A hét végén hatodik alkalommal szervezett falunapokat a polgármesteri hivatal a helyi ifjúsági szervezet, a SZAVISZ közreműködésével Csíkajnádon. Augusztus 20-án kezdődött a Szent István-napi búcsú. A szentmise után felavatták Szent István és Boldog Gizella mellszobrát, amelyet Orbán János ajándékozott szülőfalujának. Este tűzoltóbállal ért véget az eseménysorozat. /Fodor Zoltán: Szobrot avattak Ajnádon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./
2007. augusztus 30.
Augusztus 30-án kezdődik a hatodik Zetelaki Írótábor, körülbelül negyven-ötven résztvevővel számolnak. Este a kolozsvári Tarisznyás együttes húzza a talpalávalót. A tábor résztvevői olvasnak fel írásaikból, majd Orbán János Dénes az aradi Irodalmi Jelen rovatszerkesztője beszél. Szeptember 1-jén tartják az E-MIL évi közgyűlését, majd kortárs román költők verseit olvassák fel fordítóik. A kolozsvári Sapientia Egyetem médiaszakos diákjainak filmjeit is vetíteni fogják. /Irodalom, film és muzsika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./
2007. szeptember 3.
Írók, költők, irodalombarátok találkozójának adott otthont négy napon át az udvarhelyszéki Zetelaka. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) hatodik alkalommal szervezte meg az írótábort, amelyen ezúttal Orbán János Dénes költő, E-MIL-elnök Sándor vagyok én is! címmel előadást tartott. A jelenlevők részleteket tekinthettek meg Lakatos Róbert készülő filmjéből, esténként pedig a Tarisznyás népzenei együttes muzsikájára mulathattak. /Írótábor Zetelakán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./
2007. szeptember 4.
Meglehetősen kevesen voltak a VI. Zetelaki Írótáborban, mondta el Király Zoltán főszervező, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke. Úgy tűnik, továbbra is csak azt a húsz-harminc embert érdekli az Erdélyi Magyar Írók Ligájának rendezvénye, akik az elmúlt hat évben is részt vettek a programokon. A teljes tagság kétharmadát nem lehet megmozgatni egy ilyen eseményre. Napközben körülbelül negyvenen voltak, esténként pedig 55-60-an. /Erdős Zsófia: Karcsúsodó zetelaki írótábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Családias hangulatban zajlott a hatodik Zetelaki Írótábor. Király Zoltán költő, a szervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) ügyvezető elnöke elmondta, sokuknak ez az egyedüli szabadságolási lehetőség nyaranta, hogy összejönnek Zetelakán. Kevesen jöttek el. Ha a támogatókat találtak volna, azt tervezték, hogy bemutatják, a magyarországi írók miként vannak jelen a magyarországi folyóiratokban, a magyar könyvkiadóknál hogyan jelennek meg, és fordítva, tehát a magyarországi szerzők erdélyi jelenléte. Az újvidéki szerzőktől a beregszászi szerzőkig mindenkit meghívtak volna, ha a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Szakkollégiumának ülésén a szakkollégium elnöke, Vámos Miklós író nem javasolta volna, hogy az E-MIL-t ne támogassák. Ezért külföldi vendégeket nem tudtak meghívni, mert nem tudták útiköltséget megtéríteni. Idén inkább a műfordításról, a műfordítás milyenségéről beszéltek, ez hiányzik az erdélyi magyar irodalomból. Az októberi román-magyar közös kormányülésen felvetődik az, hogy egy Erdélyben működő fordítóközpontot hozzanak létre. Ezt Király Zoltán kezdeményezte. Az E-MIL-nek közel 150 tagja van. A zetelaki írótábor magját 25-30 fős csapat jelenti. Az E-MIL választmányának tagjai: Böszörményi Zoltán, Márkus Barbarossa János, László Noémi és Király Zoltán, elnöke Orbán János Dénes, az E-MIL vezetője. Nehézkes egyeztetni, mert Márkus Barbarossa János Ausztriában él, Böszörményi Zoltán meg Aradon, gyakorlatilag László Noémi, Orbán János Dénes és Király Zoltán próbálnak dolgozni azon, hogy valamivel jobb legyen az erdélyi magyar írók sorsa. Az E-MIL működésének egyik fő támogatója a Communitas Alapítvány. Nehéz helyzetbe kerültek amiatt, hogy megszűnt az Illyés Közalapítvány. Több intézménynek, irodalmi szerveződésnek az ernyőszervezete az E-MIL, úgy mint az Előretolt Helyőrség csoportosulásnak, a Bretter György Irodalmi Körnek, és az Erdélyi Híradó Kiadó (felelős kiadója Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke) is szerves része ennek. – Az E-MIL az udvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal közösen ősztől havonta egy felolvasóestet tart Székelyudvarhelyen. /Barabás Blanka: Sikertörténet lehetett volna. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./
2007. október 23.
