|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3976 találat | lapozás: 1-30 ... 841-870 | 871-900 | 901-930 ... 3961-3976 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kelemen Hunor 2010. november 16.Minha misem történt volnaAz Alkotmánybíróság végre pénteken megküldte az érdekelt feleknek annak a korábbi döntésének az indoklását, amely hatásköri konfliktust állapított meg a törvényhozás és a kormány között. A terjedelmes, jogi bükkfanyelvet tartalmazó indoklást a kormányoldal és az ellenzék természetesen a saját szája íze szerint értelmezte, vagyis az egyik fél (az ellenzék) szerint folytatódhat a tanügyi törvény tervezetének szenátusi vitája, mivel a hatalmi ágak alaptörvénybe iktatott szétválasztása elve mentén a kormány nem helyettesítheti vagy kerülheti meg kénye-kedve szerint a törvényhozást a másik oldal (a hatalom) szerint viszont semmi akadálya a kormányzati felelősségvállalási eljárásnak, mivel azt az Alkotmánybíróság tételesen nem tiltotta meg. A Demokrata–Liberális Párt és az RMDSZ alkotta koalíció vezetősége tegnap tanácskozott, és Kelemen Hunor művelődési miniszter közölte, mire jutottak. A végrehajtó hatalom vállalta a felelősséget, az ellenzék bizalmatlansági indítványát vagy megszavazza a parlamenti többség, vagy nem. Kelemen szerint a kilenc alkotmánybíróból ötnek nincs kifogása az eljárás folytatása ellen. Biztos, ami biztos, a miniszterelnök írásban kért eligazítást a taláros testülettől. Az RMDSZ minden áron át akarja vinni a parlamenten az új tanügyi törvényt, amelyben több, az anyanyelvi oktatást segítő előírás van. Sok olyan is van viszont, amely a szakma éles kritikáját váltotta ki. A Boc-kabinet tehát minden valószínűség szerint újra bizalmi szavazás elé néz, ami lassan már rutinfeladattá válik számára. Az ellenzék egyelőre hiába próbálkozik a hatalmi váltással: nem tud vagy nem akar a demokratáknál többet ígérni az RMDSZ-nek az elpártolásért cserébe, de még a saját sorait sem tudja rendezni. Mindennaposak ugyanis a szociáldemokraták és a liberálisok pártelnökei közötti szópárbajok, üzengetések, és mindkét alakulatnak belső rivalizálásokkal is meg kell birkóznia. A két évvel ezelőtti népszerűségének töredékét még őrző D–LP közben változatlanul minden kulcspozíciót magáénak tudhat az országos és helyi közintézményekben, s máris készül a 2012-es választásokra. Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. november 18.Szász vádol, Kelemen tisztázLemondásra szólította fel Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Kelemen Hunor művelődésügyi minisztert, mivel szerinte a tárcavezető Adrian Păunescu temetésén mondott gyászbeszédében nemcsak az erdélyi magyarokat, hanem az európai értékeket sem képviselte. Lemondásra szólította fel Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Kelemen Hunor művelődésügyi minisztert, mivel szerinte a tárcavezető Adrian Păunescu temetésén mondott gyászbeszédében nemcsak az erdélyi magyarokat, hanem az európai értékeket sem képviselte. „A román nemzeti-kommunista ideológia oszlopos tagjaként ismert Adrian Păunescu ifjúsági agymosó népünnepélyeket szervezett, 1989 után pedig a visszarendeződés és a sovén-nacionalista diskurzus híveként vált hírhedtté az erdélyi magyar közösség számára” – fogalmazott élesen Szász. „Szász Jenő manipulál, ferdít és valótlanságot állít, amikor azt nyilatkozza, hogy gyászbeszédet mondtam Adrian Păunescu temetésén” – reagált az MPP-s vádakra az RMDSZ hivatalából ideiglenesen felfüggesztett ügyvezető elnöke. Kelemen hangsúlyozta: nem tartózkodott az országban a temetés napján, így nem is vett részt rajta. Leszögezte, az az üzenet, amelyet Szász Jenő gyászbeszédnek vélt, csupán a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hivatalos sajtószolgálatának rövid megemlékezése volt. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. november 18.Újabb kempinskikNem feltételezhető Kelemen Hunorról, hogy visszasírja a kommunizmust, és hogy meggyőződéssel állítja piedesztálra a Ceauşescu-diktatúra egyik legmegveszekedettebb talpnyalóját, a rezsim propagandagépezetét goebbelszi fordulatszámra kapcsoló Adrian Păunescut. Biztosak lehetünk abban, hogy demokrataként, de főképp költőként és irodalmárként az RMDSZ-es politikus teljesen tisztában van a diktátor udvari költőjének a rendszerváltás előtt és után kifejtett politikai és „kulturális” tevékenységével, nem utolsó sorban a szélsőséges magyarellenesség terén vadimi mélységig süllyedő hangulatkeltésével. Éppen eme ismérvek alapján válthatott ki – okkal és joggal – felháborodást a művelődési miniszter gesztusa, amellyel rövid, de velős dicshimnuszt zengett a nacionálkommunizmus bárdjának halálára. Azóta valószínűleg megbánta ő is, hogy „angyali nagylelkűséggel” ruházta fel azt a Păunescut, aki tavaly a román nemzeti érzelmek lábbal tiprását láttatta abban, hogy egy magyar került a kultuszminisztérium élére. Mindez azonban nem változtat azon, hogy Kelemen Hunor – ráadásul kettős minőségben: demokrataként és magyarként – óriási baklövést követett el a gyászbeszéddel. Hiszen román politikusokhoz, irodalmárokhoz, kritikusokhoz hasonlóan vehette volna a bátorságot, és a hazai kultúra első számú pártfogójaként leránthatta volna a leplet az agymosás nemzeti-kommunista főpapjáról – de legalább megtehette volna, hogy hallgat. De nem tette meg, és ezáltal ugyanúgy lejáratta magát, mint Alföldi Róbert, aki most azt próbálja elhitetni, hogy Erdély elcsatolásának a Nemzeti Színházban való megünneplésével Magyarország és Románia közeledését kívánta szolgálni a kultúra és a művészet segítségével. Holott ezt a színidirektor-rendező leginkább azzal segítette volna elő, ha mondjuk színpadra állít egy darabot a bukaresti nemzetiben, mostani gesztusával azonban csak olajat öntött a tűzre. Egyszerűen felfoghatatlan, miért gondolják úgy egyesek Romániában vagy az anyaországban – Kempinskin innen és túl –, hogy megalapozhatják a magyar–román megbékélést az effajta behódolással. A közös történelmi sérelmek állandó felemlegetése, a parttalan trianonozás és decemberelsejézés persze sehová sem vezet, a nemzeti érzelmek félresöprése azonban több, mint tévedés. Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár) 2010. november 18.Az EMNT nyílt levele Kelemen Hunornak, Szőcs Gézának és Sorin ApostunakAz elmúlt időszakban ellentmondásos hírek keltek szárnyra a felújított Mátyás-szoborcsoport hivatalos újraavatásával kapcsolatban. Kolozsvár híres szülötte, történelmi személyisége, városunk jelképe 1443. február 23-án született. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének nevében javasoljuk, hogy a restaurált szoborcsoport újraavatását 2011. február 23-án, Mátyás király születésének 568. évfordulóján ünnepeljük. Kérjük Önöket, hogy Mátyás király emlékének tisztelegve, a magyar és a román állam közös támogatásával felújított Mátyás-szoborcsoport avatását 2011. február 23-ra időzítsék. Tisztelettel, Az EMNT Kolozs megyei szervezetének nevében Csigi Levente elnök, Erdély.ma 2010. november 19.NYÍLT LEVÉLKelemen Hunornak, Románia kulturális miniszterének Szőcs Gézának, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkárának Sorin Apostunak, Kolozsvár polgármesterének Tisztelt miniszter úr! Tisztelt államtitkár úr! Tisztelt polgármester úr! Az elmúlt időszakban ellentmondásos hírek keltek szárnyra a felújított Mátyás-szoborcsoport hivatalos újraavatásával kapcsolatban. Kolozsvár híres szülötte, történelmi személyisége, városunk jelképe 1443. február 23-án született. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének nevében javasoljuk, hogy a restaurált szoborcsoport újraavatását 2011. február 23-án, Mátyás király születésének 568. évfordulóján ünnepeljük. Kérjük Önöket, hogy Mátyás király emlékének tisztelegve, a magyar és a román állam közös támogatásával felújított Mátyás-szoborcsoport avatását 2011. február 23-ra időzítsék. Tisztelettel, Az EMNT Kolozs megyei szervezetének nevében Csigi Levente elnök Kolozsvár, 2010. november 18. Szabadság (Kolozsvár) 2010. november 23.Eckstein-Kovács Péter megpályázza Markó Béla székétMiközben Markó Béla RMDSZ-elnök még nem döntötte el, indul-e újabb mandátumért, Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu román államfő kisebbségügyi tanácsosa megpályázza a szövetségi elnöki tisztséget az alakulat közelgő kongresszusán. Az 54 éves kolozsvári jogász-politikus tegnap a Krónikának elmondta, az RMDSZ megújítását tekinti egyik legfontosabb feladatának, az alakulat vezetőjeként pedig „visszaterelné” az érdekvédelmi szervezetet a tagsághoz. Eckstein kérdésünkre elmondta, az elmúlt időszakban a politikai alakulat számos tagja, ugyanakkor RMDSZ-en belüli és kívüli személyiségek egyaránt megkeresték azzal, hogy itt az alkalom a szervezet megújulására, és arra biztatták, vállalja el a jelölést. „Sokan bennem látják azt a jelöltet, aki emelkedő pályára tudná állítani az RMDSZ-t” – indokolta jelöltetését a politikus. Eckstein-Kovács Péter lapunknak elmondta, szándékáról már tájékoztatta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét (a politikus ennek a szervezetnek a tagja), ennek pozitív véleményezése híján ugyanis okafogyottá válna a jelöltetése, és a szervezettől olyan visszajelzést kapott, hogy hivatalos bejelentés esetén támogatni fogják. „Ha valaki nem bírná a saját szervezete bizalmát sem, akkor hogyan kérje más szervezetek támogatását?” – válaszolta kérdésünkre, miszerint „tapogatózott-e” más területi szervezetek irányába is támogatás céljából. Eckstein-Kovács Péter nem kívánta kommentálni, hogy az RMDSZ élén eltöltött 17 év után Markó Bélának meg kellene-e pályáznia újabb mandátumot, azt azonban fontosnak tartotta elmondani, hogy nem valaki vagy valakik ellen indul a februári kongresszuson, és nem másokhoz próbál viszonyulni. „Határozott elképzelésem van arról, miként kellene kinéznie az elkövetkezőkben az RMDSZ-nek, hogyan kellene irányítani a szövetséget. Hangsúlyozom: nem azért indulok, hogy valakinek vagy valamely csoportnak a helyzetét erősítsem vagy gyengítsem. Úgy érzem, kellő támogatottsággal is rendelkezem, tehát belevágok” – nyilatkozta a Krónikának a korábban több mandátumon keresztül szenátorként, 1999-ben és 2000-ben kisebbségügyi miniszterként tevékenykedő jogász-politikus. Az RMDSZ felső vezetőségét többször bíráló Eckstein úgy véli, nagyon sokan várnak szemléletbeli és személyi változásokat a februárban rendezendő kongresszustól, ugyanakkor az általa szorgalmazott újítás elsősorban azt jelenti, hogy a szövetségnek vissza kell térnie azokhoz a régebben hangoztatott eszmékhez, miszerint töltse be az ernyőszervezet szerepét az erdélyi magyar társadalomban, ezen belül pedig hangsúlyosabban kell megjelennie a sokszínűségnek. Az RMDSZ Szabadelvű Kör elnevezésű platformját irányító Eckstein szerint tudomásul kell venni, hogy az erdélyi magyar politikában „az RMDSZ-en kívül is van élet”, ennek megfelelően megegyezésre törekedne a szövetséggel rivalizáló magyar alakulatokkal, és bár „nagyon egységes” magyar politikum kialakítására nem tehet ígéretet, ennek megvalósításához hozzá kíván járulni. „Szeretném, ha az RMDSZ visszatérne a tagsághoz, a civil szervezetekkel partneri kapcsolatot képzelek el, programomban pedig a helyi és regionális politika előtérbe helyezését szorgalmazom, elvégre Bukarestben is az a feladatunk, hogy a helyi problémákra keressünk megoldásokat. Éppen ezért az RMDSZ vezető testületeiben hangsúlyosan kell megjeleníteni a helyi és regionális érdekeket” – hangsúlyozta a szövetség jelenlegi egyetlen hivatalos elnökjelöltje. Eckstein a kormányzati szerepvállalásra vonatkozó kérdésünkre elmondta, hatalmi pozícióban erősebb az RMDSZ érdekérvényesítési képessége, a kormányzás viszont önmagában nem lehet cél, és fontos, hogy a szövetség mindig a haladás mellé álljon. Szerinte az oktatási törvény jelenlegi vitája is bizonyítja, hogy a magyarság státusához szervesen kötődő oktatás és kultúra területe felülír minden más érdeket, és ha e téren nem tud eredményt elérni az RMDSZ, akkor jogosan merül fel a kormányból való kilépés szándéka. Eckstein egyébként a Markó-korszak fontos megvalósításának tartja az RMDSZ függetlenségének, „saját arcának” megőrzését, nagyon sok javítanivaló akad azonban szerinte a budapesti és a bukaresti pártokkal ápolt viszony terén, amelyet mindkét irányban kiépített személyes kapcsolatai révén próbálna elmélyíteni. Az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségét 1993 óta betöltő Markó Béla az elmúlt időszakban többször elmondta: „hatalmas dilemmát” jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét a szervezet élén, emiatt még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a februári kongresszuson. Miközben belső források szerint Markó Kelemen Hunor művelődési minisztert látná szívesen utódjaként, sokan a potenciális elnökaspiránsok között tartják számon Borbély László környezetvédelmi minisztert is. Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár) 2010. november 23.Meghalt Demény Lajos történész, volt bihari szenátorPénteken 84 éves korában bukaresti otthonában elhunyt Demény Lajos romániai magyar történész, de erről a családja csak tegnap értesítette a sajtót. Kisfülpösön (Maros megye) született földműves családban 1926. október 6-án. Tanulmányait Kolozsváron kezdte a Bolyai Tudományegyetemen, Leningrádban fejezte be 1956-ban. Ugyanott szerezte meg a történelemtudomány doktora címet. Bukarestben a Társadalomtudományi Akadémia tanára, majd a Román Akadémiai Könyvkiadónál szerkesztő, a Román Akadémia Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézetének főkutatója, a nemzetiségtörténeti kutatások osztályvezetője volt. Kutatási területe a XV. és XVII. század közötti művelődéstörténetet és a parasztmozgalmakat fogta át. Magyar és román nyelven egyaránt közölt. Jelentősebb művei: Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés, Anglia politikai kapcsolatai a XVI. és XVIII. század közti Moldvával, Havaselvével és Erdéllyel, Székely felkelések a XVI. század második felében, A székelyek és Mihály vajda, Paraszttábor Bábolnán, Bethlen Gábor és kora. A Székely oklevéltár új sorozatának társszerzője volt. 1995-ben vált a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává. Kelemen Hunor román kulturális és örökségvédelmi miniszter nekrológjában így méltatta: „Hatalmas szerepe volt a Székely oklevéltár elindításában, amelyben végre előkerülhettek azok a forrásmunkák, amelyek az erdélyi magyarság, a székelység történelmére vonatkoztak. A ’70-es években ezzel a kezdeményezéssel olyan magyar történészeknek biztosított publikálási lehetőséget, akik addig nem is remélhették, hogy kutatásaik napvilágot látnak. (...) állhatatosan és bátran védi a nemzeti kisebbségek, a magyarság szerepét Erdély történelmének alakításában. (...) Maradandó értékű oktatói és kutatói munkája mellett jelentős szerepe volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulásában, az 1989-es rendszerváltást követően rövid ideig a tanügyminisztérium államtitkára, két évig Bihar megyei szenátor volt.” Demény Lajos földi maradványait ma délben helyezik örök nyugalomra a bukaresti Calvineum református temetőjében. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. november 24.Kelemen Hunor is megpályázza az RMDSZ-elnökségetHivatalosan még nem jelentette be ezt a döntést, de már hetek óta tárgyalásokat folytat az RMDSZ területi szervezeteivel Kelemen Hunor, az RMDSZ ideiglenesen felfüggesztett ügyvezető elnöke arról, hogy támogassák a szövetségi elnöki tisztségéért vívandó küzdelemben. Ez a döntés megerősíti azokat a feltételezéseket, miszerint Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke nem vállal újabb négyéves mandátumot. Markó azonban szintén nem közölte még hivatalosan döntését. Kelemen Hunor tegnap a Román Televízió magyar adásának Sajtóban című műsorában beszélt az esetleges jelöltségéről. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a december 11-ére tervezett Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) jelenti be, hogy indul-e az RMDSZ elnöki tisztségért vívott megmérettetésen, vagy sem. Rámutatott: öt területi szervezet mondta azt neki, hogy őt támogatja, ha jelölteti magát. Arra a kérdésre, hogy ez mekkora támogatottságot jelent, Kelemen azt mondta: mind nagy – vagyis sok küldöttet delegáló – területi szervezetekről van szó. Hozzátette: nem kevés ez a támogatottság, hiszen egy választáson senki nem törekedhet arra, hogy százszázalékos támogatottságot élvezzen, és ellenszavazat nélkül válasszák meg. – Akikkel eddig szóba álltam, támogatnak engem, és mind nagy szervezetek – mondta Kelemen Hunor. Jelezte, hogy a következő időszakban folytatja az egyeztetéseket. Leszögezte, hogy a jelöltségről szóló bejelentésekor nemcsak a megmérettetésen való részvétel tényét akarja közölni, hanem javaslatokkal áll elő az RMDSZ alapszabályzatáról, működéséről. – A csapatról is van és lesz elképzelésem, és amikor ezt bejelentem, azt is elmondom, hogyan látom a következő esztendőben az RMDSZ működését, de ami ennél fontosabb, hogyan látom a romániai magyarság jövőjét a mostani politikai, társadalmi kontextusban” – mondta a politikus. Hangsúlyozta, hogy nem szeretne olyan bejelentést tenni, amelyben pusztán az indulását jelzi, mert ez felületesnek tűnne. A tisztújításról kifejtette: annak örvend, ha két, három vagy négy személy is indul majd a megmérettetésen. Nem kívánta kommentálni Eckstein-Kovács Péter jelölését. Mint mondta, verseny van, ő is olyan jelölt, akivel számolni kell. – Bárki is lesz a következő jelölt, az ellenjelöltekkel komolyan számolni kell. Eckstein-Kovács az elmúlt években az RMDSZ életében nem vett részt, ennek ellenére tagja a szövetségnek, és joga van indulni a megmérettetésen – mondta Kelemen. Az RMDSZ február végén tartja Nagyváradon tisztújító kongresszusát. Eddig csak Eckstein-Kovács jelentette be hivatalosan, hogy megpályázza a szövetség elnöki tisztségét. B. T. Szabadság (Kolozsvár) 2010. november 25.Célegyenesben?Fellélegezhetett az RMDSZ, az Alkotmánybíróság szabad utat adott a kormánynak, felelősséget vállalhat a parlamentben a tanügyi törvénytervezetért. A parlamenti szavazás ilyen esetben puszta formalitás, legfennebb annyit kell tenniük a frakcióvezetőknek, hogy röghöz, illetve székhez kössék ismét képviselőiket. Mi természetesen örülhetünk, hogy néhány, kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkely — ha minden igaz — szeptembertől életbe lép, nyugtalanító ellenben, hogy mindez ilyen ellenszenvhullám közepette történik. Az ellenzéki pártok már-már felesküdtek, hogy az első adódó alkalommal módosítják a törvényt, s bár demokratikus gyakorlat tiltja az elnyert jogok megcsonkítását, jóindulatukra aligha számíthatunk. Ha csak az RMDSZ a következő koalícióban is nem találja a jelenlegihez hasonló, kiváltságos helyzetben magát. De addig sok-sok megalkuvást, kétes értékű kompromisszumot, s ami kényesebb, jó néhány, behódolásnak tűnő lépést kell a szövetségnek megmagyaráznia. Majd a választásokon, hamarabb a közelgő kongresszuson, ahol nemcsak beszámolni, de elszámolni is illenék. És végre nem tabu a szövetségi elnöki tisztség elnyerése. Markó ugyan nem jelentette még be szándékát, de két trónkövetelő nevét már ismerjük: mind Eckstein-Kovács Péter, mind Kelemen Hunor szívesen lenne RMDSZ-elnök. Nem titok, Kelement jó ideje edzik, hogy a tizenkilenc éve elnökösködő Markó Béla örökébe lépjen. Kicsit mintha az alteregója is lenne. Előny ez? Hátrány? Eckstein míg a Cotroceni Palotába nem került, igazán rokonszenves alakja volt az RMDSZ-nek, de az államelnök közelsége neki sem tett jót.Szabad a vásár? Lesz-e harmadik? Ki tudhatja, de végre olyan kongresszus elé néz az RMDSZ, melyen választás lesz, nem szavazás! Lényeg mégis: célegyenesben az oktatási törvény. Ha valóban jó ez a jogszabály, ha pénz is lesz a reformhoz, ha a pedagógusokat legalább jövő esztendőtől nagyobb anyagi megbecsülés övezi, ha a gyermek, diák, egyetemista tudásra is szert tesz az óvodában, iskolában, egyetemen és főiskolán, az RMDSZ kicsije-nagyja elmondhatja, nem volt teljesen hiábavaló egy gyékényen árulniuk Bocékkal. Simó Erzsébet, MTI 2010. november 29.A nemzeti ünnepen nem illik tüntetniMarosvásárhely Polgármesteri Hivataláé a felelősség December 1-jén az Új Jobboldal (Noua Dreapta) bejelentette, tüntetést szervez Marosvásárhelyen, úgymond, a magyar szeparatizmus ellen, illetve a székelyföldi románok védelmében. Szombaton, a TEKT- tanácskozás után Markó Béla szövetségi elnököt és Kelemen Hunor művelődési miniszter véleményét kérdeztük az üggyel kapcsolatosan. Markó Béla szűkszavúan annyit mondott: "Én nem engedélyeztem volna egy tüntetés megtartását pontosan a román nemzeti ünnepen, sem az Új Jobboldal elnevezésű román szervezetnek, sem másoknak. Azt gondolom, sem a román, sem a magyar, sem más nemzeti ünnep nem arra való, hogy valaki tüntessen. Provokációnak tűnik Kelemen Hunor szerint provokációról van szó, és a polgármesteri hivatalnak nem kellett volna engedélyeznie. "Provokációnak tűnik, de ameddig nincs rendbontás, addig a csendőrségnek nincs joga beavatkozni. A legnagyobb hibás ebben az ügyben Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala. Neki kellene látnia – és biztos vagyok benne, látja is –, hogy provokációról és etnikai feszültségkeltésről van szó, ezért a felelősség is az övé. Én elítélem ezt a fajta demonstrációt, ilyent Marosvásárhely egyszer már megtapasztalt, s tudhatná, hogy ilyesminek nem szabad helyt adnia. Bízom benne, hogy a marosvásárhelyiek, magyarok és románok, eléggé bölcsek ahhoz, hogy ne adjanak helyet még egyszer a provokációnak". A továbbiakban emlékeztetett, hogy ugyanez a szélsőjobboldali szervezet próbálkozott a tavaly Sepsiszentgyörgyön is, sikertelenül. Véleménye szerint most is sikertelen lesz az akciójuk. A kérdésre, hogy a kormányban került-e szóba, lévén, hogy Marosvásárhely polgármestere a nagyobbik kormánypárt tagja, Kelemen Hunor kijelentette: "Valószínű, hogy hétfőn (sz.m. ma) téma lesz, már Markó Béla és Borbély László is nyilatkozott az ügyben. Mindenképpen beszélni fogunk a belügyminiszterrel, a miniszterelnökkel. Az, hogy a marosvásárhelyi polgármester milyen mértékben követi a pártja döntéseit és az elvi irányvonalát, számomra mindig kérdés volt. Amikor magyar ügyről van szó, akkor ő inkább a Nagy- Románia Párt és a szélsőjobboldali szervezetek között találná meg a helyét, nem feltétlenül a Demokrata Pártban". Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely) 2010. november 29.Nyílt kártyákkalFüggetlenül attól, hogy egyetértünk-e az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó Eckstein-Kovács Péter elveivel, programjával, döntése, elszántsága figyelemre méltó. A szövetségen belül régebben is a meglehetősen ritkává vált szókimondók, különvéleményt megfogalmazók közé tartozó szabadelvű politikus a hét végén hivatalosan bejelentette, vállalja a megmérettetést, és el is nyerte a Kolozs megyei szervezet támogatását. Azt talán korai lenne latolgatni, milyen esélyekkel indul a szövetség kicsinyke liberális platformjának vezetője, főként, hogy ellenjelöltjeit sem ismerjük még, oly nagy a titkolódzás az RMDSZ berkeiben. Mindenki lélegzet-visszafojtva várja Markó Béla december 11-re, az SZKT ülésére ígért bejelentését, hogy folytatni kívánja-e tevékenységét a szervezet élén, vagy pedig átadja másoknak székét. Úgy hírlik, Kelemen Hunort támogatná a szövetségi elnök, de ha nem biztos védence győzelmében, inkább maga száll versenybe. A többi lehetséges jelölt ezért egyelőre hallgat, taktikusan kivár, Markó Bélával ugyanis eddig nem dívott szembeszállni, de még csak más álláspontra helyezkedni sem többek között ezért is veszítette el fokozatosan ernyőszervezet jellegét az RMDSZ, és vált mindinkább hasonlatossá a román pártokhoz. Ezúttal azonban bárhogy döntsön is a jelenlegi elnök legalább ketten küzdenek a vezetői székért, ami azt is jelenti a személyi kérdéseken túl , legalább kétféle koncepció, elképzelés ütközik, és talán-talán ebből építő jellegű vita alakulhat ki, melynek során egészséges önkritikával rámutathatnak a szövetség működésének eddigi hiányosságaira, vázolhatják a választókkal való szorosabb kapcsolat építésének módozatait. Persze, ehhez az kellene, hogy nyílt kártyákkal játsszanak a pályázók, ötletekről, vízióról, elvekről szóljon a vita, ne pedig az eddigi gyakorlat szerint háttéralkuk, kulisszák mögötti egyezkedések, érdekből kötött szövetségek révén dőljön el, ki is vezeti a szervezetet a következő időszakban. A tisztújító kongresszus előtt valamivel több, mint két hónappal azonban éppen ez a nyílt küzdelem hiányzik leginkább. Mintha a pártosodás az egészséges versenyszellemet, az önálló gondolkodást is kikezdte volna a szövetségen belül Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. november 30.Három kevesebb, mint egy?A történet pártbejegyzésről szól A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa szombati ülésén Kelemen Hunor művelődési miniszter egyebek mellett kijelentette: december 11-én, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén jelenti be, indul-e vagy sem a szövetségi elnöki tisztségért. Jónak találja azt is, hogy többen is pályáznak a tisztségre, azonban úgy gondolja, a szövetségnek kell megtalálnia az elnököt, nem az elnöknek a széket. – Mindenkinek, aki teljesíti a feltételeket, joga van indulni. Jó, ha több jelölt van, de a szövetségnek kell megtalálni az elnököt, nem az elnöknek a széket. Véleményem szerint a megyei területi szervezetek, platformok, társult szervezetek bölcsen arra fogják bízni a következő időszakban az RMDSZ vezetését, akiben látják azokat a garanciákat, amelyek nélkül 2012-ben nem lesz lehetséges a magyar képviselet megőrzése. Olyan embert, akinek van elképzelése a közösség jövőjéről, arról, hogy hogyan kívánja vezetni az RMDSZ-t ebben a nagyon bonyolult politikai magyar-magyar, román-magyar viszonyrendszerben, és akit a kongresszus megválaszt. Eddig Eckstein Kovács Péter jelentette be a szándékát. RMDSZ-tag, gondolom, hogy a feltételeket teljesíti. Működtetni kívánjuk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot A kérdésre, hogy hogyan viszonyul az RMDSZ ahhoz, hogy a magyar kormány az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal kötött együttműködési megállapodást úgynevezett demokráciaközpontok létrehozásáról, működtetéséről, amelyeket az EMNT felügyel, rámutatott: – Létezik egy hálózat, amelyet az RMDSZ működtet, ez teljes mértékben megfelelt volna/megfelel a célnak, és amennyiben hozzánk fordulnak, és sokan fordulnak hozzánk, mi is tájékoztatunk a magyar állampolgárság könnyített megadásáról. Nem tudom nem meglátni azt, ami az EMNT – magyar kormány közötti megállapodás mögött fölsejlik: mégpedig a pártbejegyzés. Erről szól a történet. Ezt egyszerűen nem szabad elkenni. Tőkés Lászlóék, Toró Tiborék egy új pártot akarnak elindítani, azt gondolják, hogy a magyar egységet úgy lehet képviselni, ha több politikai szervezet, politikai párt van, Ez az a történet, amikor a három sokkal kevesebb, mint az egy, a kettő is kevesebb, mint az egy. És nem lehet ezt szaporodással erősíteni. Mi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, az EMEF-et működtetni kívánjuk, én a megállapodásnak vagyok a híve, ezt, azt hiszem, 2009-ben az európai parlamenti választások előtt be is bizonyítottam, hisz a tárgyalások nagy részét én vezettem, és úgy gondolom, a későbbiekben is az kell a szempontunk legyen, hogy akkor, amikor parlamenti vagy európai parlamenti képviseletről, amikor szórványról van szó, egy pillanatig se kockáztassuk a képviseletet. Én ennek leszek a zászlóvivője, bármilyen pozícióban fogok dolgozni a következő időszakban. Amikor a magyar kormány egy feladatot egy olyan szervezetre bíz, amely – ha szabad így fogalmazni – össznemzeti kérdés, akkor azt kívánja üzenni, hogy nincs ebben a trendben másnak helye, nincs szerepe. Ennek ellenére a tájékoztatást mi biztosítani fogjuk, és nem is kérünk ezért a magyar kormánytól semmit. "Magyarságomat soha nem kötöttem állampolgársághoz, és nem is fogom ahhoz kötni" Frunda György szenátor véleményéről, miszerint a könnyített kettős állampolgárság megadása oda vezethet, hogy az erdélyi vagy a határon túli magyarság kivándorol az anyaországba, Kelemen Hunor kijelentette: azt gondolom, hogy a magyar állampolgárságnak a könnyített megszerzése nem segíti feltétlenül az elvándorlást, a kettő ilyen formában nincs összefüggésben. Szimbolikus gesztusnak tartom, és kevesebb más, politikai, gazdasági, demográfiai következménye van ennek, mint a szimbolikus jóvátétele annak, ami 1918-ban vagy később velünk történt önhibánkon kívül. Ezért nem félek attól, hogy elvándorlást gerjeszt. Aki akart, eddig is el tudott menni, vagy elment, s voltak olyanok is, akik elmentek és visszajöttek. A kérdés az, hogy mit akarunk mindannyian kezdeni, a magyar kormány, az erdélyi magyar képviselet, mit akarunk kezdeni egy ilyen helyzettel, hogyan kommunikáljunk. Azt nem mondhatom, hogy Magyarországon, főleg a gazdasági szférában nincsenek olyan hangok, olyan elképzelések, hogy a demográfiai utánpótlást főleg a határon túlról kell pótolni. Ilyent én magam is többször hallottam az elmúlt esztendőkben konferenciákon, sajtóban. Azt hiszem, hogy az erdélyi magyarok nagy többségében megvan a határozott szándék a szülőföldön maradni, a szülőföldön boldogulni, még olyan körülmények között is, mint a mostani gazdasági válság, vagy amikor hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön dolgoznak. Azt látom, hogy akik külföldre mentek dolgozni, a kapcsolataikat nem számolták fel, nem adták föl az erdélyi létüket, és sokan visszajönnek. A kérdésre, hogy ő maga igényli-e a kettős állampolgárságot, azt válaszolta, hogy ha eljön az ideje, valószínűleg kérni fogja, de nem ez a prioritás számára, "a magyarságomat soha nem állampolgársághoz kötöttem, és nem is fogom ahhoz kötni". Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely) 2010. december 1.RMDSZ – Továbbra is elmarad a rendszerváltás?A „Hunor for president” feliratú pólók még nem az utódlási harc kellékei, ezeket még tavaly készítette az RMDSZ kampánystábja, amikor a szövetség Kelemen Hunort indította az államelnök-választáson. Mind ügyvezető elnöki kinevezését, mind pedig a román elnökválasztási kampányban való részvételét úgy értelmezte a sajtó, hogy Markó Béla őt szeretné utódjául. Senki sem feltételezi, hogy Kelemen Hunor megpályázná az RMDSZ elnökségét, ha Markó Béla újabb mandátumért indulna. Így sokan a 18 éve tisztségben lévő RMDSZ elnök visszavonulási szándékát sejtik a mögött, hogy Kelemen Hunor támogatást keres a területi szervezeteknél. - A december 11-én tartandó szövetségi képviselőtanácsi ülésen döntünk bizonyos hátralévő szervezési ügyekben, ott nyilatkozom erről. Azt gondolom, hogy akkor kell tudniuk a szövetségi képviselőtanácsi tagoknak is, hogy az RMDSZ elnöke akarja-e tovább jelöltetni magát, vagy nem – fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ elnöke. Egyelőre csak Eckstein-Kovács Péter indulása vehető biztosra. Mint mondta, azért akart első lenni, mert elhatározása nem attól függ, kik lesznek az ellenfelek. Jelöléséhez a Kolozs megyei RMDSZ szervezete is hozzájárult – de arról még nem döntött, neki adja-e szavazatait. Az RMDSZ-ben zajló tisztújítás ügyében ellenkező előjellel is tisztult már kép. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke – akit a sajtó a lehetséges jelöltek között tartott számon kijelentette: nem indul az elnökségért. Feltehetően Markó Béla szándékainak tisztására vár Frunda György és Borbély László is, akik nem zárták ki, de nem is erősítették meg, hogy megpályáznák az RMDSZ elnöki székét. Kelemen Hunor is csak Markó Béla után akar indulásáról nyilatkozni. - Az a jó, ha több jelölt van és a szövetségnek kell megtalálnia az elnököt, nem az elnöknek kell megtalálni a széket. A megyei, területi szervezetek, platformok, társult szervezetek azok bölcsen arra fogják bízni a következő időszakban az RMDSZ-nek a vezetését, akiben látják azokat a garanciákat, amelyek nélkül 2012-ben nem lehetséges a magyar képviseletnek a megőrzése – mondta Kelemen Hunor Kulturális És Örökségvédelmi miniszter. Markó Bélának a legutóbbi két tisztújításon nem volt kihívója. Az RMDSZ 10-edik, kongresszusát Nagyváradon rendezik február 26-27-én. A jelek szerint itt több jelölt is verseng majd a szövetség elnöki tisztségéért. Erdély.ma 2010. december 2.Az RMDSZ nem ért egyet a gyes időtartamának csökkentésévelAz RMDSZ álláspontja szerint a gyereknevelési támogatás időtartama továbbra is két év kell legyen – nyilatkozta Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Szerinte a Munkaügyi Minisztérium által javasolt törvénymódosítást alaposan át kell nézni és alternatív megoldásokat kell keresni. "Lehetőséget kell találni arra, hogy a gyereknevelési támogatás átruházható legyen az apára vagy a nagyszülőkre, mert biztosítani kell a lehetőséget azon kismamák számára is, akik hamarabb vissza szeretnének térni munkahelyükre. A gyerek fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy az első két évet családi környezetben töltse. Az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy a gyes időtartama nem kell csökkenjen. Amennyiben a minisztérium úgy látja, hogy megszorító, spórolási intézkedésekre van szükség, akkor beszélhetünk arról, hogy töröljék el a jelenlegi, a fizetés 85%-át biztosító gyest, és állapítsunk meg egy felső határértéket, egy fix összeget, erről egyeztethetünk" – mondta Kelemen Hunor. A kulturális miniszter hozzátette, csütörtökön vagy hétfőn a koalíciós egyeztetések során mindenképpen terítékre kerül ez a kérdés, addig az RMDSZ szakemberei is összeállítanak egy törvénymódosítási javaslatot, amely az említett feltételeket tartalmazza. Népújság (Marosvásárhely) 2010. december 3.Kelemen: a belügyi tárcának magyarázatot kell adnia a kettős mérce alkalmazása miattNem elfogadható az a tény, hogy a rendőrség kettős mércét alkalmazzon két hasonló esetben - válaszolt Kelemen Hunor művelődési miniszter az Új Jobboldal és a székely gárda esetében történő rendőrségi eljárás kapcsán feltett kérdésünkre. A tárcavezető elmondta, kifogásolja és elutasítja a rendőrség magatartását, ezért erre a belügyminisztériumtól magyarázatot kell kérni. Mint ismeretes, sem a magyar, sem a román szélsőjobboldali szervezet - az Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóaljának Székely Szakasza, illetve az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) - nem rendelkezett érvényes polgármesteri hivatali engedéllyel, ennek ellenére mégis úgy döntöttek, felvonulnak Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen. Ez azonban csak az Új Jobboldal tagjainak sikerült, mivel a székely gárda tagjait egy kolozsvári étterem előtt "lekapcsolták" a rendőrök, míg a román nacionalisták felvonulását a csendőrség biztosította. A székely gárda tagjait és a hozzájuk csatlakozókat az őrsön lefényképezték és levették ujjlenyomatukat, majd megbírságolták őket. A székely gárda azt tervezi, hogy bíróságon keresi igazát. (hírszerk.) Transindex.ro 2010. december 4.Támogatás kulturális kiadványoknakA Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium költségvetés- kiegészítéséről döntött december 2-i ülésén a kormány. A csütörtökön elfogadott kormányhatározat értelmében a kormány tartalékalapjából 2.500.000 lejt különítenek el a kulturális kiadványok publikálására és támogatására. Jelentős támogatást kapott négy romániai magyar folyóirat is. A Helikon 130.000 lejt, a Látó és a Korunk egyenként 120.000 lejt, míg a Székelyföld 85.000 lejt kapott a kormány tartalékalapjából. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter kijelentette: "számomra különösen fontos ezeknek a kiadványoknak a támogatása, főleg most, a válság időszakában. Nem szabad hagynunk, hogy a gazdasági helyzet befolyásolja az értékteremtők munkáját. Fontos, hogy legyen egy kiszámítható keret, amelyből a kulturális kiadványok tudnak gazdálkodni. Jövőre azt tervezzük, hogy a kulturális folyóiratoknak szánt összeget a kétszeresére növeljük." A támogatásban részesülő kiadványok listáját a romániai szakmai szervezetek és szövetségek javaslatai alapján állították össze, például a Román Írószövetség, a Képzőművészek Országos Szövetsége, az UNITER vagy a Román Zeneszerzők Szövetsége. A támogatásban részesült kiadványok már a napokban megkötik a szerződést a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériummal, a kiegészítő összegeket pedig ez év végéig kell elköltsék. Népújság (Marosvásárhely) 2010. december 7.Mi fog változni az RMDSZ alapszabályzatában?A legégetőbb alapszabályzat-módosítási javaslat valószínűleg a regionális önkormányzati tanácsok megalakulása, illetve a szövetségi alelnöki tisztség létrehozása lesz. Nomber 25-ig lehetett benyújtani a javaslatokat az RMDSZ Alapszabályzat-módosító nyilvános konzultációján. Összesen 18-20 módosító javaslat érkezett be. Többek között az RMDSZ több platformja, Frunda György szenátor, Kelemen Hunor kulturális és műemlékvédelmi miniszter, Borboly Csaba és Tamás Sándor Hargita, illetve Kovászna megyei tanácselnök nyújtott be módosító javaslatokat. Utóbbit ismételt megkeresésünkre sem sikerült elérni. A szakbizottság véleményezte a módosító indítványokat, amelyeket valószínűleg a február 6-i SZKT javasol majd elfogadásra vagy elutasításra az alapszabályzat-módosító bizottság véleményezése alapján. Végső döntést az RMDSZ Alapszabályzata értelmében a jövő évi, február 26-27-én, Nagyváradon sorra kerülő Kongresszus hoz. Körkérdésünkben a politikusok ismertették a benyújtott dokumentumok tartalmát. "Két javaslatot nyújtottam be a bizottsághoz. Az egyik módosító javaslatom az elnök mandátumának két ciklusra való korlátozására vonatkozik. A másik javaslatom az SZKT hatáskörét illeti. Most az SZKT-nak kell jóváhagynia a kormányba való belépést, illetve kilépést. Én azt szeretném, hogy a tárgyalásokat, amelyeket az RMDSZ vezetősége folytat, szintén hagyja jóvá előzetesen az SZKT, és csak utána tárgyalhasson az RMDSZ vezetősége, a Szövetségi Állandó Tanács, illetve a szövetségi elnök a kormányra lépésről az SZKT által megszabott feltételek mentén" - mondta el kérdésünkre Frunda György szenátor. Eckstein Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke személyesen nem írt indítványokat, azonban az RMDSZ platformjainak kerekasztala javasolt néhány módosítást az alapszabályzatot illetően. Az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke megkeresésünkre ezekről a módosítás-tervezetekről beszélt. "A módosító indítványok lényege, hogy a platformok képviselve legyenek az RMDSZ gyakorlatilag minden konzultatív és döntéshozó testületében. Azt indítványozzuk, hogy a Szövetségi Állandó Tanácsban (SZÁT) rotációs alapon legyen két képviselője a jelenleg az alapszabályzat szerint bejegyzett nyolc platformnak. Azt szeretnénk tehát, hogy az Autonómia Tanácsban, az SZKT-ban, és az RMDSZ kongresszusán a platformok által delegált emberek nagyobb számban legyenek jelen. Egy indítvány szerint a platformok azt akarják beszövegezni, hogy a platformok a támogatottságukat időről időre erősítsék meg aláírások formájában. Mi ezt úgy tekintjük, hogy mihelyt egy megyei szervezetnek nem kell egy ilyenszerű procedúrának alávetnie magát, akkor nem méltányos, hogy a platformoktól ezt elvárják. Azt nem kérdőjelezzük meg, hogy legalább három megyéből kell legalább 750 aláírás, és megyénként az aláírások száma meg kell haladja a 150-et. Mi ezt úgy tekintjük, hogy ez egy olyan elvárás, amely végső soron a platformoknak is érdeke olyan szempontból, hogy legyenek reprezentatívak. Itt a regisztráció négyévenkénti felújítását kérdőjelezzük meg" - tájékoztatott Eckstein. Néhány javaslatot Kelemen Hunor kulturális és műemlékvédelmi miniszter is beterjesztett a bizottsághoz. "Az egyik javaslatomat, a politikai és társadalomszervezési funkciók nagyon jó meghatározását és megerősítési elvét elfogadta mindenki, és fontosnak is tartom, hogy az alapszabályzatban ez nagyon határozottan megjelenjen. A másik javaslatom az lenne, hogy hozzunk létre egy politikai alelnöki tisztséget, az ügyvezető elnökséget pedig át kellene alakítani főtitkársággá. A főtitkár társadalmi kérdésekkel, adminisztrációval és az RMDSZ pénzügyeivel foglalkozna. A politikai alelnök pedig természetesen minden olyan üggyel foglalkozna, amely politikai munkát jelent az elnök mellett. Továbbá azt javasoltam, hogy az Országos Önkormányzati Tanácsot alakítsuk át regionális önkormányzati tanácsokká, mivel az OÖK jelenlegi formájában nem működik, ugyanis más-más problémákkal szembesülnek a székelyföldiek és a partiumiak, vagy a szórványban, illetve a tömbben élő magyarok. Az elmúlt években mi már próbálkoztunk regionális önkormányzati konferenciák szervezésével, és az jól működött. Ezért én azt javasolom, hogy legyen három önkormányzati tanács: egy székelyföldi, egy partiumi, illetve egy közép-erdélyi, szórvány tanács. Ezenkívül a SZÁT kibővítését javasoltam, hogy lehessen az önkormányzatokat a döntéshozatalba jobban bevonni úgy, hogy közben megőrizzük a korporatív elvet. Egy 19 tagú SZÁT-ot javasolok a mostani helyett. Ebben helyet kapnának a megyei önkormányzati vezetők, a regionális önkormányzati tanácsok vezetői, a területi elnökök (amúgy három területi elnök eddig is tagja volt a testületnek). Emellett azt is javasoltam, hogy a testületben rotációs elv alapján a platformok egy-egy képviselője is kapjon helyet, hogy az Állandó Tanácsban jelenjen meg ez az ideológiai érték, pluralizmus. Nyilván a főtitkár és a politikai alelnök is tagja lenne a testületnek – mindkettőjüket az SZKT választaná meg a szövetségi elnök javaslatára. A platformok képviselői akár egy éves, akár fél éves gyakorisággal váltanák egymást, azonban ezt nem írtam bele a javaslatomba. A területi elnökök is a rotációs elv alapján lennének jelen, és ők évente cserélnék képviselőiket az Állandó Tanácsban. Az egy éves rotációs elv a platformok esetében is érvényesíthető, de ezt nyilván a platformokkal is egyeztetni kell, a lényeg a képviseletük biztosítása az Állandó Tanácsban." Márton Árpád képviselő ismertette a felmerült, összesített kérdéseket, amelyekről határozatot kell hozni. "Egy olyan dokumentumot nyújtottam be, amely számba veszi, hogy milyen kérdésekről kellene dönteni, és felsoroltam, hogy melyek azok a kérdések. Tehát nincs olyan módosító javaslat, amelyet én szövegeztem volna meg, mert arról volt szó, hogy előbb elvi döntéseket hozunk. Az volt az egyezség, hogy elvi kérdésekről hozunk döntést. November 25-én járt le a módosító javaslatok begyűjtése. A bizottság első ülésén megbeszéltük, hogy melyek azok a témák, amelyek szóba kerülhetnek, és egy eljárást dolgoztunk ki: november 16-ig a bizottsági tagok eldöntésre váró elvi kérdéseket kell benyújtsanak. Azontúl 25-ig bárki benyújthatott javaslatot. Azoknak a kérdéseknek a kapcsán, amelyek 16-ig elhangzottak, készítettem egy számbavételt, hogy melyek voltak a témák és az alternatívák. Az egyik ilyen kérdés az volt, – amit egyébként én hoztam fel – hogy kell egy egységesített szabályozás, amit minden szinten alkalmazni kell, bizonyos választott tisztségek