvégre a gyűlöletkeltéssel, hamis videók gyártásával és a spekulatív szuperprofitot büdzsésegélyben részesítő balliberális Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy-vonal is a Góliát-istenítő érdekcsaládhoz tartozik. Madarat tolláról, embert barátjáról. Akár Bukarestből, akár Brüsszelből füttyent Góliát, a bukaresti RMDSZ demokratikus haptákban ereszkedik fél térdre. Nem csoda, hogy a magyar nemzetért kiálló Dávidot az arrogáns nagyság csicskásai lenézik. „Aki nincs velünk, az nem számít.” Emlékszünk, mikor az RMDSZ főtitkára azt nyilatkozta a májusi kongresszuson, hogy azon mindenki részt vett, aki számít? Kontextus: a kongresszusra a többi erdélyi magyar párt nem kapott meghívót. Mit kíván a magyar érdek? Egy bölcs párt meghallja az idők változásra hívó szavát. Tisztában van vele, hogy a rövid távú veszteségeken túl csak nyerhet azáltal, ha önkritikát gyakorol, és az öndicsőítő Góliát magaslatairól szerényen az érvek talajára ereszkedik. Ideje felébredni. Az erdélyi magyar szavazók létszámának folyamatos csökkenése mély kiábrándulást tükröz és ébredésért kiált. A bukaresti arrogancia nem érti az üzenetet, de az RMDSZ pozitív oldalát alkotó képviselők igen. Mert – elvileg legalábbis – a magyarok nem a morzsaosztogató Góliát kegyeit keresik, hanem Dávid testvéreiként szeretnének élni. 2013 végén az RMDSZ kapitális hibát vétett: a „fekete keddként” elhíresült parlamenti ülésen a frakció együtt szavazott az USL-lel a büntető törvényköny módosítása, a maffiarendszer támogatása mellett (4). Ezzel a parlamenti képviselők történelmi tettet hajtottak végre, rátéve a pontot az i-re. Bekerültek a negatív Ponta-spirálba, és elérték, hogy rájuk is úgy tekintsenek Brüsszelben, mint hiteltelen ágyasokra. Milyen érdekérvényesítő koefficienssel rendelkezhet ezután egy ilyen vezetés? Hogyan érhetnek el valós eredményeket azok, akik önmagukat lejáratták, zsarolhatók, rossz stratégiát követnek, és a nemzetmegvető balliberális szemléletet promoválják?! Csak a nyaka véres – tartja a mondás. 24 év alatt az RMDSZ minden határt átlépett, mely a dâmboviţai mentalitástól elválasztotta. Személy szerint csak remélni tudom, hogy az erdélyi magyaroknak nem lesz több idejük holtvágány-filozófiákban reménykedni, és önsorvasztó hiábavalóságokat szolgálni. Élni akarunk, vagy Góliát morzsáiért könyörögni? Ez itt a kérdés (2014-ben), válasszatok! Lőrinczi Lóránd Jegyzetek: 1 Egy példa: Román világháború (Krónika, 2013. szept. 13.) 2 Részletek: Markó Béla, az EU és az igazság (Krónika, 2013. szept. 6.). 3 Részletek: Mi szükség volt erre? (Krónika, 2013. augusztus 9.) 4 A lépést az EU, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Hollandia is kőkeményen elítélte. Krónika (Kolozsvár), 2014. január 18.HírsalátaELUTASÍTJÁK AZ ORSZÁGEGYESÍTÉST. Február 2-án népszavazást tartanak a moldovai Gagauz Autonómiában és az ország bolgárok lakta területein a belorusz–orosz–kazah vámunióhoz való csatlakozásról. Komrat szerint a népszavazás válasz Traian Băsescu román elnök Románia és Moldova egyesülését illető kijelentéseire. Nem értenek egyet Băsescu „román országegyesítő” szándékaival a nyugatbarát koalícióba tartozó Demokrata Párt vezető politikusai sem, elítélte azokat Dumitru Gyakov, a párt tiszteletbeli elnöke, aki szerint Moldovában bizonyos politikai erők nem kívánatos személlyé akarják minősíteni a román elnököt. Băsescu agresszív nyilatkozatai immár a moldovai politikai vezetés ellenreakcióját is kiváltották. Iurie Leanca miniszterelnök szerint egyelőre nem aktuális a két ország egybeolvadása. Erre Iulian Chifu, Băsescu tanácsadója úgy reagált: Leanca átlépett minden határt, és beavatkozott a román belügyekbe. Végül Victor Ponta román miniszterelnöknek kellett bocsánatot kérni Moldovától Băsescu kijelentései miatt. A román fenyegetés azonban nagyon is létező a Prut és a Dnyeszter között, ez váltotta ki a gagauzok és a bolgárok reakcióját. Aggodalommal figyeli a román nacionalista törekvéseket Moldova oroszajkú közössége is. (Oroszvilag.hu/Nyezaviszimaja Gazeta) CSUPÁN 200 ELÍTÉLT szabadulhat a börtönökből az új Btk. életbe lépésével – állítja az Igazságügyi Minisztérium közleménye. Azok, akik most szabadulnak, vagy kiskorúként kezdték a büntetést, vagy pedig csak pár hónapjuk van még hátra a büntetésből. A börtönben lévő 30 680 elítéltből 24 ezernek az aktáját vizsgálták újra január 10-ig, és ebből csupán 150 esetre vonatkoztak az új Btk. előírásai. (Cotidianul) HAT HELYETT ALIG HÁROM ÉS FÉL SZÁZALÉK. Románia átlagosan 500 eurót fordít egy diák oktatására évente. Ez ötször kevesebb, mint amennyi Norvégiában jut egy tanulóra, és kétszer kevesebb a lengyel költségvetésből egy diák taníttatására szánt összegnél. Évente mintegy 4,5 milliárd euró jut az állami költségből oktatásra, ez a GDP csupán 3,4 százaléka – írja a Ziarul financiar. TÖBB PÉNZ KELL A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓNAK. Mind a szenátus művelődési bizottságának elnöke, mind a köztelevízió újonnan kinevezett vezérigazgatója úgy véli, hogy havi négy lejről legalább nyolc lejre kell emelni a kötelező díjat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. január 20.Igazságügyi csörte Năstase és Băsescu között – Frunda Pontát védiA Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnál (CSM) tett panaszt a január hatodikán korrupció miatt jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélt volt miniszterelnök, Adrian Năstase Traian Băsescu államfő ellen, mivel az szerinte egy, az ítélet kihirdetése előtt tett kijelentésével megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az azóta börtönbüntetését töltő Năstase szerint az államfő január hatodikán délelőtt a B1 hírtelevízióban azt mondta: „Năstase olyan klientúrarendszert hozott létre, amelyet nehéz volt és mai is nehéz felszámolni.” Néhány órával ezt követően őt szabadságvesztésre ítélték. Az exkormányfő szerint mivel az ügy még folyamatban volt, Băsescu megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezt annak analógiájára állította, hogy Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke csütörtökön azt mondta: Victor Ponta kormányfő megsérthette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor az ítélethirdetés előtt azt mondta: George Becali, a korrupció miatt elítélt volt PNL-szenátor és a korrupció miatt alapfokon szintén elítélt volt közlekedési miniszter, Relu Fenechiu jó ember. Frunda megvédi Pontát Eközben Frunda György volt RMDSZ-es szenátor, Victor Ponta miniszterelnök tiszteletbeli tanácsosa szembe ment a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontjával: Frunda szerint a kormányfőnek jogában állt bírálni az igazságszolgáltatást. Úgy vélte, más európai politikusokhoz hasonlóan Pontát is megilleti a jog, hogy kritizálja a bírákat. Frunda György„Victor Pontának jogában áll az igazságügyet bírálni, ugyanúgy, ahogy Orbán Viktor magyar kormányfő is tette, aki két héttel ezelőtt a budapesti igazságszolgáltatást bírálta, mivel az helyt adott a bankok egy csoportja által benyújtott fellebbezésnek egy kormányrendelet ellen, és ezt jogában is állt megtenni. Ugyanúgy, ahogy Hollande francia elnöknek vagy Chirac volt államfőnek, akik nem egyszer véleményt nyilvánítottak a jogerős ítéletek kapcsán. Rendelkeznünk kell annyi méltósággal és gerincességgel, hogy kiköveteljük: bennünket is ugyanazon mércék és szabályok alapján kezeljenek, és a jogállamiság alapelveit Romániában is ugyanúgy alkalmazzák, mint Brüsszelben vagy más európai fővárosokban” – jelentette ki Frunda. Az igazságszolgáltatás túlhatalma? Ennek fényében leszögezte: nem ért egyet a CSM által elfogadott nyilatkozattal, miszerint a kormányfő megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Szerinte az ilyen hozzáállás azt eredményezi, hogy az igazságszolgáltatás egy jogállamban elfogadhatatlan befolyásra tesz szert. Hozzátette: ahogy az igazságügy megnyilvánul a miniszterek vagy honatyák ügyeiben, a másik két hatalmi ágnak, a törvényhozó és a végrehajtó intézménynek is jogában áll véleményt nyilvánítani a jogerős ítéletekről, azzal a megkötéssel, hogy nem befolyásolhatják az ítéletet, és nem sérthetik meg egy becsületes bíró jó hírnevét. A CSM csütörtökön határozott úgy, hogy Victor Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és rontotta annak hitelét, amikor azt mondta: az Adrian Năstase volt miniszterelnök elleni, négyéves szabadságvesztésről szóló ítélet politikai alapon