Rendhagyó író-olvasótalálkozóra került sor február elsején Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Az ünnepelték, hogy a népszerű csíkszeredai könyvműhely, a Pallas-Akadémia Kiadó alapítója és vezetője, Tőzsér József a napokban töltötte 60. életévét, a kiadó pedig 300. kötetét is letette már az olvasó asztalára. A rendezvényen Lőrincz György Imázskészítők (publicisztika), Egyed Péter Madonnák, porban (regény), valamint Kovács András Ferenc A kártyázó kakadu. Mesevonat, 9 (gyerekversek) című köteteket mutatták be.Tőzsér munkásságát az ünnepségre kiadott Aki a könyveknek szolgál című kiadvány foglalja össze. /(Bögözi Attila): Szavak hóban, könyvekről, versről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2005. március 10.
„Az erdélyi magyar társadalom létének és fejlődésének biztosítéka az intolerancia és a gyűlölet minden formájának elutasítása és az eltérő vélemények közötti akadálymentes párbeszéd: a szólás- és véleményszabadság maradéktalan érvényesülése” – kezdődik Tiltakozás című közös nyilatkozat, melyben az aláírók védelmükbe vették Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, akinek szólásszabadságát korlátozták a tüntetők, mégpedig „gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében. Mindennek semmi köze sem volt „az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz”. Az aláírók: Ármeán Otília, Bíró Béla, Bányai Péter, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Cs. Gyimesi Éva, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Virginás Andrea, Visky András, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó, Tibori Szabó Zoltán, Vakarcs Szilárd. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2005. március 10.
Erdélyi magyar értelmiségiek két levelet is közzétettek, mindkettőben az intolerancia és idegengyűlölet elutasítása és a véleményszabadság mellett foglalnak állást, ugyanakkor – a kolozsvári Eörsi-incidens kapcsán – felhívták a figyelmet az új, nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus leselkedő veszélyeire. A két közlemény szövegében nem, csak lényegét és aláíróinak egy részét tekintve azonos. Az első levél az SZDSZ országos sajtószolgálatán keresztül, a második A Hét szerkesztőségétől érkezett. Az aláírók: Ádám Gábor, Ágoston Hugó, Ármeán Otília, Balázsi-Pál Előd, Bányai Péter, Bíró Béla, Borbély Tamás, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Eckstein-Kovács Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Gergely Edit, Cs. Gyimesi Éva, Haller István, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Kelemen Attila Ármin, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Salamon Márton László, Schneider Tibor, Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Soós Károly Róbert, Spielmann-Sebestyén Mihály, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba, Székely István, Szilágyi Gál Mihály, Szilágyi Júlia, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Virginás Andrea, Visky András, Vakarcs Szilárd. Ugyanakkor egy harmadik levél szerzője, Dénes László azon morfondírozott, hogy a véleménynyilvánítás miért csak az egyik felet illetné meg, illetve miért csak a tüntetőkön kérik számon az idegengyűlölet megnyilvánulásait. /Belföldi hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2005. április 6.
Megújult szaktestületek és kuratórium bírálja el a Communitas Alapítvány 2005-re kiírt pályázatait. A magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat elosztó alapítvány kuratóriumának átalakítását az tette szükségessé, hogy a testület 13 tagja közül öten miniszteri vagy államtitkári tisztséget nyertek el a Tariceanu-kabinetben, a korrupcióellenes jogszabályok pedig összeférhetetlenséget állapítanak meg a két tisztség között. Markó Béla volt kuratóriumi elnök mellett Borbély László, Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Kötő József és Porcsalmi Bálint távozott a kuratóriumból, amelynek irányítását Takács Csaba ügyvezető elnök vette át. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége javaslatára a testület Veress Emőddel és Lakatos Andrással egészült ki. Idén a sporttevékenységek támogatása számít újdonságnak az alapítvány működésében. A sport szaktestület 700 millió lejes keret elosztásáról dönt. A Communitasnál a szaktestületek összetétele is megváltozott. A sajtószaktestületben Csép Sándor és Papp Sándor Zsigmond helyét Ambrus Attila és Szűcs László vette át, a könyvkiadási pályázatokat elbíráló testületből lemondott Domokos Géza, Kovács András Ferenc és Selyem Zsuzsa helyére Horváth Andor, Balázs Imre József és Fekete Vince került. Az ifjúsági szaktestületben Asztalos Csaba, Korodi Attila, Szabó Ödön és Porcsalmi Bálint helyét Deák Ferenc, Becze István, Szabó József és Bodor László vette át. Az ösztöndíjbizottságban és az utazási támogatásokat elbíráló testületben egy-egy taggal kevesebb tevékenykedik majd. Az egyikből Kötő József, a másikból Nagy Zsolt távozott. Kibővült viszont a művelődési szaktestület, amelynek a soraiba felvették Kovács Leventét. A Nastase-kormány által kidolgozott 2005-ös költségvetési törvény 264,434 milliárd lejt irányozott elő a kisebbségek támogatására, ebből a Communitas Alapítványnak 58,52 milliárd lej, az összeg több mint egyötöde jut. Takács Csaba elmondta, a sport mellett a magyar házak létesítésének a programját kezelik prioritásként 2005-ben, emellett 1,2 milliárd lejt különítettek el egyes művelődési egyesületek normatív támogatására. A szaktestületek által elosztott pénzkeretek (milliárd lej): Sajtó 4,5 (2004) – 5,2 (2005); Könyvkiadás 2,3 (2004) – 3 (2005); Művelődés 3,5 (2004) – 3 (2005); Ifjúság 2,5 (2004) – 2,5 (2005); Szórvány 2,5 (2004) – 3 (2005); Alkotói ösztöndíjak 1 (2004) – 1,4 (2005); Utazás 0,7 (2004) – 0,7 (2005); Sport – (2004) – 0,7 (2005). Összesen 17 (2004) – 19,5 (2005). /Gazda Árpád: Módosultak a testületek a Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./
2005. április 11.
Marosvásárhelyen április 9-én a Látó Irodalmi Színpad József Attila emléke előtt tisztelgett. Balázs Imre József, Demény Péter, Haller Béla, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Nagy Attila, Selyem Zsuzsa, Ungvári Zrínyi Imre, Vida Gábor és Visky András József Attila egy-egy költeményét elemezte. /József Attila-centenárium. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./
2005. április 25.
Dr. Cs. Gyimesi Éva, a BBTE Bölcsészkarának konzulens egyetemi tanára, a 2005/2006-os tanévvel, szeptemberben kezdődő levelező doktorképzés keretében a következő témakörökből hirdet felvételit: 1. Romániai magyar irodalom (különös tekintettel Dsida Jenő, Molter Károly, Áprily Lajos, Kovács András Ferenc munkásságára). A tavaly meghirdetett téma: Kultusz és kanonizáció. Wass Albert munkássága még mindig aktuális. 2. Spirituális jelrendszerek az irodalmi művekben, életművekben. Jelentés és értékszerkezetek. Kognitív struktúrák a művekben (vö.: kognitív nyelvészet alkalmazása). 3. Irodalom és film, irodalom és képzőművészet. Interdiszciplináris esztétikai kutatások. Intermedialitás. /Felvételi doktorképzésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2005. április 25.
József Attila születésének századik évfordulójára megszületett Kovács András Ferenc: Szabadvendég (Vendégkoszorú egy vendégszonettre) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2005/ című szonettkoszorúja, amelynek mesterszonettje egy József Attila-vers, a Légy ostoba című. A könyvet József Attiláról készült fotók illusztrálják. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./
2005. május 9.
A Pallas–Akadémia könyvkereskedés üzleteinek áprilisi sikerlistáját 200 eladott példánnyal Nyírő József Kopjafák című regénye vezeti. Második helyen is egy Nyírő-kötet, az Isten igájában áll. A sorban Mircea Dinescu Szentségekből bukásra szatírakönyve, Marosi Ildikó: Kis/Harag/Könyv című kötete és Kovács András Ferenc Szabadvendége következik /Nyírő a Pallas-lista élén. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./
2005. május 11.
Május 9-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör és a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete a Látó szépirodalmi folyóirat két szerkesztőjét, Kovács András Ferenc költőt és Vida Gábor prózaírót látta vendégül. A 13 verseskötettel és több gyermekverskötettel rendelkező Kovács András Ferenc utóbbi könyvei a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelentek meg. Vida Gábor miután 1994-ben befejezte tanulmányait az egyetemen, a Látó prózarovatának szerkesztője lett. A meghívottak a Látó folyóiratot mutatták be. /Gál Éva Emese: Irodalomkör a Látó szerkesztőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2005. május 13.
