Május 19-én Az 1956–os forradalom és Erdély művelődési élete címmel rendezte meg a már hagyománnyá vált Páskándi Géza–megemlékezést és az 56–os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából esedékes tanácskozást Szatmárnémetiben az EMKE, a helyi Kölcsey Kör, valamint a Páskándi Géza Baráti Társaság. Muzsnay Árpád EMKE–alelnök és Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatójának megnyitó beszédei után Gál Elemér jelenleg Egerben élő tanár és közíró vallott az 56–os forradalom szatmári „kárvallott szemlélőiről”, Páskándi Gézáról őrzött személyes emlékeit is beleszőve. Láng Gusztáv erre az alkalomra Szombathelyről hazalátogató egyetemi tanár Az erkölcsi ellenzék címen tartott előadást. Egyfajta nyelvi cinkosság alakult ki, melynek következtében Páskándi Géza, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Pusztai János, Bodor Ádám, Sütő András írásaiban saját hétköznapjainak igazságaiból sokkal többet látott meg az akkori, mint a mai olvasó, fejtette ki Láng Gusztáv. Dávid Gyula tanácskozásvezető szerint minden nemzedék megszenvedi a saját élettapasztalatait, kevesen lévén képesek az előttük járókénak tanulságait leszűrni, ennek ellenére a harmincas éveiben járó Balázs Imre József kolozsvári adjunktus Pályakezdő prózaírók emberképe az 1956 körüli időszakban című előadásában lényegében az előtte szóló gondolatait fejtegette tovább. Péter Miklós kolozsvári egyetemi docens, egykori 56–os elítélt börtönévei alatt és azóta írt verseit olvasta fel. Bikfalvy György tasnádi könyvkereskedő politikai elítéltként Páskándi Gézához kötődő emlékeiről, börtönélményeiről vallott. Koczka György temesvári újságíró – egykor szintén Páskándi rabtársa – Van, amin nevetni kéne címmel a forradalmat követő korszak abszurd ellentmondásaira emlékezett. Beszélt az elítéltek megsemmisítésének szándékát nyíltan hangoztató pribékekről, akiknek mostani nyugdíjuk is sokszorosa egykori áldozataik jövedelmének. Mózes Árpád nagykárolyi ny. evangélikus püspök a magyarországi eseményeket követő önfeledt örömről, valamint az ezért elszenvedett megtorlásokról beszélt. Csiha Kálmán ny. református püspök Téli méhek balladája című lírai vallomásában az 56–os erdélyi értelmiségét a kaptár népének túlélését ezer veszély és viszontagság között biztosító „téli méhekhez” hasonlította, akiket végül megöl az annyira várt tavasz. A „börtönbe zárt Erdélyről” szólt Péter Miklós és Dávid Gyula is, és azoknak a talán még nehezebb életéről, akik kint maradtak. Dávid Gyula összefoglalójában párhuzamot vont az 1848–as és 1956–os forradalmak jelentősége és utólagos megítélése között. Az utóbbi résztvevői és hozzátartozóik még most is félnek a megtorlástól. /Báthory Éva: Páskándi–megemlékezés – másként. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./
2006. május 30.
Páskándi Gézára emlékezve ötödik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Mi nékem az igazság? című tanácskozást. A gimnázium igazgatója, Muhi Miklós köszöntötte a megjelenteket. Megnyitó beszédet Muzsnay Árpád, a találkozó szervezője mondott. Balázs Imre egyetemi adjunktus előadása után a Szombathelyen élő Láng Gusztáv elemezte a költő első verseskötetét, a Piros madár címűt. Koczka György temesvári dramaturg a költővel való barátságát és börtönélményeit idézte föl. Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök az ötvenhatos eseményekről meg a rájuk következő megtorlásokról emlékezett meg. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök az életről mint isteni rendelésről beszélt. A rendezvény a költő szülőfalujában, Szatmárhegyen folytatódott a Páskándi-emléktáblánál. /Bikfalvy György: Páskándira emlékeztek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./
2006. június 2.
Írói vendégoldalakat épít adatbankjához a Transindex.ro portál, a sort Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, drámaíró honlapja nyitotta. Az Adatbank.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex akadémiai projektje, melyben eddig 35 irodalmár és társadalomtudós vendégoldalát indította el. Bányai Éva és Balázs Imre József irodalmárok választották ki a kiemelkedően jelentős irodalmi szerzőket, akik életműve digitalizáltsága nem megfelelő. Eszerint a következő hónapokban Balla Zsófia, Bogdán László, Csiki László, Demény Péter, Farkas Árpád, Kelemen Hunor, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor adatbanki vendégoldalait teszik közzé. Az írói vendégoldalakat követően a kiemelkedő természettudósok és filmesek vendégoldalainak elindítását tervezik. Az Adatbank.ro szakmai irányítója Bárdi Nándor budapesti jelenkortörténész. A vendégoldalak mellett az Adatbank.ro bibliográfiákat, tanulmányköteteket, folyóiratokat, helységnévtárakat, katasztereket, könyvtárkatalógusokat, térképtárakat és egyéb kutatóknak szánt segédeszközöket tartalmaz. /Íróvendégek a Transindex-”bankban”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2006. június 9.
