Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvényről elmondta, a személyi, illetve a kulturális autonómia fogalmát viszi be a köztudatba, amelyek a későbbiekben alapul fognak szolgálni a területi autonómiához. A törvény szerint minden kisebbség reprezentatív szervezete úgynevezett nemzeti autonóm tanácsot hoz létre, amelynek lehetnek területi és helyi szervezetei. A tervezetnek van egy olyan fejezete is, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kárpótlásával foglalkozik. /Balta János: Kisebbségi törvénytervezet. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./
2005. június 16.
Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét a felesége családja által visszaszerzett aradi, ingatlan miatt a helybeli sajtóban többször érte heves támadás. A napokban pedig C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke egy sajtóértekezleten a vagyon-visszaszolgáltatási törvény elodázásának egyik okát úgymond “az aradi RMDSZ-es alpolgármester által elkövetett visszaéléshez hasonló esetek eltussolásában látja”. Bognár Levente a Nyugati Jelennek kijelentette, hogy az ingatlan visszaigénylése tőle függetlenül, felesége nagynénje által történt. Miután visszakapta, telekkönyvezték a nevére, egy nagy-romániás feljelentés alapján bűnvádi eljárást indítottak Bognár Levente ellen. 2001-ben indult az első bűnvádi eljárás, amit 2002 júniusában lezártak. A második eljárás 2004 májusában indult és még nincs lezárva, de az elkészült újabb szakértői vélemény is kizárja a szóban forgó, 1950-ben megfogalmazott végrendelet hamisságának a lehetőségét. Bognár Levente, mint lehetséges hamisító ellen folyt az eljárás. Valószínű, hogy valakiknek az volt az érdekük, hogy ne legyen tulajdonosváltás, a lakók vásárolják meg az egész ingatlant, amit aztán valaki potom pénzért megszerzett volna tőlük. Ezt a feltételezést alátámasztja, hogy ahányszor a lakók Bukarestben jártak protestálni, valaki fedezte a költségeiket. Egyébként a bűnvádi eljárás beindítása óta a lakók nem fizetnek lakbért. /Balta János: Újabb támadás Bognár Levente ellen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./
2005. június 21.
Az ország délnyugati részének szórványmagyarsága is szeretne szerepet játszani a helyi közéletben és a civil szférában egyaránt, de ehhez egy olyan közösségszervezőre lenne szükség, aki elindítaná őket a polgári kezdeményezés útján. Ezt a következtetést vonhatták le Boksánbányán és Resicabányán az olvasókkal szervezett találkozókon, amelyeken a Nyugati Jelent Balta János terjesztési igazgató, Pataky Lehel Zsolt temesvári szerkesztőségvezető és Makay Botond resicabányai református lelkipásztor, a lap Krassó-Szörény megyei munkatársa képviselte. Boksánbányán a közérdekű, tájékoztató és tanácsadó jellegű cikkek fontosságát emelték ki. Resicabányán a magyar nyelvű oktatás jövőjéért aggódtak. Jelenleg öten tanulnak az elemi I–IV. osztályában, a tanítónő pedig külföldre költözik. Várják most végző tanítóképzősök jelentkezését. /Író-olvasótalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./
2005. július 5.
Resicabányán 1985-től működött magyar műkedvelő csoport, amelyik a kilencvenes évek elején a Cziczeri Béni Néptánccsoport nevet vette fel. Rácz Virág Irma az együttes oszlopos tagja volt. Elmondta, hogy annak idején határtalan lelkesedéssel, kitartással jártak a próbákra, 16 pár ropta a magyar táncokat, a nem magyar ajkúak is megtanulták a magyar népdalokat. A rendszerváltás után az RMDSZ székházába tartották a próbát. 1998-ban léptek fel utoljára. Azóta, ha leszámítják az Aradi Magyar Színház két évvel ezelőtti fellépését, Resicabányán nem volt nagyobb magyar kulturális rendezvény. Rácz Virág Irma a műkedvelő együttes újraélesztését többször kezdeményezte, sok magyar vagy magyar származású fiatalt megkeresett, eredménytelenül. /Balta János: Újraéleszteni a közművelődést. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2005. július 11.
