|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1278 találat | lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 1261-1278 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szilágyi Zsolt 2014. november 4.Nem mozgósított a magyar–magyar versenyNem mozgósított kellőképpen a magyar–magyar versenyhelyzet a vasárnap lezajlott államfőválasztáson: A részvételi arányok azt mutatják, a magyar többségű székelyföldi megyék jóval az 53,16 százalékos országos átlag alatt teljesítettek. A voksolás jegyzőkönyvei 98,3 százalékának összesítése alapján Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje 327 918 szavazatot kapott – ez országos viszonylatban 3,5 százalékot jelent –, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatta Szilágyi Zsolt 52 809 voksot, azaz 0,56 százalékot tudhat magáénak. Hargita és Kovászna megyében Kelemen végzett az élen, míg – a szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta Hunyad és Krassó-Szörény megyei győzelmét leszámítva – az összes többi erdélyi és partiumi megyében Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje nyert. Beszédes, hogy a két magyar jelölt összesen csupán 7960 szavazattal kapott többet, mint 2009-ben az egyedüli magyar államfőjelöltként induló RMDSZ-es Kelemen Hunor, akit öt évvel ezelőtt 372 764-en támogattak. A számok azt mutatják, hogy a helyhatósági választások óta az erőviszonyok sem változtak: az RMDSZ megtartotta a 86 százalékos támogatottságát a magyarság körében. Kelemen Hunor az urnazárást követően úgy nyilatkozott, a szövetség számára a következő időszakban biztosított a közösség támogatása ahhoz, hogy folytathassa a kampányban elkezdett munkát. A szövetségi elnök szerint az RMDSZ hiteles programmal állt a választók elé, amit az is bizonyít, hogy a szövetség olyan helyekről is kapott szavazatokat, ahol nem élnek magyarok. Elmondta továbbá, a kampányban egy olyan Románia építéséről beszélt, ahol létezik a tisztelet, ahol az állam tiszteli és becsüli a polgárait, ahol a közösségek bízhatnak az állami intézményekben, ahol garanciájuk van a kisebbségeknek arra, hogy megőrizzék a nemzeti identitásukat. Kovászna megyében – ahol a szavazópolgárok alig 43 százaléka járult az urnákhoz – Kelemen Hunor a voksok valamivel több mint felét gyűjtötte be. A szövetség jelöltje 38 779 voksot (50, 41 százalékot) kapott, a második helyen pedig némi meglepetést okozva Klaus Johannis végzett 11 509 szavazattal (14,9 százalék), a harmadik helyen pedig Victor Ponta követi 10 533 szavazattal. Az EMNP jelöltje 7619 vokssal csupán a negyedik helyen áll, a partiumi politikus a szavazatok 9 százalékát tudta begyűjteni Háromszéken. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke úgy értékelte, a magyar versenypárt mocskos, lejárató kampányt folytatott, és szerinte kérdéses, hogy a néppárt hogyan tudott a választások előtt több mint harmincezer támogató aláírást összegyűjteni Háromszéken. Benedek Erika, az EMNP megyei szervezetének vezetője szerint az RMDSZ támogatottsága enyhén csökkenő, a néppárté pedig növekvő tendenciát mutat a megyében. Papírforma szerinti eredmények születtek viszont Hargita megyében, ahol a két magyar jelölt végzett az élen 44 százalékos részvétel mellett. A leadott szavazatok 62,97 százalékát Kelemen Hunor kapta, míg Szilágyi Zsoltot a szavazók 10,9 százaléka támogatta, a harmadik helyre pedig alig több mint 10 százalékkal Klaus Johannis került. Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke hétfőn úgy fogalmazott, a magyar–magyar cirkusz távol tartja a magyarokat a szavazástól, és emiatt nem lehet elérni a magyarság számarányához hasonló szavazatszámokat. A területi elnök kifejtette: választ kell találni arra a kérdésre, hogy tíz választóból miért csak öt ment el szavazni. Ezt többek között az elavult választói névjegyzékekkel, illetve a külföldön munkát vállalók nagy számával magyarázta. A Maros megyében leadott érvényes szavazatok többségét az ellenzéki ACL jelöltje, Klaus Johannis szerezte meg (a voksok 32 százalékát), megelőzve az országos összesítésben első helyen végző szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnököt (26) – tájékoztatott a megyei választási iroda. A megyében a harmadik helyen az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor végzett 22 százalékkal; a szövetségi elnökre 51 664-en szavaztak, míg a néppárt jelöltjét, Szilágyi Zsoltot 5738-an támogatták. A részvétel 47,81 százalékos volt. Az RMDSZ jelöltje egyébként több mint 12 ezer szavazattal kapott kevesebbet a megyében, mint öt évvel ezelőtt. A gyengébb eredményt Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke azzal magyarázta, hogy a magyarok közül sokan egy esélyesebbnek ítélt román jelöltre szavaztak. Brassai szerint az RMDSZ aktív szavazókat veszített amiatt is, hogy a magyar települések lakosságának jelentős része külföldön tartózkodik. Szatmár megyében főként a végső győzelemre esélyes jelöltekre adták voksukat a szatmári magyarok, véli egybehangzóan az RMDSZ és az EMNP. A körülbelül 35 százalékban magyarok lakta megyében a két alakulat összesen ért el 20 százalékot, amin belül bő 90 százalékot az RMDSZ tudhat magáénak. Pataki Csaba, a szövetség megyei elnöke elmondta: a szavazatok számával nem elégedett, hiszen nagyon alacsony, 42 százalékos volt Szatmár megyében a részvétel, az arányok viszont megnyugtatták, hisz véleménye szerint a román jelöltekre leadott voksok nem számítanak protestszavazatoknak, a szatmári magyarok túlnyomó többségét pedig még mindig a szövetség tudja megszólítani. Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke szerint a magyar–magyar versenyt tekintve a 2012-es helyhatósági választásokon elértekhez hasonlóan alakultak a szatmári eredmények. Az RMDSZ fölénye szerinte főképp annak tudható be, hogy a szövetségnek megvannak az eszközei arra, hogy mozgósítsa a szimpatizánsait, különösen falvakon. Szatmár megyében egyébként a voksok 32,4 százalékával Klaus Johannis végzett az első helyen, akit 31,6 százalékkal követ Victor Ponta. Bihar megyében a szavazásra jogosultak 51,40 százalékos részvételi aránya mellett Johannis nyerte az első fordulót. A választási iroda tájékoztatása alapján Nagyszeben liberális polgármestere a voksok 37,31 százalékát gyűjtötte be, míg mögötte Ponta (32,24 százalékkal) és Kelemen Hunor (11,8) végzett. A nagyváradi Szilágyi Zsolt végül 2,65 százalékkal csak a hetedik lett, s Csomortányi István, a Bihar megyei EMNP elnöke szerint részben azért fordulhatott elő, mert a magyarság egynegyede a PSD-től való félelme miatt már most, az első körben az ACL jelöltjére szavazott. A néppárti politikus ugyanakkor rámutatott, a partiumi megyében ők nemcsak megőrizték 2012-es támogatottságukat, hanem még javítottak, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke is rámutatott arra, a szövetség szavazói közül sokan voksoltak Johannisra. Amint az várható volt, Klaus Johannis elsöprő győzelmet aratott Kolozs megyében is, Nagyszeben polgármestere a voksok 42 százalékát gyűjötte be, megelőzve a 23,7 százalékon megragadt Victor Pontát és a független Monica Macoveit, aki 7 százalékot kapott. Kelemen Hunor 7 százalékot ért el a vasárnapi választáson. Krónika (Kolozsvár) 2014. november 4.RMDSZ-meghívás a jóhiszemű megosztóknakNagyvárad- Hétfő délután az RMDSZ-es Sas-palotabeli székházában Szabó Ödön parlamenti képviselő, megyei ügyvezető elnök sajtótájékoztatón értékelte az államfőválasztás eredményeit. Szerinte a néppárti jelölt Szilágy Zsoltnak távoznia kellene a hazai politikai életből. Szabó Ödön szerint az elmúlt kampányidőszak furcsa volt többek közt amiatt, hogy a jelöltek keveset beszéltek projektekről vagy programokról. Kivétel volt ez alól Kelemen Hunor, aki a váradi rendezvényen is beszélt arról, melyek az RMDSZ-nek az országgal kapcsolatos elképzelései. A Szövetség emberei nem folytattak negatív kampányt, pedig az ellenfeleik támadták őket, őt például személyesen is. Meglátásában a kampány atipikus volt abból a szempontból, hogy szokatlan módon két magyar jelölt is indult, ráadásul az egyik közülük váradi volt, és korábban 14 évig RMDSZ-es honatyaként politizált. Arra hívta fel a figyelmet: a magyar közösségre jellemző, hogy kevesebben szavaznak az RMDSZ államfőjelöltjére, mint a szervezetre helyhatósági és parlamenti választásokkor, így történt ez öt éve, illetve korábban Frunda György és Markó Béla esetében is. Kelemen Hunor most országos szinten körülbelül 3,8 százalékot kapott, Bihar megyében pedig közel 12 százalékot, ami azonban azt is jelenti egyúttal, hogy a megyében egy pozíciót javítva a pódiumon végzett, Klaus Johannis és Victor Ponta mögött. Szilágyi Zsolt ugyanakkor, bár a térségünkben itteni származása miatt közismert, csak 2,65 százalékot kapott a térségben, össz-szinten. A történtekből az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke azt a következtetést vonta le: befellegzett annak a több éve hangoztatott hazugságnak, hogy a több magyar jelölt indítása mozgósító erejű, ugyanis a magyarság akkor vonul inkább az urnákhoz, ha csupán egyetlen formáció jelöltjére kell szavaznia. Hangsúlyozta: míg Klaus Johannis a saját megyéjében több mint 70 százalékot kapott, addig Szilágyi Zsolt csupán a magyarok 18 százaléka voksolt Biharban (míg Kelemen Hunorra 82 %), így a helyében elgondolkozna azon, hogy „elbújdosoljon valahova távolra a politikai élettől.” Szabó Ödön ugyanakkor a megosztó Szilágyi Zsoltot és Toró T. Tibort is felszólította arra, hogy mondjanak le, mert „folyamatos hazugságaikkal, üzeneteikkel és magatartásukkal nagyobb kárt okoznak a magyarságnak, mint Gheorghe Funar vagy Corneliu Vadim Tudor”. Interetnikai párbeszéd Szabó Ödön meglátásában a tanulság levonása után tovább kell dolgozni azon, amire az RMDSZ-re 25 éve törekszik, vagyis hogy erős hangja legyen a romániai magyar közösségnek. Megítélésében a magyarok szavazatai döntőek lehetnek a második fordulóban. A honatya ugyanakkor meghívta azokat a „jóhiszemű megosztókat”, akik nem merő rosszindulatból kritizálnak, hogy integrálódjanak az RMDSZ-be, lássák be végre azt, hogy téves úton járnak, és dolgozzanak közösen, együtt a magyar közösség jövőjéért. Úgy fogalmazott: nem egymást kellene meggyőzni, hanem korrekt és civilizált módon a román többséggel kéne interetnikai párbeszédet folytatni arról, hogy a magyarok miért igényelnek több jogokat. Szerinte korai még azt feszegetni, hogy az RMDSZ kit támogasson a második fordulóban, erről majd az országos vezetés dönt csütörtökön, Kolozsváron. Arra az újságírói kérdésre, hogy erre a tanácskozásra meghívják-e az EMNP-t is, azt felelte: reméli, hogy ez akkor már nem lesz aktuális, mert „a néppártiak belátva tévedésüket, addigra feloszlatják a pártot, vagy visszatérnek az RMDSZ-be”. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2014. november 4.