született. Balogh Levente Székelyhon.ro, 2014. január 21.Tanügyiek nyílt levele Victor Ponta miniszterelnökhözA Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nyílt levélben közli a román kormányfővel, hogy sürgősen változtatni kell a tanügyi törvényen, hiszen Romániában az elmúlt 24 évben alulfinanszírozott ez a terület, szerintük – többek között – a rendszertelen rendszernek és a pedagógusok alulfizetettségének következménye a bukaresti 10-es iskolában történt korrupciós eset. „A román állam kötelessége, hogy minden tanintézménynek biztosítsa a színvonalas működéshez elengedhetetlenül szükséges pénzösszeget mind a vidéki, mind a városi iskolák esetében. Az ország bruttó nemzeti össztermékének minimum 6%-át kellene az oktatásra fordítani” – áll a FSLI levelében. Ugyanakkor tiltakozásukat fejezik ki az ellen, hogy a diákok osztálypénzt gyűjtsenek, és a szülők beleszóljanak az osztály ügyeibe. Továbbá azt szeretnék, ha törvény által szabályoznák a tanügyi alkalmazottak számára szükséges védelmet, ugyanis sok esetben a diákok és szülők erőszakos cselekedeteinek áldozataivá válnak a pedagógusok. „Nem utolsósorban pedig növelni kellene a tanárok bérét, hogy ez a szakma vonzó legyen a jövő generáció számára, hogy legyen majd méltó utánpótlás” – áll a Simion Hancescu FSLI elnök által aláírt levélben. Demény Ágnes Nyugati Jelen (Arad), 2014. január 23.Gurmai Zita letérdelt Ion Iliescu előttAz egyik legnézettebb videó lett magyarországi portálokon a Szociáldemokrata Párt (PSD) múlt hétvégi kongresszusán készült felvétel, amelyen Gurmai Zita MSZP-s európai parlamenti képviselő letérdel a PSD tiszteletbeli elnöke, Ion Iliescu volt államfő előtt. A magyarországi politikus angolul tartott köszöntőbeszéde után egy virágcsokrot készült átadni a párt alapítójának. Gurmait azonban szoknyája nem engedte, hogy lelépjen a pódiumról, letérdelni kényszerült, hogy átadhassa Iliescunak a virágokat. Mielőtt ezt megtette, kijelentette: „This flower is the funding president” („Ez a virág az alapító elnök"). Gurmai gesztusát nagy tapssal jutalmazták a PSD küldöttei. A párt elnöke, Victor Ponta szintén virágokkal lepte meg a szocialista politikust. maszol.ro, 2014. január 24.Tőkés kitüntetése – Sürgeti Basescu döntését Corina CretuFelhívást intézett Traian Basescuhoz Corina Cretu román szocialista Európai Parlamenti képviselő, aki azt kérte a román államfőtől, ne halogassa tovább Tőkés László román állami kitüntetésének megvonását. A román EP-képviselő Kolozsváron sajtótájékoztatón nyilatkozott erről. Cretu szerint Basescunak mielőbb döntenie kell, mert már több mint fél év telt el Tőkés Lászlónak a vitatott tusnádfürdői nyilatkozata óta. Tőkés László akkor azt kérte, Magyarország vállaljon „védhatalmi" szerepet Erdély érdekében. Ezt követően kezdeményezték a romániai rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért 2009-ben Tőkés Lászlónak ítélt Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatának a visszavonását. Augusztusban elsőként Traian Basescu bírálta az erdélyi magyar EP-képviselőt, majd Victor Ponta miniszterelnök kérte a kitüntetés visszavonását. Formailag azonban nem tehette meg, ezért Cretu – aki a kitüntetés egyik birtokosa – kezdeményezte a becsületbíróság összehívását, amely tavaly novemberben az érdemrend megvonását javasolta Basescunak. Cretu emlékeztetett, hogy a becsületbíróság már január 9-én közzétette az indoklását, ezért érthetetlennek tartja Basescu „késlekedését". „Traian Basescu feladata eldönteni, hogy megvonja vagy nem a kitüntetést, nem értem, miért kerüli a döntést, hiszen már fél év telt el a nyilatkozat óta" – hangoztatta az EP-képviselő. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a román ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL), valamint Basescu nem foglal állást Tőkésnek „a románok ellen irányuló rendszeres támadásaival" kapcsolatban. Basescu korábban kifejtette, csak abban az esetben fogadja el a becsületbíróság javaslatát, ha alaposan megindokolja a kitüntetés visszavonását. Az óvatosságát azzal indokolta, hogy esetleg pert veszíthet az elnöki hivatal a bíróságon, amennyiben nem születik jogilag helytálló döntés. MTI Erdély.ma, 2014. január 26.Erdélyi és vajdasági autonómiaügyekSüket csend. Ez a válasz Bukarestből, ha az autonómia ügyéről van szó. Erről beszélgetett Sükösd Levente, a Kossuth Rádió munkatársa a Székely Nemzeti Tanács elnökével. Izsák Balázs szerint törvényes keretek között, de a polgári engedetlenség, és a jog minden eszközével küzdeni fognak a bukaresti hatalom kisebbségellenes tervei ellen. A normalitás kényszere lesz a legnagyobb kényszer Bukarestre, mert hosszú távon társadalmi békét, gazdasági jólétet csak úgy lehet biztosítani, hogy a decentralizáció és szubszidiaritás elvét alkalmazzák tiszteletben tartva Székelyföld határait – magyarázta Izsák. Hozzátette: ha valaki ismeri a székelyeket, akkor az tudja, hogy évszázadok óta megvan az a tulajdonságunk, ha egy jogos kérésünket nem akarják teljesíteni, akkor az a követeléseinkben még következetesebbé tesz minket, a dac pedig megerősít bennünket. Ma már a román társadalom sokkal kevésbé manipulálható, már nem lehet elővenni könnyen a magyar kártyát, most már a románok sokkal többet tudnak az európai autonómiákról – véli az elnök. A beszélgetés végén Izsák Balázs arról is beszámolt, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács a hatalom intézményeit védi az állampolgárral szemben, az emberi jogok nevében, amikor elutasította a panaszát Traian Basescu, Victor Ponta, Crin Antonescu és Liviu Dragnea ellen, akik kijelentették, hogy kizárják a magyar többségű régió létrejöttének lehetőségét Romániában. Az SZNT elnöke most a bírósághoz fordult ebben az ügyben. Délvidéken egyre több jel mutat arra, hogy a szerbiai hatalom igyekszik megnyirbálni a tartomány autonómiáját, és ezáltal az ott élő magyarok kisebbségi jogait, legalábbis erre utal a Szerb Alkotmánybíróság két döntése. Mindez éppen akkor történik, amikor elkezdődtek az ország uniós csatlakozási tárgyalásai. Erről beszélgetett Sükösd Levente Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. Kossuth Rádió Erdély.ma, 2014. január 27.Román igazságügy: a félig üres és a félig tele pohárAttól függően, hogy a pohár teli vagy üres felét látják, a bukaresti politikusok eltérően értelmezik a román igazságügy helyzetéről szóló brüsszeli értékeléseket. Csak egy valamiben értenek egyet: igazságtalan, hogy a jelentés tartalmát több tagállam összeköti a schengeni csatlakozással. Cseke Péter Tamás összefoglalója. „Vannak előrelépések, de….” – mintha kaptafára húzták volna, visszatérő módon ez a végkövetkeztetése a román igazságügyi rendszer működéséről szóló brüsszeli értékeléseknek. Ez volt a konklúziója az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott, sorrendben (a félévenkéntiekkel együtt) tizenharmadik jelentésének is, amely elismer „bizonyos haladást” Romániában, de további lépéseket sürget, különösen az új törvények végrehajtásában (lásd keretes írásunkat). Ugyancsak kaptafára húzható az is, ahogyan a jelentéseket Bukarestben értelmezik: az államfőhöz közel álló, jelenleg ellenzékben lévő politikusok az értékelés negatívumait emelik ki, a pohár üres felét látják, míg a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség vezetői a pozitívumokat hangsúlyozzák. Mindkét tábor egy valamiben azonban egyetért: igazságtalannak tartják, hogy több uniós tagállam a jelentés tartalmától teszi függővé Románia schengeni csatlakozását. A legfrissebb jelentés fontosabb megállapításai A múlt héten közzétett CVM-jelentésben az Európai Bizottság megállapította: az utóbbi évben folytatódtak a romániai reformok, komoly aggodalmakat keltenek azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető támadások, akárcsak a politikusoknak a korrupcióellenes harccal szembeni ellenállása. Brüsszel különösképpen a büntető törvénykönyv módosítására tett decemberi kísérletet tartja aggasztónak, amellyel a román törvényhozók megnehezítették volna a korrupt politikusok büntetőjogi felelősségre vonását. A jelentés ugyanakkor egy sor ajánlást is megfogalmaz, a többi között azt, hogy a parlamenti képviselők etikai kódexének tartalmaznia kell egy olyan kitételt, ami arra kötelezi a választottakat, hogy ne próbálják befolyásolni az igazságszolgáltatást. Az CVM-jelentés főbb megállapításai: Románia számos területen komoly előrelépést tud felmutatni; a