Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 604 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 601-604
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pomogáts Béla

1999. október 1.

Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szeptember 29-én nyitotta meg kapuit Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. A táborba négy szomszédos országból érkeztek küldöttek. Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, Szlovákiából a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Közösség, Ukrajnából a Hallgatói Önkormányzat, Jugoszláviából pedig a Vajdasági Ifjúsági Fórum és a Vajdasági Magyar Diákszövetség vesz részt a rendezvényen. A politizáló fiatalok együtt keresnek válaszokat a Közép- és Kelet-Európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitotta meg. Az előadók között szerepel Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Balogh András egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, dr. Tabajdi Csaba képviselő, Várady Tibor, a Közép-Európai Egyetem professzora, Bodor Pál, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész, Komlós Attila református lelkész. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1999. december 6.

A negyed százada elhunyt íróra, Zilahy Lajosra emlékezett szülővárosa, Nagyszalonta magyarsága. December 4-én az Arany János Művelődési Egyesület tudományos ülésszakon idézte fel az író munkásságát. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Kötő József államtitkár és Indig Ottó irodalomtörténész tartott előadást. Bemutatták Dánielisz Endre helytörténész új könyvét: "E város minden messzeségen át ragyog", ebben Zilahy Lajos munkáiból, gondolataiból adott válogatást. Dec. 5-én volt a szoboravató. Tódor Albert polgármester emlékeztetett: "Szégyenkezve kell elmondanunk, hogy vannak ma is olyanok, akik ellenszegülnek a szobor felállításának, de örömmel tölt el, hogy népesebb azok tábora, akik támogatják kezdeményezésünket." Nagyszalontán áll már Kossuth, Arany és Sinka, s mától Zilahy szobra, hangzott el a szobor leleplezésénél. /Pálfy Török László: Szalontai szoboravatás advent szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./ . Zilahy Lajos 1948-ban hagyta el az országot és távozott az Amerikai Egyesült Államokba. 1891-ben Nagyszalontán született és 25 évvel ezelőtt hunyt el Jugoszláviában. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. December 2-án megtörtént az újratemetés, az urna átkerült a Nemzeti Panteonba. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere tíztagú küldöttség élén vett részt a gyászszertartáson, amelyen beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Dánielisz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész. A megemlékezés december 4-5-én a szülővárosban, Nagyszalontán folytatódik. Zilahy szobrát a magyarországi Túrkeve alapítványa ajándékozta testvérvárosának, Nagyszalontának. /S. Muzsnay Magda: Zilahy Lajos hazatérése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Zilahy Lajos /1891. márc. 27. - 1974. dec. 1./

2000. május 22.

Máj. 19- től máj. 21-ig tartott Szatmárnémetiben a Páskándi Géza emlékünnepség. Páskándi Géza 1995. május 19-én hunyt el. Halálát követően Szatmárnémetiben létrejött a Páskándi Géza Baráti Társaság, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban Páskándi Géza dokumentációs központ van. A halála óta eltelt öt esztendő alatt három megemlékezésre került sor és két tudományos ülésszakra, a legutóbbira máj. 20-án. - Máj. 19-én Szatmárnémetiben elhangzott Szugyiczky István színművész Páskándi Géza alkotásaiból álló műsora. Máj. 20-án a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Páskándi Géza Baráti Társaság közös rendezvényeként tartották meg a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Géza életművét bemutató és elemző irodalmi tanácskozást. Tizenkét előadás, értekezés hangzott el. Az előadók között volt Görömbei András irodalomtörténész, Kovács Ferenc, színházi rendező, Bertha Zoltán debreceni egyetemi docens, Láng Gusztáv irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész és Vári Attila író, filmrendező. Este Szatmárhegyen folytatódott az ünnepség, a szülőház helyén álló épület falán helyezték el a kegyelet virágait. /Máriás József: Megemlékezés Páskándi Géza halála 5. évfordulóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./ Pomogáts Béla mondott beszédet Páskándi mellszobrának megkoszorúzásakor, a Kölcsey Kollégiumban, ahol egykor a költő is tanult. Az ünnepségen ott volt Szakonyi Károly író, a Páskándi Alapítvány kuratóriumának elnöke is. /(Sike Lajos): Pomogáts Béla a szatmári Páskándi-ünnepségeken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2000. május 24.

A következő Anyanyelvi Konferencia aug. 10-15-e között Marosvásárhely lesz. A napokban Pomogáts Béla, a Társaság elnöke a város vendége volt, aki Sütő Andrással, Virág Györggyel, a Maros Megyei Tanács alelnökével és Fodor Imre polgármesterrel, no meg a helyi szervezőkkel találkozott. Az Anyanyelvi Konferenciát (melyből később kinőtt A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) nagy küzdelmek árán az 1960-as években Lőrincze Lajos jeles nyelvész alapította. Célkitűzése mindig az volt, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság anyanyelvi és kulturális identitását segítse őrizni, ápolni és fejleszteni. Az elmúlt harminc esztendő során az egyes Anyanyelvi Konferenciák az összmagyarság szellemi életének kiemelkedő mérföldkövei voltak: 1970-ben Budapesten és Debrecenben, 1974-ben Szombathelyen, 1977-ben Budapesten, 1981-ben Pécsett, 1985-ben Veszprémben, 1989-ben Esztergomban és 1966-ban Egerben tartották meg a találkozókat. Az Anyanyelvi Konferencia időszaki tanácskozásokat, oktatási-, kulturális, gyermek- és ifjúsági táborokat, tanfolyamokat szervez, foglalkozik még a diákcsere mozgalommal, a pedagógusok, könyvtárosok, levéltárosok, újságírók és más szakemberek képzésével, akik elsősorban a nemzeti kultúra fenntartását és továbbadását tekintik céljuknak. Ezenkívül könyvkiadással is foglalkozik és negyedévenként megjelenteti a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. Az Anyanyelvi Konferencia a világ minden részében élő magyarság lelki és szellemi egységének a helyreállítását tekinti feladatának. /Máthé Éva: Mit kell tudni az Anyanyelvi Konferenciáról? Őrizni, ápolni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2000. május 29.

