A magyar-román határszakasz két oldalán lévő nyolc megye vezetői levélben kérték Gyurcsány Ferenc magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök támogatását a közös fejlesztési projektjeik támogatására. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Juhászné Lévai Katalin kezdeményezésére létrejött december 8-ai találkozó résztvevői kinyilvánították: új geopolitikai és gazdaságföldrajzi helyzetbe került a magyar-román határszakasz két oldalának nyolc megyéje: Arad, Temes, Szatmár, Bihar, illetve Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. /Magyar–román határmenti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 17.
Kisebbségekért díjat adott át nyolc, Magyarországon és határon túl élő embernek, valamint egy közösségnek a kisebbségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dec.16-án a Parlamentben. Idén az elismerést egy-egy ausztriai és vajdasági magyar, egy-egy magyarországi horvát és német, három roma és egy szlovák egyéni kitüntetett, valamint egy erdélyi magyar szervezet kapta. A díjakat Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, miniszterek, továbbá pártok, a határon túli magyarok képviselői és kisebbségi vezetők jelenlétében nyújtotta át a kormányfő. A díjazottak: Debre Istvánné pedagógus, aki 1993 óta az ország első cigány nemzetiségi óvodáját vezeti, Rácz Katalin, Gizella nővér a vajdasági magyar oktatásban, a bánsági magyarság oktatási rendszerének újjáélesztésében játszott szerepéért, Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének vezetőségi tagja, a bunyevác-horvát családban született Kricskovics Antal több évtizedes táncművészeti, koreográfusi munkásságáért, a magyarországi horvát folklór gyűjtéséért, Krupa András etnográfus, folklorista a magyarországi szlovákság értékeinek kutatásáért, Manherz Károly, az ELTE bölcsészettudományi kar dékánja, a Germanisztikai Intézet igazgatója a magyarországi németek nyelvének, kultúrájának kutatásáért, Rostás-Farkas György író-költő-újságíró, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke a cigányság érdekében végzett három évtizedes áldozatos munkájáért, Várnai Márton a romák társadalmi integrációjának előmozdításáért kapot díjat. Az Erdélyi Múzeum Egyesület az erdélyi tudományosság fenntartása, fejlesztése és szervezése érdekében kifejtett tevékenységéért részesült a kitüntetésben. Az elismerést a kisebbségek nemzetközi napja, december 18-a alkalmából osztják ki. /Kisebbségekért Díjat kapott az Erdélyi Múzeum Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2004. december 17.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz identitászavarban szenved, szögezte le László F. Csaba a kormányfőhöz írt nyílt levelében. Abban az egyben hasonlít Gyurcsány Ferenc nagy elődjére, Nagy Imrére, hogy mindketten a határon túlról jövő veszély ellen "kampányoltak". Amíg 56-ban ez valós ellenséget, idegen hadat jelentett, ami ellen tényleg harcolni kellett, Gyurcsány saját fantáziájának szüleményével – egy virtuális magyar "invázióval"– hadakozott. Gyurcsány Ferenc eredményesebb volt elődjénél, győzött. A felelősen gondolkozás hogyan egyeztethető össze a 800 ezer letelepedővel való felelőtlen riogatással? Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a népszavazás eredménytelensége a jövő győzelmét jelenti a múlt felett. „Ön kortesbeszédeivel mélyen megalázott minket, a határon túli nemzetrész tagjait, mert haszonleső koldusokként kezelt, akik a magyar adófizetők pénzére törünk.” – írta László F. Csaba. /László F. Csaba: Nyílt levél Gyurcsány Ferencnek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2004. december 18.