legfontosabb igazságszolgáltatási intézmények mérlege annak ellenére pozitív, hogy sok esetben nehéz körülmények között működtek; folyatódott a létfontosságú és régóta várt törvények elfogadása, az igazságszolgáltatási szervek és a szaktárca közötti együttműködés is jónak nevezhető; aggasztó, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét továbbra is támadások érik; a kulcsfontosságú tisztségekbe való kinevezésekkel kapcsolatban megállapították, hogy egyes esetekben átláthatóan, máskor pedig politikai nyomásra történtek. A következő jelentést egy év múlva teszik közzé. Hogyan látja az RMDSZ? Az „árukapcsolást” igazságtalannak tartja Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő is, aki az Erdélyi Riportnak azt mondta: számára semmilyen meglepetést nem hozott a jelentés. „Akárcsak az eddigiek, ez az értékelés is egyaránt tartalmaz pozitívumokat és negatívumokat” – magyarázta. A politikus elsősorban azt üdvözölte, hogy – amit a jelentést ismertető szóvivő is hangoztatott – Brüsszel továbbra sem lát összefüggést a jelentések tartalma és Románia schengeni csatlakozása között. Ez szerinte azonban „sajnos” nem akadályoz meg egyes tagállamokat abban, hogy mindaddig ne értsenek egyet az ország csatlakozásával, amíg két egymást követő értékelés pozitív eredménnyel nem zárul. „És sajnos ez nem következik be, amíg nem vesszük észre, hogy az alapokkal, azaz az alkotmánnyal van a baj. Addig, amíg az alkotmány nem biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását, addig az alapok rosszak. Most félelnöki rendszerünk van, és a következő alkotmánymódosítás után félparlamentáris rendszerünk lesz. Egyszer és mindenkorra dűlőre kéne jutni az államfő hatásköreivel kapcsolatban” – mondta Winkler Gyula. Az RMDSZ parlamenti frakcióiban elterjedt az a nézet, hogy a brüsszeli jelentéseket Monica Macovei volt igazságügyi miniszter, európai parlamenti képviselő „diktálja”, legalábbis a tartalmát befolyásolja. Ezzel kapcsolatban Winkler kérdésünkre megjegyezte: kétségkívül vannak olyan személyek és intézmények, akik és amelyek nagy mértékben befolyásolják a jelentést. „A dokumentumban foglalt konklúziók mindig valakik véleményére épülnek” – jelentette ki. Arra a kérdésünkre, hogy ilyen személy lehetne-e akár Monica Macovei is, Winkler kitérő választ adott. „Nem akarok személyekről beszélni. Monica Macovei nekem kollégám az EP-frakcióban, nem szívesen nyilatkozom bármit is róla” – fogalmazott a politikus. Hogy jön ide Schengen? Monica Macovei ide vagy oda, Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdését lassan már négy éve folyamatosan „elfekteti” az Európai Unió. Az EU belügyminiszteri tanácsa legutóbb tavaly decemberben vitatta meg és döntés nélkül tette ismét félre ezt a napirendi pontot. Tulajdonképpen a kérdést is csupán azért tűzték újból napirendre, mert a belügyi tanács erre a tavaly márciusi ülésén kötelezettséget vállalt. A miniszterek akkor sem tudtak döntésre jutni a Schengen-bővítés ügyében, és csak abban voltak képesek megállapodni, hogy „a tanács az év végéig visszatér a kérdésre azzal a céllal, hogy a kétlépcsős megközelítés alapján meghatározza a további teendőket”. A márciusi hezitálás hátterében mindenekelőtt az állt, hogy a német belügyminiszter jelezte: ha Románia szavazást kérne Schengen-tagságáról, Németország kénytelen lenne nemmel szavazni. Berlinben azzal érveltek, hogy az Európai Bizottság CVM-jelentése szerint túlságosan kiterjedt a korrupció Romániában, aminek biztonsági vonatkozásai is lehetnek Németországra nézve. „Ha a hatóságok megvesztegetése útján valaki román útlevelet szerez, akkor a schengeni tagság esetén ellenőrzés nélkül eljuthat egész Nyugat-Európába, közte Németországba is” – magyarázta a tárcavezető, aki ezért akkor kizárta mind a teljes, mind a részleges schengeni tagságot a két délkelet-európai ország számára. A német állásponttal egyébként a holland belügyminiszter is egyetértett, és kettejük véleménye mostanra sem változott. Hágában újabban már kifejezetten arról beszélnek, hogy csak akkor tartják elképzelhetőnek a Schengen-tagságot a két ország számára, ha egymást követően két bizottsági monitoring-jelentés is pozitív eredménnyel zárul. Brüsszel korábban többször is hangsúlyozta, hogy nem tekinti a CVM-jelentéseket a Schengen-tagsághoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumoknak. Az utóbbi kapcsán a hivatalos bizottsági álláspont változatlanul az, hogy a mindenkori Schengen-tagság technikai kritériumait mindkét ország már jó ideje teljesítette, és ennyiből e kérdésről az Európai Bizottságnak nincs további mondani- vagy vizsgálni valója. Ha azután a tagállamok mégis összekapcsolják a Schengen-jogszabályokhoz közvetlenül nem köthető értékeléseket a Schengen-tagsággal, az már az előbbiek politikai döntését fejezi ki, amit azonban a brüsszeli testület a maga részéről semmilyen formában nem sugallt – hangoztatják nevük mellőzését kérő bizottsági források. Mi az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus? Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (Cooperation and Verification Mechanism – CVM) a román és a bolgár uniós csatlakozáskor hozta létre az Európai Unió kifejezetten a két országra szabva. Az uniós tagállamok ugyanis csak egy utólagos monitoring-rendszer felállításával hagyták jóvá a két állam EU-csatlakozását, mert igazságügyi rendszerük, ha formálisan meg is felelt a taggá válásra, de tényleges működésében még további jelentős reformokra szorul. A munkaerőpiaci korlátozások 2014. január elsejei feloldása után gyakorlatilag ez a mechanizmus az, amely úgymond az EU másodrendű polgáraivá teszi a romániaiakat és a bulgáriaiakat. Az Európai Bizottság konkrét intézkedéseket írt elő a két ország CVM-jében, amelyek teljesülését, és az erőfeszítéseket évente értékeli jelentésekben, illetve féléves közbenső jelentésekben: az igazságszolgáltatás átláthatóságának és hatékonyságának növelését, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség működtetését, a magas szintű korrupció felszámolását, hatékony korrupcióellenes stratégia kidolgozását. A két ország monitorizálása mindaddig tart, amíg a referenciaértékek (benchmarkok) mindegyike nem teljesül. Az Európai Bizottság a jelentéseiben ajánlásokat is megfogalmaz ezek teljesítésére. A jelentések többféle információforrásra támaszkodnak, melyek közül az egyik legfontosabb a román kormányzat. Emellett az Európai Bizottság képviseleti irodája, a tagállamok romániai diplomáciai képviseletei, civil szervezetek, egyesületek és szakértői jelentések szolgáltak adatokkal és elemzésekkel. A szakértői jelentések tervezetét megküldik Romániának az esetleges tárgyi pontatlanságok kijavítása céljából. Bukarest és Szófia beletörődött Az EU belügyminiszteri tanácsának ülésekor született egy közös bolgár-román nyilatkozat is, amelyben a két Schengen-tagjelölt ismét leszögezi, hogy országuk minden tekintetben készen áll a csatlakozásra, mostantól az EU-partnereken a sor. Ennek előzménye a román sajtóhírek szerint, hogy Victor Ponta kormányfő azt üzente tavaly decemberben az időközben leköszönt Radu Stroe belügyminiszter révén Brüsszelnek: Románia beszünteti a céldátumok kérését, mint ahogy megítélése szerint nincs már több teendője. Vagyis majd az EU jelzi, ha fel kívánja venni Romániát a schengeni térségbe, Bukarest a kérdést leveszi a napirendről. Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2014. január 28..Brüsszeli aggodalmak az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően A hét közepén látott napvilágot az Európai Bizottság igazságszolgáltatásra vonatkozó országjelentése. A dokumentum szerint az utóbbi évben folytatódtak a romániai reformok, azonban komoly aggodalomra adnak okot az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető támadások, illetve a politikusoknak a korrupcióellenes küzdelemmel szembeni ellenállása. Az EB szóvivője, Mark Gray szerint Brüsszelt főként a büntető törvénykönyv módosítására tett decemberi kísérlet aggasztja, amellyel a román parlament megnehezítette a korrupt politikusok büntetőjogi felelősségre vonását, ami megkérdőjelezi a korrupció visszaszorításának és felszámolásának a sikerét. A jelentés elemzi a Románia által az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (MCV) két fő területén véghezvitt előrehaladásokat: az igazságszolgáltatás reformját és a korrupció elleni harcot. Kiemeli, hogy az Európai Bizottság MCV keretében készített legutóbbi jelentésének megjelenése óta eltelt időben Románia számos területen tett előrelépést. Az időnként nehéz körülmények ellenére, az igazságszolgáltatási rendszer kulcsfontosságú intézményeinek és az integritásért felelős intézmények mérlege pozitív maradt. Románia folytatta a régen várt és rendkívül fontos törvénymódosítások elfogadását, az igazságszolgáltatási intézmények és az igazságügyi tárca közötti együttműködés hozzájárul a menedzsmentproblémák megoldásához. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás függetlenségét! Mark Grey szerint a képviselőház által 2013 decemberében a büntető törvénykönyvhöz hozott módosítások "aggodalmakat szültek azzal kapcsolatban, hogy Románia képes-e felszámolni a korrupciót és támogatni az integritást", még akkor is, ha az Alkotmánybíróság, alkotmányellenesnek minősítve a módosítást, bebizonyította, hogy az ellenőrzési rendszer működik. Az Európai Bizottság azt javasolja Romániának, hogy a parlamenti képviselők etikai kódexébe vezessen be olyan előírásokat, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás függetlenségét. A hatóságoknak ugyanakkor biztosítaniuk kell magukat arról, hogy az összeférhetetlenségre, érdekellentétre és tisztességtelen vagyonokra vonatkozó törvényes előírások alól senki sem mentesülhet, a korrupcióellenes törvények mindenkire egyenlő módon kell vonatkozzanak. Értelmezések – pártállás szerint Ahogy ilyenkor szokás, mindenkinek van véleménye az országjelentésről, és mindenki pártállásának, illetve hatalmi helyzetének megfelelően értelmezi a dokumentumot. Victor Ponta miniszterelnök például úgy véli, Romániának a schengeni csatlakozásra való felkészültségét igazolja az Európai Bizottság igazságügyi ország-jelentése. Ezzel szemben Catalin Predoiu volt igazságügy-miniszter, a Demokrata Liberális Párt államfőjelöltje úgy nyilatkozott, hogy Brüsszel jelentése szerint a Szociálliberális Szövetség a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti Romániában. "A korrupció elleni harc akadályokba ütközik" Nemcsak a politikusok, de az érintett intézmények sem akarnak lemaradni a sorból. A Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA), de a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium (MDRAP) is nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állítják, hogy a brüsszeli országjelentés a korrupció elleni küzdelem példaképeinek nevezi ezeket az intézményeket. A DNA közleménye szerint ez az intézmény az egyik legfontosabb jele annak, ahogyan Románia teljesíti az MCV által vázolt célokat. A DNA szerint a brüsszeli dokumentum hangsúlyozza: a DNA a korrupcióellenes harcot a legmagasabb szintre emelte, bizonyos nehéz körülmények ellenére bizonyította a romániai igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát mind a nyomozások, mind az ítéletek esetében. Az európai szakértők értékelik a DNA ügyészeinek igyekezetét, amellyel intézményük hírnevét szeretnék öregbíteni. Felhívják ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy "a korrupcióellenes harc akadályokba ütközik", a példák egyikének a Btk. tavaly év végi átláthatatlan és elfuserált módosítását említve. Az MDRAP szerint a legfontosabb a megelőzés Az MDRAP kommünikéje felhívja a figyelmet, hogy az országjelentés a megelőző intézkedések fontosságát emeli ki, hangsúlyozva a köztisztviselők felkészítését a minisztérium által koordinált korrupcióellenes projektek esetében. "Az MCV-jelentésben első alkalommal esik szó kormányprojektekről, és követendő példának állít be néhány oktatási, egészségügyi, igazságügyi, regionális fejlesztési és közigazgatási programot, amelyet a tárca a nemkormányzati szervezetekkel és az európai intézményekkel közösen indított el és folytat az elkövetkezendőkben". Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes szerint az országjelentés pozitívan véleményezte a 2012- 2015-ös országos korrupcióellenes stratégiát (SNA), illetve azt, hogy egyre nagyobb számban csatlakoznak a projekthez a helyhatóságok. Jelenleg 2.532 hatóság vesz részt az SNA-projekt kivitelezésében. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely), 2014. január 31.Basescu: Ponta a korruptakat védi, ha nem módosítja a lehallgatások szabályozásátAz elnök egyúttal elismerte, hibát követett el, amikor 2010-ben kihirdette az új büntetőeljárási törvénykönyvet. Victor Ponta miniszterelnök a korrupció védelmezőjévé válik, ha nem módosítja sürgősségi kormányrendelettel a lehallgatásokra vonatkozó rendelkezést még az új büntetőeljárás február 1-jei hatályba lépése előtt – jelentette ki csütörtökön Traian Basescu államfő. Az elnök elismerte: hibát követett el, amikor 2010-ben kihirdette az új büntetőeljárási törvénykönyvet és nem értette meg, mi az „igazi" értelme a lehallgatásokat szabályozó 140-es cikkelynek. Basescu ezzel a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által nehezményezett újításra utalt, amely csak a bűnvádi eljárás megkezdése, vagyis a gyanúsítottak beidézése után engedélyezi a lehallgatásokat. A vádhatóság szerint a lehallgatások feleslegessé válnak, ha beidézésükkel már előre figyelmeztetik a gyanúsítottakat, hogy megfigyelhetik őket. Az államfő kifejtette: a rendelkezés eszköztelenül hagyja az államot olyan bűncselekmények felderítésében, mint a hatalommal való visszaélés, befolyással való üzérkedés, adócsalás, emberkereskedelem és kábítószer-csempészés. A DNA és a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) ugyanis a legtöbb esetben lehallgatási jegyzőkönyvekre támaszkodik a bizonyítási eljárás során. Basescu szerint az ő tévedése nem menti fel Pontát a felelősség alól, akinek még módjában áll kijavítani a hibát. A jobboldali államfő és a szociáldemokrata miniszterelnök között csütörtökön levélváltás is történt az ügyben. Miután az elnök sürgősségi kormányrendelet kibocsátására szólította fel Pontát, a kormányfő válaszában arra hivatkozott, hogy az új törvénykönyveket még a – jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) által támogatott – Boc-kormány dolgozta ki. A DNA csütörtökön közleményben hívta fel a kormány figyelmét, hogy a korrupciós esetek felderítésének hatékonyságát veszélyeztetik a február elsején hatályba lépő új törvénykönyvek, a Be. és a Büntető törvénykönyv (Btk.). A vádhatóság mellett a legfelső bíróság elnöke is a két jogszabály sürgős módosítását szorgalmazta. Ponta korábban kijelentette: a bírák és ügyészek szakmai szervezetétől, a Legfelső Bírói Tanácstól (CSM) vár jobbítási javaslatokat, a módosításokat pedig majd a parlament fogadja el. A parlament tavaszi ülésszaka jövő héten, az új Btk. és Be. hatályba lépése után kezdődik. MTI Erdély.ma, 2014. február 2.Nem váltották le a Különleges Távközlési Szolgálat vezetőjétTraian Băsescu államfő elutasította a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) vasárnapi ülésén a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) vezetőjének leváltását, akinek a menesztését Victor Ponta miniszterelnök kezdeményezte a január 20-i légi baleset miatt. Az Erdélyi Szigethegységben lezuhant kisrepülőgép mind a hét utasa túlélte magát a balesetet, de ketten közülük meghaltak, mire a mentésben részt vevők hat óra elteltével rájuk találtak. A Ponta által "csődnek" minősített mentőakció nyomán leváltották a katasztrófavédelmi államtitkárt, továbbá lemondott a belügyminiszter, és a légi irányítás vezetője. A nemzetbiztonsági tanácsot a miniszterelnök kérésére hívták össze, mert Ponta szerint a STS is felelős azért, hogy nem sikerült korábban megtalálni a baleset túlélőit. Băsescu viszont azt állította: a szolgálatnak nincsenek eszközei arra, hogy egy mobilhívás helyét pontosan meghatározza, és nem hajlandó leváltani Marcel Opriș tábornokot a szolgálat éléről, csak azért, hogy egyes "politikusok hazugságait" igazolja. A CSAT ülése után tartott sajtóértekezletén az elnök kijelentette: a mentés elhúzódását a fejetlenség okozta, vagyis az, hogy nem alakult válságstáb, amely összehangolta volna a STS-től, a repülésirányítástól és katonaságtól származó információkat. Úgy vélekedett: csak a létező törvényeket kellett volna betartani, és kifejezte reményét, hogy ezt az ügyészségi vizsgálat is igazolni fogja. Victor Ponta miniszterelnök vasárnap este bejelentette: a válságos helyzetek összehangolt kezelése érdekében kezdeményezni fogja, hogy a STS kerüljön a belügyminisztérium – vagyis a kormány – hatáskörébe. A STS a