Államfőválasztás: szövetséges kerestetikVictor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke 40,44 százalékkal, Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje pedig a szavazatok 30,37 százalékát megszerezve jutott az államfőválasztás második fordulójába – közölte kedden a Központi Választási Iroda (BEC) a vasárnapi első forduló végeredményét bejelentve. A harmadik Călin Popescu Tăriceanu 5,36 százalékkal. A további sorend: Elena Udrea (5,20), Monica Macovei (4,44), Dan Diaconescu (4,03), Corneliu Vadim Tudor (3,68), Kelemen Hunor (3,47), Teodor Meleşcanu (1,09), Szilágyi Zsolt (0,56), Gheorghe Funar (0,47), William Brânză (0,45), Constantin Rotaru (0,30), Mircea Amariţei (0,08). Kelemen Hunor 329 727, Szilágyi Zsolt 53 146 szavazatot kapott. Képben Tăriceanu és az RMDSZ Zajlik a szövetségesek keresése a második fordulóra. Victor Ponta miniszterelnök a Szociálliberális Unió (USL) Călin Popescu Tăriceanu volt liberális pártelnök, exkormányfő pártjának, a Liberális Reformpártnak (PLR) a bevonásával történő újjáélesztésére tett javaslatot azon a kedd délutáni koalíciós egyeztetésen, amelyen az államfőválasztás vasárnapi első fordulója eredményeit elemezték ki, és amelyen javaslatot tett a miniszterelnök személyére arra az esetre, ha a második fordulóban őt választják államfővé. Ponta három jelöltet is megnevezett, ugyanakkor Tăriceanut nevezte meg első számú miniszterelnök-jelöltjeként, mint olyan személyt, aki garantálja a 16 százalékos egységes adókulcsot, a tb-járulék csökkentését, a nyugdíjak és a bérek emelését. Hozzátette: a másik jelöltje, amennyiben Tăriceanut nem fogadják el a partnerek, George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábban a PSD-ben politizáló igazgatója. Azt sem zárta ki ugyanakkor, hogy Florin Georgescu, a jegybank alelnöke személyében technokrata kormányfő lesz. Tăriceanu kedden kijelentette: Pontát támogatja, pártja pedig belép a kormányba. A PSD koalíciós partnere, az RMDSZ támogatására is számít, ugyanakkor Tánczos Barna, a szövetség szenátusi frakcióvezető-helyettese kijelentette: az RMDSZ mérlegelni kívánja a döntést, hiszen koalíciós partnere szociáldemokrata, ellenfele, Klaus Johannis viszont egyrészt szintén kisebbségi, hiszen szász, másrészt az RMDSZ-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja. Rámutatott: az RMDSZ döntését az is befolyásolja majd, kit nevez meg miniszterelnök-jelöltként Ponta. Mindemellett megjegyezte, hogy a szövetség felfogása a magyarság jövőjéről, a nemzeti önazonosság, a kultúra és a hagyományok megőrzéséről eltér attól, ahogyan Johannis képviselőné a szászok érdekeit. Leszögezte: szerinte Johannis nem tekinthető egyik kisebbség képviselőjének sem, mivel programjában és nyilvános megszólalásaiban sem tett említést a kisebbségi ügyekről. Márpedig ebben az esetben nem képviselőheti a magyar közösség érdekeit – vélekedett Tánczos. Johannis egyébként kedd kora este a regionalizáció kapcsán kijelentette: nem támogatja az etnikai alapú regionalizációt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kifejtette: az RMDSZ a helyi szervezetekkel történő egyeztetés után csütörtökön dönti el, kit támogat a második fordulóban. Szerinte nincsenek jó opciók, csak opciók vannak. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn este elmondta, a szervezet csütörtökön a Szövetségi Állandó Tanács ülésén dönti el, kit támogat, a döntés pedig számos tényezőtől függ. A PRM Pontát támogatja Klaus Johannis ugyanakkor azt jelentette be, hogy nem hajlandó egyik kiesett jelölttel sem alkudozni a második körös támogatásról, ehelyett közvetlenül az emberektől kéri a támogatást. A kormányon levő UNPR annál inkább: bejelentették, hogy megállapodást kötöttek Corneliu Vadim Tudorral arról, hogy a Nagy-Románia párt (PRM) Pontát támogatja a második körben. Teodor Meleşcanu is közölte: Ponta mellé áll a második körben, hogy együtt biztonságosabbá tehetik az országot. Megszólalt a második fordulós támogatás ügyében Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke is, aki 5,17 százalékkal a negyedik helyen végzett vasárnap. Kijelentette: a PMP nem bocsátkozik alkuba, ugyanakkor nem kizárt, hogy saját álláspontot fogalmaz majd meg a jelöltekről. Az EPP Johannis mellett Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke még hétfőn arra buzdította a néppárt romániai tagjait, hogy a második fordulóban Klaus Johannist támogassák. Az EPP elnöke támogatásáról biztosította Johannist és a néppárt valamennyi romániai tagját, így a PMP-t és az RMDSZ-t is arra buzdította, Johannist segítsék győzelemre. „A történtek alapján arra buzdítom a néppárt valamennyi romániai tagját, hogy Johannist támogassák. Az eredménye azt igazolja, hogy erős és versenyképes jelölt, aki győzni fog két hét múlva” – olvasható a közleményben. Fontosnak nevezte a jobbközép szavazók mozgósítását, és azt is, hogy Johannis a többi romániai EPP-tagok jelöltjei által felvetett célokat is felkarolja a második fordulóban. „A jobbközép pártoknak egységeseknek kell maradniuk, ha győzni akarunk november 16-án” – olvasható a közleményben. Ponta ismét kijátssza a nacionalista kártyát Példátlanul durva stílusban támadt rá Klaus Johannisra Victor Ponta kedden a PSD megyei vezetőivel folytatott videóértekezleten: többek között azt állította, egyedül „az Erdély elszakítását akaró” Szilágyi Zsolt támogatja. A miniszterelnök szerint Johannis „egy dolog, aki a dolgokhoz szól, míg ő „román, aki a románokhoz szól.” A rá kis arányban szavazó erélyi románokhoz szólva arra buzdította őket, a második körben szavazzanak rá, mivel az ő projektje „egész Romániáé.” Szerinte meg kell győzni az embereket, hogy rá szavazzanak, mivel Tăriceanu, Meleşcanu, Diaconescu, Vadim Tudor és a többi jelölt szavazóit is képviselőni fogják. „Az egyetlen jelölt, aki már jelezte, hogy Johannist támogatja, Szilágyi Zsolt, aki el akarja szakítani Erdélyt” – mondta Ponta, hozzátéve: nem fogadnak el külföldi utasításokat az EPP-től, amely szerinte 2012-ben is gúnyt űzött a románokból. Szilágyi úgy reagált: Ponta eszelős kijelentéseket tesz, és hamis információkkal próbálja manipulálni a közvéleményt. Corlăţean: az ellenzék a hibás a külföldi voksbotrányért Az államfőválasztás első fordulóját megnyerő szociáldemokrata jelölt, Victor Ponta ellenjelöltjeire próbálta hárítani Titus Corlăţean külügyminiszter a felelősséget azért, mert a vasárnapi szavazás idején több romániai külképviselőeten is botrány tört ki, mivel a nagy tömeg és a lassú ügyintézés miatt nem szavazhatott mindenki, aki élni akart alkotmányos jogával. Corlăţean szerint Ponta egyes ellenfelei szervezetten irányították a nagykövetségekre szimpatizánsaikat, hogy mesterségesen felduzzasszák az előttük kígyózó sorokat, és ezáltal botrányt okozzanak. A külügyminiszter azt állította, Németországból, Stuttgartból és Münchenből kapott erre vonatkozó információkat. A Központi Választási iroda és a miniszter egyébként kedden egyeztettek arról, hogy a második fordulóra megnöveljék a szavazófülkék számát és egyszerűsítsék a választási procedúrát a külképviselőeteken. Egyébként Párizsban – ahol vasárnap este a felháborodott szavazni akarók betörtek a nagykövetség épületébe – hétfőn este mintegy százan tüntettek a külképviselőet előtt az ellen tiltakozva, hogy korlátozták a szavazati jogukat. Eközben a német parlament alsóháza, a Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöke levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, azt állítva: tudomására jutott, hogy a nagykövetségek utasítást kaptak: akadályozzák a szavazási folyamatot. Mint közismert, öt évvel ezelőtt a külföldön élő romániaiak elsöprő többsége a jobbközép jelöltre voksolt, az utasítással most ezt próbálták megakadályozni. Balogh Levente Székelyhon.ro 2014. november 4.Megvannak a végleges eredmények: Kelemen Hunor 3,47 százalékonBejelentette a Központi Választási Iroda az elnökválasztás első fordulójának végleges eredményeit: a 9 485 340 érvényes leadott szavazat 40,44 százalékát Victor Ponta, 30,37 százalékát Klaus Johannis szerezte meg. A többi jelölt, sorrendben: Călin Popescu-Tăriceanu: 5,36% Elena Udrea: 5,2% Monica Macovei: 4,44% Dan Diaconescu: 4,03% Corneliu Vadim Tudor: 3,68% Kelemen Hunor: 3,47% Teodor Melescanu: 1,09% Szilágyi Zsolt: 0,56% Gheorghe Funar: 0,47% William Brânză 0,45% Constantin Rotaru: 0,30% Mirel Mircea Amariţei: 0,08% Az RMDSZ jelöltje 329 727 szavazatot kapott, az EMNP jelöltje 53 146 szavazatot. (hírszerk.) maszol.ro 2014. november 4.Mit mond Izsák Balázs az EMNP kudarca után?„Nem én álltam Szilágyi Zsolt mellé, hanem az EMNP jelöltje állt a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma mellé” – jelentette ki kedden a maszol.ro-nak Izsák Balázs, az SZNT elnöke, akit még a szervezetén belül is támadnak amiatt, hogy a romániai államfőválasztáson kampányolt az EMNP jelöltjének. Hétfőn Biró Zsolt, az MPP vezetője kalandorságnak nevezte, hogy az SZNT elnöke Szilágyi Zsolt mellett kötelezte el magát. Ugyanaznap Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere arról beszélt: Izsák kompromittálta az együttműködését lehetőségét az SZNT-vel azáltal, hogy „civilből pártpolitikussá vált”. Az SZNT csíkszéki szervezete még a múlt hét végén elítélte Izsák kampányolását. „Csíkszék Székely Tanácsa nem találja szerencsésnek, sem a székely közösséget építőnek, hogy a jelenleg zajló államelnöki kampányban, az SZNT elnöke - saját személyes döntése szerint - csak egyik hazai magyar párt oldalán, színeiben kampányol itt Csíkban is" – írta pénteken Veress Dávid csíkszéki SZNT-alelnök a Csíkszék Székely Tanácsa közleményében. Izsák: következetes voltam Ezeket a bírálatokat Izsák Balázs elutasította. A csíkszéki SZNT állásfoglalásával kapcsolatban megjegyezte: Veress Dávidéknak joguk van véleményt nyilvánítani ebben az ügyben, csak azt nem érti, hogy miért nem fogalmazták meg kifogásaikat személyen találkozójukon akkor, amikor a kampányban Szilágyi Zsolttal együtt Csíkszeredában járt. Izsák emlékeztetett arra, hogy az államfőválasztás előtt levélben kérte fel a két magyar jelöltet, hogy támogassák az SZNT autonómia-statútumát a kampányban, és felhívására csak Szilágyi Zsolt válaszolt. Szerinte a választási eredmények visszaigazolják, hogy kezdeményezése helyes volt, mert a két magyar jelölt kevés szavazatot kapott. „Célként azt fogalmaztam meg, hogy legyen legalább egymillió magyar szavazat az államelnök-választáson. Az elképzelés az volt, hogy a kampánynak legyen egy közös része, és mozgósítsunk mindenkit úgy, ahogy a Székelyek Nagy Menetelésén. Ez nem így történt, mert a hiúság és a féltékenység megakadályozta az együttműködést, és így egyik jelölt sem érte el még az öt százalékot sem” – magyarázta. Izsák fenntartja, hogy következetesen járt el. Emlékeztetett arra, hogy SZNT-elnökké választása után, 2008-ban az MPP kampánynyitó rendezvényén is azt nyilatkozta: vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a Székely Nemzeti Tanácsnak minden magyar jelöltet egyformán kell támogatni. „Ez nem így van. Nem támogathatjuk egyformán az autonómia elkötelezettjeit és akadályozóit” – idézte akkori kijelentését az SZNT elnöke. Izsák elutasította azt a felvetésünket, hogy az EMNP jelöltjének választási leszereplésével együtt az SZNT autonómia-statútuma is leszerepelt, ráadásul az SZNT politikai partner nélkül maradt Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt beígért lemondásával. „Az SZNT bázisa, legfőbb politikai partnere maga a közösség, amely autonómiát akar. Mi az autonómia eléréséhez keresünk nap mint nap eszközöket, és a kampány is egy ilyen eszköz volt, amelyet nem hagyhattunk ki” – fogalmazott Izsák Balázs. Cs. P. T. maszol.ro 2014. november 4.Romániai elnökválasztás - Végeredmény: többen voksoltak magyar államfőjelöltre, mint legutóbbBaranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Többen voksoltak magyar államfőjelöltre a vasárnapi romániai elnökválasztás első fordulójában, mint a legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson - derült ki a vasárnapi szavazás végeredményéből, amelyet kedden ismertetett a központi választási iroda. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke 329 727 szavazatot kapott, ami az érvényes voksok 3,47 százalékát teszi ki, míg Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére 53 146-on szavaztak: ez az érvényes voksok 0,56 százaléka. Idén tehát összesen 382 873-an voksoltak magyar jelöltre (4,03 százalék), tízezerrel többen, mint legutóbb. A 2009-es elnökválasztáson Kelemen Hunor volt az egyedüli magyar jelölt: akkor 372 674 voksot (3,83 százalék) kapott. Idén az elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 53,17 százaléka járult az urnákhoz: a részvétel kevéssel elmaradt a legutóbbi elnökválasztás első fordulójában regisztrált 53,52 százalékos részvételtől. A magyarlakta megyékben a részvétel mindkét esetben kisebb volt, mint az országos átlag. A november 16-án megrendezendő második fordulóban az érvényes voksok egyszerű többsége dönti el, hogy a két versenyben maradt jelölt - Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök, illetve Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje - közül ki lesz-e Románia következő elnöke. Victor Ponta több mint tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannisszal szemben: a baloldali jelölt a voksok 40,44 százalékát, míg a jobboldal versenyben maradt jelöltje a szavazatok 30,37 százalékát szerezte meg vasárnap. Harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,36 százalékkal, negyedik a távozó Traian Basescu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea 5,2 százalékkal, ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő 4,44 százalékkal, hatodik Dan Diaconescu populista médiamágnás 4,03 százalékkal. Corneliu Vadim Tudor, az idegengyűlölőnek tartott Nagy Románia Párt alapító elnöke 3,68 százalékot, Teodor Melescanu független jelölt, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója 1,09 százalékot szerzett. (MTI), Bukarest 2014. november 4.Erdély a jobboldalra, az ország többi része a baloldalra szavazottErdély és Bánság ismét a jobboldalra szavazott, míg Olténia, Munténia és Moldva (a Kárpátokon kívüli térségek) ezúttal sem tagadták meg a szociáldemokratákat - írta kedden a liberális kötődésű román Adevarul című lap a romániai elnökválasztás vasárnap lebonyolított első fordulójának eredményeit értékelve. Több román hírtelevízió, portál és nyomtatott lap is térképen mutatta be, melyik elnökjelölt végzett az élen Románia 41 megyéjében. A grafikákon az látszik, hogy Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő a Kárpátokon kívüli megyékben, valamint Hunyad és a Krassó-Szörény megyében előzte meg ellenfeleit. A két magyar többségű székelyföldi megyében (Hargita és Kovászna) Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) elnöke kapta a legtöbb voksot, míg Erdély többi megyéjében Klaus Johannis végzett az élen. Romániában a korábbi választásokon is bebizonyosodott, hogy a jobboldalnak inkább Erdélyben, míg a baloldalnak inkább a Kárpátokon kívüli térségekben, a korábbi román királyság területén vannak támogatói. A most is visszaigazolt jelenséget az Új Magyar Szó (Maszol.ro) portál úgy tálalta, hogy Erdély egy szász és egy magyar jelöltet támogatott. Az Adevarul az IRES közvélemény-kutató cég által (az exit poll készítésével párhuzamosan) végzett szociológiai felmérést ismertetve arról írt, hogy Victor Pontára elsősorban az idősebb korosztály és az iskolázatlanabb, falusi emberek szavaztak, míg Klaus Johannis szavazótáborában több a fiatal, tanultabb, városi ember. A Digi 24 hírtelevízió azzal egészítette ki a második fordulóba bekerült két elnökjelölt szavazóinak "portréját", hogy a Victor Ponta azokban a megyékben volt népszerűbb, ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek és nyugdíjasok aránya, ezzel magyarázva a szociáldemokrata jelölt győzelmét a - munka nélkül maradt bányászok és kohászok szociális gondjával küzdő - dél-erdélyi Hunyad, illetve bánsági Krassó-Szörény megyében. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-án megrendezendő második fordulójába. A magyar szavazók előtt álló dilemmáról cikkeznek az erdélyi magyar lapok A magyar szavazók előtt álló dilemmáról, és a magyar jelöltek gyenge szerepléséről cikkeznek az erdélyi magyar lapok a romániai elnökválasztás első fordulója után. A Krónika című erdélyi magyar napilap vezércikkírója úgy véli, Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) jelölt, kormányfő az első fordulóban elért tíz százalékos előnyével sem érezheti biztos győztesnek magát a második fordulóban a jobboldali Klaus Johannissal szemben. A cikkíró szerint az első fordulóban a magyar szavazókat megszólító Kelemen Hunornak és Szilágyi Zsoltnak csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ,,kemény magját" sikerült szavazásra bírnia. A Krónika szerint ez mindkét párt számára kudarc. A cikkíró szerint nem biztos, hogy a magyar pártoknak el kell kötelezniük magukat valamelyik második fordulós jelölt mellett. A székelyföldi Háromszék cikkírója szerint ,,szégyenteljesen alacsony volt" a magyar szavazók részvétele a választáson. ,,Kudarcot vallottunk, mindannyian. Nemcsak a politikai pártok, az RMDSZ és jelöltje, Kelemen Hunor, aki 50 ezerrel kevesebb voksot kapott, mint öt évvel korábban. Nem csupán az EMNP és képviselője, Szilágyi Zsolt, akinek alig több mint 50 ezer szavazatot sikerült összegyűjtenie" - állapította meg a cikkíró. Hozzátette: ,,miközben ujjal mutogatunk Bukarestre, miközben Székelyföld másságára hivatkozva harcolunk az autonómiáért - éppen jövőnk és közösségünk iránti felelősségérzetből, demokrácia iránti elkötelezettségből szerepelünk le egyre gyakrabban". A kolozsvári Szabadság vezércikkírója szerint nem lehetetlen, hogy Klaus Johannis a választások második fordulójában legyőzze Victor Pontát, hiszen 2004-ben Traian Basescunak is 7 százalékos lemaradást sikerült győzelemre fordítania a második fordulóban Adrian Nastaséval szemben. A cikkíró úgy vélte, a magyar szavazatok aligha dönthetik el a győztest, ezért elsősorban ,,a kommunikáció és a megkötött alkuk" szempontjából fontos az, hogy mit tanácsol az RMDSZ a választóinak a második fordulóra. ,,Ha az RMDSZ nyíltan kiáll Johannis mellett, akkor azt kockáztatja, hogy Ponta győzelme esetén nehezebbé válnak számára a tárgyalások és az alkuk. Ha viszont Pontát támogatja, akkor szembefordul szavazói egy részével, de talán olyan alku származhat a PSD-vel való megegyezésből, amelynek akár kedvező hozadéka is lehet a magyarságra nézve" - fogalmazta meg a szövetség előtt álló dilemmát. Úgy vélte, bárhogyan is döntsön az RMDSZ, a magyar szavazók többsége a jobboldali jelöltre adja a voksát. A Népújság című Maros megyei napilap vezércikkírója úgy vélekedett, az erdélyi magyarság megint két rossz közül választhatja a kisebbiket a második fordulóban. ,,Egyik jelöltről a kormányfőként mutatott eddigi teljesítménye, a másikról pedig az eddigi nyilatkozatai alapján nem mondhatnánk, hogy maradéktalanul méltó a bizalmunkra" - állapította meg a Népújság cikkírója. hirado.hu 2014. november 5.Erdély elszakadása miatt aggódnakKülföld, Románia belügyeibe történő beavatkozásáról és Erdély elszakadásának veszélyéről beszélt Victor Ponta a Szociáldemokrata Párt vezetőinek eredménykiértékelő ülésén. A második fordulóba bekerült államfőjelölt megjegyezte: a 14 elnökjelölt közül, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa Szilágyi Zsolt az egyetlen, aki Klaus Johannis támogatására buzdítja szavazótáborát. Victor Ponta úgy véli nincs szüksége olyan jelölt támogatására, aki elakarja szakítani Erdélyt Romániától. Az első forduló győztese arról is beszélt, hogy nem örvend a külföldiek beavatkozásának a kampányba. Konkrétan utalt az Európai Néppárta, amelynek elnöke, Joseph Daul, tegnap Klaus Johannis támogatására kérte az Európai Néppárt romániai tagjait. Victor Ponta nem kímélte ellenfelét sem, szerinte ugyanis „Klaus Johannis dolgoknak üzen, ő pedig az embereknek, a románoknak" – nyilatkozta a jelölt. marosvasarhelyiradio.ro / maszol.ro Erdély.ma 2014. november 5.Előkerült a nacionalista kártya (Államfőválasztás)Miközben a Központi Választási Iroda tegnap délután közzétette az államfőválasztás első fordulójának végső eredményét, a döntőben maradt két jelölt, Victor Ponta és Klaus Johannis körül máris elindult a kampánynyilatkozatok csatája, amelyekből ezúttal sem marad ki a nacionalista hangvétel. Szintén tegnap jelentették be az első fordulóban alulmaradt jelöltek közül páran, kit is támogatnának a versenybe szálló két politikus közül. A Központi Választási Iroda által nyilvánosságra hozott adatok nem befolyásolják a jelöltek eddigi sorrendjét. Eszerint Victor Ponta és Klaus Johannis került a második fordulóba. Némileg módosult ugyanakkor a Kelemen Hunorra leadott szavazatok aránya, aki végül a voksok 3,47 százalékát kapta meg, Szilágyi Zsolt esetében az eredmény viszont nem változott, azaz 0,56 százalék. Ami a két magyar jelöltet illeti, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök 329 729 szavazatot kapott, míg Szilágyi Zsolt, az EMNP jelöltje 53 146 voksot. Nem mellékes megemlíteni, hogy ez alkalommal ketten több voksot szedtek össze, mint Kelemen Hunor 2009-ben, amikor egyedüli magyarként indult az államfőválasztáson. Az RMDSZ jelöltjére akkor 372 674-en szavaztak. A részvételi arány tekintetében a végleges adatok újból nem mutattak jelentős változást, összesen 9 723 232 választó adta le szavazatát, és a szavazócédulák 2,44 százalékát semmisnek nyilvánították. Megindult az üzengetés Mind Ponta, mind Johannis már tegnap elkezdett kampányüzeneteket megfogalmazni egymás irányába. Elsőként a kormányfő lépett a színre, és a Szociáldemokrata Párt területi képviselőivel folytatott videokonferencián máris kirohant ellenfele ellen. Ponta azt hozta fel, hogy tudomása szerint a versenyből kiesett elnökjelöltek közül Johannist egyedül Szilágyi Zsolt, az EMNP jelöltje támogatja, „aki el akarja szakítani Erdélyt Romániától”. A miniszterelnök hozzátette: ő nem szeretné, hogy ilyen támogatója legyen. Ponta egyébként szintén tegnap felszólította pártja illetékeseit, hogy mindent tegyenek meg, hogy mindazok, akik az alakulatra szavaztak az első fordulóban, ugyanezt tegyék november 16-án is, illetve igyekezzenek meggyőzni azon jelöltek szavazóit, akik jelezték, hogy támogatnák őt, hogy bátran voksolhatnak rá. A politikus úgy vélte, a második fordulóban újból egyenlő eséllyel indul mindkét jelölt. A kormányfőhöz csatlakozva a szociáldemokrata kampánystáb egyébként olyan híreket terjesztett, melyek szerint ellenfele a nyugdíjak csökkentését fontolgatja, amennyiben győztesként kerül ki a megmérettetésből. Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség államfőjelöltje hazugságnak nevezte azokat a vádakat, miszerint Erdély elszakítására törne, illetve a nyugdíjak csökkentését tervezné. Szerinte a róla terjesztett hazugságok ellenfele kétségbeesését jelzik, miképpen azt is elgondolkodtatónak tartotta, hogy Ponta a Nagy-Románia Párttal készül a – választási kampányában ígért – „nagy egyesülésre”. Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy az EMNP állítólag őt támogatja a második fordulóban, annak reményében, hogy megválasztása esetén segítene nekik etnikai autonómiát kialakítani Erdélyben, Johannis csak annyit mondott: ő minden szavazatnak örül a választó nemzetiségétől és vallásától függetlenül. Hozzátette: olyan regionalizáció híve, amely a közigazgatás korszerűsítését eredményezi és gazdasági fejlődést hoz, márpedig az etnikai alapú regionalizáció nem hoz ilyen eredményt”. Az első csatlósok Három kiesett elnökjelölt, Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt alapítója, valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat nemrég lemondott igazgatója, Teodor Meleşcanu is támogatásáról biztosította Victor Pontát tegnap. A három jelölt összesen a voksok tíz százalékát szerezte meg. A kormányfő siker esetén Meleşcanunak az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadói tisztségét ígérte, míg Tăriceanu mint esélyes utód jelenik meg a kabinet élén. Johannis ezzel szemben tegnap azt nyilatkozta, nem akar szavazatokról alkudozni a választási versenyből kiesett jelöltekkel, szerinte a választók rendelkeznek szavazatuk felett, őket akarja megnyerni. Az RMDSZ továbbra sem nevezte meg, hogy melyik jelöltet támogatná. Kelemen Hunor elnök csak annyira szorítkozott, hogy Tăriceanu alakulatának kormányra hívását nem ellenzi, illetve a szövetség továbbra is a kormánykoalíció tagja akar maradni, a jelölttámogatásról pedig holnap döntenek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. november 5.Szilágyi, a mumusPonta magyarellenes kijelentései Ponta a tegnap, hogy meggyőzze a nacionalista román választókat, újra elővette a magyar kártyát, és most már nemcsak abba kötött bele, hogy Iohannis szász, hanem abba is, hogy Szilágyi Zsolt őt támogatja. Keményen nacionalista húrokat pengetett Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök, aki az első fordulóban tízszázalékos előnyt szerezve fordult neki az államfőválasztás „döntőjének”. Az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó miniszterelnök azzal ment neki riválisának, Klaus Iohannisnak, hogy nem román, ráadásul eddig csak egy, „Erdély elszakítását akaró” magyar jelezte, hogy támogatja őt a második fordulóban. Ponta a PSD megyei vezetőivel folytatott videóértekezleten riválisa választási szlogenjére utalva – Románia, a jól végzett dolog országa – úgy fogalmazott: Iohannis „dolog, aki a dolgokhoz szól”, míg ő „román, aki a románokhoz szól.” „Ha jól tudom, az egyetlen olyan jelölt, aki nem jutott be a második fordulóba, de már egyértelműen jelezte, hogy a második körben Iohannist támogatja, Szilágyi Zsolt az EMNP-től, aki el akarja szakítani Erdélyt Romániától” – mondta Ponta. Szilágyi Zsolt minderre reagálva azt mondta: Ponta ostobaságokat beszél, és hamis információkkal próbálja megtéveszteni a nyilvánosságot. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. november 5.Néppárti sietségElhamarkodott döntést hoztak az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői, amikor az államfőválasztás első fordulóját követő napon bejelentették lemondásukat. Toró T. Tibor elnök és a megmérettetésen részt vevő Szilágyi Zsolt alelnök kissé túlságosan is komolyan vette a politikai felelősség és fair play íratlan szabályait, és vélhetően a kampány urnazárás után sem múló hevében hozta meg döntését, a várakozásokat alulmúló eredmények ismeretében. Ezt az analógiát követve Kelemen Hunornak is távoznia kellene, hiszen nemhogy az RMDSZ-nek a 2012-es parlamenti választáson elért eredményét nem sikerült hoznia vasárnap, de a 2009-es államfői megmérettetésen saját maga által elért szavazatszámot sem. Persze a néppárt jelöltjére leadott 53 ezer szavazat nem jelent elmozdulást az alakulatnak a két évvel ezelőtti parlamenti választásokon szerzett támogatottságához képest. Azt azonban mégsem gondolhatták komolyan az EMNP-ben, hogy szavazattá tudják konvertálni a Szilágyit támogató 200 ezer aláírást olyan körülmények között, amikor a törvényhozási vagy önkormányzati megmérettetéshez képest az államfőválasztás sokkal kisebb téttel bír a romániai magyarok számára. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy két éve alapított párttal nem lehet rövid idő alatt csodákat művelni a romániai magyar politikai színtéren, amelyre több mint két évtizeden keresztül jobbára az egyszólamúság és az egypártrendszer volt jellemző. A kettős lemondást jóváhagyni vagy felülbírálni hivatott néppárti elnökségnek azt is mérlegelnie kell, hogy ez a gesztus, az esetleges vezércsere nem hat-e demoralizálóan a tagságra, és hogy milyen hatással lesz a jelenleg is zajló szervezetépítési folyamatra. Másrészt nyilvánvaló, hogy a pártelnöki tisztség nem nyugdíjas állás, egy komoly, hosszú távon gondolkodó politikai alakulat sorsa pedig nem függhet a vezetőitől. Bárhogy is alakuljon Toróék mandátuma, hasznos lenne, ha a néppárti meakulpázás nyomán sikerülne levonni az eddigi választásokon szerzett tapasztalatokból fakadó politikai következtetéseket, megpróbálva végre valós alternatívát felmutatni az RMDSZ-szel szemben. Akár az ebben érdekelt politikai táborok összefogásával. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2014. november 5.Izsák: az SZNT tekintélyét csorbítanákA Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs szerint az államfőválasztási kampány során őt ért támadások célja az, hogy csorbítsák az SZNT tekintélyét, amelyet a március 10-ei Székely Szabadság Napjával és a tavalyi Székelyek Nagy Menetelésével szerzett. Menetelésével szerzett. A Magyar Polgári Párt elnökének, Biró Zsoltnak a korábbi kijelentését – miszerint az SZNT autonómia-tervezetét alig több mint 50 ezren támogatták, ennyien szavaztak ugyanis az EMNP jelöltjére, Szilágyi Zsoltra, akit Izsák Balázs támogatott – butaságnak nevezte Izsák Balázs szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. „Öt évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ államfőjelöltje szintén Kelemen Hunor volt, azt tanácsoltuk a lakosságnak, hogy az autonómiára hivatkozva írjanak A-betűt a szavazólapokra, ezzel érvénytelenítve a voksot, hiszen akkor egyetlen jelölt sem vállalta fel Székelyföld önrendelkezésének ügyét. Most Szilágyi Zsolt felvállalta, ezért támogattam őt a kampányban. Öt évvel ezelőtt az A-betűket nem számoltuk meg, és senki nem támadt akkor azzal, hogy milyen kevesen követték felhívásunkat, holott kevés érvénytelen szavazat volt. Ennek ellenére hatalmas tömeggel megszerveztük a Székelyek Nagy Menetelését. Mi tehát nem számolgatunk, hanem mozgósítunk. A Székely Nemzeti Tanács a Székelyek Nagy Menetelésével nagy befolyásra, tekintélyre tett szert, ezt akarják már májustól kezdve lebontani: ezért született alternatív autonómia-statútum, alternatív székely zászló, most pedig engem, az elnököt támadják, hogy hiteltelenítsenek. Az RMDSZ azt akarja, hogy rá hallgasson a lakosság, ne az SZNT-re” – mondta Izsák Balázs. Hozzátette, a választási kampány előtt felhívásban kérte mindkét magyar jelölttől, hogy fogadják el közös pontként a Csapó József RMDSZ-es szenátor által kidolgozott autonómia-statútumot, ez legyen a magyarság közös ügye, s továbbá mindenki szavazzon arra – Kelemen Hunorra vagy Szilágyi Zsoltra –, akire akar, de Kelemen Hunor nem, csak Szilágyi Zsolt vállalta fel. Johannist támogatja „Az államfőválasztás második fordulójáról nehéz nyilatkozom, mert Klaus Johannis is elutasította Székelyföld autonómiáját. Személyes véleményem, hogy vissza kell állítani a normalitást Románia és Magyarország kapcsolatában, olyanná, amilyen Victor Ponta kormányra lépése előtt volt. Az lenne a jó, ha az a csapat jönne vissza, amelynek tagja Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök is, akkor javulna a két ország kapcsolata, ezért én Johannist támogatom” – ismertette az SZNT elnöke. Hozzátette, Románia és Magyarország viszonya Victor Ponta hatalomra kerülése után romlott meg, a szociáldemokrata pártelnök pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügye (elutasítása) miatt került egyáltalán kormányra, továbbá Románia belépett az RMDSZ és az SZNT ellen a luxemburgi perbe. Izsák Balázs nem kívánta kommentálni azt, hogy az RMDSZ a PRM-vel (Nagy-Románia Párt) közösen a PSD jelöltjét támogathatja a november 16-ai megmérettetésen, viszont elmondta: elfogadhatatlannak tartja, hogy a román-magyar párbeszédben egy bűnszervezet közvetítsen. Gáspár Botond Székelyhon.ro 2014. november 6.Bukásra ítélveBárhogy csűrjük és csavarjuk, az Erdélyi Magyar Néppárt nevezetű politikai projekt megbukott. Nem csak az államelnöki versenyben, ugyanis az utóbbi két évben mind a három választáson, amelyen jelölteket indított, a saját elvárásaihoz viszonyítva is siralmas eredményt ért el. Még akkor is, ha esetenként ismert, köztiszteletnek örvendő jelölteket indított – imígyen kesereg az önmagát néppárt-szimpatizánsnak, sőt, párttagnak mondó szavazó a közösségi oldalon. Hogy nem egyedi véleményről lehet szó, jelzi az, hogy a párt megyei vezérének is "tetszett" a bejegyzés. De óva intenék bármely ellendrukkert, hogy most örömtáncot lejtsen. Sokkal inkább az ellenfél hibáiból tanulva, nagyobb alázattal figyeljen a szavazói elvárásokra! Már most, az elnökválasztás második fordulója előtt. Van, amikor észérvekkel nem lehet megváltoztatni az érzelmi voksolást. Másfelől pedig jól látható, hogy a szász szekér után kullogó magyarok autonómiaigénye süket fülekre talált eddig is. De még Erdély felvirágoztatására sem garancia a szebeni bürgermeister. Tehát hagyni kell az "önfejű székelyeket", hogy odasózzák a pecsétet, ahova gondolják. Mert lám, Izsák Balázs is megjárta az atyafiakkal, amikor a néppárti elnökjelölt mögé akarta felsorakoztatni őket, megfeledkezve arról, hogy a tavalyi nagy menetelés százezres tömegének látványa nagymértékben az RMDSZ-színekben megválasztott polgármesterek szervező- mozgósító ténykedésének volt köszönhető. Miközben az általa most ajnározott néppártiak az izsáki felkérés ellenére külön pikniket ültek. Egyébként elvárható a Székely Nemzeti Tanács elnökétől, hogy ha már beszállt az elnökválasztási kampányba, akkor ő is ajánlja fel a csúfos vasárnapi szereplésért – amolyan becsületbeli jelzésként – lemondását, amint tette ezt a néppárt elnöke és államelnökjelöltje. Sajnálatos, hogy Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor kampányzáró sajtótájékoztatóján kevés szó esett a jelölt programjáról – bár a nagy számban jelen levő román újságírók is erre voltak kíváncsiak –, annál nagyobb vehemenciával mondott kígyót- békát majd minden RMDSZ-es tisztségviselőre a néppárti vezér. Még olyan ízetlen tréfát is megeresztett, hogy Szilágyi Zsolton kívül a többi államelnökjelölt börtöncellára érett. A székelyföldi polgármestereket választási csalásra hajlamosnak bélyegezte, és Orbán Viktorra nézve szégyenletes hamisítványnak nevezte a Kelemen Hunort támogató plakátot. Hát az ilyen választási kampányra nem voltak fogékonyak az erdélyi magyarok. A sárdobálás ragacsa visszahullt. Egyebek közt a néppárt ebbe bukott bele. És még a több mint kétszázezer támogatói aláírással is el kellene számolni. Azzal például, hogy mennyire használták az általuk működtetett demokráciaközpontok honosítási névjegyzékeit, ugyanis nagyon furcsa, hogy a támogatók alig egynegyede voksolt "kedvelt" jelöltjére. Mentségükre szolgál, hogy román jelölteknek sikerült ennél rosszabb arányt elérniük. De ezt mégsem kellene eltanulnunk. Karácsonyi Zsigmond Népújság (Marosvásárhely) 2014. november 6.Az SZNT nem pártlogikát és pártszempontokat követA Székely Nemzeti Tanács nem pártlogikát és pártszempontokat követ. Az üzletember a pénzt számolja, a politikus a szavazatokat. Mi nem számolunk. Amikor valamibe belevágunk, akkor nem mérlegelhetjük azt, hogy esetleg kevés szavazat lesz, és akkor ne is fogjunk bele, mert nem ez a dolgunk – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A megyei törvényszék nem hozott döntést az SZNT ügyében Tegnap zajlott a Maros Megyei Törvényszéken az a tárgyalás, amelynek a tárgya az a csendőrségi jegyzőkönyv, amelyben a március 10-én ünnepelt székely szabadság napjának a szervezőit 12 ezer lejre büntetné – jelentette be Izsák Balázs. – A bíróság úgy ítélte meg, hogy erről a keresetről, amelyben a jegyzőkönyv érvénytelenítését, megsemmisítését kértük, nem tud addig dönteni, míg nem születik a közigazgatási bíróságon zajló másik perben döntés, ahol annak a megállapítását kértük, hogy nem volt törvényes tiltás a székely szabadság napján szervezett felvonulás ellen. A második perben tehát még nincs kitűzött időpont – mondta. A katalán népnek joga van dönteni a saját sorsáról Ugyancsak a sajtótájékoztatón ismertette A katalán népnek joga van dönteni a saját sorsáról című közleményt, amelyet a Baszk Nemzeti Párt elnökével, Andoni Ortuzarral, François Alfonsival, az Európai Szabad Szövetség elnökével, illetve két breton szervezet képviselőjével közösen írt alá a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Tegnap délben folyt az egyeztetés, és Izsák Balázs elmondta, hogy ha az aláírók mindegyike beleegyezik, el fogják küldeni a közleményt a madridi kormánynak és a spanyol sajtónak is. A közlemény két modellből indul ki, a skót és az ukrán modellből. A skót modell azt jelenti, hogy Skóciában a skót népnek megadatott az a lehetőség, hogy éljen a demokrácia eszközeivel, és népszavazáson döntsön Skócia sorsáról, ez a demokratikus megoldás, a másik az ukrán modell, ahol a demokratikus megoldás helyett fegyverekkel próbálják eldönteni a jövőt. – Nekünk egyértelmű az elkötelezettségünk a demokratikus megoldás mellett, úgy gondoljuk, hogy a népek önrendelkezési joga alapvető emberi jog, normális és természetes, hogy népszavazással fejezhesse ki egy közösség az elképzelését a jövőről, illetve arról, hogy függetlenséget akar kivívni, vagy pedig autonómiát szeretne az államon belül, ahogy ezt a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld és a székely nép javára el akarja érni – hangsúlyozta az SZNT elnöke. A közlemény elérhető az SZNT honlapján magyar és angol nyelven. Népújság: – Hogyan kommentálja az MPP elnökének azt a kijelentését, hogy az EMNP jelöltjére leadott szavazatok csekély száma azt is jelenti, hogy a magyarok nem támogatják az SZNT autonómiastatútumát, lévén, hogy ez volt Szilágyi Zsolt kampányának központi témája? Izsák Balázs: – Butaság. Ami a szavazatokat illeti, ezelőtt öt évvel azt kértük a választóktól, hogy írjanak egy A betűt a szavazólapra, és ezzel érvénytelenítsék, mert nincs egyetlen jelölt sem, aki hitelesen képviselőheti Székelyföld autonómiáját. Akkor is ott volt Kelemen Hunor a jelöltek között. Ennek ellenére, a hátunk mögött a megszámlálhatatlanul kevés A betűvel, meg tudtuk szervezni a székelyek nagy menetelését. A Székely Nemzeti Tanács nem pártlogikát és pártszempontokat követ. Az üzletember a pénzt számolja, a politikus a szavazatokat. Mi nem számolunk. Amikor valamibe belevágunk, akkor nem mérlegelhetjük, hogy esetleg kevés szavazat lesz, és akkor ne is fogjunk bele, mert nem ez a dolgunk. Amikor a székelyek nagy menetelése előtt azt mondtuk, hogy százezer embert várunk, akkor is elhangzott, hogy kalandorság, mert hátha nem lesznek csak tíz-ezren! És ezzel mi kompromittáljuk magunkat! Nem kompromittáljuk magunkat, mi mozgósítunk. Ez a mi küldetésünk, és ennek megfelelően járunk el. Ha azt kellene megnézni, hogy hirtelen miért ez a vehemens kritika az SZNT-vel szemben, amikor mi tulajdonképpen következetesek voltunk, hiszen az öt évvel ezelőtti kiállásunkhoz képest most annyit változott a helyzet, hogy volt egy jelölt, aki felvállalta a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumát. Az lenne az oka, hogy most mérhető volt, míg az A betűk nem voltak azok, vagy pedig az, hogy nem éreztek akkora ellenszenvet az A betű ellen, mint Szilágyi Zsolt vagy Tőkés László ellen?... Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2014. november 6.A megújulás mellett foglalt állást a néppárt marosvásárhelyi vezetőjeTiszteletre méltónak tartja Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt felelősségvállalását és lemondási gesztusát Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke. Kérdésünkre, hogy a hét végi marosvásárhelyi rendkívüli tanácskozáson el is fogadják-e a lemondásuk, Jakab igennel válaszolt. „Ha felajánlották, el kell fogadni. Szerintem a többség így gondolja. Toró és Szilágyi is a megújulást szorgalmazza” – vélekedett a vásárhelyi pártvezér. Jakab nem volt ennyire határozott, amikor arról kérdeztük, hogy a néppártnak van-e egy második vonala, amelyből kikerülhetnek a Toróhoz és Szilágyihoz hasonlóan markáns vezetők. „Vagy igen, vagy nem. Ez majd kiderül” – hárította el a kérdést Jakab István. A többség döntésétől függetlenül véleménye szerint, a választási kudarc ellenére a továbbiakban is szükség lesz a két vezéregyéniség tapasztalatára. Mint mondta, az EMNP nincs abban a helyzetben, hogy megengedhesse magának azt a luxust, hogy két olyan politikust helyezzen vakvágányra, mint Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt. A pártépítéshez és a további munkához mindenképpen számítani kell kettőjükre. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint a jövőben mit kellene másként csinálni, mint eddig, Jakab István elmondta, hogy a választási eredményekből és részvételi arányokból okulva, sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a fiatalok megszólítására – de nem csak a kampány időszakában. Mint ismeretes, a választások első fordulóját követően Toró T. Tibor kijelentette: Szilágyi Zsolthoz hasonlóan ő is vállalja a felelősséget a gyenge eredményekért, így a párt vezetősége elé terjeszti lemondását, s a következő tisztújító kongresszusig ügyvivő elnökként irányítja a néppártot. „A mögöttünk lévő időszaknak természetesen számos pozitívuma is van. Szilágyi Zsolt személyében sikerült egy olyan jelöltet találnunk, aki következetesen és egyértelműen képviselőte az autonómia, a föderalizmus és a decentralizáció ügyét. Ugyanakkor sikerült egy jól működő koalíciót kialakítanunk a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdély Magyar Nemzeti Tanáccsal, amelyeknek külön megköszönöm, hogy kiálltak mellettünk” – mondta a szombaton leköszönni készülő pártvezér. Toró T. Tibor és Szilágyi a szombati, marosvásárhelyi elnökségi ülésen készül benyújtani lemondását az elnökségnek, amely határoz arról, hogy elfogadja-e, vagy sem. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2014. november 6.Papírforma után, előttA román elnökválasztás első fordulója nem hozott nagy meglepetéseket, közkeletű szófordulattal élve bejött a papírforma. A második fordulóba a kommunista utódpárt jelöltje, Victor Ponta és a Keresztény Liberális Szövetségnek nevezett kvázi-jobboldal színeiben Klaus Johannis jutott. Előbbi tíz százalék előnyt mondhat ugyan a magáénak, de utóbbi sem esélytelen, mivel jelentős tartalékai vannak a hozzá politikailag közelebb álló jelöltek révén. S ha Ponta betartja a nagykövetségeken való szavazás megkönnyítésére vonatkozó ígéretét, Johannis a külföldön tartózkodók részéről is számottevő támogatásra számíthat. A Kárpátok vonala A választási térképen ismét kirajzolódott a Kárpátok vonala, mint a szavazói mentalitást, az elsődleges politikai affinitást bizonyos mértékig meghatározó kultúrhatár. Nem véletlenül. Itt ér véget a katolikus-protestáns kultúrkör, és kezdődik az ortodox, ami szorosan összefügg azzal az ezer évvel, amit Erdély magyar impérium alatt töltött. Mindez nem tűnik el egykönnyen, negyed évszázados globalista tudatmanipuláció ide vagy oda. Ha végigfuttatjuk a regionális híradásokat, határozottan látszik, hogy az erdélyi városokban úgyszólván kivétel nélkül Johannis győzött, sőt, jellemzően megyei szinten is. A Kárpátokon túl viszont a PSD, akárcsak 1990-ben, 1992-ben és 1996-ban, amikor a szavazói magatartás szintjén megmutatkozott az évezredes államhatár. Erdélynek mindig is nagyobb volt a demokráciaigénye és mindig nagyobb erővel utasította el a posztkommunista erőket. Erre még rátevődik az is, hogy Johannis német és protestáns, míg Ponta román és ortodox. S mondhat bármit Johannis románokat is megszégyenítő módon az autonómia ellen, letagadhatja a szászok évszázadokon át működő történelmi önkormányzatát, írhatja családnevét román fonetikával, attól ő még egy német nevű erdélyi német marad a regátiak szemében. A két magyar jelölt közül Kelemen Hunor nagy többséggel nyert: bejáratott logó ereje, intenzív kampány, masszív internetes jelenlét. Ha az ember a választások előtti hetekben meg akart nézni a YouTube-on egy klipet vagy filmet, Hunorral találkozott, népszerű portálokon, honlapokon az ő hirdetéseibe ütközhettünk, a szavazás napján sms-ekkel és Facebook-üzenetekkel mozgósították vélt és valós híveiket. A hajrában bizonyára sokat számított az is, hogy a szórólapoktól, újsághirdetéseken keresztül a világhálós megjelenítésig minden lehetséges csatornán népszerűsítették azt a fényképet az Orbán Viktorral való kézfogásról, amely az EP-választások alkalmával készült, ez alá montírozták a magyar miniszterelnök egy mondatát, amelyben sok sikert kívánt Kelemennek az elnökválasztási küzdelemben. A szépséghiba, hogy Orbán olyan időpontban fejezte ki jókívánságait az RMDSZ elnökének, amikor még egyedüli magyar jelölt volt, keveseket zavarhatott. Sőt, tulajdonképpen még hivatalos jelölt sem volt, csak jelölt-jelölt, hiszen nem voltak összegyűjtve, leadva és a román hivatalosságok által hitelesítve az aláírásai, de az előzmények ismeretében sejteni lehetett, hogy nem fog megbukni sem az aláírásgyűjtésen, sem azok hitelesítésén. Kamatozott Kelemen pragmatikus politikája, amely nyitott a Fidesz felé, ellentétben elődjével és mesterével, Markó Bélával, aki az MSZP-SZDSZ koalíció felé orientálódott, a Fidesz irányában pedig ismételten éles bírálatot fogalmazott meg, aminek csúcsa a Demokrácia Központ-hálózat kiépítésének ciánszennyezéshez való hasonlítása volt. Olvadás és lemondás Az Erdélyi Magyar Néppártnak ismét meg kellett elégednie a magyar szavazatok közel 15 százalékával, ami abszolút számban is nagyjából a legutóbbi választáson elért eredményt reprodukálta. (Az elért szavazatszám az EMNP képviselőházi és szenátusi eredményei közé esik.) Azt viszont az RMDSZ korifeusai sem tagadhatják le, hogy a magyar–magyar versenynek mobilizáló hatása volt, sikerült megállítani a részvétel 1996 óra tartó lejtmenetét, sőt, enyhe számbeli növekedést mutattak a magyar szavazatok. Az is tény, amit Szilágyi Zsolt a kampányban elmondott: ha lassan is, de töredezik a jég a föderalizmus tekintetében ahhoz képest, hogy 2012-ben még választási klipet tiltottak be, molinót szedettek le a hivatalosságok az alkotmányra hivatkozva. Most a román állami berendezkedés szempontjából a legmagasabb szintű kampány keretében sikerült e kérdést exponálni, megkezdődhetett a téma érdemi tabumentesítése. Az önvigasztaló, egyébként jogos érvek dacára Toró és Szilágyi beadták a lemondásukat. Kinek a háta mögé? Rövid távon a fő kérdés, mit tesz most az RMDSZ, amely, ha a számokat nézzük és feltételezzük a szavazók átirányíthatóságát, bizony a mérleg nyelvét képezheti a két „döntős” jelölt között. Legkisebb valószínűséggel az a forgatókönyv bír, hogy a szervezet beáll Johannis mögé, de a román politikában, amelynek mentalitását az RMDSZ is nagymértékben átvette, semmi sem elképzelhetetlen. Ez esetben a pálfordulás üdvözlendő lenne. Nem lehetetlen, de kevéssé valószínű, hogy a szervezet nem ad konkrét iránymutatást szavazóinak, erre is volt már példa a párt történetében, igaz elég régen, közel negyed évszázada, 1990-ben. A legvalószínűbb forgatókönyv a Kelemen által előrevetített és személyes opcióként jelzett: beállnak Ponta mögé, „feledve” az öt évvel ezelőtt, Johannis potenciális miniszterelnökségének idején hangoztatott meggondolásait és érveiket. Hogy ugyebár micsoda társadalomlélektani áttörés lenne egy német elnök. Ebben az esetben viszont nagy a valószínűsége, hogy a szavazótábor tekintélyes része nem fogja követni, ami a székely megyéken mindig lemérhető. A magyarság eleve nem hajlamos a kommunista utódpártra szavazni, hát még akkor, ha a másik oldalon nem egy román, hanem egy német áll. Egy olyan jelölttel szemben méghozzá, aki nemcsak a letűnt rendszer unokája, a Kínai Kommunista Párt csodálója, de akinek nevéhez a székely szimbólumok elleni hadjárat és a kilencvenes évek elejét idéző magyarellenes hangulatkeltés fűződik. Hogy a marosvásárhelyi orvosegyetem ügyét ne is említsük. Mozgalmas hetek következnek. Borbély Zsolt Attila | Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. november 6.kérdezett: Főcze JánosLEMONDÁS UTÁN Milyen stratégiai lehetőségei vannak az EMNP-nek? Túlélheti-e a párt elnöke lemondását, és ki léphet a helyébe? Bakk Miklós politológust kérdeztük. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke és államelnök-jelöltje hétfőn mondott le az EMNP-ben betöltött tisztségéről, miután a romániai államelnök-választáson nem sikerült beváltani a célkitűzéseiket. Bakk Miklós politológust kérdeztük az EMNP-ben várható változásokról és a párt szerepléséről a választáson. Annak fényében, hogy az EMNP éléről Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt is lemondott, melyek a párt túlélési esélyei? - Normális és helyes gesztusnak tartom Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt lemondását. Az erdélyi magyar politikai élet a következménynélküliség egyik terepe, nem igazán volt példa eddig arra, hogy politikus egy választási cél nem teljesülése miatt lemondott volna. Most van ilyen példa is, és ez jó. Az EMNP a kampánnyal két célt tűzött maga elé, egyrészt a föderalizmus-regionalizmus-autonómia integrált víziójának az ismertetését, másrészt szavazatarányban meghaladni eddigi részesedését, azaz előrébb lépni a magyar szavazatokért folytatott versenyben. E két célból másfelet nem sikerült teljesíteni, a vízió bemutatása azonban olyan feladat, amely csak hosszabb távon értékelhető. A lemondás kétségtelenül válság a párt életében, nehéz megjósolni, mi lesz a kimenetele. A váltások akkor sikeresek, ha az új vezető egyben stratégiai megújítója is a pártnak. Ilyen személyiség nem mutatkozik, bár az igazság az, hogy a nagy vezetők egy új stratégia hátán nőnek fel. De milyen stratégiai lehetőségei vannak az EMNP-nek? Csak három lehetőséget látok. Először is: folytatni az eddigi irányt, radikálisan képviselőni az autonómia, a regionalizmus és a föderalizmus összekapcsolását, de ezt tudni kell kötni napi politikai kérdésekhez, amelyek foglalkoztatják az embereket. Ez önmagában is nagyfokú kreativitást igényel. Emellett e stratégia akkor válik sikeressé, ha erdélyi román partnerei is lesznek. Ez a lehetőség is érik, azonban intézményesülése lassú lesz. A második stratégiai irány: minél erősebbé válni az önkormányzatokban, ez azt jelenti, hogy a politikai versenyt jobban le kell vinni a helyi szintre, ott erőteljesebben kell érintkezni, élőbb kapcsolatot kell kialakítani a helyi civil társadalommal stb. Végül a harmadik irány, amely talán a legnehezebb, és látszólag nem olyan látványos, mint az eddigiek: új közpolitikákat javasolni. Nagyon sok apró szakpolitikai terület van, ahol az RMDSZ nem tudott újítani, itt is érdemes próbálkozni, mégpedig elsősorban önkormányzati szinten, tehát érdemes ezt a stratégiát a másodikkal összekapcsolni. Egyébként is, nem egymást kizáró stratégiákról van szó. A fő gond a megújulás tekintetében azonban az erőforrások kérdése. Mire támaszkodhat a megújulásban az EMNP? Elvileg három erőforrás van: a román nemzetállami, az önkormányzati és a magyar nemzetállami erőforráscsoport. Az elsőt az RMDSZ birtokolja, a másodikat is jobbára. Az EMNP eddig a harmadikra támaszkodott, azonban lehet, hogy ezek is elapadnak, tekintettel arra, hogy – a jelek szerint – az Orbán-kormány felülvizsgálja kapcsolatait a határon túli magyar pártokkal. Meglehet, hogy Toró és Szilágyi lemondása is összefügg ezzel. Hogyan lehetséges az, hogy a több mint 200.000 támogató aláírásának az összegyűjtése után csupán 53.146 szavazót tud felmutatni a párt? – Erre a választ, úgy vélem, régóta tudjuk: egy pártot aláírással és szavazattal támogatni két különböző dolog. Az aláírásgyűjtés elsősorban az aktivisták erőkifejtése, míg a szavazat a szavazópolgároké. Az RMDSZ 2009-hez viszonyított szavazatvesztését hogyan értelmezné? Segített a magyar-magyar verseny a mozgósításban? - Nehéz megmondani, úgy általában, hogy a magyar-magyar verseny szolgálja-e a mozgósítást. Az erdélyi magyarok szavazói magatartását vizsgálva – ez egy longitudinális vizsgálat volt – Székely István Gergő arra a következtetésre jutott, hogy erre nincs egyértelmű válasz. 