A Kisebbségek napja alkalmából Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kisebbségekért Díjat adott át december 16-án a Parlamentben. Idén Kisebbségi Díjban részesült a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum Egyesület is. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 70 ezres könyvtárat tart fenn, 11 főállású kutatót foglalkoztat, szakkiadványokat ad ki, bekapcsolja kutatóit és munkatársait a magyar és nemzetközi tudományos életbe. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet a díjkiosztáson Egyed Ákos professzor képviselte. A lap munkatársa megjegyezte, hogy Egyed Ákos feltűnően komoran viselkedett, amikor a miniszterelnöktől átvette a díjat. „Ha nem történt volna az, ami történt december 5-én, akkor sokkal vidámabban, jobb kedvvel vettem volna át. Ez azért ott van tüskeként az ember szívében” – nyilatkozta. Elmondta, hogy sok fiatal végez, olyanok, akik a tudományos munka végzésére képesek lennének, de nincs módjuk ezt gyakorolni. Most szüntették meg a csoportos pályázatokat az Arany János pályáztató intézménynél és ennek az a visszaütője, hogy azok az 5-10-es létszámú csoportok, amelyeket eddig összetartottak, esetleg szétmennek. /(Guther M. Ilona): Kisebbségekért Díj 2004. Kitüntették az Erdélyi Múzeum-Egyesületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2004. december 21.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa úgy döntött, hogy az RMDSZ a D.A. Szövetséggel folytatja a koalíciós tárgyalásokat. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy Romániának stabil kormányzásra van szüksége. Az SZKT meghívott vendége, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök utalva Gyurcsány Ferenc ama kijelentésre, hogy az egyház ne politizáljon, kijelentette: igaz, hogy az egyház fő feladata a tanítás és a nevelés. Amennyiben azonban a hívek egyéni és kollektív jogairól van szó "kutya kötelessége mindent megtenni". Ez összefonódik a politikával, és az egyház nem hallgathat, csak "ne essen át a ló másik oldalára". Mint mondta, "félretéve az egyéni érdekeket, a vallásos hit és a politikai ész összetartozik". Markó élete legnagyobb politikai teljesítményét nyújtotta – állapította meg Sütő András író, aki "klinikai kórteremből figyelte a választási küzdelmet". Sütő politikai kalandoroknak nevezte azokat, akik az RMDSZ ellen dolgoztak. Kifejtette, helyesen cselekszik az RMDSZ, ha nyíltan magyarázva viszi be a köztudatba, hogy mi az az autonómia, amit elképzel. /Mózes Edith: Habozás a keresztútnál. Toró T. Tibor szerint a tárgyalási alap az autonómia. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./
2004. december 21.
Dec. 20-án Gyurcsány Ferenc elutasította a vétó alkalmazásának felvetését Románia európai uniós csatlakozásának ügyében a parlamentben, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy Magyarország keleti szomszédja tegyen eleget környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak. A kormányfő a vétóval való fenyegetést "politikai értelemben hibásnak, történelmi értelemben bűnösnek" nevezte. Gyurcsány Ferenc kijelentette: a magyar kormány sikeres volt, mivel elérte, hogy az Európai Tanács (ET) a környezetvédelmi kötelezettségvállalásra is terjessze ki a védzáradékot, amely alkalmazása késleltetheti a román csatlakozást. Gyurcsány Ferenc kijelentette: "2004 októberének elején új kormány alakult Magyarországon. Új kormány, amely egy hazafias kormány, új kormány, amely a bátorság kormánya". A miniszterelnök a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról szólva úgy fogalmazott, a választók azt mondták, hogy "nem visszafelé, hanem előre". "Azt mondták, hogy tudják, Magyarország jövője a közös Európában, nem pedig a bezárkózó Kárpát-medencében van" – tette hozzá. Somogyi Ferenc külügyminiszter találkozott a román nagykövettel és kifejezte reményét, hogy Bukarest vállalt kötelezettségeinek eleget tesz, "beleértve a verespataki aranybánya ügyét és egyéb környezetvédelmi aspektusokat". /Gyurcsány: igen a román EU- tagságra, feltételekkel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./
2004. december 21.
Zöld Lajos egyetért Sarány István Méltóság, vagy bohóckodás című írásával (Hargita Népe, dec. 14.). Kimondta, hogy a nemzeti zászló eltávolítása nem lehet válasz a népszavazásra. Kettős állampolgárság szükséges ahhoz, hogy boldog ember legyen valaki? Zöld Lajos lélekben a magyar szocialistákkal érez együtt, „de azt nem tudnám, nem merném mondani, hogy Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor, Markó Béla vagy Tőkés László szereti-e jobban a hazáját? Valószínű mindannyian.” A zászlónak a magasban a helye. /Zöld Lajos: Kié a zászló és a himnusz? = Hargita Népe (Csíkszereda), 2004. dec. 21./
2004. december 21.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazásnál arról szavaztak, hogy érvényesnek tartják-e az 1920-ban Trianonban megkötött szégyenletes diktátumot, vagy legalább a szellemi-kulturális és a szimbolikus szférában helyreállítják-e a magyar nemzet egységét. Nincs semmi csodálkoznivaló azon, hogy a Gyurcsány Ferencek, a Szekeres Imrék, a Hiller Istvánok, a Pető Ivánok és az Eörsi Mátyások nem kívánták a magyar nemzet szellemi-kulturális újraegyesülését, jegyezte meg Tóth Gy. László. Számukra ez rossz üzlet. A kisemmizett kádári kisemberek hittek a nyilvánvaló hazugságoknak. A nyugdíjukat és a megélhetésüket féltették. A felelősség a posztkommunista-szocialista és balliberális politikai és szellemi elité, amelyik másfél évtizede idegenkedik mindentől, ami nemzeti. /Tóth Gy. László: Egy országban, két hazában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 21./
2004. december 21.