Arad megyében július 9-10-én a Borostyán Egyesület első ízben szervezte meg a Zimándújfalusi napokat. Zimándújfalu magyarsága egy emberként állt a nemes ügy mellé. Magyar ruhás fiatalok hívogattak a főutcán a rendezvényre, amelyen vetélkedők voltak. A kultúrotthonban délután a fiataloknak diszkót, a felnőtteknek este bált rendeztek. Vasárnap magyar népviseletbe öltözött fiatalok vonultak be a szentmisére, melyen az arad-ségai ifjúsági kórus énekelt. A kultúrotthonban az ünnepi előadást a helybeli tánccsoport nyitotta meg. Ménesi Melinda, a Borostyán Egyesület elnöknője elárulta: nagy izgalommal szervezték az ünnepséget, mert a községi tanácstól egy lej támogatást sem kaptak. /Balta János: Zimándújfalu nagy napja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./
2005. augusztus 6.
Tornyán, a határ menti településeken szolgáló papok közelmúltban megtartott találkozójáról Bauer Csaba mezőkovácsházi esperes kifejtette: Valamilyen módon mindnyájan szenvedjük még Trianont, az elmúlt év végi nemzeti kudarc pedig a határtalan szeretetnek az egyre szélesebb körű kiterjesztésére sarkall. Szükséges a családok között létrejövő bensőséges kapcsolat. /Balta János: Elmélyíteni a szeretetet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./ Előzmény: Július 27-én Tornyán a katolikus templomban 18 pap, valamint nagy számú helybeli és környékbeli hívek részvétele mellett koncelebrációs szentmisével indult a határ menti településeken szolgáló papok II. találkozója. /(balta): Határtalan szeretet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./
2005. augusztus 24.
Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Nehezen megy a főbb állami intézmények élén a protokollumnak megfelelő vezetés-váltás, a megyék szintjén az RMDSZ-nek sok ilyen jellegű gondja van, Arad megyében is. Markó elmondta, hogy Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével, illetve Szilágyi Zsolttal, az MPSZ egyik vezetőségi tagjával is találkozott. Úgy látja, hogy az MPSZ elbizonytalanodott. Markó az együttműködést csak a RMDSZ-en belül tartja lehetségesnek. /Balta János: Változtatni, dolgozni, csinnadratta nélkül. Exkluzív interjú Markó Bélával. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./
2005. szeptember 3.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök megválasztásakor egyházmegyei átszervezést ígért. A püspök a lelkészektől pontos kimutatásokat igényelt a szerződésekre, a pénzügyi helyzetre vonatkozóan. Az előző időszakban kisebb hangsúlyt kapott a szórványgondozás, e téren is lépni kellett. Szórványkörzeteket hoztak létre vagy újítottak meg, ahova szórványlelkészeket küldtek. Kolozsváron hoztak létre szórványkörzetet, amely a mezőségi, illetve a Gyulafehérvár környéki hívek lelki gondozásával hivatott foglalkozni. A püspök lelkészt nevezett ki Oltszakadátra, ahol a gyülekezet létszáma évszázadok óta nem haladta meg a 200-at. A lelkésznek fel kellett keresnie a Szeben és Fogaras környéki falvakat is. Ekkor jöttek rá arra, hogy vannak falvak, ahol 40-60, különböző felekezetekhez tartozó magyar él, lelki gondozás nélkül. Számba, illetve vallásuk szerint gondozásba veszik őket, értesítik az illetékes felekezeteket is a létükről. A nagyenyedi református és katolikus kolléga értesítette őket az ott élő evangélikus hívekről. A nagy gyülekezetekben kevés a meglévő egy-egy lelkész. Brassóban például egy lelkész 2500 hívet szolgál. A püspök a szórványközösségek felkutatása mellett több ifjúsági foglalkozást vár a lelkészektől. Kolozsváron létrehozták a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyt, amely vitafórum, a kolozsvári elit ökumenikus találkozó helye. /Balta János: Minőségi egyház szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./
2005. szeptember 5.