Kiállítással egybekötött könyvbemutató volt október 20-án Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Csomortáni Gál László és György Attila voltak az est vendégei. Csomortáni Gál László munkái a népművészetből ihletődnek, a fába faragott, rajzolt motívumai ritkaságnak számítanak a mai képzőművészeti életben. A képzőművész munkáit György Attila méltatta. György Attila Boszorkányok feltámadása, Harcosok könyve kötetéről szóló beszélgetést Orbán János Dénes moderálta. György Attila a Boszorkányok feltámadása című könyvével valósággal berobbant a magyar irodalomba. Ennek tudható be a könyv újrakiadása is. /Varga Melinda: Táltosok, harcosok, boszorkányok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2007. október 25.
Négy magyar előadás is jutott a kolozsvári 6. Puck – Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiváljának október 23-i napjára. A szemlén többségükben román nyelvű előadások szerepelnek. Az Egy egér naplója című Bálint Ágnes-mesét a Budapest Bábszínház adta elő, az Ördögűző tarisznyát pedig a Puck Bábszínház magyar tagozata, a magyarországi Rumi László rendezésében /első bemutatója 2001 decemberében volt/, ugyancsak ők mutatták be Ion Creanga Ivan Turbinca című meséjét Sütő András fordításában. A Puck Bábszínház különösen „ördögös évadot” kezdett, hiszen az Ördögűző tarisznyán kívül az Orbán János Dénes-regénye alapján készült Búbocska és az Ördögverő jóbarátok is szerepelt a repertoáron. Utóbbit az Insomnia kávéházban /nem a fesztiválon/ adta elő a társulat. Végül a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bábszínész szakos hallgatói Molière nyomán született Szívek és szarvak című előadása szerepelt fesztiválon. /Rostás-Péter Emese: Egerek, macskák, ördögök. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2007. november 22.
A legendás hírű marosvásárhelyi Tutun kávézót Weinraub Edwald nyolc évvel ezelőtt nyitotta meg újra, akkor azt mondta, lát benne fantáziát. Ma már úgy látja, nem éri meg, hajlandó túladni a kávézón és az ingatlanon is. Nagyvárad valamikor híres volt az irodalmi kávéházairól. Az elmúlt évtizedekben voltak próbálkozások egy olyan kávéház létesítésére, ahová írók, költők, képzőművészek járnak, de egyik sem volt sikeres. Gyergyószentmiklóson az 1990-es évek végén működött Ihlető néven kiállításoknak, irodalmi esteknek helyet adó kocsma, de csak rövid ideig: csődbe ment. Nagyenyeden az Áprily-estek keretében a Magyar Közösségi Házban vagy a Bethlen Gábor Kollégium dokumentációs könyvtárában ül össze a magyarság, szűk körben, egy-egy előadás, kiállítás kapcsán, ezenkívül az Inter-Art Alapítvány nyújt lehetőséget. Szantmárnémetiben a román tollforgatóknak évek óta elismert irodalmi kávéházuk van, itt néha magyar könyveket is bemutatnak. Az 1991-ben alakult csíkszerdai Tilos kávéház kulturális rendezvényeknek ad helyet, a lapok általában Tilos irodalmi kávéházként emlegetik. György Attila társtulajdonos író szerint jelenleg ez az egyetlen ilyen jellegű hely Csík környékén. Kolozsváron a Bulgakov irodalmi kávéház társtulajdonosa Orbán János Dénes, József Attila-díjas költő lehetőséget ad könyvek bemutatására. A kávéház a kezdetektől fogva galériaként is működött. Kolozsváron az Insomnia kávéháznak vannak hasonló próbálkozásai, ők a kortárs művészeti megnyilvánulások bemutatását szorgalmazzák. Annak idején a Korunk folyóirat szerkesztőségében próbáltunk egy helyet létrehozni, de úgy tűnt, nincs rá igény. Most szeretnének létrehozni egyet a Kolozsvár Társaságnál, főtéri helyiségükben, jelezte Kántor Lajos. Bukarestben nincs olyan irodalmi kávéház, ahol magyar nyelvű irodalmi felolvasóesteket, író-olvasó találkozókat szerveznének, mondta Katona Réka, a Bukaresti Magyar Diákszövetség elnöke. Irodalmi kávéház nem működik Temesváron sem, de művészkocsma igen: a Papillon a Képzőművészeti Kar hallgatóinak törzshelye. Besztercén jelenleg a Magyar Házban tartanak irodalmi rendezvényeket. A magyar könyv viszont hiányzik a boltokból, a könyvkereskedők szerint a gyerekkönyvek, esetleg atlaszokon és szótárakon kívül nincs igény magyar könyvekre. /Kultúrüzletág vagy misszió? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2007. december 5.