Vita alakult ki a miniszterelnök vatikáni tárgyalásairól. Gyurcsány Ferenc látogatásáról újságíróknak elmondta: terítékre került a magyar katolikus egyház szerepe is. Különös tekintettel arra, hogy „miként értékelhető az az aktív közéleti szerep, amely sokakban kétséget ébreszt, helyes-e, ha azokban a kérdésekben nyílt és egyértelmű állásfoglalást tesz közzé a magyar katolikus egyház püspöki kara, illetve ezt helyenként aggodalomra okot adóan képviselik. Amely kérdések egyébként a pártpolitika tárgykörébe tartoznak, vagy messze túlterjeszkednek ezek a kérdések a hit szabad megvallásának és a vallás szabad gyakorlásának tárgykörén”. Gyurcsány hozzátette, hogy a pápával folytatott megbeszélés során az egyházfő jelezte: „érti a problémát”. Harrach Péter, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: az egyházakról ezt még Kádár János sem merte volna állítani. Harrach szerint Gyurcsány „bekönyörögve magát a Vatikánba úgy viselkedett, mint aki vendégségben a saját vendéglátójával pimaszkodik”. „Az egyházaknak nem csak hitéleti, de társadalmi szerepük is van” – hangoztatta a fideszes politikus. Hozzátette, hogy a kettős állampolgárság kérdése olyan fontos nemzeti kérdés, amelyben a történelmi egyházak indokoltan nyilatkoztak meg. Veres András püspök, a Katolikus Püspöki Kar titkára kijelentette: a miniszterelnök választ kapott a Vatikánban a magyar katolikus egyház szerepvállalásával kapcsolatos aggályaira. /Gurcsány Ferenc a Vatikánban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2004. december 23.
Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő megszidta a pápát. Számon kérte a Szentatyától, valamint Angelo Sodano bíborostól, vatikáni kormányfőtől azt, hogy a történelmi egyházak vezetői, köztük a magyar katolikus püspökök is a kettős állampolgárságra vonatkozó december 5-i népszavazás kapcsán az igen szavazatok mellett foglaltak állást, no meg azt, hogy az egyházi oktatás mellett tüntettek december 14-én. Gyurcsány és kíséretének kijelentései politikai vihart kavartak Magyarországon, ami állásfoglalásra kényszerítette a vatikáni kormányzatot is. „A magyar püspökök jó állampolgárokként csak aggodalmuknak adtak hangot a közjóért, és a Szentszék kiáll mellettük, mert csak azt kérik, ami a megállapodás szerint jár" – idézte Angelo Sodano bíborosnak a magyar miniszterelnökkel folytatott hét végi vatikáni megbeszélésén elmondott szavait a magyarországi Apostoli Nunciatúra közleményében. E pontosításra azért volt szükség, mert a magyarországi sajtó csak a magyar kormányküldöttség által mondottakat ismertette, a Vatikán álláspontja nem hozta nyilvánosságra. December 14-én az Oktatási Minisztérium előtt az egyházi iskolák finanszírozásának megváltoztatása ellen tüntettek. E tüntetésen való részvétellel kapcsolatban Sodano bíboros „következetesen aláhúzta a párbeszéd fontosságát, megdöbbenését fejezvén ki az a tény fölött, hogy a kormány nem tartja tiszteletben a Horn Gyula miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros által 1997-ben aláírt, Szentszékkel kötött megállapodást" – áll a közleményben. „Itt egy rosszízű politikai játszma folyik: a szóban forgó urak végtelenül meg vannak sértődve, hogy valaki el merte mondani, hogy az egyházaknak a Jézushoz vezető út és az üdvösség keresése útjának megtalálása mellett, helyett nem biztos, hogy úgy és akként kell foglalkozni a napi közélet politikai dolgaival, ahogy teszik. Ez egy helyénvaló kijelentés" – mondta a Kossuth Rádióban Gyurcsány, aki a jobboldali pártok reagálását „bőszült arroganciának" nevezte. Semjén Zsolt fideszes képviselő kijelentette: „ha a lengyel egyház és benne az akkori krakkói érsek, a későbbi lengyel pápa bizonyos értelemben nem politizált volna, akkor önök (mármint a szocialista politikusok) még mindig az MSZMP-ben ülnének, a Varsói Szerződésben és a KGST-ben". Dr. Jakubinyi György érsek a tavalyi csíksomlyói búcsún kifejtette: „Azt mondják, hogy az egyház nem politizál. De ez nem jelenti azt, hogy az egyház népének jövőjét avatatlan kezekbe adja." Az érsek hangsúlyozta: az egyház mi vagyunk, mindannyian, és minden kereszténynek kötelessége részt venni a politikában, olyanok mellett szavazni, akik népünk mellett állnak, akik az evangélium tanítását akarják megvalósítani a közéletben. Hozzáfűzte: az egyháznak így kötelessége politizálni. /Sarány István: Gyurcsány esete a pápával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./
2004. december 28.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazás után kiderült, hogy "kopogtattunk, de be nem bocsáttattunk". A Mikulás sarlós-kalapácsos piros nyelvét is kiöltötte, írta dr. Demeter Andor. Szeretnék megköszönni mindazoknak, akik igent mondtak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek legközelebb, ha ismét tizenötmillió magyar miniszterelnökének nevezi magát, előtte, referendum formájában a határon kívülieket, az országát elözönleni készülő "sáskanépet" is kérdezze meg erről, ajánlotta a hozzászóló. /Dr. Demeter Andor, Marosvásárhely: Megmérettettünk és könnyűnek találtattunk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./
2005. január 4.