Nyolcadik alkalommal tartották meg Kolozsváron, május 26-27-én a Szabédi-napokat. Az összejövetel szervezői az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége, a Korunk-stúdió valamint az RMDSZ ügyvezető elnöksége voltak. A tudományos ülés témája: Tanári személyiségjegyek, minőségi követelmények az egyetemi oktatásban. Az előadók: Lászlóffy Aladár, Péntek János, Pomogáts Béla, Poszler György, F. Ferenci Rita, Kása Zoltán, a BBTE prorektora, Bernáth László, Kötő József tanügyi államtitkár, Juhász Tamás teológiai professzor és Tverdota György. A megjelentek koszorúztak a Szabédi emlékháznál, majd Szabédi László sírjánál, a Házsongárdi temetőben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29. - 1731. sz./

2000. június 9.

Közös nyilatkozat elfogadásával zárult jún. 7-én a magyar írók világtalálkozója Keszthelyen, a Festetics-kastélyban. A magyar irodalom az ezredfordulón címmel megtartott írótalálkozó 110 résztvevőjének közös nyilatkozata többek között leszögezi: a magyar irodalom az elmúlt évtizedben sajnálatosan sokat veszített közéleti súlyából és befolyásából. Az irodalmi életet a politika hatására megosztó szekértáborok viaskodása és az írótársadalom belső szolidaritásának hiánya jellemez, mindez megnehezíti a közös érdekek érvényesítését. Az írók szerint a kormányzatnak is többet kell tennie, hogy javuljanak a határok fölött egységét építő magyar irodalom és az irodalmi intézményrendszer működési feltételei, és a hagyományok szellemében erősödjék az irodalom megbecsülése, befolyása. /Magyar írók világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke kifejtette: a magyar irodalom politikai szekértáborok szerinti széttagoltsága egészségtelen, az elszegényedő írótársadalmat megosztó jelenség. Monostori Imre, az Új Forrás főszerkesztője vitaindítójában úgy vélte: a '90-es évektől ismét ideologikus kritikai szemlélet nehezedett az irodalomra, s tartani lehet egy "új irodalmi kánon" kikényszerítésétől, a szellemi beszűküléstől, az ismét megjelent "érték- és irányadó körök" miatt. Felhívta a figyelmet: a XX. századi szépirodalom olvasottsága 17 százalékkal csak a harmadik helyen áll messze a szakirodalom mögött. Mindössze 3 százalékos a modern magyar szépirodalom és 2 százalékos a verseskötetek olvasottsága. /Magyar írók világtalálkozója Keszthelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2000. augusztus 11.

A Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke által vezetett A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága az idén először rendezi meg Magyarország határain kívül - Marosvásárhelyen - a sorban kilencedik Anyanyelvi Konferenciát. Aug. 11-én a Kultúrpalotában megkezdődött a nagyszabású, négynapos rendezvény, melyre az Egyesült Állomokból és sok más államból, főként az anyaországból, valamint Erdélyből több mint kétszáz vendég érkezett a városba. A megnyitón a résztvevőket a Pomogáts Béla üdvözli. Előzetes tervek szerint köszöntő beszédet mond Sütő András író. Az előadók között van Szarka László magyarországi történész; Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor; Papp László mérnök, aki az USA-ból érkezett. A korreferátumok szerzői: Nagy Károly (USA), Komlós Attila (a Konferencia ügyvezető elnöke), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Gömöri György (Nagy Britannia), Tverdota György (Magyarország), Várdy Béla (USA), Gál Sándor (Szlovákia - Kassa), Galambos Ferenc Iréneusz (Ausztria). Aug. 12-én a Konferencia szekcióülésekben folytatja munkálatait. Témák: anyanyelv - mint emberi jog, a szekciót Bodó Barna szociológus vezeti. Az egyházi szekció, hungarológiai szekció, könyvkiadási szekció, irodalmi szekció, kulturális és egyesületi szekció, pedagógiai szekció, sajtó szekció keretében várhatóan gyümölcsöző vita alakul majd ki. A résztvevők aug. 13-án székelyföldi kirándulást tesznek, felkeresik a gyergyószárhegyi kastélyt, a korondi fazekasvásárt, és az erdélyi kultúra több más helyszínét, például az egykori Helikon találkozók otthonát, a marosvécsi Kemény-kastélyt. Aug. 14-én a Konferencia tisztújítással zárul. Még el sem kezdődött a konferencia, a helyi román sajtóban máris heves támadás érte azt és főként elnökét, Pomogáts Bélát. A Recurs című lap szerint egyáltalán nem tesz jót a város hangulatának, hogy a korábbi etnikumközi feszültségek helyszínén rendezik a tanácskozást. /Máthé Éva: IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2000. augusztus 14.

