Megjelent Gál Ignác, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanárának harmadik verseskötete /Az Árpád-ház gyöngyei, Pallas-Akadémia, Csíkszereda/. A vallásos gyermekirodalom műfajába sorolta be Tamás József segédpüspök a megjelent munkákat. Az első kötet Jézus életét elevenítette fel, a második kötet az Ószövetség történeteit dolgozta fel, a mostani pedig az Árpád-ház szentjei előtt tiszteleg. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2001. február 6.
Az életműsorozatban jelent meg Wass Albert Az antikrisztus és a pásztorok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye, a Czegei Wass Alapítvány (Florida) jóvoltából. Szomorú és témájánál fogva az erőszak ellen lázító írásmű. Egy kis erdélyi faluba megérkeznek a felszabadító szovjet katonák, az erőszakkal boldogítók. A falubeli gazdák, a pásztorok külön kis társadalma az erőszakkal szembeállva válik egységesebbé, lázadásuk azonban eleve kilátástalan. /P. Buzogány Árpád: Az eszme torz valósággá vált Erdélyben is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./
2001. március 12.
Márc. 10-én Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban tizenkét kórus közreműködésével került sor a XI. Ökumenikus kórus-seregszemlére. Az immár hagyományosnak nevezhető eseményt Muzsnay Árpád nyitotta meg, köszöntve annak résztvevőit és Guttman Mihályt, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökét.A következő kórusok léptek fel: Szatmárnémeti Láncostemplom vegyes kara, Hollóssy Simon vegyes kar /Máramarossziget/, Szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Krisztus Király kórus /Nagybánya/, Szatmárnémeti Székesegyház vegyes kara, Kertvárosi Református Egyházközség énekkara /Nagykároly/, Koltó-katalini Református Egyházközség vegyes kara, Óvárosi Református Egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar, Maestoso kórus /Tasnád/, Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/. A kórus-seregszemle szervezői voltak: Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Dalosszövetség és Muzsnay Árpád. /XI. Ökumenikus kórusseregszemle. "Az Úr hívott ide mindnyájunkat" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./
2001. március 15.
A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
2001. április 5.
Kóboron a református templom 1846-ban festett kazettás mennyezetét barna olajfestékkel jóakaratú emberek bemázolták, s meg is örökítették a számukra dicséretes igyekezetüket, a templom mennyezetére felírták: "Isten kegyelméből, a hívek hozzájárulásával és állami segítséggel a mennyezetet javítottuk 1969 március havában. Mindenért Istené legyen a dicsőség." Aláírja Nagy Endre lelkész, presbiterek, mesteremberek. - Homoródon tönkrement az emberiség kultúrkincseként számontartott, XV. század elejéről származó falfreskó. A Jézus keresztre feszítését megörökítő, Ungrai Pál festette freskó eltűnését Dana Jenei művészettörténész jelezte Ioan Thome, gondnoknak. Dana Jenei a restaurált templom átadásának napján vette észre, hogy az 1400-as évek első felében festett, Erdélyben a legrégebbiként nyilvántartott freskó nincs meg. Arra következtettek, hogy a restaurálást végző munkások egyszerűen leverték a falról a freskót. /Homorú műemlékvédelem Homoródon. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 5./
2001. április 15.
A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Gyermekotthon 45 diákja, 6 felnőtt kíséretében március 23-án látogatást tett a Bihar megyei Bélfenyérre. A látogatás célja a kapcsolatteremtés volt, hisz a dévai kollégium mintájára - amelynek vezetője P. Böjte Csaba ferences szerzetes - Bélfenyéren is hasonló kezdeményezés született. A terv megálmodója és kivitelezésének irányítója a lelkes fiatal plébános, Kiss Márton, aki azon munkálkodik, hogy árva, elhagyatott gyermekeket fogadhasson be a még tatarozás alatt álló épületekbe. /Kolozsi Noémi: Beszámoló avagy Jézus az Olajfák hegyén. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 15./
2001. április 17.