Visszaragadtuk a vadontól s az emberi gyarlóság karmaiból Isten hajlékát, amelyet tatárhordák módjára kifosztottak, meggyaláztak– mondta beszédében Pántya Elemér kisjenői plébános szeptember 3-án, az ágyai erdőben felújított Szent László kápolna lépcsőjéről, miután köszöntötte a megjelent Roos Márton temesvári és Tempfli József nagyváradi püspököt, a papokat felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül, Matula Iosif megyei tanácselnököt és a különféle nemzetiségű és vallású hívőket. Zarándokhely lesz, ahova magyarok és románok, katolikusok és más felekezetűek nem rombolni, hanem lelkileg épülni, imádkozni jönnek. Ebben támogasson bennünket a kápolna védőszentje, Szent László királyunk – fejezte be beszédét a felújítás fő szervezője, lelke, Pántya Elemér. Tempfli József eszmefuttatást tartott Szent László királyról, aki ahelyett, hogy megölette volna a hadifoglyokat, a népe közé fogadta őket. Matula Iosif, az Arad Megyei Tanács elnöke szólt arról, hogy az egykori templom- és hitrombolás után újraépülnek templomok és megerősödik a hit és a remény. /Balta János: „Fiat voluntas tua”. Újraszentelték Szent László kápolnáját. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2005. szeptember 5.
Szeptember 3-án és 4-én harmadszor került sor a Kisperegi Falunapokra. A kultúrházban megnyitották a helybeli hagyományőrző, népművészeti kiállítást: a falakon varrottasok, falvédők, festmények, az asztalokon, a padlón régi használati eszközök, edények sorakoztak. Voltak vetélkedők, sportversenyek, fellépett a pécskai Búzavirág és az aprók, a simonyifalvi Leveles és a Pitypang, a kisiratosi asszonykórus, a majláthfalvi Nefelejcs, illetve a mezőhegyesi moderntánccsoport. Megkoszorúzták a világháborús emlékművet, majd két lovas felvezetésével a kicsinyek, a magyar ruhába öltözött iskolások, illetve a nemzeti viseletű Rózsás néptánc együttes énekelve vonult ki a futballpályára. Lovasbemutatót is tartottak. A Kisperegi Napok utcabállal zárultak. A kellemes együttlét a legfontosabb a szórványmagyarság életében. /Balta János: Kisperegi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2005. szeptember 9.
Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján zsúfolásig megtelt Máriaradnán a kisbazilika, a környéket ellepték a búcsúsok és zarándokok. Az ünnepélyes, három nyelven celebrált templombúcsúi szentmisén magyarul Paskai László bíboros, ny. prímás-érsek, románul és németül Roos Márton temesvári megyés püspök hirdetett igét. A szentmise végén megtartott körmenet élén Heinrich József tiszteletbeli főesperes haladt a keresztet hordozó fiúkkal, utánuk az Arad kerületi, valamint a nagyváradi papság, az egyházi méltóságokkal, köztük volt Böcskei László általános helynök, Fodor József nagyváradi vikárius, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes és Király Árpád aradi esperes. /Balta János: A természet is ünnepelt Máriaradnán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./
2005. szeptember 12.
Szeptember 11-én tartották Kisiratoson a 125 évvel ezelőtt felszentelt kisiratosi katolikus templom búcsúünnepségét, ez a községi rangját nemrég visszanyert település egyik legnagyobb sátoros ünnepe. Ilyenkor hazalátogatnak az elszármazottak is. Ebből az alkalomból másodszor adták ki négy nyelven a Kisiratos képekben című, 36 oldalas színes ismertetőt, a helybeli tanács és a vállalkozók jóvoltából. A kisiratosiak kérésére Böjte Csaba ferences atya magával hozott 10 gyermeket, akik itt fognak iskolába járni. A szerzetes elmondta, az eddig létrehozott gyermekotthonok mindenütt élesztőjévé váltak az anyanyelvű oktatásnak és kultúrának. A létszámban megfogyatkozott, önbizalmukban megingott szórvány magyarok szívébe visszahozták a megmaradás reményét. Arad egyében még nincs általa szervezett gyermekotthon, megfontolandó egyet Kisiratoson létrehozni. /Balta János: Élesztője kultúránknak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./
2005. szeptember 19.