Aug. 11-én kezdődött Marosvásárhelyen a IX. Anyanyelvi Konferencia. Pomogáts Béla, a konferenciát működtető A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az itt, Erdélyben élő románoknak, magyaroknak sajátos és közös kulturális értékeinkkel együtt kell bekerülniük a közös Európába. Fodor Imre alpolgármester, kinek Pomogáts Béla köszönetet mondott, hiszen hónapokon át szívós munkával járult hozzá a Konferencia megszervezéséhez, sikeréhez - emlékeztetett Marosvásárhely dicső múltjára, kevésbé dicsőséges jelenére és reményre okot adó perspektíváira. Visy Zsolt, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára magyar kormány céljaként az egyetemes, az anyaországi és a határon túli, magyar jellegű kultúrkincs megőrzését jelölte meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszéde után Sütő András nyitotta meg a konferenciát. Kifejtette: ″Bölcseleti gondolat, hogy az ember a saját halálát nem élheti át, de anyanyelvének halálát igen. Átélheti a Mezőségen, Csángóföldön, s a magyar diaszpóra földrészein. Átélheti, miközben az agónia fájdalma, a riadalmak lenyomata örökre megmarad benne.″ Előadást tartott Balogh András egyetemi tanár, az MTA Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága vezetője, Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Péntek János kolozsvári professzor, Papp László, az USA-ban élő mérnök. Másnap szekciókban zajlottak a konferencia munkálatai, aug. 13-án pedig székelyföldi kirándulás szerepelt a programban. Aug. 14-én lesz a tisztújítás. /Máthé Éva: Mozaikkockák a IX. Anyanyelvi Konferenciáról. ″Hogy és mint szolgál a kedves anyanyelve?″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Aug. 13-án az Anyanyelvi Konferencia kétszász tagú küldöttsége ellátogatott a marosvécsi kastély kertjébe, és ott megkoszorúzták báró Kemény János, a Helikon nagyvonalú házigazdája, és Wass Albert, a Helikon-társaság egyik tagja sírhantját. A Helikon-találkozók tizedik évfordulóján, 1935-ben Kuncz Aladár, a Helikon-mozgalom atyja emlékére hatalmas malomkőből kifaragott kőasztalnál Gálfalvi György író, majd Pomogáts Béla méltatta a marosvécsi találkozók jelentőségét, megtermékenyítő szerepét. /(Máthé Éva): IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Együtt Európába - ezzel a címmel nyitotta meg kapuit a IX. Anyanyelvi Konferencia. Nem a vereségről, a győzelemről szeretnék beszélni a harmadik évezred küszöbén - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szétszaggatott magyarságnak van egy mindennél erősebb védőernyője, az anyanyelv, amely nem szakadt dialektusokra, amelynek nem volt szüksége, hogy külön irodalmi nyelvet alakítson ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./

2000. augusztus 16.

Aug. 14-én Marosvásárhelyen befejeződött a IX. Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának közgyűlése. Pomogáts Béla leköszönő elnök kifejtette, hogy az egyetemes magyarság szolidaritásának erősítését, illetve a szórványban élő magyarság támogatását tekintették eddig is fő céljaiknak, és ezután is erre összpontosítanak. Megőrizték pártsemlegességüket. A Társaság több kormánytámogatást kapott, mint korábban, ezért ingatlant vásárolhatott Budapesten, ahol új székházat rendezett be a Rákóczi úton. Pomogáts Béla elmondta, idén az uniós csatlakozásról volt szó, arról, hogy ez milyen gondokat okozhat a magyar nemzet egységesülése szempontjából, ha országaink nem egy időben válnak az unió tagjaivá. Pomogáts aggodalmát fejezte ki a magyar nyelv romlásával kapcsolatban, főként a televízióműsorok nyelvezetének elsekélyesedése aggasztja. A mostani tanácskozáson a szekciókban olyan jó javaslatok születtek, melyek közül egyeseket az Országgyűlés elé terjesztenek, és törvényjavaslat is lehet belőlük. A következő öt évre szintén Pomogáts Béla lesz az elnök és Komlós Attila az ügyvezető elnök. Heves vita előzte meg a négy társelnök megválasztását. A szavazás eredményeként nem került be a vezetőségbe Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, helyette Péntek János professzor lett a romániai társelnök. A másik három társelnök: Nagy Károly az USA-ból, Fazekas Tiborc Németországból és Gál Sándor Szlovákiából. Az elnökség további tagjai: Balázs Géza - Magyarország, Dupka György - Ukrajna, Gömöri György - Anglia. /(Máthé Éva): Véget ért a IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2000. augusztus 16.

Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2000. augusztus 28.

Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2000. október 4.

Okt. 2-án Székelyudvarhelyen Nyugati magyarok a magyarság egészéért címmel tartott előadást Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület meghívásának eleget tett írót Katona Ádám köszöntötte. Pomogáts Béla Márai Sándor 1954-ben megjelent Halotti beszéd című versét olvasta fel. Számokkal érzékeltette az elvándorlók arányát Magyarországról, illetve Erdélyből, elmondta, hogy nagy hányaduk elvész a magyarság számára. Előadásában kitért Wass Albert munkásságára is. /Bálint Rozália: Pomogáts Béla Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

2000. november 24.

Az Erdélyi Szövetség, a Magyar Írószövetség és a Rákóczi Szövetség aggódással, vegyes várakozással tekint a hét végén esedékes romániai parlamenti és elnökválasztás elé. Közös levelükben leszögezték: fontosnak tartják, hogy a választások eredményeképpen olyan kormány jöjjön létre Romániában, amely elkötelezett a demokratikus intézményrendszer fenntartása és továbbfejlesztése mellett, és konkrét lépéseket tesz az erdélyi magyarság kollektív jogainak érvényesítése érdekében. Amennyiben nem élnek a választás lehetőségével a magyarok, azzal a magyarság megfosztaná magát a világ érdeklődésétől, amely egy jelentéktelen létszámú közösség ügyét nem fogja az európai csatlakozási tárgyalások során felvállalni és fontos kérdésként kezelni. Ezért a három szervezet felhívott minden magyar nemzetiségű választópolgárt, hogy feltétlenül vegyen részt a választásokon. Az aláírók: Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke; Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke; dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. /Sokan tekintenek aggodalommal a romániai választások elé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2001. január 16.

