|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 138 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-138 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kovács Miklós 2008. november 12.Nemzetiségi hovatartozásuk mellett a közös európai értékek fogják össze a határon túli magyar közösségeket – mondta a témáról az Európai Parlament brüsszeli épületében november 11-én rendezett meghallgatáson Tőkés László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke. A független EP-képviselő elmondta: a határon túli magyar közösségek fő célja, hogy országaikban autonómiát érjenek el, ami stabilizálná is a Kárpát-medencét. A meghallgatást szervező református püspök kiemelte azt is, hogy hiteles, igazán demokratikus Európai Unió a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása nélkül nem képzelhető el. A fórumon a határon túli szervezetek képviseletében Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, ismertetve az érintett közösségek helyzetét, és a brüsszeli illetékesek segítségét kérve problémáik képviseletéhez. /Kisebbségi jogokról Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ November 11–13-a között Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) küldöttsége Brüsszelben tartózkodik. A küldöttség tagjai – Fodor Imre, SZNT-alelnök, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetségének alelnöke – részt vettek az Integráció, autonómia és stabilitás témakörben tartott parlamenti közmeghallgatáson, ahol nemzeti közösségeik helyzetéről és problémáiról, valamint az általuk vezetett szervezetek időszerű törekvéseiről nyújtottak tájékoztatást. Tőkés László, a KMAT soros elnöke a szervezet által célul kitűzött közös autonómiaképviselet fontosságát hangsúlyozta.,,A Kárpát-medencei magyar nemzetrészek számára többszörösen hátrányos, elnyomott – kisebbségi – helyzetükben a közösségi önrendelkezés – az autonómia – jelentheti az egyetlen életképes alternatívát és megoldást" – mondta az EP-képviselő, ugyanakkor sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a küldöttségből kimaradtak az RMDSZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának képviselői. Fodor Imre bejelentette, hogy az SZNT újból a román törvényhozás elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómiastatútumát, továbbá kezdeményezi a magyar–román államközi alapszerződés felülvizsgálatát. /Ferencz Csaba: Az önvédelemtől az autonómiáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./2008. november 13.Az Európai Parlamentben „a kisebbségi kérdés váljon nyilvános közvita tárgyává” indítványozta a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) november 12-én Brüsszelben. Ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet a tanács küldöttségének európai parlamenti látogatása alkalmából adtak ki. A küldöttség tagjai – Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Tőkés László romániai magyar EP-képviselő, a KMAT elnöke – azt is jelezték, hogy a látogatáson „a Kárpát-medencei magyar ügy békés politikai rendezéséhez” kerestek politikai támogatást és megbízható szövetségeseket. Tőkés László hangsúlyozta, hogy népszerűsíteni kívánták az autonómia kérdését is. A nyilatkozatban meggyőződésüket fejezték ki, hogy a kisebbségi jogokat európai ügynek kell tekinteni, és egyetértésükről biztosították az EP kisebbségügyi frakcióközi csoportjának azon törekvését, hogy vezessenek be egységes európai kisebbségvédelmi rendszert. /Váljon közvitává a kisebbségi kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2009. január 20.Megerősítette Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt, hogy Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter az ukrán felsőoktatás „ukránosítására” készül. A tárcavezető levélben kérte a felsőoktatási intézmények rektorainak a közreműködését annak a tervének a megvalósításában, amely az oktatás ukrán nyelvre történő teljes átállítását tűzte ki célul 2012-ig, az ország valamennyi felsőoktatási intézményében. A törvénymódosítás elfogadása esetén kérdésessé válna a beregszászi magyar főiskola és az ungvári egyetem magyar karának a működése is. „Ukrajna majdnem szétesett állapotban van, bármilyen ukrán politikáról elmondható, hogy nem feltétlenül komoly. Mindegy, milyen oktatáspolitikai, gazdasági intézkedéseket hoznak, automatikusan hozzá kell tenni, hogy semmiféle intézkedést ebben az országban végrehajtani már nem lehet. Hogy a végrehajtási kísérlet mekkora kárt fog okozni, az egy másik kérdés” – fogalmazott a KMKSZ elnöke. Ezen túlmenően a magyar lapok is megszűnhetnek Kárpátalján, ha az Alkotmánybíróság helyt ad egy beadványnak. A parlament két koalíciós pártjának képviselői ugyanis azt szeretnék elérni, hogy minden kiadvány legalább részben ukrán nyelven jelenjen meg. /Lokodi Imre: Ukránosítás Kárpátalján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./2009. március 9.Közös nyilatkozatban méltatta Sólyom László köztársasági elnök határon túli magyarok körében tett látogatásait március 8-án négy kisebbségi magyar szervezet. „A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) változatlanul nagyra értékeli Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének a határon túli magyarság körében tett látogatásait és a magyar nemzeti ünnepek közös megünneplését” – olvasható a dokumentumban, amelyet az említett szervezetek elnökei írtak alá. A dokumentum aláírói – Csáky Pál, az MKP elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Tőkés László, az EMNT elnöke – leszögezték: „Sólyom László köztársasági elnök úr ez irányú tevékenysége a jövőben is élvezi támogatásunkat”. A nyilatkozat reagálás arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége március 6-án lemondta a március 15-ére tervezett közös ünnepi programot. A határon túli szövetség azért döntött úgy, hogy egyedül ünnepelnek, mert a magyar államfő lerövidítette eredeti programját. „Az államfő sajnálattal értesül arról, hogy a VMSZ mai váratlan nyilatkozatában lemondja a március 15-ére tervezett közös programot. Sólyom László vajdasági meghívással kapcsolatos e heti döntését a szerbiai magyarság hosszú távú érdekeit, az országaink közötti jó kapcsolat fenntartását és a nemzeti ünnep közös megünneplésének célját szem előtt tartva hozta meg” – tartalmazza a közlemény. /Négyes fogat Sólyom mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2009. június 15.Egy nemzetnek akkor van vége, amikor megszűnik a nemzet cselekvési képessége, s a kárpátaljai magyarság most ennek az állapotnak a közelében van – mondta a Fidesz XXIII. tisztújító kongresszusán június 13-án Budapesten Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke, majd felhívta a figyelmet arra is: a magyar nemzeti kisebbségek megmaradását illetően a magyarországi politikai harc a fő hadszíntér. A nemzet tagjainak áldozatvállalásából áll össze a nemzet, ez teszi lehetővé, hogy a közösség együttesen tudjon cselekedni. Ahogy ez a képesség megszűnik, a lélektelenné vált etnikai testet rövid idő alatt ,,bedarálják” – mondta Kovács Miklós. A KMKSZ elnöke úgy vélekedett, egy nemzetnek nem úgy van vége, hogy az utolsó magyar is asszimilálódik, elmegy külföldre, hanem úgy, hogy megszűnik a kollektív cselekvés képessége. /Kovács Miklós: bénultság Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./2009. július 4.Miként maradhat meg a kárpátaljai magyarság Ukrajnában? Ez a kiemelt témája a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemnek. A Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 17. alkalommal szervezte meg a rendezvénysorozatot Felsőszinevéren. A politikai és társadalmi válsággal küzdő Ukrajnában a kárpátaljai magyarok helyzete folyamatosan romlik, jogaik csorbulnak. A közösség viszont önerőből nem tud változtatni saját sorsán – mondták az előadók. Egy határozott, „koncepciózus magyarországi állampolitikai támogatás mellett el tudunk érni egy olyan politikai súlyt, aminek a birtokában mégiscsak legalább manőverezőképesek, legalább valamelyest szereplői és nem egyszerű elszenvedői lehetünk ezeknek a történéseknek” – vélekedett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Az utóbbi hónapokban Ukrajnában számos kisebbségellenes törvény született. Ilyen volt például az anyanyelv használatának és a nemzetiségi oktatás korlátozásának törvénye.,,Jó lenne, ha Ukrajna felismerné, mielőbb véget kell vetnie a magyar oktatásügy kálváriájának Kárpátalján, ha azt akarja, hogy Magyarország továbbra is támogassa a demokratizálódási és integrációs törekvéseit” – hangoztatta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. A fideszes politikus azt is mondta: ha a helyzet nem változik, az ukrán nemzetiségi politikát elítélő javaslatot terjeszt be a magyar parlamentben, és nemzetközi szervezeteknél is panaszt tesz. /Jobban védenék a kárpátaljai magyarságot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./2009. november 20.A külügyminisztérium határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról és a magyar diplomácia legfontosabb feladatairól és céljairól beszélt Balázs Péter külügyminiszter november 19-én a határon túli magyarság vezetőivel folytatott megbeszélésén. „Nem tudunk nem foglalkozni a nemzetpolitikával” – jelentette ki Balázs Péter, hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik ezért „egyeztetve járnak el”. Megítélése szerint a térségbeli új államok létrejöttével „közelebb jöttek a szomszédok”, és specifikusabbá váltak a kapcsolatok. A külügyminiszter által kezdeményezett tanácskozáson a határon túli magyarság képviseletében részt vett Markó Béla, a RMDSZ elnöke, Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösség (HMDK) elnöke, Kocon József, a szlovéniai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, valamint Deák Ernő, az ausztriai magyarság vezetője. /Határon túliak Balázs Péternél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./2010. március 15.A határon túli magyarok is megemlékezek március 15-rőlErdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján egyaránt fejet hajtottak a magyar polgári forradalom és szabadságharc emléke előtt Szabad, egyenlő, testvéri életet, igazi demokráciát kell teremteni Erdélyben, Romániában - mondta hétfőn Marosvásárhelyen Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) március 15-i központi ünnepségén. A politikus a magyarok helyzetének egyértelmű javulásának bizonyítékaként emlékezett vissza arra, hogy húsz évvel ezelőtt még egyetlen magyarul kiírt szó, a "gyógyszertár" felirat felbukkanása miatt pillanatok alatt ezreket sikerült összegyűjteni a magyarok ellen a városban, most pedig a román kormány miniszterelnök-helyetteseként hiába bírálják egyesek, mert hivatalos bukaresti kormányfejléccel magyarul küldött levelet magyar embereknek. "Megnyugtatok mindenkit, ezután is magyarul fogok írni azoknak, akik magyarul írnak nekem. Ezt a jogot mára kivívtuk ebben az országban, akárki akármit mondjon. Legyünk erre is büszkék" - szögezte le a szónok. Hangsúlyozta, hogy a jó ügy érdekében össze kell fogniuk a románoknak és magyaroknak, akár az együttes kormányzás révén is, nem szabad tűrni, hogy bárki is ismét száműzni próbálja a magyar nyelvet a nyilvános életből. Kézdivásárhelyen az ünnepségen kiállították Gábor Áron 1848-as szabadságharcos rézágyúját, amelynek egyedüli megmaradt példánya negyven év után került ismét Székelyföldre. Tőkés László európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy az autonómia ügyét egyetlen romániai magyar szervezetnek sem szabad kisajátítania. A politikus Gábor Áronnak azt a kijelentését idézte, hogy "lészen ágyú", majd hozzátette, hogy "lészen autonómia" is. Hangsúlyozta, hogy szükséges Székelyföld gazdasági felemelkedése, mert az önrendelkezés alapja a gazdasági fellendülés. Csíkszeredában is rendkívüli ünnepséget tartottak, ugyanis a magyar polgári forradalom kitörésének napján húzták fel először a Hargita megyei tanácsnak otthont adó épületre a székely lobogót, amely egy nemrég meghozott önkormányzati döntés szerint Hargita megye zászlója lett. A romániai magyaroknak magyarságukra és román állampolgárságukra egyformán büszkének kell lenniük - ez az egyik fő gondolata annak a román elnöki hivatal által közzétett ünnepi nyilatkozatnak, amelyben Traian Basescu román államfő köszöntötte a romániai magyarokat. Basescu szerint a magyarok parlamenti képviselete, vezetőiknek a helyi közigazgatásban és a kormányban való részvételük biztosítékot jelent arra, hogy Romániában az etnikumok közötti viszony a normális keretek között alakul a továbbiakban is. Emil Boc román miniszterelnök méltatta a Románia és Magyarország, valamint a románok és a magyarok közötti viszony elmúlt években tapasztalt fejlődését. Szerinte ezt a viszonyt ma már a barátság, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet jellemzi, és megköszönte a romániai magyaroknak, hogy a románok erőfeszítéseivel együtt hozzájárultak annak kiépítéséhez - jelentette Garzó Ferenc, az MTI bukaresti tudósítója. Szlovák értelmiségiek egy csoportja virágokat helyezett el hétfőn, március 15-e alkalmával Petőfi Sándornak a pozsonyi Medikus-kertben álló szobránál. A magyar nemzeti ünnep iránti gesztusértékű megemlékezésen majdnem kéttucatnyi szlovák értelmiségi - író, publicista, képzőművész, színész - vett részt. "Azért jöttünk ide, hogy tompítsuk a nacionalista indulatok élét. Akciónk felhívás, hogy nyugalomban és békében éljünk, s mindennapjainkat a nacionalizmus helyett az Európáért való küzdelem jellemezze" - mondta újságíróknak Zuzana Krónerová színésznő. "Ha az 1848/49-es forradalmi időszaknak van valamilyen üzenete számunkra, a szlovák-magyar kapcsolatok számára, Közép-Európa számára, akkor az talán az, hogy semmi jóra nem vezet az etnikai elv abszolutizálása. A magyarok és a szlovákok az 1848/49-es forradalmat együtt veszítették el" - jelentette ki Rudolf Chmel irodalomtudós, aki a rendszerváltás után Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete volt, most pedig a Híd párt egyik alelnöke Dunaszerdahelyen a városi ünnepségen, ahol több politikai, társadalmi, oktatási, egyházi és kulturális szervezet is képviseltette magát, több száz személy vett részt. A Szózat eléneklése után Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere szólt a jelenlévőkhöz és üdvözölte a megemlékezőket. Az ünnepi beszédek után átvonultak a Vámbéry téren található 1848-as emlékműhöz, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait. Révkomáromban a megemlékezés hétfőn délután a Jókai szobornál kezdődött színes kulturális műsorral, majd pedig a Klapka téren folytatódott ünnepi beszédekkel. A több órás rendezvénysorozat este a városi művelődési központban fejeződött be - jelentette Kokes János, az MTI pozsonyi tudósítója. Kárpátalján ezúttal Beregszászon tartotta központi rendezvényét az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Gajdos István, a szövetség elnöke, Beregszász polgármestere beszédében kiemelte: minden esély megvan arra, hogy az ukrajnai elnökválasztás és hatalomváltás után pozitív irányú változások következnek be a kárpátaljai magyarság életében, amihez hozzájárult a közösség tagjainak többsége is, amikor voksaival a kisebbségbarát Viktor Janukovicsot támogatta tette hozzá Gajdos. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungváron a Petőfi-szobornál tartotta központi rendezvényét. A szónok, Kovács Miklós, a szövetség elnöke, párhuzamot vonva a 162 évvel ezelőttihez hasonló összefogásra, a nemzetükkel való sorsközösség vállalására szólította a kárpátaljai magyarokat. Kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarságnak a megmaradásért folytatott küzdelme csak akkor lehet eredményes, ha tagjai közül elegen vállalják gyermekeik magyar iskolába íratását vagy választásokkor a magyar pártra való szavazást - jelentette Varga Béla, az MTI tudósítója. MTI. Forrás: Híradó.hu 2010. május 3.Németh Zsolt: Elsők közt módosul az állampolgársági törvény – A szlovákiai magyar párt az ottani választások utánra tenné a magyar jogszabály-módosítástNincs alternatívája a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásának, a jogszabályt az első törvényalkotási csomagban kívánja benyújtani a Fidesz. Elképzelhető, hogy már nyár elejére megszületik az új szabályozás – nyilatkozta Németh Zsolt fideszes szakpolitikus, a külügyi államtitkári poszt várományosa a Duna Televízió Heti Hírmondó című vasárnap esti műsorában. Egyéni kérelem alapján állítjuk helyre a magyar állampolgárságát a határon túli magyar kérelmezőknek, akiknek ehhez – a mostani szabályokkal ellentétben – nem kell majd letelepedniük Magyarországon – vázolta a tervezett intézkedéseket Németh Zsolt. Megerősítette: a benyújtandó törvénytervezet lényegében azonos lesz azzal, amit egyszer már az Országgyűlés elé terjesztettek – Németh Zsolt, Simicskó István és Semjén Zsolt aláírásával. Az egyéni igényléses eljárás további javaslatokkal megkönnyíthetővé teszi majd az állampolgárság minél könnyebb és gyorsabb megszerzését. Az MSZP korábban támogatta volna a fideszes javaslatot, azzal a megkötéssel, hogy szavazati jog ne járjon a külhoni magyar állampolgársággal. A kétharmados többség birtokában mit lép ebben a kérdésben a Fidesz? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése. Németh Zsolt úgy reagált: most az állampolgársági törvényt kívánják módosítják, ami nem érinti a szavazati jogot. A szavazati jog ma a magyarországi lakhellyel bíró magyar állampolgárokat illeti meg. „A Fidesz indítványa az állampolgársági törvény módosítására irányul ebben a jelen helyzetben. A szavazati jog egy külön kérdés, amit egyébként – azt gondolom – a parlamentben komoly vita fog övezni” – hangzott a fideszes politikus szó szerinti reakciója. A Duna Televízió műsorában megszólaló határon túli magyar vezető politikusok üdvözölték a kettős állampolgárság intézményének lehetőségét. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta: a határon túli magyarok állampolgárságát lehetővé tevő törvénymódosítás általa ismert verziója EU-konform és minden színen vállalható. Emellett is előzetese konzultációkat javasol azonban a magyar diplomáciának a jogszabályról elsősorban Brüsszellel, valamint a szomszédos országokkal. A szlovákiai magyarok szempontjából fontosnak tartaná, hogy az ottani parlamenti választások időpontja, azaz június 12-e előtt ne szülessen meg az új törvény (Szlovákiában a nacionalista erők minden bizonnyal saját javukra használnák fel a választási kampányban a kettős állampolgárságról szóló jogszabály-módosítást - a szerk.). Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy nyilatkozott: szervezetük 2004-ben is támogatta és kampányolt is a kettős állampolgárság mellett. Markó szerint a magyar parlament várható döntése 2010-ben már nem vált ki feszültséget Romániában. „Ultranacionalisták fogják támadni a kettős állampolgárságot, de mindkét ország EU-tag, Románia pedig a moldovai románoknak könnyített módszerrel, már-már automatikusan adja meg a román állampolgárságot. Nem lesz erkölcsi alapja megkérdőjelezni, ha Magyarország hasonlóan lép fel” – szögezte le Markó Béla. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy reagált a magyar állampolgársági törvény rövid távon tervezett módosítására, hogy az a választásokon nyertes Fidesz-KDNP hitelességét bizonyítja. „Bizonyítása ez annak, hogy amit a kampány előtt és alatt politikai retorikában megfogalmaztak, azt meg tudják-e, meg akarják-e valósítani” – vélte a vajdasági politikus. Ebben a vonatkozásban megnyugvást jelent számára, hogy rövid időtávon belül megvalósulhat a jogszabály-változás. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: örül annak, hogy a Fidesz „teljes felhatalmazást” kapott a kormányzásra. Szerinte a nemzetpolitikában szükséges komoly nemzeti fordulathoz is szükség volt a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti súlyára. Németh Zsolt a Duna Televízió stúdiójában elmondta: a következő időszak legfőbb feladata lesz egyensúlyt teremteni a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika között. Az elmúlt években sem nemzetpolitikája, sem térségpolitikája nem volt Magyarországnak. Határozott nemzetpolitikát, és együttműködő, pragmatikus térségpolitikát kell folytatni – vázolta a magyar külpolitika várható hangsúlyait a Fidesz szakpolitikusa. Pintér Attila DunaTV.hu 2010. június 4.A Kis-MÁÉRT nyilatkozata a trianoni diktátum 90. évfordulójánEurópa kulturális fővárosában - Pécsett, 2010. június 3-án, a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmával, emlékülést tartott a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma, amelyen kinyilvánították: "A trianoni ,,békeszerződést" s annak következményeit mi, a Magyarország határain túlra került magyar közösségek legitim képviselői kilencven év után is a háború győztesei által ránk kényszerített, igazságtalan, ugyanakkor történelmi ténynek tekintjük. A nemzeti önrendelkezés általánosan elfogadott (wilsoni) elveit mindenki érvényesíthette, csak a magyarok nem élhettek azokkal. Büszkeséggel valljuk, hogy a magyar közösségeket az elmúlt 90 év és annak sorscsapásai a magyar nemzethez vaIó tartozásban, magyarságtudatában nem törték meg. Szülőföldünkön, az egyetemes magyar nemzet részeként, egyenrangú polgárként akarunk élni." A nyilatkozatot az alábbi szervezetek képviselői látták el kézjegyükkel: Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében Márton Árpád parlament képviselő, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Jakab Sándor, a Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese, Berényi József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András, a Nyugat-európai Magyar országos Szervezetek Szövetségének elnöke, Deák Ernő. Felvidék 2010. július 9.Tőkés, Markó, Szőcs Géka, Hobo: a szabadegyetem első heteA szervezők néhány napja bőségesen adagolják a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programját, mi szemelgetünk. A Csík Zenekar és a Role koncertjével indul idén Tusványos: mindkét együttes népzenei alapokról építkezik, azonban míg a Csík Zenekar ismert együttesek dalait népzenésíti meg, a Role éppen fordítva, népdalokat rockosít meg. A koncertek július 20-án, kedden 20.30 órakor kezdődnek, azonban utánuk sem kell lefeküdni indulniuk a táborlakóknak: a MISZSZ sátorban Huli Buli lesz, a Design Pont & Kreatív Műhely sátrában Mush up buli várja őket. A MISZSZ, azaz Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége sátrában szerdán többek között a Bálványos Intézetről és a Kárpát-medencei ifjúsági nagypolitikáról, csütörtökön Ifjúsági támogatáspolitikákról és a gazdasági válságról, pénteken az erdélyi magyar könyvkiadásról és könyvterjesztésről, szombaton drogokról és szexkultúráról esik majd szó, számos meghívott előadóval. Ugyanitt tart majd humorestet Felméri Péter, az Open Stage, Zsók Levente és a Szomszédnéni Produkciós Iroda - és persze lesznek esti bulik is. Szerdán, július 21-én a tábor első előadása a Fősátorban máris sokak érdeklődésére tarthat számot: 10.30-tól Az EU és a nemzeti gazdaságok – béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? címmel László János (vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió elnöke, Székelyudvarhely), Mendelényi Dániel (informatikai megoldások és szolgáltatások terület vezetője, Siemens Zrt.), Becsey Zsolt (államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium), Juhász Jácint (dékán-helyettes, BBTE, Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar), Szatmáry Kristóf (elnök, BKIK) beszélgetnek, Mátis Jenő (elnök-vezérigazgató, BGA Mikrohitel Rt., Kolozsvár) moderálásával. A Corvina-sátorban Nyelvi jogaink. Ha vannak, miért nincsenek? címmel Szigeti Enikő (ügyvezető igazgató, Civil Elkötelezettség Mozgalom, Marosvásárhely), Batizán Emese (programfelelős, CEMO), Horváth István (egyetemi tanár, BBTE), Cúth Csaba (elnök, Anyanyelvünkért Polgári Társulás, Komárom) válaszolnak Balogh Levente (újságíró, Krónika) kérdéseire. A nagyszínpadon 20 órától a régi kedvenc: a Bikini lép fel, őket a Magashegyi Underground követi. Az alternatív-elektronikus magyarországi együttes énekesnője az erdélyi Bocskor Bíborka, akit a Megasztár tehetségkutató műsorban ismert meg a szélesebb közönség. Csütörtökön, július 22-én 10 órakor a Fősátorban egy asztalhoz ül Markó Béla és Tőkés László, hogy a nemzetpolitikai rendszerváltásról beszélgessenek Ágoston Andrással (elnök, VMDP), Brenzovics Lászlóval (alelnök, Kárpátalja Megyei Tanács), Kovács Miklóssal (elnök, KMKSZ), Pásztor Istvánnal (elnök, VMSZ), Izsák Balázzsal (elnök, SZNT), Jakab Sándorral (elnök, HMDK). A beszélgetés tiszteletbeli meghívottja Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes, Budapest), moderál Répás Zsuzsanna (államtitkár-helyettes, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Budapest). Míg 16 órától a nemzettudat és lelkiállapot témáját járja körül Czakó Gábor (író), Böjte Csaba (lelkipásztor, Déva) és Szőcs Géza (államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma) Gazsó L. Ferenc (újságíró) moderálásával, 18 órától a verespataki állóháborúról osztja meg godolatait Tőkés László (európai parlamenti képviselő) és Remus Cernea (elnök, Romániai Zöld Párt) a moderátor Kovács Zoltán Csongor (elnök, Zöld Erdély Egyesület) lesz. Az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) szervezésében Bayer Zsolt és Méry Gábor beszélgetnek Nádasdy Borbála grófnővel, illetve bemutatják Demeter Szilárd Lüdércnyomás című prózakötetét és L. Simon László A római szekér (Kulturális politika - politikai kultúra) című könyvét. Este az egyik legsikeresebb magyar rockzenekar, a Hooligans lép fel, majd az erdélyi Tündérground zárja a bulit a nagyszínpadon. A szervezők legfrissebb jó híre, hogy Hobo is jön Tusványosra - Földes László pénteken, július 23-án lép fel Rúzsa Magdolna koncertje után. Transindex.ro 2010. október 14.A magyar kormány odafigyel a kárpátaljai magyarokraOrbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke hétfőn fogadta hivatalában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Kovács Miklós elnök vezette küldöttségét, amelynek tagjai voltak Brenzovics László és Milován Sándor alelnökök, valamint Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke. A megbeszélésen a KMKSZ vezetői tájékoztatták a kormányfőt a kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, különös tekintettel a közelgő önkormányzati választásokra, s az azokkal összefüggésben tapasztalható visszásságokra. Orbán Viktor támogatásáról biztosította vendégeit és a kárpátaljai magyarságot, s valamennyi problémás kérdésben mielőbbi intézkedést ígért a magyar kormányzat részéről. A KMKSZ-küldöttség és Orbán Viktor országházi találkozóján jelen volt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, a kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdéseket koordináló tárcaközi bizottságának elnöke, valamint Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a magyar kormányzat számára az Ukrajnában élő magyarság helyzetével kapcsolatban a legfontosabb kérdéseknek az oktatás problémái számítanak, s mielőbbi megnyugtató megoldást kívánnak elérni az ukrán kormányzat részéről a magyar nyelvű felvételi, a tankönyvkiadás és az egyházi líceumok finanszírozásának ügyében. Semjén Zsolt kitért a magyarigazolványok kérdésére is. Felidézte, hogy Magyarország a közelmúltban megszüntette az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) jogát az igazolványok kiadásának véleményezésére. Ötvenezer igazolvány ugyanis vélelmezhetően nem magyar nemzetiségű polgárhoz került – mondta a politikus az MTI tudósítása szerint. Semjén Zsolt bejelentette: felkérés érkezett, hogy a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága küldjön megfigyelőcsoportot az október 31-i ukrajnai önkormányzati választásokra. Így javulhatnak a garanciái annak, hogy a választás tiszta legyen – mondta. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a sajtótájékoztatón mindenekelőtt köszönetet mondott, amiért az iszapkatasztrófa miatt kialakult nehéz helyzetben is legfelsőbb szinten fogadták küldöttségüket. Rámutatott: számos problémával küzd a kárpátaljai magyarság, s bár az anyaország támogatására mindig szükség van, jó volna, ha ezeket a kérdéseket a helyi magyar politika is kezelni tudná. Ehhez minél inkább meg kell erősíteni a kárpátaljai magyar érdekvédelmet, azaz a választásokon biztosítani kell a magyar szavazatok többségét – mondta. Kárpátalja.ma 2010. november 2.MÁÉRT: Kik a meghívottak? – SEMJÉN: PÉNTEKEN ÖSSZEÜL A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLETÖsszehívja a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT); a hatéves szünet után pénteken a Parlamentben rendezendő tanácskozás témái között az oktatási-nevelési támogatás és a státusztörvény módosítása szerepel. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a MÁÉRT programját a határon túli szervezetektől beérkezett vélemények alapján állították össze. Kiemelte: alapvető követelése volt a határon túli magyar szervezeteknek, hogy miután a Gyurcsány-kormány évekig nem hívta össze a MÁÉRT-et, az új kormány ezt tegye meg, s a nemzetpolitikai kérdéseket vitassák meg. Nekünk is egy identitásbeli kérdés, hogy próbáljuk meg jóvá tenni, amit az előző kormány elrontott - mondta, hozzátéve: ez egy egységes nemzet, a magyar nemzetpolitikai koncepciót nem lehet kialakítani a külhoni magyarok nélkül. Közölte: a Híd-Most nem kapott meghívást a MÁÉRT-ra, mert - a meghívott határon túli magyar szervezetek véleményével összhangban - a tanácskozást a nemzeti érdekek képviseletére alakult, legitim magyar szervezetek fórumának tekintik. Ez fundamentális kérdés a magyar megmaradás érdekében - emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzáfűzte: a Híd-Mosttal - amely többször deklarálta, hogy nem magyar pártnak, hanem vegyes pártnak tekinti magát - ugyanakkor korrekt és partneri viszonyra törekednek. „A korrekt partneri kapcsolat az egy dolog, és a MÁÉRT-ra való meghívás az egy másik dolog” - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Semjén Zsolt hozzátette: ha ezen túlléptek volna, és magyar pártok helyett vegyes pártok is meghívást kaptak volna, akkor „ennek nem lenne vége”. Példaként említette, hogy a szerbiai Demokrata Pártban három magyar is mandátumot szerzett. Minden olyan nem magyar identitású párt is joggal kérhetné ezentúl meghívását, ahol létrehoztak magyar tagozatot, vagy magyar emberek, vagy magyar nevű emberek szerepelnek a politikusaik között. Ez a magyar jelleg feladását jelentené, ami az asszimilációt segítené elő - fogalmazott. Közölte azt is, hogy elkészült a kettős állampolgársággal kapcsolatos tudnivalókról szóló honlap, amely minden technikai és tartalmi információt tartalmaz. Kérdésre válaszolva ismét megerősítette: személyes és pártja véleménye, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kaphassanak, az az Országgyűlés bölcsessége, hogy milyen megoldást választ. Hozzá a horvát példa áll a legközelebb, ahol a külhoniak pártlistán adhatják le voksaikat. A konzultációk során egyértelművé vált, a határon túli magyarság ragaszkodik a szavazati jogához. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: a MÁÉRT legfontosabb mondanivalója az újjáalakulás. Újrakezdjük a munkát, újra rendszeres fórumot szeretnénk biztosítani a magyar szervezetek számára - fogalmazott, hozzátéve: ez egy olyan fórumot jelent, ahol közösen megbeszélhetik a valamennyiüket érintő ügyeket. Jelezte: újraindítják a MÁÉRT melletti bizottsági rendszert. Napirenden lesz a státusztörvény módosítása is, amit azért kell megtenni, mert mostani formájában azok, akik magyar állampolgárságot szereznek, nem tartozhatnának hatálya alá. Azt is szeretnék, ha az oktatási-nevelési támogatás újra vonatkozna az óvodásokra is. Felidézte, hogy a MÁÉRT 1999 február 20-án alakult meg intézményes formában, előzménye az 1996-ban kétszer ülésező magyar-magyar csúcs, amit azonban az akkori Horn-kormány nem folytatott. Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy a MÁÉRT-et utoljára 2004. novemberében Gyurcsány Ferenc hívta össze, amikor azonban a határon túli magyar szervezetek nem osztották álláspontját a kettős állampolgárság kérdésében, „dühében többet nem hívta össze”. A magyar kormány, a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek, és európa parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek részvételével tartandó értekezletre meghívást kapott Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és Magyar Egyesületek Szövetsége, Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Meghívást kapott a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, három képviselőt hívnak meg az USA-ból, a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége és Ausztráliából az Új Dél-Walesi Magyar Szövetség. Semjén Zsolt kérdésre válaszolva beszélt még arról, hogy szeretné, ha a MÁÉRT az uniós magyar elnökség alatt is tartana majd ülést. Kitért arra is, hogy reményei szerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát még idén összehívja Kövér László házelnök. (MTI) A magyar-magyar értekezletek krónikája Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a magyar kormány - hatéves szünet után - november 5-re összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Az első találkozót 1996-ban tartották, majd az első MÁÉRT 1999-ben ült össze. Eddigi összesen 8 MÁÉRT tanácskozást, majd 2005-től a határon túli magyar szervezetek részvételével több „kis-MÁÉRT”-et tartottak. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az eddigi magyar-magyar találkozókról: 1996. július 4-5., Budapest: „Magyarország és a határon túli magyarság” címmel rendeztek tanácskozást, amelyen a kormány, a parlamenti pártok, a szomszédos országok magyar pártjai, szervezetei, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselői vettek részt. Közös nyilatkozatban nyilvánították ki, hogy a határon túli magyarok identitása megőrzésének, közösségként való fennmaradásának és fejlődésének, valamint szülőföldjén való megmaradásának alapvető kérdése az önkormányzat, az autonómia létrehozása. A konferencia vendégeit fogadta Horn Gyula miniszterelnök. 1996. szeptember 4., Pápa: A tanácskozáson részt vettek a romániai, a vajdasági, a horvátországi, a szlovákiai és a kárpátaljai magyar szervezetek képviselői, valamint a Magyarok Világszövetsége és valamennyi parlamenti párt küldöttei, azonban a kormány nem képviseltette magát. A találkozó közös közlemény kiadásával zárult. Az ülést követően a találkozót kezdeményező határon túli magyar szervezetek vezetői bejelentették: bizottságot hoznak létre, amely elemzést készít az addig elkészített alapszerződések hatásáról. 1999. február 20., Budapest: A „Magyarország és a határon túli magyarság, 1999” címmel rendezett tanácskozáson - amely a záróokmány szerint az első Magyar Állandó Értekezlet volt - részt vett valamennyi parlamenti képviselettel rendelkező, határon túli romániai, vajdasági, horvátországi, szlovákiai és kárpátaljai magyar szervezet, a Magyarok Világszövetsége, mint a nyugati magyarság képviselője, illetve a magyar parlamenti pártok küldöttei. A konferencián beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter. Az elfogadott záródokumentum Magyar Állandó Értekezlet néven politikai konzultatív testületet hozott létre, amelynek feladata Magyarország és a határon túli magyarok folyamatos kapcsolattartásának biztosítása. Az értekezlet - a magyar miniszterelnök meghívására - évente legalább egyszer ülésezik. A dokumentum kimondta, hogy a Magyar Köztársaság politikai eszközökkel járul hozzá a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradásához és polgárosodásához, kezdeményező politikát folytatva a kisebbségben élő magyarok egyéni és közösségi jogainak biztosítása érdekében. 1999. november 11-12., Budapest: A második Magyar Állandó Értekezleten a hazai parlamenti pártok, valamint a szomszédos országok azon magyar szervezetei képviseltették magukat, amelyek parlamenti vagy tartományi mandátummal rendelkeztek. Tanácskozási joggal jelen volt a Magyarok Világszövetsége Nyugati régiójának elnöke is. A tanácskozás zárónyilatkozatban kérte fel a magyar kormányt arra, hogy a szomszédos országok közös integrációs törekvésével összhangban vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény megalkotásának lehetőségét. 2000. december 13-14., Budapest: A harmadik MÁÉRT-ülésen a magyar Országgyűlés pártjainak, a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Magyarok Világszövetsége Nyugati régiójának képviselői voltak jelen. Felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter. A fórum a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel (kedvezménytörvény) összefüggésben megfogalmazta javaslatait a „magyarigazolvány” kiadásáról. 2001. október 25-26., Budapest: A negyedik MÁÉRT-ülésen részt vettek a magyar kormány, a magyarországi parlamenti pártok, a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar politikai szervezetek és a nyugati magyarság képviselői, s megvitatták a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvény végrehajtásának kérdéseit. Úgy határoztak, hogy magyarigazolványt az a magát magyarnak valló személy kaphat, aki tud magyarul, aki valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja, akit valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartanak számon vagy az állampolgársága szerinti állam magyarként tart nyilván. Az értekezleten beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter. 2002. július 17., Budapest: A Magyar Állandó Értekezlet ötödik ülésén kiemelt témaként szerepeltek az új kormánynak a határon túli magyarságot érintő elképzelései, a határon túli pártok, szervezetek álláspontjai, illetve a kedvezménytörvény végrehajtásának tapasztalatai. A zárónyilatkozatban a résztvevők megállapították, hogy tovább erősödött Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatrendszere. Támogatták a kormányt a kedvezménytörvény céljainak megvalósításában, elfogadták a jogszabály módosításának szükségességét, s üdvözölték a kabinet azon szándékát, hogy a határon túli magyar szervezetek számára tényleges részvételt biztosít az őket közvetlenül érintő kérdések eldöntésében. Az értekezleten beszédet mondott Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter is. 2002. november 17., Budapest: A MÁÉRT hatodik ülésén létrejött megállapodás szerint az Országgyűlés módosítani fogja a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvényt. Az ülés résztvevői elfogadták azt a kormány által előterjesztett változtatási javaslatot, amely lényegében kiemelné a státustörvényből a munkavállalásra vonatkozó szabályozást, ugyanakkor kiterjesztené az oktatás-nevelési támogatást. Az értekezleten felszólalt Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter is. 2003. május 24., Budapest: A hetedik ülés a kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) nem írta alá. 2004. november 12., Budapest: A MÁÉRT nyolcadik ülése a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárságról hivatalos zárónyilatkozat elfogadása nélkül zárult. A határon túli magyar szervezetek, valamint a Fidesz és az MDF a kettős állampolgárság támogatásáról fogadtak el nyilatkozatot, melyet az MSZP és az SZDSZ nem írt alá. Az MSZP azt javasolta, hogy az Országgyűlés még a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás előtt fogadjon el törvényt a külhoni magyar útlevélről. Ez az okmány akadálytalan bejutást biztosítana a határon túli magyaroknak Magyarországra. A Fidesz azt indítványozta, hogy még a népszavazás előtt az „európai útlevélről” közösen megalkotandó törvénnyel határozzák meg, mit tartalmazzon a kettős állampolgárság. Az SZDSZ szorgalmazta, hogy alakuljon a MÁÉRT-en belül integrációs bizottság, az öt európai parlamenti párt egy-egy képviselőjének bevonásával, míg az MDF azt sürgette, hogy a magyar Országgyűlés keretén belül jöjjön létre a határon túli magyarokkal foglakozó bizottság, s javasolta a magyar állampolgárság kedvezményes honosítással való megszerzésének lehetővé tételét, illetve a külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotását. Vajdaságma.info 2010. november 5.A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATAHatéves szünet után 2010. november 5-én ismét összeült a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten, a Parlamentben. Az ülésen elfogadott zárónyilatkozatot, melyet a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezetek képviselői valamennyien aláírták. A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA 2010. áprilisi választások politikai és társadalmi következményei lehetőséget teremtenek a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésére. Az új politikai rend összekapcsolja a sokszínű magyar nemzetet, amelynek egyenrangú tagjai a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő magyarok. A nemzetpolitikában megvalósuló fordulat egy megújult szemléletet tükröz, amelynek értelmében az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltja fel. A múlt lezárásának jegyében a 2004 óta mellőzött Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-i ülésével folytatja működését. A magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhetnek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében. A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja. Az ülésen elhangzottakat összegezve a MÁÉRT tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodnak meg: Üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét. Egyetértenek abban, hogy a meghozott döntések, úgymint a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény, valamint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetővé tétele a külhoni magyarság számára, valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálják. Szintén örömmel fogadták a MÁÉRT összehívását, és megállapodnak a korábban is működő szakbizottsági rendszer újraindításában. A továbbiakban a következő szakbizottságok kezdik meg munkájukat: külügyi és jogi szakbizottság, oktatási és kulturális szakbizottság, gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság, szórvány szakbizottság. Állást foglalnak az autonómia különböző formái mint stratégiai célkitűzés mellett, mivel ezáltal látják leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, és ezt tekintik a határon túlra szakadt magyarság nemzeti megmaradása legfőbb biztosítékának. Kifejezik meggyőződésüket, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára. A kulturális értelemben összetartozó nemzetet ez a jogszabály közjogi egységgé formálja. Megállapodnak abban, hogy könnyített honosítás bevezetésével összhangban a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani szükséges, valamint hogy az oktatási-nevelési támogatást újra az óvodásokra is kiterjesztik. Hangot adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség történelmi lehetőség az egész magyar nemzet érdekeinek képviseletére, értékeink felmutatására, tekintélyünk helyreállítására. Ezért kívánatos a hagyományos kulturális sokszínűség elvének előtérbe helyezése, illetve az összekapcsolódást segítő regionalizmus támogatása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy kiemelten támogatják Horvátország, Szerbia és Ukrajna európai integrációját. Megnyugvással állapították meg, hogy az új szlovák kormány mentes a nacionalizmustól, ám sajnálatukat fejezik ki, hogy az új kormánykoalíció eddig nem tette meg a bizalom helyreállításához szükséges lépéseket. A tagok elítélik a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapítják, hogy a törvény, a tervezett módosítások ellenére, továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány figyelembe fogja venni a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) ajánlásait a jogszabály módosításakor. A résztvevők kijelentik, hogy a jövőben is elutasítanak minden olyan intézkedést, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyarság tagjaival szemben. Reményüket fejezik ki, hogy Romániában hamarosan elfogadásra kerül az új oktatási törvény, amely számos ponton javítja a magyar oktatás helyzetét. Meggyőződésük, hogy a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása, a többségi nyelv sajátos program szerinti tanítása, illetve az iskolarendszer decentralizációja és az iskolákkal kapcsolatos döntések átadása a helyi közösségeknek kiemelten segíti a magyarság boldogulását a többségi társadalmakban. Továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor a tagok sürgetik a kisebbségek jogállásáról szóló törvény véglegesítését olyan formában, hogy az megteremtse a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának közjogi keretét. Fontosnak tartják továbbá a romániai régiók átalakítására vonatkozó kezdeményezést, és elvárják, hogy ez elősegítse a magyarok által jelentős számban lakott régiók - kiemelten a Székelyföld - sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását. Üdvözlik a közvetlen demokratikus választás útján megalakult új vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot. A kulturális autonómia ezen szervének létrejötte előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. A konferencia résztvevői remélik, hogy az MNT a gyakorlatban is érvényesítheti a törvényben előírt jogosítványait, és megkapja az ehhez szükséges költségvetési támogatásokat. Reményüket fejezik ki továbbá, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos - észak-bácskai és észak-bánáti - közigazgatási körzethatárok mielőbb módosításra kerülnek. Fontosnak tartják, hogy a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választások eredményeként létrejövő képviselőtestületekben - városi, járási és megyei szinten - jelen van a magyar érdekképviselet. Egyben aggodalmukat fejezik ki a kárpátaljai magyar oktatás helyzete miatt. A magyar tannyelvű iskolák érettségizői számára továbbra sincs biztosítva az anyanyelvű szaktantárgyi emeltszintű érettségi vizsga lehetősége, aggasztó a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete is. Támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását. Üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdést, illetve a diaszpórában élők megszólítását illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy szükséges egy, a nyugati magyar országos szövetségekkel közös cselekvési terv kidolgozása a nyugati magyarság megmaradása érdekében. A Nemzeti Regiszter létrehozása, valamint egy, a megfelelő anyagi forrásokkal rendelkező szórványstratégia a nemzet minden tagjának érdeke. Felhívják a figyelmet az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó, nemzeti identitásunkat erősítő 55. évfordulójának megünneplésére, a világ magyarságának bevonásával. Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, és hangsúlyozták a magyar önazonosság megvallásának jelentőségét. Budapest, 2010. november 5. A magyar kormány, a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek, és európai parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek részvételével tartandó értekezletre meghívást kapott Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (Kovács Miklós elnök, Brenzovics László alelnök) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (Gajdos István elnök, Zubánics László UMNT elnök), Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Meghívást kapott a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, három képviselőt hívtak meg az USA-ból, meghívót kapott a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége és Ausztráliából az Új Dél-Walesi Magyar Szövetség. Az első Máért 1999-ben ült össze. Eddigi összesen nyolc Máért-tanácskozást tartottak, az utolsót 2004 novemberében Budapesten. Felvidék.ma 2010. november 5.