Arad megyében, Szentleányfalván harmadszor szervezték meg a Szentleányfalvi Napokat. Szeptember 17-én, szombaton a nemzedékek találkozójával kezdődött, a fiatalok sportvetélkedőn vettek részt. Vasárnap az ünnepi istentisztelet után megkoszorúzták a templomépítő lelkész, Szondy Géza emléktábláját. A kétnapos rendezvényt a parókián szeretetvendégség zárta, amelyen megjelent Militon Serb fakerti polgármester is, aki ígéretet tett a kétnyelvű helységnévtábla elhelyezésére, illetve a falunapok további rendezvényeinek a támogatására. A 81 éves hazalátogató Seres Sámuel emlékezett: az ő idejében 83-an jártak a szentleányi magyar iskolába, jelenleg már nincs magyar nyelvű elemi. /Balta János: Szentleányfalvi Napok harmadszor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./
2005. szeptember 19.
Szeptember 17-én Arad megyében nyolcadik alkalommal került sor a pankotai magyarság legnagyobb évi ünnepére, a szüreti bálra, amelyet ezúttal is Dokopil Olga szervezett meg. 37 pár öltözött be magyarruhába, a lányok pártával, a fiúk árvalányhajas kalappal a fejükön. A fiataloknak alig a negyede magyar, a többiek azért varratnak maguknak ilyen ruhát, hogy részesei lehessenek a szüreti bálnak, ami magyar hagyomány. A magyar népviseletbe öltözött menet szőlőkosárral végigvonult a főutcán, betért a római katolikus templomba, ahol Ciurar János plébános megemlékezett a magyar népi hagyományok ápolásának szükségességéről, majd bevonultak a kultúrotthonba. Az egyórás műsor után a galsai–fazekasvarsándi vegyes zenekar húzta a talpalávalót. /Balta János: Nagy sikerű szüreti bál nyolcadszor. Élő néphagyomány Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./
2005. szeptember 19.
Szeptember 17–én az arad-belvárosi katolikus templomban – 69 év után – újra papszentelés volt. Roos Márton temesvári megyés püspök és kísérete, Horvát János, a Szent Erzsébet minorita rendtartomány főnöke, arad-belvárosi plébános, Király Árpád aradi esperes, további 20 Arad kerületi pap és minorita szerzetes bevonult a templomba. Három nyelven megtartott szentbeszédében a főpásztor a papi hivatásról, a kiválasztottak elhivatottságának a szépségeiről beszélt, majd felszentelte Máthé Zoltánt, Piusz testvért minorita szerzetespapnak. /Balta János: Csodálatos ünnepe az elhivatottságnak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./
2005. szeptember 22.
Szeptember 21-én Nagy Zsolt távközlési és információs miniszter Arad megyében, felavatta az első teleházat, Ágyán, az “eMagyar pont” program részeként. Nagy Zsolt miniszter előbb románul, majd magyarul a teleházak létrehozásának céljáról elmondta: a vidéki fiatalságnak egyenlő esélyeket kíván felkínálni a városon élő sorstársaikkal. Az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium közötti együttműködés jóvoltából idén Erdély-szerte 89 “eMagyar pont”-termet hoznak létre. Horváth Levente alprefektus a jelképszerű “epont” jelről beszélt, amelyik Ágyát a világgal, a magyarságot egymással köti össze, amire mindnyájan büszkék lehetünk. Erdős Sándor kultúrotthon-igazgató köszönetet mondott dr. Köteles Lajosnak, a gyulai Tessedi Sámuel Egészségügyi Főiskola igazgatójának az adományozott 12 számítógépért és bútorokért; Honti Pál Árpádnak és Okos Pálnak az adományok helyszínre szállításáért; köszönet jár a számítógép-szerelőknek és Fekete Károly informatikatanárnak a segítségért. /Balta János: Ágya közelebb a világhoz. Arad megye első eMagyar pontja. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2005. szeptember 26.