A múlt hét végén Szerencsen Dialógusok - 2001 címmel megrendezett nemzetközi régiós konferencián dr. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke kifejtette, hogy még mindig nem eléggé kezdeményező a határon túli magyarság, bátortalanul s a szükségesnél visszafogottabban él azokkal a lehetőségekkel, melyeket az európai változás felkínál. A konferencián, amelyen több kormányzati hivatal és civil szervezet képviseltette magát az anyaországból és még több kulturális és érdekvédelmi szervezet, illetve alapítvány és önkormányzat a határon túli magyarságot, húsznál több előadás hangzott el. Beszédet mondott Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és az Írószövetség elnöke, C.Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Varga György kassai főkonzul, Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója, Zachariás István, Rozsnyó polgármestere, dr. Máthé László, a kassai magyar közművelődés jeles irányítója, Dupka György ungvári író, Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Kerékgyártó István, a tállyai közép-európai művésztelep vezetője, és sokan mások. /(Sike Lajos): "A határon túli magyarság lassan követi az európai változásokat!″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2001. január 26.

Szerencsen tartották meg a Dialógusok 2001, régiók, kultúra, kapcsolatok című konferenciát, melyen anyaországi és a határon túli magyarok, köztük ismert közéleti személyiségek, a kulturális élet vezetői, polgármesterek, civil szervezetek képviselői, újságírók és mások találkoztak. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és az Írószövetség elnöke azzal kezdte, hogy az állam túl sok mindenbe beavatkozik, és elvárja, hogy az értelmiségiek elkötelezzék magukat a hatalomnak. Úgy vélte: ha az állam mind jobban leadja a kulturális kapcsolatok építését a civil szervezeteknek, akkor az jobban segíti majd a határon túli magyarságot is. Dr. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint: ″A határon túli magyarság csak lassan követi az európai változásokat.″ Vannak régiók, jelentős magyarlakta vidékek, ahonnan még nem kértek vagy alig kértek támogatást az Illyés Alapítványtól. Ez az alapítvány sok területen segített, a szovátai Teleki Oktatási Központtól a felvidéki Magyar Házak létrehozásáig, a beregszászi tanárképző főiskolától a Nagyváradon ősszel átadott Illyés Gyula nevét viselő könyvüzletig. C. Tóth János /Határon Túli Magyarok Hivatala/ kifejtette, hogy az anyaországnak és ezen belül az általa képviselt hivatalnak a jövőben méginkább elsődleges feladata lesz az oktatás támogatása, hisz a határon túli magyarságnak még a rendszerváltás után tíz évvel is csak fele annyi értelmisége van (számarányosan), mint a többségi lakosságnak. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója beszámolt sokrétű működésükről, ebben szerepel a határ menti gazdasági együttműködéstől a kulturális értékek megőrzésén át az etnikai problémák kezelése is. A Kárpátok Alapítványnak négy országban, köztük Romániában van kirendeltsége, tevékenységi területe mintegy 15 milliós lakosságot érinthet. Évi költségvetése 400-500 millió forint, mégsem tolakodnak a pályázók. /Sike Lajos: Dialógusok 2001 - Szerencs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. február 3.

A kisebbségek beolvasztásában vagy kiűzetésében érdekelt szomszédos hatalmak a mai napig állandó lépéselőnyben vannak az anyaországgal és a kisebbségi magyar szervezetekkel szemben, állapította meg Harrach Gábor. Nem csoda, hogy magyar településstratégiáról is csak négy hónapja, Marosvásárhely magyar polgármesterének választási veresége óta kezdtek beszélni, miközben a román, jugoszláv s az (akkor még) csehszlovák hatalom már nyolc évtizede hozzálátott a magyar többségű városok kulturális és etnikai arculatának átalakításához, román, szlovák és szerb városokká formálva például az addig tipikusan magyar Kolozsvárt, Kassát és Újvidéket. "Nincs településstratégiánk" - vallotta be tíz évvel az RMDSZ megalakulása után, elnökségének nyolcadik évében Markó Béla, természetesen bármiféle személyi konzekvencia levonása nélkül. A megmaradás érdekében az általános érvényű követelések - teljes körű anyanyelvű oktatás, kétnyelvűség, decentralizáció stb. - mellett városonként és régiónként különböző, lokális stratégiákat is meg kell fogalmazni. Az utódállamokban egyre inkább azé lesz az igazi hatalom, aki a gazdasági, kulturális és szellemi élet központjaiban, a nagyvárosokban szerez pozíciókat. Harrach emlékeztetett: Erdélyben az impériumváltás előtt nem létezett egyetlen román többségű nagyváros sem, mivel a románság nagy része falvakban, kistelepüléseken élt. Erdély lakosságának ekkor ötvennégy százaléka volt román, harminchárom százaléka magyar, és hat százaléka német. Az utódállamok gyors ütemben növelni kezdték saját népességük arányát az addig magyarok és németek által lakott városokban. Ez azonban nem járt együtt a klasszikus városi civilizációs értékek elsajátításával az újonnan telepítettek részéről. Ellenkezőleg: a gyakran elmaradott vidékekről érkezett, az urbanizált életformától idegen normákat meghonosító tömegek az őslakossággal szembeni idegengyűlölet, a legprimitívebb nacionalizmus bázisává váltak. Noha a betelepítésekben, kiűzetésekben, sőt a városok történelmének utólagos kisajátításában (vagyis meghamisításában) az utódállamok mindegyike jeleskedett, a nagyvárosok magyartalanításának legkövetkezetesebb példáját Románia mutatta be. A Ceausescu-féle nemzeti kommunizmus az addig kivétel nélkül magyar vagy német városokat mind külsejükben, mind szellemiségüket tekintve a balkáni nívóra süllyesztette. A diktátor bukása ugyan lehetetlenné tette a nagy lakótelepépítések, a tömeges betelepítések folytatását, ám a felszínre törő, a nagyvárosi magyarság mindennapjait megkeserítő nacionalizmus, a katonai és rendőri állomány ma is tartó növelése a székely megyékben, valamint a leplezetten folyó, alapítványi vagy egyházi háttérrel fedezett, de az állam által vagy jóváhagyásával irányított akciók - mint például a Cserehát-ügy néven elhíresült, a mai napig terebélyesedő betelepítési botrány Székelyudvarhelyen - azt mutatják, hogy a román térhódítás kiteljesítése az erdélyi városokban egyik első számú stratégiai célkitűzése a mindenkori bukaresti hatalomnak, így a jelenleginek is - állapíthatta meg találóan Harrach Gábor. - Pomogáts Béla Erdélyi magyar városok című munkájában pontokba szedte az elrománosítás jól kidolgozott menetrendjét. Ennek eredményeként az egykor nyolcvanöt százalékban magyarlakta Kolozsvárt ma már csak húsz százalékban, a valamikor színmagyar Nagyváradot pedig csupán harminc százalékban lakják magyarok - s amelynek ismeretében az RMDSZ-nek a mai napig "nincs településstratégiája". A román államnak már nyolcvan éve van. /Harrach Gábor: Az utolsó végvár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2001. február 26.