Június 8-án Budapesten megnyílt a 77. Ünnepi. A 84 magyarországi könyvkiadó mellett 9 határon túli magyar könyves műhely van jelen. A kiállított 298 kötetből 67 jelent meg határon túl. A könyvhét csupán 1957-ben maradt el – a magyar írók és könyvkiadók így fejezték ki szolidaritásukat bebörtönzött társaikkal. /Guther M. Ilona: Ünnepi könyvhét-nyitány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az erdélyi magyar könyvkiadók a könyvhéten négy sátrat bérelnek, jelen van Budapesten a Pallas-Akadémia, a Mentor, a Polis, a Koinónia, a Pro Print, a Kompress, az Irodalmi Jelen, a Kriterion és a Corvina Könyvposta. Az erdélyi irodalmárok közül Bogdán László, B. Kovács András (mindketten a lap munkatársai), Balázs Imre József, Király Kinga Júlia, Láng Zsolt, Demény Péter, Selyem Zsuzsa, Kovács András Ferenc és Visky András dedikál a könyvhéten. /Erdélyiek az Ünnepi könyvhéten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./
2006. június 13.
Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta jubileumi ülését május 10-én az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága abból az alkalomból, hogy tíz éve kezdte meg működését. Az ülésen részt vett dr. Fazakas József professzor, a sepsiszentgyörgyi üzleti tanszék vezetője is. Az anyaországgal szomszédos államok magyar egyetemeinek képviselői Erdélyből, Újvidékről, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból, Kárpátaljából, valamint a nyugati magyarság egyetemi képviselői Ausztriából, Belgiumból és Kanadából beszámoltak eredményeikről, melyek nem valósulhattak volna meg a MTA határon túli programjai: a Domus, Arany János, Bolyai, valamint a Szülőföldprogram segítsége nélkül. A MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter akadémikus kiemelte, hogy az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Közülük hárman a sepsiszentgyörgyi egyetemi tagozat oktatói. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A rendezvényen Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat kapott. A tudományos ülésen ismertették a Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jogi és anyagi helyzetét. A főiskola az egyetlen államilag elismert, akkreditált ukrajnai magyar felsőfokú iskola, 562 hallgatója van. Tanárokat, tanítókat, óvodai pedagógusokat, valamint kertészmérnököket és közgazdászokat képez. Az alaptevékenységen kívül fejlesztést, tudományos kutatást és szaktanácsadást végeznek. Az intézmény a fenntartáshoz szükséges anyagi támogatást az anyaországi oktatási minisztériumtól kapja, amit pályázati úton egészít ki. Teljes infrastruktúrával működik, amit a beregszászi ukrán helyhatóság bocsátott a rendelkezésére, bentlakásokkal, menzával, kulturális és sporttevékenységekhez szükséges helyiségekkel, pályákkal. Ez a felsőfokú tanintézmény, a sepsiszentgyörgyi tagozathoz hasonlóan, a bolognai folyamat keretében most alakul át egyetemmé. Fazakas professzor elmondta, ha sikerül a beiskolázási tervet teljesíteniük, majdnem 1500 hallgató kezdi meg az új egyetemi tanévet Sepsiszentgyörgyön. Az intézmény infrastrukturális gondjai még megoldatlanok. Czompó János: Szűkölködik a sepsiszentgyörgyi egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2006. június 14.
Balázs Imre József Mint egy úszó színház (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2005.) című kötetében kritikák, vélemények az elmúlt öt évben napilapok, irodalmi folyóiratok hasábjain láttak napvilágot. A kötet széles perspektívát nyújt erdélyi magyar írókról, egyaránt beszél a két világháború közti és a kortárs magyar irodalomról, de a román memoárirodalomról is. /Vetési Júlia: Az erdélyiségről, kicsit másképp…= Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2006. június 26.
Láng Gusztáv nemcsak hetvenedik születésnapját, hanem írói munkáságának ötvenedik évfordulóját ünnepelhette az elmúlt héten. Ünnepi rendezvényként Láng Gusztáv Az értelem félhomálya. Egy József Attila-tanulmány ösztönzői címmel tartott előadást június 23-án. Cs. Gyimesi Éva, a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának professzora A mérték bennünk van címet viselő előadásával elevenítette fel emlékeit a hajdan őt is tanító Láng Gusztávról. A József Attila-díjas irodalomkritikust felköszöntötte még Balázs Imre József, az Erdélyi Terasz Egyesület elnöke, illetve az Erdélyi Magyar Írók Ligáját képviselő Orbán János Dénes költő. /(kb): Láng Gusztáv 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2006. július 3.