Csatószeg és Barót után Tusnádfürdő lett a szolgálati helye 1980-ban Incze Dénes plébánosnak. Előzőleg szülőfaluja, Csíkcsatószeg középkori templomát restauráltatta, nekifogott a templomépítésnek Tusnádfürdőn. A nyolcvanas évek elején, a falurombolás kezdetekor veszedelmes volt akár két tégla egymásra helyezése is, ha templomról szó. Szükség volt a templomra, mert alig hatvan-hetven ember fér be a rozoga kápolnába. Incze Dénes bátor hívekre talált, még a megyei hivatalnokok között is. Kápolnajavítás ürügyén indultak a munkálatok, lebontották a kis imaházat, hogy helyébe új épületet húzzanak. A Székelyföld szívében, a főútvonal mentén ékeskedő új templom az ellenállás szimbólumává vált. A plébános szerint legnagyobb ellenségük Tankó Gyula volt, a Gyimesekből származó csángó néptanácselnök, aki folyton feljelentette a papot és gyülekezetét, de a kommunista párt jobbakaratú megyei vezetői mindig eltussolták az ügyet. Akkor lett baj, amikor a Ceausescu házaspár megszállt az üdülőbeli pártvillában. Egy délutáni sétájukon belebotlottak az építkezésbe, és megkérdezték, mi készül ott. A diktátor kikelt magából, ordított, hogy elég templomuk van a magyaroknak Erdélyben, rögvest bontsák ezt le. A megyei pártvezetés egy részét leváltották, mert nem jelentették az esetet, a plébánosra pénzbüntetést szabtak ki, gyóntatószékébe, hálószobájába poloskákat szereltek, és a saját hívei közül állítottak rá egy sereg besúgót. A templomhoz viszont senki sem nyúlt, a nép azt mondta, hogy az bontsa le, aki parancsot adott rá... Mindent elkövettek azért is, hogy Inczét Tusnádról elhelyezzék, viszont a főegyházmegye püspöke nyíltan kiállt mellette. A plébános megjegyezte: Hogy élve megúsztam, azt csak a 89-es események kitörésének köszönhetem. Incze János azóta újra építkezésbe kezdett, méghozzá léleképítésbe. Úgy érezte, hogy hiányzott a Székelyföldön egy egyszerű emberekhez szóló, a már elfeledett tanítást felfrissítő lap. Csíksomlyói paptársával, József páterrel indították a Krisztus Világossága folyóiratot. Incze János emellett évi kalendáriumot szerkeszt s vállalkozott a négykötetes Szentek élete megírására is. /Templom- és léleképítő szolgáló között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./
2001. április 20.
Ápr. 18-án a nagy Kelet-kutató kovásznai szobránál koszorúzással összekapcsolt ünnepséggel vette kezdetét a Kőrösi Csoma Sándor napok 2001 rendezvénysorozat. Az ünnepségen beszédet mondott Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke és Farkas Árpád költő. A szabadtéri színpadon a Borsika és Gyöngyharmat népi táncegyüttesek léptek fel, a Katolikus Ifjúsági Ház nagytermében Bulányi György atya (Budapest) Jézus öröksége c. értekezése szerepelt, este pedig a testvérváros Nagykanizsa Szívünk dobbanása c. műsora pergett le. /Kőrösi Csoma Sándorra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2001. május 15.
1992-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület égisze alatt megalakult a romániai magyar népfőiskolai kezdeményező csoport. A kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság ma párhuzamosan létezik és működik a nagyváradi székhelyű, református hátterű Erdélyi Népfőiskolai Collegiummal. Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság vezetője szerint elsősorban olyan személyeket kell bevonni a népfőiskolai oktatásba, akiket a klasszikus, hagyományos és intézményesült oktatási formák nem tudnak ellátni: a mezőgazdász társadalmat, a szociális szempontból hátrányos helyzetűek rétegeit, a munkanélkülieket, a nyugdíjasokat, betegeket, akik speciális képzést igényelnek, a szórványban élőket, valamint a kézművességből élő kisiparosokat, akik nem részesültek szakmai képzésben. - A legtöbb civil szervezet nincs ráhangolódva a népfőiskola-szervezésre, esetleg mellékesen foglalkozik vele. Dáné elmondta, hogy vidékre került tanítók, lelkészek számára próbálnak kidolgozni programokat, mert nekik kulcsfontosságú szerepük van egy-egy kisebb faluközösségben. - Egész évben működő népfőiskolák nincsenek, viszont léteznek hosszabb-rövidebb periódusra meghirdetett programok, mint a Kallós Alapítvány szervezésében működő népfőiskola, amelynek keretében népi mesterségeket tanítanak. Marosvásárhelyen egészséges életmód témában a drogmentes életről, a helyes táplálkozásról stb. szerveznek időnként programokat, Kolozsváron kéthetente működik egy általános műveltséget nyújtó népfőiskola, illetve egy méhészklub, amelynek tagjai havonta egyszer találkoznak. /Népfőiskolai mozgalom. Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős népet, önérzetes magyart. = Erdélyi Napló (Nagyvárad) máj. 15./
2001. május 29.
Május 11-én Máramarosban tartották Véső Ágoston nagybányai festőművész, a város díszpolgára tárlatának megnyitóját, amely a művész életművének gerincét tárta a látogatók elé. A retrospektív kiállítás darabjai portrékat, tájképeket, csendéletet, utcarészleteket ábrázoltak, de teret kaptak az absztrakt munkák is ugyanúgy, mint a vallásos témájú korpuszokat (Krisztus-keresztek) ábrázoló képek. A 70 éves mester munkáit a nagybányaiság szelleme hatja át, lévén a város szülötte. Véső Ágoston - alkotói tehetsége mellett - igen jó szervező is: az utóbbi időkben az ő hathatós segítségével kerülhetett megrendezésre évről évre Magyarláposon a Nemzetközi Alkotótábor, amelynek most már Felsőbánya ad otthont. /Sz. L. Z.: Egy művész-pálya kincsei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./
2001. június 4.