Febr. 23-án Kolozsváron ünnepi műsorral köszöntötték a 75 éve megalapított Korunk folyóiratot. Kántor Lajos főszerkesztő után Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, a lap egykori belső munkatársa, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke mondott beszédet./Ördög I. Béla: Korunk-emlékest Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2001. március 30.

A Román Rádió és a Kolozsvári Rádió szervezésében márc. 29-én Kolozsváron megnyílt a hatvan könyvkiadó, tanintézmény, könyv- és lapterjesztő, folyóirat, multimédiás cég termékeit felvonultató II. Gaudeamus nemzetközi könyvvásár. Gazdag választékkal van jelen három kolozsvári magyar nyelvű kiadó, a Kriterion, a Komp Press és a T3 kiadó közös standja. Géczi Róbert, a Kriterion szerkesztő-menedzsere elmondta: több újdonsággal lepték meg a piacot. Ezek: Éger Veronika: Székely János történelmi drámái, Pomogáts Béla: Kuncz Aladár, Fodor Sándor: Tizenegyedik üveg, Jókai Mór: A legvitézebb huszár, Jósika Miklós: Abafi, valamint román fordításban Kornai János Az átalakulás kikövezetlen útja című gazdasági kötet. /Ö. I. B.: Megnyílt a II. Gaudeamus nemzetközi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. április 7.

Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya vezetője összegezte a magyarországi könyvtámogatások szerepét, rendszerét, ezzel reagált a Krónikában korábban megjelent cikkekre. Az előzményekről adott számot Dávid Gyula tanulmányában /A romániai magyar könyvkiadás egy új évezred határán, in: Romániai magyar évkönyv 2000., Szórvány Alapítvány, Temesvár, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000/. 1989-ben 7 kiadónál jelentek meg magyar nyelvű címek, 1992-1993 fordulóján már 63 olyan állami vagy magánkiadót tartottak számon, amelyek könyvet adtak ki magyar nyelven. A romániai/erdélyi magyar könyvkiadás szempontjából leglényegesebb újdonság a magyar állami támogatás megjelenése volt. E feladatok felelőse 1990-1998 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1998 után pedig az újonnan alakult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. 1992-2000 között a magyarországi költségvetési források mai értéken számolva több mint kétmilliárd forinttal segítették a szomszédos országok magyar könyvkiadásának újjáalakulását. Ennek az összegnek kb. 45-50 százaléka mindig Erdélynek jutott. E forrásból Romániában 1997-ben 32 kiadó 136 könyvcímét, 1998-ban 33 kiadó 124 könyvcímét, 1999-ben 27 kiadó 108 könyvcímét és 2000-ben 34 kiadó 119 magyar nyelven megjelenő kiadványát támogatták. A támogatások elosztása nyilvános, és mindenki számára hozzáférhető pályázati rendszerben történik. Az alkuratóriumok javaslatait minden évben egy szakmai testület zsűrizi Budapesten. A szakmaiság nagyfokú biztosítása végett e testületben jelen van a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Pomogáts Béla, Cholnoky Győző kisebbségkutató szociológus, dr. Ilia Mihály szegedi irodalomtörténész professzor, Borbándi Gyula író és természetesen a kultusztárca szakmai apparátusa. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a határon túli könyvkiadók számára megnyitotta a sikeres pályázás lehetőségét, olyan költségvetési forrásokból, melyeket addig nem vehettek igénybe. Így kaphatott támogatást jó néhány erdélyi könyvkiadó arra, hogy magyar és nem magyar szerzők műveit németre vagy angolra fordíttathassa, és megjelentethesse, hogy ezekkel a kiadványokkal jelen lehessen az 1999. évi Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron, ahol Magyarország díszvendég volt. 1999-ben a tárca millenniumi könyvkiadási pályázatán a határon túli könyvkiadók 20,5 millió Ft (ebből az erdélyiek 15 millió Ft) támogatást nyertek. A tárca megalakulása óta lehetővé tette, hogy a határon túli könyvkiadók és alkotók részt vehessenek a Nemzeti Kulturális Alapprogram Irodalmi és Könyv Szakmai Kollégiumának meghirdetett pályázatain. Ebből a forrásból a 2000. évben a romániai könyvkiadók és alkotók közel 11 millió Ft támogatásban részesültek. A Krónika hasábjain a támogatás módját vitató Láng Zsolt 360 ezer Ft alkotói támogatásban részesült ebből a forrásból. A minisztérium a minőségi könyvkiadás érdekében az elmúlt két évben összesen 50 alkotói ösztöndíjat (ebből 20-at erdélyieknek) biztosított határon túli történészeknek, néprajzkutatóknak, vallástörténészeknek, szépíróknak stb. Az ösztöndíjanként 250 ezer Ft évi támogatás az alkotói munka külső feltételeinek javítását célozta meg. 2001-ben az adható ösztöndíjak számát 25-ről 40-re emelték. - A határon túli könyvkiadás magyarországi költségvetési forrásokból történő támogatási rendszere az elkövetkezendő időszakban is nélkülözhetetlen marad. E támogatás eredményeként teremtődött meg az erdélyi magyar könyvkiadók ma már differenciálódott rendszere, közössége. E támogatások nélkül ma nem beszélhetnénk a Mentor, a Polis, a Pro-Print vagy a Pallas-Akadémia kiadókról. - Kovács András Ferenc Csipkébűl tekert gúzs című könyvének kiadását a minisztérium 1999-ben 158 E Ft-tal támogatta. Furcsa, hogy Káli Király István, a könyvet megjelentető Mentor Kiadó igazgatója ezt az információt a Krónika olvasóival nem közölte. /Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője: A számok önmagukért beszélnek. Gondolatok a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli magyar könyvkiadás támogatásának stratégiájáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