visszavonására. Néhány tisztség esetében le van írva, hogy ki, és milyen körülmények között kezdeményezheti a mandátum lejárta előtt a visszavonását. Például a szövetségi és az ügyvezető elnök esetében van szabályozás, más tisztségek esetében viszont nincs. A másik téma, ami felvetődött, hogy az ügyvezető elnökség megmarad-e intézményként a jelenlegi szerkezetben, vagy egy másik szerkezetben kellene működnie. Egy másik téma az önkormányzati tanácsok működésével, illetve a regionális szerkezet megjelenítésével kapcsolatos. Itt volna nekem amúgy egy opcióm: én annak vagyok a híve, hogy egy nagy országos önkormányzati tanács helyett jobb lenne, ha három regionális önkormányzati tanács működne, mert régió-szinten léteznek közös témák, kérdések, megbeszélnivalók. Lehetne egy országos egyeztetés, ahol a három regionális önkormányzati tanács vezetősége van jelen, amely egyeztetési fórumként működhetne. A másik kérdés a platformok jelenléte különböző vezetőségi szinteken. Felmerült az is, hogy kellene valamilyen fellebbviteli lehetőség a jelölésekkel kapcsolatosan: például kellene-e léteznie egy felsőbb testületnek, amely jóváhagyja vagy felülbírálja a községi vagy városi szintű polgármesteri, tanácsosi jelöléseket. Be kellene-e vezetni az előválasztást, avagy továbbra is szabadon kellene hagyni a jelöléseket? A korábbi beszélgetések során felmerült, hogy a politikai szerkezeten túl mennyire erősítjük meg a szervezet társadalmi szerepvállalását, milyen jellegűek lesznek az operatív döntések, vagy hogy bővülne vagy sem a Szövetségi Állandó Tanács, illetve annak hatásköre, mi lesz a Kulturális Autonómia Tanáccsal és annak hatáskörével, összetételével. A témalista mentén ahhoz fogok ragaszkodni, hogy akiknek van konkrét elképzelésük, azok jöjjenek egy szerkezettel, és annak függvényében döntünk. Nekem amúgy az a véleményem, hogy a jelenlegi szabályzattal nem feltétlenül olyan nagy a gond, hogy feltétlenül módosítani kellene. Valóban van néhány probléma, amit egységesíteni kellene, mert vannak elnézett dolgok is benne: vannak hiányosságok, és az is előfordul, hogy valami kétszer szerepel benne. Kelemen Hunorhoz hasonlóan Borboly Csaba is úgy gondolja, meg kellene szüntetni az ügyvezető elnökséget, helyében pedig egy alapvetően adminisztratív teendőket ellátó titkárságot kellene létrehozni. "Jelenleg átfedés van az Ügyvezető Elnökség, az Állandó Tanács és a szövetségi elnök politikai jogosítványai között. Szerintem nem jó, ha az ügyvezető elnökség politikai jogosítványokkal rendelkezik. Az Állandó Tanács esetében egyfelől egy átnevezést javasolok. Hívjuk ezután elnökségnek, mert a hasonló szerveknek minden politikai alakulatnál elnökség a neve itthon és külföldön is. Az Állandó Tanács elnevezés nem fejezi ki a lényegét, jobb, ha nevén nevezzük, tehát elnökségnek. De e téren érdemi javaslatot is megfogalmaztam. Nevezetesen azt, hogy a megszűnő ügyvezető elnökségi delegáltak helyett kapjanak Állandó Elnökségi/Állandó Tanácsi tagságot az RMDSZ megyei tanácselnökei, illetve megyeközponti városokat vezető polgármesterei. A javaslat célja, hogy az emberek mindennapjait ismerő, komoly mozgástérrel rendelkező önkormányzati politikusok helyet kapjanak az RMDSZ vezetőségében. Jelenleg csak én vagyok ott önkormányzatisként mint OÖT elnök. Az önkormányzati szféra jelenti az RMDSZ alapját, ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a vezetőségben, mint amiben eddig részesült. Harmadik javaslatommal tulajdonképpen csatlakoztam ahhoz a Háromszékről jövő kezdeményezéshez, amely regionális RMDSZ szervezetek létrehozását, közöttük egy székelyföldi RMDSZ szervezet létrehozását célozza. Egy olyan országban, ahol élesen elkülönülő regionális jellegzetességek vannak, a politikai struktúrában is hangsúlyt kell ennek a jellegnek adni. Én követendő példának tartanám az RMDSZ szempontjából az osztrák illetve svájci pártokat. Ott képesek sikerrel ötvözni az országos és regionális struktúrákat. Jó lenne, ha mi is tanulnánk tőlük e téren. Negyedik javaslatom pedig arra vonatkozott, hogy alapszabályzat feloszlatási lehetőséget biztosítson az Állandó Tanácsnak/elnökségnek, ha egy alapszervezet lefagy, nem működik, illetve súlyosan veszélyezteti az RMDSZ politikáját. Szórványban olyan helyzetre is volt példa, hogy a magyar elnök román nemzetiségű tagok toborzásával lett elnök. Szóval lehetnek olyan szituációk, amelyek csak radikális intézkedésekkel orvosolhatóak. Az ötlet egyébként a Fidesztől származik. Az önkormányzati választások előtt néhány hónappal feloszlatták és újjáalakították számos nagy taglétszámú alapszervezetüket, ahol azt látták, hogy nem halad jól a választási felkészülés, illetve ahol belháború dúl. Vannak helyzetek, amikor gyorsan kell lépni, cselekedni. Az RMDSZ-ben ez eddig nem volt szokás, de változik az a környezet, amelyben élünk és dolgozunk, adaptálódni kell az új kihívásokhoz. A ma hatályos alapszabály elfogadásának idején még nem volt rivális magyar párt, időközben átalakult a politikai mező. Ezért tartanám fontosnak javaslataim elfogadását" - osztotta meg elképzeléseit a Hargita megyei tanácselnök. Kertész Melinda, Transindex.ro 2010. december 7.Kelemen Hunor az új magyar pártról„Tőkésék a politikai szétverés eszközei" Szombaton Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyűlése határozatot fogadott el egy új erdélyi magyar párt létrehozásáról, Erdélyi Magyar Néppárt névvel. Kelemen Hunor művelődési minisztert kérdezte a Népújság. – Tőkés László már egyszer Toró Tiborékkal alakított pártot, miután elhagyták az RMDSZ-t. Ez volt a Magyar Polgári Párt: onnan is kikoptak. Ez egy újabb pártalakítási kísérlet, és akik most útjára bocsátják, ezzel azt bizonyítják, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem tudják, nem képesek és nem hajlandók egy egységes szervezeten belül képviselni, tulajdonképpen szét akarják verni, ahogy ezt megtették mások Szlovákiában, Kárpátalján, Délvidéken. Ők csupán a politikai képviselet szétverésének eszközei. Ezt nem ismerték fel, mert nem akarnám azt hinni, hogy szándékosan csinálják. Akkor, amikor néhány hónappal ezelőtt pártalapításról beszéltek, mi próbáltuk figyelmeztetni, hogy nem ez az útja az egységes képviseletnek. Nem lesz jó sem az erdélyi magyarságnak, sem Magyarországnak, ha képviselet nélkül marad az erdélyi magyarság. Kiszolgáltatottabbá, manipulálhatóbbá válik. Azt mondtuk, az RMDSZ képes arra az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon keresztül, hogy biztosítsa a képviseletet, ahogy megtette az európai parlamenti választásokon is, amikor Tőkés Lászlót a lista élére tette. Ezt később is képesek lennénk megcsinálni, de ők úgy gondolják, hogy politikai pártként sokkal jobban, sokkal többet tudnak majd a tárgyalásokon elérni. Úgy gondolják, hogy ők az abszolút igazság birtokosai. Téves. Azt gondolom, hogy az, amit tesznek, saját egyéni érdekeiket szolgálja, mást semmit, biztosan nem az erdélyi magyarság érdekeit. – Mit jelent a saját érdek: lesz egy párt, lesz elnöke, de az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete például a parlamentben? – Amikor nekünk az 5%-os küszöböt el kell érnünk, ezt nem tudjuk figyelmen kívül hagyni, akkor minden olyan új pártnak a megjelenése a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ mellett, amely szavazatokat akar szerezni, csak arra alkalmas, hogy kiessünk a parlamentből. Nem értem Tőkéséket, akiknek megvan a politikai tapasztalatuk, képesek felelősen gondolkodni, hogy nem látják, mi történt Szlovákiában, Kárpátalján, s szerte a Kárpát- medencében és hogy bírnak eszközei lenni annak, hogy a képviseletet kockáztassák, veszélybe sodorják. – Az RMDSZ-nek vannak-e elgondolásai, eszközei, valamiféle stratégiája, hogy megpróbálja meggyőzni, tárgyalóasztalhoz ülni, esetleg jobb belátásra bírni az EMNT-t? – Mi mondtuk, hogy össze kell hívnunk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot még az év vége előtt, s össze is fogjuk hívni, úgy, ahogy a legutóbbi tárgyaláson megbeszéltük. Nyilván ezek a dolgok ott terítékre kell kerüljenek, mi azt ajánljuk, hogy az EMEF-en belül minden olyan kérdésre találjunk politikai megoldást, amely biztosítja az egységes képviseletet a törvényhozásban, az önkormányzatokban, az Európai Parlamentben. Úgy gondolom, megvannak erre az eszközeink, megvan a tapasztalatunk és a szándékunk. A másik fél részéről is ugyanilyen nyitottságot várunk. Azt gondolják, ha politikai pártot bejegyeztetnek, akkor „erőből" tudnak tárgyalni az RMDSZ-szel szemben. Az is igaz, hogy ők ebben a pillanatban arra készülnek, hogy a Magyar Polgári Pártnak a tanácsosait, polgármestereit az új pártba beszippantsák, ezt már többen jelezték. Elsősorban arra számítanak, hogy a Magyar Polgári Pártnak átveszik az aktíváját, megpróbálják természetesen az RMDSZ-ből is meggyőzni azokat, akikről úgy gondolják, hogy meggyőzhetők. Ezt én téves útnak tartom. Többször mondtam, s mondom még egyszer, még tízszer, hogy az erdélyi magyarság esetében a kettő is kevesebb mint az egy, a három aztán még kevesebb, és tulajdonképpen az ő felelősségük lesz teljes egészében a megosztás fokozása, s napirenden tartása. Mi Tőkés Lászlónak 2009-ben, a parlamenti választások előtt úgymond, baráti jobbot nyújtottunk, ezt kívántuk tenni a következő választásokon is azokkal, akik az erdélyi magyar közösséget a politikában akarják szolgálni. – Ha az újabb baráti jobbot elutasítják, mi történik? Az, ami például a Felvidéken? – Nem vagyok jós, de az esetleg képviselet nélkül maradó közösséget féltem. Mert ebben az országban, ebben a régióban minden visszafordítható. Erre rengeteg példa van, akár Romániában is, amiket eddig sikerült fékezni vagy leállítani, hogy valósággá váljanak a szélsőjobb vagy imitt-amott a liberálisok vagy akár a szociáldemokraták kezdeményezései. Ez egyik napról a másikra valósággá válhat, és nem fogja tudni megakadályozni sem egy volt püspök, sem egy európai parlamenti alelnök, sem egy más ország kormánya. Amit ebben az országban elértünk, azt mind azért értük el, mert itt voltunk, egységesek voltunk, következetesek voltunk. Ezt nem Magyarország, nem Brüsszel érte el, nem a volt püspök és parlamenti alelnökök Brüsszelből, hanem azok az emberek, akik megbíztak az RMDSZ-ben és akik az RMDSZ képviselőit húsz éve folyamatosan parlamentbe, önkormányzatokba küldték. Ezt továbbra is el kell érni. – Gondolja, az erdélyi magyarság bölcsebb lesz semmint engedjen a megosztási szándéknak? – Azt gondolom, hogy igen. Az erdélyi magyarok eddig is bölcsen döntöttek, eddig is a közösség érdekeit vették figyelembe és ezután is ezt fogják figyelembe venni. – A szombati Szövetségi Képviselők Tanácsán bizonyára napirendre kerül a dolog ... – A testület természetesen megvitatja, el tudom képzelni, hogy lesz egy állásfoglalás. Azt hiszem, ez indokolt is. – Ez azt jelenti, hogy a labda az EMNT térfelén van. – Ha új pártot akarnak bejegyezni, akkor nyilván náluk van a labda. Nem mi akarunk pártot bejegyezni, mi csak azt mondtuk és arra hívtuk fel a figyelmet, hogy mennyire veszélyes játékba kezdtek. Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely) 2010. december 10.Verestóy Attila megerősítené az udvarhelyszéki RMDSZ-tKétéves elnöki mandátumot kapott tegnap az udvarhelyszéki RMDSZ élén Verestóy Attila szenátor, aki az augusztusban tisztségéről lemondott Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármestert váltja a tisztségben. Kétéves elnöki mandátumot kapott tegnap az udvarhelyszéki RMDSZ élén Verestóy Attila szenátor, aki az augusztusban tisztségéről lemondott Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármestert váltja a tisztségben. „Olyan idők következnek, amikor szükség lesz az összefogás erejére. Erősítenünk kell Udvarhelyszéken az RMDSZ-t, hiszen az utóbbi időben teret veszítettünk” – fogalmazta meg céljait Verestóy, aki mostani mandátumával tulajdonképpen „visszaszerezte” azt a tisztséget, amelyet 1997–2007 között már betöltött. A székelyudvarhelyi Művelődési Házban megtartott tisztújításon a 372 küldött adta le szavazatát, 335 igennel, 23 nemmel voksolt, 14 szavazócédulát pedig érvénytelennek nyilvánítottak. A küldöttgyűlésen meghívotti minőségben részt vett a másik két széki szervezet elnöke, a gyergyói Bende Károly és a csíki Borboly Csaba, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, művelődésügyi miniszter is. A szenátor egyébként igen erős támogatottsággal indult, hisz huszonkét udvarhelyszéki település RMDSZ-szervezete és az Udvarhelyszéki Önkormányzati Tanács is őt javasolta az elnöki tisztségre. Bunta augusztusi lemondása következtében a tisztújítás megszervezését az RMDSZ ügyvezető elnöksége vette kézbe, és október 27-én kinevezte a küldöttgyűlés előkészítésével és lebonyolításával megbízott koordináló testületet, a bizottság néhány nap alatt a tisztújítás időpontját is rögzítette. Az elmúlt öt hét a tisztújítás előkészítésének jegyében zajlott, 26 udvarhelyszéki településen szerveztek küldöttjelölő gyűléseket. Baloga-Tamás Erika, Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. december 10.Markó Béla válaszút előttAz RMDSZ elnöke holnap Marosvásárhelyen jelenti be, hogy megőrizné-e tisztségét Fordulatot hozhat az RMDSZ-ben a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) holnapi ülése: Markó Béla szombaton, Marosvásárhelyen jelenti be, megpályázza-e újra a szövetségi elnöki tisztséget a februári kongresszuson. Ha a politikus a visszalépés mellett dönt, megnyílik a terep a többi elnökjelölt számára, ha a folytatás mellett, akkor újraválasztása biztosra vehető. Az RMDSZ-ben azonban már kész tényként kezelik, hogy Markó Bélának nem áll szándékában megpályázni a tisztséget. A posztját 18 éve betöltő politikus a lapunknak adott legutóbbi interjúban ezt nem erősítette meg. Akkor türelmet kért, és az ígérte, a marosvásárhelyi SZKT-ülésen egyértelműen nyilatkozni fog arról, mit gondol a további szerepéről. Markó Béla várhatóan az ülés kezdetén, politikai beszámolójának végén jelenti be döntését – tudtuk meg tegnap Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Az ügyvezető alelnök tájékoztatása szerint az SZKT tagjai a kongresszus megszervezésével kapcsolatos kérdésekről is döntenek: a küldöttek számáról, területi és testületi megoszlásuk algoritmusáról, jelölésük módjáról. Mint ismert, egyetlen politikus, Eckstein-Kovács Péter jelentette be, hogy Markó Béla döntésétől függetlenül az RMDSZ elnöke szeretne lenni. Borbély László környezetvédelmi és Kelemen Hunor kulturális miniszter csak az SZKT ülésén kívánja hivatalosan bejelenteni, megpályázza-e a tisztséget a nagyváradi kongresszuson. Borbély László ezt korábban újságírói kérdésre válaszolva egy kolozsvári sajtótájékoztatón közölte. Kelemen Hunor a köztelevízió magyar adása Sajtóban című legutóbbi műsorában beszélt jelöltségéről. A művelődési miniszter közölte, döntésének hivatalos bejelentésével megvárja az SZKT ülését, ám elismerte, már tárgyalt az RMDSZ területi szervezeteivel az esetleges támogatásukról. Hozzátette, az eddigi konzultációk alapján öt, nagyobb szervezet támogatná, ha megpályázná a tisztséget. Leszögezte, hogy a jelöltségről szóló bejelentésekor nemcsak a megmérettetésen való részvétel tényét akarja közölni, hanem javaslatokkal áll elő az RMDSZ alapszabályzatáról, működéséről. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. december 10.Jobban szeretem a stabilitástMit gondol arról a kettősségről, hogy miközben az RMDSZ a PD-L koalíciós partnere a kormányban, a Szövetségen belül sokan élesen Bãsescu- és Boc-ellenesek, több megyét pedig a jelenlegi parlamenti ellenzékkel koalíciót alkotva vezet a magyar érdekvédelmi szövetség? Nem meglepő sem a Bãsescu-ellenesség, sem a Boc-ellenesség, ugyanis a szövetség és annak vezetői, többek között Markó Béla szövetségi elnök, többször figyelmeztettek a Bãsescu-féle magatartás, a Bãsescu-féle politika negatívumaira. S azzal sem mondok újat, hogy az RMDSZ kényszerpályát jár be a jelenlegi kormányzati szerepvállalással, ugyanis az előző kormányzati ciklus végén döntenünk kellett arról, hogy ellenzékbe vonulunk korábbi szövetségeseinkkel együtt, vagy kormányon maradunk, ezáltal egyrészt megpróbálva féken tartani a számunkra kedvezőtlen folyamatokat, másrészt a kormányzati pozíciókat kihasználva ledolgozni a magyarok által lakott térségek, így a Székelyföld évtizedes gazdasági hátrányát, fejlesztésre szánt kormánypénzeknek az ide irányításával. Tehát két rossz közül a kisebbiket Közel egy éve van kormányon az RMDSZ. Hargita megye szempontjából hogyan vonná meg e jelenlét mérlegét? Bár a gazdasági világválság következményei vidékünkön is érezhetők, s ennek következtében csökkentek a megyébe irányított pénzöszszegek is, a kormányzati szerepvállalás mégis jelentős források mozgósítását teszi lehetővé. Azt mindenki tudja, hogy például a Hargita megyei oktatási infrastruktúra fejlesztésére több pénz érkezett az elmúlt kormányzati ciklus alatt, mint a rendszerváltás óta addig eltelt időben. Nos, ha ezeknek a pénzeknek a nagyságrendje és érkezésüknek üteme ritkult is az előző ciklushoz képest, a trend még mindig kedvező. Tehát, hogy a kérdésére válaszoljak: a mérleg pozitív. Hogyan látja az ország politikai közeljövőjét, meddig bírja még ez a koalíció, mit lehetne tenni a kormányzati stabilitásért, s hogyan alakul az RMDSZ jövőbeni szerepe a kabinetben? Sok összetevője van a kérdésnek, de a mi helyzetünk viszonylag egyszerű: addig kell kormányon maradni, amíg az a közösségünk javát szolgálja, ugyanis a kormányzás nem cél, hanem eszköz. S hogy meddig bírja a koalíció? Jóslatokba nem bocsátkozom, mert nem vagyok jós, hanem politikus. Sőt: kisebbségi politikus, aki kisebbségi közössége javát kell hogy szolgálja. S mint ilyen, jobban szeretem a stabilitást, a tervezhetőséget. Úgy tűnik, mintha mindenki mindent egy lapra, a tanügyi törvényre tenne fel. Hogyan lehet majd ebből a konfliktushelyzetből kijönni? Lehet, hogy úgy tűnik, a tanügyi törvényen áll vagy bukik minden, hogy egy lapra tettünk fel mindent, de a valóságban ez nem így van. Mint már mondtam, kormányzati jelenlétünk közösségünk javát szolgálja, térségünk – a Székelyföld és benne Hargita megye – több évtizedes lemaradást kell behozzon. Ezt pedig csak a kormányzati pénzek ide irányításával lehet elérni. Kérdezze meg bármelyik székelyföldi önkormányzati vezető kollégámat, megyei tanácselnököt vagy polgármestert, s meggyőződik állításom igazáról. A tanügyi törvény körüli politikai vita pedig azt jelzi, hogy menynyire fontos közösségünk számára a jogszabály elfogadása, ennek érdekében pedig bevetünk minden politikai eszközt. Közösségünk érdeke viszont az, hogy a törvény, annak a kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásai ne váljanak a politikai csatározások témájává, a törvény, elfogadása után – történjék az bármilyen eljárással –, legyen hosszú életű. Február végén Nagyváradon tart kongresszust az RMDSZ. Ha eltekintünk most a személyi kérdésektől, miről kellene Váradon vitázni, s a szervezet politikáján mit kellene változtatni az eddigiekhez képest? Az RMDSZ alapszabályán álláspontom szerint végig kellene vezetni azokat a módosításokat, amelyek szükségesek. Az RMDSZ-en belül én notórius módosítóként vagyok számon tartva. Vannak nyolc éve általam szorgalmazott módosítások, van négy éve általam szorgalmazott javaslat, és van olyan ezek közül, amely úgy tűnik, bekerül a végleges szövegbe. Markó Béla mind ez idáig nem vallott színt arról, hogy marad-e vagy nem vállal újabb mandátumot. Ön mit tanácsolna az elnöknek? Nem színvallás kérdése az, hogy hivatalban marad-e a szövetségi elnök vagy távozik posztjáról, ugyanis a kongresszus hatásköre megválasztani a szövetségi elnököt. Most inkább az a kérdés, hogy kik közül választhat majd a kongresszus, ugyanis hiába akarnánk megválasztani egy olyan személyiséget, aki nem akar RMDSZ-elnök lenni. Markó Bélát pedig annál jobban tisztelem, mint hogy a sajtón keresztül adjak neki tanácsokat. Egyébként én már hónapokkal ezelőtt nyilvánosan kijelentettem, hogy ha Markó Béla elnöknek indul, akkor én őt támogatom. Ha nem indul, akkor szerintem nyílt verseny lesz, remélem, minél több versenyzővel. A lehetséges utódok között szerepel Kelemen Hunor, akit már láthatóan régóta készítenek e szerepre; bejelentette indulását Eckstein-Kovács Péter; fontolgatja ugyanezt Borbély László; hallani Frunda Györgyről is; a partiumiak szóba hozták Cseke Attilát. Mit gondol erről a névsorról, van-e Hargita megyének e tekintetben opciója? Ez a felsorolás lefedi az RMDSZ-t területileg, és generációs szemszögből is széles a paletta. Ahogy mondani szokták, ez egy jó felhozatal. Nyilván nem lehet eltekinteni az RMDSZ-elnök személyétől, ugyanis az karizmatikus politikus kell hogy legyen, olyan személyiség, aki integrálni tudja a romániai magyar társadalomban gerjedő folyamatokat, az e folyamatok élén álló embereket, a különböző politikai irányzatokat, ugyanakkor partnerként tudják elfogadni őt az RMDSZ-en kívüli politika képviselői, a magyarországi politikum és nem utolsósorban a hazai román politikai elit. A személyi kérdést e kritériumrendszernek kell alárendelni. No meg annak, hogy az RMDSZ csúcsvezetése a Székelyföld-politika elkötelezettje legyen. De számomra – mint egyszerű RMDSZ-tag, mint önkormányzatis számára – az a fontos, hogy mi lesz benne az új alapszabályban. Én most erre koncentrálok elsősorban. Az elnökjelöltek tekintetében meg várjuk meg, mit tesznek le az asztalra, utána lehet majd őket minősítgetni, rangsorolni. Miért nincs nyitott vita ezekről a személyi kérdésekről az erdélyi társadalomban? Valószínűleg azért, mert nem a személy a fontos – noha egy-egy személyiség jelenléte meghatározó –, hanem az általa képviselt eszmeiség. Az erdélyi társadalmat pedig jobban érdekli az RMDSZ politikája, annak eredményessége, mint az, hogy ki áll az RMDSZ élén. Az embereket nem érdekli a politika boszorkánykonyhája, hogy ki kinek az embere, mi miért történik, őket az érdekli, mi az eredmény. És ez jól is van így. Húsz év alatt a társadalom felnőtt, megérett, kijózanodott, nem a szavak, hanem a tettek alapján dönt. Gyakran elhangzik az a kifejezés, hogy hargitai lobbi az RMDSZ-en belül. Milyen erős ez a lobbi, s mit szeretne elérni? A politika egyik eszköze a lobbi, s politikusok lévén, a mi eszköztárunkban is szerepel. Kérdéséből azt szűröm ki, hogy a sajtó felfigyelt a mi sajátos érdekeink érvényesítésére irányuló tevékenységünkre, ami azt jelzi, hogy jó úton járunk. Vannak-e javaslatai az RMDSZ alapszabályzatának a módosításához? Igen. Számos javaslatom van. Javaslataimat alátámasztó indoklásomat is megjelentettem a sajtóban, egyedüliként az RMDSZ-ben. A Transindex lehozta e témában írott nagyobb lélegzetvételű dolgozatomat. Ezen módosítások lényegüket tekintve arra irányulnak, hogy az RMDSZ bázisát képező önkormányzatisok, tehát polgármesterek, megyei tanácselnökök nagyobb beleszólást nyerjenek a döntéshozatalba, nagyobb legyen a befolyásuk, mint amilyen eddig volt az RMDSZ-ben, és hogy jobban megjelenjenek a regionális érdekek a döntéshozatalban, mint ahogy az eddig történt. Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2010. december 11.Markó visszavonul, Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter indul az elnöki tisztségértNem kívánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjára a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla - jelentette be maga a szövetség elnöke szombaton Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó Béla - aki tizennyolc év óta tölti be a tisztséget - hozzáfűzte: nem akarja távol tartani magát a politikától. Úgy vélte: tapasztalatait az RMDSZ hasznosítani tudja az erdélyi magyar közösség javára. Az SZKT-n Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter is bejelentették: megpályázzák a szövetség elnöki tisztségét. Kelemen Hunor kifejtette: megválasztása esetén csapatmunkára törekedne. Sokszínű RMDSZ-t akar - mondta -, amely meghallgatja az emberek problémáit, s ezekre megoldásokat talál. Ez viszont csak alapos szervezéssel valósítható meg - tette hozzá. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója is megerősítette, hogy versenybe száll majd februárban az elnöki posztért. Markó Béla a saját jövőjére vonatkozó bejelentés előtt politikai beszámolót tartott, amelynek egyik legfőbb gondolata az volt, hogy az RMDSZ-t nem a politikai ideológiák tartják egybe. Szerinte a romániai magyarságnak egy szövetségben van a helye. Nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy az erdélyi magyar közösségnek több pártra kellene szakadnia. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-ben soha nem lesz teljes támogatottsága egy-egy politikai áramlatnak, például a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata, vagy a liberális szemléletnek. Úgy vélte: az RMDSZ-t a magyar identitás, az anyanyelvű oktatás, valamint az a cél tartja össze, hogy megteremtsék a különböző autonómia-formákat. Markó szerint az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségként kell léteznie, vitákkal, éles véleményütköztetésekkel együtt. A hallgatóság figyelmébe ajánlotta a felvidéki és a kárpátaljai példát, megállapítva, hogy az ottani magyar politikai elit pártokra osztotta önmagát, és emiatt az ott élő magyarság képviselete „elerőtlenedett, elvesztette korábbi befolyását”. Markó kifejtette: „irritálja és zavarja” az a sokszor hallható bírálat, miszerint az RMDSZ már „mindenkivel” volt szövetségben Romániában. Hozzátette: Magyarországon is rosszallják egyesek, hogy az RMDSZ minden magyarországi demokratikus párttal képes volt kialakítani jó politikai viszonyt. „Az elmúlt húsz év legfőbb tanulsága az, hogy az RMDSZ minden demokratikus erővel együtt tudott működni a romániai magyarság érdekeiért, és ez Magyarország viszonylatában is így van” - hangoztatta a szónok. Markó későbbi felszólalásában emlékeztetett: Romániában és külföldön egyes személyiségek azt tekintik legfőbb bűnének, hogy nem engedett beleszólást számukra az RMDSZ életébe. Markó bírálta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőit, akik egy új romániai magyar pártot létrehozásán munkálkodnak. Krónika (Kolozsvár) 2010. december 11.BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐLMi történt az SZKT-n, ahol Markó bejelentette: nem indul újabb mandátumért? Rég nem láttunk ennyi őszintén megilletődött embert az RMDSZ-ben. A trónkövetelők felálltak: ők Eckstein-Kovács Péter és Kelemen Hunor. Az átlagosnál jóval nagyobb médiafigyelem, néhány megható pillanat és meglepően sok egybehangzó felszólalás jellemezte a szombati SZKT-t, melyen Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette: 18 év után nem kíván újabb mandátumért indulni a februárban megtartandó RMDSZ-tisztújításon. Az elnök régóta lebegteti visszavonulását, és korábban megígérte: a szombati SZKT-t világos választ ad arra a kérdésre, hogy indul-e vagy sem. A potenciális elnökjelöltek egy része szintén erre az SZKT-ra ígérte bejelentését arról, hogy indul-e az elnöki székért. Éppen ezért Markó politikai tájékoztatója, valamint a beszéd végére várt bejelentése képezték az SZKT legfontosabb pillanatait. Az elnök beszéde kevésbé aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozott, mintha inkább a 18 év politikai tapasztalatának összegzése, néhány tanulság megfogalmazása lett volna a cél. Az utóbbi idők kormányzati döntéseivel – a közalkalmazottak fizetésének csökkentésével, a GYES átalakításával – és az azokról való belső vitákkal példázta az RMDSZ-en belül létező ideológiai sokszínűséget. Elmondta, bár kimutatható, hogy egyes RMDSZ-politikusok felvetései egyik vagy másik ideológia mentén lettek megfogalmazva, az RMDSZ-t nem az ideológiák tartják össze, hanem az, hogy miképpen lehet az országban a többséggel egyenlő, méltányos helyzetet teremteni a magyarság számára. Bárki akar ráhúzni egy ideológiát az RMDSZ-re, az valójában pártokká akarja szakítani a szervezetet – mondta, majd hozzátette: a kárpát-medencei magyarság pártalapítási kísérleteinek tanulsága az, hogy a magyarság mindenhol meggyengül, veszít befolyásából. Az EMNT pártalapítási szándékára reagálva elmondta, nem örül annak, hogy egyes RMDSZ-es politikusok úgy nyilatkoztak: segítenék a párt bejegyzését. Mindenkinek joga van pártot alapítani, csakhogy ez nem jogi, hanem erkölcsi, politikai, távlati kérdés – fogalmazott. Ami a maga 18 éves mandátumát illeti, Markó visszaemlékezett, 1992-1993-ban, amikor megválasztották, az RMDSZ kettészakadni látszott, a táborok egyenlő arányban feszültek egymásnak. Éppen ezért egy olyan személyt kerestek az elnöki tisztség betöltésre, aki képes elfogadtatni magát a különféle táborokkal, és aki garantálni tudja, hogy az RMDSZ nem szakad szét. "Az én szerepem nem ideológiai jellegű – egy vezető