Csíkszeredában május 12-én kezdődtek az első ízben megrendezett Pünkösdi Könyvnapok. Erdélyi könyvkiadók voltak jelen, kezdve a Polistól az Erdélyi Híradóig (Kolozsvár), a Mentoron (Marosvásárhely), Nyugati Jelenen (Arad) keresztül el egészen a Pallas Akadémiáig, a Corvina Könyvesházig, a Hargita Kiadóhivatalig (Csíkszereda), a Kriterionig. A megnyitón György Attila író, a Hargita Kiadó szerkesztője elmondta, hosszú távú folyamat kezdete ez a rendezvénysorozat. Az olvasók neves erdélyi szerzőkkel találkozhatnak, többek között Bogdán László, Böszörményi Zoltán, Egyed Péter, György Attila, Farkas Árpád, Fekete Vince, Ferenczes István, Fodor Sándor, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Orbán János Dénes és Visky András lesz jelen. /Barabás Blanka: Első Pünkösdi Könyvnapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./
2005. június 11.
Az Ünnepi Könyvhét idején Budapesten az Írók Boltjában Kovács András Ferencnek ítélték oda az Üveggolyó Díjat. Tizenharmadszor történt a díjátadás és ő az első erdélyi, aki ezt megkapta. 1993 óta a bolt munkatársai egy-egy kortárs irodalmi személyiségnek adományozzák az Üveggolyót munkássága, irodalmi tevékenysége elismeréseként. Eddig Mándy Iván, Mészöly Miklós, Balassa Péter, Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső, Petri György, Györe Balázs, Szilágyi Ákos, Göncz Árpád, Keresztury Tibor, Balla Zsófia és Esterházy Péter került a kiválasztottak közé. Kovács András Ferencnek most jelent meg Víg Toportyán /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ című gyermekverskötete. /(nk): Üveggolyó Díj Kovács András Ferencnek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./
2005. július 2.
A hetvenéves Deák Ferenc grafikusművész július 1-jén Csíkszeredában megkapta a Kriterion Kiadó Emlékjel díját. Köszöntőbeszédet Domokos Géza, a Kriterion Kiadó alapító igazgatója mondott. Deák Ferenc grafikáiból kiállítás nyílt Csíkszeredában. Deák Ferenc könyvgrafikai munkásságát Hajdú Áron, az Alutus Nyomda igazgatója ismertette. Kovács András Ferenc versben köszöntötte a művészt. /Kriterion Emlékjel Deák Ferencnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
2005. július 9.
Vásárhely visszavár, az EMKE Maros megyei szervezetének vezetői ezzel a jelszóval indították városnapi rendezvénysorozatukat. Azokat az alkotókat és művészeket hívták, akik valamikor Marosvásárhelyen, a megyében éltek, dolgoztak, hangsúlyozta Kilyén Ilka alelnök. A helybeli színtársulat Szolnokra áttelepült egykori közkedvelt művésznője, Meister Éva vastapsot aratott a színház zsúfolásig telt kistermében. A lírai est anyagát Molnár H. Lajos író válogatta, egykori erdélyi tollforgató társai – Bogdán László, Czegő Zoltán, Csiki László, Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Magyari Lajos, Székely János, Szőcs Géza, Szőcs Kálmán – költészetéből állította össze és rendezte a műsort, amely a létrejötte óta eltelt másfél évtizedben is megőrizte frissességét. /N.M.K.: Vásárhely visszavár. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./
2005. július 14.
A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság évadzáró rendezvénye, az immár hagyományos Lyukasóra jó hangulatú volt. A meghívottak – Farkas Ernő tanár, Csíky Boldizsár zeneszerző, Kovács András Ferenc költő, Haller Béla tanár, Láng Zsolt író és Nagy Attila orvos-költő – megtréfálták a közönséget. /Nagy Botond: Évadzáró Lyukasóra. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
2005. december 12.
Kolozsváron, a színház emeleti előcsarnokában tartotta a Koinónia Kiadó vásárlással egybekötött ünnepi könyvbemutatóját. Visky András, a kiadó igazgatója elmondta, húsz könyvet jelentettek meg ebben az évben. A bemutatott kötetek között volt Bányai Péter: Az eredeti demokráciától a maffia-állam felé?, Zágoni Balázs Barni könyve című mesekötete, Kovács András Ferenc Überallesbadeni dalnokversenyek és a költő Víg toportyán című, gyerekeknek szóló kiadványa, továbbá Láng Zsolt Itthonév, a szerző 2004-ben kiadott Berlinév párjaként megjelenő, tárcanovellákat tartalmazó munkája. /Köllő Katalin: Koinónia könyvvásár a színházban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2005. december 17.