A történelem minket egy nemzetbe rendezett – mondotta többek között újévi köszöntőbeszédében Mádl Ferenc köztársasági elnök. Ezzel éles ellentétben áll a baloldal retorikai offenzívája. Lendvai Ildikó „múltba néző kezdeményezésnek” nevezte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazást, Gyurcsány Ferenc pedig egyenesen kiutasítaná a közéletből a jobboldal vezetőit. „Azt reméltem, hogy nyerhetünk 2006-ban is, most már ebben biztos vagyok” – jelentette ki, majd hozzátette: „Addig még legalább kétszer-háromszor kell a választásokon legyőzni a Fideszt, amíg a megosztó, gyűlöletet keltő jobboldali kultúra és annak képviselői ki nem szorulnak a hazai politika élvonalából.” A gazdasági helyzetet illetően Gyurcsány továbbra is bizakodik, úgy látja, hogy a gazdaságban elindult a fenntartható növekedés irányába mutató pályakorrekció. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 4./
2005. január 5.
Magyarország támogatja Románia európai integrációját, és a kormánynak határozott szándéka a kapcsolatok továbbfejlesztése keleti szomszédjával – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor telefonon gratulált Calin Popescu Tariceanunak miniszterelnöki kinevezéséhez. Gyurcsány kifejtette, hogy Magyarország és Románia közös történelmi múltja egyben a jövőért viselt közös felelősséget is jelenti. – Ezt a közös felelősséget különösen kiemeli a két országban élő nemzeti kisebbségek sorsa iránti elkötelezettségünk – mondotta. Gyurcsány megemlítette a Verespatakon tervezett beruházás ügyét: kérte román partnerét, értse meg a magyar fél érdekeltségét és fokozott érzékenységét a kérdésben. Tariceanu megerősítette, hogy a beruházás engedélyezése ügyében még nincsen végleges döntés. A Demokrata Párt vezetői révén erőteljesen kapcsolódik a verespataki tervhez. 1997-ben ugyanis Radu Berceanu iparügyi miniszter idején adták koncesszióba hárommillió dollárért 25 esztendőre az Erdélyi-érchegységben található úgynevezett aranynégyszöget a kanadai Gabriel Resources Ltd. cégnek, amelyik a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vállalat 80 százalékos tulajdonosa. /T. Sz. Z.: Újra „kormánytéma” lett Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2005. január 6.
Tariceanu miniszterelnök fogadta Gyurcsány magyar kormányfő személyes megbízottját, Eörsi Mátyást, akivel megbeszélést folytatott a két miniszterelnök január közepi budapesti találkozójáról. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./ Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) országgyűlési képviselője, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadója azért utazott Romániába, hogy az SZDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti kapcsolat révén hozzájáruljon a román-magyar kapcsolatok javulásához. „Mi magyarországi liberálisok rendkívül örülünk annak, hogy Romániában olyan liberális erő került hatalomra, amelyet régóta ismerünk, és akikről tudjuk, hogy nemcsak az országnak, de a román–magyar kapcsolatoknak is nagyon sok jót fognak tenni. A Tariceanu kormányfővel folytatott megbeszélésünkön is elhangzott, hogy mindkét ország miniszterelnöke elszánt a román–magyar kapcsolatok új, dinamikus szakaszának megnyitásában” – nyilatkozta a találkozót követően Eörsi Mátyás, aki nem találkozott az RMDSZ képviselőivel. /Rostás Szabolcs: Liberális pertu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./
2005. január 6.