nem teheti meg, hogy jobb- vagy baloldali legyen" - mondta az elnök, és hozzátette, az RMDSZ története – bár személyeken múlik – nem személyes jellegű. Az SZKT-képviselők székeikből felállva, elérzékenyülve tapsolták Markó bejelentését, miszerint nem indul újabb mandátumért. Az elnök szemlátomást megkönnyebbülve ült le az első sorban levő helyére. Szabó Ödön a Tulipán frakció nevében felszólalva azt emelte ki, hogy az RMDSZ el kell tudja mondani: nélkülük a GYES-t egy évre csökkentették volna, a kisnyugdíjasok egészségügyi biztosítási járulékot kellene fizessenek, sok minden rosszabb lenne. Az RMDSZ szerepe biztonsági övhöz hasonló: nem túl kényelmes, azonban ütközés esetén életet ment. Tamás Sándor a Székelyföld frakció nevében arra a kérdésre próbált válaszolni, hogy milyen irányba kell tartson 20 év után az RMDSZ, továbbá milyen személy kell legyen az, aki a legmagasabb szinten képviseli azt? A megyei tanácselnök szerint az utóbbi két évtized építkezését folytatni kell: cél a nemzeti identitás megerősítése, újratermelése, az önálló, teljes értékű erdélyi magyar társadalom kiépítése. Az erdélyi magyarság egy része a székelység: őket az utóbbi években sikerült megjeleníteni a nagypolitika színterén. Ha az elmúlt 20 év a nyelvi jogok kibővítésével telt el, a következő két évtized a régiókról fog szólni, nem csak Székelyföldön, hanem a Partiumban is. Bukarestben, Budapesten mindig lesznek fontosabb ügyek – kell legyen egy olyan hely, ahol mi vagyunk a legfontosabbak: ez Székelyföld. Lakatos Péter a Partium frakció képviselőjeként azt mondta, Markó gondolkozhatna még egy mandátumon, hiszen szava van úgy külföldön, mint belföldön. A képviselő egy, Traian Basescuval folytatott vitát idézett fel a GYES-törvénnyel kapcsolatban, ahol az államelnök Markó érveit hallgatván végül beadta a derekát. Kelemen Atilla, a Novum Forum frakció nevében elmondta, a jelenlegi súlyos helyzetben Markó Béla bejelentése még súlyosabbnak hat. A politikus szerint hiányozni fog az elnök higgadtsága, önmagát emésztő, de a jó útra mindig rátaláló stílusa. Kelemen szerint ugyanakkor az RMDSZ-ben van elég erő az utódlást megoldani, a már megkezdett, romániai és magyarországi pártoktól független utat továbbvinni. Winkler Gyula, a Szórvány frakció nevében beszámolt arról, hogy Brüsszelben mennyire kevéssé hatékony a két felvidéki, MKP-színekben EP-képviselői mandátumot nyert politikus munkája úgy, hogy pártjuk már nincsen jelen a szlovákiai törvényhozásban. Winkler szerint az RMDSZ alapszabályzatának az alakulása a kulcskérdés ebben a pillanatban: az erdélyi magyarság durván egyharmada szórványban, egyharmada vegyes vidéken, további egyharmada pedig tömbmagyarságban él. Amennyiben sikerül olyan irányban módosítani az alapszabályzatot, hogy az mindhárom kategória számára elfogadható legyen, akkor az RMDSZ a továbbiakban sem lesz bukaresti vagy budapesti pártokhoz annektálható. Eckstein-Kovács Péter az új párt alapításának kérdéséhez hozzászólva elmondta, nagy hiba megosztani az erdélyi magyar szavazókat: ha három párt küzd egymással, akkor igencsak kérdéses az 5%-os parlamenti küszöb elérése. Ugyanakkor szerinte az RMDSZ-nek be kell látnia, hogy versenyhelyzetben van, valamint, hogy az RMDSZ-nek is vannak hibái. A szabadelvű politikus szerint cél lenne visszahozni az RMDSZ-be azokat az embereket, akik fásultak, kiábrándultak a politikából. Ami a kormányzati részvételt illeti, Eckstein szerint egyértelmű, hogy az erdélyi magyarok azt várják el az RMDSZ-től, hogy kormányzati tényező legyen. A politikus szerint ugyanakkor a parlamenti küszöb átlépése a legfontosabb prioritás, ami minden mást felülír – és e tekintetben érdemes elgondolkozni a kormányzati szerepvállalás értelmén. A politikus ezután bejelentette, indulna az RMDSZ-elnöki tisztségért, amennyiben úgy látja, támogatottsága van. „Az RMDSZ legfőbb értéke a gerincesség. Ezt szentül tovább viszem” – fogalmazott, hozzátéve, Markó Bélának méltó helyet kell találni a szervezetben. Korodi Attila szerint az elnökválasztás miatt az RMDSZ a következő 2-3 hónapban eddig nem tapasztalt izgalmak elé néz. Fontos az új elnök megválasztása, egy pragmatikus program, valamint egy egységet teremtő alapszabályzat elfogadása. Ugyanakkor arra is vigyázni kell, hogy a politikai ellenfelek ne használják ki ezt az időszakot – mondta. Kelemen Hunor felszólalását azzal kezdte, hogy ez elmúlt egy év az RMDSZ történetének talán legnehezebb éve. A kormányzás nem azért nehéz, mert az RMDSZ nem tud kormányozni, hanem azért, mert a gazdasági válság miatt nagyon nehéz olyan döntéseket hozni, melyek a többség támogatását bírják. Az RMDSZ számára ebben az időszakban prioritás az elesettek, szegények védelmezése, hiszen tudni lehet, hogy az RMDSZ szavazóbázisának fele vidéken él, és nem gazdag. Saját karrierjének állomásait vázolva Kelemen elmondta, 14 éve politizál az RMDSZ-ben. Végigjárta a szervezetben az összes lépcsőfokot, az utóbbi években pedig Markó Béla és Takács Csaba mellett az RMDSZ vezetőségének is tagja volt. Ennek a szakasznak a legfőbb tanulsága, hogy a jó döntések azok, amelyeket többen vitatnak meg – fogalmazott. A kulturális miniszter ezt követően jelentette be, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét, amennyiben a területi szervezetek támogatják őt ebben: a következő hetekben e célból konzultálni fog ezekkel a szervezetekkel. Szerinte az RMDSZ az elmúlt húsz évben meghatározott értékeit úgy tudja megőrizni, ha gyorsan cselekszik, de ugyanakkor megfontoltan dönt. "A magyar emberek problémáira jó válaszokat kell adni, de ezt csak csapatban dolgozva lehetséges" így Kelemen, aki szerint most a társadalomszervezés élvez prioritást. A szövetség alapszabályzatának módosítása kapcsán úgy vélekedett, olyan változtatásokat kell a dokumentumon végrehajtani, amelyek révén az elnökség megerősödik, de ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a megyei elnököket és a platformokat is hangsúlyosabban be lehessen vonni a szövetség vezetésébe. Markó Béla az előtte szólók felvetéseire reagálva tisztázta: ugyan szeretné továbbra is az RMDSZ munkáját segíteni, a szervezetnek azonban más lesz az elnöke. Ő a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja majd befolyásolni a döntéseket, azonban a végső döntés mindig az elnöké lesz. „Egyik nagy bűnöm, hogy osem engedtem, hogy mások diktáljanak” – jelentette ki. S. Z. Transindex.hu 2010. december 12.Nem örülne új pártnak az RMDSZSem Markó Béla, aki februárban már nem indul a szövetség elnöki tisztségéért, sem az arra pályázó két politikus: Kelemen Hunor és Eckstein Kovács Péter nem örül túlzottan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pártalapítási szándékának. Markó Béla a Szövetségi Képviselők tegnapi tanácskozásán kifejtette: az a csoportosulás, amely lérte kívánja hozni az Erdélyi Magyar Néppártot, immár alapított egy politikai alakulatot, a Magyar Polgári Pártot és úgy tűnik, nem igazán alkalmasak arra, hogy politikai szervezetet vezessenek. Emlékeztetett, hogy Tőkés László a magyar összefogással jutott be az Európai Parlamentbe. Mint mondta, a közös listára nemcsak az RMDSZ-nek volt szüksége. Markó Béla nem tartja lehetségesnek, hogy a szövetség együttműködjön az új párttal. Kelemen Hunor szerint egy újabb erdélyi magyar párt megjelenése nem szolgálja az egységes magyar politikai képviseletet és úgy véli, azt a fajta együttműködést kellene folytatni, amit 2008-ban kezdtek el. Az új párt létesítésének szándékát egyáltalán nem támogatja. Eckstein Kovács Péter úgy véli, különböző szervezetekkel együtt lehet működni, ha azonban pártokról van szó, akkor már mindjárt más a helyzet. Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma 2010. december 13.Elnökváltás lesz az RMDSZ élénNem kívánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöki tisztségére a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla. Ezt maga a szövetségi elnök jelentette be szombaton Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó azzal indokolta a döntést, hogy helyet akar hagyni az időközben felnőtt új nemzedéknek, de hozzátette, nem kíván visszavonulni a politikai életből, tapasztalatait továbbra is az RMDSZ javára szeretné fordítani. A tanácskozáson Kelemen Hunor kulturális miniszter bejelentette: megpályázza a szövetség elnöki tisztségét, és így tesz Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekben illetékes tanácsadója is. Hírügynökségeknek nyilatkozva Cseke Attila egészségügyi tárcavezető sem zárta ki, hogy induljon az elnökségért. Kommentátorok, elemzők, bennfentesek és kívülállók hetek-hónapok óta csámcsognak a tisztújító kongresszusra készülő RMDSZ-ben várható fejcserékről, bár egyre kisebb a tétje annak, hogy ki vezeti a húszéves fennállása történetében példátlan népszerűségvesztésig eljutott alakulatot. Az RMDSZ gyakorlatilag annak köszönheti egyelőre még létező, ám egyre csökkenő politikai súlyát, hogy a mindenkori központi román hatalom legitimációs (főleg külpolitikai téren villogtatott) adut lát benne. Ugyanakkor regionális politikai szereplőként több megyei és települési önkormányzatban még alkupozícióban van. Mindazonáltal az RMDSZ csupán egyike a kis romániai politikai versenypártoknak, amely valószínűleg utolsó négyéves parlamenti ciklusát tölti a bukaresti törvényhozásban. A demográfiai adatok, a romániai választási szisztéma és küszöbrendszer, a korrupt kormányokban való folyamatos részvétel, illetve a magyar etnikum körében létező és egyre bővülő politikai pluralizmus mind arra mutatnak, hogy a posztkommunista „érdekvédelmi és közképviseleti szövetség” ellentmondásos, ám kétségtelenül számos romantikusan szép mozzanatot is tartalmazó története a végéhez közeledik. A leghosszabb ideje hivatalban lévő romániai pártelnök, Markó Béla vélhetően tisztában van – már csak politikai rutinja és a bukaresti viszonyok ismerete okán is – a trendekkel, ezért igyekszik a „hatalom és dicsőség” csúcsán visszavonulni, de komoly utódlási harc nem várható. Egyrészt mert már jó ideje készíti elő mitfárerének, Kelemen Hunornak a terepet, másrészt mert a többi jelöltnek nincs akkora támogatottsága a párton belül, hogy indulásuk komolyan lenne vehető. Ugyanakkor az alakulat nevében lévő „demokrata” jelzőt igazolandó mégsem lehet csak úgy egyszerűen kinevezni Kelement elnöknek, ezért le kell játszani a kongresszusi kirakatjátékot. Megfigyelők már korábban úgy ítélték meg, hogy Markó csakis akkor vonul háttérbe, amikor már tudni fogja, hogy olyan valaki kerül a helyébe, akit ő maga tovább irányíthat. Egyelőre senki olyan neve nem merült fel mint lehetséges elnökjelölt, aki más irányt szabna az RMDSZ-nek, mint Markó, az pedig egyértelmű, hogy a leköszönő elnök mindig is Bukarest szája íze szerint szabta meg ezt a bizonyos irányt. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. december 13.SZKT-vastaps Markónak – Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter is megpályázná a szövetségi elnöki széketNem kívánja magát újrajelöltetni az RMDSZ elnöki tisztségébe a februári, nagyváradi kongresszuson Markó Béla. Ezt a szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi marosvásárhelyi ülésén jelentette be. Mint mondta, nem vonul vissza a politikából, és 18 éves RMDSZ-elnöki tapasztalatát továbbra is a szövetség javára fordítaná. „Elhatározásom, miszerint nem indulok egy újabb RMDSZ-elnöki mandátumért, nem jelenti azt, hogy kivonulok a politikából, és főleg a közéletből. Szenátor maradok, és egyelőre a kormányfő helyettese is” – szögezte le a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati, marosvásárhelyi ülésén a sajtónak nyilatkozó Markó Béla. Az RMDSZ elnöke politikai beszámolója végén jelentette be, hogy nem kívánja magát újrajelöltetni az RMDSZ elnöki tisztségébe a februári nagyváradi kongresszuson. Mint hangsúlyozta, az elmúlt 18 évben szövetségi elnökként gyűjtött politikai tapasztalatot továbbra is az RMDSZ javára szeretné fordítani. Markó a szövetség politikai ellenfeleihez intézett ironikos megjegyzésekkel is tűzdelt beszédét, majd bejelentését a küldöttek felállva, vastapssal jutalmazták, egyikük meg is jegyezte: Édesanyám, mit segítsek? Törjek cukrot, hozzak lisztet? A szövetségi elnök éles bírálatai elsősorban a Tőkés László volt püspököt támogató, RMDSZ-en kívüli romániai magyar politikusok pártalapítási szándékát vették célba, de kemény szavakkal illetett Markó egyes RMDSZ-politikusokat is, akik nyilatkozataikban támogatják Tőkéséket. „Édesanyám, mit segítsek? Törjek cukrot? Hozzak lisztet?” – idézte az elnök a Létay Lajos-versike sorait az illetők viszonyulását példázva, ami nem kis derültséget keltett a küldöttek soraiban. „Akik most pártot akarnak alapítani, azok már megpróbálták egyszer. Hányszor kell próbálkoznia valakinek arra, hogy rájöjjön, nem alkalmas arra, hogy erdélyi magyar politikát műveljen?” – tette fel a kérdést. Ami az RMDSZ-elnöki tisztségben töltött elmúlt tizennyolc évet illeti, Markó úgy értékelte: a legnagyobb eredmény, hogy a szövetség mindvégig tisztességgel, szavatartóan, következetesen együtt tudott működni a romániai demokratikus pártokkal, de a magyarországi politikummal is az erdélyi magyar közösség érdekében. Rámutatott: az utóbbi idők kormányzati döntései – a közalkalmazottak fizetésének csökkentése, a gyermeknevelési szabadság átalakítása – és az ezek mentén kialakult belső viták azt bizonyítják, hogy az RMDSZ-en belül ideológiai sokszínűség van. „Ezzel szemben, a nemzeti ügyként kezelt oktatási törvény kapcsán teljes egyetértés volt” – tette hozzé Markó, aki szerint mindez azt bizonyítja: az RMDSZ-t ma sem az ideológia, hanem a magyar identitás kérdései, az autonómiáért folytatott küzdelem tartja össze. „Markó maradjon még!” Nem maradtak el azok az aggódó hangok sem, amelyek a nem Markó Béla vezette RMDSZ közeljövőbeli problémáit vizionálták. Lakatos Péter Bihar megyei elnök kifejtette: „jó volna, ha Markó Béla még egy mandátumot vállalna a szövetség élén, hiszen külföldön is és belföldön is szava van, még Băsescura is tud hatni”. Kelemen Atilla Maros megyei elnök szerint a helyzet nagyon súlyos. “Kint a Kultúrpalota előtt is tüntetnek, Bukarestben is tüntetnek, nagyon nehéz helyzetben van az RMDSZ, ezért bölcsen kell dönteni” – fogalmazott Kelemen Atilla. Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos „megnyugtatta az aggodalmaskodókat” hogy – ha rajta múlik – az RMDSZ nem marad szövetségi elnök nélkül, mert indulni szeretne a tisztségért. „Úgy érzem, vagyok olyan kommunikátor, hogy kifelé és befelé is jól tudjak kommunikálni” – indokolta elhatározását Eckstein. Némi meglepetésre Traian Băsescu tanácsosa arról értekezett, hogy az RMDSZ-nek ki kellene lépnie abból a kormányból, amelynek létrehozásánál köztudottan az államfő bábáskodott, és amely továbbra is élvezi Băsescu támogatását... Kelemen Hunor indul Nem sokkal Eckstein után Kelemen Hunor kulturális miniszter is bejelentette, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. „Tizennégy évvel ezelőtt jöttem a szövetségbe, és lépésről lépésre tanultam. Az elmúlt években Markó Béla és Takács Csaba oldalán ott lehettem a szövetség vezetőségében, és azt láttam, hogy jó döntéseket közösen, érveket megvitatva hozhatunk” – fogalmazta meg „választási programját” Kelemen. Az RMDSZ húsz esztendős tevékenyégéről szólva a miniszter kifejtette: a legnehezebb ez az utolsó év volt. Mint elmondta, az elmúlt időszakban is sokat járta az országot, sok emberrel állt szóba. „Elmondták, hogy milyen RMDSZ-t akarnak: erőset, biztonságot szavatolót, egységeset, megbízhatót, megújulásra készet.” Az ÚMSZ-nek Kelemen Hunor elmondta, elképzelése szerint az RMDSZ döntéshozó szerveit meg kell erősíteni. „Egy politikai szervezet eredményességét abban mérik, hogy hogyan szerepel a választásokon. Erős csapattal kell tovább mennünk, hangsúlyt helyezve a társadalomszervezésre” – magyarázta a miniszter. Mint kérdésünkre – miszerint tervei között szerepel-e az ügyvezető elnökség főtitkársággá való átalakítása és más átszervezések – elmondta, nem a pártszerűségét erősítenék az RMDSZ-nek, de meglehet, hogy a vezetőségi testületeket átnevezik, illetve más hatásköröket adnak ezeknek. Kongresszusi előjáték Az SZKT utolsó napirendi pontjaként az RMDSZ február 26. és 27. között Nagyváradon tartandó tisztújító kongresszusával kapcsolatos határozattervezeteket fogadták el. A kongresszusi mandátumok elosztására vonatkozó szabályokat Kovács Péter ügyvezető alelnök ismertette az időközben megfogyatkozott számú küldöttel. Addigra már a kint tüntető szakszervezetisek is feladták a harcot a csikorgó decemberi hideggel. „Legalább a kétnyelvűséget elértük: lám, a románok magyarul is skandálják az RMDSZ-ellenes jelszavakat” – jegyezte meg az SZKT-nak helyet adó marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt tüntető szakszervezetisek kiabálása hallatán néhány, az előcsarnok bejáratánál cigarettázó küldött. A bejárattal szembeni járdán a délelőtti órákban a Frăţia szakszervezeti szövetség mintegy ötven tagja tiltakozott az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellen. A tüntetők azt hányták a szervezet szemére, hogy megszegte fogadkozásait, miszerint nem fogad el több megszorító intézkedést. „Părăsiţi mostruoasa coaliţie! – Lépjetek ki a szörnyszövetségből!” – állt a kétnyelvű plakátok egyikén. Antal Erika, Salamon Márton László, Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. december 13.Markó Béla nem vállal újabb mandátumotEgyelőre két jelölt indul az RMDSZ elnöki székéért Azt gondolom, egy jó politikus képességeihez az is hozzátartozik, hogy tudja, mikor kell – nem visszavonulni, hanem lehetőséget biztosítani a váltásra. Persze, nem állítom, hogy én jó politikus vagyok, de véleményem szerint a politikai mérlegeléshez és a politikai képességekhez ez is szervesen hozzátartozik. Más megközelítésben pedig lényegében arról van szó, hogy 18 esztendeje vagyok az RMDSZ elnöke – elég sokan és elég sokszor a szememre is vetették. Nem arról van szó, hogy ezekre a szemrehányásokra hallgattam, hanem azt gondolom, hogy ebben a húsz esztendőben felnőttek új politikus-nemzedékek, új szemléletet is kell hozni az RMDSZ-be – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az SZKT hét végi tanácskozásán. A továbbiakban kifejtette: nem arról van szó, hogy az ő nemzedékének abba kell hagynia, ő maga sem akarja a közéleti szereplést abbahagyni, és a politikai jelenlétet sem, de véleménye szerint lehetőséget kell biztosítani arra, hogy új nemzedékek legyenek az RMDSZ élén. Integráló személyre, nem pártpolitikusra van szükség Azt is elmondta, milyen elnököt képzel el: "Olyan politikust szeretnék, aki tovább tudja vinni az RMDSZ jelenlegi irányát, jellegét. Az, hogy én a váltást tartom fontosnak, nem jelenti azt, hogy szeretném, ha az RMDSZ irányt váltana. Az RMDSZ-nek szemléletileg frissülnie, újulnia kell időről időre. Meggyőződésem, hogy ugyanabba az irányba kell tovább mennie. Ez azt jelenti, hogy politikai eszközöket kell használnia a romániai magyar érdekképviseletnek, föl kell használnia a parlamenti, és ha lehetséges, a kormányzati jelenlétet, amennyiben lehetséges, együttműködést kell keresnie a román demokratikus erőkkel. Ezt gondolom további iránynak. A másik fontos dolog, hogy olyan vezetőkre van szükség, akik együtt tudják tartani ezt a szövetséget, és akik tudatában vannak annak, hogy fontos a politikai pluralizmus a szervezeten belül annak érdekében, hogy megmaradjon az egységes képviselet. Tehát egyensúlyt tartani, integrálni képes vezetőre lenne szüksége az RMDSZ-nek, és ha megengedik, nem pártpolitikusra, még oly jó képességű pártpolitikusra sem". A szombati Szövetségi Képviselők Tanácsának fő tétje, amelyet a politikum és a sajtó is ugyanolyan izgalommal várt, az RMDSZ elnökének bejelentése volt, hogy kívánja-e folytatni vagy sem a szövetség vezetését. Az elnök nem vállal újabb mandátumot, így a februári kongresszuson, legalábbis egyelőre, két jelölt indul: Eckstein Kovács Péter elnöki tanácsos, aki már korábban bejelentette szándékát, és Kelemen Hunor művelődési miniszter, aki az SZKT-n tette meg a bejelentést. Az RMDSZ szövetség, és az elkövetkezendőkben is szövetségként kell léteznie Markó Béla politikai tájékoztatójában rámutatott arra, hogy bár az elmúlt hetekben, hónapokban, amióta az RMDSZ kormányzásra vállalkozott, számos kérdésben élesen ütköztek a vélemények a szervezeten belül is arról, hogy az országot válságos helyzetéből mi módon lehetne kiemelni, stabilizálni a gazdaságot. Viták voltak szociális kérdésekben is, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ- ben élesen ütköznek az ideológiailag is jellemezhető alternatívák, hiszen amikor megszorító intézkedésekre került sor, élesen ütköztek az álláspontok. Ezt természetesnek nevezte, mert, mint mondta, "nem tudunk mindannyian kereszténydemokraták, liberálisok vagy szociáldemokraták lenni". Egyetlen kérdés volt, amelyben nem volt vita: az oktatási törvény. Ezek függvényében határozottan állította, hogy az RMDSZ-t nem az ideológia köti össze, hanem 1990 óta az anyanyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, a magyar identitás, az, hogy méltányos helyzetet teremtsenek a romániai magyar közösség számára, illetve hogy létrehozzák a különböző autonómiaformákat. Ha ideológiák szerint akarna az RMDSZ csoportosulni, akkor nem tartaná fontosnak, hogy egyetlen szövetségben létezzenek, s akkor igazuk lenne azoknak, akik pártokra akarják szakítani az RMDSZ-t, vagy be akarják sorolni román pártok mellé vidéki fiókokként, jelentette ki, hozzátéve: az RMDSZ szövetség és az elkövetkezendőkben is szövetségként kell léteznie. Nagy kihívás ez, de ha a Kárpát- medence tapasztalatai alapján fel kell tenni a kérdést, hogy mit választ az erdélyi magyarság: azt, ami a Felvidéken, Kárpátalján történt, vagy megmarad továbbra is egységben. A pártalapítás kísértete járja be Erdélyt Időről időre a pártalapítás kísértete járja be Erdélyt, jelentette ki a továbbiakban, figyelmezteve azokat a kollégáit, akik "lányos zavarukban" megengedően, amolyan "édesanyám, mit segítsek?/ törjek cukrot,/ hozzak lisztet?" stílusban nyilatkoztak az EMNT pártalakítási szándékáról, hogy az "jó, ha többen leszünk, jobban össze tudunk fogni". Az elnök leszögezte: "Jobb, ha elítéljük, mert akik pártot akarnak alakítani, egyszer már megpróbálták. (…) Van két jeles kollégánk, aki hosszú ideig az RMDSZ-ben volt. Miért nem érvényesítették a politikai akaratukat az RMDSZ-ben? Mert a többség más állásponton volt. Aztán miután kikoptak az RMDSZ-ből, egy politikai pártot hoztak létre, s abból is kiütötték őket. Nem tudom, hányszor kell valakinek próbálkoznia, amíg rájön, hogy valamire alkalmas. Attól lehet okos, értelmes, művelt, csak nem alkalmas. Például nem alkalmas arra, hogy erdélyi politikát műveljen, mert az erdélyi politika alapja nem az intolerancia, hanem a tolerancia. Ha erre rájöttek volna a pártalapítók, rájöttek volna arra is, hogy az RMDSZ tett egy nagy lépést ama bizonyos magyar összefogással, ami nem szándéknyilatkozat volt, hanem ennek nyomán lett három képviselője az erdélyi magyarságnak az Európai Parlamentben: két képviselőnk, és még egyvalaki, aki, úgy gondolom, nem RMDSZ-es képviselő, hiszen pártot alakít, és egyszerre két helyen lenni a fizika törvényei szerint elég nehéz". Kijelentette: "Nem akarunk abban segíteni, hogy szétverjük az egységes erdélyi magyar politikát, amelynek van eredménye". A legnagyobb eredménye, jelentette ki, az egységes politika volt, amely döcögött, lassú volt, de volt eredménye. Bárkinek joga van pártot alakítani, de megfontolandónak tartotta a dolgot, mert ez nem jogi kérdés, hanem annál sokkal súlyosabb: erkölcsi, politikai és távlati kérdés, hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely) 2010. december 13.Hogyan tovább, RMDSZ?Hatalmas esélyt jelenthet az RMDSZ számára Markó Béla hét végi bejelentése, mely szerint nem vállal újabb elnöki tisztséget a jövőben. Sokan reménykedve tekintenek a szervezeten belül zajló történésekre, talán-talán most változik valami, lehet, hogy nyitottabbá válik a szövetség, visszafordul választóihoz, a pártosodást felváltja a belső demokrácia megerősítésének folyamata, esetleg megújul az RMDSZ, hiteles arcok érkeznek, másfajta politizálás kezdődik. Az SZKT szombati, könnyhullatással, ölelkezéssel, nosztalgiával, végrendelkezéssel, drámai jelenetekkel tarkított ülésén történtek azonban inkább valamiféle koronaátadást sejtetnek, nem egy igazi verseny nyitányát jelzik. Nyílt titok volt, hogy Markó Béla csak akkor száll versenybe, ha nem látja biztosítottnak védence, Kelemen Hunor győzelmét. Visszavonulása tehát voltaképpen azt jelzi: a háttéralkuk megszülettek, így a sokak által esélytelennek tartott Eckstein-Kovács Péter kivételével nem is jelentkezett senki a megmérettetésre — igaz, meglepetések bármikor történhetnek. De jelenleg talán nem is a leendő elnök személye a legfontosabb. Sokkal jelentősebb, jelzés értékű üzeneteket tartalmaz Markó Béla "utolsó beszéde", melyet az elmúlt tizennyolc év politizálásának egyfajta szintéziseként is értelmezhetünk. Terjedelmes beszámolójában egyetlen szót sem ejtett az esetleges tévedésekről, hibákról, rossz döntésekről, a lehető legelutasítóbb módon viszonyult a Tőkés László és az EMNT által kezdeményezett pártalapítás ügyéhez, kigúnyolta és megfeddte azokat a székelyföldi vezetőket, akik partnerségről, összefogásról beszéltek ez ügyben, erénynek kiáltotta ki az ide-oda csapódást, a mindenkivel való szövetkezést, majd gyakorlatilag az érdekérvényesítés kizárólagos módozatának minősítette a kormányzást. És Markóval jóformán senki sem vitatkozott — Eckstein pedzette csupán, hogy az új párt létrejöttében az RMDSZ sem teljesen ártatlan —, az utána felszólalók csak túllicitálták némely gondolatát, ami azt jelzi, a Markó-doktrína — mely szerint az RMDSZ-en kívül nincs is élet — tovább él a szövetségen belül. Márpedig ez mindenféle reformnak, megújulásnak, irányváltásnak akadálya lehet, függetlenül attól, hogy hívják majd az új szövetségi elnököt. És akkor a korona átadása után könnyen kiderülhet: országot nem is örököl a legkisebb királyfi. Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. december 13.Visszavonul Markó Béla (Eckstein és Kelemen a trónkövetelő)"Nem kívánom jelöltetni magam újabb RMDSZ-elnöki mandátumra" — jelentette be a Szövetségi Képviselők Tanácsának szombati marosvásárhelyi ülésén Markó Béla. Az érdekvédelmi szervezetet tizennyolc év óta vezető szövetségi elnök hangsúlyozta: a politikai életből nem kíván visszavonulni. Az SZKT ülésén egyébként Kelemen Hunor művelődési miniszter bejelentette, hogy a februári kongresszuson versenybe száll a szövetség elnöki tisztségéért, és megerősítette indulási szándékát Eckstein-Kovács Péter. Édesanyám, mit segítsek? A szokásosnál nagyobb érdeklődés övezte az RMDSZ miniparlamentjének szombati ülését: Markó Béla ugyanis erre a dátumra ígérte, hogy tisztázza, vállal-e újabb elnöki mandátumot. Láthatólag nem ez foglalkoztatta a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt tiltakozó több tucat szakszervezeti tagot: ők a kormány megszorító intézkedései ellen tüntettek, és követelték, hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból. Nem véletlen hát, hogy ezzel kezdte politikai beszámolóját Markó Béla, hangsúlyozva: bármikor készek tárgyalni az érdekvédelmi szervezetekkel, de politikai tanácskozás zajlik most, amelyen az RMDSZ-nek is fontos döntéseket kell hoznia. A szövetségen belül az elmúlt években felszínre került ideológiai nézetkülönbségeket, vitákat ecsetelte konkrét példákkal, hangsúlyozva: az RMDSZ-t nem az ideológia köti össze, hanem a magyar közösség identitásának erősítésére, jogainak bővítésére irányuló szándék. Szövetség voltunk, vagyunk, és a továbbiakban is szövetségként kell működnünk — szögezte le, majd a felvidéki, kárpátaljai helyzetet hozta fel annak alátámasztására, hogy miért nem jó, ha pártokra szakad egy kisebbség. Anélkül, hogy megnevezte volna, bírálta Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, "pártalapítás kísértete járja be Erdélyt" — jegyezte meg gúnyosan, de nem úszták meg szárazon azok az RMDSZ-es politikusok sem — többnyire a háromszékiekre célzott —, akik az együttműködés lehetőségét villantották fel nyilatkozataikban. Egyes kollégák "lányos zavarukban" már-már azt mondják, nem is olyan rossz, ha új párt alakul — fűzte hozzá, az Édesanyám, mit segítsek, törjek cukrot, hozzak lisztet? gyermekvers sorait idézve a helyzet illusztrálására. Vastaps, könnyek, testamentum Az elmúlt húsz év tanulságait próbálta összegezni beszédében, hangsúlyozva: erénynek tekinti azt, amivel többen vádolják, hogy a szövetség mindenkivel szövetkezett. A maga mandátumáról szólva Markó felidézte: tizennyolc évvel ezelőtt