Napvilágot látott Kovács András Ferenc tizenhetedik verseskönyve: Überallesbadeni dalnokversenyek (Burleszkek és szatírák) /Koinónia, Kolozsvár, 2005/. Überallesbaden a maga versekben megragadható, csábos mivoltában imaginárius helyszín, írta a kötetről Bogdán László, de sandán több eredeti helyre is és céloz. A költő hagyományaihoz híven magyarázó jegyzeteket is fűz verseihez. KAF ,,politikai versei” meglehetősen szarkasztikusak lettek. Az Egy demagógra című szatírikus versezetben így ír: ,,Isten, óvd a bősz középszert! / Mennyi bamba hírharang! / Boldogítsd a hars butákat, / Mert övék a birka-rang!…” /Bogdán László: Hol van Überallesbaden? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./
2005. december 31.
Idei évadja utolsó estjét rendezte meg december 29-én a Kultúrpalota kistermében a Látó marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat szerkesztősége. A Látó belső munkatársai olvastak fel írásaikból. A műsorvezető főszerkesztő, Gálfalvi György ez alkalommal költői mivoltában köszönthette a pódiumon korábbi szerkesztőtársaihoz csatlakozott, lapalapítóként is számon tartott Markó Bélát. A költő politikus elmondta, új költeményt 1990 óta nem volt ideje írni. Örül a lehetőségnek, hogy irodalmi összejövetelen lehet együtt írókollégáival és az olvasókkal. A folyóirat jelenlegi szerkesztői közül a legifjabb, Szabó Róbert Csaba három rövid prózáját, Vida Gábor egy szellemes írását, Láng Zsolt különleges szócikkeit, Gálfalvi György novelláját és Kovács András Ferenc Kavafisz átiratait ismerhette meg a hallgatóság. /(nk): Évbúcsúztató a Látó Irodalmi Színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./
2006. január 5.
Ünnepel a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat, ugyanis a januári a századi számuk. Azok a szerzők kaptak ebben helyet, akik a 2005-ös év Székelyföld-díjasai lettek, illetve akik 1998-tól eddig ebben a díjban részesültek, így Bella István, Bogdán László, Demeter M. Attila, Ferenczes István, Kovács András Ferenc, László Noémi, Lőrincz György, Nagy Koppány Zsolt, Zsigmond Andrea stb. A Literata Hungarica rovatban Láng Gusztáv Tamási Áron novellái és a népköltészet találkozását kutatja. Az Academica Transsylvanica rovatban többek között Elek Tiborral találkozhat az olvasó, az Irattárban az 1944-es szárazajtai mészárláshoz adalékokat, emlékezést Visky Árpádról, a Kelet Népében a D. Martinas hírhedt könyvéhez kapcsolódó erőltetett román-csángó kontinuitásról szóló írások szerepelnek. Az Ujjlenyomat az erdélyi 56-os eseményeket eleveníti fel. /(bb): Székelyföld – századik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./
2006. január 5.
Hetvenöt évvel az Erdélyi Helikon által kiírt magyar irodalomtörténeti pályázat után – amelynek nyertese a fiatal Szerb Antal lett – ismét elérkezett az erdélyi magyar irodalomtörténet megírásának ideje. A székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) pályázatán kiválasztott két nyertesnek 2007 végéig kell az irodalomtörténetet elkészítenie. „Többszörösen is időszerű egy új mű megszületése, hiszen nem csupán lényegesen új nemzedék robbant be a ‘90-es években, hanem a Láng Zsolt, Kovács András Ferencék pályáját sem dolgozta még fel eddig senki egyazon, átfogó, irodalomtörténeti igényű műben” – mutatott rá az EMIA kuratóriuma képviseletében Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, kritikus. Kántor Lajos reménykedik abban, hogy a két díj közül legalább egyiket erdélyi tollból született munka nyeri el. Az EMIA által kifejezett igény előzményének tekinthető Vida Gábor író 1998-ban, mintegy a romániai magyar irodalom történetének megírására biztató, kortársakat megmozgató, vitát generáló kísérlete. /Gergely Edit: Erdélyi irodalomtörténet-író kerestetik – 75 évvel a budapesti Szerb-mű után. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2006. március 16.