Nem fogadja el a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a december 5-i magyarországi referendum után elrendelt szavazat-újraszámolás eredményét. Az MVSZ képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot, amiért képviselőjük nem kapott meghívást a szabadkai tanácskozásra, ahova a határon túli magyar szervezetek a referendum kiértékelésére, a kettős állampolgárság kérdésében való közös álláspont kialakítására gyűlnek össze. Az MVSZ a magyar Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordult, mert megítélése szerint nem hajtották végre megfelelő módon a december 5-i népszavazási jegyzőkönyvek ellenőrzését. Az eseményt kommentálva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elfogadhatatlannak minősítette, hogy az állampolgársági kérdésben a lakosság azon nyolcvan százalékára hárítsák a felelősséget, amely vagy nem vett részt a népszavazáson, vagy azon a kettős állampolgárság tömeges megadása ellen szavazott. Gyurcsány szerint a magyar jobboldal egy nagyon jelentős része nem idegenkedik a nacionalista, kicsikét klerikális politikától, amelyben az államé a központi szerep és a tekintély, az olyan politikától, amely befelé fordul, amely idegenül tekint a versenyre, a piacra, a magántulajdonra. „Az elmúlt időszakban a hazai közélet egyik meghatározó kérdése lett a hazai- és a határon túli magyarság viszonyának rendezése az úgynevezett kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán. Ennél kevesebb figyelem jutott a Romániában élő legnagyobb lélekszámú, határon túl élő magyar közösség életét alapvetően befolyásoló politikai folyamatoknak, a parlamenti- és elnökválasztásnak. Most a történtek és az eredmények ismeretében szükséges, hogy kimondjuk: az RMDSZ-nek és személyesen Markó Bélának rendkívül jelentős szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság meg tudta őrizni parlamenti képviseletét, sőt kormányzati tényezővé válhatott.” – áll a magyar Szocialista Párt (MSZP) közleményében. „Még nagyszerűbbnek láthatjuk e teljesítményt, ha figyelembe vesszük az anyaországitól nem függetleníthető, belső politikai harcok és ellentétek hatásait. Az elért eredményhez ismételten szívből gratulálunk Markó Bélának és az RMDSZ-nek. Mindaz, amit elértek, azt bizonyítja, hogy szükséges és eredményes is a felelős nemzetpolitika iránt elkötelezett, de a realitásokkal számolni tudó politika. Mindez lehetővé teszi, hogy a romániai magyarok kivehessék részüket a két ország jószomszédi kapcsolatainak javításából, Románia európai uniós csatlakozásából, és kezükbe vehessék honfitársaik szülőföldjükön való boldogulásának építését.” – fogalmaz a dokumentum. /Nem fogadja el a szavazat-újraszámolás eredményét az MVSZ. A Világszövetséget nem hívták meg a szabadkai tanácskozásra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2005. január 7.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett tanácskozás java része a sajtó kizárásával zajlik Szabadkán, a népszavazás után előállt helyzetről, illetve a jövőbeni teendőkről alakítják ki közös álláspontjukat a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei a kétnapos tanácskozáson. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a határon túli magyarok helyzetét. A találkozón részt vesz a MÁÉRT majd minden tagszervezetének a képviselője, de az anyaországból senki sem kapott meghívót. A szabadkai „kis MÁÉRT-re” nem kaptak meghívót a kettős állampolgárságról szóló népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségének képviselői. Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltsága miatt csak december 6-án érkezik Szabadkára. Kasza József kijelentette: „Biztos vagyok benne, hogy a határon kívüli politikai szervezetek sokkal erőteljesebben, egyértelműbben tudják megfogalmazni elvárásaikat az anyaország irányában, mint hogyha a magyarországi politikai elittel közösen cselekednék ugyanezt... Saját sorsunkért saját magunk vagyunk e pillanatban felelősek, és a történelmi pillanat felelőssége és terhe alatt is képesek vagyunk biztosítani azt az összefogást, amely jellemezni hivatott a magyar nemzetet” – hangoztatta Kasza. /”Kis MÁÉRT” Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2005. január 8.