Nagy Zsolt távközlési és információs miniszter a vele készült interjúban kifejtette, a rossz nyelvek szerint a világ végén levő Ágya, a kis, színmagyar település az eMagyar pont teleház felavatásával a világháló részévé vált. Ágyán erős, élni akaró közösséget ismert meg, az Arad megye vidéki, magyarlakta települései közül itt van a legtöbb kisiskolás. A miniszter rámutatott, csökkenő tendenciát mutat az informatikus szakemberek kivándorlása. Arra bíztatta a településeket, hogy kérjenek eMagyar pont teleházat. /Balta János: Kérjenek eMagyar pont teleházat! Exkluzív interjú Nagy Zsolttal. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./
2005. október 8.
Szeptember végén fejezték be a kisperegi református templom részleges felújítási munkálatait. A több mint 30 éve üzemképtelen toronyórát is felújították. Váradi Sándor református pap, a felújítások fő szervezője, mindenese elmondta, a templom részleges felújítása tavaly kezdődött. Tavasszal, ha a szükséges pénz is rendelkezésre áll, folytatják a felújítást. /Balta János: Újrafestették a templom elejét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./
2005. október 10.
Október 8-án, szombaton Vadászon lovasok felvezetésével egy hintóról három magyar ruhába öltözött leány pogácsával kínálgatta a házak elé kitódult falubelieket. A hintót követő aprók és a Pitypang gyermek népi táncegyüttes tagjai ropták a táncot. Mögöttük egy társzekéren a zenélő muzsikusok, akik a szintén táncoló Leveles felnőtt együttesnek is húzták a talpalávalót. A hosszú sort nyolc lovas zárta. A menetet a felújított kultúrotthon előtt Haász Tibor polgármester fogadta és üdvözölte, majd elvágták a bejárati ajtóban kifeszített háromszínű szalagot, és leleplezték az épület homlokzatán lévő kétnyelvű névtáblát. Vadászon, ahol hosszú évekig szinte semmi nem mozdult, az utóbbi időben gyökeres változások történtek. Önerőből képesek voltak felújítani, átalakítani a kultúrotthont, ez a közösség életerejét, jövőbe vetett hitét jelképezi. /Balta János: Kultúrotthont avató szüreti bál Vadászon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2005. október 13.
1992. július 12-én rakták le az arad-gáji református templom alapkövét, az építkezés 1994. áprilisában kezdődött, mondta el Czégé Imre lelkipásztor, az építkezés fő szervezője. A nagyteremben tavaly húsvét óta tartják az istentiszteleteket. A templomban 400 ülőhely található. Az építkezés első éveiben az állam összesen 30 millió lejjel, idén 150 millió lejjel járult hozzá, kezdettől támogatónak számított a svájci HEX Segélyszervezet, de Németországból, illetve Hollandiából is kaptak kisebb összegeket. Az erőforrások azonban 13 év alatt szinte végképp kimerültek, hiányoznak még a világítótestek. /Balta János: Felavatás előtt az arad-gáji református templom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2005. október 22.
Prelaucek József katolikus plébános egy éve szolgál az Arad megyei Németszentpéteren, ahol összesen 200, a hozzá tartozó filiákban, Székesúton és Nagyfaluban további 150 híve van. Németszentpéterről a németek már elköltöztek, a hívek legtöbbje magyar és vegyes családban él. Az iskolában zajló hitoktatás is magyar és román nyelven zajlik a 30 gyermek számára. Idén Székesút község tanácsa 10 000 (100 millió) lejjel támogatta a hatáskörébe tartozó 3 település ortodox templomait, sőt a székesúti katolikus templom tetejének a javítására is kiutalt 500 (5 millió) lejt. Szükséges a németszentpéteri templom felújítása is, mert bádogfedele több helyen lyukas. /Balta János: Sürgős javítás szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./
2005. november 12.