Jún. 2-án Csíksomlyón több százezer zarándok gyűlt össze a hagyományos pünkösdszombati búcsún. Az érkező zarándokokat a kegyhely őrzői, a helyi ferences szerzetesek üdvözölték. "Jogunk van ahhoz, hogy keresztény hitünket nemzeti színekben, anyanyelvünkön ünnepeljük meg" - hangsúlyozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a hagyományos csíksomlyói búcsúra érkezett több százezernyi zarándokot köszöntő beszédében. A Szent István által alapított erdélyi főegyházmegye érseke Krisztus példájára hivatkozott, aki anyanyelvén, nem a liturgia nyelvén imádkozta a zsoltárt. Mint mondta, ha valaki vállalja a kereszténységet, akkor a kereszténység beletestesül abba a népbe, nemzetbe és kultúrába, amelybe Isten teremtette. - Ezért mi büszkén valljuk magunkat egyszerre kereszténynek és magyarnak, s anyanyelven dicsőítjük Istent, adunk hálát a boldogságos Szűzanyának. Mindezt megtehetjük, mert ez keresztény szent hitünknek is a tanítása - mondta az érsek. - A kegytemplomhoz hajnaltól érkeztek a zarándokcsoportok, a "keresztaljak", majd az ünnepi szentmise helyszínére a két Somlyó hegye közötti Nyeregbe mentek. Az egyházi személyiségeket a körmenetben a szerzetesrendek, lovagrendek képviselői követték, majd a világi méltóságok. A körmenetet a gyergyóalfalui keresztalja vezette, annak emlékére, hogy 1567-ben a Csíkszereda melletti nagyerdei ütközetben a gyergyóalfalui katolikusok vonultak először harcba a térítő szándékkal érkező protestáns fejedelem csapatai ellen. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bíró László kalocsai segédpüspök, a központi szeminárium rektora volt. Prédikációjában kiemelte: az igaz értékek iránti szüntelen vágy hozta a csíksomlyói kegyhelyre, a nyugati kereszténység legkeletibb búcsújáró helyére a zarándokokat. - Keressük a gyökereket, félünk, hogy asszimilálódik nyelvünk, felszívódik kultúránk, és kihűl a hitünk - mondta. Illyés Gyulát idézve hangsúlyozta: a szél kihívására a fa gyökereivel válaszol, a kegyhely pedig e gyökerekhez visz vissza. A jégeső, majd a hullámokban ismétlődő zivatar dacára a több százezernyi zarándok áhítattal követte végig az ünnepi szentmisét. A zarándokok között volt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke, Semlyén Zsolt vallásügyi államtitkár, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, Habsburg Ottó családja kíséretében, valamint az erdélyi magyar közélet számos szereplője. Zarándokcsoportok érkeztek a Székelyföld minden részéről, de sokan voltak Erdély más vidékeiről, Magyarországról, az utódállamokból, Nyugat-Európából és a tengeren túlról. Délután a csángók számára csángómisét tartottak a somlyói plébániatemplomban, este pedig passiójátékot mutatott be a Csíksomlyói Passiójátékok Testülete. /Több százezer zarándok Csíksomlyón. Jégesőben is keresztények és magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ "Öröm látni azt, hogy e széttöredezett világban ennyien vállalkoztak arra, hogy a zarándokok fárasztó útján eljöjjenek a csíksomlyói segítő Szűz Máriához" - kezdte prédikációját Bíró László kalocsai-kecskeméti segédpüspök. "Mi vonzott minket ide? Keressük a forrást, keressük a gyökereket, keressük az igaz értékeket" - folytatta. A másság ténye önmagában még nem pozitívum: "Az anyagyilkos, a nemzetpusztító másságát is tisztelnem kell, csak azért mert más? - kérdezte. - "Érdemes elgondolkodnunk a kortárs elmélkedő szavain, aki azt mondja: a XVI. század hitt az Istenben, a XVII., XVIII. század hitt az Istenben és az emberben, a XIX. század hitt az emberben. A XX. század nem hitt sem Istenben, sem emberben. A XXI. század vagy nem hisz és elpusztul, vagy újra hisz Istenben, és akkor remélhet jövőt" - szólt a prédikáció legemlékezetesebb gondolata. /Rédai Attila: "...A fák gyökerükkel válaszolnak" = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2001. június 14.