2001. április 19.

Németh László születésének századik évfordulóján koszorúzást és megemlékezést tartottak ápr. 18-án Budapesten, az író Farkasréti temetőben lévő sírjánál. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a Németh László-i életmű a XX. század egyik legjelentékenyebb magyar dokumentuma, hiszen magába sűrítette mindazokat a tapasztalatokat, felismeréseket, mindazokat a gondokat és reményeket, amelyeket a mozgalmas és drámai évszázad hozott. Németh László valóban egy nemzeti közösség életének és sorsának enciklopédiáját alkotta meg, történelmi tragédiáját dolgozta fel. /Németh László-centenárium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2001. április 20.

Nagykárolyban jártak az Erdélyi Napló szerkesztői. Eszemecserét szerettek volna folytatni olvasóikkal, akik azonban távolmaradtak, mindössze 13-an jöttek össze. Egyik közülünk Báthori Gyula gencsi református lelkész volt, aki a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt partiumi szervezetének alelnöke. Azt szerette volna elérni, hogy a sajtó, elsősorban az Erdélyi Napló, biztosítson több teret pártja véleményének, közleményeinek. Dénes László főszerkesztő sietett leszögezni: a "sajtót ilyen célokra nem lehet felhasználni". Dénes László főszerkesztő kifejtette: Erdélyi Napló Nagyváradon megjelenő polgári hetilap rövidesen 500. lapszámát nyomja, és az eseményt méltóan akarja megünnepelni. Szándékuk a nyár közeledtével amolyan kóberes szekérrel erdélyi körútra indulni, aminek során főleg a kisebb településeket keresik fel, a születendő riportokból pedig könyvet kiadni. Elárulta azt, hogy lapja fiatal munkatársainak fizetése 1,1 millió lej, de az idősebbek sincsenek túlfizetve. Az Erdélyi Napló külmunkatársainak egyáltalán nem tud fizetni, mert nincs reklámbevétele, mint a fővárosi elektronikus médiának. Emiatt magyarországi szerzőktől vesz át inkább cikkeket, mert azok szerzői nem követelőznek. Pomogáts Béla például soha nem kért honort... Dénes László leszögezte: Erdélyben nincs olyan újság, amely önmagában nyereséges lenne. Egyetlen kivétel a Szatmári Friss Újság, ami Veress István főszerkesztőnek köszönhető. A magyar lapok példányszáma hónapról hónapra csökken, mert a papír egyre drágább, a nyomdát fizetni kell. Mégis van olyan napilap (a Krónikára utalt), hogy sokkal többet nyomtat, mint amit el tud adni. Tízezerből alig háromezret, a többi a nyakán marad. Emiatt 25 ezer dollár a havi vesztesége. Ezzel szemben az Erdélyi Napló nem pocsékol. Csak annyit nyomtat ki, amennyit el tud adni. A 4000 példányból alig 10-20 havonta a remitenda. Értesülései szerint legutóbb az Illyés Közalapítvány csak a Romániai Magyar Szó és egyes megyei újságok között 20 millió forintot osztott szét. /Nagy Ágnes: Pomogáts Béla nem kér honoráriumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ A Romániai Magyar Szó szerkesztőségi megjegyzést fűzött a cikkhez: nem részesültek a húszmillióból, amit az Illyés Közalapítvány állítólag utoljára elosztott. - Ehhez hozzátehető: a Romániai Magyar Szó éles ellentétben áll az Erdélyi Naplóval.

2001. április 28.