két, nagyjából egyforma erőt képviselő tábor feszült egymásnak az RMDSZ-en belül, kettészakadni látszott a szövetség, ezért volt szükség olyan vezetőre, aki biztosítani tudta, hogy egységes marad a szövetség. Félelem, szorongás és remény élt benne, amikor átvette az RMDSZ irányítását — idézte fel a kezdeteket, majd bejelentette: nem kívánja jelöltetni magát újabb mandátumra az RMDSZ februári kongresszusán. Hangsúlyozta: büszke az elért eredményekre, az anyanyelvű oktatás kiterjesztésére, a nyelvi jogok bővítésére, a magán- és közösségi javak visszaszolgáltatására, az egységes politikai képviseletre, majd azt is leszögezte: nem kíván visszavonulni a politikai életből, tovább folytatja tevékenységét az RMDSZ-en belül, hiszen "ez az én szervezetem". Hosszan, állva tapsolták az SZKT ülésének résztvevői Markó bejelentését, majd többnyire az általa felvetett témákat folytatták. Szabó Ödön bihari ügyvezető elnök ostorozta igen keményen Tőkést, Lakatos Péter partiumi képviselő arra biztatta, gondolja meg magát, és vállaljon újabb mandátumot, Tamás Sándor háromszéki elnök a Székelyföld kérdésének fontosságát hangsúlyozta, Winkler Gyula EP-képviselő a gazdasági helyzetről beszélt, Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető a hogyan továbbról értekezett, hangsúlyozva: az elnök személyénél fontosabb a csapat, Verestóy Attila szenátor arról szólt, hogy továbbra is meghatározó szerepet kell biztosítani Markónak. A várakozásoknak megfelelően Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó az SZKT plénuma előtt is bejelentette, megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét, amennyiben támogatottságot nyer. Felszólalásában maga is elítélte az EMNT pártalapítási kezdeményezését, hangsúlyozva: nem tesz jót a megosztottság, de elismerte: "megvan a magunk hibája is abban, hogy ide jutottunk". Meg kell nyitni az esernyőt, befogadni azokat, akik belefásultak, eltávolodtak a szövetségtől, és mérlegelni kell a kormányzati szerepvállalást is, hiszen az elsődleges célkitűzés a parlamenti képviselet, amennyiben előbbi ezt veszélyeztetné, akkor érdemes alaposan elgondolkodni a folytatáson — hangsúlyozta. Szerinte az RMDSZ legfőbb értéke a gerincesség, és ő ezt "szentül" továbbvinné. Utolsóként szólalt fel Kelemen Hunor, és — szintén a várakozásoknak megfelelően — bejelentette: a februári kongresszuson versenybe száll az elnöki mandátumért. "Sok egyeztetés után azt mondtam, hogy ez az a testület, ahol döntésemet bejelentem, nem a sajtón keresztül, nem közvetítőkön keresztül üzenem indulási szándékomat" — közölte, miután felidézte: tizennégy évvel ezelőtt jött az RMDSZ-be, lépésről lépésre tanult, és megtapasztalta, hogy jó döntéseket közösen, érveket felsorakoztatva, megvitatva lehet hozni. A változásokról szóló elképzeléseit ismertetve elmondta: az RMDSZ döntéshozó szerveit meg kell erősíteni, a területi elnököknek, önkormányzati vezetőknek, platformok képviselőinek ott kell lenniük a Szövetségi Állandó Tanácsban. "Erős, következetes, szavahihető és önálló RMDSZ-t akarok, amely képes önmagát megújítani, megváltoztatni. Olyan szövetségre van szükségünk, amely meghallgatja az embereket, odafigyel gondjaikra, problémáikra. Meggyőződésem, ha egy befogadó szövetség maradunk, a magyar közösség egységét is meg tudjuk őrizni" — fejtette ki. Ezt követően ismét Markó Béla emelkedett szólásra, Eckstein felvetésére reagálva leszögezte, hogy a parlamenti képviselet sem öncélú, hanem a kormányzás, a döntések befolyásolása a célja. Majd hozzáfűzte: amennyiben az oktatási törvényt nem tudják elfogadtatni, értelmetlenné válik a további kormányzati szerepvállalás. Azt is elmondta, nem kell neki helyet keresni a szövetségben, segíti majd a szervezetet, de a végső döntés az elnöké lesz. "Sohasem hagytam, hogy mások diktáljanak, ez egyik nagy bűnöm" — fogalmazott. Az utána felszólaló Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök már nem is bírta visszatartani könnyeit. "Aki így tud beszélni, annak tiszta a lelkiismerete" — mondta Markó felszólalására utalva, majd átölelte a szövetségi elnököt. Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. december 14.Máris ismertetik álláspontjukat az RMDSZ területi szervezeteiNem fűz nagy reményeket az EMNT az RMDSZ-ben esedékes elnökváltáshoz, ami viszont az MPP szerint a szövetség széttöredezéséhez vezethet. Miközben az RMDSZ területi szervezeteinek többsége Kelemen Hunor támogatására hajlik Eckstein-Kovács Péterrel szemben, Bakk Miklós politológus úgy véli: az alakulat továbbra is a képviseleti hegemónia megőrzésére vagy visszaállítására törekszik majd. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerint várható volt Markó Béla bejelentése, miszerint nem vállal újabb elnöki mandátumot, az RMDSZ elnökének kiléte azonban nem módosítja a nemzeti tanács terveit. „Nem fűzünk nagy reményeket a Markó-korszak lezárulásához, hiszen az új korszak sem kecsegtet semmi jóval, az elnök személyétől függetlenül ugyanis a szövetség politikáját nagyon nehéz megváltoztatni. Szervezeti szövetét rendkívül átitatta a szemléletmód, miszerint a pénzt Bukaresttől várják, ahová azért küldik az embereiket, hogy jóban legyenek az aktuális főnökükkel, és nem azért, hogy törvényi jogrendszert alkudjanak ki a politikai egyenleteket figyelembe véve” – nyilatkozta lapunknak Toró. Hozzátette, az EMNT számára legfeljebb a bizonytalan időre felfüggesztett magyar–magyar párbeszéd, az összefogásprojekt tekintetében érdekes a februári RMDSZ-kongresszus, a Kelemen–Eckstein-párharc kimenetele. Annál is inkább, mivel az EMNT szerint az RMDSZ fontos tényező marad az erdélyi magyar, valamint a román politikában, s az is világos, hogy az autonómiaprogramot csakis a különböző politikai szereplők konszenzusával lehet sikerre vinni. Bakk Miklós politológus a Markó-örökségről, a szövetség várható irányvonaláról – Milyen fejezet zárul le az RMDSZ történetében azzal, hogy Markó Béla 18 év után nem pályázik újabb elnöki posztra az alakulat élén? Ha egyáltalán lehet lezárásról beszélni, miután Markó egyértelművé tette azt is, hogy nem kíván visszavonulni a politikai életből, tehát megmarad a befolyása a felső vezetőségben. – Kétségtelen, hogy minden formátumos vezető karakteres korszakot jelent egy párt életében – és Markó Béla ilyen vezető volt. Visszalépésével megkezdődik egyfajta felülvizsgálata annak az örökségnek, amelyet az RMDSZ-re hagyott, és amelyet a Markó-doktrína néven szoktak emlegetni, anélkül azonban, hogy eddig még sor került volna ennek történeti távlatokat és meghatározottságokat is figyelembe vevő elemzésére. Úgy vélem, a felülvizsgálat nem marad el, de nem lesz drámai, inkább az RMDSZ-nek a doktrínáról való lassú leválására számíthatunk. Maga Markó is azért marad – minden bizonnyal – továbbra is a politikai életben, hogy – túl a konkrét személyes és karrierérdekeken – felügyelje az örökségével való sáfárkodást. – Bekövetkezhet-e – és ha igen, milyen jelleggel – irányváltás az RMDSZ politizálásában, ha Markó Béla pártfogoltja, Kelemen Hunor, illetve ha az „önjáró” politikusként közismert Eckstein-Kovács Péter nyeri el az elnöki tisztséget? Melyik elnökjelölt esélyeit látja nagyobbaknak? – Nem tudjuk még, hány elnökjelölt lesz. Maga a tény, hogy Markó nem vállal újabb jelölést, annak bizonyítéka is, hogy e pillanatban biztosítottnak látja Kelemen Hunor megválasztását, aki a Markó-örökség legbiztosabb továbbvivőjének tűnik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az RMDSZ továbbra is a képviseleti hegemónia megőrzésére vagy visszaállítására törekszik majd. A nyilatkozatok alapján úgy tűnik, Eckstein-Kovács Péter is ezt képviseli, azonban esetleges elnöksége alatt – ami viszont kevéssé valószínű – sokkal hamarabb bekövetkezne az, hogy elfogadja a pártszerű működés minden konzekvenciáját, köztük azt is, hogy egyenlő partnerként kezelje az EMNT még be nem jegyzett pártját vagy az MPP-t. Eckstein-Kovács elnöksége egyben az erdélyi magyar pártpaletta ideológiai letisztulását is felgyorsítaná, hiszen vezetése alatt az RMDSZ nem csupán pozicionálisan – tehát kapcsolatai révén – maradna a magyar balközép közelében, hanem ideológiailag is közelítene hozzá, miközben a román politika világában a „közép” konzerválására törekedne tovább is, amellyel megőrizheti koalíciós potenciálját, azaz többirányú nyitottságát. – Bárkit választ is szövetségi elnökké az RMDSZ februári kongresszusa, szembesülnie kell az erdélyi magyar politikai palettán megjelenő új párttal. Belátja-e az elkövetkezőkben az RMDSZ, hogy nincs egyedül a romániai magyar politikai életben, vagy folytatja a markói egységretorikát? – Azt hiszem, az RMDSZ előbb-utóbb alkalmazkodik ehhez a tényhez. Hogy milyen gyorsan, az függ a körülményektől – elsősorban attól, hogy milyen források állnak rendelkezésére, illetve maradnak meg ellenőrzése alatt –, de függ ez az új elnök által választott stratégiától is. – Mennyire megalapozottak azok a vélemények, miszerint az elmúlt egy év népszerűtlen kormányszereplése, valamint az új, a magyar kormány által támogatott párt megalakulása az RMDSZ gyengüléséhez, akár széteséséhez vezethet? – Az kétségtelen, hogy a válságkormányzás sokat ártott az RMDSZ megítélésének, mindazonáltal nem tartok az RMDSZ szétesésétől. Sokkal inkább gyengülésről vagy lemorzsolódásról lehet szó. Ez függ attól is, hogy milyen belső reformot hajt végre a kongresszuson a szövetség. Markót a brassói kongresszus mandátuma erősítette meg, jóllehet vezetése alatt nem az 1993-as szerkezeti elvek konszolidálódtak. Kelement a 2011-es kongresszus mandátuma erősítheti meg, ebben pedig a döntő momentum lehet a Székelyföld RMDSZ-en belüli, szerkezeti intézményesítése. Ha ez sikerül, és Kelemennek sikerül jó stratégiai egyezséget kialakítania az új székelyföldi arcvonallal, az Antal Árpád–Tamás Sándor–Borboly Csaba által képviselt csoportokkal, akkor megválasztása és mandátumának megőrzése biztosra vehető. De jelenleg még azt sem tartom kizártnak, hogy e „székely arcvonalnak” saját jelöltje is lesz. Rostás Szabolcs „Tehát mi érdekeltek vagyunk a párbeszéd előrehaladásában, sőt abban is, hogy az autonómia kérdésében jussunk el a közös cselekvésig” – állapította meg Toró T. Tibor. Kérdésünkre az ügyvezető elnök elmondta, arra számítanak, hogy az RMDSZ minden eszközzel gátolni fogja az új magyar párt bejegyzési folyamatát, éppen ezért szerinte az igazi párbeszéd akkor fog elkezdődni, amikor az Erdélyi Magyar Néppárt teljes jogú szereplőként jelenik meg a politikai pályán, ekkor ugyanis az RMDSZ rákényszerül az együttműködésre. „Már korábban is bebizonyosodott, hogy az RMDSZ csak a szavazatok nyelvén ért, emiatt csak akkor lesz komoly tétje az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon belüli tárgyalásoknak, ha jelentős, az RMDSZ-szel egyenrangú szereplő kerül színre. Mi képesek vagyunk arra, hogy ezt a státust elnyerjük, és soha nem rajtunk múlt, hogy nem születtek megállapodások az elmúlt időszakban” – nyilatkozta a politikus. Tőkés László különben a România Liberă napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott: tart attól, hogy a Markó legnagyobb politikai pártfogoltjának számító Kelemen Hunor az RMDSZ jelenlegi elnökének „epigonjává” válik, miközben Eckstein-Kovács Péter előnyt is kovácsolhat abból, hogy „az államfő embere”. Az EMNT elnöke úgy látja, Eckstein a tapasztaltabb politikus, és annak ellenére, hogy államelnöki tanácsos, függetlenebb, mint a jelenlegi kulturális miniszter, aki „továbbra is az RMDSZ sikerpolitikájáról beszél, és semmit nem ígér a szervezet megújulásáról”. Szász Jenő MPP-elnök szerint Markó Béla viszszalépésével az RMDSZ széttöredezhet, és ezáltal a különböző érdekcsoportok „láthatóbbá válhatnak” a szövetségen belül. A polgári párt elnöke a Krónikának elmondta, a továbbiakban újabb markáns politikusok fognak bejelentkezni az elnöki megmérettetésre. „Egyfajta hatalmi harcnak is tanúi leszünk a következő hónapokban, és ezáltal a szövetség teljes egészében átrajzolódhat, vagy akár szét is hullhat. Azt gondolom, hogy a Bihar megyei szervezet sem hiába vállalta a kongresszus megszervezését, és elképzelhető, hogy nekik is lesz saját jelöltjük” – részletezte Szász, aki az erdélyi magyar társadalom demokratizálódási folyamatát sürgetve üdvözli az elnökváltást az RMDSZ élén. A székely jelöltet támogatnák Bár sokan nem zárják ki, hogy a szombati SZKT-ról külföldi útja miatt távol maradt Frunda György szenátor és Borbély László miniszter is megpályázza az elnöki tisztséget, Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke nem hiszi, hogy a két marosvásárhelyi politikus indulni fog a megmérettetésen. Borbély László, az RMDSZ alelnöke egyébként az Agerpresnek tegnap úgy nyilatkozott: egyelőre nem foglalkoztatja a kérdés. Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke örül annak, hogy a székelyföldi gyökerekkel rendelkező Kelemen Hunor úgy döntött, megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. „Fontos számunkra, hogy Kelemen Hunor – Markó Bélához és a szövetség első elnökéhez, Domokos Gézához hasonlóan – háromszéki származású, és így a székelyföldiek problémáit is jobban érti” – fogalmazott Tamás Sándor, utalva arra, hogy a művelődési miniszter szülei a kézdi-széki Torja községben élnek. Borboly Csaba tegnap bejelentette, az általa vezetett csíki RMDSZ-szervezet is Kelemen Hunort támogatja (a miniszter itt nyert képviselői mandátumot), emellett Seres Dénes, a Szilágy megyei szervezet elnöke is úgy véli: jelenleg a „fiatal, határozott és rendkívül tapasztalt” Kelemen a legmegfelelőbb arra, hogy átvegye Markótól a stafétabotot. A széttöredezéstől tartanak Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke közölte: a megyei küldöttek tanácsának december 21-ére összehívott ülésén Kelemen támogatását fogja javasolni. „Nyilvánvaló, hogy Bukarestben és Budapesten is sokan azt kívánják, hogy az RMDSZ összeroppanjon, széttöredezzen. Azt is tudom, hogy a szövetség alapítása óta a legnehezebb periódusát kell átvészelnie. Hiszek abban, hogy Kelemen Hunor meg tudja őrizni az RMDSZ egységét” – kommentálta Winkler. A szövetség Kolozs megyei szervezete a megyei küldöttek tanácsának pénteki ülésén dönti el, kit támogat, bár László Attila elnök szerint a megyei szervezetnek „kötelessége kiállni a megyei szervezetet képviselő Eckstein-Kovács Péter mellett”. Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