Jún. 12-én Tőkés László püspök, Borsi Zsigmond esperes és a Bihari Református Egyházmegye lelkészeinek jelenlétében felavatták Kisháza újjáépített templomát. A helybeli 12 fős református közösségből mindössze négyen vettek részt az istentiszteleten, nagyobb számban jelentek meg a helyi ortodoxok. Az eseményre meghívták Florin Marian Bondre görögkeleti papot is, aki örömét fejezte ki a templom újraépítése kapcsán, mondván: nem egy magánházról, hanem Isten házáról van szó. Tőkés László püspök a kisebbségi sorsban élők már-már genetikailag beidegződött félelmeiről beszélt. A kisebbségi sors önmagában véve is félelmetes. Az elmúlt 80 év alatt összezsugorodott bennük a hit. A nyáj kiszolgáltatott, sérülékeny, ezért fontos e kicsiny, de takaros templom jelképes üzenete: ez a néhány kisházi református a Bihari Egyházmegye, Krisztus testének tagja - mondta a püspök. Berkes Sándor tenkei lelkipásztor, ismertette a település és a templom történetét. Kisháza lakosságának fele még 1920-ban is magyar volt. Mivel itt nem volt református egyház, 50 év múlva a lakosságnak csak 7 százaléka vallotta magát magyarnak. A gyülekezet sorvad, manapság mindössze 12 tagja maradt. A vályogból épített régi fatornyos templomnak az 1999-es esőzések után a közelben folyó patak eláztatta a hátsó falát, és kidőlt. "Templomra szükség van, mert ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég," mondta Berkes Sándor. /"Ha a végeket feladjuk, a központ lesz a vég" = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 14./
2001. június 26.
Krisztus szeretete megkülönböztetés nélkül árad mindenki felé, csak észre kell vennünk és be kell fogadnunk - mondotta Tempfli József nagyváradi megyéspüspök Szatmárnémetiben a Jézus Szíve búcsún, mely a Kálvária templom és az egyházmegye legnagyobb búcsúünnepe. Felidézték Godó Mihály páter példáját, aki erélyesen fellépett azért, hogy ne állítsák le 1948-ban a búcsút. "Jutalma": 18 évi börtön. Nyílt szókimondására ma is szükség van, amikor a hazai hatalom azt hitetné el a külfölddel, hogy a státustörvény többletjogokat ad, miközben a történelmi egyházak alig kaptak valamit is vissza jogtalanul elvett javaikból. A búcsúünnepen a szatmáriakon kívül máramarosiak is részt vettek, magyarok és románok is. /(Sike Lajos): A szatmári és máramarosi katolikusok legnagyobb ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2001. július 3.
Átmeneti évadot zárt a Tomcsa Sándor Színház, szögezte le Szabó K. István, a színház rendezője. Az évad Merő Bélának, a színházalapítónak, és egyik az alapszínész, Gábor László Zalaegerszegre való távozásával kezdődött. Túlélési stratégiával kellett dolgozniuk, folytatta a rendező, a színház költségvetése nem támogatta a produkciós kiadásokat, azokat önerőből és pályázatokból tudták kivitelezni. Az évad végére valamelyest rendeződtek a dolgok. Az átlagnézőszám tavaly 322 volt, most pedig 306. A következő évadban bemutatják Nyírő József Jézusfaragó ember című művét. Az évadot egy Shakespeare-darabbal nyitják - Sok hűhó semmiért. Ez a Szarvason működő Weöres Sándor Színházzal közös előadás lesz. Ezzel a színházzal az együttműködést szeretnék szélesíteni. /Katona Zoltán: Átmeneti évadot zárt a színház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./
2001. július 9.
Júl. 8-án, vasárnap Nagyváradon, a Bazilikában papszentelést tartottak: három fiatalembert diakónussá, kettőt pedig áldozópappá szentelt Tempfli József római katolikus megyés püspök. /Tököli Magdolna: Vedd Krisztus evangéliumát... = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 13.