Orbán Attila evangélikus-lutheránus lelkész fél éve újra Simonyifalván szolgál, szórványlelkész megbízatással. E minőségében három gyülekezetet lát el: a simonyifalvi református és evangélikus hívekből állót, több mint 80 lélekkel, az apatelki (Mocrea) mintegy 40 személyből álló, többségében szlovák anyanyelvű közösséget; ugyanakkor Pankotán is létezik egy 10 lelket számláló kisebb gyülekezete. Az elmúlt nyáron ifjúsági tábort szerveztek 30 simonyifalvi fiatal számára a jó állapotban lévő apatelki parókián, ahol a püspökség egyházmegyei ifjúsági táborhelyet kíván kialakítani. A pankotai gyülekezetnek csupán 10 tagja van, de templommal is rendelkeznek. A szórvány-gyülekezetekben a leghatékonyabb közösségépítés a családlátogatások alkalmával fejthető ki. Ennek megfelelően Orbán Attila félévenként meglátogatja a híveit. A kevés egyháztag az egyházi hozzájárulásból nem tudja eltartani a lelkészt, aki a családfenntartás érdekében angol nyelvet tanít az iskolában. /Balta János: Szórvány-szolgálat, kihívásokkal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2005. november 15.
Ágyán november 12-én a kultúrotthonban a helybeli műkedvelő színjátszó csoport előadta Nóti Károly: Nyitott ablak című vígjátékát. Ugyanez a csoport 15 éve mutatta be először, majd idén újra összeállt a kissé megkorosodott csapat. Arad megye egyetlen műkedvelő, felnőtt színtársulatának játékát az aradi közönség november 26-án a Jelen Ház nagytermében tekintheti meg. /Balta János: Ágyán élni fog, mert éltetik. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2005. november 21.
November 19-én, Árpád-házi Szent Erzsébet napját méltóképpen kívánta megünnepelni a nevét viselő minorita tartomány, valamint az arad-belvárosi Páduai Szent Antal plébánia. Horváth János atya, minorita tartományfőnök a minorita palota hátulsó részében felszentelte a szegénykonyhát. Naponta olyan 50 személy kap itt ebédet ingyen, akik szociális felmérés során találtattak rászorulóknak. Aradon a Páduai Szent Antal Szegénykonyha nevű intézmény önkéntesek közreműködésével fog működni. A felszentelési ünnepségen Bognár Levente, Arad alpolgármestere köszönetet mondott a szegénykonyha létrehozásáért és működtetéséért, amely Arad szociális gondjain hivatott könnyíteni. /Balta János: “Úgy szeressünk, ahogy Te szerettél bennünket!” Páduai Szent Antal Szegénykonyha Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./
2005. november 26.
A lap munkatársát Temesfüzesre hívta Andó Attila lippai plébános. A szentmise után a kéttucatnyi magyarral beszélgettek. A maroknyi magyar emberfeletti erővel képes volt a templomot kívülről felújítani. A németek kivándorlása után a több mint száz katolikus magyart sorsukra hagyták, mígnem 1996-ban Wonnert László akkori lippai plébános felkarolta őket. A templomjáró magyarok egy nagycsaládot alkotnak, Isten háza az egyetlen gyülekezőjük. A templomon kívül évtizedek óta nem volt magyar rendezvény. Titkos vágyuk, hogy valakinek végre eszébe jussanak. /Balta János: Temesfüzesi magyarok. Sorsukra hagyatva. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2005. december 2.