titkosszolgálatok egyike, amelynek fő feladata az úgynevezett forródrótok (a nemzetbiztonsági ügyekben kommunikáló állami vezetők számára fenntartott távközlési csatornák) biztosítása. Az Erdélyi Szigethegységben bekövetkezett balesetnél a 112-es sürgősségi hívószám üzemeltetőjeként merült fel a szolgálat felelőssége. A STS vezetőjét az államfő nevezi ki, leváltásáról pedig a Legfelső Védelmi Tanács konszenzussal dönthet. A szociálliberális kormánytöbbség már 2012 nyarán megpróbálkozott Opriș leváltásával, amikor Băsescu felfüggesztése nyomán Crin Antonescu szenátusi elnök volt az ideiglenes államfő. Akkor a felfüggesztett államfő egyik tanácsadója, Iulian Fota nemzetbiztonsági tanácsos ellenszavazata védte meg a STS igazgatóját a leváltástól. (mti) Transindex.ro, 2014. február 5.Szigorított földvásárlás (Miként érinti a székelyföldi gazdákat az új jogszabály)Január elsejétől lejárt a külföldiek földvásárlási moratóriuma, így elvileg bármelyik uniós ország polgára vásárolhat mezőgazdasági területet Romániában. Sokan ezt veszélyként fogták fel, úgy látták, külföldi kézbe kerülhet a hazai termőföld jó része. Ennek elkerülése végett törvénnyel kívánták szabályozni a földek adás-vételét. Arra voltunk kíváncsiak, a jogszabály miként érintheti a háromszéki, székelyföldi gazdákat, földtulajdonosokat. A képviselőház tavaly december 17-én fogadta el a mezőgazdasági minisztérium által kezdeményezett törvénytervezetet. A jogszabály azonban nem jelenhetett meg a Hivatalos Közlönyben, mivel Traian Băsescu államfő január 7-én újraelemzésre visszaküldte azt a parlamentbe. Victor Ponta miniszterelnök a napokban úgy nyilatkozott: változtatásokat eszközöltek, két héten belül meglesz a törvény végleges formája, és újra elfogadják azt. A mezőgazdasági tárca által kidolgozott jogszabállyal azt szeretnék elérni, hogy a külföldiek előtt hazaiak nyerjenek elővásárlási jogot. Sorban a következőképpen nézett ki az elővásárlási joggal rendelkezők listája: társtulajdonos magánszemélyek, földbérlők (árendások), szomszédos területek magántulajdonosai, 40 év alatti gazdák, akik az illető helység közigazgatási területén folytatnak tevékenységet, és végül – de nem utolsósorban – a román állam. Az elnöki kifogások sora is hosszú. A törvény nem írja elő, mi történik abban az esetben, ha senki nem él az elővásárlás jogával, vagy ha az elővásárlási joggal bírók kisebb összeget ajánlanak a földért, mint más vásárló. Arról sem rendelkezik, hogyan bizonyítják mezőgazdászi minőségüket az elővásárlási joggal élők. A jogszabály által meghatározott új intézmény, a telekpiacot kezelő és szabályozó hatóság feladata a földvásárlások ellenőrzése, ugyanazon hivatal az állami elővásárlási jog tulajdonosa is – Băsescu szerint viszont a két feladatra külön intézményeket kellene létrehozni. Az új törvénnyel szemben nemcsak az államfő fogalmazott meg kifogásokat. A mezőgazdászok állítják: jelenlegi formájában a dokumentum nem a külföldiek földvásárlását akadályozza meg, hanem a hazaiak elé gördít akadályt. Laurenţiu Baciu, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületei Szövetségének elnöke a Business24.ro hírportálnak kijelentette: a földvásárlás szabályozása annyira bonyodalmas, hogy egy romániai gazdának doktori címet kell szereznie egy darab föld eladásához. Márton Árpád képviselő – aki részt vett a törvény kidolgozásában – lapunk érdeklődésére elmondta: eredeti formájában a hazai tulajdonosoknak is gondot okozott volna a jogszabály. Az államot elővásárlási joggal ruházza fel – ez gond. Székelyföldet kevésbé érinti, de a törvénytervezet előírta, hogy a határvidéken, az országhatártól húsz kilométeres körzetbe eső területeket csak a Román Hírszerző Szolgálat beleegyezésével lehet eladni. Tehát, ha valaki társtulajdonosának, szomszédjának adná el telkét, a titkosszolgálat beleegyezését kell kérnie. „Nem tudom, mi lehetne a sorsa ezeknek a földeknek. Ha a hírszerző szolgálat jóváhagyja, az állam veheti meg, ez nagyon kacifántos dolog” – nyilatkozta a képviselő. A jogszabály nemcsak a külföldiek földvásárlási jogát szabályozza, hanem az eladás módját is. Az állam szerepét fenntartásokkal kell fogadni, ráadásul az eljárás az önkormányzatok számára is nehézkes. Az RMDSZ számos módosító javaslatot tett a törvénytervezethez, melyeket nem fogadtak el. Megtörténhet, hogy az újratárgyalás során ezekből a javaslatokból is bekerülnek a törvénybe – mondta. A megyei agrárigazgatóság vezetője, Könczei Csaba szerint a jogszabály sok fejtörést hozhat a háromszéki gazdáknak. „Itt nem áll fenn a veszély, hogy külföldi kézre kerül a termőföld – de a helyiek közötti adás-vétel erősen megnehezedik” – vélekedik az igazgató. Más országok példája A környező, unióba újonnan belépett országokban is próbálják akadályozni a külföldiek földvásárlását. Magyarországon külföldi nem vásárolhat termőföldet, csak ha Magyarországon is lakik, magyar állampolgársággal rendelkező házastársa van, és olyan területet akar megvenni, melyet legalább három éve bérel. Ez esetben sem lehet nagyobb a megvásárolt földterület 300 hektárnál. Lengyelország uniós csatlakozásakor 12 éves földmoratóriumot alkudott ki – ez csak 2016-ban jár le. Bulgáriában külföldi magánszemély csak akkor vásárolhat mezőgazdasági területet, ha agrárképzettsége van és megtelepedik az országban. A Bulgáriában bejegyzett jogi személyek viszont vásárolhatnak földet. Csehország és Szlovákia esetében a földmoratórium 7 év volt, kivételnek számítottak az oda házasodott, hároméves agrártapasztalattal rendelkező külföldiek. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. február 5.Jelentés – na és akkor mi van?Úgy tűnik, egy napig „élt”, úgy igazán, az Európai Bizottság antikorrupciós jelentése, aznap foglalkoztak vele inkább, amikor közzétették. Majd félresöpörték más hírek a gazdaság világából: a Nemzetközi Valutaalap kéthetes felmérésének befejezése, Victor Ponta miniszterelnök bejelentései a várható gazdasági intézkedésekről, s ennek keretében olyan megígért könnyítések, mint a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulék csökkentése, a bankhitelekkel rendelkezők részletfizetési könnyítése, a visszaforgatott nyereségadó-mentesség a cégek részére, legkevesebb húsz új munkahely létrehozása esetén a fizetési költségek felére csökkentése – megannyi ígéret EP-választások előtt EP-választások utánra. Mindamellett, hogy az előbb említett, gyakorlati jelentőséggel és súllyal bíró gazdasági problémák miatt a korrupcióellenes jelentés valamennyire árnyékba került, nem lenne szabad másod- (vagy sokadik) rendű témaként, problémaként kezelni, illetve letudni mindazt, amit a bizottság a felmérésekből kimutatott, amire felhívta a figyelmet, továbbá amiket konkrét megoldási javaslatként tett. ÚJVÁRI ILDIKÓ Szabadság (Kolozsvár), 2014. február 5.IMF: Románia jobban teljesít, de kell a gyeplőUgyan minden jel arra utal, hogy a vártnál jobban teljesített a román gazdaság, de a nemzetközi hitelezők továbbra is igen rövidre fogják a gyeplőt, amikor a különböző gazdasági engedményekről kerül szó. Ahhoz, hogy a kormány megsegíthesse az átlagbérnél kisebb fizetéssel rendelkező hiteleseket, illetve a legalább húsz új állást teremtő vállalkozásokat, áprilistól ki kell vetnie a literenkénti hétcentes extra jövedéki adót mind a benzin, mind pedig a gázolaj esetében, az idei év közepéig le kell zárnia a gázárak liberalizálását az ipari fogyasztók esetében, tovább kell küzdenie a nagy adósságot felhalmozó állami vállalatok hátralékállományának a felszámolása érdekében, a tervezett társadalombiztosítási hozzájárulás-csökkentésről pedig csak majd a nyári viziten tárgyalnak. Jobb mutatók „Tavaly 2,8 százalékkal nőtt a román gazdaság teljesítménye a legújabb várakozások szerint” – jelentette ki kedden Andrea Schaechter. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti küldöttségvezetője a román fővárosban abból az alkalomból tartott sajtótájékoztatót, hogy véget ért a nemzetközi hitelezők – az IMF mellett az Európai Bizottság és a Világbank – második felülvizsgálati látogatása a tavaly szeptemberben megkötött hitelmegállapodás keretében. Schaechter szerint 2013-ban Romániának sikerült csökkentenie a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, és a várható GDP-növekedés a legnagyobb a gazdasági válság kezdete óta. Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány és az IMF eredetileg 1,6 százalékos gazdasági növekedésre számított, majd 2,2 százalékra növelte várakozásait, amit a jelek szerint sikerült meghaladni. Pontosat azonban egyelőre nem tudni, az Országos Statisztikai Intézet (INS) ugyanis csak tíz nap múlva közli a tavalyi utolsó negyedévi GDP-növekedést. Hideg is, meleg is A küldöttségvezető ugyanakkor kitért arra is, hogy Románia teljesítette a hitelszerződés fejében vállalt kötelezettségeinek nagy többségét. Nem sikerült ugyanakkor a vállalt mértékben csökkenteni december végére az állami vállalatok tartozásait. A küldöttségvezető szerint főleg a Román Vasúttársaság (CFR) különböző részlegeinél vannak jelentős gondok. A CFR jelentős adósságot halmozott fel a társadalombiztosítási költségvetéssel és egyéb állami szolgáltatókkal szemben. Schaechter szerint a tartozások legnagyobb arányát, mintegy felét a közszféra közlekedési ágazatában jegyezték. Az IMF képviselője szerint a rossz hitelek aránya is nőtt a legutóbbi novemberi látogatásuk óta, de nem olyan nagy mértékben, hogy veszélyeztessék a bankrendszer stabilitását. Bejelentette továbbá, hogy az eredetileg év végére tervezett időpont helyett már júliustól liberalizálja a bukaresti kormány a gázárakat az ipari fogyasztók számára. Adó és tb-csökkenésről csak később Schaechter bukaresti tájékoztatóján arról is beszámolt, hogy a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékos csökkentésének lehetőségéről csak a következő, a nyár folyamán esedékes tárgyalások során eshet szó, az intézkedés meghozatala pedig a gazdaság alakulásától függ. „Romániában igen magas az adóteher” – ismerte el a hitelezők képviselője, aki szerint a tb-csökkentés hozzájárulna a munkahelyteremtéshez is. Azonban – tette hozzá – egy ilyen intézkedés meghozatalát alapos vizsgálatnak kell megelőznie, hogy hosszú távon ne legyen negatív hatása a nyugdíjalapra. Victor Ponta eközben közölte, abban állapodtak meg az IMF képviselőivel, hogy a következő tárgyalási fordulóban szóba kerülhet az újra befektetett profit adómentessé tétele, a vonatkozó terveket áprilisra ígéri a kormányfő. Elmondása szerint ez a szándéknyilatkozatba is belekerül, s júliustól válna lehetővé az adókedvezmény bevezetése. Felpörgetnék a fogyasztást Most azt sikerült átvinni, hogy a gazdaság bővülése érdekében a kormány kedvezményekkel segítse a hiteleseket, hogy azok többet tudjanak különböző javakra, más szolgáltatásokra fordítani. Amint arról Victor Ponta miniszterelnök hétfő esti sajtótájékoztatóján beszámolt, az ország hitelezői belementek abba, hogy a fogyasztás felpörgetése érdekében a kormány segítséget nyújthat az átlagbérnél kisebb jövedelemmel rendelkező hiteleseknek, ha törlesztőrészleteik két évig tartó megfelezéséről és a futamidő ugyanilyen mértékű meghosszabbításáról állapodnak meg a bankokkal. A kormányfő ugyanakkor leszögezte, csak azok az adósok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akinek nincs három hónapnál nagyobb elmaradásuk a törlesztésben. Számukra a futamidő kétéves meghosszabbításából adódó kamatkülönbözetet adókedvezménnyel fedezné a román állam. A kormány számításai szerint az intézkedés 900 ezer embert érinthet: ha valamennyien átütemezik adósságukat, a felszabaduló pénz 4 milliárd lejjel növelhetné idén a fogyasztást Romániában. A nettó átlagbér jelenleg 1610 lej, a tervek szerint ha egy ennél kisebb jövedelmű munkavállalónak, vagy nyugdíjasnak például 800 lejes havi törlesztőrészlete van, akkor az illető két évig havi 400 lejt fog a banknak fizetni. Ugyanakkor két évvel meghosszabbodik a futamidő, és a különbözetet majd akkor kell törlesztenie. Az átütemezéssel kapcsolatos kamattöbbletre az állam a kétéves időszak lejárta után, a jövedelemadó egy részének elengedésével biztosít fedezetet. Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter szerint az adókiesés a GDP legfeljebb 0,1 százalékára rugó terhet jelent majd az államnak, de szerinte ez már előre megtérül, mert a magasabb fogyasztás miatt nőnek az áfabevételek és a fogyasztásnövekedésnek gazdaságélénkítő hatása is lesz. A bejelentések szerint a kabinet hamarosan kormányrendeletben pontosítja az adókedvezményes hitel-átütemezés feltételrendszerét, amely április elsejétől léphet hatályba. Támogatott munkahelyteremtés A cégeket eközben azáltal tervezik támogatni, hogy az állam állja a bérköltségek 50 százalékát azon vállalkozások esetében, amelyek legkevesebb húsz új munkahelyet hoznak létre. Mint Ponta elmondta, ez a fizetések felének a finanszírozását jelenti. Liviu Voinea ugyanakkor arra is kitért, hogy a támogatás július elsejétől igényelhető, és a tervek szerint hét évig lehet majd igénybe venni. Az alkalmazási módszertannak áprilisig kell elkészülnie. Az eddigi bejelentések értelmében azok a cégek igényelhetnék az állami segítséget, amelyek egyetlen év leforgása alatt legkevesebb húsz munkahelyet hoznak létre, legyen szó új vagy már működő vállalkozásokról. Az alku ára A hiteleseknek és az üzleti szférának nyújtandó támasz ára azonban, hogy sem a benzin, sem pedig a gázolaj esetében nincs többé halasztás, április elsejétől ki kell vetni a januártól tervezett, majd három hónappal elodázott hétcentes extra jövedéki adót, ami a szakemberek szerint minden téren drágulások fog vezetni, hiszen az üzemanyag drágulása valamennyi ágazatra kihat. Az új illeték azonban nem került be a szándéknyilatkozatba, a kormány abban bízik, hogy így nem fullad kudarcba a hitelmegállapodás. A szándéknyilatkozatot ugyanis addig nem lehet továbbítani jóváhagyásra az IMF igazgatótanácsához, amíg az államfő azt alá nem írja. Traian Băsescu viszont több ízben is jelezte, hogy amíg a hétcentes adó szerepel benne, addig nem látja el kézjegyével. Bálint Eszter Krónika (Kolozsvár), 2014. február 7.Béke és háborúEgy hónapig sem tartott a január elején bejelentett koalíciós béke Bukarestben, és ezúttal is a szokásos forgatókönyv szerint zajlottak az események. Crin Antonescu liberális pártelnök közölte: szociáldemokrata koalíciós partnere nem konzultált pártjával a tervezetről, amely azt irányozza elő, hogy az 1600 lejnél alacsonyabb jövedelmű hitelesek törlesztőrészleteit kétéves futamidőre megfelezzék. Ugyanígy járt el decemberben is, amikor akkora felháborodás támadt a kormányoldal által beterjesztett amnesztiatörvény miatt, hogy annak nyomán jelezte: nem támogatják azt, és nem is volt előzetes megállapodás arról, hogy támogatniuk kellene. Akárcsak akkor, most is Victor Ponta kormányfő hazudtolta meg, aki szerint volt előzetes egyeztetés a PNL-lel. Nagyon úgy tűnik, hogy Antonescu most is úgy próbál a közgazdászok által ízekre szedett, igencsak összeférceltnek tűnő és egyértelműen olcsó kampányfogásnak szánt részletfelezés mögül kitáncolni, hogy koalíciós partnerére akarja tolni a felelősséget. Persze most már ismét nyugodtan marakodhatnak, hiszen az egy hónapos béke alatt mégiscsak elkészült az alkotmánymódosítás tervezete, amelybe a közigazgatási régiók kialakításának lehetőségét is belefoglalták, így a PSD is, a PNL is beleállhat a kampányba, amelyben ezúttal egymásnak is ellenfelei. Antonescu két legyet ütött egy csapásra, hiszen azzal, hogy Daniel Chiţoiu liberális pénzügyminiszter jelezte: a hitelesekkel kapcsolatos intézkedést a pénzügyi tárca kezdeményezte, jó ürügyet szolgáltatott ahhoz, hogy Antonescu végre leváltsa őt, mivel a párton belül vele ellenséges szárny tagja, és az utóbbi időben a liberális prioritások helyett inkább Ponta politikáját támogatta. Érdekes lehet eközben a belügyi tárca sorsa. Ha a PSD tényleg bejelentette rá az igényét, az azt jelzi: nem bízik a koalíció egyben maradásában, és a választásokra szeretné „birtokon belül" tudni a voksolás lebonyolításában és a szavazatszámlálásban kulcsfontossággal bíró minisztériumot. Ezt persze a liberálisok is tudják. Akárhogy is alakul a tárca sorsa, egy dolog egyre biztosabbnak tűnik: a rövid béke után a fokozódó kampányban a koalíciós partnerek nem fogják kímélni egymást. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár), 2014. február 7.Feszültség TransznisztriábanTovább mélyültek a Moldova és Transznisztria közötti ellentétek, miután a szakadár Dnyeszteren túli köztársaság hatóságai szerdán csempészet vádjával őrizetbe vették a tartomány fővárosában működő, román tannyelvű Lucian Blaga Gimnázium igazgatóját. Az igazgatót csütörtökön reggel ugyan szabadon engedték, de a feszültség továbbra sem csitult. A konfliktusban Bukarest is hallatta a hangját, Traian Băsescu államfő az európai fórumok segítségét kérte a transznisztriai román iskolák megvédéséhez. A transznisztriai vámhatóságok azt követően vették őrizetbe Ion Ioncev iskolaigazgatót (képünkön), az iskola könyvelőjét, valamint az őket szállító gépjármű sofőrjét, hogy a moldovai fővárosból, Chișinăuból hazafelé tartva átlépték a határt. Az igazgatónál 114 ezer moldovai lej volt, ugyanis azért utazott a fővárosba, hogy személyesen vigye el az iskola tanárainak bérét, miután az elmúlt hetekben a tiraszpoli hatóságok egyszer már úgy próbálták ellehetetleníteni az iskola működését, hogy zárolták a bankszámláit. A tiraszpoli hatóságok a hivatalos közlés szerint a terroristák és bűnözők kiszűrésének céljával szigorították a határellenőrzést, egy ilyen szűrőn akadt fenn Ioncev. A belügyminisztérium szerint az igazgatót a vámszabályok megsértése és tiltott pénzbevitel miatt vették őrizetbe, a hatályos törvények értelmében ugyanis a határellenőrzésnél be kellett volna jelentenie a nála levő pénzösszeget, amelyet a szakadár terület vezetői „idegen valutaként" jellemeztek, amelyet le is foglaltak. Az igazgató mellett egyébként a transznisztriai biztonsági egységek a moldovai sajtó szerint hat moldovai békefenntartót is őrizetbe vettek, majd a chișinăui hatóságok közbelépése nyomán szabadon engedték őket. Az ügy kapcsán Igor Grosu, a moldovai oktatási miniszter helyettese közölte: Tiraszpol újabb akadályokat próbál gördíteni a román iskolák működésének útjába. A tiraszpoli hatóságok azzal vádolják a moldovai kormányt, hogy a román iskolák diákjait használja eszközként a politikai szembenállás mélyítésére. Raisa Pădureanu, a Lucian Blaga Gimnázium igazgató-helyettese a Realitatea hírtelevíziónak elmondta, a transznisztriai vezetés folyamatos nyomást gyakorol a román intézményekre, különösen az iskolákra. A szülők ezért már nem is merik oda küldeni a gyerekeiket: míg korábban 800 diák tanult a Blaga-gimnáziumban, számuk mára 147-re csökkent. Az iskolaigazgatót egyébként csütörtökön hajnalban kiengedték, de délutánra ismét beidézték kihallgatásra. Az RFI rádiónak csütörtökön elmondta: a rendőrségen megalázták őket, „az egész olyan volt, mint egy horrorfilm." Az ügy kapcsán megszólalt a román államfői hivatal is. Közleménye szerint Traian Băsescu „mély aggodalommal" értesült az ügyről, és elfogadhatatlannak nevezte a tiraszpoli vezetésnek a transznisztriai román iskolákkal szemben tanúsított bánásmódját, azt, hogy jogtalanul zárolták a román iskolák bankszámláit, hogy ne tudják kifizetni adósságaikat és számláikat, majd amikor készpénzt kapnak a moldovai kormánytól, azt elkobozza tőlük. Az államfő szerint a gimnázium képviselőinek őrizetbe vétele és a pénz lefoglalása provokáció, amelynek célja a feszültség növelése Transznisztriában. Az elnök ezért arra kérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), valamint a transznisztriai konfliktus rendezésében közreműködő országokat, hogy haladéktalanul lépjenek közbe. A moldovai Liberális párt elnöke, Mihai Ghimpu úgy vélte: a provokációk mögött Oroszország áll, az akciókat a chișinăui orosz nagykövetségen tervelik ki. Eugen Tomac, a romániai Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke az ügy miatt felszólította Victor Ponta kormányfőt: ne utazzon el Szocsiba a téli olimpia megnyitójára, mivel ezzel jóvá hagyná a transznisztriai hatóságok által a moldovaiakkal és a románokkal szemben elkövetett atrocitásokat. A mintegy félmilliós lakosságú, zömében oroszok lakta Dnyeszteren túli tartomány 1992-ben kiáltotta ki függetlenségét, majd rövid háborút vívott Moldovával. Azóta gyakorlatilag független államként működik, bár államiságát a Föld egyetlen országa, még a tiraszpoli kormányt támogató Oroszország sem ismerte el. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár), 2014. február 7.Tőkés László nemzeti és nem pártos szavazásra buzdítVálasztási részvételre és pártérdekek helyett a nemzeti érdekekre való voksolásra buzdította az erdélyi magyarságot Tőkés László Európai Parlamenti (EP) képviselő pénteki nagyváradi sajtóértekezletén. Tőkés László kifejtette: mind a magyarországi országgyűlési, mind pedig az európai parlamenti választások a nemzet egészéről szólnak, ezért fontos, hogy minél többen leadják voksukat és azzal a határok feletti nemzetegyesítés, illetve a lehető legerősebb európai magyar képviselet ügyét támogassák. „A választási küzdelem nem ilyen vagy olyan pártok, hanem a kommunista múlt pártján állók, illetve annak örökösei, valamint a demokratikus rendszerváltozás oldalán álló, nemzeti erők között folyik (...) Sem a saját országházunkban, sem Európa közös házában nincs keresnivalójuk a balliberális pártlegitimációval álcázott, levitézlett kommunistáknak, a nemzetidegen internacionalistáknak és kozmopolitáknak” – fogalmazott Tőkés László a sajtóértekezletre előkészített írásos nyilatkozatában. Tőkés szerint ezért a választóknak nem szabad visszaengedniük a „Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-uralmat” és előbb vagy utóbb a Ponta-Antonescu-rezsimtől is ideje lesz megszabadulniuk. A képviselő ez utóbbi megjegyzéssel a Romániában kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) vezetőire, Victor Ponta miniszterelnökre és Crin Antonescu szenátusi elnökre utalt. Tőkés hozzátette: nem a hiteles nyugati baloldal, hanem a kommunista utódpártok ellen emel szót, akik szerinte álcának használják a baloldaliságot. Azt mondta: a nemzeti demokratikus erőket az idei 25. évforduló is kötelezi az 1989-es rendszerváltozás kiteljesítésére. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő EP-képviselő rámutatott: a magyar EP-képviselet maximalizálása, a választók mozgósítása érdekében kész eleget tenni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felkérésének, hogy – vagy a párt listáján, vagy független jelöltként – ismét induljon a májusi EP-választásokon. Tőkés László a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is felszólította: tegye félre pártos érdekeit, hagyjon fel „megosztó politikájával”, ne játssza ki a Magyar Polgári Pártot (MPP) az EMNP ellen, és ne magának, hanem a nemzet ügyének támogatására gyűjtsön szavazatokat. MTI | Székelyhon.ro, 2014. február 8.Bukaresti összevisszaAzt hihetné a naiv ember, ha egy kormánykoalíció hetvenszázalékos többséggel irányíthatja az országot, ha ráadásul sorai napról napra gyarapodnak, lévén a parlamenti pártváltás oly egyszerű és természetes Romániában, mint a zoknicsere, s ha ráadásul az amúgy is gyenge ellenzék tovább osztódik, mert Traian Băsescu érdeke úgy kívánja, nem nehéz a kormányzás. Igen ám, de mint kiderült, a szövetségre lépett két nagy párt közt egyre nő a feszültség, nemcsak azért, mert Antonescunak oly sok embere belebukott a kormányzásba, mások meg bűnösnek találtattak az igazságügy mérlegén, de mert a liberálisok vezetője nehezen viseli, hogy csökkenő népszerűsége okán Victor Ponta előbb-utóbb bejelentheti: indulni készül az elnökválasztásokon. Ráadásul a liberálisok úgy érzik, a hatalmában megerősödött Ponta és a háta mögött álló, folyamatosan duzzadó párt konzultáció nélkül dob a piacra olyan intézkedésjavaslatokat – például az eladósodott 900 000 állampolgár alapkölcsöne felének átvállalását –, melyek növelik nemcsak népszerűségét, de választási esélyeit is. Emiatt azzal gyanúsították – mi több, menesztették is – liberális minisztereik egy részét, hogy túl közel kerültek a szocdemekhez, illetve a kormányfőhöz. Most épp nagy léptékű minisztercseréket hajtana végre a liberálisok vezére, és ami a legfontosabb, meggyőzte Klaus Johannist, hogy fogadja el a kormányfőhelyettesi és belügyminiszteri posztot. A liberálisok úgy vélik, hogy Nagyszeben polgármesterében meglelték azt az erős embert, a genetikailag rendre, pontosságra, következetességre bekódolt németet, aki amolyan szászos alapossággal elvégzi a közel negyed százada halogatott munkát: a belügyminisztérium reformját. S ezzel egy kalap alatt gyorsan embert találtak a kiebrudalt pénzügyminiszter helyére is, Eugen Nicolăescu volt egészségügyi tárcavezető személyében. Cristian Bușoit pedig – akit a liberális párt legsikeresebb „termékének” tartanak – áthelyezték a egészségügy-minisztérium élére, hátha a beindított reformokat sikeresen le tudja vezényelni. Hogy a gazdasági minisztert, Andrei Gereát, miért menesztették, csak találgatják, legvalószínűbbnek tűnik: kellett a széke Teodor Atanasiunak, a liberálisok