A Magyar Reformátusok Világszövetsége júl. 4-6. között, Nagyvárad-Félixfürdőn tartott jubileumi közgyűléséről nyilatkozatot adott ki. A tisztújítás során az elnöki tisztségbe másodszorra is Tőkés László királyhágómelléki püspököt választották meg, az új főtitkár Takaró Mihály dunamelléki főgondnok, az új jegyző pedig dr. Hermán M. János, a Királyhágómelléki Egyházkerület előadótanácsosa lett. A közgyűlés indítványozta, hogy az Egyetemes Zsinattal közösen hozzanak létre egy külügyi és ökumenikus bizottságot nemzetközi kapcsolataik intézményes kiépítése céljából. A közgyűlés visszautasította azokat, a IV. Magyar Világtalálkozót és - általában - az MRVSZ-t érő, bel- és külföldről származó gyanúsítgatásokat és vádakat, melyek Krisztus evangéliumának és a nemzet szolgálatának ügyét egymással szembe akarják állítani. - Az MRVSZ teljes támogatásáról biztosítja a státustörvényt. Kiemelt fontosságú feladat a kommunizmus idején elsorvasztott és az utóbbi évtizedben újraalakult magyar református iskolarendszer továbbfejlesztése, külön hangsúlyt fektetve a felsőoktatási tanintézetek támogatására (Károli Gáspár Református Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Kálvin János Teológiai Akadémia stb.). /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13
2001. augusztus 13.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a zászlót, itt és ma átadhatom a magyar kormány nevében. Ennek szívében a Szent Korona áll, az a Szent Korona, amely mindannyiunk szívében ott él, minden magyar szívében, összetartozásunk jeleként. Ezzel az édes teherrel, az egymás iránt viselt felelősség terhével nyújtom át a zászlót." - Ezekkel a szavakkal nyújtotta át a millenniumi zászlót Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter a zászlóanyának, Barkó Etelka tanárnőnek, s jelképesen Hétfalu népének aug. 11-én Hosszúfalu evangélikus templomában. A hétfalusi őseire büszke miniszter asszony jelenlétében sor került a Boldog Apor Vilmos báró, vértanú püspök tiszteletére épülő templom plakettjének leleplezésére is. /(Tóásó Áron Zoltán): Millenniumi zászlóátadás Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Aug. 12-én érkezett meg a magyarországi küldöttség Hétfaluba, a Hosszúfalusi evangélikus plébániára. Dávid Ibolya miniszter asszony átadta a millenniumi emlékzászlót. A miniszter asszony kifejtette: "Örülök annak, hogy Isten házában adhatom át ezt a zászlót, mert nekünk, magyaroknak a templom sokkal többet jelent, mint másoknak. István királyunk, aki igen bölcs uralkodó volt, a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Így lett a Szűzanya Magyarok Nagyasszonya. Fölajánlhatta volna a német-római császárnak, a bizánci császárnak, vagy Isten földi helytartójának, a pápának is, de az örökkévalóságnak ajánlotta fel. Én hiszem azt, hogy ezzel a tettével üzenetet küldött a világnak, de üzenetet küldött a Jóistennek is. A mi népünk nem vazallus életre hivatott nép. Nekünk magyaroknak a millenniumi év egyszerre jelenti Jézus Krisztus születését, államalapításunkat és a keresztény hitünk felvételét. (...) Nagyon hiszem azt, hogy amit a huszadik század elvett tőlünk, a huszonegyedik visszaadja. Az egyedüli történelmi realitása annak, hogy magyarságunk újból egymásra találjon, az az Európai Unió, ahol újból megfoghatjuk egymás kezét.(...) Mi elértük azt, hogy az első olyan törvényt meghozzuk, amely a határokon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését támogatja." A római katolikus templomban leleplezték "E templom a vértanú püspök báró Apor Vilmos tiszteletére épült a Millennium évében" - feliratú plakettet. A fúvószenekar köszöntötte a születésnapját ülő Dávid Ibolyát. A miniszter asszony a Romániai Magyar Szónak nyilatkozta: "Minden egyes millenniumi emlékzászló-átadásnak megvolt a maga szépsége és különlegessége. A másfél év alatt én adtam át a magyar kormány nevében a legtöbb emlékzászlót. Igazi élmény volt megválasztott országgyűlési képviselőként, a kormány nevében elvinni a millenniumi zászlót szülővárosomba, Tamásiba, de talán annál is nagyobb élmény volt elhozni ide, a zászlót, az elszakított ország- és nemzetrészre, a Kárpát-medence legkeletibb részére, a Barcaságba. Pürkerechez és Zajzonhoz családi szálak is fűznek, nagyapám révén. Mondhatom azt, hogy őseim földjére hoztam el ezt a millenniumi emléket. Itt a falvakban, ha végigmegyek, nem egy Dávid, nem egy Rab vagy Rabb nevű emberrel találkozom, akik szintén szegről-végről rokonaim. Ha a temetőben végigmegyek, minden második, harmadik sírfeliraton is láthatom: igen kiterjedt család volt a nagyapámé. Gyerekkoromban is gyakran jártam szüleimmel erre a vidékre, de soha nem gondoltam arra, hogy valaha is ekkora megtiszteltetés érhet, éppen születésnapomkor eljöhetek ide..." /Tóásó Áron Zoltán: Születésnapján Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter millenniumi emlékzászlót adott át Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2001. augusztus 21.