A Magyarnóta-szerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete tavaly mutatkozott be először Arad megyében: Ágyán, Kisjenőn és Aradon telt ház előtt tartottak egy-egy nagy sikerű nótaestet. Az egyesület elnöke, dr. Majzik István most újra Aradon járt, javaslataival. Elmondta, hogy kihasználva Románia EU-csatlakozását, közösen elkészítendő pályázatok útján szeretnének pénzt szerezni a kölcsönös kulturális tevékenységhez. A hivatalosan bejegyzett egyesületekkel, esetleg intézményekkel megállapodást kötnének, amelyben rögzítik a fellépés időpontját, feltételeit, beleértve az anyagiakat is. E fellépéseket szeretnék kétoldalúvá tenni. /Balta János: Határtalan lehetőségek. Szeged a kezét nyújtja. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2005. december 3.
Egyre több erdélyi magyarban fogalmazódik meg: a kisebbségi törvény körüli huzavona félelmetesen hasonlít az RMDSZ legutóbbi “országlása” alkalmával tapasztalt esetre, amikor a szövetségesek a legnagyobb szükségben hagyták cserbe az RMDSZ-t. Király András parlamenti képviselő szerint árnyaltabban kell fogalmazni. A kisebbségi törvényt az RMDSZ szakemberei dolgozták ki. Az RMDSZ el akarja érni, hogy az oktatásügyi, a kisebbségi és emberjogi, valamint a jogi bizottságok december 22-ig megvitassák a tervezetet. Karácsony előtt meg kellene születnie a jelentésnek, amellyel általános vitára a plénum elé állhatnának. Király András szerint nem volt elhamarkodott az Országgyűlés pozitív döntése Románia EU csatlakozásával kapcsolatban, mert Romániának éreznie kell, hogy az iránta megnyilvánult gesztus viszont-gesztust követel meg. Az RMDSZ eddigi munkája a koalíció erősítésére, Románia előmenetelére irányult. Amennyiben a koalíció nem támogatja a kisebbségi törvényt, akkor az RMDSZ-nek át kell értékelnie az eddigieket. Az RMDSZ a törvényt csakis a kulturális autonómiával együtt tudja elfogadni. /Balta János: Kisebbségi törvény-latolgató. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./
2005. december 5.
Trianon óta nem érte akkora trauma a határon túli magyarságot, mint ma egy éve, amikor az anyaországban népszavazást szerveztek a kórház-privatizáció, illetve a kettős állampolgárság odaítélése ügyében. A kettős állampolgárság alanyi jogon történő odaítélése felől a környező nemzetek gyakorlatával ellentétben nem az Országgyűlés döntött, hanem kierőszakolták a népszavazást. Ennek „során reánk, határon túliakra kígyót, békát kiáltottak, haszonlesőknek, kalandoroknak, gazdasági menekülteknek tituláltak”, írta Balta János, a lap munkatársa. Közben a bevándorló kínaiaknak tálcán kínálják fel az állampolgárságot. /Balta János: NEM! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./
2005. december 15.
Gyorokon a katolikus egyházközségben működő Rózsafüzér Társulat bizonyult a közösség kovászának. Az összefogás ötlete a honvédsírok rendbehozatalától származott. A helybeli temető végében ugyanis közel 40, zömmel ismeretlen magyar honvéd nyugszik, akiknek sírjait nagyon sokáig példás rendben tartották. Az utóbbi évben azonban elhanyagolták, ezért a társulat tagjai elhatározták: összefogva kitakarítják őket. A gyoroki magyarok önzetlen összefogása példaértékű. /Balta János: A gondviselés csodája. Példaértékű összefogás Gyorokon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./
2005. december 27.
December 23-án az RMDSZ Arad megyei szervezete Magányosok karácsonya címmel első ízben szervezett összejövetelt az egyedül élőknek. A Csiky Gergely Iskolacsoportban felállított karácsonyfa mellett egybegyűlt közel 60 magányosnak a karácsony valódi ünnepet jelentett. Ökumenikus istentiszteletet tartottak. A jobbára idős emberek fogyasztották a Gazdasszonyok Körének tagjai által felszolgált finomságokat. A karácsonyfa alá rakott ajándékokat távozáskor vették át. /Balta János: Magányosok karácsonya Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