Nem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről a határon túli magyarok politikai vezetői, akik kétnapos szabadkai tanácskozásuk zárónyilatkozatában elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, s nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatták őket. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei vezetőinek kétnapos szabadkai tanácskozása január 7-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely felszólítja az Országgyűlést, hogy alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. A „kis MÁÉRT” résztvevői megalakították a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma nevű (HTMSZF) szervezetet, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak majd, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett találkozón a MÁÉRT-tagokon kívül megfigyelői minőségben részt vettek nyugat-európai és tengeren túli magyar szervezetek képviselői is. A HTMSZF évente kétszer fog ülésezni, a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek képviselői szavazati joggal fognak rendelkezni benne, az anyaországgal nem határos nyugat-európai, illetve tengeren túli magyar szervezetek képviselői megfigyelői státust kapnak. Keveslik és fenntartásokkal fogadják a határon túli magyar politikai vezetők a magyar kormány javaslatait a határon túli magyarok helyzetének rendezésére – derült ki a szabadkai tanácskozáson résztvevő politikusok nyilatkozataiból. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya a nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a hátáron túli magyarok helyzetét. Kasza József szerint a találkozó résztvevői bizonyos fenntartásokkal fogadták Gyurcsány javaslatait. Kasza leszögezte, hogy a határon túli magyar pártok semmi szín alatt nem mondanak le a kettős állampolgárságról, és a kormányfő ötpontos javaslata nem helyettesítheti azt. Gyurcsány Ferenc ötpontos javaslata: 1. Bevezetik a nemzeti vízumot. Ezt azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. A vízumot öt évre, jelképes díj ellenében lehet igényelni. A kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana, de munkavállalásra nem. 2. A kormány alkotmányosan rendezné a határon túli magyarok jogállását. A „határon túli magyar” fogalmát közjogi tartalommal tölti meg. A letelepedés, a honosítás kedvezményén túli lehetőségek nyújtása mellett az uniós országokba is érvényes útlevelet adna Magyarország. Erről azonban valamennyi érintett országgal tárgyalásokat kell folytatni, ezért a miniszterelnök határidőt nem tudott mondani. 3. Gyors honosítás. Március 31-ig átfogó intézkedési csomagot dolgoz ki a kormányzat. Az állampolgársági törvény nem módosul, de átalakítják az idegenrendészeti, valamint a bevándorlási szabályozást és intézményrendszert, beleértve a finanszírozás megváltoztatását. A cél az, hogy az egyéves itt-tartózkodást követő hároméves honosítási időszak minimum egy évre csökkenjen. 4. A szülőföldön maradást elősegítendő a kormány továbbra is támogatja a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. 5. Szülőföld-program. Gyurcsány Ferenc közölte: a javaslatokról tájékoztatták az unió soros elnökét, Hollandia budapesti nagykövetét, és a szomszédos országok magyarországi nagyköveteit. /Kettős állampolgárságot követeltek Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2005. január 8.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint etnikai diszkriminációval jár, és ellenkezik az európai szabályokkal Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőnek az az elképzelése, hogy Magyarország ötéves beutazási vízumot adjon a határon túli magyarok részére. Cristian Diaconescu volt igazságügy miniszter, aki most a szenátus emberjogi bizottságának alelnöke, felszólította a kormányt: tisztázza álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Magyarország „etnikai ismérvek alapján ötéves különleges beutazási vízumot akar bevezetni a határain túl élő magyarok számára”, és lépjen fel „a román állam érdekeinek védelmében”. /Az SZDP ellenzi a „Gyurcsány-vízumot”. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2005. január 10.
Egy hónappal ezelőtt újra bebizonyosodott, hogy a 15 milliós magyar nemzet érdekében összefogásra van szükség, a kormány ezért egyeztetni kívánja javaslatát a parlamenti pártokkal és a határon túli magyar politikai szervezetekkel – írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagjaihoz intézett levelében. Amint írta, egy hónappal ezelőtt felkérte az illetékes minisztereket, vizsgálják meg, milyen intézkedéseket lehet tenni annak érdekében, hogy „a határon túli magyarok Magyarországra utazása, illetve itt-tartózkodása egyszerűbb és méltányosabb igazgatási keretek között valósulhasson meg”. A múlt heti szabadkai „kis-MÁÉRT”-en a határon túli tagszervezetek vezetői zárónyilatkozatukban felszólították az Országgyűlést: alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését, lakóhelyük elhagyása nélkül. A résztvevők elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a népszavazás kampányában félrevezették a magyarországi választópolgárokat, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. /Gyurcsány Ferenc levele a MÁÉRT tagjaihoz. A magyar kormány egyeztetni kíván javaslatáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2005. január 10.
Tizenötmillió magyar miniszterelnökeként nem tudom sem három, sem öt, sem egymillió ember érdekéből önmagában levezetni a teljes közösség nyilvánvalóan sok kompromisszumot is tartalmazó közös akaratát – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. „A december 5-i népszavazáson a választásra jogosult magyar állampolgárok 82 százaléka, sőt, a magyar kormány sem támogatta a kettős állampolgárság megadását a határon túli magyarság számára” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. /Kettős állampolgárságról szó sincs. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2005. január 10.