75 éves Balázs Imre festőművész, aki több évtizeden át a marosvásárhelyi képzőművészeti élet egyik meghatározó egyénisége volt, áttelepedett Magyarországra, Vácra. Gyakran hazajön, itteni alkotótáborok, művészeti rendezvények vendége. Július 4-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában egyéni tárlattal lép a közönség elé. A jubileumi kiállításon közel félszáz festményét, a különböző alkotói időszakaiban született kompozícióit mutatja be. /Balázs Imre kiállítása Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./
2006. július 6.
A 75 éves Balázs Imre festőművész jubileumi tárlata látható Marosvásárhelyen. Alkotói pályája Marosvásárhelyen kapta meg a kellő alapot. Elvégezte az egyetemet, 1956-ban g hét év börtönre ítélték, 1959-ben szabadult. A mostani kiállítás megnyitóján Vécsi Nagy Zoltán hatvani művészettörténész kiemelte: a börtönévek, a benti szűk terek és sötétség életre szóló tapasztalatai ihletői, belső alakítói voltak a sajátosan Balázs Imre-i festői világnak, a szűk terekbe komponált portréknak, csendéleteknek. Ötvenhat évesen, 1987-ben települt át Magyarországra és kezdett elölről mindent, megalapozta ott is szakmai hírnevét, megbecsülését. /Nagy Botond: Vásárhelyről – Vásárhelyre. Balázs Imre jubileumi tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2006. július 28.
A hajnal frissessége címmel jelent meg idén nyáron a szombathelyi Savaria University Press gondozásában egy esszéket, tanulmányokat és verseket tartalmazó kötet. Ezzel a könyvvel tisztelegtek tanítványai, munkatársai és barátai Láng Gusztáv előtt, hetvenedik születésnapja alkalmából, a Szombathelyen megrendezett ünnepségen. A kötetet Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola oktatója szerkesztette. Negyvenegy magyarországi és erdélyi szerző írása sorakozik a gyűjteményben. Szatmár megyéből két szerző, Máriás József és Végh Balázs Béla tanulmányát válogatta be a kötetbe a szerkesztő. Láng Gusztáv /sz. Budapest, 1936. jún. 12./ Szatmárnémetiben járt iskolába, itt érettségizett. 1958-ban magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. Pályáját szerkesztőként kezdte az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál. 1959-től a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén tanársegéd, majd lektor; az 1960-as évek végén pedig a Gaál Gábor Kör vezetője. 1974-ben védte meg Dsida Jenő költészetéről szóló doktori értekezését, de politikai okokból nem léphetett feljebb az egyetemi ranglétrán. 1984 óta Magyarországon él, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola professzora. Irodalmár barátai és iskolatársai, Páskándi Géza és Bálint Tibor nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sebészorvosi pálya helyett az irodalom felé fordult. Idén több helyszínen is megünnepelték Láng Gusztáv hetvenedik születésnapját. Az első rendezvényre Szombathelyen került sor, a másodikat a Kolozsvár Társaság termében tartotta az Erdélyi Terasz kulturális portál, Balázs Imre József volt a moderátor. Szeptember első felében Szatmárnémetiben is megünneplik Láng Gusztáv születésnapját. A szervezők: a LiterArt magyartanárok egyesülete és a napokban alakult Dsida Jenő Baráti Társaság. /Végh M. Balázs: Tanulmánykötet Láng Gusztáv tiszteletére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 28./
2006. szeptember 16.
A Magyarországon megjelenő Napút irodalmi, művészeti és környezetismertető folyóirat teljes július–augusztusi számát a kincses városnak szentelte. Benne kolozsvári vagy innen elszármazott irodalmár, filozófus, történész, zenetudós, geológus szakemberek, művészek tollából származó írások jelentek meg, ügyelve arra, hogy egyensúly álljon fenn a már befutott idősebb nemzedékek és a maguk helyét kereső fiatalok között. Névsoruk: Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Visky András, László Noémi, Szőcs Géza, Kántor Lajos, Kányádi András, Szántai János, Balla Zsófia, Demény Péter, Telegdi Magda, Bágyoni Szabó István, Papp Ágnes Klára, Széles Klára, Csontos János, Balázs Imre József, Király László, Lászlóffy Csaba, Kerékgyártó István, Karácsony Zsolt, Juhos-Kiss János, Rudnai Gábor, Duma István, Veress Zoltán, Ajtay Ferenc, Asztalos Lajos, Balázs Géza, Vincze Ferenc, Deres Péter, Alvinczy Ferenc, Buzogány Klára, Lénár Andor, László Ferenc, Szakolczay Lajos, Csák Gyula és Hoppál Mihály. /Kolozsvár a Napútban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2006. október 3.