Egy hónap leforgása alatt nyolc Kolozs megyei településen tizenöt szerző részvételével szervezett író-olvasó találkozókat az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) közösen az Alternatíva Egyesülettel. A legtöbb faluban az utolsó néhány évben nem járt magyar író vagy költő. A tucatnyi szerzőt – köztük Egyed Emesét, Király Lászlót, Orbán János Dénest, Karácsonyi Zsoltot és másokat – Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke mutatta be a közönségnek. /Burus János Botond: Városhatárt átlépő irodalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2007. december 10.
Meglepetéssel köszöntötték Kolozsváron a nyolcvanéves Fodor Sándort. Több mint hetvenen – Fodor Sándor író barátai, irodalmi pályatársai, közéleti személyiségek – találtak a napokban Kolozsváron szokatlan szövegű meghívót levelezőládájukban. „Kérjük, ezt a meghívást tartsa titokban, meglepetésnek szánjuk!” A meglepetést az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) készítette elő a Communitas Alapítvány segítségével. A Toldi vendéglőbe belépő írót hetvenen köszöntötték. Orbán János Dénes költő, az E-MIL elnöke köszöntötte az írót. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyvezető alelnöke emléklapot nyújtott át neki. /Burus János Botond: Ünnep titokban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./
2007. december 10.
Író-olvasó találkozót tartott az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kolozsvári Alternatíva Egyesület november 9-én Magyarlónán, illetve november 9-én Tordaszentlászlón. A rendezvényeken felolvastak: Farkas Wellmann Endre, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, Molnos Lajos, Muszka Sándor és Orbán János Dénes. ÍRÓK AZ 1956-OS FORRADALOMBAN címmel a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatából válogatott kiállítás nyílt meg november 9-én Kolozsváron a Korunk Galériában. /Hírek. = Helikon (Kolozsvár), dec. 10./
2007. december 14.
A Szabédi-estek keretén belül december 12-én az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, Orbán János Dénes és ügyvezető elnöke, Király Zoltán beszélt az írószövetségről az érdeklődőknek. Orbán János Dénes elmondta: az írószövetségeknek általában érdekvédelmi szervezeteknek kellene lenniük, de túl sok ilyen jellegű esetük még nem volt. Ezért az E-MIL-nek ez csak egy képletes funkciója. Inkább rendezvényszervezéssel és a tagok népszerűsítésével foglalkoznak. Az E-MIL-nek kilenc országból vannak tagjai, ebből 35-40 aktív tag. Kötő József az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke szerint az E-MIL-nek iskolát teremtő jellege van. 2001-ben, a hargitafürdői írótáborban alakult meg az E-MIL, akkor 21-en írták alá az alakuló ülés jegyzőkönyvét. A most hét végén megszervezett E-MIL gálára, amelyre Brassóban kerül sor, kilenc díjat fognak átadni, valamint Márkus Barbarossa János is felajánlott egy 1000 eurós díjat. Ezen kívül néhány éve 500 lejes Pelenka díjat is átadnak, azoknak a szerzőknek, akiknek családjában éppen gyerek született abban az évben. Idén tíz ilyen szerző is van. /D. I. : E-MIL bemutatkozó a Szabédi-esten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2007. december 14.
Két évvel ezelőtt jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában, az önkormányzat támogatásával a Kolozsváron alkotó kortárs költők kétnyelvű antológiája, Pohárnyi fény – Un pahar cu lumina címmel. Ennek folytatásaként az irodalomkedvelők a kolozsvári prózaírók kétnyelvű antológiáját vehetik kézbe, amelyet A világ nélkülem – Lumea fara mine címmel adott ki a Tinivár. A kötetben 59 román és magyar szerző írásai szerepelnek, minden szöveg mindkét nyelven olvasható. Díjakat is kiosztottak a kötetismertetőn, a kötet legjobbnak ítélt magyar novelláinak szerzői, és az ezzel együtt járó – jelképes – Kós Károly prózadíjnak tulajdonosai Király László és Orbán János Dénes. /F. I. : Kolozsvári prózaírók kétnyelvű antológiája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2008. január 3.
Az év végén az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy Székelyudvarhelyen tartott hármas könyvbemutatót. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) és az ERGO-Erdélyi Gondolat Egyesület szervezte könyvbemutatón Lőrincz György író, az EMIA elnöke üdvözölte a közönséget, ezután pedig rögtön színre lépett a debütáns, Bálint Tamás (Irodalmi Jelen – Méhes György-debütdíj). A pap leánya, birtokostul (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek) című kötetét Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke mutatta be. Nagy Koppány Zsolt tetszést aratott a limerikekkel. Murányi Sándor Olivér Felnyomták szentnek (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek) című novelláskötét bemutatták, továbbá sikere volt a kézdivásárhelyi Muszka Sándor Mi nem lóg ha áll (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek, Irodalmi Jelen) című munkájának, ez próza és vers egyben, illetve két részben. /Barabás Blanka: Csak Az nem elég. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 3./
2008. január 3.