Az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (SZDP) közleménye szerint etnikai diszkriminációval jár és ellenkezik az európai szabályokkal Gyurcsány Ferenc kormányfőnek az az elképzelése, hogy Magyarország ötéves beutazási vízumot adjon a határon túli magyarok részére. (Garzó Ferenc / MTI): Az SZDP ellenzi a „Gyurcsány-vízumot”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2005. január 10.
„A december 5-i népszavazás eredménytelensége és kudarca az Országgyűlést terheli, legalábbis annak a felelőssége, mert ha időben foglalkozott volna a kettős állampolgárság kérdésével, akkor nem kellett volna sort keríteni erre a népszavazásra, s nem született volna meg ez a gyászos eredmény” – jelentette ki a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Herényi Károly. Az MDF kezdeményezi a négypárti egyeztetést, január 13-i időponttal. A Szabadkán január 6-7-én összeült úgynevezett mini-Máértet, üdvözölte az MDF, viszont Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentéseit „előkészítetlennek, szakmailag és politikailag megalapozatlannak” minősítette. Hangsúlyozta, sem a határon túli magyarság vezetőivel, sem a magyarországi parlamenti pártokkal nem egyeztetett a miniszterelnök. /Guther M. Ilona: A nemzetstratégia kérdésében. Az MDF négypárti egyeztetést hívott össze január 13-ra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
2005. január 11.
A szabadkai kis-Máérton megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma. A szabadkai kis-Máért szembehelyezkedett a magyarországi kormánypártok exponenseinek a magyar nemzeti egység ellen uszító csoportjaival, írta Sylvester Lajos. A kis-Máért indításakor még félő volt, hogy a résztvevők nem nevezik nevén a Gyurcsány–Hiller–Kuncze–Lendvai együttes nemzeti egységet romboló szégyenletes akcióit. Ez nem következett be: a résztvevők kemény hangú zárónyilatkozatban ítélték el a magyar kormánynak a magyar közvéleményt a határokon kívül élő magyarság milliói ellen hangoló manővereit. A Szabadkai Fórum résztvevői egyértelművé tették: megelégelték, hogy a magyar kormány nem hajlandó szóba állni velük, és akár a szomszédos országok magyarellenes köreire támaszkodva fel is lép ellenük. A kis-Máért résztvevői azzal, hogy a kettős állampolgárság országgyűlési napirendre tűzéséért személyesen Mádl Ferenchez és Szili Katalinhoz fordultak, félreérthetetlenné tették a magyar kormányfő gyászos szerepéről kialakított véleményüket. Gyurcsány Ferenc két nap alatt összehozott ötpontos ajándékkal lepte meg a határokon kívülieket. /Sylvester Lajos: Politikai kéregmozgások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
2005. január 12.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint módosítani kell a bevándorlás és a honosítás jelenlegi szabályozásán. Emlékeztetett arra, hogy még decemberben arra kérte az igazságügy-minisztert, készítsen átfogó jelentést a letelepedés, a bevándorlás és a honosítás szabályrendszeréről. A kormányfő elkeserítőnek nevezte a letelepedés, bevándorlás, honosítás jelenlegi szabályrendszerét. Arra a felvetésre, hogy a határon túli szervezetek továbbra is az alanyi jogú állampolgárságot várják, közölte, belátható időn belül nem lát „olyan okot, ami miatt a magyar többségi vélemény és a kormány véleménye megváltozna”. Gyurcsány a határon túli magyaroknak adandó, Magyarországra és az unió országaiba szóló útlevelet az Egyesült Királyságban korábban bevezetett úti okmányhoz hasonlította. /Gyurcsány számára a határon túli magyarság és a brit gyarmatok lakói ugyanaz a kategória. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 12.
Gyurcsány Ferenc kormányfő jan. 11-én Nyíregyházán konzultációt folytatott az interregionális együttműködés kérdéseiről Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Szatmár és Hargita megye önkormányzati vezetőivel. A tárgyaláson Gazda László, a szabolcsi önkormányzat, valamint Szabó István, Szatmár és Bunta Levente, Hargita megye tanácselnöke vett részt. Megállapodtak arról, hogy az érintett régiók a magyar kormány támogatásával kezdeményezik a 49-es főút gyorsforgalmi úttá fejlesztését, illetve Tusnádfürdőn oktatási, képzési és konferencia-központot létesítenek. Román–magyar együttműködésről döntöttek Békéscsabán is, ahol Békés és Szeben megye rendőr-főkapitánysága állapodott meg. /Román–magyar megyeközi együttműködések. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2005. január 14.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök január 13-án Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának és Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetségnek az elnökét fogadta a Parlament épületében. A találkozón jelen volt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Avarkeszi Dezső, akit a kormány azzal bízott meg, hogy készítsen átfogó koncepciót a nemzetpolitikai program alapján stratégiai és szabályozási kérdésekben. „Az a törekvésünk, hogy azokat a pontokat keressük, ahol egyetértés van, amelyek előreviszik azt az ügyet, amelyben hiszünk. Közös dolgunk egy erősebb, együtt élő és együtt tartó magyar felelősség” – mondta Gyurcsány Ferenc újságíróknak a találkozó előtt. A határon túli magyar szervezetek a múlt hét végén, Szabadkán tartott találkozójukon úgy döntöttek: továbbra is a kettős állampolgárság könnyített megszerzésére tartanak igényt. /Gyurcsány-Bugár-Kasza találkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./
2005. január 17.