Pécsen, a szeptember végi Kolozsvár Napokon, a Pécs Expón bemutatkozott három kolozsvári kiadó: a Polis, a Komp-Press és a Koinónia. Röviden ismertették Demény Péter a Koinonia Kiadó Éneklő Borz-sorozatában megjelent Visszaforgatás című regényét, a Komp-Press Buday György és Kolozsvár című könyvét, és Bányai Éva: Sikertörténet kudarcokkal. Bukaresti életutak című interjúkötetét, illetve a Polis Kiadó László Ferenc Bartók markában című művét. Ugyancsak Pécsen, a Korunk-Jelenkor irodalmi találkozón Kántor Lajos, Egyed Péter, Balázs Imre József és Demény Péter ismertették a Korunk történetét, majd felolvastak már megjelent, illetve készülőben levő munkáikból. A legnagyobb sikere a mini-konferencia volt, amelyen László Ferenc, Egyed Péter, Kántor Lajos, Balázs Imre József és Demény Péter tartottak előadásokat a Pécsi Tudományegyetem Irodalom Tanszékén egyetemista és doktorandusz hallgatóknak, az előadásokat beszélgetések, viták követték. /-f-: Mini irodalmi konferencia és könyvismertetők Pécsett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2006. október 17.
Székelyudvarhelyen a Városházán tartotta ünnepi rendezvényét az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA), az eseményen a hetvenéves írókat köszöntötték, és átadták az EMIA-, valamint az Életmű- és Hídverő-díjakat. Kitüntetették Gúzs Imrét, Jancsik Pált, Sigmond Istvánt és Szilágyi Júliát. Életműdíjban részesült Fodor Sándor. Az EMIA Hídverő-díját, amellyel az erdélyi magyar irodalom népszerűsítéséért kifejtett munkát jutalmazzák, Széles Klára vehette át, több, az erdélyi irodalommal foglalkozó művéért. Az EMIA által tavaly meghirdetett irodalomtörténet-írási pályázaton Balázs Imre József munkája nyerte az első díjat. /Életműdíj Fodor Sándornak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2006. november 4.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban nyílt jubileumi kiállításon tizenhárom képzőművész tisztelgett az 1956-os forradalom emléke előtt. Beszédes tény, hogy az 56-os erdélyi megmozdulások első résztvevői, majd a terrorakciók megszenvedői elsők között éppen a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai voltak, Balázs Imre, Tirnován Vid és Szécsi András. Festmények, grafikák, szobrok, domborművek, emlékműtervek kerültek most a közönség elé. A Korondon élő Páll Lajos, akit 1956 után bebörtönöztek, festői kompozícióba emelte megkínzott társai szenvedését, a keresztre feszítettek áldozatvállalását. Kusztos Endre szénrajzát hozta el, Haller József grafikáit, Kákonyi Csilla olajképeit, Márton Árpád és Fekete Zsolt festményét. A brassói grafikus, Csutak Levente mellett Hunyadi László szobrászművész a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely megörökítésére vállalkozott. Művét Kiskunmajsán felavatták. Ugyancsak dombormű Kiss Leventéé, aki ezzel az egyik legkegyetlenebbül megkínzott erdélyi áldozat, a végül önkéntes tűzhalált választott Moyses Márton emléke előtt tisztelgett. Bocskay Vince monumentális emlékművének kicsinyített változatát mutatta be, másik szovátai kollégája, Kuti Dénes pedig festményét. Gyarmathy János bronz kisplasztikája mellett a csíkszeredai Xantus Géza is jelentkezett munkájával. /N.M.K.: Művészeink 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
2006. november 6.
A Szatmár Megyei Múzeum november és december folyamán több, érdekfeszítő művelődéstörténeti rendezvényt kínál. A rendezvények szervezője, Kereskényi Sándor ezek között említette: A történelem értelmezésének kisebbségi nézőpontja. Előadó: Veress Károly, a BBTE tanszékvezető filozófia–professzora (nov. 16.). Az európai szabadság–eszme átváltozásai a 20. században. Előadó: Egyed Péter, jelenleg Rómában tevékenykedő kolozsvári filozófus (nov. 24.). Gellért Sándor tudományos emlékülés. (dec. 2.). Pusztai János irodalmi est. Előadó: Balázs Imre József irodalomtörténész, BTTE, Kolozsvár (dec. 8.). /Izgalmas év végi rendezvények a múzeumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./
2006. november 10.