Ápr. 27-én kezdődött Nagybányán Németh László centenáriumi ünnepség-sorozatra. Az első napon a Németh László Gimnázium diákszínjátszói díszelőadást tartottak: az író életművéből. Ápr. 28-án kolozsvári újságíró szakos egyetemi hallgatók mutatnak be ünnepi összeállítást. Április 29- én az óvárosi református templomban lesz a záróünnepség "Üzenet a XXI századnak" címmel. Előadók: dr. Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke, dr. Németh Csilla, az író leánya, dr. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Cseke Péter egyetemi tanár, valamint Máriás József szatmárnémeti újságíró, Németh- kutató. /Németh László-napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2001. május 3.

Nagybányán Németh László centenáriumi ünnepség-sorozatot rendeztek. Ápr. 27-én a Németh László Gimnázium diákszínjátszói az író életművéből - versekből, nagybányai vonatkozású levélrészletekből olvastak fel. Ápr. 28-án a sarkadi gimnazisták léptek fel, majd kolozsvári újságíró szakos egyetemi hallgatók Németh Lászlóról írott tanulmányokat ismertettek. Ápr. 29-én több személyiség, szaktekintély emlékezett meg az író életéről, munkásságáról: dr. Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke, dr. Németh Csilla, az író leánya, dr. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Cseke Péter egyetemi tanár, valamint Máriás József szatmárnémeti újságíró. /(Farkas E. Zoltán): Németh László-napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2001. május 7.

Máj. 7-én kezdődik a kolozsvári könyvkiadók seregszemléje. A magyar kiadók közül a Kriterion, a Polis és a Kalota lesz jelen. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője az általa gondozott Erdélyi klasszikusaink és kortársaink sorozatban megjelent köteteket ismerteti (Éger Veronika: Székely János történelmi drámái; Pomogáts Béla: Kuncz Aladár), Jakab Márta, a Kriterion szerkesztője pedig Jósika Miklós Abafiját és Makkai Sándor Sárga vihar című történelmi regényét. Fodor Sándor író Bimbi tábornok és A tizenegyedik üveg köteteiről beszél, majd dedikál is. A kiadó legújabb, román nyelvre fordított könyveit (Kornai János: A változás kikövezetlen útja, Gergely András: Magyarország története, Miskolczy Ambrus: A brassói román levantei kereskedőpolgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780-1860), Bibó István és Szűcs Jenő: Kelet és Nyugat között) Ovidiu Pecican történész mutatja be. /T. Bense Erika: Legújabb kiadványaikat mutatják be. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2001. május 10.

Máj. 11-12-én a hargitafürdői Ózon szállodában - a Hargita megyei tanács, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont és a Székelyföld c. csíkszeredai folyóirat szervezésében - erdélyi magyar írók, költők tanácskozásra gyűlnek össze. A rendezvény címe: Irodalom az utódállamokban. Az előrejelzések szerint jelen lesz több (sok esetben innen elszármazott) magyarországi író, anyaországi kritikusok, irodalomtörténészek társaságában (így pl. Ágoston Vilmos, Mezey Katalin, Oláh János, Szávai Géza, Szigeti Lajos Sándor, Bányai János, Martos Gábor, Pomogáts Béla, Bodor Ádám). A belföldi meghívottak között lesz többek között: Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Bálint Tibor, Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Király László, Páll Lajos, Ferencz Imre, Egyed Péter, Mózes Attila, Vida Gábor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Láng Zsolt, Bölöni Domokos, Ferenczes István, Bíró Béla, Fábián Ernő, Domokos Géza, Bogdán László, Borcsa János, Gál Éva Emese, valamint könykiadók (közülük néhányan írói minőségükben is): Kozma Mária, Tőzsér József, Káli Király István. A fiatal romániai magyar író- és költőnemzedék is képviselteti magát (pl. Balázs Imre József, Demény Péter, Papp Sándor Zsigmond, Gergely Edit, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Sántha Attila). /Erdélyi Magyar Írók Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2001. május 12.

Máj. 11-én a hargitafürdői Ózon szállóban közel hetven magyar író, költő vesz részt az erdélyi írótalálkozón. Hasonló találkozókra 1980-ban, 1990-ben, majd 2000-ben Szárhegyen került sor. Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke kitért arra, hogy az elmúlt években a szerzők munkái igen kis példányszámban jelentek meg. Példaként: a jelenlegi körülmények között egy verseskötet 500-600 példányban jelenik meg, más irodalmi alkotások csupán 1000 példányban és évente csak egy-két olyan szerző van, aki több ezres példányszámról beszélhet. A magyar irodalom egységéről beszélve kijelentette: a magyar irodalomban nincs Trianon. Ma igen fontos, hogy az erdélyi írók is megkapják helyüket érdekeik érvényesítése érdekében, ezért azt tartja fontosnak, hogy az erdélyiek is tagjai legyenek a Magyar Írószövetségnek. /(Daczó Dénes): A magyar irodalomban nincs Trianon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Martos Gábor előadását (Van-e erdélyi magyar irodalom, s ha van, kell-e legyen?) Bogdán László esszéje követte az erdélyi magyar irodalom önszerveződési szelleméről. Balázs Imre József a magyarországi és erdélyi posztmodern és a különböző generációk között vont párhuzamot, Sánta Attila pedig az olvasó becserkészéséről és meghódításáról beszélt Molnár Vilmos és György Attila prózája kapcsán. Az értekezéseket szemhatártágító eszmecsere követte; délután pedig Borcsa János és Szigeti Lajos Sándor előadása következett. /A magyar irodalomban nincs Trianon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2001. május 14.