Júniusban a parajdi római katolikus templomba törtek be ismeretlen tettesek, Korondon aug. 13-án éjszaka valószínűleg megzavarták őket, mert semmit nem vittek el az istenházából, 14-én éjjel viszont Székelyszentléleken és Malomfalván lopták el a fából készült szobrokat. Benedek Sándor szentléleki plébános és Kiss Margit sekrestyés aug. 15-én reggel vették észre azt, hogy betörtek a templomba, elvitték a feszületről a Jézus-szobrot (a corpust) és a Szent Antalt, Szent Lászlót, és Szent Istvánt ábrázoló szobrokat, a feltámadást jelképező, illetve egy karácsonykor használatos angyalszobrot, az oltárszentséget és két ezüstözött kelyhet. A tolvajok hátulról, a sekrestye ajtaját felfeszítve hatoltak be, és gyertyafény mellett pakolták össze a szobrokat, amiket egy szőnyegbe csomagoltak. A padlót sok helyütt viaszpecsétek borítják, szerencsére a szétszórt gyufaszálak nem okoztak tüzet. A sekrestyében lévő szekrény fiókjait kiforgatták a tettesek, a gipszből készült szobrokat viszont nem vitték el. A plébános szerint előre kitervelt lopás történt, hiszen Parajdon és Malomfalván is a fából készült régi szobrokat lopták el, amelyeket valószínűleg régiségkereskedőknek adtak el. A malomfavi templomba ugyancsak aug. 14-én éjszaka törtek be. Simon József plébános elmondta, hogy a falról hiányzik a kereszt, a Jézus-szíve szobor és Szűz Mária, a feltámadási szobor is eltűnt, valamint a keresztről Jézus teste. Egy négy négyzetméteres szőnyeget is elvitték. /F. D. D.: Kirabolták a szentléleki és a malomfalvi templomot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./
2001. augusztus 26.
Csíksomlyón tartották a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences provincia idei nyári nagytalálkozóját aug. 9 és 12-e között. Az erdélyi ferences rendtartománynak jelenleg 63 tagja van, akik 14 rendházban tevékenykednek. A csíksomlyói kegytemplomban tartott legtöbb ünnepségen jelen voltak a csíksomlyói klarissza rendház szerzetesnői. Az érseki szentmisét követően az 50 évvel ezelőtt kényszerlakhelyre hurcolt testvérek vallomásaiból összeállított, Halálra ítélve című könyvet mutatták be. /Csúcs Mária: Krisztus tekintetét keresve. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./ Aug. 11-én, az erdélyi ferences kisebb testvérek (ferences barátok), klarissza nővéreke, a Ferences Világi Rend tagjai, a rendtartomány tagjainak szülei Jakubinyi György érsekkel és a csíki medence paptestvéreivel együtt ünnepelték a múltat. Emlékeztek a kommunista üldöztetések idején elszenvedett megpróbáltatásokra. /Damján testvér: Ma ismét emlékezni akarunk.... = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./
2001. szeptember 29.
Kolozsváron a Gaudeamus könyvesház vendége volt Bulányi György /Budapest/ piarista tanár szept. 27-én. A kereszténység a 21. században címmel tartott előadás. Bulányi a magyarországi Bokor keresztény szövetségről beszélt. A gyülekezet az eseményeket követően levélben fordult az amerikai elnökhöz, hogy felhívja a figyelmét a béke fontosságára az erőszakos visszavágással szemben, hiszen "Isten akarata a megbocsátás". Jézus tanítványainak követniük kell a jézusi példát: háború helyett a békét hirdetni, annak megvalósításán munkálkodni, alázattal szolgálni, és megetetni az éhezőket. A továbbiakban szó esett a történelmi egyházak szerepéről, a múltbeli igazságtalanságokról, végül az atya felvázolta azokat a feltételeket, amelyek teljesítésével a keresztény ember megvalósíthatja Jézus országát itt, a Földön. - Bulányi könyvei megtalálhatók a Gaudeamus könyvesházban. /Sándor Boglárka Ágnes: A kiátkozott békekövet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2001. szeptember 30.
Svella Adél csíksomlyói csapata nagy sikerrel mutatkozott be Budapesten a Csíksomlyói Passió előadásával. Szeptember 7-én a szemlőhegyi barlang fölötti domboldalon, 8-án és 9-én a Ganz parkban adták elő Krisztus szenvedéstörténetét. /(Tarsoly): A Csíksomlyói Passió Budapesten. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 30./
2001. október 17.
A XX. század egyházi személyeinek állít emléket Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza című könyvében Jakab László. Méltó rájuk emlékezni, hiszen a távolabbi múlt nehéz évtizedeinek a tanúi, sok esetben a túlélői és helytállásukkal az Isten- és emberszolgálat példaképei. A felsorolt 96 életút hozzájárult az egyházközségek fejlődéséhez. /Jakab László újabb könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./ Múltidéző ez a könyv, amely a 20. századi papi életutakról lebbenti fel a fátylat, és csokorba köti javarészét. A szerző, Jakab László kanonok a legtöbbjüket közelről ismerte és tisztelte. A kilencvenhat élettörténetet három téma köré csoportosítja a szerző: vannak köztük vértanúk, akik Krisztusért és a hívő nyájért vérüket hullatták. Másokat a megfélemlítés és elrettentés végett kínzott meg és küldött börtönök poklába az egyházüldöző rendszer. Némelyeket pedig a töretlen hűség erénye tett a kortársak előtt jelessé. /Koncsag László: Múltidéző. = Vasárnap (Kolozsvár), ok. 28./
2001. október 24.