Budapesten a Múzeumkertben füttyszó, majd taps fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédét. Előbb a kormányfő szavait a Nemzeti Múzeumnál. Idén Kossuth-díjat kapott többek között Bozsik Yvette koreográfus-táncművész, Fischer Iván karmester, Csákányi Eszter és Kulka János színművész, Görgey Gábor és Spiró György író. Széchenyi-díjas lett mások mellett Falus András immunológus, Hankiss Elemér szociológus, Harnos Zsolt matematikus, Litván György és Szabad György történész, valamint Szelényi Iván szociológus. Sólyom László köztársasági elnök a kitüntetés átadásakor nem fogott kezet Fekete Jánossal, míg Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus Gyurcsány Ferenc kormányfővel nem parolázott. Több tízezer embert mozgósító választási nagygyűléssel emlékezett a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Budapesten. Orbán Viktor beszédében azt mondta: ,,Március 15. üzenete 2006-ban Magyarország számára az, hogy nekünk nemzeti programra van szükségünk, amely az igazság kimondására épül, és amely mögé minden magyar ember fel tud sorakozni”. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma előterjesztésére a kormány Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója-díjat adományozott Kovács András Ferencnek a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú eddigi életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért és műfordításaiért. /Fütty és taps Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Budapesten a Nemzeti Múzeum homlokzatáról távcsöves mesterlövészek pásztázták a terepet. Gyurcsány beszédét előbb füttyszó, majd taps fogadta. A Múzeumkertbe csak meghívottakat, iskolás csoportokat, valamint a sajtó munkatársait engedték be. A kerítésen kívül rekedtek közül többen hangosan nemtetszésüknek adtak hangot. A kormányfő beszéde alatt több helyütt éles szóváltás, lökdösődés alakult ki. /Budapesti rendezvények március idusán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 16./
2006. március 23.
A Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója Díjat az idén két magyar írónak: az erdélyi Kovács András Ferencnek (KAF), és a magyarországi Szilágyi Ákosnak adományozták. Kovács András Ferencnek Marosvásárhelyre való hazaérkezése után nyilatkozott. Az Új Magyar Szó felvetésére, hogy a magyarországi sajtó bizonyos díjakat a politikához, politikai szimpátiákhoz kötött, Kovács András Ferenc leszögezte, politikamentes díjról van szó. Olyanok kapták meg elsőként, mint Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső. Kovács András Ferenc /sz. Szatmárnémeti. 1959. júl. 17,/ költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó versrovatának szerkesztője. Díjai: a Romániai Írószövetség debüt-díja 1983, Déry Tibor-díj 1992, ARTISJUS-díj 1994, a Romániai Írószövetség díja 1993, Füst Milán-díj 1994, Alföld-díj 1995, József Attila-díj 1996, a Soros Alapítvány Ady Endre díja 1996, Kortárs-díj 1996, Tiszatáj-díj 1998, a Jelenkor Kiadó Könyvdíja 2000, Palládium-díj 2003. /Lokodi Imre: Politikamentes grádics. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2006. április 8.
Kovács András Ferenc költő Babérkoszorú-díjat kapott Budapesten. Ez fiatal állami elismerés, először Parti Nagy Lajos és Tandori Dezső mondhatta a magáénak. Megkapták még Bodor Ádám, Spiró György vagy Krasznahorkai László is. Kovács András Ferenc elmondta, hogy vonzódik a klasszikusokhoz, de kedveli a moderneket is. /Nagy Miklós Kund: Akinél bármi megtörténhet. Beszélgetés a Babérkoszorú-díjas Kovács András Ferenccel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
2006. május 6.
