|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 191 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 181-191 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Blaga, Vasile 2010. június 24.Tudományosan is alátámasztható egy székely régió létrehozásaSemmiképp nem etnikai alapú intézkedésként kellene történjen a romániai régiók adminisztrációs, illetve területi felosztása, hangsúlyozta Tánczos Barna fejlesztési államtitkár azon a parlamenti szemináriumon, amelynek fő témája a románi fejlesztési régiók árszervezése volt. „A régió átszervezések szempontjából az RMDSZ úttörő szerepet vállalt, és több éve próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi romániai régiók nem felelnek meg az Unió régiókra vonatkozó előírásainak” – fogalmazott az államtitkár. Elmondta, a 1059/2003/CE direktíva értelmében a régiókat földrajzi, társadalmi, gazdasági, történelmi, illetve kulturális kritériumok alapján kell meghatározni, s ennek megfelelően, a szövetség, és a szakemberek is egy tudományos alapú régió átszervezést javasolnak, amely alátámasztaná azt a verziót, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy régióba szervezhetőek. „Egyértelmű, hogy a szakmai, tudományos kritériumok alapján olyan régiók is létrejönnek, ahol a magyarok számaránya jelentős vagy többségi lesz. Nyílván a lakossági kritériumot sem hagyjuk figyelmen kívül, egyébként ez is a direktíva része, de úgy gondoljuk, hogy ez egy rugalmasan kezelhető kritérium, főleg ha figyelembe vesszük, hogy sok Uniós állam rendelkezik 400-600 ezres lakosságú régiókkal” – magyarázta Tánczos Barna a tegnapi tanácskozáson, amelyen Emil Boc miniszterelnök, valamint Vasile Blaga belügyminiszter is részt vett. A Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára kifejtette, a régiók homogenitása, illetve gazdasági fejlesztése szempontjából alapvető feltétel a jelenlegi helyzetet mihamarabb orvosolni, s így megfékezni azt is, hogy az erősebb, jobb fejlesztési kapacitással, nagyobb erőforrásokkal rendelkező megyék továbbra is mágnesként vonják el az Uniós forrásokat a kevésbé fejlett területektől. erdon.ro 2010. július 7.Létezése óta először (Székely Nemzeti Tanács)2003-as létrejötte óta először történt meg, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot az autonómia megteremtésében — számolt be legutóbbi magyarországi látogatása fő eredményéről sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, az SZNT elnöke. A múlt héten Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes fogadta az SZNT háromtagú küldöttségét, mely az elnök mellett Tulit Attila és Árus Zsolt vezetőségi tagból állt, és megerősítette, hogy az új magyar kormány támogatja az SZNT törekvéseit. Szavainak külön súlyt ad, hogy Semjén Zsolt a nemzetpolitikai ügyek felelőse az új kormányban. Izsák Balázs kiemelte, hogy a magyar állam új viszonyulása következtében elhárulnak az eddigi akadályok, melyekbe az EU és az Európa Tanács fórumain ütköztek, ezeken ugyanis az SZNT fellépéseit mindig annak fényében is megítélik, mennyire áll mögöttük a magyar állam. Izsák úgy véli, a román—magyar alapszerződésbe beleillik, amit Semjén az SZNT és az új kormány közötti partnerségről mondott, a kisebbségi jogvédelem ugyanis államközi kérdés, miként tágabb nemzetközi dimenziója is van. A mostani tárgyaláson a felek jegyzéket állítottak össze a megbeszélésre ajánlott kérdésekről, ezek megvitatására a következő találkozókon kerül sor, a látogatás tehát egyeztetéssorozatot nyit meg. Kérdésre Izsák Balázs elmondta, a Máért feltámasztását támogatják, munkájában részt kívánnak venni. A Vasile Blaga belügyminiszterhez intézett nyílt levelében szóvá tett rendőrségi túlkapásokra adott gyakorlati válasz reménye szerint az lesz, hogy a székely zászló kitűzését nem fogják ezentúl büntetni, s hogy a rendfenntartó szervek nem az elnyomás eszközeiként fognak működni. Az autonómia-népszavazások ügyét az SZNT nem tekinti lezártnak, az egyes helységekben azokat törvénytelennek nyilvánító törvényszéki ítéletek ellen európai fórumokhoz fognak fellebbezni. Lévén politikai ügyről szó, nem az Emberjogi Bíróság illetékes benne, ezért az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé terjesztik majd a kérdést, memorandumukhoz, amit a kisebbségügyi albizottsághoz nyújtanak be, csatolni fogják a periratokat is. Két évvel korábban az MSZP-kormány nem állt ki ez ügyben az SZNT mellett, ezúttal másra számít. Az elnök beszámolt továbbá arról: Sepsiszentgyörgy polgármesterével elvi egyezségre jutott azt illetően, hogy az autonómiaharcban az önkormányzatokkal közös stratégiát kell kialakítani. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 14.Ilyés Gyula szerint káoszt okoznak a kormány rendelkezéseiKáoszt okoznak a kormánynak a költségvetési kiadások és a közalkalmazottak számának csökkentése érdekében hozott intézkedései – nyilatkozta szerdán Ilyés Gyula. Szatmárnémeti polgármestere azt mondta: a kormány rekordokat dönt a közigazgatással kapcsolatos rendelkezések számával. „Egy idő után már nem érted és másoknak sem tudod megmagyarázni ezeket. Egy csomó rendelkezés teljesen ellentmond a korábbi jogszabályokkal. Teljes a fejetlenség és ezt nem lehet a válság számlájára írni” - mondta Ilyés. A polgármester úgy látja: a kormány több területen is decentralizációba kezdett, amikor ezek alkalmazásába fogtak kezdődött a gazdasági válság, így hozzáadódtak a megszorító intézkedések is. Ilyés következetlenséggel vádolja Sebastian Vlădescu pénzügyminisztert például az oktatási intézmények finanszírozása kapcsán, Vasile Blaga belügyi tárcavezetőről pedig azt állítja, hogy ismeri, de figyelmen kívül hagyja a polgármesteri hivatalok nehézségeit. A városvezető amiatt is felháborodott, hogy a jogszabályok szerint a helyi költségvetésről a pénzügyi igazgatóság is véleményt kell mondjon, majd a prefektusnak is ellenőriznie kell. „A 90-es évek elején sem így működött. Ez a Pénzügyminisztérium aljasságát bizonyítja, amely ellenőrzése alatt akarja tartani a helyi hatóságokat” - mondta Ilyés Gyula. A polgármester ugyanakkor azt állítja, hogy közalkalmazottak számának csökkentése valamint a bércsökkentések feszültséget okoznak az alkalmazott és az intézményvezető között, ami pereskedésekhez vezet. Krónika (Kolozsvár) 2010. augusztus 16.A belügyminiszter lemondását kértékLia Olguţa Vasilescu PSD szenátor kérte Vasile Blaga belügyminiszter sürgős lemondását, amiért nem lépett fel a „szélsőséges magyar szervezetek akciói ellen”, amelyekkel a magyar szimbólumok Hargita és Kovászna megyei terjesztését és a területi autonómiát népszerűsítik. Olguţa Vasilescu ezt szombaton a marosfői nyári egyetemen nyilatkozta, tájékoztatott a Mediafax. A marosfői táborral egyidőben zajló EMI táborra utalva, ahol szombaton Vona Gábor, a Jobbik elnöke arra bíztatta a jelenlévőket, lépjenek fel erőteljesebben a székelyföldi autonómiáért, Olguţa Vasilescu azt mondta: „Vona Gábor, akit még Magyarországon is szélsőségesnek tartanak, szabadon mozog Romániában és igen súlyos kijelentéseket tesz a román államra vonatkozóan. Ami minden képzeletünket felülmúlja, Vona Gábor egy olyan magyar szabadegyetemen vesz részt, amelyet a román állam is támogat.” Olguţa Vasilescu szombaton, több PSD politikussal együtt részt vett a marosfői szabadegyetemen. Itt azt nyilatkozta, hogy a román állam megfeledkezett a határon túli románokról és azokról, akik Kovászna, Hargita és Maros megyében, kisebbségben élnek, és ha nem tesznek lépéseket a Kovászna és Hargita megyei románok védelmében, „eltűnik a térség identitása, ugyanúgy, ahogy sok románé eltűnt a régióban”. Szabadság (Kolozsvár) 2010. augusztus 16.A székelyföldi románok sorsáért aggódtak MarosfőnVasile Blaga belügyminiszter lemondását követelte szombaton Olguţa Vasilescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, amiért az nem lép fel az ellen, hogy „magyar szélsőséges szervezetek” magyar jelképeket használnak Hargita és Kovászna megyében, és a területi autonómiát népszerűsítik. A marosfői összromán nyári egyetemen elhangzott előadásokat a magyarellenesség jellemezte. A marosfői nyári egyetemen, amelynek témáját a határon túl és az országon belül kisebbségben élő román közösségek helyzete képezte, a politikus – aki 2007-ig a Nagy-Románia Párt tagja volt – arról beszélt: a román állam minden hatalmát elveszítette a Székelyföldön. Megengedhetetlen, hogy az utcán sétálva az ember mindenhol magyar és székely zászlókat lásson még a közintézményeken is. Semmilyen reakciót nem látok sem a rendőrség, sem a helyi közigazgatási szervek részéről. Akkor miért fizetjük a belügyminisztert? Hol alszik Blaga? Föl kell ébrednie, és észre kell vennie, mi zajlik ebben a régióban, ahol megszűnt az állam fennhatósága” – hangoztatta Vasilescu. „Elfelejtett” románok A marosfői rendezvénnyel párhuzamosan zajló EMI-táborral kapcsolatosan megjegyezte: Vona Gábor, akit még Magyarországon is szélsőségesnek tartanak, szabadon járhat-kelhet Romániában, és súlyos kijelentéseket fogalmazhat meg a román állam kárára. „Ami a legsúlyosabb, hogy Vona egy olyan nyári egyetemen vesz részt, amelyet a román állam is támogat. Tehát a román állam gyakorlatilag fizet azért, hogy egy szélsőséges, idegengyűlölő, antiszemita személy Romániába jöjjön, és csúfot űzzön a román államból” – fogalmazott Vasilescu. Nem ő volt az egyetlen PSD-s politikus, aki részt vett a marosfői rendezvényen. Vele egyetemben több párttársa is arról beszélt, hogy a román állam megfeledkezett a határon túli, valamint a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románokról. Vasilescu hevesen bírálta Traian Băsescu államfőt, amiért az a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen részt vett, a marosfői román rendezvényre viszont nem fogadta el a meghívást. „Traian Băsescu elment a tusnádfürdői nyári egyetemre, és ott ült fülhallgatóval a fülén a ma élő egyik legszélsőségesebb magyar mellett, akit a PDL szavazataival választottak meg az Európai Parlament alelnökévé. Sajnos a román állam megfeledkezett mind a határon túl, mind az itt élő románokról” – fogalmazott Vasilescu. Elveszített fennhatóság Mircea Duşa, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke megismételte Vasilescu véleményét, miszerint a román állam az elmúlt húsz esztendőben elveszítette fennhatóságát a Székelyföld fölött, és nem tett semmit annak érdekében, hogy az ott élő románok megőrizzék nemzeti önazonosságukat. „Az állam elveszítette itt a befolyását, ezért figyelmeztetek mindenkit: azok, akiket elbocsátanak majd a kormánynak alárendelt intézményekből a költségcsökkentések miatt, a románok lesznek” – vélte Duşa. Vasilescu szerint mindezekért nem a magyarok és nem az RMDSZ a felelős, hanem a román politikusok, amiért elfogadják ezt a helyzetet. Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányok Központjának vezetője szerint az egyik legfőbb gond, amivel a két megyében élő románok szembesülnek az, hogy aki indul valamely tisztség betöltésére rendezett versenyvizsgán, annak ismernie kell a magyar nyelvet. Szintén problémaként határozta meg, hogy a románok szinte jelentéktelen számban vannak jelen a helyi és a megyei önkormányzatokban, valamint azt, hogy a román megnevezéseket és jelképeket kizárják a nyilvános használatból. Ő is a román hatóságokat ostorozta, amiért szemet hunynak a „szélsőséges” magyar szervezetek autonómiapárti erőfeszítései fölött. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az oktatási törvény tervezetének az a cikkelye, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelven tanulhatják a történelmet és a földrajzot, újabb módszer a románok elleni „etnikai tisztogatásra” Hargita, Kovászna és Maros megyében, annak elfogadása pedig kompromisszum volt a PDL részéről, cserében azért, hogy az RMDSZ továbbra is kormányon maradjon. Horia Grama Kovászna megyei PSD-s képviselő szerint a törvény nyomán román nemzetiségű tanárok kerülnek ki az oktatási rendszerből. Ő is stratégiahiánnyal vádolta meg a kormányt a nemzeti ügyekben. Ecaterina Andronescu szenátor, volt PSD-s oktatási miniszter úgy vélte, a székely megyékben élő román diákokkal szemben pozitív diszkriminációt kellene alkalmazni. Mindezt megerősítette Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke is, aki szerint hasonló intézkedések nélkül „eltűnik a térség identitása, ahogy sok vidéken élő román identitása is eltűnt”. Krónika (Kolozsvár) 2010. augusztus 16.Autonómia pró és kontraSzékelyföld autonómiájának kérdésköre határozta meg a hétvége politikai közbeszédét Romániában. Míg az Erdélyi Magyar Ifjak által „Legyen úgy, mint régen volt!” mottó alatt Gyergyószentmiklós mellett megtartott hatodik EMI-táborban az előadók nagy része – köztük Kövér László Országgyűlés-elnök, illetve Vona Gábor Jobbik-elnök – az önrendelkezési törekvések mellett szállt síkra, a szintén Hargita megyei Marosfőn megrendezett román szabadegyetemen a bírálók hangja volt erősebb. Olguţa Vasilescu szociáldemokrata szenátor például Vasile Blaga belügyminiszter lemondását követelte, amiért az nem lép fel az ellen, hogy „magyar szélsőséges szervezetek” magyar jelképeket használnak Hargita és Kovászna megyében, és a területi autonómiát népszerűsítik. EMI-tábor: nemzetpolitikai kérdésekről beszélt Vona és Kövér Akkor valósulhat meg a Székelyföld autonómiája, ha a romániai magyarság vezetői is ezt akarják, és meg is tesznek mindent a cél elérése érdekében – jelentette ki tegnap Kövér László, az Országgyűlés újonnan megválasztott fideszes elnöke a Gyergyószentmiklós mellett zajló EMI-táborban. A politikus mindezt annak kapcsán mondta, hogy egy nappal korábban Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Erdélyi Magyar Ifjak által immár hatodik alkalommal, „Legyen úgy, mint régen volt!” mottóval megrendezett összejövetelen arra buzdította a hallgatóságot, hogy kérjék a magyar kormánytól a székelyföldi autonómiatörekvések támogatását A határon túli magyaroknak nyújtandó szavazati jog kapcsán Kövér László leszögezte, a jelenleg hatályos törvénykezés értelmében csak azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek állandó lakhelyük van Magyarországon, azonban – anélkül hogy részleteket árult volna el – közölte, módosítani kívánják a választójogi törvényt. Kövér László ugyanakkor előadásában bírálta a Jobbikot, mondván, az alakulat tagjai között igen sok a szélsőséges ember, s ha a pártvezetés nem határolódik el tőlük, az komoly gondokhoz vezethet. Az országgyűlési elnök reagált továbbá Vona azon felvetésére, miszerint a Jobbik-elnök szívesen tárgyalóasztalhoz ülne Kövérrel, hogy átbeszéljék a nemzetpolitikai nézeteltéréseiket. Kövér leszögezte, csak olyan vitákba száll be, amelyekből eredmények is születhetnek. A Magyarországon gyakran szélsőségesnek bélyegzett Jobbik első embere szombaton arról beszélt: támogatja a Székelyföld autonómiáját, ám magyar országgyűlési képviselőként ezt nem kezdeményezheti, így az önrendelkezést azoknak kell kérniük, akik a Székelyföldön élnek. Ennek kapcsán arra buzdította hallgatóságát, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnökének vasárnap délutáni előadása közben háromszázan öltözzenek a Székelyföld autonómiáját szorgalmazó pólókba, egyikük pedig kérdezze meg a házelnököt: támogatja-e az autonómiát. „A többit hagyják ránk a magyar parlamentben, nyomást kell gyakorolni a kormányra” – mondta Vona. A politikus a kettős állampolgárság kapcsán arról beszélt: azzal együtt szavazati jogot is biztosítani kell a határon túli magyaroknak, és úgy vélte, ez ügyben is nyomást kell gyakorolni a magyar kormányra. Vona egyúttal bírálta azt a tényt, hogy Magyarországon betiltották a Jobbik által alapított Magyar Gárdát, és úgy vélte, annak továbbra is fenn kell maradnia, mivel azok, akik betiltották, nem látták a jó dolgokat, amelyek a gárdához fűződnek, azt, hogy segített a bajba jutott embereken, például az áradások idején. A politikai előadások mellett a szórakozásra, kikapcsolódásra is bőven akadt egyébként lehetőségük az EMI-tábor résztvevőinek. Az egyik legnagyobb sikert az Edda koncertje aratta, de szintén szép számban buliztak a NemEz, a Beatrice, a Hungarica, a Stratégia, a Kárpátia, az Ismerős Arcok, az Avatar, a Dalriada, a Piramis, a Transylmania, a Depreszszió és a No Sugar zenekarok fellépései alatt is. Ugyanakkor a nyolc tematikus sátorban – Előadósátor, Kézműves sátor, Keskeny út sátor, Szórványért sátor, Film- és borsátor, EMI- és társalgósátor, Művészsátor, valamint Gyereksátor – mindenki megtalálhatta a kedvére valót, de akinek még így is maradt ideje unatkozni, a különféle alternatív programok között válogathatott, sportolhatott, túrázhatott, íjászkodhatott vagy éppen néptáncolhatott. Krónika (Kolozsvár) 2010. szeptember 3.Végrehajtották a kormányátalakítástA Demokrata-Liberális Párt (PD-L) vezető testületének tegnapi ülésén a kormányátalakítás volt a fő napirendi pont. Az már a délutáni órákban kiderült, hogy Sebastian Vlădescu pénzügyi, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Mihai Şeitan munkaügyi és Gabriel Sandu távközlési miniszternek távozniuk kell tisztségükből. Később Adriean Videanu gazdasági miniszter maga kérte hogy távozhasson a kormányból. Videanu azzal indokolta kérését, hogy több ideje legyen a PD-L-vel foglalkozni. Végül Radu Berceanu szállításügyi miniszter is a távozó tárcavezetők közé került. A Boc által megnevezett miniszter-jelöltek a következők: Ion Ariton (gazdaság), Anca Boagiu (szállításügy), Valeriu Tabără (mezőgazdaság), Valerian Vreme (távközlés), Gheorghe Ialomiţean (pénzügy), Ioan Botiş (munkaügy). Emil Boc a reggeli órákban Traian Băsescu államfővel találkozott, majd a párt székhelyén a demokrata-liberális párti vezetőkkel folytatott újabb megbeszéléseket. Ezt követően a Victoria-palotában külön tárgyalt Radu Berceanu közlekedési, Mihail Dumitru mezőgazdasági, Sebastain Vlădescu pénzügyi és Mihai Şeitan munkaügyi miniszterekkel. Ezek után ült össze délután 4 órakor a parlament épületében a PD-L vezető testülete, ahol az előzetes bejelentések szerint véglegesen döntenek a kormányátalakításról. A demokrata-liberális párti politikusok szerdán este határoztak arról, hogy lemondjon-e az egész kabinet, vagy inkább a jelenlegi kormány átalakítását választják. A Gândul című országos napilap szerint csak haton – Elena Udrea, Sever Voinescu, Raluca Turcan, Sulfina Barbu, Zamfir Iorgus és Vasile Gherasim – szavaztak a Boc-kabinet teljes menesztése mellett. Kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök és az államfő között nem volt teljes egyetértés a végrehajtó testület átszervezését illetően. Emil Boc a Primăverii negyedi rezidenciáján kereste fel csütörtökön reggel az államfőt, hogy tudomására hozza a feketelistán lévő miniszterek – Sebastian Vlădescu, Mihai Şeitan, Mihail Dumitru és Gabriel Sandu – nevét tartalmazó jegyzéket, amelyen állítólag egyetlen „nagyágyú” – mint például Vasile Blaga, Adriean Videanu és Radu Berceanu – sem szerepelt. A Hotnews úgy tudja: az államfő a teljes kormányátalakítást tartotta volna a legjobb megoldásnak, egyedül Vasile Blagát és Elena Udreát nem menesztette volna tisztségéből. Hírforrások szerint a miniszterelnök bízik abban, hogy a posztjukon maradó tárcavezetők képesek lesznek lehívni az uniós pénzeket. Traian Băsescu a beszélgetés során állítólag kijelentette: ezek után „leveszi kezét a pártról”, és kollégái azt tehetnek, amit akarnak. Ami az RMDSZ-es miniszterek lecserélését illeti, Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerdán közölte: a kormányfő nem kérte az RMDSZ-es miniszterek leváltását, akik egy belső elemzés szerint jól teljesítettek. „Mi is kielemeztük az RMDSZ-es miniszterek tevékenységét. Az a véleményünk, hogy minisztereink hathatós tevékenységet fejtettek ki, és jól teljesítettek” – mondta Markó Béla, hozzáfűzve: a koalíciós pártoknak saját minisztereik tevékenységét kell kiértékelniük. Szabadság (Kolozsvár) 2010. szeptember 27.Blaga lemondottBár ma reggel, a kormánykoalíció ülésén több RMDSZ-es és PDL-s miniszter is próbálta meggyőzni, vállalja tovább a tárca vezetését, mégis lemondott Vasile Blaga belügyminiszter. Hivatalosan 11 órakor jelentette be becsületbeli lemondását. Elmondta, a belügyminisztérium az egyetlen olyan tárca, amelynek 100%-ban sikerült lehívnmia az EU-s alapokat. Soik pénzről, 600 millió euróról van szó - hangsúlyozta Blaga, majd hozzátette, a Belügyi tárca a legkomolyabb felépítésű intézmény, amelyben továbbra is maradéktalanul megbízik. A tárcavezető kijelentette, a rendőrség pénteki illegális tüntetése kapcsán fenntartja korábban megfogalmazott véleményét: a rendőröknek is jogában áll tüntetni, azonban csakis a törvényes keretek betartásával. Kijelentette, a törvényt megszegő rendőröknek, kivált a tiltakozás szervezőinek felelniük kell tetteikért. Hangsúlyozta, ugyanakkor nem fogadhatja el azt, hogy a belügyi tárca összes intézménye alkalmazottjának megítélését negatívan befolyásolja néhány rendőr rossz döntése. "A rendőrségnek, a csendőrségnek, a tűzoltóságnak és a belügyminisztérium hivatalnokainak meg kell érteniük, hogy munkájuk ugyanolyan fontos, akár a tanároké, vagy az orvosoké" - mondta Blaga, és hozzátette, sajnos nem adhatott nekik nagyobb béreket, mert nem futotta a bérekre áldozható keretből. (hírszerk.) Transindex.ro 2010. szeptember 27.2016-ban valósul meg Románia új területi felosztásaVasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter pénteken, Besztercén elmondta, még az idén elkezdődik az ország új területi felosztásának kidolgozása, de az 2016-ig nem valósul meg. A Romániai Municípiumok Közgyűlésén Vasile Blaga kijelentette Románia új felosztásának tanulmányi anyaga két, a közigazgatási ágazati programon keresztül finanszírozott projektnek köszönhetően készül el. „Több dolgot is támogatni fogunk, de csak széleskörű közviták után. A közigazgatási kapacitás fejlesztését célzó Ágazati Program keretében két olyan projekt kapcsán hirdetünk versenytárgyalást, amelyek célja Románia felosztása új tervének a kidolgozása. Nem folytathajtuk a jelenlegi helyzetben. Jelenleg 3227 helyi költségvetés létezik, ezek közül 2506 még a béreket sem tudta kifizetni a helyi adókból és illetékekből. Hogyan fejlődjenek a közösségek, ha fennmarad ez az állapot? Akkor sem tudnak projekteket megvalósítani és fejlődni, ha helyi fejlesztési struktúrákba tömörülnek”, fogalmazott Vasile Blaga. A miniszter szerint az illetékes intézményeknek jelentős lépéseket kell tenniük Románia területi újraszervezése érdekében. „Ezt szerintem nem lehet 2012-ben megvalósítani, legfeljebb 2016-ban, de még az idén el kell kezdeni a munkát. Hogy pontosan tudjuk, miként szervezzük meg Románia közigazgatási egységeit, amelyek életképesek lesznek az európai alapok lehívása tekintetében, de nem feltétlenül a jelenlegi, hanem a 2013–2017-es költségvetési keretek között. Végső soron ebbe az irányba kell haladnunk a továbbiakban (…). Sajnos, a nemzeti spőorttá vált jelenség az 1990-es években kezdődött a megszüntetett megyékkel. Aztán mindenki községnek szerette volna látni a faluját, és ez általában sikerült is, aztán a község város kívánt lenni, a városok pedig municípiumok. (…) Ilyesmi országszerte történt, és sajnos így lett 3227 költségvetésünk”, mondta Blaga. A közigazgatási és belügyminiszter Lengyelország példáját hozta fel, ahol 1990 óta a harmadik területi felosztás van folyamatban. „Lengyelországban ma 16 vajdaság, valamivel több, mint 2400 község van, ezek egy része városi, és csak nagyon kevés falusi jellegű. Egy-egy város körül 10 község van, 10-15 000 lakóval. Most a vajdaságok számát 12-re kívánják csökkenteni”, mondta Blaga. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2011. március 11.Rendőrség helyett szolgálati lakások (Visszaszerzett csendőrségi terület)Hosszas egyeztetés és — Antal Árpád András megfogalmazása szerint — a "józan politizálás" eredményeként sikerült Sepsiszentgyörgynek elérnie, hogy a 90-es évek elején a belügyminisztérium által a csendőrlaktanya számára kitulajdonított területből másfél hektárnyi visszakerüljön a város tulajdonába, sőt, az itt a rendőrség székházának megkezdett építmény is más rendeltetést kapjon, lakóépületté alakítását az Országos Lakásügynökség kivitelezi. Az önkormányzat polgári frakcióját meglepte a tegnapi tanácsülésen napirendre tűzött határozattervezet, a kialkudott feltételekhez képest többet akartak elérni utólag — emiatt akár meg is bukhatott volna a határozattervezet. A polgármester és a belügyminisztérium, illetve a fejlesztési és turisztikai minisztérium közötti tárgyalások eredményeként előbbi lemond arról a másfél hektáros területről, melyen a rendőrség székháza számára kezdték el az építkezést. Az Országos Lakásügynökség áttervezi az épületet lakások számára, és három év alatt be is fejezi az építkezést, a városnak csak az ilyen beruházások esetén szokásos közművesítési, illetve területrendezési munkálatokat kell kiviteleznie. A terület és ingatlan átadásának feltételeként azt kérték, a szolgálati lakások felét (első változatban felét, de nem kevesebb, mint száz lakrészt — ez utóbbi kitétet azonban még sikerült lealkudni) a belügyminisztériumi alkalmazottak (rendőrök, csendőrök) kapják meg, a polgármester szerint a helyi rendőrség számára is ezekből kellene szolgálati lakást biztosítani, a maradék ötvenszázaléknyi lakrész felett pedig az önkormányzat rendelkezhet. A rendőrség székhelygondja is megoldódik, a csendőrség területén korábban képzőközpontot szándékoztak létesíteni, az e célra készült épületben megfelelő körülmények lesznek a rendőrségnek — ismertette a polgármester. A polgári frakció az előzetes egyeztetések hiányát rótta fel, illetve Bálint József alpolgármester azt javasolta, a készülő lakásoknak ne felét, csupán egynegyedét adják át a belügyminisztériumnak — ebből viszont heves vita kerekedett. Az előzetes egyeztetés hiányát a polgármester azzal magyarázta, ha időnap előtt nyilvánosságra kerülnek a tárgyalások, másképp alakulhattak volna a dolgok, a "közvélemény" nyomására akár visszakozhatott volna is Vasile Blaga korábbi vagy Traian Igaş jelenlegi miniszter, befejezték volna a rendőrség székházát, és nem csak területet nem szerzett volna vissza a város, de az állam pénzén épített lakásokat sem kapott volna. Elmondta azt is, tárgyalópartnereitől ennél többet lehetetlen kialkudni, ha most újabb feltételeket támasztanak, szintén a visszalépés lehet az eredménye. A vita során elhangzott, arra is figyelni kell, egy esetleges kormányátalakítás új politikai helyzetet teremthet, s meglehet, akik jönnek, "nekünk gubicsot mutatnak". Ajándék, amit el kell fogadni, mondta Keresztély Irma (RMDSZ) — de az ajándék lehet trójai faló is, válaszolt Ferencz Csaba (MPP), utalva arra: nem tudni, kiket akarnak majd a belügyi lakrészekbe költöztetni. Az ajándék megfogalmazás egyébként egyik félnek sem tetszett, Kovács István (MPP) szerint a jogtalanul elvett tulajdonból visszacsepegtetés, Antal Árpád András szerint pedig kőkemény munka eredménye. Végül a polgári frakció szünetet kért, ötperces tanácskozásukat követően az alpolgármester visszavonta a lakrészelosztások arányainak módosítására vonatkozó javaslatát, majd a testület egyetlen tartózkodással (Gazda Zoltán, MPP) elfogadta a határozattervezetet. Váry O. Péter, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 18.Rejtett üzenetekBármennyire zsúfolt és zajos város Bukarest, mégiscsak nehezen hihetõ, hogy Traian Bãsescunak nincs egy perc nyugta sem a Cotroceni-palotában, és kénytelen Kovásznára utazni az új alkotmány tervezetének tanulmányozása végett, mint azt maga állította tegnap. Az államfõ hétéves országlása alatt megszokhattuk már, hogy látszólag spontán cselekedetei mögött valójában jól kigondolt stratégia áll, és vélhetõen ezúttal sem a friss levegõért és a csendért utazott Háromszékre. Nyilatkozataiból világosan kitetszik: hosszas hallgatás után visszatért a ,,játékos államfõ, Bãsescu ugyanis világos üzeneteket fogalmazott egyrészt saját pártja, másrészt a koalíciós partnerek felé is. Vasile Blagát bíráló, meglepõen éles kijelentéseivel sokak szerint gyakorlatilag eldöntötte a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó versenyt, nyilvánvaló elõnyhöz juttatva hûséges szolgálóját, Emil Bocot. De míg saját pártjának szóló figyelmeztetése meglehetõsen egyértelmû, az ingujjból elõrántott új alkotmány ügye - melyrõl egyébként sokat nem is árult el - jóval összetettebb. Persze, az államelnök idõrõl idõre felvetette az alaptörvény módosításának szükségességét, többször kifejtette, miként képzeli el azt, tegnapi kijelentései azonban - miszerint már a jövõ évi helyhatósági választásokon le lehetne bonyolítani az errõl szóló népszavazást - hihetetlennek tûnnek. A jelenlegi felállásban, a választások elõtt egy évvel ugyanis jóformán semmi esélye annak, hogy kialakuljon az alkotmány módosításához szükséges konszenzus a parlamenti pártok között. Minden bizonnyal jól tudja ezt Bãsescu is, mégsem naivitását jelzi, hogy elõvette a témát: az államfõ jelezni kívánta, a jövõ évi voksolásokon ismét elõtérbe kerülhet a karcsúbb parlament, az egykamarás törvényhozás, amelyrõl már kinyilvánították akaratukat a választók, de amelyet azóta sem alkalmaztak - és ez bizony könnyen a jelenlegi hatalom malmára hajthatja a vizet. �?s azért sem véletlen a helyszín, mert egyszerre szólhatott az államfõ az RMDSZ-hez és a románsághoz is. Dicsérettel illette a szövetséget, amiért semmilyen túlzó követeléssel nem állt elõ, majd leszögezte: amúgy sem lenne elfogadható semmilyen, az etnikai alapú autonómiára vonatkozó célkitûzés. Mindenesetre a régiók átszervezésérõl szóló mondatai - melyek szerint gazdasági és szociális, nem pedig etnikai kritériumokat kell figyelembe venni - azt sejtetik, hogy az oktatási törvény után újabb sikerekre aligha számíthat a magyar szervezet. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 18.Alkotmánymódosítás Kovásznáról (Tanulmányúton Bãsescu)Elkészült az alkotmánymódosítási tervezet, a húsvéti ünnepek után a parlament elé terjeszthetik azt - jelentette be tegnap Kovásznán Traian Bãsescu. Az államfõ péntek este érkezett magánlátogatásra a fürdõvárosba, mint tegnap elárulta: nyugodt helyet keresett, hogy alaposan áttanulmányozza az alaptörvényt módosító tervezetet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elnök ismét elutasította az etnikai alapú autonómia gondolatát, utalt a régióátszervezésre, kiállt Cseke Attila egészségügyi miniszter mellett, és élesen bírálta a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségére pályázó Vasile Blagát. Az államfõt Kovásznán a protokollvillában szállásolták el. Vasárnap déli sajtónyilatkozatát követõen azonnal vissza is utazott a fõvárosba. Látogatását azzal indokolta, hogy nyugalomban akarta áttanulmányozni az új alkotmány tervezetét. Ennek kapcsán elmondta: a dokumentum elkészült, és a húsvéti ünnepek után továbbítják azt a parlamentnek, így május elején hozzák nyilvánosságra a tervezetet. Reményét fejezte ki, 2012 nyarán, az önkormányzati választásokkal egyszerre az alkotmány módosításáról szóló népszavazást is megszervezik. Az alaptörvény tartalmáról elmondta: beépítették a 2008-as referendum eredményeit - akkor egykamarás parlamenti rendszer és a honatyák számának csökkentése mellett foglaltak állást a választók -, egyértelmûvé tettek bizonyos cikkelyeket. Azt is elárulta: az új alkotmányban szorgalmazza a régiók fogalmának megjelenését, nagyon jó lesz ha a parlament elfogadja ezt. Hozzáfûzte azonban: a régióátszervezésnek nem etnikai, hanem szociális és gazdasági kritériumokon kell alapulnia, elsõsorban pedig hasznosnak kell lennie. A régiók átszervezésének szükségességét az államfõ az állami apparátussal járó kiadások csökkentésével indokolta, meglátása szerint túl nagy a bürokrácia megyei szinten, túl sok a megyei tanács, és erre lehetne megoldás a regionális átszervezés. Bãsescu elmondta továbbá: eddig semmilyen túlzó követelést, feltételtámasztást, zsarolást nem tapasztalt az RMDSZ részérõl. Bãsescu leszögezte: egyetlen koalícióban sem fogadnak el etnikai alapú autonómiával kapcsolatos célkitûzéseket. A szélsõségesek nem alhatnak nyugodtan, nem érik el céljukat - jelentette ki. Az államfõ síkraszállt Cseke Attila mellett is, mint mondta, támogatja az egészségügyi miniszter által kezdeményezett reformot, és reméli, hogy ez csak a kezdete a rendszer átalakításának. A Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó harcra is utalt, élesen bírálta Vasile Blaga fõtitkárt, Emil Boc egyik vetélytársát, amiért nyilvánosságra hozta, hogy találkozott az államfõvel. Nem tizedesre van szüksége a pártnak, hanem elnökre - szögezte le, hangsúlyozva: továbbra is Emil Bocot támogatja a párt elnöki tisztségére. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek is kijutott a bírálatból: securitatés propaganda alkalmazásával vádolta õt, amiért korábban azt állította, hogy Orbán Viktorral együtt támogatják a Tõkés László kezdeményezte Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását. Errõl egyébként az államfõ leszögezte: nem kíván beleszólni a magyar közösség döntésébe, de véleménye szerint a parlamentbe jutás érdekében meg kell találniuk a megoldásokat, hogy egységesen lépjenek fel. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 4.Interpelláció Vasile Blaga belügyminiszterhezÍrásban kért magyarázatot Vasile Blaga belügyminisztertõl Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-szenátor. Az elöljáró azért intézte kérdését a belügyminiszterhez, mivel semmilyen eljárás sem indult a csendõrök ellen, akik súlyosan bántalmaztak két ünneplõ fiatalt a Szent György-napokon. Mint ismeretes, április 24.-ére virradólag több csendõr az utcán, majd a csendõrségszékházán vert meg brutálisan két gidófalvi fiatalt. Az esetrõl jegyzõkönyv nem készült, sõt, azóta semmilyen elõrelépés sem történt a két áldozat ügyében. Nem ellenzem azt, ha felelõsségre vonják azokat, akik tévedtek. Bilincseljék meg õket és vigyék be a rendõrségre, de semmi szín alatt ne bántalmazzák õket ily módon. Sajnálattal kell tudomásul vennem, hogy egyes rendfenntartók ilyen brutális megnyilvánulásokkal szeretnének rendet és fegyelmet teremteni a városokban - fogalmazott interpellációjában Albert Álmos. A megyeszékhelyi szenátor kiemelte azt is, hogy az egészben a legmeglepõbb az, hogy a bántalmazó csendõrök megtarthatják állásukat, annak ellenére, hogy nem az elsõ eset, hogy ilyen történik Kovászna megyében. Az interpellációban Albert arra kéri a belügyminisztert, hogy mentse fel tisztségükbõl a szóban forgó csendõröket. erdon.ro 2011. június 15.Nem enged az RMDSZ (Régiósítási háború Bukarestben)Csatát veszített tegnap a Demokrata Liberális Párt: a koalíciós ülésen nem sikerült megállapodniuk az RMDSZ vezetõivel az ország közigazgatási átszervezésérõl, a szövetség ugyanis határozottan elutasította a nyolc fejlesztési régió mamutmegyévé alakítását. Ha a DLP ragaszkodik ehhez, elveszíti a parlamenti többséget - szögezte le tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, �?dler András háromszéki képviselõ pedig kijelentette, az ellenzék bizalmatlansági indítványát, ezzel pedig a kormány megbuktatását is inkább kész támogatni. A vélemények a DLP-n belül is megoszlanak, többek szerint hiba volt bejelenteni, hogy a kabinet felelõsséget kíván vállalni egy ilyen jogszabályért, mert ha erre sor kerül, a kormány megbukhat. Egyesek szerint a nyolc megamegye ötlete nem is a Demokrata Liberális Párttól, hanem Traian Bãsescu államfõtõl származik, és nincs kidolgozott tervezet. Most azonban megkezdték a tárgyalásokat a kormányban, és a következõ napokban koalíciós szinten próbálják közelíteni az elképzeléseket. Emil Boc kormányfõ és a DLP vezetõi - köztük az átszervezéssel pénteken elõállt Ioan Oltean pártfõtitkár - nem nyilatkoztak a hétfõi koalíciós ülés után, tegnap azonban Sever Voinescu szóvivõ kijelentette: a koalíciós pártok javában tárgyalnak, hogy konszenzusra jussanak az ország területi-közigazgatási átszervezése ügyében. Szerinte nem alakult ki zárlat a koalícióban. A törvény elfogadásának módja másodlagos - válaszolta a felelõsségvállalásra vonatkozó kérdésre. Végül kialakul a koalíció közös álláspontja - fûzte hozzá. Nem tudjuk elfogadni azt a változatot, hogy a nyolc fejlesztési régiót átalakítsák nyolc mamutmegyévé. Az RMDSZ egyetlen területi vagy megyei szervezete sem támogatja ezt a változatot. Számunkra a kiindulópont a tizenhat fejlesztési régióról szóló tervezetünk. �?gy véljük, nincs elég érv a nyolc mamutmegye létrehozására - fejtette ki Kelemen Hunor tegnap a szövetség álláspontját. Szerinte ilyen átszervezés esetén elõbb politikai döntésre van szükség, és azt követõen lehet figyelembe venni a technikai vonatkozásokat, a dekoncentrált intézményeket, hivatalokat, azokat a hatásköröket, amelyek megyei szintûek. Ha pedig a DLP ragaszkodik a régióátszervezési projekthez, elveszíti a parlamenti többséget. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor meglepõnek tartja, hogy a magyar kormány egyelõre nem reagált a fejleményekre, mert az olyan kérdésekben, amelyek a romániai magyar közösség jövõjét érintik, reagálni szoktak. A kisebbségi törvény nem váltópénz Nem voltak és nem is lesznek olyan tárgyalások, amelyek szerint az RMDSZ támogatná a DLP régióátszervezési tervezetét a kisebbségi törvény elfogadásáért cserében - nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor. A koalíciós tárgyalások nyomán megállapodtunk abban, hogy a kisebbségi törvényt kedden és szerdán vitatják meg a képviselõház emberi jogi bizottságában, és csütörtökre el kell készülnie a törvényrõl szóló jelentésnek. Ha késik, akkor megbeszéljük, mit teszünk, hogyan megyünk tovább - magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint a DLP kérte, hogy még egyszer, utoljára nézzék át a kollégáink által a múlt héten a parlamentben megtárgyalt változat végsõ formáját. Csütörtökön még tárgyalunk errõl, de ezek nem kapcsolódnak egymáshoz, a kisebbségi törvény nem váltópénz a régióátszervezésre - hangsúlyozta Kelemen, aki egy hete azt mondta, hogy kérni fogja a kormány felelõsségvállalását a kisebbségi törvény esetében, ha egy héten belül nem lesz meg a bizottsági jelentés. Sever Voinescu, a DLP szóvivõje nem hinné, hogy gondok adódnának a kisebbségi törvény elfogadásában. Várjuk a jelentést, és támogatjuk a törvényt abban a formában, amely a bizottság elé került - nyilatkozta tegnap a párt állandó bürójának ülése után. Átszervezésre szükség van A régiók átszervezésére szükség van, de a vonatkozó törvényt nem felelõsségvállalás révén kellene elfogadni - véli Vasile Blaga DLP-s szenátor, aki szerint a párt tegnapi frakcióülésén Emil Boc bemutatta az átszervezési tervet, de a kezdeményezés a koalíción belüli tárgyalások fázisában van egyelõre. A megyék számáról még nem született döntés. Nekünk van egy álláspontunk, az RMDSZ-nek más a véleménye, a Románia Haladásáért Országos Szövetség és a nemzeti kisebbségek még nem alakították ki álláspontjukat. Még nem dõlt el semmi. Mintegy két héten belül alakulhatna ki a koalíció álláspontja, majd tárgyalások következnek, hiszen az államfõ is konzultációra hívta a pártokat - mondotta, és emlékeztetett: a régióátszervezés szerepelt a 2009-es kormányprogramban is, amelyet a Szociáldemokrata Párttal közösen dolgoztak ki, majd a jelenlegi kormányprogramban is. Megoldást kell találnunk, azaz 800 000 és hárommillió lakosú régiókra van szükség, hogy közvetlenül a kormány beiktatása nélkül hívhassunk le pénzeket Brüsszelbõl - összegzett. Mi a gond a Székelyfölddel? Személy szerint semmi kifogásom nincs az ellen, hogy az új megyékben bizonyos régiókat megkülönböztessünk, és semmilyen kifogásom nincs a Székelyföld elnevezés ellen - nyilatkozta tegnap Gheorghe Scripcaru brassói polgármester, aki szerint a majdani, Brassó központú közigazgatási egységen belül lehet Barcaság, Hátszeg stb. mellett önálló jogi személyiséggel nem bíró, de saját kultúrával és hagyományokkal rendelkezõ tájegység. Ezzel a magyarok büszkeségét is kielégítenénk - mondotta Scripcaru a DLP ülésén. �?tletét Emil Boc kormányfõ nem fogadta lelkesen. Elég engedményt tettünk - válaszolta röviden. A pártnak az új régiók neveit is meg kell találniuk, eddig a nem történelmi egységek szerint szervezett vidékeken ugyanis élénk viták várhatóak. A Gândul úgy tudja, hogy a DLP júliusban rendkívüli ülésszakon szeretné elfogadtatni az új közigazgatási törvényt. Az ellenzék tervei A szociálliberális ellenzéki pártszövetség minden megyében népszámlálást kíván kezdeményezni a jelenlegi területi közigazgatási egységek felszámolásáról - jelentette be Victor Ponta SZDP-elnök az alkotmányra hivatkozva. Crin Antonescu liberális pártelnök azt reméli, hogy a DLP nem tesz túl sok engedményt az RMDSZ-nek. �?s csak remélni lehet, hogy Bãsescu úr és az övéi nem adják koncesszióba az RMDSZ-nek Románia egy darabkáját - mondta. Az ellenzék átszervezési tervezetétben is nyolc megamegye szerepel, élükön a kormány által kinevezett prefektusokkal, õk azonban 2016-tól látják ezt megvalósíthatónak, hiszen alkotmánymódosításra is szükség lesz. Aradon bizottság alakult Három Arad megyei szervezet, az Aradi Kezdeményezés, a Helyi Polgári Tanács és a Szerbek Egyesülete tegnap bizottságot hozott létre Arad megye megmentéséért, és megpróbál minél több civil szervezetet és pártot a maga oldalára állítani. A DLP közigazgatási átszervezési tervezete szerint ugyanis Arad megyét felszámolnák, az új megye székhelye pedig Temesvár lenne. A bizottság közleményben szögezi le, hogy Traian Bãsescu államfõ egyoldalú javaslata - amelyet utóbb a DLP is átvett - súlyosan érinti az állampolgárok pénztárcáját és a romániai demokráciát. Ilyen összevonási tervezetre csak a sztálinista korszakban volt precedens - írják. A bizottság a következõ idõszakban konzultációt kezdeményez a lakosság körében, tiltakozó megmozdulásokat, tüntetéseket szervez, petíciókat és leveleket küld az Európai Unió intézményeinek. Megyei referendumot is kezdeményeznek a kérdésrõl. A bizottság a DLP vezetõinek csatlakozására is számít. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. július 1.Dúl az újabb címerháborúA Székelyföld elnevezés miatt bírálta fölül e heti ülésén önmagát a kormány: a Boc-kabinet elrendelte Illyefalva címerének módosítását. A döntést a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának kezdeményezésére hozták, mely szerint a címer nemlétező térségmegjelölést hivatalosít. A Székelyföld elnevezés miatt bírálta fölül e heti ülésén önmagát a kormány: a Boc-kabinet elrendelte Illyefalva címerének módosítását. A döntést a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának kezdeményezésére hozták, mely szerint a címer nemlétező térségmegjelölést hivatalosít. A döntés szerint a 2010-ben szintén kormányhatározattal megerősített címerleírásból ki kell venni a „Székelyföld” megnevezést. A heraldikai magyarázatban ez olvasható: „a címeren látható ezüsthatárkő Székelyföld (Ţinutul Secuiesc) és a Barcaság (Brassó vidékének hagyományos neve) határát jelképezi”. A tavalyi rendelet megjelenése után a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor azt nyilatkozta: a kormányhatározat szövege azért fontos, mert mindeddig a román hatóságok kétségbe vonták a magyar többségű történelmi régió létezését. A címerleírás ellen a székelyföldi román civil szervezetek is tiltakoztak, az érdekvédők nemcsak a Székelyföld megnevezést sérelmezték, hanem a határ-fogalmat is vitatták. Úgy vélték, határ csak két különálló állam között húzódhat, márpedig Illyefalva Románia részét képezi, és nincs a közelében államhatár. A kérdést egy évvel a tavalyi kormányhatározat után június 16-án Olguţa Vasilescu szociáldemokrata képviselő vetette fel újra. Szerinte a 2010 április 21-én kelt, 402-es számú, Emil Boc kormányfő által aláírt és Vasile Blaga akkori belügyminiszter által ellenjegyzett dokumentum jogszerűtlen feltételeket rögzít. „Mindeddig úgy tudtuk, hogy Brüsszelben nem lehet székelyföldi képviseletet nyitni, mert ilyen adminisztratív egység egyetlen romániai hivatalos okiratban sem szerepel. És íme, a hátsó ajtót maga a román kormány nyitja ki a székelyföldi törekvéseknek, amikor az illyefalvi címermeghatározást engedélyezi” – vélekedett Olguţa Vasilescu. A PSD-s képviselő emlékeztetett: a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma a brassói táblabíróságon támadta meg a Barcaság és Székelyföld határát kijelölő címerleírást, az illetékes jogi fórum pedig helyt adott a keresetnek. A kormány fellebbezett a döntés ellen, Olguţa Vasilescu szerint