Kevesen mondhatják el magukról a fiatal írók közül, hogy kötet összeállítására kérte föl őket a Magvető. Nagy Koppány Zsolt ezek közt szerepel, akinek legújabb könyvét karácsony környékén mutatták be Székelyudvarhelyen a Kalapos kávézóban. A „Nagyapám tudott repülni” című novelláskötet több év munkásságának terméke, derült ki az Orbán János Dénes moderálta beszélgetésből. /Kudelász Nóbel: Novelláskötetet mutattak be. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 3./
2008. január 4.
Három szerző, Bálint Tamás, Murányi Sándor Olivér és Muszka Sándor új kötetét mutatta be az óév végén Székelyudvarhelyen három rangos irodalmár, Orbán János Dénes, Nagy Koppány Zsolt és Sántha Attila, mindannyian a transzközépnek becézett erdélyi irodalmi hullám képviselői. Bálint Tamás első verskötetét, Murányi Sándor Olivér második, ezúttal prózakötetét, valamint Muszka Sándor szintén második, versekkel elegyített prózakötetét Sántha Attila kérdésekkel, OJD csípős-humoros kommentárral, NKZS pedig tréfás-ironikus versekkel (limerick) körítve ajánlotta az olvasóknak a Gondűző étteremben. Az esten harsogott a derű, villogtak a szólelemények. Az estről tudósítva Fábián Lajos megjegyezte: a transzközép irányzattal polgárjogot nyert az erdélyi magyar irodalomban a szexualitás összes devianciájával együtt, de ugyanezzel polgárjogot nyert a közönségesség, a nyelvi durvaság is. Ezek az írók, sztárok példaképek jó néhány irodalomkedvelő tinédzser számára, de Fábián nem szívesen engedné el a diákokat ilyen hangvételű könyvbemutatóra. /Fábián Lajos: Na meg a bemutató! = Polgári Élet (Székelyudvarhely), jan. 4./
2008. április 9.
Kolozsváron a Puck Bábszínház magyar társulata április 10-én bemutatja Fodor Sándor Csipike című meseregényét, a szerző színpadi változata alapján, Varga Ibolya rendezésében, Venczel Péter zenéjével. A bábszínház műsoron tartja Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című darabját, valamint Orbán János Dénes Búbocskáját. /Csipike a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2008. április 14.
Sajtóközleményben fejezné ki nemtetszését az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a könyvkiadásra pénzt megítélő kuratóriumok felállása és eljárása ellen, miszerint a kuratóriumi tagok a kiadók igazgatói, így a pályázati pénzeket maguk között osztják el. A sajtóközlemény szükségességét szavazták meg az E-MIL ez évi közgyűlésén. A liga elnöke, Orbán János Dénes a tavalyi évi beszámoló kapcsán kijelentette, anyagilag nem panaszkodhat a szervezet, ugyanis a 2008-as évet nem kellett üres kasszával kezdenie. Jövőbeni terveik egyike, hogy közhasznú társasággá válva és több megyében is alegységeket létrehozva, az Irodalmat a vidéknek elnevezésű projektjüket megvalósítsák. /Elégedetlen az E-MIL. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2008. május 19.
Felolvasásokkal tarkított esten mutatkozott be az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) május 16-án Budapesten, a Magyar Írószövetség klubjában. A 2002 februárjában Kolozsváron létrehozott E-MIL elnökén, Orbán János Dénesen kívül a klubban jelen volt az ügyvezető elnök Király Zoltán, valamint Farkas Wellmann Endre és Ármos Lóránd is, akik a szövetség megalakulásáról, a kezdeti nehézségekről, a Kolozsvár és Nagyvárad között mutatkozott ellentétről, tagok kilépéséről, a szövetség tevékenységéről meséltek a közönségnek. Orbán János Dénes fontos eredménynek nevezte, hogy a ligát az erdélyi magyar irodalom legreprezentatívabb intézményeként tartják számon, illetve hogy a szervezet a Romániai Írók Szövetségét két évvel megelőzve nyert fölvételt az Európai Írók Kongresszusába. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Az E-MIL pesti estje. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2008. június 11.
Sikeres évadot tudhat maga mögött a kolozsvári Puck Bábszínház, ugyanis kilenc bemutatón vannak túl – jelentette be Mona Chirila igazgató. Az évad elején mutatták be Orbán János Dénes Búbocska című meséjének dramatizált változatát, Varga Ibolya rendezésében. A bábszínház magyar és román társulata az elmúlt évadban több nemzetközi fesztiválon is sikerrel szerepelt, felléptek többek között Nagyszebenben, Szatmárnémetiben, és több fontos díjat kaptak. /Papp Zsuzsa: Évadzáró a kolozsvári bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
2008. szeptember 4.