Egerről minden magyar embernek Gárdonyi Géza híres regénye, az Egri csillagok jut eszébe legelébb. Magyari Lajos élete jó szerencséjének tartja, hogy vannak egri barátai, kik szíves invitálással s ezen is túlmenően jófajta szállásmesteri gondoskodással tisztelik meg a székely embereket. Az első közülük dr. Lisztóczky László tanár, aki a Honfoglalás utcai ,,rezidenciájában” szokta vendégül látni sepsiszentgyörgyi, udvarhelyi, marosvásárhelyi barátait. Hatalmas könyvtárszobája valóságos Kárpát-medencei unikum. Legemlékezetesebb vizitációja akkor volt, amikor a jó emlékezetű Hervay Zoltán festőművész és kiváló grafikusművész lánya, Hervay Katalin társaságában voltak ott, dr. Lisztóczky László tanár és a SMIKK (Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör) meghívására. Akkor, erdélyi, anyaországi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és nyugati szórványmagyarok találkoztak. /Magyari Lajos: Egri vitézek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./ Emlékeztető: Lisztóczky László több erdélyi antológiát állított össze: Isten kezében. Romániai magyar költők istenes versei /Castrum, Sepsiszentgyörgy, 1993/ Hazahív a hűség. Romániai magyar költők vallomásai a szülőföldről /Castrum, Sepsiszentgyörgy, 1993/ Versekben tündöklő Erdély. Magyar költők erdélyi verseinek gyűjteménye a Gyulafehérvári Soroktól mind a mái napig. Egybeszedte Szentimrei Jenő /Kolozsvár, 1941/ Az új, bővített kiadást gondozta Lisztóczky László /Castrum, Sepsiszentgyörgy, 1996/ Lisztóczky László az antológiát kibővítette az 1945 utáni költőkkel Illyés Gyulától, Csoóri Sándortól Tollas Tiborig, Vári Fábián Lászlóig, Kovács András Ferencig. A megmérő idő: az emberélet fordulói romániai magyar költők verseiben /Castrum, Sepsiszentgyörgy, 1996/ Hegyek, fák, füvek: romániai magyar költők versei a természetről /Castrum, Sepsiszentgyörgy, 1998/
2006. május 20.
Megérkezett Amerikából a Magyar Baráti Közösség 2006-os Évkönyve: ITT-OTT Kalendárium, 1956–2006. Bakos István örömmel jelezte Budapestről, hogy kitűnő, sokszínű és gazdag összeállítás, az 1956-os forradalom 50. évfordulója jegyében készült, Kovács András Ferenc Magna Hungaria című, Ilia Mihálynak ajánlott versével zárul. Beke György is felhívta telefonon Sylvester Lajost, dicsérve az Évkönyvet. Az Évkönyv gazdag erdélyi vonatkozású anyagot tartalmaz. Ebben Sylvester Székelyföldről mint az erdélyi magyarság belső anyaországáról szólt, voltaképpen a ,,kis anyaország” megjelöléssel az autonómiaigényt és -esélyt érzékeltette az erdélyi szórványmagyarság, de a moldvai csángómagyarok tekintetében is. A kalendáriumban Böjte Csaba Amerikában címmel ugyancsak Erdély a téma, Az amerikai magyar diaszpóra ’56-os értelmiségi csapata és az ’56-osok leszármazottai fogadott hazájukban s a Kárpát-medencében is meghatározó súllyal vannak jelen. Köztük Fülöp László (Október 23. – egy kései jelentés), Borokai Fanni (1956-os sortüzek), Lipták Béla (1956-os üzenetek) és Nagy Károly (Történelemhamisítás az Ötvenhatosokról). Ez az Évkönyv világhálón, a http:www.mbk.org. webhelyen, a Magyar Baráti Közösség honlapján könnyen fellapozható. /Sylvester Lajos: A Magyar Baráti Közösség Évkönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2006. május 26.
A marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztősége a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumba látogatott. Előbb Patek Mária tanárnő egy rendhagyó magyaróráján vettek részt, utána az iskola dísztermében író-olvasó találkozón. Gálfalvi György, Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor, Láng Zsolt és Kovács András Ferenc olvasott fel műveiből. A Látó szerkesztői a Művelődési Központ színháztermében szerkesztőtársuk, Láng Zsolt Télikert című alkotásának ősbemutatóján vettek részt. /Bajna György: Látott is a Látó szerkesztősége. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
2006. június 2.