azért, hogy „mindenki számára világos legyen: ki az, aki elismeri Székelyföldet”. „Hogy a macska rúgja meg!” – reagált lapunk megkeresésére Fodor Imre illyefalvi polgármester, aki tőlünk tudta meg, mit tartalmaz az ominózus kormányhatározat. „Nekem az a fontos: hogy Illyefalvának legyen címere, amit a jogszabályoknak megfelelően tudunk használni” – nyilatkozta az elöljáró, aki hozzátette: az elmúlt években kompromisszumkészséggel kezelte az ügyet. „Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy gondot jelent a Barcaság és a Székelyföld megnevezés, indítványoztuk, hogy a címerleírásban a fentieket cseréljék ki Brassó és Kovászna megyére” – mesélte Fodor, aki úgy tudja, végül is kommunikációs hiba miatt, véletlenül került bele a tavalyi kormányhatározat által legitimált verzióba a Székelyföld megnevezés. „Illyefalván a románság aránya 15 százalék, a helyi románokat pedig nem érdekli az, amiből most aktuálpolitikai kérdést csinálnak, és én magam is nagyon sokat dolgozom azért, hogy itt ne legyen etnikai konfliktus” – hangsúlyozta az elöljáró. Paradoxonok A tavalyi kormányhatározatot hatályon kívül helyező döntés azért is meglepő, mert a címerügyben jelenleg is folyik a per. „Meglepődve vettük tudomásul a tavaly, hogy a román civil fórum által benyújtott kereset ellen, illetve a brassói bíróság döntése ellen maga a belügyminisztérium fellebbezett. Rengeteget kínlódtunk azért, hogy a román civilek, a román kormány mellett valaki már minket is, engem, kis falusi szutyok polgármestert is kérdezzen meg” – foglalta össze a történteket Fodor Imre. Mint elmondta, a fellebbezésről jövő év februárjában dönt az illetékes hatóság. „Most politikai nyomásra a kormány önmagának mond ellent egy olyan ügyben, amelyben egyébként pereskedik” – összegezte a paradoxont az elöljáró. Szekeres Attila István heraldikus, az illyefalvi címer készítője az ÚMSZ-nek elmondta: indokolatlan politikai vita folyik a címer körül, amelynek minden eleme történelmileg hiteles, és ha a kormány ezt nem ismeri el, történelemhamisítást követ el. „Felháborító, hogy összekötik ezt a címert a brüsszeli székelyföldi iroda ügyével” – tette hozzá a szakértő. Nagy-Románia és horogkereszt Bár Illyefalván az önkormányzat gondot fordít arra, hogy az országos vita ne gyűrűzzön be a vegyes lakosságú településre, Kovászna megyében érezhetően nőtt az etnikai feszültség az utóbbi időszakban. Amint arról lapunk korábban beszámolt, a Nagy-Románia Párt sepsiszentgyörgyi tagszervezetének irodájára ismeretlen tettesek néhány napja a „Székelyföld nem Románia!” feliratot festették, ugyanitt felbukkant a horogkeresztes jelkép is. A felirat másodszor jelenik meg az irodának helyt adó tömbház falán, tavaly ősszel pedig a román zászlót lopták el a székház homlokzatáról. A Nagy-Románia Párt aktivistái a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait vádolják, akik viszont tagadják, hogy részük lenne a provokációban. Az etnikumközi feszültség növekedését bizonyítja a youtube videómegosztó portálon nemrégiben megjelent felhívás is. A román szélsőséges szervezetek nevében született videóüzenet sepsiszentgyörgyi „nemzetgyűlésre” hívja „az ország területi egységéért elkötelezett románokat”. Az üzenet szerint a kormány által meghirdetett közigazgatási reform miatt „ismét veszélyben van Románia egysége”. A videóban több civil szervezet logója is feltűnik, többek közt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma vagy a Noua Dreaptă szélsőjobboldali alakulat is szervezőként jelenik meg. Mindkét szervezet cáfolta, hogy köze lenne a kezdeményezéshez, az akció végül elmaradt. Parászka Boróka. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. november 8.HírsalátaMAGAS POLCON MINDHALÁLIG? Az RMDSZ képviselői között találtatik a legtöbb hosszú életű honatya. Nem korukra, hanem mandátumaik számára értik ezt a România liberă újságírói. Igaz, Radu Berceanu, Vasile Blaga, Ioan Oltean, a liberális Varujan Vosganian és Călin Popescu Tăriceanu mellett a szocdem Adrian Năstase, Bogdan Niculescu-Duvăz is 1990 óta koptatja a parlament padjait, de arányaiban túlszárnyalják őket az RMDSZ-es honatyák. 1990 óta a parlament tagja Frunda György, Verestóy Attila, Markó Béla, Márton Árpád, Kerekes Károly és Varga Attila. Borbély László is csak egy mandátumnyi időig hiányzott a törvényhozásból, Seres Dénes 1992-től, Kelemen Attila 1996-től tagja a képviselőháznak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. november 30.Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy többé nem működnek együtt az RMDSZ-szelAz ellenzéki pártok – a PSD, a PNL és a PC – kedden bejelentették: többé nem működnek együtt az RMDSZ-szel. A három ellenzéki pártelnök kedden, Besztercén leszögezte: amiatt nem hajlandók a továbbiakban együttműködni a szövetséggel, hogy az RMDSZ a hétfői szavazáson támogatta Vasile Blaga megválasztását a szenátus elnöki tisztségébe, a kormányfőtitkárság vezetésének megszerzése fejében. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) pártelnök szerint hétfőn „végleg megszűnt az együttműködés lehetősége az RMDSZ-szel”. Crin Antonescu PNL-elnök úgy fogalmazott: „2009-től folyamatosan bíráltuk a PDL-t, de az RMDSz-t nem támadtuk, mivel megértettük, hogy kormányon kívánnak lenni, hogy védhessék a magyar közösség érdekeit”. Csakhogy az RMDSZ tartása és viselkedése egyre inkább romlik a PDL-vel való „együttélés” nyomán, a szövetség pedig hozzá nem méltó játékokat kezdett játszani. Daniel Constantin, a konzervatívok (PC) elnöke is sérelmezte, hogy a PDL-vel kötött hétfői alku nyomán az RMDSZ „nem ortodox” módszerrel jut újabb kormányzati tisztséghez. Hozzátette: a szövetségnek az ellenzékben a helye 2012-től. Krónika (Kolozsvár) 2011. december 10.HírsalátaKORMÁNYALKALMAZOTT A SAJTÓSZABADSÁG ÉLHARCOSA. A távközlési és informatikai minisztérium tanácsosaként dolgozik Salamon Márton László, a Bukarestben kiadott Új Magyar Szó (ÚMSZ) felelős szerkesztője. Az újságíró 2010 elejétől félállásban dolgozik a minisztériumi apparátusban. A minisztérium egyik államtitkára az RMDSZ-es Moldován József, aki szerint Salamon feladatai közé tartozik a lapszemlék készítése, valamint olyan dokumentumok lefordítása románról magyarra, illetve magyarról románra, amelyek "fontosak a magyar közösség szempontjából". Legutóbbi, idén májusban kitöltött nyilatkozata szerint az ÚMSZ felelős szerkesztője 3251 lejes éves fizetést kapott a távközlési minisztériumtól. Az ÚMSZ egyébként idén március 15-én üres címlappal jelent meg, tiltakozva a sajtószabadság megsértése ellen. (Krónika) DÉZSI ATTILA LETT A KORMÁNYFŐTITKÁR. Az RMDSZ Hunyad megye prefektusát jelölte erre a pozícióra, és Emil Boc miniszterelnök elfogadta a szövetség javaslatát. A kormányfőtitkárság vezetői pozíciója két hete üresedett meg, miután a korábbi vezető korrupciós botrányba keveredett. A tisztséget az RMDSZ múlt héten kérte a demokrata liberálisoktól cserébe azért, hogy támogatják Vasile Blaga jelölését a szenátus elnöki tisztségére. A főtitkárság a legfontosabb kormányzati intézmények közé tartozik. Feladata a kormányülések előkészítése és monitorozása, a törvénytervezetek véleményezése, illetve a kormány teljes munkaapparátusának koordinálása. Emellett a főtitkárság rendelkezik az állami vagyonkezelő tulajdonában levő ingatlanokkal. Ezeknek a protokollcélt szolgáló ingatlanoknak az összértéke becslések szerint 250 millió euró. (Erdély FM) MÉG EGY BESÚGÓ MAGYAR POLGÁRMESTER. A Legfelsőbb Bíróság végleges és visszavonhatatlan ítélete alapján Horváth Márton, Mocs község RMDSZ-es polgármestere együttműködött a Securitatéval. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácshoz eljuttatott dokumentum alapján Horváth Mártont 1982 szeptemberében szervezték be, hogy jelentsen a mezőkeszüi nacionalista megnyilvánulásokról. A két éve folyó perben januárban hozott ítéletet a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbezést követően pedig a testület keddi ülésén született végleges döntés. (Szabadság) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. május 15.Perelnek az önkormányzatok a kormánypénzek visszavonása miattTöbb erdélyi és partiumi önkormányzat is megtámadja a bíróságon azt a kormányrendeletet, amellyel a balliberális kormány visszaköveteli az önkormányzatoktól az év elején kiutalt kormánytámogatást. A Ponta-kabinet 250–300 millió lejt vonna vissza a polgármesteri hivataloktól és a megyei tanácsoktól, ezt az összeget az Ungureanu-kabinet a tartalékalapból utalta át az intézményeknek. A sürgősségi kormányrendelet már kedden este megjelent a Hivatalos Közlönyben, így – a szabályozás értelmében – múlt pénteken járt le a háromnapos határidő a pénzek visszafizetésére. Megvonás. A Ponta-kabinet intézkedése miatt Erdély-szerte számos intézményfelújítás fog szünetelni Kelemen Hunor szövetségi elnök bejelentette, az RMDSZ is bírósághoz fordul a kormányrendelet miatt, mivel az Ungureanu-kabinet által kiutalt támogatásokat nem politikai alapon, hanem az önkormányzatok szükségletei alapján osztották ki. „A forráskiegészítéshez joguk volt az önkormányzatoknak, de a rendeletet formai okokra hivatkozva kell megtámadni, hiszen kibocsátása nem felel meg az előírásoknak, például közvita sem előzte meg” – szögezte le Kelemen Hunor. Az RMDSZ kezdeményezését a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is támogatja. Vasile Blaga, a PDL főtitkára szerint ha az önkormányzatok beperelik a kormányt, akkor egészen biztos, hogy vissza fogják nyerni a Ponta-kormány áltat visszaigényelt pénzeket. A PDL első embere, Emil Boc volt miniszterelnök úgy véli, alkotmánysértő a szociálliberális kabinet határozattervezete, mivel sérti az önkormányzati autonómiát. „A kormány nem politikai alapon osztotta szét ezeket az összegeket, hanem az önkormányzatoknak alárendelt intézmények fele irányuló tartozások kiegyenlítésére, valamint hozzájárulásként fontos európai uniós projektek elkezdéséhez” – mutatott rá az ellenzékbe vonult párt elnöke. Victor Ponta miniszterelnök azonban megfenyegette a PDL és az RMDSZ azon polgármestereit, akik perre mennének a kormánnyal az előző, PDL-kabinet által kiutalt, de az új kormány által visszakért pénzek ügyében. Ponta szerint nem nyerhetik meg a pereket, viszont gondoskodik arról, hogy a perköltséget is nekik kelljen kifizetniük. A miniszterelnök szerint a kiutalások politikai alapon történtek, és a pénzeket az önkormányzatok egy része választási kampányra költötte volna. Az összegek odaítéléséről szóló kormányrendelet értelmében azonban ezeket az aktuális kiadások fedezésére, valamint EU-s pályázati beruházásokra költhették volna az önkormányzatok. A kormányfő szerint a visszakövetelt pénzeket bér- és nyugdíj-kiegészítésre kellene fordítani. Az Ungureanu-kormány országos szinten összesen mintegy 648 millió lejt utalt ki az önkormányzatoknak április elején. A háromszékiek már léptek Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának elmondta, már megtámadták a sürgősségi kormányrendeletet. „Minden érintett háromszéki önkormányzat így tett, és tudomásom szerint az országban minden olyan településen az igazságszolgáltatáshoz fordulnak, ahol az