Októbertől négyoldalas ajánlóvá zsugorodik a legnagyobb példányszámban megjelenő, eddig harminckét oldalas magyar irodalmi lap, az Irodalmi Jelen, a Nyugati Jelen napilap melléklete. Orbán János Dénes író, költő, az Irodalmi Jelen szerkesztője bejelentette a lap nyomtatott formájának megszűnését. Böszörményi Zoltán író, költő, üzletember, kiadó- és laptulajdonos azonban a Krónikának cáfolta a hírt: Irodalmi Jelen ezután is lesz, csak októbertől egy négyoldalas irodalmi ajánló jelenik majd meg ezen a néven. Böszörményi kísérletnek szánja ezt az átalakítást. Az Irodalmi Jelen elektronikus változatát fogják továbbfejleszteni, nyomtatásban csak egy négyoldalas melléklet fog megjelenni. A havilap októberben ünnepelné hetedik születésnapját, olyan irodalmi nevek, mint Faludy György és Méhes György halálukig a folyóirat munkatársaiként dolgoztak. Böszörményi Zoltán laptulajdonos, főszerkesztő mellett többek között Szőcs Géza író, költő, Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, az Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője, Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, Elek Tibor magyarországi irodalomtörténész, kritikus, a Bárka című lap szerkesztője szerepelnek az impresszumban. Böszörményi úgy gondolta, olyan munkatársakat tud összegyűjteni, akikkel egy értékes irodalomformáló lapot hoznak létre. Azonban a szerkesztők nem főállásban dolgoztak, hanem mindenki másod- vagy harmadállásban volt jelen. Böszörményi a legnagyobb magyar irodalmi mecénások között számon tartott irodalmár-üzletember. 25-26 millió forint volt a folyóirat éves költségvetése, és ugyanennyi volt a vesztesége, mert a szabad árusításból származó bevétel elment a remitenda visszaszerzésére, ugyanis nem zúzatták be, hanem könyvtárakban és iskolákban osztották szét a megmaradt példányokat. Böszörményi megmarad mecénásnak: működteti az Irodalmi Jelen Könyvek kiadóját, biztosítja a Nyugati Jelen napilap megjelenését, és mint mondta, az átalakult havilap és elektronikus folyóirat is évi 6-7 millió forintot fog felemészteni. Az Irodalmi Jelenben a szerkesztőségi tagok közül Bege Magda marad lapszerkesztőnek, Szőcs Géza próza és versszerkesztőnek, Weiner Sennyey Tibor pedig a fiatalokkal fog foglalkozni. „Nekem ne handabandázzon valaki Esterházyról, Nádas Péterről vagy mit tudom én kiről, hanem a fiatalok írják meg, ki és mi érdekli őket” – mondta a tulajdonos. /Bonczidai Éva: Kísérletnek szánt átalakulás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2008. szeptember 6.
Az anyaország szellemi életének meghatározó egyéniségei voltak azok, akik folyamatosan az utódállamok kisebbségi magyar kultúráját figyelték. Sokatmondó névsort lehetne összeállítani, Görömbei András nevét kiemelve. Mellette és vele együtt többeket is érdemes számon tartani Elek Tibort, akinek erdélyi magyar irodalmi tárgyú tanulmányait és kritikáit erdélyi kiadó jelentette meg /Elek Tibor: Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2008/. Elek Tibor sokoldalú irodalmár, akit kritikusként és irodalomtörténészként csakúgy számon tartanak, mint szerkesztőként és rangos irodalmi-kulturális programok szervezőjeként. Nyíregyházán született 1962-ben, Gyulán él, és a Békéscsabán megjelenő Bárka című irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője. Elek Tibor új kötetét több mint húsz év terméséből válogatta, legkorábbi írása 1985-ből, legfrissebb 2008-ból származik. Több tanulmányban és kritikában foglalkozott Sütő András, Székely János, Bogdán László, Mózes Attila munkásságával, elemezte Ferenczes István, Markó Béla költészetét, bemutatta Kocsis István drámaírói pályáját, és figyelmet szentelt például Sigmond István, Király László, Szőcs Géza, Vida Gábor egy-egy kötetének. Terjedelmes életműinterjút készített az évek során Lászlóffy Aladárral, Szilágyi Istvánnal, Ferenczes Istvánnal, Bogdán Lászlóval, Mózes Attilával és Orbán János Dénessel. Elek Tibor azonos mércét alkalmaz alkotókra, illetve művekre, tartozzanak azok akár az anyaországi irodalomhoz, akár valamely kisebbségihez. /Borcsa János: A kritikus mércéje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
2008. szeptember 9.