másik oszlopos tagjának. Hogy Johannist egyáltalán elfogadják-e a szocdemek, ha igen, beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, hisz egy fecske nem csinál tavaszt, hogy a miniszterelnök mit szól a távollétében hozott döntésekhez, hogy Traian Băsescu államfő aláírja-e az új tárcavezetők megbízatásait, ezután válik el, s az is, tart-e majd az együttműködés, ha Ponta bejelenti, valóban államelnök kíván lenni. Simó Erzsébet Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. február 9.Német lehet belügyminiszter, magyar nem?Bár összeférhetetlensége feloldása kapcsán néhány kérdés még tisztázatlan maradt a román koalícióban Klaus Johannis leendő kormányzati tisztsége körül, Nagyszeben polgármestere várhatóan hamarosan átveheti a belügyminisztérium irányítását. Ezáltal a német politikus lesz az első belügyminiszter Romániában, aki valamelyik nemzeti kisebbség soraiból kerül ki. A jelentős kormányzati tapasztalattal bíró RMDSZ elismeri: a belügyi, külügyi és védelmi tárca olyan „tabu" minisztériumnak számít, amely élére nem fogadtak el magyart a román partnerek. Először töltheti be Romániában a belügyminiszteri tisztséget valamely nemzeti kisebbség képviselője. Crin Antonescu, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke pénteken jelentette be, hogy alakulata négy új tárcavezetőt jelöl a Ponta-kabinetbe, közülük pedig a belügyminisztérium élére Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert javasolja az erdélyi légi baleset nyomán lemondott Radu Stroe helyett. A szász politikus egy évvel ezelőtt lépett be a PNL-be, ahol rögtön megkapta az első alelnöki posztot, ezzel egy időben lemondott a Romániai Német Demokrata Fórum elnöki tisztségéről. A kormányba való kooptálásával a liberálisok erősíteni kívánják halványan teljesítő minisztereik miatt meglehetősen meggyengült pozícióikat a Ponta-kabinetben. Johannis belügyminiszteri kinevezése az erdélyi magyarok számára azért is tanulságos, mivel mintegy másfél évtizedes kormányzati részvétele alatt az RMDSZ sohasem kapta meg a nemzetbiztonsági téren kulcsfontosságú tárcák – külügy, belügy, védelem – irányítását. Mindez arra is utalhat, hogy a bukaresti politikai elit ma is sokkal lojálisabbnak, megbízhatóbbnak tekinti a 36 ezer főre apadt erdélyi szász közösség tagjait, mint az 1,2 milliós magyarság képviselőit. Lemondások, leváltások A PNL másik három tárca élén is személycserét hajt végre. Daniel Chiţoiu csütörtök esti lemondása után a pénzügyminiszteri tisztségre Eugen Nicolăescut javasolták, aki emiatt megvált az egészségügyi tárcától. Ez utóbbi megüresedett minisztérium élére a liberálisok Cristian Bușoit jelölték, aki az országos egészségbiztosítási pénztárt vezette. A gazdasági minisztérium élére Teodor Atanasiut javasolták, aki a leváltott Andrei Gerea helyét veszi át. Amikor ennek kapcsán megkerestük Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnöke úgy vélekedett: a román közvélekedés 1989 óta tapasztalt alakulásának vizsgálatához a kérdést nem érdemes a belügyminiszteri tisztségre leszűkíteni. A politikus emlékeztetett, hogy 2009-ben – a román nagykoalíció felbomlása, Emil Boc első kormányának bukása után – az RMDSZ, a PNL és a PSD Johannist javasolta a miniszterelnöki tisztségre, és senki nem háborodott fel amiatt, hogy német nemzetiségű lehet Románia kormányfője. „Nekünk akkor is oroszlánrészünk volt a többségi társadalom mentalitásának megváltoztatásában. Persze ilyen esetben másképp merül fel egy német politikus szerepe, amiben közrejátszik az is, hogy a magyar közösség sokkal nagyobbaz erdélyi szásznál. Sajnos az évek során nem sikerült elérnünk, hogy a belügyi vagy külügyi struktúrákban országos számarányuknak megfelelő létszámban legyenek magyarok. Mindez tőlünk függetlenül a titkosszolgálatoknál már megtörtént: a hírszerzésnél vigyáznak, hogy megfelelő létszámban legyenek magyarok, amikor megfigyelnek minket" – nyilatkozta a Krónikának Borbély, aki mindig tagja volt az RMDSZ küldöttségének, valahányszor kormányra lépésről tárgyalt az alakulat. A politikai alelnöktől megtudtuk, korábban a szövetség felvetette már, hogy hajlandó elvállalni a belügyi vagy a védelmi tárca irányítását is, ezek azonban „tabu" minisztériumoknak bizonyultak a magyar alakulat számára. „Ennél tovább nem jutottunk ebben a kérdésben. Igaz, mi sem mentünk el a falig, mert éreztük a meg nem értést a román partnerek részéről. Nem kérdés, hogy egy magyar nemzetiségű politikus is kiválóan ellátná a belügyminiszteri teendőket, viszont kell még egy kis idő, amíg ezt elfogadja a román társadalom. De sohasem felejtem el Frunda György 1996-ban az RMDSZ államfőjelöltjeként tett, azóta anekdotaszámba menő kijelentését, miszerint akkor lesz Romániának magyar elnöke, amikor az Egyesült Államoknak színesbőrű. Akkor mindkettő egyformán valószínűtlennek tűnt, de lám, a tengerentúl már összejött" – jelentette ki Borbély László, hozzátéve: Frunda személyében lehetett volna magyar igazságügy-minisztere Romániának, az RMDSZ volt szenátora azonban nem vállalta a felkérést. Különben Johannis kinevezése nem ígérkezik simának a koalíción belül, a politikus számára ugyanis pártja kiszemelt egy pénzügyi-gazdasági kérdésekben illetékes kormányfő-helyettesi tisztséget is. Több vezető szociáldemokrata politikus azonban arra figyelmeztetett, hogy belügyminiszterként csak a nemzetbiztonságért felelhetne, ezt a területet azonban Victor Ponta egyik helyetteseként Gabriel Oprea látja el. Nem tetszik a PSD-nek az sem, hogy Johannis nehezen hajlandó megválni a szebeni polgármesteri tisztségtől, meglebegtetve, hogy hat hónapra felfüggesztené elöljárói mandátumát. A PSD politikusaihoz hasonlóan viszont Traian Basescu államfő is emlékeztetett a hét végén, hogy az alkotmány szerint összeférhetetlen a miniszteri tárca az önkormányzati tisztséggel. Rostás Szabolcs Székelyhon.ro, 2014. február 19.Nagyon a szakadás felé tart a kormányzó pártszövetségTovább mélyült a kormánykoalíció válsága, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bővített vezető testülete keddi ülésén nem fogadta el Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök feltételeit a megüresedett miniszteri tisztségek betöltésére, sőt újabb követelések teljesítésétől tette függővé a kormányzó négypárti Szociál-Liberális Szövetség (USL) további működését. Ponta korábban jelezte: akkor lenne hajlandó belügyminiszternek jelölni Klaus Johannis liberális elnökhelyettest, ha a PNL letenne arról, hogy Johannis számára kérje a pártnak járó kormányfőhelyettesi tisztséget. A PNL kedden ismét elutasította a kormányfő feltételeit és megerősítette Johannis jelölését. A liberálisok szerint a koalíció másik három pártja az USL alapszabályának megsértésével hozott létre egy külön választási szövetséget az Európai Parlamenti (EP-) választásokra, ezért az úgynevezett Szociáldemokrata Szövetség (USD) azonnali megszüntetését követelik. Crin Antonescu liberális pártelnök megjegyezte: a választókat akarják megtéveszteni az USL-re hasonlító USD elnevezéssel, amelyet a szociáldemokraták (PSD) a kormánykoalícióban részt vevő két kis párttal, a Konzervatív Párttal (PC) és Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) közösen hoztak létre. Kirúgtak egy szenátort Antonescu szerint a párt vezető testülete teljes bizalmáról biztosította őt, és nem kérte rendkívüli tisztújító kongresszus összehívását. A pártelnök a keddi tanácskozást azért hívta össze, mert a román médiában elterjedt, hogy a PNL kormányzati szerepvállalásához ragaszkodó liberálisok Antonescut hibáztatják a koalíciós válságért. A pártelnök a keddi tanácskozás után közölte: javasolta, hogy a tisztújító kongresszust követelő Sorin Ilieșiu szenátort zárják ki a PNL-ből. Antonescu az USL együtt maradásának feltételei közé sorolta azt is, hogy a szociáldemokraták tegyenek le az amnesztiakezdeményezésükről, fogadják el a visszaforgatott nyereség adómentessé tételét, a társadalombiztosítási járulékok öt százalékos csökkentését és a kormányapparátus karcsúsítását. A csaknem két hete tartó koalíciós válság egyértelműen a kormánypártok hatalmi vitája miatt alakult ki. Elemzők szerint az elhúzódó válság mind a szociáldemokraták, mind a liberálisok megítélésének árt, és azért támasztottak teljesíthetetlen feltételeket egymással szemben, hogy a másik félre háruljon a koalíció felrúgásának felelőssége. maszol/MTI, (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