Írói vendégoldalakat épít adatbankjához a Transindex.ro portál, a sort Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, drámaíró honlapja nyitotta. Az Adatbank.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex akadémiai projektje, melyben eddig 35 irodalmár és társadalomtudós vendégoldalát indította el. Bányai Éva és Balázs Imre József irodalmárok választották ki a kiemelkedően jelentős irodalmi szerzőket, akik életműve digitalizáltsága nem megfelelő. Eszerint a következő hónapokban Balla Zsófia, Bogdán László, Csiki László, Demény Péter, Farkas Árpád, Kelemen Hunor, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor adatbanki vendégoldalait teszik közzé. Az írói vendégoldalakat követően a kiemelkedő természettudósok és filmesek vendégoldalainak elindítását tervezik. Az Adatbank.ro szakmai irányítója Bárdi Nándor budapesti jelenkortörténész. A vendégoldalak mellett az Adatbank.ro bibliográfiákat, tanulmányköteteket, folyóiratokat, helységnévtárakat, katasztereket, könyvtárkatalógusokat, térképtárakat és egyéb kutatóknak szánt segédeszközöket tartalmaz. /Íróvendégek a Transindex-”bankban”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2006. június 5.
Mátyás király szellemi örökségét kutatja és mutatja fel a kolozsvári, 1992-ben alakult Amaryllis Társaság /alapítója és tiszteletbeli elnöke László Bakk Anikó muzikológus/. Az elmúlt tizennégy évben szerteágaztak e tevékenység szálai, és Nagyenyeden, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen sorra alakultak a fióktársaságok, az úgynevezett Amaryllis-bimbók. A marosvásárhelyi Tamburin 2004-ben kapcsolódott be az áramlatba, és idén a XV. Mátyás-napok keretében Hunyadi János és fia, Mátyás címet viselő gyerekrajz-kiállítással jelentkeztek. Kovács András Ferenc beszélt a valódi reneszánszhoz hasonlító ifjúságról. A költő nagy jelentőséget tulajdonít az újjászületés eszmeiségének. Fellépett a Művészeti Líceum Tamburin tánccsoportja. /Ferencz Melánia: Az ifjúkor örök reneszánsza. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./
2006. június 9.
Június 8-án Budapesten megnyílt a 77. Ünnepi. A 84 magyarországi könyvkiadó mellett 9 határon túli magyar könyves műhely van jelen. A kiállított 298 kötetből 67 jelent meg határon túl. A könyvhét csupán 1957-ben maradt el – a magyar írók és könyvkiadók így fejezték ki szolidaritásukat bebörtönzött társaikkal. /Guther M. Ilona: Ünnepi könyvhét-nyitány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az erdélyi magyar könyvkiadók a könyvhéten négy sátrat bérelnek, jelen van Budapesten a Pallas-Akadémia, a Mentor, a Polis, a Koinónia, a Pro Print, a Kompress, az Irodalmi Jelen, a Kriterion és a Corvina Könyvposta. Az erdélyi irodalmárok közül Bogdán László, B. Kovács András (mindketten a lap munkatársai), Balázs Imre József, Király Kinga Júlia, Láng Zsolt, Demény Péter, Selyem Zsuzsa, Kovács András Ferenc és Visky András dedikál a könyvhéten. /Erdélyiek az Ünnepi könyvhéten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./
2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2006. augusztus 18.
Ízléses könyvekkel büszkélkedhet a csíkszeredai Alutus Nyomda, a szép könyvekért kapott díjak önmagukért beszélnek. Hajdú Áron Péter, a nyomda igazgatója leszögezte, ma már alapvető követelmény a könyvkiadásban, hogy a szellemi tartalom találó csomagolásban lásson napvilágot. Fontos a könyvformátum, a papír megválasztása, a karakterek és sorközök megválasztása, de a képanyagok kiválasztása is mérvadó. Hajdú Áron Péter az elmúlt tíz évben könyvborítót is tervezett, Deák Ferenc elismert tipográfus baráti biztatása sokat segített, vallja. A vonalvezetés művészetét Gaál András és Márton Árpád festőművészektől diákként tanulta. Az Alutus könyvei közül Kovács András Ferenc Szabadvendég című, József Attila-centenáriumra írt szonettkoszorúja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által évente megrendezett Ünnepi Könyvhéten a szépirodalmi kategória egyik díjnyertes könyve lett. Ez az első olyan díjazott könyv, amelyet erdélyi szerző, tipográfus és nyomda valósított meg. Az Országos Nyomdaipari Vásárra is elküldtek néhány könyvet, és az Alutus volt az egyetlen az erdélyi nyomdák közül, amely díjat kapott. /Antal Ildikó: A könyvkészítés művészete. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./