Mintegy 14 éve működik a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó, célja ma is a pályakezdő nemzedék, a fiatal irodalom támogatása, fejtette ki Orbán János Dénes költő, prózaíró, a kiadó szerkesztője és igazgatója. Orbán János Dénes 1994 őszén került a könyvkiadóhoz tanácsadói és szerkesztői minőségben, ekkor javasolta az Előretolt Helyőrség folyóirat indítását. 1995 januárjában indult el a folyóirat, a nagy sikerre való tekintettel a könyvsorozat beindítását is javasolta. 1998-ban Orbánt igazgatóvá léptették elő. Leginkább első vagy második kötetes alkotók könyveit adják ki. A kilencvenes évek közepén történt az irodalom berkeiben a generációváltás, egy lázadó, harsány hang jelent meg, az Előretolt Helyőrség-nemzedék. Orbán szerint a merész hangnemet azóta sem sikerült senkinek überelni. Mostanában líraibb hangvételű darabok születnek, Orbán János Dénes nem örül ennek, szerinte az irodalom úgy érdekes, ha folytonosan lázadások és forradalmak zajlanak. Idei első kötetes szerzőik: Jancsó Noémi, Varga Borbála, Varga Melinda. Második kötetet Ármos Lóránd, Pethő Loránd közölt náluk, valamint Farkas Wellmann Endre Válogatott és új versek című kötete is napvilágot fog látni. /Varga Melinda: A nonkonformizmus margója. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
2008. szeptember 22.
A szabadság diszkrét bája: írószervezetek Közép-Európában 1989 előtt és után címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Írószövetség Budapesten, szeptember 19-20-án. Romániából Orbán János Dénes és Mircea Dinescu vett részt a tanácskozáson, rajtuk kívül szlovéniai magyar és szlovén alkotók, egy-egy szlovák és cseh, valamint két lengyel író, és a vendéglátók öt képviselője mondta el véleményét a változásokról. „Többpártrendszerben sem tekinthet el teljesen az irodalom a létező hivatalos vagy félhivatalos irodalompolitikáktól – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke. – Főleg akkor nem, ha ezek ürügyén hol a nemzeti hagyományokat, sajátosságokat gúnyolják, hol a piac mindenhatóságára hivatkoznak művészeti kérdésekben. ” Szerinte normális személyiségek nem létezhetnek különböző közösségeik és azok történelme, kulturális hagyományaik nélkül. Vasy úgy fogalmazott: az irodalom a közösség emlékezete, mindennapi élete, lelkiismerete, az igazság keresője. A rendszerváltás előtti időszakról szólva hangsúlyozta: a diktatúrákban a hatalommal szemben mindig létezett az igazi irodalom ellenállása, önvédő irodalompolitikája: az írók műveikben és az irodalmi életben rendre a diktatúra határait feszegették, réseket ütöttek a bástyákon, áthatoltak a vasfüggönyön. Kitért arra is, hogy korunkban különböző okok miatt sorvad az anyanyelvi kultúra. Következetes és céltudatos oktatás- és kulturális politikára van szükség. A Kolozsvárott élő Orbán János Dénes költő a Román Írószövetség működéséről beszélt. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) elnökeként Orbán kiemelte: a széthúzó csoportosulások, esetenként szembenálló vélemények ellenére nem alakult ellenszervezet. Így az EMIL egységesen reprezentálja a jelentős hagyományokkal rendelkező erdélyi magyar irodalmat. Az erdélyinél sokkal kisebb, mintegy 15 ezres szlovéniai magyar közösség irodalmi életéről hozott hírt a Lendváról érkezett Bence Lajos költő. Elmondta, hogy szlovéniai magyar irodalomról az 1970-es évek óta beszélhetünk. „Csak romlik nálunk a magyar nyelv, de fennmaradt. Ez részben az irodalomnak is köszönhető. Jóleső érzéssel mondhatom, hogy Szlovéniában az elmúlt három évtizedben megjelent 100 magyar nyelvű kötet közösséget is teremtett. A mi kis irodalmunk utat tört magának” – mondta Bence Lajos. Mircea Dinescu bukaresti költő a rendszerváltás előtti romániai írószövetségi életről olvasta fel anekdotáit. Túlélési technikáról, csordában élésről, kórusban énekelt szövegekről beszélt. Megemlítette: a diktatúra évei alatt is születtek remekművek Romániában. Az 1989 után létrejött művészeti szövetségekről nem kívánt beszélni. Mindössze annyit jegyzett meg, öniróniával: „Egy 1990-ben létrejött irodalmi szövetség első elnöke, mondhatjuk úgyis, páciense voltam. Két év után aztán meggyógyultam, és lemondtam. Hasonló tisztséget majd csak a másvilágon vállalok”. Lengyelországból Bohdan Zadura, a lengyel költészet kiemelkedő alakja, a tekintélyes Twórczosc című varsói irodalmi folyóirat főszerkesztője szintén a múltat ecsetelte. Megjegyezte, hogy a Lengyel Írószövetség bizonyos szempontokból akkor a szabadság oázisának is bizonyult. Jelenleg nem csökkent az érdeklődés az irodalom iránt. /Bajai Ernő: Irodalom a szabadság piacán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./
2008. szeptember 30.