Üdvözölték a határon túli szervezetek a Máért összehívásátAz összes határon túli magyar szervezet üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását, amely hat év szünet pénteken kilencedik alkalommal tartott ülést. A budapesti tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy hatéves szünet után a kormány összehívta a Máértet. A párt szerint a magyar-magyar párbeszédnek, a nemzetpolitikának egy olyan fontos intézménye kezdte meg újra a munkáját, amely a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mellett megteremti azt a lehetőséget és keretet, hogy az alapvető kérdésekről és problémákról, célokról együtt gondolkodjanak, és együtt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Hozzátette: örülnek, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy 2004 novemberétől törvénytelenséget követett el az akkori kormány, ugyanis egy törvényes intézményt nem működtetett hat éven át. Illő volna szerinte, ha ezért hivatalos formában bocsánatot kérnének a határon túli magyaroktól. A mostani kormány szerinte nemzetpolitikai rendszerváltozással felérő politika megvalósítását kezdte el. Az új nemzetpolitikában az tükröződik, hogy a határon túli magyarok is a nemzet részei –mutatott rá. Bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni. Javaslataik közül kiemelte a székelyföldi repülőtér megépítését, valamint a székelység szabadságharcának megfilmesítését. Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának vezetője hangsúlyozta: fontos volt számukra, hogy az oktatási-nevelési támogatáson túl a gazdasági együttműködés is hangsúlyos volt az ülésen. Örülnek annak, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencét gazdasági-fejlesztési régióként fogja fel. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a nap legfőbb hozadékának azt nevezte, hogy mind a magyar parlament aktuális pártjai, mind a határon túli szervezetek képviselői a nemzet felemelkedését, a nemzethez tartozást olyan értéknek vallották, amely a további építkezés szempontjából nagyon fontos. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András úgy fogalmazott, e nap a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai integrációjának kezdete. A IX. Máérttel a dolgok természetes rendje állt helyre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós szerint. Üdvözölte a Máért összehívását az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is; Gajdos István ugyanakkor felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét a széthúzás káros hatására Kárpátalján, és szorgalmazta az egység megteremtését. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Jakab Sándor úgy fogalmazott: olyan intézményesített formában, mint a Máért még jobban kikristályosodik, hogy „mit tehetünk egymásért, mit tehetünk önmagunkért”. A Máért folytatásában bízik a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének vezetője, Juhász Sándor is. Kocon József a muravidéki magyarság képviseletében arra mutatott rá, hogy ugyan ők a legkisebbek, mégis mindig a legkisebbek kötnek össze. Az Új-Dél-Walesi Magyar Szövetség elnöke, Kardos Béla azt javasolta, hogy a megkönnyített állampolgárság révén a magyar kormány lásson neki azon törvényjavaslat kidolgozásának, amellyel minden magyar - bárhol is éljen a világban - visszakapja a szavazati jogát. A kanadai magyarok képviselője szerint piros betűs ünnepnap a mai, hiszen a magyar kormány elismerte a diaszpóra magyarságát. Köszönetét tolmácsolta a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke is, ugyanis - mint mondta - a meghívással úgy érzik, hogy igazán részei a magyar nemzetnek. Az egyesült államokbeli Magyar Emberi Jogok Alapítványának elnöke üdvözölte, hogy több szervezetet is meghívtak az Egyesült Államokból. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének képviselői hangsúlyozták, először mondták ki azt, hogy a magyar nemzet egy „háromlábú székhez” hasonlítható. A magyar parlamenti pártok közül az LMP képviselője, Mile Lajos kiemelte, támogatják az újrakezdést, annak reményében, hogy olyan folyamat indul el, amelynek eredményeként a határon túl élő magyarok a mindennapokban is érzékelhetik a jótékony hatásait. Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte: pártja a nemzetpolitikában sohasem volt, és nem is lesz ellenzékben. Hozzátette, boldogok, hogy Magyarországon senki sem akar, vagy legalábbis senki sem mer a nemzetpolitikai fordulattal szembemenni. Az MSZP részéről Balogh András elmondta, örömmel jöttek el, támogatták az összehívás alapvető elveit, céljait, és jóllehet, a vitáik megmaradnak a kormánypártokkal, ám úgy vélik, a veszélyben lévő magyar kisebbségek iránti felelősség kifejezése közös nemzeti érdek - fejtette ki. A záródokumentumhoz különvéleményt csatoltak, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a nemzetpolitika a pártpolitikai csatározások színhelye legyen. A KDNP képviseletében Jenik Péter kiemelte, a kereszténydemokrácia számára a Máért az értékőrzés fontos eleme, és hasonlóan fontos feladat az egyházi intézmények megőrzése, amin keresztül a magyar nemzet megőrzését is biztosítani lehet. A fideszes Balla Mihály azt mondta, pártja is sokáig várt arra a lehetőségre, hogy a Máért ismét elkezdhesse működését. „Ez a mai nap mindannyiunknak és ennek a nemzeti ügynek a sikere” - jelentette ki a politikus. MTI 2011. március 1.KMAT: magyar modell a 21. századbanElkezdődött kedden a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) kétnapos kihelyezett ülése Brüsszelben. A tanácskozáson a határon túli magyar politikai szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltetik magukat. Az ülés első részét Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke nyitotta meg, majd a magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője elmondta: az új kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyar- magyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények – MÁÉRT, KMKF, KMAT –egymáshoz való viszonyát, amelyek a nemzetpolitikai fordulat következményeként az egymásra találást és az együttműködést elősegíthetik. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke azt hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet a napirenden tartsuk. Ennek érdekében elnöksége alatt az úgynevezett kisebbségi intergroup arra törekedett, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozó intézményeket, műhelyeket szerte Európából összekössék egymással. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felhívta a figyelmet a szakmaiság szükségességére. „Azt kell elérnünk – mondta a romániai magyar politikus –,hogy kisebbségi kérdésekben minket kérdezzenek meg”. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke felhívta a figyelmet: a magyar nemzetpolitika újdonság Európa e térségében, sem a románok, sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak ilyen kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke a magyarság végveszélybe kerüléséről beszélt, Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nemrégiben megválasztott elnöke pedig megköszönte azt a szolidaritáshullámot, amely az utóbbi időben a magyar nemzet egésze részéről töretlenül nyilvánult meg a felvidéki magyarság irányában. Ennek köszönhetően a negyedik legjobb eredményt érték el a szlovákiai önkormányzati választásokon, mutatott rá a felvidéki politikus, akit a régi elnök, Csáky Pál is elkísért a brüsszeli tanácskozásra. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a „kisebbség” megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek esetében, hiszen túl azon, hogy a Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómia-statútumokban a „nép” fogalmát használják. A KMAT első ülésszaka három fontosabb napirendi pont megbeszélésével folytatódott. Az előkészített munkadokumentumok alapján közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a „magyar modell” 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is. A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait. Gyürk András, a magyar delegáció vezetője köszöntőjében kiemelte: ilyen magas rangú nemzeti küldöttség még nem tisztelete meg látogatásával a magyar EP-képviseletet, ugyanakkor rámutatott: a nemzeti összefogás – vagyis az anyaországi, erdélyi és felvidéki EP-képviselők együttműködése – számukra az Európai Parlamentben ma már természetes. Tőkés László, a magyar delegáció tiszteletbeli elnöke felvezetőjében hangsúlyozta: a nemzetegyesítés feladatán túl a nemzeti önrendelkezés általános rendezőelvét kell érvényesítenünk az egész Kárpát-medencében. Ehhez jelen pillanatban adottak a feltételek: a magyar Országgyűlés az állampolitikát meghaladó törvényeket fogadott el 2010-ben, így a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel, illetve a könnyített honosítás hozzájárult ahhoz, hogy végre a nemzetpolitikai rendszerváltoztatás is érdemben elkezdődhessen Krónika (Kolozsvár) 2011. március 2.A magyar autonómiáról BrüsszelbenTőkés László EP-alelnök meghívására Brüsszelben tartja kihelyezett ülését a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A kétnapos tanácskozáson a határon túli magyar politikai szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltetik magukat. A fórumot tegnap délelőtt Tőkés László nyitotta meg. "Együttműködésre vagyunk ítélve" — szögezte le. A magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője elmondta: az új kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyar—magyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények — MÁÉRT, KMKF, KMAT — egymáshoz való viszonyát, amelyek az egymásra találást és az együttműködést elősegíthetik. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke azt hangsúlyozta: "mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet napirenden tartsuk". Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő a szakmaiság szükségességét hangoztatta. "Azt kell elérnünk, hogy kisebbségi kérdésekben minket kérdezzenek meg" — mondotta. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke rámutatott: sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak olyan kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre, mint a magyarok, pedig ez akár partnerségi alap is lehetne. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a magyarság végveszélybe kerüléséről beszélt, Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának nemrégiben megválasztott elnöke pedig megköszönte azt a szolidaritáshullámot, amelyet az utóbbi időben a magyar nemzet egésze mutatott a felvidéki magyarság irányában. A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a "kisebbség" megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek esetében, hiszen túl azon, hogy Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómiastatútumokban a "nép" fogalmát használják. A KMAT első ülésszaka három fontosabb napirendi pont megbeszélésével folytatódott. Az előkészített munkadokumentumok alapján közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a "magyar modell" 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. július 4.Bocsánat?„Ki kér majd bocsánatot magyarországi szavazati joggal felvértezett és romániai képviseletüktől végképp megfosztott gyermekeinktől?” – mereng vagy inkább szomorkodik mindnyájunk helyett Markó Béla az Élet és Irodalomban megjelent s az UMSZ által átvett cikkében, amelyben a harmadik erdélyi magyar párt körüli pesti és hazai tüsténkedést, s a nyomában létrejövő helyzetet próbálja felmérni. A válasz kézenfekvő: senki nem fog bocsánatot kérni! Ki kért bocsánatot a felvidéki magyaroktól, hogy fele annyi képviselőjük sem jutott be a szlovák parlamentbe, mint korábban, mert a Fidesz támogatta MKP tárgyalni sem akart a Bugár Béla vezette Hid-Most vegyes párttal? Jól emlékszünk Csáky Pál lekezelő szavaira: szóra sem érdemes pártnak nevezte Bugárékat! Hát megfizettek érte, s fizet bőven a felvidéki magyarság (lásd az ottani állapotokat, a nyelvtörvény és a honosítás körüli botrányokat!), mert az MKP Orbánék fáradozásával sem érte el a parlamenti küszöböt, a mellőzött Híd viszont nyolc százalék fölött teljesített! Nem jártak jobban a kárpátaljai magyarok sem: három- négy hellyel kevesebb képviselőjük lett a megyei tanácsban (az egymásnak feszülés nyomán a kijevi parlamentből már korábban kihulltak). A Fidesz ott is csak az egyik, az „igazi” magyarként nyilvántartott Kovács Miklós pártját, az UMDSZ- t támogatta, a Gajdos Miklós vezette formáció ellenében. S láss csodát: a választáson mégis Gajdosék szerepeltek jobban! A széthúzás okozta eredménytelenség miatt az ottani magyarság is sebezhetőbb lett. Gondoljunk csak a magyarnyelvű oktatás visszaszorítására és a magyar állampolgárságot kérők titkosszolgálati megfigyelésére és behívatására! S még nincs vége. Az egyoldalú pesti támogatásnak is köszönhető, hogy a múlt évben nem csak Szabadkán, de a 68 százalékban magyar Révkomáromban sem sikerült magyar polgármestert választani. Először! Fennáll a veszély, hogy a tavaszon nemcsak a negyven százalékban magyar Szatmárnémetinek, de a hetvenkét százalékos Sepsiszentgyörgynek sem lehet újfent magyar előljárója, mert három civakodó magyar párt közt könnyen a negyedik román győzhet. Mások mellett Kövér László biztos nem fog az erdélyi magyarságtól a lehetséges kudarcért bocsánatot kérni. Ezt onnan tudom, hogy a tavaszon, Szatmárnémetiben járva, megkérdeztem tőle: az új párt hangsúlyos támogatása és az RMDSZ mellőzése okán nem lesz lelkiismeret-furdalása, ha nem jutunk be a román parlamentbe? Válasza: nem lesz, mert ők csak a legjobbat akarják nekünk! Már bocsánat: mi olyan hülyék lennénk, hogy Pest nélkül képtelenek vagyunk eldönteni, mi a legjobb nekünk? Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. július 23.Több ligában az autonómiáértAz autonómia nem követelés, hanem prognózis, mert autonómia lesz előbb vagy utóbb – szögezte le tegnap Tusnádfürdőn a 22. tusványosi szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Az autonómia változó feltételei című beszélgetésen a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői beszéltek az országukban tapasztalható helyzetről. De nemcsak emiatt vált a nap meghatározó témájává az autonómia: délután három óra körül ugyanis mintegy félszáz biciklis – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Kerékpártúra az autonómiáért akció résztvevői – érkezett meg a táborba, őket Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke köszöntötte. A szabadegyetem és diáktábor utolsó előtti napján mind többen érkeztek, délutánra pedig mintha az időjárás is fejet hajtott volna a rövidnadrágos politizálás és a jókedvű szórakozás előtt: a szeles, hűvös reggel után délutánra már javában sütött a nap, a sörsátrak alatt beszélgetők körében pedig az ilyenkor szokásos fogadások köttettek: vajon betoppan-e mégis a táborba Traian Băsescu államfő. Tegnap délután a szervezők úgy tudták, nem érkezik Tusnádfürdőre az elnök. Autonómiától a hisztériáig Kárpát-medencei virtuális sétán vehettek részt azok, akik tegnap reggel jelen voltak a nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen: a Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Romániában élő magyar közösség jelenlegi helyzetéről, törekvéseiről, az előttük álló kihívásokról, létüket fenyegető csapdákról, veszélyekről tájékozódhattak. Elsőként Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólalt fel, nem véletlenül, hiszen ahogy az előadást moderáló Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője fogalmazott, talán éppen Délvidéken érték el a legtöbb eredményt autonómiaügyben. A VMSZ elnöke hangsúlyozta: csak úgy lehet előrelépni, ha partnerekre találnak a többségiek körében, és megértetik velük, hogy az autonómia nem destabilizálja az országot. Hangsúlyozta a politikai szervezetek, a civil szféra és az értelmiségiek bevonásával megalakult Magyar Nemzeti Tanács elkezdte munkáját: kétéves művelődési, oktatási és tájékoztatási stratégiát dolgoztak ki, kampányt kezdtek, hogy a magyar gyermekeket írassák magyar iskolákba, megkezdődött a művelődési, oktatási intézmények alapítói jogainak átvétele. Értékelte, hogy a magyar kormány támogatja törekvéseiket, de hangsúlyozta: a munkát maguknak kell elvégezniük. Szlovákiában hisztériát kelt az autonómia fogalmának említése, de még a nyelvi jogok vonatkozásában is visszalépések történtek – értékelte Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki szerint a közelgő népszavazás megmutatja majd, mennyit apadt a szlovákiai magyarság létszáma, és ez talán mozgósító erőként hat majd a közösségre. Hangsúlyozta: a kormányban részt vevő Híd – Most-szerű vegyes pártok nem nyújtanak megoldást nemzetiségi problémákra, hiszen vegyes pártban már eleve kompromisszumot kell kötni. Így aztán a kompromisszumok kompromisszumának kompromisszuma valósulhat csak meg az eredeti célkitűzésekből. Ukrajnában is visszalépésről, nacionalista hisztériakeltésről, a kettős állampolgárok zaklatásáról számolt be Kovács Miklós és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, illetve alelnöke. A három "B" tengely Az erdélyi helyzetről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt előbb, hangsúlyozva: kitartásra, türelemre, makacsságra van szükség az autonómia eléréséhez. Mint mondta, az autonómia eszköz, hogy a magyarok itthon, magyarként, szabadon, biztonságban élhessenek. Ezt csak lépésről lépésre lehet megvalósítani, folyton partnereket keresve a többség körében, hiszen a parlamentben a 6–7 százalék mellett meg kell találni a maradék 43 százalékot a döntések elfogadtatásához. Ráadásul még Erdélyen belül is különféle megoldásokat kell alkalmazni, hiszen nem ugyanolyan a Székelyföldön élők helyzete, mint a Partiumban vagy a szórványban élő magyaroké. A politikus a Bukarest–Budapest–Brüsszel tengely fontosságáról beszélt, mint fogalmazott, szükség van Budapest támogatására, arra, hogy Magyarországnak tekintélye legyen Európában, de annak is tudatában kell lenni, hogy Budapest önmagában nem tudja megoldani az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar közösség gondjait. Sikernek minősítette a nyelvi jogok bővítését és a nemzeti szimbólumok szabad használatát, mint mondta, ezeket a mozaikkockákat összerakva, építkezéssel lehet elérni az autonómiát. Utalt a régiósítási vitára is, hangsúlyozva: az RMDSZ nemet mondott a megamegyés elképzelésre, amely nem a magyarság érdekeit szolgálta volna, ezért is fontos a bukaresti érdekképviselet, hogy befolyásolni lehessen a döntéseket. Stabilitási egyezményt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Bukarest–Budapest–Brüsszel tengely kapcsán megjegyezte: előbb a Nagyvárad–Kolozsvár—Marosvásárhely–Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy tengelyt kellene kialakítani, azaz fontos lenne konszenzusra jutni az autonómia ügyében. A különféle magyar szervezetek közötti konszenzust egy erdélyi stabilitási egyezményben rögzítenék, ez lenne ama bizonyos nemzeti minimum – magyarázta. Konszenzus csak a neptuni politika feloldása után lehetséges, és ahhoz ezt a nemzetpolitikai kérdést meg kell tisztítani a pártpolitikai sallangtól – szögezte le Toró. Konszenzus nélkül nincs eredmény, ráadásul a többség megérzi az egység hiányát, és kijátssza azt. Elítélte a kamarillaegyezményeket is, szerinte a tapasztalat bizonyítja: azokból néhány kilométer aszfalt származik ugyan, de stratégiai kérdésekben nem lehet eredményeket elérni. Úgy vélte, a romániai magyar politikai elitben is vannak, akik az autonómiatörekvések ellenérdekeltjei, hiszen némelyeket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. Az elhangzottak alapján az utolsóként felszólaló Németh Zsolt vonta le a következtetéseket. Szerinte a Kárpát-medencében ma már nem vitakérdés, hogy szükség van-e az autonómiára, inkább arról zajlik a vita, miként lehet a célokat megvalósítani, hiszen "mi akarjuk, ők (a többségi nemzet – szerk. megj.) nem, de innen szép nyerni". Több ligában zajlik a játszma, a magyar szervezeteknek ugyanis saját hazájukban és az összmagyar politikai térfélen is érdekeik érvényesítéséért kell harcolniuk. Az erdélyi helyzet kapcsán derűlátónak mutatkozott, szerinte a román politikai elit egyre racionálisabb, képes felfogni a maga érdekeit, és tudatában van annak, hogy a magyar közösség milyen mértékben befolyásolhatja a stabilitást. A Székelyföldi Autonóm Tartomány nem gyengíti, hanem erősíti Románia szuverenitását – szögezte le, majd kifejtette: Erdély a Kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés. Kelement bombázták kérdésekkel A hallgatók soraiból a legtöbb kérdést Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz intézték. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen a magyar tagozaton felszámolt, román tagozatnak átadott helyeket kommentálva elmondta: ilyen esetekben felsőbb, például kormányzati szinten kell lépni az egyetemi autonómia csorbulása árán is. A magyar egyetemisták alulreprezentáltságát firtató kérdésre azt mondta: a statisztikákban nem csak a minőségi intézmények, hanem a diplomagyárak is szerepelnek, így az adat nem feltétlenül releváns. A marosvásárhelyi rádiónál dolgozó Biró Zsolt ügyét nem kívánta kommentálni – Toró T. Tibor javaslatára azonban a hallgatóság tapssal fejezte ki szolidaritását az SZNT-ben való szerepvállalása miatt a rádió vezetősége által felelősségre vont újságíróval –, a Magyar Polgári Párt népszavazási javaslata kapcsán pedig azt mondta: körültekintően kell eljárni, meg kell nézni, mikor érkezik el a megfelelő pillanat, tisztázni kell, mi lesz Marosszékkel. A marosvásárhelyi közös magyar polgármesterjelölt kapcsán leszögezte: meg kell találni azt a jelöltet, aki az összes magyar szervezet támogatását élvezi, és aki képes is megnyerni a választásokat. Sikeres biciklitúra Tapssal, köszöntő szavakkal fogadták a tusványosi táborban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács háromszéki szervezete által szervezett autonómianépszerűsítő kerékpártúra résztvevőit. Az érkezőket Tőkés László is köszöntötte, méltányolta erőfeszítéseiket. A 240 kilométeres túrába kisebb-nagyobb távra több mint kétszázan kapcsolódtak be, kicsik és nagyok egyaránt. Mi több, román résztvevői is voltak az akciónak, és néhány kilométerre bekapcsolódott Édler András képviselő is – számolt be tegnap a Tusnádfürdőre való érkezést követően Nemes Előd, az EMNT háromszéki ügyvezető elnöke, aki értékelte az ügy kapcsán tapasztalt összefogást: párthovatartozástól függetlenül mindenki támogatta az akciót, meleg fogadtatásban részesültek az RMDSZ-es és az MPP-s polgármesterek vezette településeken egyaránt, és sikeresek voltak az esti beszélgetések is. Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. július 23.Az autonómiához különböző utak vezetnekA Kárpát-medencei magyarság körében ma már nem kérdés, hogy szükség van-e a közösségi autonómiára, legfeljebb arról folyik még a vita, hogy e cél eléréséhez melyik út bizonyul járhatónak, s hogy a különböző országokban milyen feltételek vannak az autonómiaformák megvalósítására – ez a fő gondolat kerekedett ki a tusványosi program péntek délelőtti fő panelbeszélgetésének előadásaiból. Az autonómia változó feltételei – nemzetpolitikai kerekasztal címet viselő program keretében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a többségi társadalom szándékára helyezte a hangsúlyt. "Az autonómia vonatkozásában csak úgy tudunk előrehaladni, ha a többségi politikában döntéshozatali erővel bíró partnert tudunk szerezni. Úgy tudunk előrelépni, ha a többséggel meg tudjuk értetni, hogy ez nem destabilizálja az országot" – mondta. Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arról beszélt, hogy a szlovák politikai erők magyarok nélküli szlovák nemzetállamot igyekeznek építeni, ezért a vajdasági magyar érdekérvényesítési lehetőségekkel szemben Szlovákiában nincs lehetőség a partnerség kialakítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei szlovákiai népszámlálás ősszel ismertté váló adatai a szlovákiai magyarok számának csökkenését mutatják majd, és az adatok a következő népszámlálásig befolyásolják a közösség lehetőségeit is. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke az Ukrajnában 2012-ben esedékes népszámlálásról szólva fontosnak nevezte, hogy minél többen vállalják magyar nemzetiségüket, hiszen csak így őrizhető meg a kárpátaljai magyarok közössége. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a kisebbségek megalkuvások nélküli érdekképviseletét hangsúlyozta. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette: Erdélyben az autonómia megteremtése elsősorban eszköz arra, hogy az ottani emberek szabadon, biztonságban élhessenek szülőföldjükön, megtartva identitásukat. Szerinte a Kárpát-medencében az önrendelkezést a XXI. században apró munkával, fokozatos építkezéssel lehet elérni. A magyarság számára fontos döntésekhez partnereket kell találni – mondta. "Szükségünk van Budapest támogatására" – mondta, megállapítva, hogy Brüsszelben az autonómia témájának napirendre kerülése a magyar jelenlétnek köszönhető. Hozzáfűzte azonban: a magyarság nem ámíthatja magát azzal, hogy Brüsszel majd megoldja a helyzetét. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kifejtette: az autonómiához vezető út kérdésében erős alapra épülő nemzeti konszenzust kell teremteni, egyfajta "stabilitási egyezményt" kellene kötni az erdélyi politikai szervezetek között, meghatározva a "nemzeti minimumot". Toró ugyanakkor kételyének adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy meg lehet-e tisztítani ezt a kérdést a pártpolitikai szempontoktól. Úgy vélte: a parlamentben és a kormányban helyet foglaló RMDSZ részéről nem született egyetlen olyan törvénytervezet sem, amely bírta volna az összes romániai magyar szervezet, csoportosulás teljes egyetértését. Az EMNT ügyvezető elnöke szerint tehát először a romániai magyarságon belül kell elérni az egyetértést ebben a kérdésben, anélkül ugyanis sem Budapesten, sem Bukarestben nem tudnak megoldást találni. Toró úgy látja, hogy a Bukarestben zajló "kamarillapolitika" nem vezethet eredményre a magyarság önrendelkezését érintő stratégiai kérdésekben. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: a Kárpát-medencében ma már nem vitakérdés az, hogy szükség van-e autonómiára, s hogy milyen autonómia-formákat kell megvalósítani az adott területeken élő magyarság sajátos helyzetének figyelembevételével. Szerinte a vita középpontjában ma az áll: hogyan lehet az elgondolt célokat megvalósítani. Az államtitkár szerint az autonómia ügye nem pusztán jogi kérdés, az felöleli a magyar kisebbség életének minden vonatkozását. Az autonómia a magyarsághoz való viszony alapkérdése – fogalmazott Németh Zsolt, utalva arra, hogy a szomszédos országokban a többségi nemzetek számára "nem vált tömegigénnyé" ez a magyarok számára evidenciává vált ügy. Szlovákiában például az autonómia valósággal "hiszterizált" téma – tette hozzá. Népújság (Marosvásárhely) 2011. július 23.Gyújtópontban – Autonómiatörekvések: korlátok és lehetőségekAz autonómia változó feltételei cím alatt zajlott tegnap a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében a Kárpát-medencei magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőinek részvételével az a nemzetpolitikai kerekasztal, amelyet Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője moderált. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Pásztor István szerint az autonómiatörekvések tekintetében megállapítható, hogy a feltételek folyamatos változása az álláspontok megfelelő újraértékelését követeli meg. Újszerű helyzetnek minősítette, hogy nyolc év után a határon túli magyar közösségek törekvései egybeesnek a magyar kormány célkitűzéseivel. A vajdasági magyar érdekképviselet politikai súlya felértékelődött annak következtében, hogy Magyarország a VMSZ-t a Szerbiával való kapcsolatépítésében véleményformáló tényezőnek tekinti – részletezte. Mint kiemelte, a régióban felértékelődött helyzetű anyaország a határon túli magyarság érdekérvényesítésének erejét is növeli, de az autonómiát illetően a magyar közösségeknek kell megfogalmazniuk akaratukat, és megállapodásaikat a többségi politikum irányába nekik kell közvetíteniük. A vajdasági autonómiaépítés lépésről lépésre történő módozatának része a magyar gyermekek beiskolázási arányának személyes meggyőzési akciókra alapuló megőrzése, a versenyképes magyar értelmiségi réteg újratermelése, az egyes oktatási és kulturális intézmények alapító jogainak megszerzése – fejtette ki. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke úgy vélte, az etnikai alapú magyar politikai érdekképviselet elvesztése Szlovákiában nem visszafordíthatatlan helyzet. A jelenleg parlamenti képviselettel rendelkező vegyes párt azonban nem biztosíthatja megfelelő módon a magyarság érdekképviseletét, hiszen nemzetiségi kérdésekben már a politikai alakulaton belül kompromisszumot kell hozniuk, a döntéshozatali folyamat végén pedig már hatványozódnak a kiegyezések. A reálpolitika esélyeit illetően kiemelte: a szlovák nemzetállami törekvések kontextusában az alapfelfogás, hogy a kisebbség megszűnésével a probléma is eltűnik. Ilyen körülmények között nehezen található partner a többségi politikai szférában, a jogbővítések úgynevezett „árukapcsolással” valósíthatók meg. Úgy vélte, az ősz folyamán a népszámlálási eredmények egyféle negatív katarzist eredményeznek majd a felvidéki magyarokban: az eredményeket tudomásul véve átértelmezhetik a helyzetet azok a választópolgárok is, akik mindeddig a többségi politikum által partnerekként megjelölt személyeket tekintették jó politikusnak, és nem azokat, akik a megmaradás feltételeinek biztosításáért álltak ki a politikai színtérre. Az autonómia alapvető feltétele az öntörvényűségre való készségnek, mint potenciálnak megléte a közösségben – hangsúlyozta Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke úgy vélte, a magyar közösség talán legnehezebb helyzetben most van Ukrajna függetlenné válása óta. Az épülő autokrata, azaz a politikai hatalmat az elnök személye közé központosító nemzetállamban, a sajtó által tanúsított magyarellenes hisztériakeltés, a magyar gyerekek beiskolázási arányainak csökkenését eredményező új jogszabályok által meghatározott helyzetben valóban házról házra kell harcot vívni minden magyar iskolásért, a magyar közösség, és a mindeddig megszerzett jogok megőrzése érdekében – fejtette ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a romániai magyarok szülőföldjükön szabadon, és biztonságban élhessenek, az önrendelkezést eszközként kell szemlélni. A különböző etnikai környezetben élő magyar közösségek számára az autonómia megfelelő típusú kereteit kell megteremteni, a döntéseket pedig a transzszilván értékekre, a nyitottságra és párbeszédre alapozva kell meghozni – tette hozzá. Véleménye szerint a Bukarest-Budapest-Brüsszel partnerségi tengelyre kell alapozni a lépésről-lépésre történő munkát, az egyezségkötési lehetőségek keresését. Emlékeztetett a küszöbön álló, területi-közigazgatási átalakítás kapcsán megfogalmazott szövetségi álláspontra, amelynek értelmében az egyes régiók belső kulturális sajátosságait figyelembe vevő, az etnikai alapú érdekképviseletet nem csorbító koherens gazdasági fejlesztési régiókhoz kell közigazgatási hatáskört rendelni. A kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet kapcsán kiemelte: a tárgyalások ősszel folytatódnak, az RMDSZ pedig úgy alakítja a feltételeket, hogy a törvénynek tartalma legyen. Úgy vélte, az autonómia kérdésében megegyezésre juthatnak más romániai magyar politikai szereplőkkel is, az elképzeléseiktől eltérő kereteket pedig nem fogadnak el. Mint mondta, az RMDSZ nem kockáztatja a magyarság parlamenti képviseletét sem. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tancács (EMNT) ügyvezető elnöke az eredményesség kulcskérdésének minősítette, hogy lehet-e széleskörű konszenzust kialakítani az autonómiatörekvések vonatkozásában. A kisebbségi jogok törvénye esetében hiányolta a közviták elmaradását, elégtelennek érezte az egyeztetést a jogszabály tekintetében, amit szerinte a román politikum gyenge pontként érzékelt. A magyar kormány támogatása mellett a belső konszenzus kialakulásának fontosságát emelte ki. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a nemzeti minimumot meghatározó stabilitásegyezménynek kidolgozásához minden romániai politikai erő partnerségét keresi – tette hozzá. Bizalmát fejezte ki azt illetően, hogy az autonómiatörekvések megvalósításában feloldhatók a stratégiai különbségek. – Nemzetpolitikánk legteljesebb fogalma az autonómia – fogalmazott Németh Zsolt államtitkár. A kérdés az országhatárokon kívül élő, Kárpát-medencei magyarság számára nem az, hogy szükség van-e önrendelkezésre, vagy milyen autonómiaformák kívánatosak, hanem a célokat miként lehet a differenciált helyzeteknek megfelelően megvalósítani. Úgy vélte, amennyiben Erdélyben az autonómiapolitikák tekintetében áttörést sikerülne elérni, az nagy szolgálat volna a többi Kárpát-medencei magyar közösségnek is. Románia esetében egy racionális politikai osztállyal van dolgunk, amely fel tudja mérni érdekeit, és hogy a magyar közösség mennyire befolyásolja a belső állami stabilitást – jelentette ki. – Az autonómia számunkra nem követelés, hanem prognózis: autonómia lesz, és bízom benne, hogy előbb, mint utóbb – tette hozzá. ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár) 2011. július 23.Kelemen Hunor szövetségi elnök a Bálványosi Nyári SzabadegyetemenKitartás, türelem és makacsság szükséges az autonómia eléréséhez Kelemen Hunor szövetségi elnök július 22-én, pénteken 10 órától részt vett a XXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor „Az autonómia változó feltételei” című nemzetpolitikai kerekasztalán. Előadásában az RMDSZ elnöke elsősorban az erdélyi magyar közösség azon igényéről beszélt, hogy itthon, magyarként, szabadon és biztonságban akarnak élni. Ehhez az elmúlt húsz év megteremtette az alapvető feltételeket, az autonómia eléréséhez pedig meg kell vizsgálni, melyik a járható út. „Lépésről-lépésre, párbeszéddel, partnereket keresve kell nekünk az autonómia kereteit megteremteni úgy, hogy figyelembe vesszük, milyen igényei és elvárásai vannak Székelyföldnek, a Partiumnak, az interetnikus közegben élő magyaroknak. Ezekre az igényekre és elvárásokra nekünk különböző megoldásokat kell találnunk, tehát az autonómia formái Románián, Erdélyen belül is változóak. Az elmúlt húsz évben következetesen megteremtettük a nyelvi és közösségi jogok keretét a romániai magyar közösség számára, a következő lépés az autonómia lesz” – fejtette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, csatlakozik az előtte felszólaló Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökének azon véleményéhez, hogy az autonómiát napi munkával, következetességgel lehet elérni. „A döntések meghozatalkor viszont figyelembe kell vennünk a transzilván értékeinkre való építkezést: a nyitottságot és a párbeszédet. Nekünk Romániában kell partnereket keresnünk céljaink eléréséhez, az RMDSZ 6,5-7%-a mellé kell megtalálnunk a szükséges 43%-ot. Azonban szükségünk van Budapest támogatására is, szükségünk van arra, hogy Magyarországnak szava legyen a régióban és az Európai Unióban akkor, amikor a magyar közösség jövőjéről van szó. Azt azonban látnunk kell, hogy sem Felvidéken, sem Vajdaságban, sem Erdélyben Budapest nem tudja megoldani a magyar közösségek sorsát nélkülünk. És nem kerülhetjük meg Brüsszelt sem, az önrendelkezés elérése végett fontos, hogy az Unió tagországainak érdeke legyen egy olyan jogi keret megteremtése, amely a nemzeti közösségek megerősödését veszi figyelembe. Ez a hármas tengely szükséges az erdélyi magyar közösség autonómiaigényeinek a megteremtéséhez” – magyarázta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök emlékeztetett a néhány héttel ezelőtti regionális felosztási kísérletre, amelyet az RMDSZ akadályozott meg. „A nyolc fejlesztési régió átalakítása nyolc óriásmegyévé menthetetlenül beolvasztotta volna az erdélyi magyar közösséget, ezért mondtunk mi erre nemet. Ez a kezdeményezés nem az erdélyi magyarok érdekeit szolgálta volna. A mi javaslatunk szerint előbb a gazdasági-fejlesztési régiók átalakítására kell előbb sor kerüljön, majd ezekhez közigazgatási hatáskört lehet rendelni” - mondta el Kelemen Hunor. A folytatásban beszélt a kisebbségi törvényről, melynek legfontosabb rendelkezése a Kulturális Autonómiatanácsok megalakulása lesz. „Ehhez a parlamenti többséget egyelőre nem tudtuk biztosítani, de folytatjuk ebben az évben, az őszi ülésszakban a tárgyalásokat, egészen addig, amíg egy olyan törvényt tudunk elfogadni, amelynek valós tartalma van. Az autonómia számunkra egy eszköz, amelyről nem mondunk le. Makacsak vagyunk, kitartóak és türelmesek, ezt a tanácsot kaptuk Dél-Tiroli barátainktól is” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor kijelentette továbbá, hogy az idén sorra kerülő népszámlálás egy olyan esemény, amelyben nem lehet vita az erdélyi politikai alakulatok között, amelyben az összefogásra van szükség. „A politikai szereplők, a civil szféra, az egyházak és a média összehangolt és egyirányú tevékenységére van szükség annak érdekében, hogy amikor a végleges számok megjelennek, a romániai magyar közösség megerősödve kerüljön ki a népszámlálásból. Bátorítanunk kell mindenkit, hogy büszkén vállalja fel identitását, magyarságát, hiszen ettől is függ további sorsunk. 2012 legnagyobb kihívása pedig számunkra az, hogy ott legyünk, ahol a politikai párbeszéd folytatni kell, a Parlamentben, nem kockáztathatjuk meg azt, hogy képviselet nélkül maradjunk” – szögezte le a szövetségi elnök, majd megismételte korábbi kijelentését, miszerint az RMDSZ mindig, amikor párbeszédre van szükség, nyitottan és készen áll erre. A nemzetpolitikai kerekasztal beszélgetésein részt vett még Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, Pásztor István a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László alelnök. A beszélgetést Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője moderálta. Nyugati Jelen (Arad) 2011. július 25.Tusványos – Németh Zsolt: autonómia lesz, előbb vagy utóbbErdély az egész kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés: az erdélyi magyarság nagy szolgálatot tesz az egész magyar közösségnek, ha itt sikerül az autonómia terén áttörést elérni – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Tusványosként közismert Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki napján. Autonómia változó feltételei című nemzetpolitikai kerekasztalbeszélgetésen több kárpát-medencei magyar kisebbségi párt vezetője mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett. Németh Zsolt leszögezte: arról nincs vita a magyarságon belül, hogy autonómia kell, és optimizmusának adott hangot atekintetben, hogy sikerüljön az autonómiatörekvések terén szót érteni a román politikum képviselőivel. „Racionális politikai osztállyal van dolgunk. A román politikum tudatában van annak, hogy a romániai magyar közösség milyen mértékben tudja befolyásolni az ország stabilitását. Székelyföld Autonóm Tartomány erősíti Románia szuverenitását” – szögezte le a politikus, aki arról is beszélt: a határon túli magyar szervezeteknek „két ligában”, hazájukban és az összmagyar politikai porondon is politizálniuk kell érdekeik érvényesítéséért. Rámutatott: fontos, hogy a differenciált helyzetben lévő magyar nemzeti közösségek mindenhol előrelépést tudjanak elérni az önrendelkezés kivívása terén. „Szlovákiában abnormális módon hiszterizált az autonómia fogalma, ezért segíteni kell a felvidéki magyarokat abban, hogy a szlovák-magyar viszonyt olyan mederbe tereljék, amelyben nem tekintik ördögtől valónak az autonómiát” – fejtette ki. Kelemen: az autonómia nem cél, hanem eszköz Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az önrendelkezés kapcsán kifejtette: az autonómiát nem célként, hanem eszközként kell tekinteni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok megmaradhassanak biztonságban, szabadon, magyarként. Kelemen szerint az autonómiacélok kitűzésekor azt kell figyelembe venni, hogy mit akarnak az erdélyi magyarok: Erdélyben, magyarként megmaradni. A politikus emlékeztetett: az elmúlt húsz évben két megoldási lehetőséget vázoltak fel az autonómia elérésére. Az egyik szerint „kijelentjük és megteremtjük”, a másik szerint viszont arra van szükség, hogy lépésről lépésre építsük, keressük a megegyezés lehetőségét a többséggel. Rámutatott: Erdélyen belül, a Székelyföldön, a Partiumban illetve Közép-Erdélyben különböző autonómiaformákat kell megteremteni, mert más körülmények között élnek az emberek. Sikerként könyvelte el a nyelvi jogok és a nemzeti szimbólumok használatának kivívását, és kijelentette, ezeket a mozaikkockákat összerakva, napi aprómunkával, építkezéssel érhető el az autonómia. Emlékeztetett: a külső körülmények is folyamatosan változnak, így ezek figyelembe vételével kell az eszközöket megteremtenünk a területi, a kulturális vagy a személyi elvű autonómia létrehozásához. „A transzszilván értékekre, a nyitottságra és a párbeszédre kell építeni, és partnereket kell keresni Romániában, a parlamentben. Nekünk ugyanis ahhoz, hogy elérjük céljainkat, a magunk hét százaléka mellé még meg kell szereznünk további 43 százaléknyi támogatást” – ecsetelte Kelemen. Leszögezte: a célok eléréséhez szükséges Budapest támogatása, az, hogy Budapestnek tekintélye, szava legyen a régióban és az Európai Unióban, ugyanakkor Budapest nélkülünk nem tudja ezt a kérdést megoldani. Szerinte Brüsszel sem kerülhető meg az autonómiaküzdelmek tekintetében, és emlékeztetett, hogy az Unión belüli magyar jelenlét kezdetétől számítva jelent meg a napirenden a kérdés. „Az EU-nak és tagállamainak is kötelességük lesz olyan kereteket megteremteni, amelyek segítik a nemzeti közösségek megmaradását, megerősödését” – vélte. „Napról napra történő építkezés szükséges a Budapest-Bukarest-Brüsszel tengely mentén” – szögezte le. A romániai közigazgatási átszervezés kapcsán kijelentette: a mai gazdasági régiókat kell koherens gazdasági fejlesztési régiókká átalakítani, és ezekhez a régiókhoz kell majd közigazgatási hatásköröket rendelni. Az eredeti tervekkel ellentétben a nyári parlamenti ülésszakban el nem fogadott kisebbségi törvény kapcsán megjegyezte: az abban foglalt kulturális autonómia intézményes feltételei megteremtésének csak akkor van értelme, ha a kulturális autonómiatanácsok megkapják a szükséges hatásköröket. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, az autonómia kereteinek, eszközeinek megteremtéséről nincs vita a romániai magyarságon belül, és arra buzdított, hogy a jövő szempontjából kulcsfontosságú idei népszámlálás előtt a teljes politikai és civil szféra fogjon össze annak érdekében, hogy minél többen vallják magyarnak magukat. A jövő szempontjából szintén rendkívüli jelentőségűnek nevezte azt, hogy a jövő évi parlamenti választásokat követően is erős parlamenti képviselettel rendelkezzen a romániai magyarság. Toró: konszenzus és stabilitási paktum kell Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke – némiképp vitába szállva Kelemennel – leszögezte: előbb a Nagyvárad- Kolozsvár-Marosvásárhely-Székelyudvarhely-Csíkszereda tengely mentén kell az együttműködést kialakítani, azaz meg kell teremteni a konszenzust a romániai magyar politikai alakulatok között. „Nagyon fontos a nemzeti konszenzus kialakítása: ezt egy erdélyi stabilitási egyezmény keretében kívánjuk rögzíteni” – hangoztatta. Szükségesnek nevezte, hogy az autonómia ügyét megtisztítsák a pártpolitikai sallangoktól, és emlékeztetett: ott, ahol sikerült konszenzust elérni, történt előrelépés, ahol nem, ott ezt a többség kihasználta ellenünk. Leszögezte: konszenzus nélkül nincs siker. „A politikai konszenzusteremtés alapja Neptun feloldása lehetne” – utalt az RMDSZ akkori vezetői és a román kormánypártok közötti, a 90-es évek elején a Fekete-tenger partján lévő üdülővárosban megkötött paktumra. Toró szerint az RMDSZ-en belül nem születtek olyan döntések, olyan önrendelkezésről szóló javaslatok, amelyek az összes, belső és külső csoport konszenzusát bírták volna, és a két út közül – az egyik a közösségi autonómiát állítja a politika homlokterébe, a másik nem határoz meg koherens keretet, ehelyett beépül a bukaresti politikai elitbe, és ott alkud ki bizonyos engedményeket – az utóbbit választotta. Úgy vélte, ennek nyomán az erdélyi magyar eliten belül is vannak ellenérdekeltek az autonómiában, mivel őket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. „Ezt az ellentmondást föl kell oldani” – állapította meg. „Meg kell próbálni közösen fellépni a régióátszervezés ügyében, a kamarillapolitika révén ugyanis nem lehet stratégiai eredményeket elérni. A nemzeti minimumot tartalmazó erdélyi stabilitási egyezmény kidolgozásába és megvalósításába a civil szférát, és a felsőoktatás képviselőit is be kell vonni” – mondta. „Budapest csak akkor tud támogatni, ha sikerült kialakítani a konszenzust” - vonta le a következtetést Toró. Hozzátette: a kisebbségi törvény RMDSZ által kidolgozott tervezete 2012-ben látványosan elbukik majd a parlamentben, mivel választási év van. A bukás egyik okát ugyanakkor abban látja, hogy kidolgozásakor nem volt meg a nemzeti konszenzus. Autonómiától a nacionalista hisztériáig A Kárpát-medence különböző régióiból érkezett magyar pártelnökök is felvázolták a beszélgetés során, milyen problémákkal küszködnek. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogyan próbál a délvidéki magyarság a Belgrád által biztosított, korlátozott autonómialehetőségekkel élni. Elmondta, a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, presztízsét javítja az új magyar kormány hiteles politikája, az, hogy nemzetpolitikai szempontból beváltotta korábbi ígéreteit, és az is, hogy támogatja Szerbia EU-csatlakozását. Leszögezte ugyanakkor: azt, hogy mit akarnak elérni, a határon túli magyar közösségeknek kell megfogalmazniuk. „Fontos, hogy Budapest támogasson az autonómia kivívásában, de ezt a feladatot helyettünk nem tudja ellátni” – szögezte le. Mint elmondta, a nemzeti tanács kétéves stratégiai tervet dolgoz ki az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés terén, megkeresik a kisgyerekes családokat, hogy meggyőzzék őket: írassák gyermeküket magyar iskolába, az egyetemre bejutott hallgatók közül pedig mindenki ösztöndíjat kap, hogy ezáltal újratermeljék a magyar értelmiséget. Emellett megkezdődött az oktatási és művelődési intézmények alapítói jogainak átvétele is. Berényi József, a pozsonyi parlamentből a tavalyi választásokon kiesett Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a Híd-Most szlovák-magyar vegyespárt mandátumszerzése ellenére hosszú távon a vegyespártok sikere nem biztosított, mert a magyar kérdésekben már a párton belül kompromisszumkényszer van, így, miután még a szlovák pártokkal is meg kell állapodni, csak „a kompromisszum kompromisszumának a kompromisszuma” alakul ki, ami végül nem elégséges megoldásokhoz vezet. Ilyennek nevezte az új nyelvtörvényt is, ami néhány kedvező cikkelye ellenére számos téren visszalépést is jelent. Leszögezte: az autonómia ügyéről csak úgy lehet érdemben tárgyalni, ha valamilyen módon sikerül rábírni a szlovák politikusokat, hogy árukapcsolás formájában, valamilyen ellenszolgáltatásért cserében támogassák a magyar törekvéseket. A kárpátaljaiak helyzetéről Kovács Miklós, a Kárpátaljai magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Brenzovics László alelnök beszélt. Mint elmondták, náluk mostanra megfordult a kedvező trend: míg a 90-es évek elején sikerült kedvezményeket kivívni, mára megerősödött az ukrán nacionalizmus és a magyarellenesség, ami néha hisztérikus sajtótámadásokban és a kettős állampolgárok hatósági zaklatásában nyilvánul meg. Ennek ellenére a jövő évi választásokon ismét esély mutatkozik a parlamentbe való bejutásra, és ott is igyekeznek rábírni a magyar szülőket, hogy gyerekeiket küldjék magyar iskolába. A beszélgetés záró következtetését Németh Zsolt vonta le, kijelentve: az autonómia nem követelés, hanem prognózis. „Autonómia lesz, előbb vagy utóbb” – szögezte le. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 25.Az autonómiához különböző utak vezetnekA Kárpát-medencei magyarság körében ma már nem kérdés, hogy szükség van-e a közösségi autonómiára, legfeljebb arról folyik még a vita, hogy e cél eléréséhez melyik út bizonyul járhatónak, s hogy a különböző országokban milyen feltételek vannak az autonómiaformák megvalósítására – ez a fő gondolat kerekedett ki a tusványosi program péntek délelőtti fő panelbeszélgetésének előadásaiból. Az autonómia változó feltételei – nemzetpolitikai kerekasztal címet viselő program keretében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a többségi társadalom szándékára helyezte a hangsúlyt. „Az autonómia vonatkozásában csak úgy tudunk előrehaladni, ha a többségi politikában döntéshozatali erővel bíró partnert tudunk szerezni. Úgy tudunk előrelépni, ha a többséggel meg tudjuk értetni, hogy ez nem destabilizálja az országot” – mondta. Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arról beszélt, hogy a szlovák politikai erők magyarok nélküli szlovák nemzetállamot igyekeznek építeni, ezért a vajdasági magyar érdekérvényesítési lehetőségekkel szemben Szlovákiában nincs lehetőség a partnerség kialakítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei szlovákiai népszámlálás ősszel ismertté váló adatai a szlovákiai magyarok számának csökkenését mutatják majd, és az adatok a következő népszámlálásig befolyásolják a közösség lehetőségeit is. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke az Ukrajnában 2012-ben esedékes népszámlálásról szólva fontosnak nevezte, hogy minél többen vállalják magyar nemzetiségüket, hiszen csak így őrizhető meg a kárpátaljai magyarok közössége. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a kisebbségek megalkuvások nélküli érdekképviseletét hangsúlyozta. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette: Erdélyben az autonómia megteremtése elsősorban eszköz arra, hogy az ottani emberek szabadon, biztonságban élhessenek szülőföldjükön, megtartva identitásukat. Szerinte a Kárpát-medencében az önrendelkezést a XXI. században apró munkával, fokozatos építkezéssel lehet elérni. A magyarság számára fontos döntésekhez partnereket kell találni – mondta. „Szükségünk van Budapest támogatására” – mondta, megállapítva, hogy Brüsszelben az autonómia témájának napirendre kerülése a magyar jelenlétnek köszönhető. Hozzáfűzte azonban: a magyarság nem ámíthatja magát azzal, hogy Brüsszel majd megoldja a hely-zetét. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kifejtette: az autonómiához vezető út kérdésében erős alapra épülő nemzeti konszenzust kell teremteni, egyfajta „stabilitási egyezményt” kellene kötni az erdélyi politikai szervezetek között, meghatározva a „nemzeti minimumot”. Toró ugyanakkor kételyének adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy meg lehet-e tisztítani ezt a kérdést a pártpolitikai szempontoktól. Úgy vélte: a parlamentben és a kormányban helyet foglaló RMDSZ részéről nem született egyetlen olyan törvénytervezet sem, amely bírta volna az összes romániai magyar szervezet, csoportosulás teljes egyetértését. Az EMNT ügyvezető elnöke szerint tehát először a romániai magyarságon belül kell elérni az egyetértést ebben a kérdésben, anélkül ugyanis sem Budapesten, sem Bukarestben nem tudnak megoldást találni. Toró úgy látja, hogy a Bukarestben zajló „kamarillapolitika” nem vezethet eredményre a magyarság önrendelkezését érintő stratégiai kérdésekben. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: a Kárpát-medencében ma már nem vitakérdés az, hogy szükség van-e autonómiára, s hogy milyen autonómia-formákat kell megvalósítani az adott területeken élő magyarság sajátos helyzetének figyelembevételével. Szerinte a vita középpontjában ma az áll: hogyan lehet az elgondolt célokat megvalósítani. Az államtitkár szerint az autonómia ügye nem pusztán jogi kérdés, az felöleli a magyar kisebbség életének minden vonatkozását. Az autonómia a magyarsághoz való viszony alapkérdése – fogalmazott Németh Zsolt, utalva arra, hogy a szomszédos országokban a többségi nemzetek számára „nem vált tömegigénnyé” ez a magyarok számára evidenciává vált ügy. Szlovákiában például az autonómia valósággal „hiszterizált” téma – tette hozzá. Népújság (Marosvásárhely) 2011. július 25.Felcsúttól TusványosigAz elmúlt éveknél alacsonyabb érdeklődés mellett zajlott Tusványoson Orbán Viktor és Tőkés László közös fellépése. Akik azonban ott voltak a szombati eseményen, nem csalódtak várakozásaikban: Orbán és Tőkés ezúttal is „kitett magáért”. Aki a tusványosi táborban járt a diáktábor „fénypontjának” tekintett magyar miniszterelnöki fellépés előestéjén is, végigcsápolva a péntek esti Edda-koncertet, kifejezetten üresnek találhatta másnap délelőtt a tusnádfürdői Univers kemping nagyszínpadát. Orbán Viktor és Tőkés László európai parlamenti képviselő közös fellépésére ugyanis ezúttal negyedannyian sem voltak kíváncsiak, mint Pataky Attilára és legendás együttesére. Az elmúlt éveknél alacsonyabb érdeklődést alighanem Traian Băsescu távolmaradása is okozhatta: idén a román államfőt a 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor szervezői nem hívták meg a magyar kormányfőnek „tercelni”. A Németh Zsolt államtitkár által moderált tusványosi fórumon Tőkés László és Orbán Viktor vett részt. Traian Băsescu széke üresen maradt Példás büntetés a „hazaárulóknak” Akik azonban ott voltak a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár által moderált szombat délelőtti eseményen, nem csalódtak a várakozásaikban: Orbán és Tőkés ezúttal is kitettek magukért. Kijutott a jóból az „erdélyi magyarságot eláruló” RMDSZ-nek és a hazaárulóknak, határokon innen és túl – akiknek Tőkés példás büntetést, elszámoltatást ígért –, de kijutott a Magyarország és a világ levegőjét fertőző „internacionalistáknak” is, a földkerekség új korszakának eljövetelét kozmikus képekben vizionáló Orbán révén. A magyar miniszterelnök hosszan ecsetelte a tábor zárónapján „az erős állam és a mögötte álló erős nemzet” közötti összefüggéseket. Orbán Viktor előadásában kifejtette: az egész világ egy új korszak határán áll, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek. „Ez a korszakváltás az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni. A most véget érő korszakban sokan azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás korlátlan mértékben fokozható, a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé, de a vagyonok és az erőforrások nem nőttek ezzel arányosan” – fogalmazott a magyar kormányfő. Kozmopolita jólét helyett nemzetépítő munka Orbán Viktor szerint az újonnan felépülő új korszakban az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, amelyet az államnak kell újjászervezni, megteremtve a „munkaalapú társadalmi rendszert” a „pazarló, fedezet nélküli fogyasztást gerjesztő jóléti állam” helyett. „Sikeres államot azonban csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte” – ismételte meg tézisét a magyar kormányfő, majd – átvéve a román kormánypárti retorikát – azt kezdte ecsetelni, hogyan figyeli irigykedve Európa az átütő magyar sikereket. „Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ e korszakváltásra - szögezte le Orbán Viktor, aki szerint az utóbbi időszak főbb budapesti döntéseinek helyességét az európai országok kezdik sorra felismerni és leutánozni. A magyar kormányfő példaként említette a bankadó és a válságadó bevezetését, a nyugdíjalap államosítását, illetve a médiatörvényt – ez utóbbit egyébként szerinte London mintaként alkalmazza majd az új nagy-britanniai sajtószabályozás kidolgozásakor. Orbán a budapesti sikerek közé sorolta a kettős állampolgárság megadását, az új alkotmány és az új közteherviselési rendszer kidolgozását, az államadósság csökkentését és a demográfiai hanyatlás megállítását célzó erőfeszítéseket. Idézte az idei tábor mottóját, amely szerint “összenő, ami összetartozik”, és úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet “összenövése”. Vélhetőleg ezt az “összenövést” volt hivatott szimbolizálni az Orbán Viktor szülőfaluja, a Fejér megyei Felcsút község népes és zajos delegációjának jelenléte is a székelyföldi Tusnádon zajló táborban... Tőkés: területért jogokat! A magyar kormánypártnak, a Fidesznek a határon túli magyar politikai alakulatokkal való kapcsolatainak kérdéskörét Orbán alig érintette, csupán a hallgatóságtól érkező kérdésekre adott válaszaiban tért ki erre, igen óvatosan fogalmazva. „Az egység felé az elkülönülés utáni együttműködés rendszere is elvezethet” – vélekedett egy azt firtató kérdésre válaszolva, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek közül melyikkel van jóban a magyar kormány. Tőkés László azonban nem óvatoskodott: az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a tőle megszokottnál is lendületesebben sorolta az RMDSZ-szel szembeni vádjait. Mint fogalmazott, az RMDSZ „totalitárius egységet“ akar rákényszeríteni az erdélyi magyarságra, és – felidézve a kilencvenes évek közepének politikai eseményeit és retorikáját – azt hányta a „neptunista RMDSZ-vezetők” szemére, hogy „jobban szót ért a román pártokkal, mint saját magyar atyafiaival”. Tőkés úgy vélte, hogy az elmúlt két évtizedben kevés maradandó eredmény született Romániában. „Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincs” – hangoztatta az egykori püspök, aki úgy vélte: Romániában máig nem zárult le a posztkommunista korszak, amiért szerinte szintén az RMDSZ hibáztatható. Ami a többségi románsághoz való viszonyt illeti, Tőkés arról beszélt, hogy a románoknak bocsánatot kellene kérniük a magyaroktól a Trianon óta elszenvedett sérelmek miatt, és a romániai magyaroknak úgy kell leülniük tárgyalni a románokkal, „mint nemzet a nemzettel”, nem mint kisebbség a többséggel. Ezt a tézisét megtoldotta a románoknak szóló, követelő hangnemben előadott ajánlatával: „Ha már területet vesztettünk, jogokat kérünk cserébe. Területért – jogokat! Területért – jogokat!” – nyomatékosította a volt püspök. Különböző utakon az autonómiához A szombati „Orbán-koncertet” megelőző napon, pénteken Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tusványosi jelenléte és fellépése váltotta ki a legnagyobb érdeklődést a politika iránt érdeklődő táborlakók körében. Kelemen a határon túli magyar vezetők részvételével megtartott nemzetpolitikai kerekasztalon vett részt, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai vezetők társaságában. Az RMDSZ elnöke elsősorban az erdélyi magyar közösség azon igényéről beszélt, hogy „itthon, magyarként, szabadon és biztonságban” akar élni. „Ehhez az elmúlt húsz év megteremtette az alapvető feltételeket, az autonómia eléréséhez pedig meg kell vizsgálni, melyik a járható út” – hangsúlyozta Kelemen, aki az előtte felszólaló Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökének mondandójához csatlakozott, miszerint „az autonómiát napi munkával, következetességgel lehet elérni”. A konfrontáció politikáját tartotta az előtte felszólalókkal szemben szükségesnek Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Berényi arról beszélt, hogy a szlovák politikai erők magyarok nélküli szlovák nemzetállamot igyekeznek építeni, ezért a vajdasági magyar érdekérvényesítési lehetőségekkel szemben Szlovákiában nincs lehetőség a partnerség kialakítására. Kovács szintén a kisebbségek megalkuvások nélküli érdekképviseletének szükségességéről beszélt. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke kifejtette: az autonómiához vezető út kérdésében erős alapra épülő nemzeti konszenzust kell teremteni, egyfajta „stabilitási egyezményt” kellene kötni az erdélyi politikai szervezetek között, meghatározva a „nemzeti minimumot”. Nacionalista uszításra alkalmas árut koboztak el Csibi Barnától Illegálisnak minősített árpád-sávos zászlókat és irredenta propaganda-anyagokat koboztak el a román hatóságok Tusványoson Csibi Barnától. Az Avram Iancu jelképes felakasztásával elhíresült csíkszeredai fiatalember közvetlenül az Orbán Viktor és Tőkés László beszédének is helyet adó nagyszínpad mellett állította fel standját. A Székelyföld nem Románia! feliratú, valamint a Romániát Erdély nélkül ábrázoló térképpel illusztrált pólók, rovásírásos kiadványok iránt a nyári egyetem első három napján gyér volt az érdeklődés. A hatóságok képviselői pénteken váratlanul érkeztek a tábor területére, és elkobozták a Csibi által forgalmazott pólókat, a rovásírásos kiadványok egy részét, mert úgy érveltek, ezek nacionalista uszításra alkalmasak. A volt pénzügyőr utóbb arra panaszkodott, hogy 3000 lejes kár érte a hatósági akcióval. Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. október 12.Határon túli magyarok kétnapos szimpóziumát tartják BudapestenHatáron túli magyar politikai vezetőket is várnak a budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban október 14-én és 15-én, pénteken és szombaton sorra kerülő, Határtalanul című szimpóziumra, amelyen kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és előadások szólnak a határon túli magyarokat érintő témákról. A félévente, immár 11 éve megrendezett szimpózium mindig aktuális közéleti témákkal foglalkozik. A mostani, 22. rendezvényre az egyszerűsített honosítási eljárás, vagyis a kettős állampolgárság kérdésköre és az új alkotmány adja az apropót - mondta el Bárdos Dávid, a szimpózium szervezője az MTI-nek. A pénteki megnyitón határon túli magyar művészek előadása köszönti a résztvevőket. Emellett a szimpózium végéig megtekinthető kiállítás nyílik Petrás Mária keramikusművész alkotásaiból, Prófusz Mariann kárpátaljai népművész beregi szőtteseiből, valamint Kovács Attila fotóművész képeiből, Felvidék – Fejezetek Közép-Európából címmel. Az első napon bemutatkozik a Gyökerek mozgalom. A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistái beszélnek majd határokon átívelő, Junior Prima-díjas kezdeményezésükről. Kerekasztal beszélgetésen lesz szó a Kárpát-medencei jezsuita missziókról. A határon túl szolgált és szolgáló magyar jezsuiták, Puss Sándor, Sóti János és Pakot Géza osztják meg a kisebbségi magyar közösségekben szerzett tapasztalataikat a részvevőkkel. Október 15-én, szombaton Kukorelli István alkotmányjogász az új magyar alkotmányról, Kántor Zoltán szociológus pedig a határon túli magyar közösségek kihívásairól és lehetőségeiről tart előadást. A szombati első kerekasztal-beszélgetésen a környező országok magyar közösségeit és Magyarországot egy-egy politikai vezető képviseli, akik megvitatják a kárpát-medencei magyarság lehetőségeit és jövőképét. A beszélgetésen részt vesz Korhecz Tamás, a délvidéki magyarság részleges kulturális autonómiáját képviselő Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Göncz László, a szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselője és Wetzel Tamás, egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos. A nap másik kerekasztal-beszélgetésének témája a határon túli magyar újságírók felelőssége. Külhoni újságszerkesztők beszélnek majd a kisebbségi magyar újságírói létről. MTI 2011. október 18.Aggódnak a külhoni magyarság sorsáértHatártalanul címmel a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium kétnapos szimpóziumot szervezett a hétvégén Budapesten egyebek mellett a nemzet iránti alkotmányos felelősségről, a határon túli magyar közösségeket érő kihívásokról. Üdvözlő levelében a szimpózium fővédnöke, Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arra emlékeztetett, hogy a Magyar Országgyűlés alaptörvényben rögzítette: a magyar állam felelősséget visel a határon túli magyarság sorsáért. Az asszimiláció „szolgálatában” Kántor Zoltán, a budapesti közigazgatási tárca nemzetpolitikai tanácsadója az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a határon túli magyar területeken – miként Magyarországon is – csökken a népesség. Ennek okát egyebek között az asszimilációban jelölte meg. Az utóbbi esetben a fő problémát a vegyes házasságok jelentik, amelyek aránya Erdélyben 17-18 százalék, a Felvidéken és a Vajdaságban 20 százalék feletti. Az ilyen házasságban születendő gyermekek 70-80 százalékát a szülők többségi iskolákba küldik. Ám a homogén magyar családban