November 9-én megnyílt a 12. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, a színház előcsarnokában. A könyvkiállítást Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnöke és Péliné Bán Éva, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa nyitotta meg. A kiadók több mint 8000 könyvcímmel jelentkeztek. Megjelölték a vásár nyomdailag legesztétikusabb könyveit, így a Szép Könyv – 2006 első díját a kolozsvári Komp Press – Korunk Könyvkiadó vitte el a Buday György és Kolozsvár című kötetéért. A második díj a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelent Szabó András: A bőfény forrása – Zsögödi Nagy Imre művészalbumáé lett, amelyet a festő halálának 30. évfordulójára adtak ki. Az irodalmi esten Csaplár Vilmos, a budapesti Szépírók Társaságának elnöke, Márton László, Láng Zsolt, Szilágyi István és Balázs Imre József írók beszélgettek a modern történelmi regény műfajáról. /Lokodi Imre: Könyvélet a fagyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2006. november 21.
November 17-én tartották Kolozsváron a Gaudeamus Művészeti Könyvesbolt és a Mentor Könyvkiadó első közös könyvbemutatóját, Roth Endre: Választásaim, illetve Balázs Imre József: Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban című köteteit mutatták be. Roth Endre szociológus, közíró kifejtette, ez a könyve az első szubjektív hangvételű mű pályafutása során, életrajzi ihletésű korrajz. Balázs Imre József irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora szerint az 1893-1906 közötti időszakban született költőket eddig figyelmen kívül hagyták, ezt akarta korrigálni munkájával. /Ferencz Zsolt: Közös könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2006. december 11.
A Koinónia Kiadó hétvégi, kolozsvári rendezvényén az Éneklő Borz „hangos szépirodalmi folyóirat” szerzői olvastak fel műveikből a magyar színház előcsarnokában. A kiadó Kié Erdély? című kötetében prózában és versben érkezett válasz a feltett kérdésre, ebből válogatott Láng Zsolt, Selyem Zsuzsa és Salat Levente. Kovács András Ferenc az Überallesbadeni dalnokversenyek című kötetéből olvasott fel. Balázs Imre József frissen megjelent verseskötetéből /Vidrakönyv/, Demény Péter pedig Visszaforgatás című regényéből olvasott fel egy részletet. Megnyílt Fekete Zsolt Tanger című kiállítása is, azokból a fotókból, amelyek a Visky Andrással közösen megjelentetett könyvben láthatók. Visky András és Fekete Zsolt kötete amolyan „könyv a könyvben” alkotás, ezt a kettős cím érzékelteti: Tirami-sú – Tanger. /Rostás-Péter Emese: Válaszok (nem) eldöntendő kérdésre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2006. december 18.
December 16-án tartotta évzáró gálaestjét az Erdélyi Magyar Írók Ligája Kolozsváron, amelynek keretében kiosztották az idei irodalmi kitüntetéseket is. Az idei zetelaki írótáborban megalapított Pelenka-díj az erdélyi magyar írók szaporodását hivatott támogatni, az elsőt már a táborban átvehette Farkas Wellmann Éva, most pedig Karácsonyi Zsolt és Szántai János. Az Irodalmi Jelen szokás szerint három díjat osztott, a vers kategóriában idén Karácsonyi Zsoltot tüntette ki, a prózadíjat Kukorelly Endre kapta, a kritika-díjat pedig Kántor Lajos. Márkus Barbarossa János jelentette be az Avantgardrobe-díjat, amelynek célja, hogy alternatív, az irodalomhoz kötődő műfajokat díjazzon. Idén Bereményi Géza szövegíró kapta a díjat, illetve Csillag István grafikus, illusztrátor. A Méhes György-díj debütdíját idén Noszlopi Botond vihette haza Csendrapszódia című kötetéért, a Méhes György nagydíjat, az Év Könyve Díjat Szőcs Géza kapta Liberté 1956 című kötetéért. Sor került a szintén újonnan alapított Mátyás Király díj odaítélésére is. Olyanok kapják meg, akik generációkat fognak össze írásaikkal: az elismerésben Fodor Sándor részesült. Az évadzáró irodalmi hét keretében bemutatták Balázs Imre József Vidrakönyv című verseskötetét is, amely a Koinónia Kadó gondozásában az Éneklő borz sorozatban jelent meg. /Varga Melinda: Kiosztották az E-MIL díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2007. február 21.
Az avantgárddal foglalkozik Balázs Imre József doktori értekezésének könyvformájú változata /Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006./. Ez a korszak az erdélyi magyar irodalomban is kiemelkedőnek nevezhető, többekre is hatott, sokan alkottak jelentős életművet az avantgárd hatására. /Sándor Boglárka Ágnes: A nikkelszamováron innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2007. április 28.