Csekély érdeklődés övezte a budapesti Parnasszus folyóirat kolozsvári bemutatkozását. Szeptember 27-én csak néhányan gyűltek össze a Bulgakov kávéházban meghallgatni a meghívottak felolvasóestjét. Orbán János Dénes E-MIL elnök, Bulgakov-tulajdonos után Turczi István, a Parnasszus alapító szerkesztője tisztázta: „Nem irodalmi, hanem költészeti folyóirat vagyunk”, majd hozzáfűzte: azt kérdezték tőlük, miért csinálnak költészeti folyóiratot egy olyan világban, ahol senkit nem érdekel a költészet? 1995-ben történt az alapítás, akkor 500 példánnyal indultak, azóta 1500-ra ugrott a példányszám. Negyedévenként jelennek meg, 2000 óta pedig Parnasszus-könyvek címmel könyvkiadással is foglalkoznak. /(köllő): Érdektelen Parnasszus-est. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2008. november 4.
November 5-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában bemutatják a Kincses Képeskönyv sorozat második darabját. A kötet Marosvásárhely történetét és fejlődését meséli el tizenkét színes fejezetben nem csak gyerekek számára; a kiadványt Zágoni Balázs meseíró és Jánosi Andrea illusztrátor jegyzik. A történelmi hitelességért pedig öt fiatal marosvásárhelyi történész és művészettörténész vállalja a felelősséget. Karácsonyi István, Lázok Klára, Orbán János, Novák Zoltán és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója kutatták és gyűjtötték össze a városra vonatkozó adatokat és dokumentumokat. /Kincses Képeskönyv – bemutató. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
2008. november 22.
November 20-án Eckstein-Kovács Péter szenátor volt a kolozsvári Bulgakov kávéház vendége. A házigazda Orbán János Dénes költő, a kávézó tulajdonosa elmondta: fennállásának hat és fél éve alatt a Bulgakov eddig nem volt politikai rendezvény helyszíne, ez az első olyan alkalom, amikor hivatalos keretek között politikai témákról beszélnek. Orbán úgy véli: az RMDSZ programja mindeddig nem jutott el megfelelő módon az egyetemistákhoz. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnökének jelenléte révén szó esett a két magyar párt országos és megyei viszonyáról is. Kolozs megyében mondhatni baráti kapcsolat uralkodik az RMDSZ és az MPP között, ami országos szinten nem mondható el. Orbán János Dénes ezért Szász Jenőt tette felelőssé, tetűnek nevezve a székelyföldi politikust. /Szenátor a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2008. november 28.
Markó Béla József Attila-díjas költő volt november 26-án Kolozsváron, a Bulgakov Kávéház irodalmi estjének vendége. Orbán János Dénes költő, a rendezvény házigazdája és a Bulgakov Kávéház tulajdonosa faggatta költői pályájáról az RMDSZ szövetségi elnökét. Markó egyetemi hallgatóként 1971 és 1973 között a Gál Gábor Irodalmi Kör diákelnöke volt. A Gál Gábor Kör tagjai péntek esténként találkoztak egymással, ilyen alkalmakkor 60–80 személy gyűlt össze, de arra is volt példa, hogy száznál is többen voltak jelen, verseket szavaltak, vitáztak, neves személyiségeket hívtak meg. Markó 1976-tól az Igaz Szó belső munkatársa, 1990-től a Látó címmel újjáalakult folyóirat főszerkesztője volt. Az est végén Markó felolvasta a Költők koszorúja című szonettkoszorúját. /Ferencz Zsolt: Emlékezés a költői pálya állomásaira. Irodalmi est Markó Bélával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2008. december 2.
A kortárs irodalmat népszerűsítő programja keretében Zilahon tartott író-olvasó találkozót Erdélyi Magyar Írók Ligája. Benő Attila, Király Zoltán, Orbán János Dénes, Farkas Wellmann Endre és Gáll Attila, költő öt műveit ismerhették meg a szilágysági diákok. A nagyobb erdélyi városokban nem ritkák az író-olvasó találkozók, vidéken, a kisvárosokban-nagyközségekben az elmúlt két évtizedben legfeljebb elvétve, ha megfordult egy-egy író. Ezért az E-MIL kidolgozta az Irodalmat a vidéknek programot, amelynek célja, hogy mindenhova, főként a szórványvidékekre eljuttassa a kortárs magyar irodalmat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Eurotrans Alapítvány támogatásával tavaly huszonöt írót-költő vehetett részt a kilenc Kolozsvár-környéki településen megszervezett író-olvasó találkozókon, idén pedig Fehér-, Máramaros- és Szilágy-megyei turnékat terveznek, tájékoztatott Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke. A „költők is használhatnak minden kifejezést, baj csak akkor van, ha valaki öncélúan ír obszcén szavakat, hogy felhívja magára a figyelmet” – magyarázta Orbán János Dénes író, költő, az E-MIL elnöke. /Bonczidai Éva: A jó vers legalább egy embernek tetszik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./
2008. december 8.