született gyermekek között sem ritka, hogy többségi iskolába kerülnek, mert a szülők azt gondolják, így majd jobban tudnak érvényesülni. A tanácsadó szerint annak érdekében, hogy magyar iskolába írassák a gyermekeket, fontos ezeknek az intézményeknek a minőségét javítani, és minden lehetséges eszközzel ösztönözni a családokat, hogy ide járassák gyermekeiket. Trianon utáni teljesítmény A felvidéki magyarság gondjairól Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke azt a kérdést feszegette, hogy jó-e magyarnak lenni Szlovákiában. A húsz évvel ezelőtti állapotokhoz képest változtak a megmaradás feltételei, változott a településstruktúra, változott Magyarország megítélése, a többségi nemzethez való tartozás feltételrendszere, s mindez lazította a magyar nemzethez való tartozás kötelékeit. Hangsúlyozta: a szlovák demokratákkal való együttműködés nem oldja meg a gondokat. A délvidéki közösség nevében Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke pozitívabb hangnemet ütött meg: „A délvidéki magyarság szempontjából nem bukástörténet az elmúlt időszak” – kezdte felszólalását. Indoklásában kifejtette: 91 év elszakítottság, számos nyíltan diszkriminációs időszak után, a népirtás elemeit is magában foglaló üldöztetés időszakait követően mintegy 270 ezer magyar él ezen a területen, míg az elszakítás pillanatában 420 ezres volt ez a közösség. „Óriási nemzeti teljesítmény, hogy ennyien maradtunk azokon a területeken, ahol a magyarság Trianon előtt többségben élt. Kiemelte: a Vajdaságban ma többen járnak négyéves középiskolába, mint 10-15 éve. „A délvidéki magyar közösség kiharcolta, hogy Szerbia elismerje kollektív alkotmányos jogait” – emelte ki. Emlékeztetett, hogy a kedvezményes honosítás eredményeket hozott a délvidéki magyarság önazonosság-tudatának erősítése szempontjából, s nehezményezte, hogy nincs összmagyar vonatkozású, a megmaradást célzó stratégiai tervezés és gondolkodás. Magyarként élni Romániában Hasonló hangnemben beszélt az erdélyi magyarság képviseletében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. „Szeretném eloszlatni azokat a tévhiteket, miszerint Korondon a bácsik felveszik a székely viseletet, kimennek, kaszálnak egész nap, és este megbeszélik, hogy a székelység porlik, mint a szikla. S Érmelléken a menyecskék a szőlőben nem énekelgetnek népdalokat és nem beszélik meg, hogy a trianoni sebeket hogyan is lehetne begyógyítani... Az erdélyi magyarságlét nem arról szól, hogy szomorkodunk, milyen nehéz a sorsunk. Nem ez a jellemző a romániai magyar közösségre. Viszont mindannyian szeretnénk gazdaságilag jobban élni, és magyarként szeretnénk élni Romániában” – hangsúlyozta. A szavazati jog megadásával kapcsolatosan elmondta, ez természetes következménye az állampolgárság megadásának. Hangsúlyozta: az RMDSZ jogosnak tartja, hogy ne legyen kétféle állampolgárság, ugyanakkor figyelembe kell venni a magyar társadalom toleranciaszintjét is. „Az RMDSZ 4-5 évvel ezelőtt felhívta Budapest figyelmét, hogy a Magyar Polgári Párt nevű politikai befektetés hibás, mostanra ezt ennek kezdeményezői is belátják. Most egy hasonló befektetésnek vagyunk tanúi, amely hasonlóképpen nem szolgálja a romániai magyar közösség érdekeit” – figyelmeztetett a főtitkár. Véleménye szerint egy sikeres EMNP azt tudja elérni, hogy a magyar emberek bukaresti képviselet nélkül maradnak. A kárpátaljaiak nevében Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy látja: tarthatatlan az az álláspont, hogy a helyzet nem teljesen kilátástalan. „Hogyan lehet nem teljesen kilátástalannak nevezni a helyzetet, amikor a magyar etnikumú biomassza nagy része szerb pártra szavaz?” – tette fel a kérdést Korhecz Tamásnak, aki a legutóbbi választások adatait ismertetve bizonyította ennek ellenkezőjét. „A nemzet túlélése mindenütt azon múlik, hogy milyen erőt tud felvonultatni. Az oligarchikus tömegdemokráciák korszakát éljük. A katonai erő a legfontosabb, utána jön a pénz, amelyen meg lehet vásárolni a szavazatokat. Ahol nincs szavazat, nincs erő sem. Aki a saját szavazatát nem a nemzet túlélésére használja fel, az nemzeti szempontból nem létezik” – hangsúlyozta Kovács Miklós, aki szerint a még megszervezhető magyarokat egységbe kell szervezni a túlélés érdekében. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. október 25.Szász Jenő külhoni választókereteket szeretne a magyarországi választáskorA pénteken lezajlott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot követő munkaebéden Szász Jenő kisebb vitát okozott az új magyar választási törvény kapcsán vázolt felvetéseivel. A Magyar Polgári Párt elnöke szerint az új magyarországi választási törvény lehetővé kellene tegye hogy, - román mintára - százezer külhoni magyar állampolgár egyéni választókerületet alkotva önálló képviselőt választhasson a magyar parlamentbe. A munkaebéden az európai polgári kezdeményezésről is szó esett. Született egy elvi megállapodás, amely leszögezi: az autonómia nem jár területi követeléssel, hanem elsősorban azt az európai elvet követi, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az adott közösség mindennapjait éli. A dokumentumban ugyanakkor leszögezik, az autonómia nem öncél, hanem eszköz a magyarság kezében, amelyet nem a többség ellen, hanem saját megmaradása és gyarapodása érdekében használhat. A Lisszaboni Szerződésben előírt lehetőség, a legalább egymillió európai választópolgár által támogatott polgári kezdeményezés kérdésében az autonómiatanács tagjai igyekeztek dűlőre jutni egy közös álláspont érdekében. Végezetül abban maradtak, hogy a KMAT nemsokára külön ülést szentel e tárgykörnek. A találkozón részt vett a KMAT elnökeként Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) alapító elnöke. Délvidékről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDP) elnöke, Felvidékről Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Kárpátaljáról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Horvátországból Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, továbbá a KMAT szakértői is jelen voltak a tanácson. (hírszerk.) Transindex 2011. december 5.KMKF-ülés – választójog – Kövér: együttműködési készség jellemezte a tanácskozástŐszinte, nyugodt hangvételű tanácskozásnak nevezte a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki, a választójogi törvényjavaslatról tartott plenáris munkaülését Kövér László házelnök. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatón bejelentette, módosító javaslatot fogalmaztak meg, hogy egyéni választókörzetben is lehessen szavazati joguk a határon túli magyaroknak. Kövér László összegzése szerint a belpolitikai életet meghatározó és a magyar törvényhozásban szavazó pártok különbözőképpen ítélték meg az állampolgárság kiterjesztését, és a választójogi javaslatot. Ugyanakkor mégis az együttműködési készség volt a jellemző – mutatott rá az Országgyűlés elnöke, aki szerint őszinte, nyugodt hangvételű tanácskozás zajlott. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke támogatásáról biztosította az indítványt, egyben fontosnak tartotta, hogy a magyarországi és a határon túli magyarok közötti szolidaritás és bizalom erősödjön, ne szakadékok keletkezzenek. Kiemelte: bízik benne, hogy év végéig olyan törvény születik, amelyik nem tesz különbséget a magyar állampolgárok között oly módon, hogy egyeseknek van szavazati joguk, másoknak nincs lehetőségük ezzel élni. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke bejelentette: módosító indítványt fogalmaztak meg, hogy a határon túli magyarok ne csak listára voksolhassanak, hanem egyéni választókörzetben is választhassanak. Hozzátette: úgy gondolják, a magyar állampolgárok éljenek bárhol a világon ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket bírják. Kifejtette: nem kívánnak semmiféle diszkriminációt, ha Magyarországon százezer állampolgár után jár egyéni körzet, akkor ezt határon túl is érvényesíteni kell. Románia ebből a szempontból pozitív példa – folytatta, kiemelve: a román választójogi törvény megfogalmaz határon túli, egyéni választókörzeteket. Tóth Tivadar, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében azt mondta, hogy az országgyűlési vitában nem óhajtanak beleszólni. Arra bíztatta a vajdasági magyarokat, akik kettős állampolgárságot szereztek, hogy a törvény szellemében éljenek majd e jogukkal. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke felidézte a 2004-es, MSZP által indított magyarellenes kampányt, s mint mondta, akkor az volt az egyik aduász, hogy majd a határon túli magyarok voksai döntik el a magyarországi választásokat, és ez nem jó. Nem tudom, hogy fog-e két-három szavazattal választást elbukni az MSZP, vagy fog-e 30-40 szavazattal többet kapni a Fidesz, de ilyenkor jobb, ha az ember nem a félelmeire, hanem az elveire, jobb meggyőződésére, lelkiismeretére hallgat – fogalmazta meg a külhoni magyar vezető. László Gyula, a délvidéki Magyar Remény Mozgalom képviseletében üdvözölte a javaslatot, ugyanakkor, mint mondta, abba nem kívánnak beavatkozni, milyen döntést hoz az Országgyűlés. Gál Kinga, EP képviselő azt mondta, hogy egyértelművé vált, elvárást teljesít az Országgyűlés, amikor a választójogi törvényt úgy alakítja, hogy a határon túli magyaroknak szavazati joga legyen. Nem történik semmi kirívó, amikor a határon túli magyaroknak szavazati jogot adnak – fogalmazott, hozzátéve: belépünk azon országok körébe, akik ezt már évek óta gyakorolják. Ez a legtermészetesebb igénye a határon túli magyaroknak – summázta. Gulyás Gergely (Fidesz) egyértelmű az előterjesztő szándéka, hogy az állampolgársággal együtt jár a választójog is. Ez összhangban van az unió országainak gyakorlatával, ott 27 állam közül 24 az állampolgársággal együtt biztosítja a választójogot. Szerinte véget kell vetni annak az inkoherens érvelésnek, miszerint az szavazzon, aki adót is fizet – mondta. Hozzátette: “az Országgyűlés előtt lévő javaslat gesztus is kíván lenni az ellenzéki pártok felé, és egy belpolitikai törekszik. Ha ilyen konszenzus nincs, akkor kérdés van-e a gesztusoknak értelme – mondta. A KDNP-s Rubovszky György elmondta, hogy támogatják a javaslatot, és személy szerint kiemelte az egyenlő választójog kérdését. Mint mondta, ő támogatja, hogy a határon túli magyarok egyéni választókörzetekben is szavazhassanak. Szabó Vilmos (MSZP) arról beszélt, hogy érdemi vita folyt, és döntő volt az a törekvés, hogy a közös pontokat keressék. Megerősítette ugyanakkor a szocialista álláspontot, hogy vonják vissza a javaslatot és kezdődjön ötpárti vita. Szávay István (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy a választójog megadása megjelenik a javaslatban és ezt a passzust támogatják is. Ugyanakkor magára választójogi törvényre, ebben a formában nemet mondanak – jegyezte meg. Mile Lajos (LMP) szintén tartalminak és érdeminek ítélte az ülést. Szerinte az, hogy országos listára lehessen szavazni rossz irány, nem jelenhetnének meg azok a sajátos problémák, amelyek a határon túli közösségeknél felmerülnek. Meghatározó, hogy ezek a közösségeknek saját maguk közül választhassák azokat, akik őket képviselni fogják akár a magyar Országgyűlésben is – tette hozzá. Kövér László az elhangzottakra reagálva még közölte: nem tartja korainak a javaslatot, és nem hiszi, hogy a Fidesz és az MSZP álláspontját közelíteni lehetne. Jelezte: a technikai kérdéseket az eljárásról szóló törvény rendezi majd. A javaslathoz megfogalmazott módosító indítványokat bizottsági javaslatként az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága terjeszti be. Potápi Árpád (Fidesz) bizottsági elnök azt mondta, várják a módosító indítványokat. erdon.ro 2012. március 15.Az egész Kárpát-medencében emlékeztek 1848-raA Vajdaságban, Romániában és Kárpátalján is megemlékezéseket tartottak március tizenötödike alkalmából az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójára. A KMKSZ Ungváron emlékezett A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungváron, a Petőfi-szobornál tartotta meg ünnepségét. Beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: “ha a kárpátaljai magyarok méltó utódai akarnak lenni 1848-1949 hőseinek, akkor itt és most kell megvívniuk saját forradalmukat, hogy ne szakadjon meg a nemzet túlélésének a lánca, hogy a magyarokat a jövőben ne történelmi kuriózumként emlegessék ezen a tájon”. – Ha a kárpátaljai magyarság meg akar maradni, akkor elsősorban az anyanyelvű iskoláit kell megvédenie, amihez az szükséges, hogy a magyar emberek magyar iskolába írassák a gyermekeiket – tette hozzá. Beszédében Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke elítélte a kárpátaljai magyarokat érő ukrán nacionalista támadásokat. Azt kérte az ukrán államhatalomtól, hogy biztosítsa a magyarok számára az alkotmányos jogaikat. Kárpátalja magyarsága megyeszerte megemlékezett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulójáról. A KMKSZ szervezésében Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond Középiskolában, míg Munkácson, a szabadságharc podheringi csatájának emlékművénél tartottak ünnepi rendezvényt és koszorúzást. Técsőn és Nagypaládon a helyi Kossuth-szobornál méltatták március 15-ét. Lembergben (Lviv) a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége, az ukrán fővárosban a Kijevi Magyarok Egyesülete szervezett ünnepi megemlékezéseket. Emlékezés 1848 hőseire a Bácskában és a Bánátban A Bácska és a Bánság több mint 15 településén emlékezett meg az évfordulóról. Óbecsén felavatták a Vajdaság első egész alakos Petőfi-szobrát. A forradalom költőjének életnagyságú bronz szobra Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész alkotása. A Petőfi Sándor nevét viselő magyar kultúrkör épülete előtt és az ugyancsak Petőfiről elnevezett óbecsei általános iskola szomszédságában álló szobornál tartott megemlékezésen részt vett Réthelyi Miklós, Magyarország nemzeti erőforrás minisztere, Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke, Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete, Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja, egyházi méltóságok, köztársasági és tartományi parlamenti képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Réthelyi Miklós beszédében emlékeztetett rá, hogy a délvidékiek derekasan kivették a részüket az 1848-as szabadságharcból, hisz az aradi vértanúk közül négyen is a Délvidékről származtak. “Petőfi nélkül nincs magyar kultúra, magyar kultúra nélkül nincs magyarság” – fogalmazott Réthelyi Miklós. A bánsági Magyarittebén 108 éve áll Kossuth Lajos szobra és 1990 óta évről évre megkoszorúzzák azt. A néhány száz fős ünneplő tömeg előtt beszédet mondott Páll Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke, Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke, és Hangya István, a VMDK tanácsának a tagja. Csütörtökön Petőfi szobránál, emléktáblájánál koszorúztak Bácskertesen és Lukácsfalván is Kelemen Hunor: 1848 ifjainak szabadságharca a miénk is Petőfi és Kossuth, vagy a márciusi ifjak követelései ma is aktuálisak, azokat nem ülte meg az esztendők pora, “az ő igazságuk a miénk, minden magyar igazsága” – mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen csütörtökön Szatmárnémetiben. Az István téren megjelent, több száz fős ünneplő tömeg előtt az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette: 164 éve más-más eszközökkel és körülmények között, de ugyanazért a célokért küzd a magyarság, jólétet, biztonságot, szülőföldön való boldogulást, szabadságot és törvény előtti egyenlőséget akarva. Március 15. minden magyar ember ünnepe, nincsen különbség közöttünk, az ünnepen egyformák vagyunk és egyet akarunk – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Hozzátette: a magyaroknak szeretni kell gyökereiket, a múlt történéseit ahhoz, hogy a nemzet bízni tudjon a jövőbe. “Legyünk ma büszkék, hogy Erdélyben megmaradtunk, legyünk ma büszkék, hogy itt erősek vagyunk!” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. MTI Bumm.sk (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