2009-ben, mikor Kelemen Hunor volt az egyetlen magyar elnökjelölt az első fordulóban, akkor 54,37%-os országos részvétel mellett Kelemen 372 764 szavazatot, azaz 3,83%-ot szerzett. Most 52,31%-os országos részvételi arány mellett Kelemen 329 727 szavazatot, azaz 3,47%-ot szerzett, míg Szilágyi: 53 146 szavazatot, azaz 0,56%-ot. Kettejük eredménye mind szavazatszámban, mind százalékos arányban felülmúlja a 2009-es Kelemen-eredményt. Tehát látszólag mozgósított a két jelölt, azonban ezeket az adatokat a tényleges magyar részvétel adataira kellene vetíteni, amelyet jelen pillanatban nem ismerünk. Mivel az eredmények értékelése becsléseken is alapszik, a számháború lehetősége adott. És ebben van egy kommunikációs csapda. Míg az EMNP-re nézve elég világosan megfogalmazható és meg is fogalmazott volt a cél – hogy a magyar pártokra leadott össz-szavazatszám tekintetében növelje eddigi, 15% körüli részesedését –, az RMDSZ tekintetében nem volt ilyen világos cél. Mint hegemón párt, sikerrel tudja kommunikálni, hogy támogatottságának az arányát kihívóival szemben megőrizte, holott a számok tükrében az is világos, hogy ismét szavazókat veszített. Azaz: a versenytárs létezésének a paradoxona az, hogy több sikerességi kritériumot is fel tud állítani a maga számára az RMDSZ. Azonban a szavazatszám csökkenésének a trendjével mindenképp szembe kell néznie. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere szerint Izsák Balázs SZNT-elnök civilből politikussá vált azzal, hogy Szilágyit támogatta az első fordulóban. A kérdésem az, hogy ez mennyire lehetetleníti el az SZNT-t az eddig felvállalt integráló, romániai magyar politikai erőket egyesítő szerepében? – Az SZNT-t mindig politikai aktornak fogták fel az erdélyi pártok, az SZNT-ben mindig voltak pártpolitikusok, elsősorban MPP-sek, de Csíkban RMDSZ-es tisztségviselők is. Tehát régóta adott a lehetőség, hogy az élesebb politikai konfliktusok valamiképp az SZNT-t is érintsék. Amióta a Nagy Meneteléssel az SZNT megmutatta, hogy nagyon jelentős mozgalmi potenciállal rendelkezik, az SZNT kampányba való bevonása tulajdonképpen minden irányba elkezdődött, mindegyik erdélyi párt érdekelt abban, hogy ezt a potenciált a maga számára szavazatokká alakítsa át. Az RMDSZ megpróbálja ennek a potenciálnak a szimbolikus magját magához ragadni – a Székelyföld-tervezetnek ez volt az egyik mozgatórugója. A szétesőben levő MPP duzzog, hogy elvesztette korábbi befolyását az SZNT-ben, az EMNP pedig az SZNT céljaira ráerősítve próbált megerősödni Székelyföldön. Most ezek a hatások szinte egyszerre érvényesültek, és ez – úgy hiszem – újratervezésre készteti az SZNT-t. Az egyik megfontolandó lépés az lehetne, hogy a mozgalmon belül összeférhetetlenséget vezetnének be a pártpolitikusokra nézve. Tehát pártok vezetői, tisztségviselői ne legyenek mozgalmi vezetők is. Az egyszerű tagok szintjén talán nincs szükség erre, de a pártvezetőkre és azok önkormányzati képviselőire nézve mindenképp fontos lenne. - Fogalmazhatunk úgy, hogy ez az államelnök-választási forduló átkonfigurálta az erdélyi magyar politikai életet? – Nem hiszem, hogy az elnökválasztásnak csupán önmagában ilyen hatása lenne. Ha az erdélyi politikai keret átalakulásáról beszélünk, akkor nem csupán az elnökválasztást, hanem egyéb tényezőket, folyamatokat is figyelembe kell venni. Például egyrészt azt, hogy az RMDSZ új autonómiatervezetének lesz-e jelentősebb utóélete, másrészt azt is, hogy a magyar kormány változtat-e a határon túli pártokkal való kapcsolatain. Transindex.ro 2014. november 7.Megváltozik Budapest és az EMNP viszonya?A romániai elnökválasztás első fordulója után új fejezet nyílt az erdélyi magyar politikában, amihez a magyar kormánynak alkalmazkodnia kell, és előfordulhat, hogy egyetlen magyar párt, az RMDSZ marad talpon – ilyen értelmű nyilatkozatot tett Grezsa István, a magyar miniszterelnökség nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálásával és támogatásával megbízott miniszteri biztosa. A kijelentést egyesek úgy értelmezték, hogy a magyar kormány „kihátrált” az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mögül, amelynek jelöltje, Szilágyi Zsolt 53 ezer szavazattal 0,56 százalékos eredményt ért el, miközben az RMDSZ által indított Kelemen Hunor 329 ezer vokssal 3,47 százalékon végzett. Mint ismeretes, az eredmény miatt az EMNP elnöke, Toró T. Tibor és Szilágyi is lemondott, azonban Toró a Krónikának nyilatkozva árnyalta a Grezsa által felvázolt képet. Grezsa István az InfoRádiónak azt mondta: a magyar kormányzatnak is figyelembe kell vennie a választási eredményeket, és ennek alapján kialakítania a magyar szervezetekhez való viszonyt. „Ennek a választásnak az egyik fő kérdése az volt, hogy a többpártrendszer jelenlegi erdélyi leképeződése a szavazatok megoszlásában mit jelent. Eléggé egyértelműnek tűnik, hogy a két jelöltre leadott szavazatok nominális értéke megegyezik a korábbi választáson Kelemen Hunorra, az RMDSZ jelöltjére leadott szavazattal, tehát a meglehetősen csekély arányban részt vevő, szavazó-politizáló magyarság döntő része az RMDSZ jelöltjét támogatta” – mondta Grezsa István. Az egységesebb magyar társadalom kialakításáról a miniszterelnökség miniszteri biztosa úgy fogalmazott: „a nemzetépítés jelen szakaszában mindenképpen át kell tekinteni a magyar szervezetekhez fűződő viszonyunkat, és a tényeket figyelembe kell venni Erdélyben és Magyarországon”. „Az elmúlt hónapok gesztusai abba az irányba mutatnak, hogy az RMDSZ és kormányzat, a Fidesz kapcsolatai tovább javulnak, nyilvánvalóan az erdélyi választók döntését nekünk figyelembe kell venni. Sajnálatos módon az első fordulóban a magyarok lakta megyékben körülbelül tíz százalékkal alacsonyabb volt a részvétel, ez annak is betudható, hogy az esélyes román elnökjelöltek túl biztató üzeneteket nem fogalmaztak meg a magyarság számára a kampányban” – hangsúlyozta Grezsa István. „Ésszerűtlen” többes jelölések? A miniszteri biztos hozzátette: „természetesen minden politikai szervezettel, így az RMDSZ-szel is élő és mindennapi kapcsolatban állunk, tehát az a fajta ellentét, ami az elmúlt években tapasztalható volt, az viszonylagosnak nevezhető, tehát nincs szükség új kapcsolatfelvételre, hiszen a miniszterelnök mindkét magyar jelöltnek személyesen és a távolból is támogatását és jókívánságait fejezte ki”. „Volt létjogosultsága az RMDSZ mellett új politikai erőnek, hiszen a rá leadott szavazatok is fokozatosan csökkennek választásról választásra, ugyanakkor bizonyos esetekben néha ésszerűtlennek tűnt számomra az elmúlt időszakban a többes jelölés bizonyos helyeken és területeken, nyilván a magyar választókörzetekben más szempontok érvényesülnek, mint a kormányban” – mondta Grezsa István. „Az Erdélyi Magyar Néppártnak van egy stabil, de szűk szavazóbázisa, a többpárti szerveződésnek Erdélyben teljesen világos és tisztességes okai és keretei voltak, ugyanakkor most már több választás tapasztalatait követően azt gondolom, új fejezet nyílik az erdélyi magyar politikában, nekünk ehhez alkalmazkodni kell. Vagy az, hogy egy marad talpon, és az az RMDSZ, vagy pedig egy konszolidáltabb kapcsolat alakul ki a politikai szervezetek között, és ezek együttműködése határozhatja meg a jövőt” – fogalmazott a miniszterelnökség nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálásával és támogatásával megbízott miniszteri biztosa. Toró: elhamarkodott a nyilatkozat Toró T. Tibor, az EMNP leköszönő elnöke lapunknak nyilatkozva csütörtökön árnyalta a Grezsa által mondottakat, leszögezve: nincs szó arról, hogy Budapest kihátrált volna pártja mögül. „Elhamarkodottnak tartom a nyilatkozatot. A nemzetpolitikai államtitkárságnak el kell végeznie egy elemzést, mielőtt a választási aritmetikát nézi meg. A pártpolitika szempontjából egy párt erejét valóban a szavazatok adják, viszont nemzetpolitikai szempontból azt is meg kell nézni, hogy ki mit képviselő az erdélyi magyar politikai porondon, például az autonómia terén, illetve hogy melyik párt folytat Bukarest-központú és melyik Erdély-központú politikát. A magyar nemzetpolitikának támogatnia kell az Erdély-központú politikát” – szögezte le Toró, az EMNP politikai krédójára utalva. Az EMNP-elnök kifejtette: természetes, hogy a magyar kormánynak normális kapcsolatot kell kialakítania minden erdélyi magyar politikai szereplővel, így az RMDSZ-szel is, amely parlamenti képviselőettel rendelkezik, és jelenleg a bukaresti kormánynak is tagja, „még ha ez nekünk nem is esik mindig jól”. „Meggondolandó ugyanakkor, hogy egyetlen politikai partnernek fogadja el azt a pártot, amely azzal a baloldallal szövetkezik, amely magyarellenes lépések sorát tette a MOGYE magyar főtanszékei elleni hadjárattól kezdve egészen addig, hogy a kisebbségjogi polgári kezdeményezés ellen lépett perbe” – mutatott rá Toró. A Krónika kérdésére elmondta: a magyar kormány nem közölt vele olyan értelmű üzenetet, hogy kiállna mögüle. „A nyilatkozatban elhangzotthoz képest sokkal árnyaltabb a magyar kormány és a nemzetpolitika viszonyulása az erdélyi ügyekhez” – mondta a pártelnök. Hozzátette, legközelebb épp a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) e havi plenáris ülésén készül kifejteni a nemzetpolitikával kapcsolatos álláspontját. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2014. november 7.Szükség van a folytatásra!Az államelnök-választás első fordulója nem hozott meglepetést, minden az előzetes várakozások, a papírforma szerint alakult. A második fordulóba azok jutottak tovább – Ponta és Iohannis –, akik mögött a jelenleg legerősebb pártok, leghatékonyabb pártgépezetek állnak. A vasárnapi szavazás elsősorban a külföldön észlelt rendellenességek kapcsán hívta fel magára a világ figyelmét, a szavazókörök előtt kígyózó sorokban állók jelentős részének nem adatott meg a voksolás lehetősége. A helyzet értékelésekor nyilvánvaló ellentmondásba került a kormányfő és helyettese, amiből arra következtethetünk, hogy titkolnak valamit, hogy szerepük volt a dolgok ilyetén alakulásában. Ádázabb verseny csupán a harmadik helyért folyt, merthogy korábban általában a legerősebb kieső szavazótábora volt a királycsináló, döntötte el a győztes kilétét. Meglepetésre az álliberális Tăriceanu lett a bronzérmes, annak ellenére, hogy „lombikban” fogant pártja szinte csak a parlamentben létezik. A nagy vesztesnek az „elnöki párt” jelöltje, a Băsescu-kedvenc Elena Udrea számít, aki ellen minden eszközt bevetettek ellenfelei, beleértve az ex-férje korrupció-gyanús ügyleteit. Az igazságügyi reform „anyjának” tekintett Macovei eredményét sokak szerint nagyban befolyásolta a külföldi szavazás szándékolt akadályoztatása. Nyilvánvaló kudarcként, az erdélyi magyar politikai osztály bukásaként értékelhető az alacsony magyar részvétel. Az a tény, hogy mára durván számítva mindössze 400 ezren hajlandók magyar pártokra voksolni azt bizonyítja, hogy a magyarság több mint fele megcsömörlött, távol tartja magát a politikától, a közélettől. Amíg ennek okaira nem találják meg a megfelelő választ, a megoldást, komolyabb változás nem várható. Az RMDSZ jelöltje – minden arra irányuló igyekezet ellenére, hogy sikerként állítsák be a vasárnapi eredményt – közel ötvenezerrel kevesebb voksot kapott, mint 2009-ben. 1996-hoz képest pedig, amikor először indított saját jelöltet az államelnök-választáson, a felére esett a voksokban kifejezett támogatottsága. Ha ennek