Vitatott módon jutott magyarországi támogatáshoz egy Markó Béláról készülő portréfilm. Ezt ugyanis a Nyugat 100. évfordulója alkalmából meghirdetett Országos Rádió és Televízió Testület /ORTT/-pályázat keretéből támogatták. A dokumentumfilm Markó Bélát, a költőt mutatja be. A produkciót várhatóan a Duna Tv tűzi majd műsorára, mondta a film producere, a Szentendrén élő Nagy Gábor. Az erdélyi macska című produkció azért került az érdeklődés középpontjába, mert magyarországi sajtóforrások szerint a film készítői politikai mérlegelés nyomán jutottak az ORTT támogatásához. A testületben működő döntési mechanizmusokról a Magyar Narancs hetilap közölt terjedelmes írást szeptemberben, példaként a Markó-film támogatásának a történetét említve. A cikkíró felidézte, hogy az ORTT élére márciusban került Majtényi László megválasztásakor azt ígérte, megszünteti a testület döntéshozatalának túlzott átpolitizáltságát. Ezért a Nyugat-pályázat bírálóbizottságának az élére is – a korábbi hagyományoktól eltérően – nem egy hozzá közel álló személyt nevezett ki, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetéből kért a témában jártas szakértőt. Így lett Angyalosi Gergely irodalomtörténész a bizottság elnöke. Angyalosi elmondta, a Markó-portré nyilvánvalóan ellenkezett a pályázat szellemiségével, de a meglehetősen pontatlan pályázati kiírás miatt nehéz lett volna kizárni. A közleményben ugyanis az állt: az ORTT „pályázati felhívást bocsátott ki a Nyugat megjelenésének 100. évfordulója alkalmából tévés portréműsorok készítésének támogatására. ” „Nem szerencsés pártpolitikai kötődésű személyeket támogatni – nyilatkozta Angyalosi – még akkor se, ha nekem magával Markóval nincs bajom. ” A bizottság többsége úgy vélte, Markó valamilyen módon kapcsolódik a Nyugat hagyományához. „Valamilyen módon persze nincs olyan író, aki ne kapcsolódna” – állapította meg Angyalosi. Mind a bírálóbizottság elnöke, mind Majtényi László ORTT-elnök a Markó-film támogatása ellen érvelt, a testületek mégis a film támogatásáról döntöttek. A filmben Markó Béla maga mond el részleteket Az erdélyi macska című esszékötetéből. Az erdélyi macska elkészítését hárommillió forinttal támogatta az ORTT testület. /Gazda Árpád: Markó és a Nyugat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./ Erdélyben is vitát váltott ki a költészet és a politika választási összekapcsolása. A Transindex portálon Selyem Zsuzsa kifogásolta, hogy négy nappal a választások előtt szerveztek Kolozsváron Markó Béla költői estet. A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom előadótanára úgy vélte, az RMDSZ elnökével a választási kampány hajrájában a politikáról: oktatási reformról, felsőoktatásról, kultúrpolitikáról, annak modernizációjáról kellene beszélgetni. Az est szervezője, Orbán János Dénes válaszában arra utalt, hogy fontos a politikummal való együttműködés. „Ha nincs mozgás a fiatal irodalmi prérin, én vagyok a felelős, ha nincsenek kötetek, én vagyok a felelős. Ehhez pedig segítség kell” – tárta fel motivációit az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. /Vers és politika. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2008. december 9.
Lakatos Mihály íróval, aki az 1990-ben színre lépő Serény Múmia fiatal erdélyi írócsoportosulás alapító tagjai közé tartozott, Orbán János Dénes költő beszélgetett december 8-án Kolozsváron a Bulgakov kávéházban az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Magyar Írók Ligája által hagyományosan megrendezett évzáró irodalmi fesztivál első estjén. A székelyudvarhelyi születésű, jelenleg Magyarországon élő Lakatos Mihálynak eddig négy kötete jelent meg, két novelláskötete mellett kipróbálta magát a gyermekirodalomban, és könyv formájában lehet kézbe venni drámáit is. Lakatos jelenleg Magyarországon határon túli magyar kulturális ügyekkel foglalkozó főtanácsosként dolgozik az Oktatási- és Kulturális Minisztériumban, ahol többek között a határon túli magyar könyvkiadásért is felelős. /R. Kiss Kornélia: Vidám irodalmi est a Bulgakovban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