Jakab László kanonok kilencvenhat élettörténetet mutatott be Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb elhunyt papok rövid életrajza című könyvében. A szerző a legtöbbjüket közelről ismerte és tisztelte. Értékelte azt a munkát, amelyet elvégeztek. Elsősorban az igehirdetést: a seregek Urának papjától várják a nemzetek a tanítást! A csíkmindszenti Lajos Balázs plébános Misszióskönyvét sokan lelki haszonnal forgatják ma is. Voltak olyanok is, akiknek új épületet kellett építtetniük: pl. Merza Istvánnak 1927-ben a Szent Kereszt plébánia épületét. Mások a lelkiek mellett a meglévő épületek javításán, korszerűsítésén fáradoztak. Papi jellemük az istentagadó rendszer viharában az egyházszolgálat mécsesei. A három téma köré csoportosítja a szerző: vannak köztük vértanúk, akik Krisztusért és a hívő nyájért vérüket hullatták. Másokat a megfélemlítés és elrettentés végett kínzott meg és küldött börtönök poklába az egyházüldöző rendszer. Némelyeket pedig a töretlen hűség erénye tett a kortársak előtt jelessé. Sokévi szorgalmas munka tette lehetővé a főegyházmegye 20. századát jól ismerőnek, hogy összeállítsa immár negyedik munkáját, ami egyház- és kortörténeti szempontból is értékes. Az adathalmazon átvilágít Jézus Krisztus győzelme a bűnös rendszer öröknek hitt berendezkedése fölött. /Koncsag László, Csíkszereda: Emlékezzünk papjainkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2001. november 7.
Közismert, hogy Tusnádfürdőn katolikus folyóirat jelenik meg Incze Dénes plébános szerkesztésében. A Krisztus Világossága nevet és rangot vívott ki magának a hazai magyar nyelvű időszaki sajtóban. A lap kiadta negyedik évkönyvét: a 2002. évi kalendáriumot /Krisztus Világossága. Katolikus családok kalendáriuma 2002. Szerkesztette: Incze Dénes plébános/. Az évkönyv naptári részében a katolikus naptár mellett megtalálhatók a legfontosabb imádságok és tudnivalók, illetve havonta az illető hónaphoz kötődő egyházi és magyar évfordulók. A kalendárium adatokat közöl az egyház felépítéséről, elöljáróiról. Illusztrációként a szerkesztő az 1989-es fordulat után épült kápolnák és templomok képeit használta. Eddig 39 katolikus templom épült Erdélyben. /Sarány István: Katolikus kalendárium. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2001. november 16.
Hargita megye katolikus templomai ellen indítottak valakik sorozattámadást, a rendőrségnek nem sikerült azonosítani a tetteseket. Úgy tűnik, hogy szervezett rablótámadások sorozatáról van szó. Szeptemberben Gyergyóalfalu templomából emeltek el kisszobrokat, előtte a székelyszentléleki és a parajdi templomokat vették célba a rablók, ahonnan nagyobb méretű kegyszobrokkal távoztak. Próbálkoztak a korondi templomban is, ezúttal sikertelenül. A legnagyobb méretű templomfosztogatás a közép- és felcsíki katolikus templomokat érte. Egyetlen éjszaka, október 26-án több község templomába törtek be a rablók. Feltörték a csíkpálfalvi templom kórusának bejárati ajtaját. Csíkdelnén felfeszítették az Úr kápolnájának ajtaját, s elemeltek egy gipszből készült, 1,70 magas Mária-szobrot és egy, a feltámadt Krisztust jelképező értékes faszobrocskát, s elvittek egy hangszórót is. A csíkszentmiklósi plébános tájékoztatása szerint, ugyanazon éjszaka felfeszítették a borzsovai templom vaskos, vasazott tölgyfaajtaját, s magukkal vittek két szőnyeget meg egy régi gyertyatartót. A csíkszépvízi Havas Boldogasszony kápolna sekrestye ablakát betörték, azonban nem vittek semmit magukkal. Csíkmadaras templomában a legnagyobb a kár: 6 értékes faszobrot emeltek el, egy másik, gipszből készült szobor festékrétegét megkaparva, nem tartották érdemesnek elvinni. Ugyanakkor két olajfestményt is leszereltek a falakról. Október 31-re virradólag Csíkcsicsó templomának ajtaját felfeszítve, elvittek egy 160 éve készült Krisztus-faszobrot. Csíktaplocán is betörtek a templomba. /Kristó Tibor: Templomrablás sorozatban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./
2001. november 21.