Az 1956-os forradalom művészettörténeti vonatkozásainak egyik legjobb ismerője, hű kutatója és feldolgozója Sümegi György magyarországi művészettörténész. A forradalom képzőművész résztvevőivel, szemtanúival készített, 2004-ben megjelent nagy sikerű Kép-Szó /PolgART Kiadó, Budapest/ című interjúkötete után nem hagyta abba kutatómunkáját. Ennek eredményeként született meg az említett könyv folytatásának is tekinthető Naplók, interjúk, ‘56-ról című gyűjtemény, valamint Gyorsjelentés megjelöléssel az 1956 Képtára című kötet. A 2006-os évfordulóra szánt gyorsjelentést kimerítőbb összegzés követi majd. „ E könyv címe láttán a kevésbé tájékozott is jól tudja, hogy csak virtuálisan számolhatunk ‘56 Képtárával. (...) Az 1956-os forradalomnak még nincs különálló, önálló intézményként kezelt képtára” – írta. E hiány felszámolásának eszköze e kötet, amelyben a szerző az 1956. október 23-tól 1989. június 16-ig terjedő időszak képi megnyilatkozásait mutatja be „vázlatos gyorsjelentés” formájában. Sok darabja nyilvánosságra sem kerülhetett, hiszen rejtegették, eldugták, elzárták alkotóik vagy tulajdonosaik. Különösképpen érdekes fejezet az Erdélyiek és 1956 című. Ebbel kiderül, hogy az 1956-os forradalmat Budapesten átélő erdélyi alkotók művekben rögzítették élményeiket. Kós Károly naplót írt és önarcképet rajzolt, Kusztos Endre fontos eseményeket rögzített fotóin. Zsögödi Nagy Imre a forradalom több író-szereplőjének a portréját rajzolta meg, néhány szimbolikus erejű festménye (Madárijesztők I. 1957, Elvonuló vihar 1957, Vihar II. 1959) a forradalom emlékéből merített, ezt Sütő Andrásnak árulta el később. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola 1956-os diákgyűlése szervezői közül Balázs Imre festőszakos és Tirnován Ari-Vid szobrászhallgatót kirakatperben elítélték és börtönbe zárták. Abodi Nagy Béla, a kolozsvári főiskola akkori festő-tanszék vezetője Tárgyalás 1957 című kompozícióján jelenítette meg a művészhallgatók tárgyalását. Tirnován Ari-Vid 1964-ben készített egy Forradalmár című szobrot. Az erdélyi magyar képzőművészeti életből a nyugati országokba került képzőművészeknek a forradalomhoz való viszonyát jelenítették meg Balogh Zoltán szitanyomatai, Nagy Éva és Török Pál rajz-sorozatai, valamint Kazinczy János Antal festményei. /N. J. : 1956 a képzőművészetben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2007. május 10.
Irodalmi konferenciát és költészetnapi felolvasóesteket szervezett az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) április 12-13-án Kolozsváron, Kánon(ok). Pantheon(ok). címmel. Április 12-én az erdélyi magyar irodalmi lapok vezető szerkesztői beszélgettek a magyarországi szerzők erdélyi irodalmi folyóiratokban való jelenlétéről. A rendezvényen részt vett Orbán János Dénes (Irodalmi Jelen), Szilágyi István, Karácsonyi Zsolt (Helikon), Kántor Lajos, Balázs Imre József (Korunk), Fekete Vince és Lövétei Lázár László (Székelyföld), a beszélgetést Egyed Emese vezette. Az eszmecsere „ikerrendezvényeként” délután az ELTE két professzora, Margócsy István és Tarján Tamás irodalomtörténész beszélgetett az erdélyi szerzők magyarországi recepciójáról. A költészetnapi rendezvénysorozat másnap az E-MIL közgyűlésével folytatódott, és erdélyi magyar költők felolvasóestjével zárult. Az ARTISJUS Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával tüntették ki Vida Gábor írót, a marosvásárhelyi Látó szerkesztőjét a Költészet Napján. A 90 éves Hubay Miklós, a magyar drámaírás klasszikusa, a Magyar Írószövetség és a PEN Club volt elnöke, a firenzei egyetem egykori tanára volt a Korunk Akadémia vendége április 15-én, a Kolozsvár Társaság székhelyén. /Hírek. = Helikon (Kolozsvár), máj. 10./
2007. május 25.
A Hargita megyei tanács ünnepi ülését Énlakán tartotta. Az énlaki unitárius templomban a szakmai szervezetek javaslatára életműdíjakat adtak, majd kiosztották a Hargita Megyéért díjat. Az idei életműdíjasok: a Hargita Megyei Orvosi Kollégium javaslatára dr. Megyes Tibor csíkszeredai sebész, osztályvezető főorvos; a megyei sportigazgatóság javaslatára Bálint Ferenc székelyudvarhelyi labdarúgóedző; a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége javaslatára Silló Géza csíkszeredai testnevelőtanár; a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete javaslatára Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa; a gyergyószárhegyi alkotóközpont javaslatára a máréfalvi születésű Balázs Imre váci festőművész. Rendhagyó módon idén két személyiség kapta a Hargita Megyéért díjat: a marosfői születésű dr. Suciu Petru professzor, fizikus, valamint az énlaki születésű dr. Toró Tibor akadémikus. /Sarány István: Életműdíjat kapott Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
2007. június 1.