Sem Calin Popescu Tariceanu, sem Gyurcsány Ferenc nincs abban a helyzetben, hogy most „soha nem látott lendületbe” hozza a két ország kapcsolatát, amelyről Eörsi Mátyás beszélt kincstári optimizmussal két héttel ezelőtt Bukarestben, a mostani találkozó előkészítésekor. Tariceanu számára a kormányalakítás gondjai is jelezték: a koalíciónak nemcsak a minimális parlamenti többségéből adódó nehézségekkel kell megbirkóznia, hanem saját belső koncepciótlanságával is. A háromszéki prefektusbotrány vagy Miclea oktatásügyi miniszter nyilatkozatai a kolozsvári egyetem magyar tagozatával kapcsolatosan ugyanis annak a jelzése is, hogy a magyarokkal szembeni politikában a D. A. Szövetség is a PSD nyomvonalán halad majd, írta Bakk Miklós. Gyurcsány Ferenc a népszavazás kampányában szembefordult a határon túli magyarok közvéleményével. Két koncepciótlanság óvatos egymást méregetésére kerül sor Budapesten a két miniszterelnök találkozóján. /Bakk Miklós: Koncepciók híján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./
2005. január 17.
A nemzetpolitika nem azonos a határon belül és határon kívül élő magyarság kapcsolatának kérdésével – jelentette ki Gyurcsány Ferenc kormányfő. Véleménye szerint az állampolgárság ügyében népszavazást kezdeményezők és politikai támogatóik december 5-én vereséget szenvedtek. „Nem kárörvendve mondom, Isten látja a lelkemet, de megérdemelték a vereséget, mert felelőtlenek voltak, és felelőtlenül nem lehet politizálni” – mondta a miniszterelnök. Elmondta, hogy sok vitája van a konzervatívokkal, a liberálisokkal, de nincs kétsége afelől, hogy szándékaik a közös nemzeti akarat részei. /A nemzetpolitikáról nyilatkozott a magyar kormányfő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./
2005. január 17.
Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 14-én fogadta a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Kasza Józsefet és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökét, Bugár Bélát. Egy nappal korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Somogyi Ferenc külügyminiszterrel és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel találkoztak. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint a két határon túli magyar politikus – a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma Szabadkán megtartott értekezletének döntése értelmében – azt javasolta az államfőnek, hogy kezdeményezze az Országgyűlés előtt a határon túli magyarok részére a magyar állampolgárság kedvezményes elnyerésére vonatkozó törvény megalkotását, illetve a hatályos állampolgársági törvény megfelelő módosítását. „Mádl Ferenc – mint ahogy eddig is támogatta – különös figyelemmel kíséri a kérdés rendezésének folyamatát – áll a közleményben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is fogadta a határon túli magyar vezetőket. Bugár Béla a kétnapi tárgyalások összegzéseként elmondta: „Az egyik oldalon tudomásul vesszük azt, hogy a magyar kormány a kettős állampolgárságra és annak bevezetésére nagy hajlandóságot nem mutat. A másik oldalon mi természetesen elvárjuk, hogy a magyar kormány tudomásul veszi azt, hogy mi erre igényt tartunk. Ugyanakkor hajlandóak vagyunk arra, hogy az egyéb dolgokban egyeztessünk.” /Guther M. Ilona: A siker érdekében. Kompromisszum útján a határon túli magyarság kérdése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
2005. január 17.
A magyar kormány támogatásával oktatási-képzési és konferencia-központ készül Tusnádfürdőn. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 800 millió forintot ígért a projektre – számolt be magyarországi látogatásáról hazatérve Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Az oktatás- és képzésszervező centrum nagy segítség lesz az európai uniós csatlakozási folyamatban, a konferencia-központ nem csupán Hargita megye, hanem az egész Székelyföld számára fontos lesz. A központ kivitelezéséhez a Hargita megyei tanács tízszázalékos önrésszel járul hozzá. /D. Balázs Ildikó: Gyurcsány 800 millióval támogatja a tusnádi projektet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./