A gyulafehérvári Főegyházmegyében kevés szerzetes van, de 15 szerzetesi közösség képviselteti magát: a Mallersdorf-i Szegény Ferences Nővérek Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Déván, Kézdiszentléleken, Csíkszépvízen tevékenykednek. A Szociális Testvérek Társasága Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Désen működik. A Segítő Nővérek Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen működnek. A Szeretet Misszionáriusai Sepsiszentgyörgyön a szegények szolgálatát tartják feladatuknak. A Klarisszák, monasztikus szerzetesnők monostora, "Csíksomlyó Ágacskája", kánonilag 2000. augusztus 11-én lett alapítva Csíksomlyón, négy nővérrel. A fentieken kívül az egyházmegye területén a következő női szerzetesközösségek működnek néhány taggal: Iskolanővérek (Kolozsvár és Lemhény), Jézus Szíve Társaság (Kolozsvár, Gyulafehérvár), Orsolyanővérek (Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben), Szatmári Irgalmas Nővérek (Marosludas, Szováta, Kolozsvár), Szt. József Nővérei (Gyulafehérvár), Kereszt és Szenvedés nővérei (Gyimesközéplok). Jelenleg 41 ferences dolgozik szétszórtan a főegyházmegye területén: Kolozsvár, Kőrösbánya, Déva, Szászváros, Vajdahunyad, Brassó, Esztelnek, Csíksomlyó, Szárhegy, Marosvásárhely, Szamosújvár, Dés. Egyetlen piarista él Kolozsváron, egy konventuális ferences Marosvásárhelyen és egy jezsuita a gyulafehérvári szemináriumban tevékenykedik. /Erdélyben 15 szerzetesrend tevékenykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2001. december 15.
Kallós Zoltán megkapta a Magyar Corvin-lánc kitüntetést /ez a tizenharmadik kitüntetése/. Előzőleg felhívták, hogy elfogadja-e, mert egyesek fenntartással viseltetnek e díj iránt, ugyanis az első Corvin-lánc díjazás a negyvenes években, Horthy Miklós és az akkori oktatási miniszter javaslatára indult el, ők alapították a díjat. Kallós viszont arra emlékezik, hogy Horthy idején a Református Kollégiumban, Kolozsváron, kötelező módon román nyelvoktatásban részesültek. Ezért természetesen elfogadta a kitüntetést, hiszen kötelességének érzi tenni valamit azért a közösségért, amelyhez tartozik. Kolozsváron, a Református Kollégiumba könyvtárában kezébe került Domokos Pál Péternek a Moldvai magyarság című kötete, ez nagy hatással volt rá, elhatározta, hogy egyszer eljut ezekhez az emberekhez. Kallós bekerült a Zeneakadémiára, s miután negyedéven kizárták onnan, Jagamas János tanácsára elment Moldvába tanítani. Akkor volt vagy hetven magyar iskola Moldvában, és létezett egy tanítóképző részleg is Bákóban, s a magyar tanítóképzősök Lészpedre jártak ki gyakorló tanításra, ahol ő is tanítottam. Lészpedről rendszeresen járt gyűjteni a többi csángó faluba is. Kiváló nótafák voltak, az egyiket például most javasolják a Magyar Népművészet Mestere címre: Demeter Antiné Jánó Annát Lészpedről, aki most hetvenöt éves. Most készít vele egy meséskötetet, körülbelül 25-30 sámánisztikus mesét, 8-10 balladának a meseváltozatát, és 10-15 Krisztus-legendát jegyzett fel tőle. Volt egy periódus a Ceausescu-időszakban, amikor nyolc évig nem lehetett odajárni, 1980-tól 1989-ig. - A Corvin-lánccal jelölhet egy ösztöndíjast. Kallós Szép Gyulát jelöli, hogy folytassa az ő munkáját. Szép Gyulával tíz éve együtt dolgozik. /Köllő Katalin: Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 20.
Megjelent a Harangszó /a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség kiadványa/ decemberi száma. Ebben a számban olvasható A marosszentgyörgyi egyházközség története harmadik része. /b.d.: Jézusváró Harangszó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2001. december 27.
Szenteste, mint eddig minden évben, Újmosnica református templomában előadás volt. A programot az ifjak kezdték: az IKE (Ifjú Keresztyén Egyesület) tagjai a Gyufaárus kislány történetét adták elő, Énekek hangzottak el Jézus születéséről, a szenteste szépségéről. Az ifjak után a falu apróságai, a gyerekek mutatták be műsorukat. Az újmosnicai idősek felolvasták a Bibliából a születés történetét és néhány éneket szólaltattak meg. /Laslavic Tímea: Ünnepi előadás az újmosnicai református templomban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2002. március 14.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház éppen márc. 15-én mutatja be Nyirő József Jézusfaragó ember című színművét. Gergely László rendező szerint elérkezett az ideje, hogy Nyirőt az őt megillető tisztelet övezze. /Zilahi Imre: Ünnepi bemutató Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./