Kiosztották a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókjának 2006-ra szóló díjait, négy magyar író is kitüntetésben részesült. A négy díjazott: Balázs Imre József („Kacsó Sándor-díj”: Avangárd az erdélyi magyar irodalomban, esszék), Sigmond István („Az év könyve”-díj: Varjúszerenád , regény, illetve Csókavész , novellák), Egyed Péter („Szilágyi Domokos”-díj: 23 buborék, versek), és Demény Péter („Bálint Tibor”-díj: Visszaforgatás. /Írószövetségi díjazottak – 2006. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2007. július 14.
A Háromszék napilap átvette a kolozsvári Helikon folyóirat június 25-én megjelent /482./ számából Szőcs István írását. A szerző sértőnek tartotta, hogy Stefano Bottoni történész azt írta valahol: Marosvásárhelyen már két nap múlva úgy érzi az ember, hogy elfogyott körülötte a levegő. Szőcs leszögezte, maga a város még mindig tartja magát, meg tudta őrizni színházát, szimfonikus zenekarát, könyvtárait és önmagát; annak ellenére is, hogy az elmúlt harminc-egynéhány évben iszonyatos exodust kellett átvészelnie. Bottoni pár éve kirobbantotta a Sütő András–Szabó Gyula–Földes László-vitát. Szőcs feltételezi, hogy Bottoni a Látó folyóirat táján szerezte információit, ahol a főszerkesztő, Gálfalvi György kerti fecskendő gyanánt szórja mindenkiről az ismereteket, ahelyett, hogy írna. Bátor, jó riporter, elfogult, de ennek ellenére szórakoztató kritikus. Valószínűleg a Sütő András lejáratására indult vitában nincs része. Annak régóta híre terjengett, hogy Marosvásárhelyt Láng Zsolt, Kovács András Ferenc és mások bálványrombolásra készülődtek Sütő ellen. Szőcs szerint felül kellett volna múlniuk Sütő Andrást drámaírásban és publicisztikában, de ez nem következett be, legalább nyílt vitát kellett volna rendezni. Az A Hét nevű csak interneten megjelenő lap nagy leleplezések által véli igazolhatónak létét. Dsida Jenő születésének századik évfordulóján ezt tették. A megemlékezés műfaji behatárolása komoly feladat – persziflázs-gyűjtemény vagy rágalomária-est. A résztvevők kiszúrtak egy-egy Dsida-verset és – ,,interpretálták”, feltehetően hanghordozás és arcjáték által. Az a7 szerint Balázs Imre József elérte, hogy Dsida Nagycsütörtököt című versét harsány nevetéssel fogadta a közönség. Láng Zsolt kijelentette, nem szereti Dsidát, a verseket sem szereti, és nem bírja, ha ilyeneket írnak, hogy édes-bús. Az a7 lapban és máshol többen feltették a kérdést: hogy lehet, hogy Dsida Jenő, a vézna, szánalmas, vallásos, szipogó költőcske olyan vad, ,,szélsőséges” hangú költeményt írt, mint a Psalmus Hungaricus? A csudálkozóknak tudniuk kell, hogy a Psalmus ún. ószövetségi műfaj. Mózes, Illés, Ézsaiás, Jeremiás és a Zsoltárok könyveit végsőkig hevített izzású szenvedélyek, magyarázta Szőcs István. Egy irodalmárnak illik ismernie legalább nagyjából a hajdani próféták szövegeinek tartalmát és stiláris jellegzetességeit, mert azok az egyetemes irodalom értékes darabjai. Selyem Zsuzsa Dsidáról szóló sorait nem is meri magyarázni, írta Szőcs. Selyem Zsuzsa szerint: ,,Ez itt az irodalmi abszurd, a fiatalon elhalt életművet még mindig fogyasztja a halni nem tudó és nem akaró közönség. Szellemi nekrofília. ” /Szőcs István: Édes-bús internyet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./
2007. október 1.
Egyelőre szabadegyetem formájában működne a kolozsvári székhelyű Korunk folyóirat szerkesztősége által kezdeményezett tudományos akadémia. A hivatalos oktatási intézményi rang megszerzéséig hosszú az út, mutatott rá Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a szeptember 28-án avatott kezdeményezés megnyitóján. - Az akadémia fiatal humánértelmiség formálását célozza, posztgraduális képzés formájában – mondta el Kántor Lajos. A választott oktatási és kutatási területek az önismeret, magyar–magyar párbeszéd, etnikumközi kapcsolatok és EU-tagországok tapasztalatai tárgyköréből kerülnek ki, hét meghatározott szak keretében. Ezeknek vezetői Kántor Lajos, Balázs Imre József, Márton Attila, Horváth Andor, Kovács Zoltán, Rigán Lóránd és Kovács Kiss Gyöngy lesznek. /Pásztor Krisztina: Akadémiát szült a Korunk Kolozsvárra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
2007. október 2.