elöljáró az RMDSZ vagy a Demokrata-Liberális Párt tagja” – szögezte le a polgármester. Rámutatott: ha a bíróság egyetlen esetben is a felperes önkormányzatnak ad igazat, a sürgősségi kormányrendeletet felfüggesztik vagy eltörlik, és akkor már mindenki elköltheti a pénzt, addig viszont nem lehet hozzányúlni, mondta Antal. Korábban Borboly Csaba Hargita megyei és Tamás Sándor háromszéki tanácselnök is azt mondták, nem adják vissza a pénzeket, perre mennek. Hargita Megye Tanácsa 6 millió lejt kapott az Ungureanu-kabinettől, Kovászna megye 4,8 millió lejt, Sepsiszentgyörgy pedig 10 millió lejt. A székely önkormányzatok még nem költötték el a pénzt, mert az európai uniós beruházások önrészeként akarták felhasználni. Tamás Sándor kifejtette, pimaszság visszavenni a kormánytámogatást, amit lehet, hogy más megyékben „rendezvényekre már elkótyavetyéltek”, viszont ők megspórolták, hogy azt rendeltetésszerűen, európai uniós beruházásokra fordíthassák. Udvarhelyen nincs mit visszaküldeni A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal 400 ezer lejt kapott a tartalékalapból, de semmit nem utal vissza az államnak, ugyanis a pénzt már elköltötte az önkormányzat – tudtuk meg Bunta Levente polgármestertől. A városvezető elmondta, gondoskodtak róla, hogy hamar elköltsék a pénzt, az összeg megérkezése után azonnal kiutalták azt a Borvizek Útja projekt munkálataira, ugyanis az elvégzett munka értékének egy részével még tartoztak a kivitelezőnek. Nem volt egy nagyon jelentős pénzösszeg a kiutalt keret, de ez a kis öszszeg is fontos lett volna az önkormányzatnak. „Láthatatlan” támogatások A Maros megyei polgármesterek sem utalják vissza a kormány számlájára azt a pénzt, amit önkormányzataik költségvetés-kiegészítésként kaptak. Lapunk érdeklődésére, miszerint követi-e Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-es kollégái példáját, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy ő is arra biztatta a térség polgármestereit, hogy, amennyiben lehet, ne utalják vissza a kormány által kért összegeket. Mint hozzátette, a megyei önkormányzat jogi osztályának munkatársai már megóvták az új kabinet döntését. „Az ügy azonban nem egyértelmű: egyrészt több közigazgatási egység már hozzányúlt ahhoz a pénzhez, és különböző uniós pályázatok önrészét fedezte. Másrészt ezt a kormánypénzt nem úgy kell elképzelni, hogy az önkormányzatok kasszájában áll. Az összegek nagy része az önkormányzatok kincstári számláján van, s az új kabinet akár azt is elrendelheti, hogy ne adják ki nekünk” – vélekedett a jogász-politikus. Lokodi Edit Emőke szerint az önkormányzatoknak nagy szükségük van az Ungureanu-kormány által megszavazott összegekre, hisz azokat nem kampánycélokra, hanem uniós pályázatok önrészeként használnák. Félbemaradt munkálatok Szatmárnémetiben Iskolai felújítási munkálatok és járdajavítás marad el Szatmárnémetiben az új kormány által eszközölt pénzvisszavonás miatt. Ilyés Gyula polgármester szerint ez a városnak 560 ezer lejes kiesést jelent. Mint elmondta, négy iskola udvarán terveztek munkálatokat, elsősorban aszfaltozást, továbbá a Carpaţi I és Carpaţi II lakótelepeken szerették volna a járdákat rendbehozni, azonban ez egyelőre minden valószínűség szerint elmarad. „Belefoglaltuk ezeket az összegeket a városi költségvetésbe, azonban kénytelenek leszünk kivenni a büdzséből, ha a pénzügyminisztérium visszavonja a támogatást” – magyarázta az elöljáró. Hozzátette ugyanakkor, erkölcsileg elfogadhatatlannak találja az USL hozzáállását ehhez a kérdéshez, mivel máris azzal kampányolnak, hogy csakis akkor jönnek majd központi pénzek Szatmárnémetibe, illetve Szatmár megyébe, ha rájuk szavaznak, mivel ők vannak kormányon. Az elöljáró szerint ezzel a húzással a kormány nem az ellenzéki pártokat rövidítette meg, hanem a helyi közösségeket, hiszen például egy járdafelújításnak pártállástól függetlenül minden szatmári örülne. Krónika (Kolozsvár) 2012. május 15.HírsalátaBÍRÓSÁG ELŐTT NAGY ZSOLT ÉS KEREKES GÁBOR. A kormányfőtitkárság jóváhagyását kérte a legfelsőbb bíróság ahhoz, hogy a többek között Codruţ Şereş egykori gazdasági miniszter, valamint Nagy Zsolt korábbi távközlési miniszter ellen 2009-ben indított korrupciós perben kihallgathassa Vasile Blaga, Bogdan Olteanu, Adriean Videanu exminisztereket, illetve Markó Béla egykori kormányfőhelyettest. A Tăriceanu-kormány minisztereinek arról kellett volna nyilatkozniuk a bíróság előtt, hogy mi hangzott el egy 2005-ben tartott titkos kormányülésen, amelyen energetikai társaságok privatizációjáról, valamint a Petrom olajtársaság részvényeinek eladásáról volt szó. Az ügyben a következő tárgyalást akkor tartják, ha a kormányfőtitkárság hozzájárul a kormányülés titkos jegyzőkönyvének feloldásához. Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig egy nemzetközi bűnszövetkezetet hozott létre, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el. Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. Vádlott Kerekes Gábor, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke is. A két volt tárcavezetőt a dél-munténiai áramszolgáltató privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják. Az üggyel kapcsolatban Nagy Zsolt korábban azt nyilatkozta: koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. A miniszter mellett az RMDSZ is kiállt, politikai indíttatásúnak nevezte a vádat. (Krónika) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. május 30.Kihallgatták Markóékat Nagy Zsolt és Codruţ Şereş ügyébenA meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Tanúként hallgatta ki tegnap a stratégiai cégek privatizációja kapcsán, a Codruţ Şereş korábbi gazdasági és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni korrupciós, illetve hazaárulási perben a legfelsőbb bíróság Markó Béla volt miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ korábbi elnökét, Vasile Blagát, a szenátus demokrata-liberális párti (PDL) elnökét, volt belügyminisztert, Bogdan Olteanut, a jegybank alelnökét, volt parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert és Adriean Videanu korábbi gazdasági minisztert. A meghallgatott politikusok mindannyian a Tăriceanu-kormány tagjai voltak akkor, amikor az 2005-ben, egy titkos kormányülésen stratégiai fontosságú energetikai és távközlési cégek magánkézbe adásáról döntött. A meghallgatást követően Markó Béla úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt a két minisztert hazaárulással megvádolni. Vasile Blaga közölte, az akkori kormány privatizációval kapcsolatos határozatairól kérdezték őket, további részletekkel azonban nem szolgáltak, mivel – államtitokról lévén szó – a vonatkozó információk titkosságát csak az illetékes bíróság oldhatja fel. Blaga szerint ugyanakkor egyik beidézett tanúnak sem kell aggódnia. A legfelsőbb bíróság még május 11-én kérte a kormányfőtitkárság jóváhagyását a volt miniszterek meghallgatásához, amelyet az 14-én meg is adott. A bíróság arról is döntött, hogy szintén tanúként Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfőt is beidézi. Mint arról korábban beszámoltunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán. Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtetett, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el. Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják. A négy másik vádlott a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore, a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár, Musztafa Oral török állampolgár, valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2008-ban úgy döntött, vádemelés nélkül lezárja a két volt miniszter elleni eljárást, azonban alig néhány nap múlva már újabb bizonyítékokra hivatkozva folytatták a vizsgálatot. Krónika (Kolozsvár) 2012. június 5.Kitart romániai látogatása mellett Kövér LászlóKövér Lászlót a bukaresti parlament szenátusi elnöke és képviselőházi elnöke arra kérte, halassza el tervezett romániai utazását a romániai önkormányzati választások utánra, ő azonban kitart keddi látogatása mellett. Kitart keddi romániai látogatása mellett Kövér László. A házelnök ezt az után tudatta, hogy a bukaresti parlament szenátusi elnöke, Vasile Blaga és képviselőházi elnöke, Roberta Anastase nyílt levélben arra kérte őt: halassza el tervezett romániai utazását az önkormányzati választások utáni időszakra. Kövér László a román parlament házelnökeinek címzett válaszlevelében – amelyet az Országgyűlés Hivatala hétfő este juttatott el az MTI-hez – azt írta: nagyra értékeli a két román politikus elköteleződését az európai értékek iránt. „Hasonlóképpen értékelem törekvésüket, hogy az erdélyi magyar közösség tagjai szabadon, mindenféle korlátozás nélkül, demokratikus módon élhessenek szavazati jogukkal a közelgő romániai önkormányzati választásokon, hasonlóan ahhoz, ahogyan a határon túli román közösségek ezt megtehetik bármely más európai uniós tagállamban vagy akár a Romániával szomszédos Moldáviában is" – folytatta, kiemelve, hogy Romániába – mint a schengeni övezethez csatlakozni akaró baráti országba – elsősorban nem közjogi méltóságként és nem hivatalos út keretében, hanem magánemberként, politikusként, egy Romániában törvényesen bejegyzett párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) tiszteletbeli elnökeként és nem utolsósorban uniós polgárként kíván látogatni. Hasonló látogatást szeretne tenni, mint amilyet a különböző választások küszöbén a bukaresti politikustársai is tettek korábban például Moldovában vagy Spanyolországban, demokratikusan támogatva az ottani román politikai erőket, amelyekkel értékközösséget éreznek – írta Kövér László, aki bízik abban, hogy a román parlament házelnökei a határon túli román és az erdélyi magyar közösség tagjainak az európai gyakorlatban is legitim politikai kapcsolattartási és tájékozódási jogát egyaránt fontosnak tartják. „Bízom abban, hogy látogatásom kapcsán felmerült politikai aggodalmukat sikerült eloszlatnom. Kérem, hogy amennyiben megítélésük szerint jogszabályi akadálya lenne romániai utazásomnak, szíveskedjenek haladéktalanul értesíteni a vonatkozó jogszabályról" – zárta levelét a magyar parlament elnöke. László György, az MPP Maros megyei elnöke hétfőn jelentette be, hogy Kövér László házelnök kedd délután Erdélybe érkezik, ahol részt vesz az MPP választási kampányában. A román parlamenti házelnökök levelükben arról biztosították Kövér Lászlót, hogy ugyanolyan szívesen látott vendégnek tekintik, mint korábbi látogatásai alkalmával, ugyanakkor hasznosnak látnák, ha látogatását elhalasztaná egy a választások utáni tetszőleges időpontra. „Megértjük és méltányoljuk, hogy szeretne kapcsolatban maradni országunk magyar közösségének tagjaival. Ugyanolyan szívesen látjuk most is, mint korábbi találkozásaink alkalmával, amikor szerencsénk volt találkozni önnel. Mindemellett hálásak lennénk, ha szerepvállalása a kétoldalú kapcsolataink jól meghatározott keretei között maradna. Nézetünk szerint mindenféle közvetlen viszonyulása a belső demokratikus folyamatokhoz ellentétes lenne az európai szellemiséggel, és ártana társadalmaink, valamint a magyar kisebbség célkitűzéseinek" – fogalmaznak a bukaresti parlament házelnökei. MTI/hvg.hu. Erdély.ma 2012. június 5.Nem lesz bocsánatkérésA román miniszterelnök is minden bizonnyal kiválóan ismeri a demokrácia működését, a parlament elnöke szuverén, amit tesz, kizárólag a saját döntésein alapul – jelentette ki Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár az m1 Ma Reggel című tegnapi műsorában. Szijjártó arra reagált, hogy Victor Ponta azt várja a magyar kormánytól, határolódjon el Kövér László Romániában a Nyirő József újratemetése kapcsán tett kijelentéseitől. Az államtitkár leszögezte: a kormány továbbra is kegyeleti ügynek tartja Nyirő József újratemetését, mellyel politikai minősítések nem férnek össze. „Orbán Viktornak kötelessége világosan elhatárolódnia kollégáitól, ha jó kapcsolatokat szeretne Románia és Magyarország között, és azt szeretné, hogy a két ország úgy viselkedjen, mint két európai uniós ország. Úgy vélem, bocsánatot kell kérnie Magyarország nevében” – fogalmazott szombaton egy craiovai választási rendezvényen Victor Ponta. Hozzátette, Románia nem fogadja el románellenes, antiszemita és fasisztaszimpatizáns személyek ünneplését, utalva ezzel az emigrációban elhunyt Nyirő József erdélyi író múlt hét végére időzített székelyudvarhelyi újratemetésére. A román kormányfő nyilatkozatának előzménye, hogy Kövér László házelnök Székelyudvarhelyen barátságtalannak, civilizálatlannak és barbárnak minősítette azt, hogy a román hatóságok megakadályozták Nyirő József újratemetését. Kövér szerint „a komikum határát jócskán túllépte az a hajtóvadászat”, amit a román belügyminisztérium folytatott Nyirő hamvainak felkutatása érdekében. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kitért a Nyirő-ügyre, egy aradi kampányrendezvényen. Kifejtette: Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkoznia a romániai önkormányzati választások kampányába. „A múlt héten kialakult helyzetért mind a Nyirő József újratemetésének szervezőit, mind pedig a román kormányt felelősség terheli. Kövér László nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Úgy vélem, pénteken, Bukarestben létrejöhetett volna egy kétoldalú találkozó Victor Ponta és Orbán Viktor kormányfők között, akik számos témáról egyeztethettek volna, ezek közül nagyon sok az erdélyi magyar közösség sorsát is érinti. Remélem, hogy egy kétoldalú találkozóra minél hamarabb sor kerül” – mondta az RMDSZ elnöke. Kövér László „nem kívánatos személy” Romániában? Vasile Blaga és Roberta Anastase, a parlament két házának elnöke tegnap nyílt levélben kérte Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét, hogy halassza el tervezett romániai látogatását az önkormányzati választások utáni időszakra. László György, a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei elnöke bejelentette, Kövér László házelnök ma délután Erdélybe érkezik, ahol részt vesz az MPP választási kampányában. „Megértjük és méltányoljuk, hogy szeretne kapcsolatban maradni országunk magyar közösségének tagjaival. Ugyanolyan szívesen látjuk most is, mint korábbi alkalmakkor, amikor szerencsénk volt találkozni önnel. Mindemellett hálásak lennénk, ha szerepvállalása a kétoldalú kapcsolataink jól meghatározott keretei között maradna” – fogalmaznak a bukaresti parlament házelnökei. Blaga és Anastase reményüket fejezték ki: Kövér megérti annak fontosságát, hogy a magyar közösség „szabadon, mindenféle befolyástól mentesen vehessen részt a romániai demokratikus folyamatban”. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. június 6.Kövér elronthatja mindazt, amit a románok és a magyarok felépítettekKövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének a romániai választási kampányba való „beavatkozása" elronthatja mindazt, amit románok és magyarok közösen felépítettek az elmúlt huszonkét évben – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A politikust a Mediafax hírügynökség kedden idézte. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, hogy Kövér látogatása következtében feszültségek keletkezhetnek a román-magyar kapcsolatokban, amit az RMDSZ nem akar. Kelemen kifejezte meggyőződését, miszerint a romániai magyarok elég érettek ahhoz, hogy magyarországi „segédlet" nélkül is tudják, kikre kell szavazni a helyhatósági választásokon. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kedden a romániai választási kampányba való „brutális beavatkozásnak" nevezte Kövér László látogatását, ami Borbély szerint „nehéz" helyzetbe hozza Magyarországot, hiszen annak ellenére, hogy Kövér László magánszemélyként jön, ő mégis csak az Országgyűlés elnöke. Az RMDSZ politikusa szerint Orbán Viktor is „kényes" helyzetbe került, hiszen a magyar kormány álláspontja az, hogy Budapest nem avatkozik bele a romániai választási kampányba. Borbély szerint a Románia és Magyarország közötti intézményes kapcsolatok jók, és ezen a téren gyökeres változás nem fog bekövetkezni a házelnök látogatása miatt sem. Kövér László Erdélyben részt vesz a Magyar Polgári Párt (MPP) választási kampányában. Hétfőn a bukaresti szenátus elnöke, Vasile Blaga és a képviselőházi elnöke, Roberta Anastase nyílt levélben arra kérte magyar házelnököt: halassza el tervezett romániai utazását az önkormányzati választások utáni időszakra. Kövér László még ugyanaznap közölte, hogy kitart romániai látogatása mellett. MTI. Erdély.ma 2012. június 6.Markó: Kövér László kampánykörútja nem használ az erdélyi magyarságnakVictor Ponta kormányfő Kövér László tegnapi Marosvásárhelyre való érkezését követően megismételte, hogy nem kívánatos személynek nyilváníthatják a Magyar Országgyűlés elnökét. „Az elnök úr nem csupán magán úton van, hanem kampányban vesz részt, egy szélsőséges párt mellett. Remélem, nem fogja túllépni a jó szomszédi kapcsolatok kereteit, és nem sérti meg majd a román törvényeket, de ha mégis, akkor a legszigorúbban fogunk fellépni” – mondta a kormányfő. „Otthon hagyta volna a házelnöki minőségét Budapesten? – ettől nem lehet eltekinteni, másrészt az MPP tiszteletbeli elnökeként vesz részt a választási kampányban” – nyilatkozta Vasile Blaga, a román szenátus elnöke. Markó Béla volt miniszterelnök helyettes, az RMDSZ szenátora is hasonlóképpen vélekedett. Szerinte Kövér László nyilatkozatai, nyilvános szereplései ártanak a romániai magyarságnak a választási kampány során, és nem tesznek jót a román-magyar államközi kapcsolatoknak sem. Kövér László a nyilatkozatokra úgy reagált, hogy nem látta okát annak, hogy lemondja háromnapos látogatását. Azt nyilatkozta, hogy amióta rendszeresen jár Erdélybe egyszer se sértette meg a román törvényeket és nem áll szándékában a jövőben se azt tenni. Közben az EMNP meghívására szintén Erdélyben tartózkodik Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára. Az ő látogatása ellen a román kormány semmiféle kifogást nem emelt. Kossuth Rádió, Hírek. Erdély.ma 2012. június 6.Kövérre dagadt botrányVictor Ponta kilátásba helyezte a házelnök nemkívánatos személlyé nyilvánítását Az eddiginél is feszültebbé tette a román-magyar államközi kapcsolatokat, hogy a bukaresti parlament vezetőinek kérése ellenére Kövér László országgyűlési elnök tegnap Marosvásárhelyre érkezett az MPP kampányát segíteni. A látogatás hírére reagálva Victor Ponta kormányfő kilátásba helyezte a magyar politikus nemkívánatos személlyé nyilvánítását. Lepergett Kövér Lászlóról a román parlament házelnökeinek az a kérése, hogy maradjon távol a romániai választási kampánytól. A Magyar Országgyűlés elnöke tegnap Marosvásárhelyre érkezett, hogy a kampány finisében segítsen a Magyar Polgári Pártnak (MPP). A Transilvania reptéren összesereglett újságíróknak a politikus elmondta, nem tartott attól, hogy a román hatóságok feltartóztatják, erre ugyanis semmilyen okot nem adott. Mint mondta, azt sem tartotta megalapozottnak, hogy eleget tegyen a két román házelnök levélben megfogalmazott kérésének. Vasile Blaga és Roberta Anastase házelnökök levelét Kövér az RMDSZ-nek tett gesztusként értelmezte. Elmondta, az MPP tiszteletbeli elnökeként vesz részt a kampányban, körútja során mintegy 50 településen áll meg. Kövér László a marosvásárhelyi repülőtéren. A magyar házelnök nem látott okot arra, hogy elhalassza erdélyi látogatását A Nyirő József újratemetésére vonatkozó kérdésekre előbb nem akart válaszolni, ám az ismételten elhangzó kérdésekre reagálva mégis elmondta, a hamvak jelenleg Budapesten vannak. A kérdésre, eleget kíván-e tenni Victor Ponta román miniszterelnök bocsánatkérési felszólításának, egyetlen szóval, nemmel válaszolt. „Abban bízom, hogy a kedélyek lenyugszanak. Ha túl vagyunk a választási kampányon, várhatóan mindenki azon munkálkodhat, hogy a román–magyar együttműködés miként térhet viszsza abba a kerékvágásba, amelybe az előző román és a mostani magyar kormány jótékony együttműködése terelte. Remélem, hogy a jognak megfelelően újratemethetjük Nyirő József hamvait, és mindent elfelejtünk, amit kölcsönösen egymás fejéhez vágtunk” – jelentette ki Kövér László. Ponta „figyelmeztetése” A kész tények elé állított Victor Ponta kormányfő Tulceán leszögezte, a bukaresti hatóságok nem késlekednek majd intézkedni Kövér Lászlóval szemben abban az esetben, ha a magyar házelnök romániai tartózkodása alatt megsérti a törvényeket. A miniszterelnök „teljességgel nem helyénvalónak” nevezte a magyar politikus erdélyi látogatását. Hozzátette: figyelemmel fogja kísérni, hogy Kövér milyen módon vesz részt a romániai választási kampányban. Reményét fejezte ki, hogy a magyar házelnök tiszteletben tartja majd a román törvényeket, valamint a jóérzés szabályait, és tartózkodni fog a Romániát sértő nyilatkozatoktól. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a lehetséges intézkedések közé tartozik a nemkívánatos személlyé nyilvánítás is. Németh: kormányközi párbeszédet szeretnénk Eközben a Kövér Lászlóval egyszerre, de teljesen más célból Marosvásárhelyre érkező Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár Bukarestet okolja a román–magyar viszony elhidegüléséért. Arra figyelmeztetett, nem lehet sokáig elodázni a romániai magyarság érdekeit sértő bukaresti kormányzati intézkedésekről szóló, a két kormány közötti párbeszéd megkezdését. Hozzátette: Victor Ponta román kormányfő nem kezdeményezte a megbeszélést Orbán Viktor miniszterelnökkel, amikor a magyar kormányfő az európai uniós kohéziós alapokról folytatott június elsejei bukaresti tanácskozáson vett részt, márpedig a házigazda román kormánynak kellett volna ezt megtennie. „Gondolom, hogy a román fél még nem áll készen arra, hogy megvitassuk azokat a kérdéseket, amelyek a kétoldalú kapcsolatokban felmerültek” – jelentette ki Németh Zsolt. Borbély: költözzön ide, ha annyira tetszik neki Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke tegnap lapunknak elmondta, nem foglalkozik Kövér Lászlóval és látogatásával. Szerinte a magyar házelnök tiszte megítélni, mennyire árt, vagy nem árt erdélyi kampányolása a két ország közötti kapcsolatnak. Másrészt ugyancsak mérlegelnie kellene, hogy jogában áll-e magyar országgyűlési elnökként beleszólni abba, hogy ki képviselje a következő négy évben az erdélyi magyarságot. „Mi azt javasoljuk, hogy költözzön ide, Erdélybe, üljön itt velünk akkor is, amikor nehéz és akkor valószínű, többet fog megtudni arról, hogy hogyan intézzük itt a dolgainkat” – mondta el az ÚMSZ-nek Borbély László sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy Kövér László házelnököt saját beleegyezésével Szász Jenő MPP-elnök kampányfogásként használja. A tegnap Szatmárnémetiben tartózkodó Kelemen Hunor megismételte korábbi kijelentését, miszerint nem tartja helyesnek azt, hogy bárki is beavatkozzék a romániai önkormányzati választások kampányába. A politikus szerint Kövér László jelenléte fölösleges ebben a kampányban. „Sőt a hivatalos román–magyar kapcsolatokban érezhető feszültség nagymértékben miatta történik. Ezt a feszültséget is az erdélyi magyarok érdekképviseletének, az RMDSZ-nek kell majd levezetnie” – jelentette ki szövetségi elnök. Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. június 7.Kit zavar a vendég?Egymással versengenek a román pártok, ki tud keményebben odamondani Kövér Lászlónak erdélyi kampánykörútja miatt, az új hatalom a legmagasabb szinten oly nagy buzgalommal és hévvel esett neki a magyarországi politikusnak, mintha bizony legalábbis Erdély visszafoglalására készülne a látogató. Victor Ponta miniszterelnök, afféle román nemzeti hősként, naponta kétszer-háromszor üzenget Kövér Lászlónak, mi több, nemkívánatos személlyé nyilvánítását, kiutasítását is kilátásba helyezte, s mert az ellenzékbe szorult demokrata-liberálisok sem akarnak kimaradni a nemzetféltők sorából, a két házelnök, Vasile Blaga és Roberta Anastase levélben kérte a magyar országgyűlés elnökét, halassza el romániai kiszállását. Elemzők sora zárkózott fel a politikusokhoz, zeng a nagy román kórus a magyarok revizionizmusáról, pártállástól függően némelyek a magyar kormányzók felelőtlenségét teszik szóvá, amiért úgymond beavatkoznak a romániai választási kampányba, mások a külügyminisztert vagy az államfőt ostorozzák, amiért tehetetlen szemlélői az eseményeknek. Választási kampány van, ilyenkor elszabadul a pokol, majd csak megnyugszanak a kedélyek, legyinthetnénk. De nem tehetjük, két okból sem. Egyrészt, mert a hisztérikus román reakció maradandó nyomokat hagyhat a magyar–román államközi kapcsolatokban, és ez erdélyi magyar közösségünk sorsát is befolyásolja. De nem legyinthetünk azért sem, mert e furcsa román kórusba az RMDSZ csúcsvezetői révén magyar hangok is bekapcsolódni látszanak: Borbély László politikai alelnök brutális beavatkozásól beszél, Kelemen Hunor pedig azt félti, amit magyarok és románok közösen felépítettek az elmúlt huszonkét esztendőben. A szövetséget szemmel láthatóan zavarja, hogy a Fidesz egyik vezetője politikai vetélytársaiknak kampányol. Pedig tudhatnák: Európa-szerte bevett gyakorlat, hogy a politikusok országuk határain kívül is támogathatják az ugyanazon pártcsaládhoz tartozó más állambeli alakulatot, mint tette azt például Tony Blair volt brit miniszterelnök is, aki a magyarországi szocialisták rendezvényein vett részt, vagy Angela Merkel német kancellár, aki Nicolas Sarkozy volt francia államfő mellett szállt síkra, és a sor folytatható. Mindazonáltal e pártos félelemnek sem lenne szabad oly nyilatkozatokra ragadtatnia az RMDSZ képviselőit, melyek végkicsengése az alaptalan román támadásokéhoz hasonlatos – magyar ember fülét mégiscsak sérti, ha saját vezetői is eme dicstelen kórus hangját erősítik. Vagy talán ily módon próbál a szövetség az új hatalom kegyeibe férkőzni, eljátszva a „jó fiú” szerepét? Farcádi Borond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. június 11./vezércikk/Kövér-effektus Általános apátia jellemezte a tegnap lezajlott helyhatósági választások kampányát, a polgármesterek egyetlen fordulóban történő megválasztása csillapította a jelöltek harci kedvét. Az esélytelenebbek nem fektettek energiát korteshadjáratokba, a fordítás lehetőségét jelentő második forduló hiányában beletörődni látszottak sorsukba. A fegyvercsörgés elmaradása a választások tét nélküliségét sugallta. Ám a vasárnapi szavazás távolról sem volt tét nélküli. A ma nyilvánosságra hozott eredmények meghatározzák az őszi parlamenti választások előtti politikai hangulatot: a nem várt siker energiát ad, a hirtelen csalódásnak fékező hatása van a szavazatokért folytatott küzdelemben. Így például a kormányon lévő Szociál-Liberális Szövetség vezetői számára hatalmas csalódás, ha nem szerezték meg a helyi és megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok több mint ötven százalékát. Aggodalomra lehet is okuk, éppen azért, mert hatalmon vannak, a hatalom pedig erodál: a parlamenti választásokig hátralévő idő nem nekik dolgozik majd, így jelentősen csökken annak az esélye, hogy ősszel megszerezzék a mandátumok abszolút többségét. Így nem csak a könnyedén jött miniszterelnöki tisztséget veszíthetik el, de az ősellenség Traian Băsescu államfőt sem tudják a helyéről elmozdítani. A Demokrata Liberális Párt számára nem az ötven, hanem a húszszázalékos eredmény jelenti a pszichológiai küszöböt. Húsz százalék alatt a PDL-t már nehezen állítja meg bármi is azon a lejtőn, amelyen a kormányzás évei alatt elindult. Kudarc esetén Emil Boc alól bizonyosan kicsúszik a pártelnöki szék, és ezt csak úgy kerülheti el, ha megnyeri Kolozsváron a polgármester-választásokat. Ha ez nem sikerül, utódlásáért megindul a párton belüli küzdelem, amelyben a korábbi első számú esélyesnek tartott Vasile Blagának – kampányfőnökként – már nem lenne ildomos részt vennie. A kampányt jellemző általános apátiát egyébként csak Nyirő József újratemetési kísérlete és Kövér László magyar házelnök nyilatkozatai törték meg. A magyarországi politikus erdélyi látogatását kísérő médiazaj nem csak a magyar szavazatokat befolyásolhatta, mint sokan hinnék, hanem a románokét is. Hogyan járt el például tegnap az a szatmárnémeti román ember, aki néhány hete még magyar jelöltre, Ilyés Gyulára adta volna szavazatát, ám időközben megtudta, hogy „a magyarok újra akarták temetni Romániában a romángyűlölő, fasiszta írójukat”? Kire szavazott az a marosvásárhelyi román választó, aki szívesen támogatta volna Frunda Györgyöt, ám eljutott hozzá a hír, hogy egy magyarországi közjogi méltóság barbároknak nevezi a román hatóságokat? A választ ma már tudni fogjuk. Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. június 13.Belföldi hírekVégleges: Maros és Szatmár elveszett Négy megyéből csak kettőben sikerült megőriznie tanácselnöki tisztséget az RMDSZ-nek, az Országos Választási Iroda tegnapi közlése szerint Maros és Szatmár megyében is alulmaradtak a szövetség újabb mandátumra pályázó jelöltjei. Szatmár megyében Csehi Árpádot a liberális Mihai Adrian Stef váltja, aki a szavazatok 38,30 százalékát, Csehi pedig 34,70 százalékát szerezte meg. A Szatmár megyei tanácsban az RMDSZ két mandátumot veszített, a 33 tagú testületben 12 képviselője lesz. Maros megyében Lokodi Edit Emőkét a szintén liberális Ciprian Minodor Dobre váltja, ő a szavazatok 40,64 százalékát szerezte meg, míg Lokodi Edit Emőkére a szavazók 34,84 százaléka voksolt. Megőrizte viszont mandátumait a szövetség: a 35 tagú testületben az RMDSZ-nek 13 képviselője lesz. Maros megyében egyébként az RMDSZ ugyanannyi polgármesterel rendelkezik, mint korábban, a szövetség elveszítette a SZLSZ-szel szemben a szászrégeni, vajdaszentiványi polgármesteri tisztséget, illetve az MPP-vel szemben a makfalvit, megnyerte azonban a mikefalvit, ahol eddig DLP-s elöljáró volt, a magyarbükkösit, melyet eddig független vezetett és a gyulakutait, ahol az MPP képviselője volt tisztségben. Kisebb a kormánypárt előnye Az eredmények 97,20 százalékos feldolgozottsága mellett a Szociál-liberális Szövetség (SZLSZ) a polgármesteri mandátumok 41,44 százalékát kapja meg, a DLP 15,63 százalékát, a SZDP 11,91 százalékát. Tegnap estig az Országos Választási Iroda 3097 szavazókerület eredményeit központosította a 3186-ból, eszerint a SZLSZ 1283 polgármesteri mandátumot kapott, a DLP 484-et, a SZDP 369-et. Következik a NLP 87 mandátummal (6,92 százalék), az RMDSZ 79 mandátummal (6,28%). A MPP hét polgármesteri tisztséget szerzett (0,54%), a Konzervatív Párt 5-öt (0,39%), a Romániai Német Demokrata Fórum 4-et (0,31%), az EMNP kettőt (0,15%), a Nagyrománia Párt és a parasztpárt szintén kettőt-kettőt. Lemondott Elena Udrea Elena Udrea, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke tegnap lemondott a párt bukaresti szervezetének vezetéséről, ezt a DLP gyenge fővárosi választási szereplésével indokolta – elveszítették az általuk eddig elfoglalt két bukaresti kerületi polgármesteri tisztséget. Vasile Blaga, a DLP kampányfőnöke szerint Udreának lemondásával meg kellett volna várnia a párt igazgatótanácsának ülését, Blaga úgy véli, az esetleges újabb lemondások bejelentése csak ez után lehetséges. Udrea gesztusát Crin Antonescu, a liberálisok elnöke helyesnek és természetesnek nevezte, de hozzátette, Băsescunak, Bocnak, Olteannak és Blagának is le kellene mondania. Kihirdették a Nagy Testvér-törvényt Traian Băsescu tegnap kihirdette az Európai Unió adatmegőrzési irányelvének életbeléptetésére vonatkozó jogszabályt, amelyet a média Nagy Testvér-törvényként bélyegzett meg. A törvény arra kötelezi a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják, és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A tegnap kihirdetett jogszabályba bekerült egy olyan előírás, miszerint a bűnüldöző szerveknek a híváslista bekérésétől számított 48 órán belül tájékoztatniuk kell az érintettet arról, hogy vizsgálat folyik ellene – kivéve, ha az illetőt a nemzetbiztonság veszélyeztetésével gyanúsítják. Menesztették az RTV elnökét Leváltotta a parlament tegnap a közszolgálati televízió vezetőségét, miután a törvényhozói testület elutasította az intézmény elmúlt három évéről szóló jelentést. Alexandru Lăzescu elnök-vezérigazgató helyére Radu Călin Cristeát javasolta a parlament két házának kulturális szakbizottsága ideiglenes elnök-vezérigazgatónak, ezt a plénum elfogadta. Az RTV mintegy 120 millió euró adósságot halmozott fel az elmúlt években, és ezért az adóhatóság zárolta az intézmény számláit. A közintézmény körül az elmúlt napokban éles vita alakult ki, miután kiderült, hogy gazdaságossági okokra hivatkozva eladta a labdarúgó Európa-bajnokság egyes mérkőzéseinek közvetítési jogát egy korlátozott sugárzási lehetőséggel rendelkező kereskedelmi sportcsatornának, és a londoni olimpiát sem közvetíti a köztelevízió. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. június 25.Lemondott Dan Voiculescu, a szenátus alelnökeDan Voiculescu szenátor, a felsőház alelnöke hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond mandátumáról. Azzal indokolta kilépését a szenátusból, hogy a költségvetési-pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén elutasították törvényhozási kezdeményezését, amely szigorította volna az adócsalás miatt kiszabható büntetéseket. A szenátusból való távozását Vasile Blaga házelnök is bejelentette a hétfői plenáris ülésen. Dan Voiculescu 2004-ben szerzett első ízben szenátori mandátumot, 2008-ban pedig másodszor is a szenátus tagja lett. (szerk.) Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