Május 12-én az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében második alkalommal rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Kriza János országos balladamondó-versenyt. A marosvásárhelyi, szatmárnémeti, kézdivásárhelyi, négyfalusi, baróti és sepsiszentgyörgyi tanulók előadását négytagú zsűri értékelte. A díjkiosztás után Pomogáts Béla a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke előadásában hangsúlyozta: az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyar irodalom ugyan regionálisnak számít, de a magyar irodalom része. A határok nem jelentik a magyar irodalom feldarabolását - fejtette ki. /Balladamondó-verseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2001. május 14.

Május 19-20-án hatodszor rendezik meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat. A mostani rendezvény fő címe: Kis nemzetek és nemzetiségek a harmadik évezred Európájában. A meghívott előadók között van Kósáné Kovács Magda /MSZP/ országgyűlési képviselő, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Eckstein Kovács Péter szenátor, Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára, Fedinec Csilla ukrajnai tudományos kutató, Issekutz Sarolta örmény kisebbségi kutató, Varga Attila parlamenti képviselő, Kelemen László burgenlandi közgazdász, Halmos Sándor, a debreceni zsidó hitközség vezetője és mások. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény szervezésének irányítója jelezte, hogy most lesz a Kárpát-medencei magyar közművelődési ernyőszervezetek első közös programegyeztetése. ük. Három nagy személyiség születésnapjának egybeesése (Jakabffy, Dsida Jenő, Páskándi Géza) alkalmat ad arra, hogy még színesebb legyen a program és minden vendég tehessen egy szál virágot Szatmárnémeti nagy fiainak emlékhelyéhez. Dsida Jenő szobránál már csütörtökön tisztelegnek a Kölcsey Líceum diákjai. /Hatodszor is Jakabffy Napok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2001. május 15.

Hargitafürdőn gyűlt össze a romániai magyar írótársadalom színe-java. A mintegy 70-75 (a meghívott kb. 150-ből) résztvevővel lezajlott eszmecserét a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztősége szervezte, a Hargita Megyei Tanáccsal és a Gyergyószárhegyi Alkotótáborral együtt. Az írók többsége úgy vélte: főként a szociális juttatások miatt benn kell maradniuk a Romániai Írószövetségben, továbbá az alapítványt kompetens kuratórium által eredményesen kell működtetni. Végül semmiféle konkrét határozat nem született. Gálfalvi György szerint a "kibeszélés terápiája" történt. Kovács András Ferenc értelmetlennek minősítette az egész találkozót, mondván: haza kell menni és verset, novellát, regényt írni. Végül Gálfalvi György visszaadta értekezletvezetői mandátumát. Azt viszont megígérték: közleményt állítanak össze, és azt eljuttatják a sajtóhoz. /Máthé Éva: "Kibeszéléses terápia volt" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Pomogáts Béla elmondta, annak semmi akadálya, hogy az erdélyi magyar írók a Magyar Írószövetség keretén belül találják meg az önszerveződés lehetőségét, írószövetségi tagozat működhet bármelyik erdélyi városban. Mindezek mellett azt tanácsolta, hogy a romániai írószövetségi tagságról sem kell lemondani, hiszen ennek nem csupán anyagi következményei lehetnek, de azért is, mert hasznos és méltányos lenne fenntartani az intézményesített kapcsolatokat magyar és román írók között. Az erdélyi magyar írók nagy része tagja mind a magyarországi, mind a romániai írószövetségnek, ráadásul a székelyudvarhelyi székhelyű Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány létrehozói is. /Hetven író tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Az erdélyi magyar írók hargitafürdői tanácskozásukról /máj. 10-12./ közleményt adtak ki. A résztvevők úgy döntöttek, hogy a jövő évi írótalálkozóig képviseletüket az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány látja el. Az alapítvány mellett egy kolozsvári programiroda működik. - Az erdélyi magyar írók találkozóit rendszeresítik. /Az erdélyi magyar írók hargitafürdői tanácskozásának közleménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Papp Sándor Zsigmond sommásan elutasított minden fajta írói szerveztet, örömmel üdvözölte, hogy Hargitafürdőn az írók nem alapítottak újabb "sóhivatalt" (Erdélyi Magyar Írószövetség), hanem a meglévő alapítvánnyal megelégedtek. Szerinte az alapítósdi idejétmúlt, a szervezetalapítás az igazi alkotók életében pótcselekvés. Papp Sándor Zsigmond elégnek tartja hogy két szövetség tagjai lehetnek, a Magyar és a Román Írószövetségé. /Papp Sándor Zsigmond: Gittegyletek alkonya. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

2001. május 15.

Híres szülöttére, Németh László íróra emlékezett születésének századik évfordulóján, április 27-29. között a szülőváros, Nagybánya magyarsága. A rendezvénysorozat a színházban kezdődött, ahol a Németh László Gimnázium diákjai emlékeztek iskolájuk névadójára, majd Vlaicu Zsuzsa /az új igazgatónő/ köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szabó Zsolt egyetemi tanár, a kolozsvári Művelődés főszerkesztője mutatta be a vendégeket, a Babes-Bolyai Tudományegyetem másod- és harmadéves, újságíró szakos hallgatóinak egy csoportját, akik az író munkásságát részleteiben elemző dolgozatokat olvastak fel a diákokból és tanárokból álló hallgatóság előtt. Ápr. 29-én, vasárnapi ünnepi istentiszteletre a református nagytemplomban került sor, ahol a gyermek Németh Lászlót annak idején megkeresztelték. Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke, valamint Németh Csilla, az író egyik lánya kapott szót, majd előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Cseke Péter, a BBTE tanára és Máriás József szatmárnémeti újságíró, az író életművének kutatója és avatott ismerője. A megjelentek megkoszorúzták a templom előcsarnokában az 1991-ben állított emléktáblát. /Németh László-centenárium. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 601-604




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998