Kettős évforduló szolgáltatott alkalmat az ünneplésre Kolozsváron a Központi Egyetemi Könyvtárban: Kelemen Lajos történész, levéltáros születésének 130., illetve Bajor Andor író, költő, humorista születésének 80. évfordulója alkalmából az intézmény kettős kiállítást szervezett. Tamás Kinga könyvtáros elmondta: fontosnak tartják a kolozsvári kulturális élet és hagyományok kiemelkedő személyiségeinek bemutatását. Dr. Sipos Gábor történész, levéltáros elevenítette fel Kelemen Lajos (1877-1963) alakját, aki személyesen is kapcsolódik a könyvtárhoz, hiszen ott kezdte pályáját. Nemesi családok és fontos intézmények bízták Kelemen Lajosra levéltári anyagukat. Bár ő maga nem tanított egyetemen, felolvasó körökön tartott értekezései, séták alatti idegenvezetései felértek egy-egy egyetemi előadással, kétkötetes tanulmánygyűjteménye /Művészettörténeti tanulmányok/ pedig hatalmas könyvsiker volt, és ma is használatos szakirodalom. Bajor Andor (1927-1991) életművét Balázs Imre József irodalomtörténész méltatta, kiemelve: olyan korban élt, amikor nem volt könnyű humoristának, parodistának lenni. Egy humortalan rendszer humoristája lett. /S. B. Á. : Kettős kiállítással Kelemen Lajos és Bajor Andor emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Kelemen Lajos az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosaként az eredetileg 40 ezer darabot számláló állományt milliós nagyságrendűre bővítette, így a levéltár Erdély múltjának igazi kincsestárává vált. /Szűknek bizonyult tárlók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./
2007. december 20.
Lehet-e esszét tanítani, tették fel a kérdést Szilágyi Júlia irodalomkritikusnak, esszéírónak azon december 19-i rendezvényen, amelyen a Korunk – Komp-Press Kiadó új köteteit mutatták be a Kolozsvár Társaság főtéri székhelyén. A Balázs Imre József által feltett kérdés az új, Szilágyi Júlia-kötet címe is /Lehet-e esszét tanítani?, Komp-Press, Kolozsvár, 2007/, amelyre a jelenlévők megkapták a választ a szerzőtől: nem tudja, mindig az volt az érzése, hogy a kérdésekre nagyobb szükség van, mint a válaszokra. Azzal tért ki a kérdés megválaszolása elől, hogy van-e az élménynek módszertana. Nincs. Az élmény nyújt valamit. Ez a csodálatos titok egyben az esszé titka is. Pieldner Judit volt a karácsonyi könyvbemutató másik vendége, a szerző Beszédterek, képterek című kötetében az irodalom és film viszonya áll a középpontban. /Köllő Katalin: Esszéírás: életforma, gondolkodásmód, stílus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2007. december 20.
A Korunk–Komp-Press Kiadó december 19-i kolozsvári rendezvényén több újdonságot is bemutattak. Pieldner Judit Beszédterek, képterek című könyve egyrészt irodalom és film kapcsolatát elemző írásokat, másrészt recenziókat tartalmaz az új generáció költőinek – Szabó T. Anna, Borbély Szilárd, Lövétei Lázár László és Székely Csaba – köteteiről. Bemutatták továbbá a Közép-Európa vándora. Korunk-dosszié 1957–2007 című antológiát. Szabédi László leveleiből állították össze „A Lázár utcától a Postakert utcáig” című könyvet. A Korunk könyvespolcán még négy új könyv szerepel: Balázs Imre József szerkesztésében A sztálinizmus irodalma Romániában című tanulmánykötet, Máthé Dénes Nyelvi létmódok, Rigán Lóránd Erósz városa és Végh Balázs Béla A gyermekirodalom változatai című könyve. /Rostás-Péter Emese: Nyolc könyv a Korunktól. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2008. január 31.
A Bolyai Tudományegyetem aulájában ötven évvel ezelőtt, 1958. január 14-én megrendezett fiatal szerzők estjére emlékeznek január 31-én a Kolozsvár Társaság székhelyén (Főtér 22.). A Forrás forrásánál címmel László Ferenc zenetörténész tart előadást, bevezetőt mond Kántor Lajos. Az egykori ifjú szerzők közül Jancsik Pál és Lászlóffy Csaba olvas fel verseiből, a zenészeket, előadóművészeket Barabás Kásler Magda és Barabás Béla képviseli. Az est második részében a mai huszonéves pályakezdőket, László Szabolcsot, Papp-Zakor Ilkát, Váradi Nagy Pált és Visky Zsoltot mutatja be Balázs Imre József. /Fiatal szerzők estje 1958–2008. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