ellenére az RMDSZ-ben úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, ha nem vonják le a megfelelő következtetéseket, ha nem korrigálják a nyilvánvaló hibákat, akkor előbb-utóbb visszafordíthatatlanná válhat a helyzet a „szövetségben”. Az általános szokás szerint a választások lezárultával minden vesztes párt vagy jelölt igyekszik relatív sikerként beállítani, kommunikálni saját eredményét. Ezzel a gyakorlattal szakítva az EMNP két legfőbb vezetője, Toró T. Tibor elnök, illetve Szilágyi Zsolt alelnök egyaránt kudarcként értékelték a választási eredményt, és bejelentették lemondásukat. A tájainkon eddig példa nélküli lépés sokakat meglepett, de sokan fogadták szimpátiával az önkritika, a felelősségvállalás eme szokatlan megnyilvánulását. Bár értékelendő az említett vezetők karakán magatartása, talán mégsem kellene elsietni a dolgot, az illetékes grémiumnak legalábbis jól meg kellene gondolnia: elfogadja-e vagy sem a lemondásokat. Az erdélyi magyar jobboldali politizálás fordulóponthoz érkezett. A hangsúlyt most az önvizsgálatra, az elemzésre, s végül annak tisztázására kell fektetni, hogy merre, kivel és hogyan tovább. Mert szerintem nyilvánvaló: szükség van a folytatásra. Ha más nem, az RMDSZ naponta bizonyítja ezt. Szentgyörgyi László kozpont.ro 2014. november 9.Nem fogadták el Toró és Szilágyi lemondásátAz Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége nem fogadta el Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt, az államelnök-választáson elért eredmények miatt benyújtott lemondását, mert szerintük a felelősség közös, nemcsak a kettőjüké. A hétvégén Marosvásárhelyen tartott elnökségi ülésen arról is döntöttek, hogy egy megújulási folyamatot kezdeményeznek, amelyet a februárban tartandó országos tisztújítás követ majd, hiszen szerintük fontos a Néppárt megújulása, hatékonyabbá tétele. A sajtó számára egyedüli nyilvános, vasárnap délutáni sajtótájékoztatón Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke röviden beszámolt a kétnapos elnökségi ülésen született döntésekről. Kihangsúlyozta: a megyei szervezetek visszajelzései is megerősítették őket abban, hogy jó döntés volt részt venni az államelnök választáson, hiszen az általuk képviselőt értékeket népszerűsíteni tudták. „A jelölt és a kampánycsapat jól dolgozott, megőriztük a 2012-es választási eredményeket, de nem tudtuk azokat növelni. Toró. T. Tibor, az néppárt elnöke és Szilágyi Zsolt a párt jelöltje benyújtotta lemondását, bizonyítva, hogy vállalják a felelősséget azért, hogy a kitűzött célokat nem sikerült elérni. Lemondásukat az elnökség nem fogadta el, hiszen a felelősség közös. Elhatároztuk, hogy általános tisztújítást tartunk, alulról felfele kezdünk el újra építkezni. Az út, amelyen járunk, helyes, szükség van az újraszerveződésre, a megerősödésre, hogy új csapattal hatékonyan tudjunk készülni a 2016-os helyhatósági választásokra” – hangsúlyozta Zakariás Zoltán. Toró: hatékonyabban kell dolgozni Toró T. Tibor arról beszélt, hogy a választási eredmények azt bizonyítják számukra, hogy szervezettebben, hatékonyabban kell tovább dolgozni. „A néppárt él és élni akar, haladni fog azon az úton, amelyiken elindult. Többet kell dogozni, hatékonyabb eszközökkel kell eljuttatni üzeneteinket a választókhoz, mert ezen a választáson üzeneteink nem értek célba” – fogalmazott. Újságírói kérdésre válaszolva az elnök elmondta, hogy tudatában van annak, hogy a választásokon elért eredményekért a felelősség elsősorban a vezetőket terheli, de az elnökség figyelembe vette, hogy a karácsony előtti időszakban nem lehet tisztújító kongresszust összehívni, ezért a februári kongresszusig a „dolgok változatlanok maradnak”. Azt is kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint van utánpótlás, a pártban vannak rátermett politikusok. Szilágyi: az erdélyi jelöltet támogatjuk Szilágyi Zsolt arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy az államelnökválasztás második fordulójában minél többen menjenek el szavazni, és az erdélyi értékeket képviselő jelöltre adják voksukat, ne a korrupciós és balkáni értékeket képviselő vörös jelöltre. „Az RMDSZ nyilatkozataival inkább otthonmaradásra buzdítja a magyarokat, üzenetei azt sugallják, hogy nem lenne fontos részt venni a második fordulón. Ez nem igaz, adófizetőkként nekünk nem mindegy, hogy ki lesz Románia államelnöke. Mi az erdélyi jelöltet választjuk” – mutatott rá a Néppárt államfőjelöltje. Simon Virág Székelyhon.ro 2014. november 9.Egyeztet fórumot javasolt küldöttgyűlésén az SZNTAz Erdélyi Magyar Egyeztet Fórum összehívását kezdeményezi a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amely szombaton a marosvásárhelyi Ifjúsági Házban tartotta küldöttgyűlését. A teremben az ülés elején jelen volt Tőkés László, Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt is, akik egy-egy rövid beszédben üdvözölték a jelenlévőket, kifejtették álláspontjukat az autonómiatörekvés és megvalósíthatóság ügyében. Úgyszintén jelen volt Andreas Gross svájci parlamenti képviselő, akinek jelentése alapján fogadták el az 1334-es határozatot az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén. Tőkés László beszédében elmondta: integrálni kell minden jó ügyet, így az autonómiáét is. Hiába megy Kelemen Hunor, Izsák Balázs és Tőkés László külön-külön Brüsszelbe és ott hárman háromféleképpen magyarázzák az autonómia kérdésének általuk elképzelt megvalósíthatóságát, azt vagy nem fogják, vagy nem akarják majd megérteni. Ezért van szükség a törekvések integrálására – mondotta az EP-képviselő. Az ülésen elfogadtak néhány fontos határozatot. A székelyföldi autonómiastatútumra vonatkozóban leszögezték: tudomásul véve, hogy nem érkezett válasz az Állandó Bizottságnak a romániai magyarság parlamenti képviselőihez címzett azon felkérésére, hogy legyenek partnerek az autonómiastatútum ismételt parlamenti beterjesztésében, az SZNT még egy esélyt kíván adni a közös fellépésnek. Ezért azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy 2015. február végéig tegyék meg azokat a módosító indítványokat, amelyek számukra elfogadhatóvá tennék Székelyföld autonómiastatútumát. Elvi nyilatkozatot adtak ki az Európa Tanács 1334-es (2003) és 1985-ös (2014) számú határozataira vonatkozóan. Nyílt levelet intéztek Thorbjorn Jaglandhoz, az ET főtitkárához, utalván arra, hogy immár 44 székelyföldi önkormányzat fogadott el autonómiapárti határozatot, a nyílt levélben arra kérik a főtitkárt, hogy az ET kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átalakítás folyamatát, és emlékeztesse Romániát, hogy a vállalt kötelezettségeit tiszteletben kell tartania. Az SZNT egy másik határozatban azt kezdeményezte, hogy 2015 januárjában üljön össze az Erdélyi Magyar Egyeztet Fórum. Azt javasolta, hogy a fórum keretében az RMDSZ, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az SZNT képviselői dolgozzanak ki közösen egy olyan elváráscsomagot, amelyet aztán valamennyi erdélyi magyar politika szervezet egységesen képviselőhet. Ezt a pozitív európai példák, valamint az ET releváns dokumentumai alapján javasolják kidolgozni. Bakó Zoltán Székelyhon.ro 2014. november 10.EMNP: Johannis támogatása a természetesÁltalános tisztújítást hirdetett meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége azt követen, hogy a romániai elnökválasztás első fordulója után Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök, elnökjelölt is benyújtotta lemondását. Az EMNP vasárnapi marosvásárhelyi elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatón Zakariás Zoltán, a párt választmányának az elnöke bejelentette, az országos elnökség értékelte a lemondott vezetők felelősségvállalását, de megállapította, hogy a felelősség közös, és ebben a formában nem fogadta el a lemondásokat. Az elnökség elrendelte az alulról kezdd általános tisztújítást a pártban, és elhatározta, hogy 2015. február 15-re összehívja a párt rendkívüli országos tisztújító küldöttgyűlését. Az EMNP elnöksége úgy értékelte, hogy helyes volt az a korábbi döntése, hogy Szilágyi Zsoltot elindítja a romániai elnökválasztási versenyben. Szabadság (Kolozsvár) 2014. november 11.Ellenzékre pedig szükség vanElegáns, a romániai magyar közéletben is ritka felelősségvállalási gesztus volt Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt részéről, hogy az államfőválasztás első fordulója után felajánlották lemondásukat – de alighanem megfontolt döntést hozott az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége a hétvégén, amikor ebben a formában nem fogadták el a két politikus távozását, inkább általános tisztújítást rendeltek el. Nincs könnyű helyzetben az EMNP, a választásokon elért eredménye különösen a várakozások, illetve a sikeres aláírás-gyűjtési kampány tükrében számít kudarcnak: támogatóik számát nem sikerült növelniük, az RMDSZ-szel szembeni eredményük sem javult, s bár Kelemen Hunor mintegy ötvenezer vokssal kevesebbet kapott, mint öt évvel korábban, az RMDSZ továbbra is azt állíthatja, hogy övék a magyarok 86 százalékának támogatása. Ez utóbbi pedig nem csupán a Néppárt, hanem a jobboldal egészének problémája, az RMDSZ ugyanis azzal érvelhet, elenyész a szövetséggel szembeni tábor támogatottsága, k a magyarság egyetlen legitim képviselői, nincs is szükség más pártra. Ennek tükrében érthetetlen a Magyar Polgári Párt, de leginkább annak elnöke, Bíró Zsolt utóbbi időben tanúsított magatartása, a Székely Nemzeti Tanáccsal szembeni bírálatok, elzárkózása a Népárttól, az RMDSZ-szel való szövetkezés – a polgáriak elnöke a jelek szerint sikeresen folytatja elődje, Szász Jen romboló munkáját, az MPP pedig a legjobb úton jár az önfelszámolás felé. Nem véletlen az SZNT-re zúduló bírálatözön sem. Az RMDSZ felmérte, hogy a szervezet az autonómiamozgalom leghitelesebb képviselőjévé nőtte ki magát, így annak hiteltelenítése lett a cél, e tekintetben pedig kapóra jött nekik, hogy Izsák Balázs kiállt az SZNT statútumát felvállaló Szilágyi Zsolt mellett. Így sikerült némileg belerángatnia a pártpolitikai csatározásokba a szervezet egészét, főként, miután Bíró Zsolt is csatlakozott e kórushoz. Ezer sebből vérzik tehát jelenleg az RMDSZ-en kívüli tábor, belső viták, sérelmek nehezítik az együttműködést, holott teljesen egyértelmű: a két kis párt csak együtt képviselhet jelentős erőt, külön-külön egyikük sem lehet sikeres, mindemellett pedig erőteljes mozgalmi háttérre van szükségük ahhoz, hogy felvehessék a versenyt a nagyobbik testvérrel, illetve befolyásolhassák annak döntéseit. Hogy képes lesz-e a feltámadásra a nemzeti oldal, elsősorban rajtuk múlik. Az biztos, hogy az erdélyi magyar társadalomnak, de magának az RMDSZ-nek is szüksége van az ellenzékre. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. november 13.A néppárt megújítása a stratégiaElnökségi ülést tartott a hétvégén Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt. Toró T. Tiborral, a párt elnökével a választási eredmények elemzéséről, a kilátásba helyezett tisztújításról és az erdélyi magyar párbeszédről beszélgettünk. – Hogyan reagált az elnökség az ön és Szilágyi Zsolt lemondási szándékára? – Ez jelzés volt arra, hogy egy következmények nélküli országban mi nem vagyunk következmények nélküli szervezet: a vezető tisztséggel együtt jár a felelősség vállalásának privilégiuma is. Másrészt saját szervezeteinket is szerettük volna felrázni a választási eredmények okozta letargiából. Bár volt olyan is, aki a gesztust megfutamodásként értelmezte, a néppárt elnöksége és úgy érzem, tagságunk nagy része is, helyesen értette: teljes szervezeti megújulásra van szükségünk, az alapoktól a csúcsig. Elindítjuk a tisztújítás folyamatát, helyi és megyei szinten egyaránt, az új országos vezetőség megválasztása érdekében pedig rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést hívtunk össze jövő év február végére. – Milyen következtetéseket vontak le a választási eredmények kiértékelésekor? – Bár a kisrégiók és a települések szintjére levitt mélyebb elemzés az országos választmány november végén sorra kerülő rendkívüli ülésének a dolga lesz, az elnökség is elvégezte a maga elemzését. A jelöltállításkor három célt tűztünk ki magunk elé: a föderális államreformról és a közösségi autonómiák rendszeréről szóló programunk bemutatását és az ezzel kapcsolatos román–magyar, illetve magyar–magyar társadalmi vita elindítását, továbbá pedig a néppárt ismertségét, illetve támogatottságunk növelését szerettük volna elérni. Ebből az első két cél teljesült: a néppárt ismertsége emelkedett (felméréseink szerint a 2012-es parlamenti választási kampányban a magyar közösség tagjainak alig fele hallott rólunk), üzeneteink fogadtatása pedig egyértelműen pozitív, köszönhetően jelöltünk, Szilágyi Zsolt közszerepléseinek. Amíg 2012-ben egy, a föderális államreformról szóló kisfilmünket a közmédia letiltotta, addig ebben a kampányban többször is sikerült lényegi és termékeny vitát gerjeszteni a témában. Mindezek ellenére szavazatokban kifejezett támogatottságunkat nem sikerült emelnünk és a magyar–magyar verseny arányait sem sikerült érdemben megváltoztatni. Ennek okai sokrétűek, de a legfontosabbak nem értékrendi, hanem szervezési hiányosságok: a társadalmi beágyazottság és a mozgósítási kapacitás alacsony volta, márpedig manapság e nélkül nem lehet sikeresen szerepelni választásokon. Ezeken változtatni kell, erről kell szólnia a néppárt megújulásának. A rendkívüli országos küldöttgyűlés elvégezheti azokat a finomhangolásokat is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 2016-os önkormányzati választásokra a siker esélyével készülhessen a néppárt. – Többen is kongatják a vészharangot, hogy fellazult a Fidesz és a néppárt kapcsolata. Átértékelődik a két párt partneri szövetsége? – Egy miniszteri biztos végig nem gondolt és elsietett nyilatkozatából nem érdemes még hipotézist sem megfogalmazni, nemhogy forgatókönyveket gyártani. A FIDESZ és a néppárt, illetve azok vezetői közötti stratégiai partnerség nem konjunkturális, hanem értékalapú, ezért sokkal erősebb annál, hogy egy választási eredmény azt érdemben át tudná rajzolni. A nemzetpolitikai prioritásokról viszont érdemes vitát folytatnunk, készülünk is rá, hogy javaslatainkat a MÁÉRT soron következő ülésén megfogalmazzuk. Én egyértelműen kudarcként élem meg, hogy a magyar nemzetpolitika szereplőit nem tudtam meggyőzni a romániai elnökválasztás első fordulójának valós nemzetpolitikai tétjéről és azt is, hogy nem tudtuk megakadályozni, hogy a kampányban visszaéljenek a nemzet miniszterelnöke arcával, nevével és szavaival. De ez csak a feladat komplexitását jelzi, ami előttünk áll, nem valamilyen stratégiai változást. – A magyar pártok és magyar szervezetek között továbbra is nagyon szórványos a párbeszéd. Lát-e áttörési lehetőséget ezen a területen? – A néppárt mindig is nyitott volt a párbeszédre és az együttműködésre, bármennyire is szeretné ezt az RMDSZ-propaganda másként láttatni. Ebben a kampányban nemcsak megerősítettük stratégiai szövetségünket a két átfogó autonómia-mozgalommal, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Székely Nemzeti Tanáccsal, hanem annak konkrét közös cselekvési perspektívát is adtunk. Nem sikerült előre lépni a táboregyesítési folyamatban a Magyar Polgári Párt vezetőivel: ők sajnos kívülről szemlélték a kampányban kifejtett erőfeszítésünket és – néhány kivételtől eltekintve, akiknek ezúton is köszönöm a segítséget – nem álltak mellénk. De nem adtuk fel erre irányuló terveinket. Az erdélyi magyar kerekasztal létrehozásának felelőssége jelenleg kizárólag az RMDSZ vezetőin múlik. A labda az ő térfelükön pattog. – A néppárt az elvárások szerint döntött: a második fordulóban Klaus Johannist támogatja. – Az első forduló eredmény-térképe kirajzolta, hogy Romániában az erdélyi értékek megerősítésére van szükség. A második forduló tétje: a korrupció útján tovább balkanizálódik, vagy az erdélyi értékek mentén fog megújulni az ország. A megújulás esélye Johannis kezében van, ezért a szavazáson való részvételre buzdítjuk a magyarokat. Nem támogathatunk olyan jelöltet, aki magyar- és kisebbségellenes, és a történelmi régiók ellen politizál. Makkay József Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. november 28.Az RMDSZ nem akar a figyelmetlen politikusok hibájába esniAz elnökválasztáson az RMDSZ választói azt is üzenték, hogy jelenleg nem tartják elengedhetetlennek a párt kormányzati szerepvállalását, és újfajta politizálást várnak el tőle – véli Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. Nem Klaus Johannisszal, a romániai államfőválasztás győztesével függ össze, hogy az ellenfele, Victor Ponta által vezetett kormányból kilép az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – mondta a 180 percben a párt elnöke, Kelemen Hunor. Szerinte a döntés oka mindenekelőtt az, hogy nem eshetnek bele abba, a politikusok által gyakorta elkövetett hibába, hogy nem hallgatják meg a választók szavát. Kelemen Hunor ezt annak kapcsán hangsúlyozta, hogy a novemberi romániai elnökválasztás második fordulójában a magyarok által nagy számban lakott megyékben Klaus Johannis jóval több szavazatot kapott, mint az RMDSZ által is alkotott kormánykoalíció vezetője, Victor Ponta. Az államfőválasztás első körében jelöltként indult RMDSZ-elnök szerint az is lényeges, hogy a második fordulóban olyan szavazók is megmozdultak, akiket sem ő, sem a másik magyar államfőjelölt, az EMNP-s Szilágyi Zsolt nem tudott megszólítani. Kelemen Hunor hangsúlyozta, ez olyan vészjelzés számára, amire oda akar figyelni, és a közösségépítéssel kívánnak foglalkozni, ahogy azt a választóik elvárják most. Hozzátette: az RMDSZ választói azt is üzenték, hogy jelenleg nem tartják elengedhetetlennek a párt kormányzati szerepvállalását. Kelemen Hunor arról is beszélt, nem azért lépnek ki a kormányból, mert jövőre az IMF-nek megfelelő költségvetést kell vinnie a kabinetnek, ami egyes vélemények szerint a Ponta-kabinet népszerűségvesztését okozhatja. A politikus szerint ugyanis a 2015-re tervezett hiány megszorító intézkedések nélkül is tartható. Az RMDSZ elnöke szerint a kiválás oka inkább a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokban keresendő. Kelemen Hunor szerint a legfontosabb cél, hogy – mint huszonöt éve mindig – akkor is legyen magyar képviselet a romániai törvényhozásban. Ez sokkal fontosabb, mint az ideig-óráig tartó kormányzás – fogalmazott. Hozzátette: az idei romániai elnökválasztás eredményét nagyban befolyásolták a politikai elit ellen leadott protesztszavazatok, és „ezt a hangot meg kell hallani”. Az RMDSZ kormányból való kilépéséről a romániai magyar párt szövetségi állandó tanácsa foglalt állást csütörtökön, Kolozsváron. Az ajánlást követően a formális határozat még hátra van, azt a december 13-ára összehívott szövetségi képviselők tanácsa hozhatja meg. Kelemen Hunor szerint az ülésen, bár vita biztosan lesz, nem hiszi, hogy más döntés születne, minthogy az RMDSZ távozzon a kabinetből. hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc Erdély.ma 2014. december 15.Marius Popica „zeneórát” akart tartaniMarius Popica, Kovászna megye prefektusa hétfői sajtótájékoztatóján zavaros fejtegetésbe kezdett, amikor újságírói kérdésre azt kellett elmagyaráznia, miért bírságolta meg a Magyar Polgári Pártot. Mint mondta, a törvény nem egy másik nemzet himnuszának az eléneklését, hanem annak intonálását („intonaţie”) bünteti. Később megismételte korábbi nyilatkozatát is, miszerint amiatt büntetett, hogy szervezett, hivatalos ünnepségeken más ország himnuszát a törvény értelmében és a kölcsönös tisztelet jegyében is csak a román himnusszal lehet „megszólaltatni”. Popica hangsúlyozta, nem azokat bírságolta meg, akik elénekelték a magyar himnuszt, hanem a szervezőket. Újságírói kérdésre, hogy mi a különbség az éneklés és az „intonálás” között, a prefektus leszögezte: nem kíván filozofálni a téma kapcsán. „Az a dolgom, hogy a törvényt alkalmazzam, a büntetést pedig meg lehet fellebbezni, s majd a bíróság eldönti, kinek van igaza” – zárta rövidre a kormánymegbízott, aki azt ígérte, nem bírságolja meg a prefektúra előtt tiltakozókat. A sajtótájákoztatón elhangzottak kapcsán a Krónika megkereste Szilágyi Zsolt Herbertet, a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus karnagyát, aki elmondta, a prefektus által emlegetett intonálás – a román értelmező szótár szerint is – megszólaltatást jelent. A szakember leszögezte, szigorúan szakmai szempontok alapján az éneklés és a megszólaltatás között nincs különbség, a prefektus indoklása pedig „nem több, mint átlátszó gáncsoskodás”. Bíró Blanka | Székelyhon.ro 2014. december 17.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Jobban bíznak a magyarok Johannisban, mint Kelemenben Tizenkét százalékkal haladta meg Klaus Johannis bizalmi indexe a Kelemen Hunorét novemberben az erdélyi magyarok körében - állapítja meg az RMDSZ megrendelésére készült, a Krónika birtokába került közvélemény-kutatás. Most eloször fordul elo az elmúlt huszonöt évben, hogy a magyar közösség jobban megbízik egy román politikusban, mint egy magyarban. A kolozsvári szociológusok által készített telefonos felmérésbol kiderül az is, hogy a magyarok körében harminc százalékkal zuhant az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának a támogatottsága. [.] Átszavazott a magyarok negyede Az RMDSZ az államfoválasztás második fordulója után rendelt közvélemény-kutatást a kolozsvári Kvantum Research-tol, amelyet a közvélemény- és marketingkutató cég november 21-23-án végzett el telefonon, hét erdélyi megye (Hargita, Kovászna, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros és Kolozs) 700 felnott korú magyar lakosának megkérdezésével. (Az eredmények 95 százalékos valószínuséggel, ±4,2 százalékos hibahatárral érvényesek). A Közélet és közérzet az elnökválasztás után címu, lapunk birtokába került felmérésbol elsoként az derül ki, hogy az elmúlt hetek során jelentosen, 11-rol 39 százalékra ugrott azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint az országban jó irányba haladnak a dolgok. (A megkérdezettek 41 százaléka szerint rossz irányba, a többi nem tudja vagy nem válaszolt). A közösség közérzete legutóbb 2008 áprilisában (41 százalék), azelott pedig 2005 januárjában (39 százalék) volt ilyen jó. A jó irányt érzékelok aránya Románia összlakosságát tekintve 20-ról 55 százalékra ugrott áprilistól novemberig; legutóbb hat évvel ezelott mértek közel ekkora jó" közérzetet a teljes társadalom szintjén. A megkérdezettek 53 százaléka részt vett az államfoválasztás november 2-i elso fordulójában, közülük 65,3 százalék Kelemen Hunorra, 18,5 Klaus Johannisra, 6,2 Szilágyi Zsoltra, 3,8 Victor Pontára, 1,7 százalék pedig más jelöltre voksolt; 4,5 százalék nem válaszolt. Vagyis a magyarok 24-26 százaléka már az elso körben román jelöltet támogatott. Nyolc százalékkal megugrott a magyarok részvételi aránya a második fordulóra az elsohöz képest (61 százalékra), 88 százalékuk Johannis, hét pedig Ponta neve mellé ütötte a pecsétet. A megkérdezettek 46 százaléka már az elso forduló elott eldöntötte, hogy a nagyszebeni polgármesterre szavaz, 34 százalék közvetlenül november 2. után, 11 százalék néhány nappal a második forduló elott, hét pedig a választások napján. Korrupt PSD, ellenszenves Ponta A Kvantum Research munkatársai - Barna Gergo és Kiss Tamás szociológus - rákérdeztek arra is, milyen mértékben befolyásolták bizonyos tényezok az alanyokat abban, hogy Johannisra szavaztak. [.] táblázat A válaszadókat nagyon nagy (37 százalék) és nagymértékben (42) az befolyásolta, hogy a Victor Ponta kormányfo vezette PSD nagyon korrupt" hogy a Ponta-kabinet nem tudott eredményeket felmutatni (nagyon nagy mértékben 27, nagy mértékben 46 százalék), akadályozta a külföldön élok szavazását, nem törodött a magyarság problémáival, továbbá a miniszterelnök nagyon ellenszenves volt. A megkérdezettek nagyon nagy mértékben (húsz százalék) és nagy mértékben (52) egyetértenek azzal, hogy Johannis a garanciája a korrupcióellenes harcnak, hogy a megválasztott elnök gazdasági fellendülést fog hozni (16, illetve 52), befolyásoló tényezo volt Johannis erdélyisége, német származása, hogy nem olyan, mint a többi politikus, ugyanakkor a felmérés alanyai szerint jobban fog törodni a magyarság problémáival. A magyarok 30 százaléka úgy véli, a második fordulóban az RMDSZ Pontát támogatta, 17 százalék szerint Johannist, 28 százalék szerint egyiket sem (25 százaléknyian nem válaszoltak). Egy következo kérdésre már 51 százaléknyian úgy vélték, hogy a szövetségnek Johannist kellett volna támogatnia, 24 százalék szerint egyiket sem, és csak hat százaléknyian preferálták volna Ponta nyílt támogatását. Johannis lekörözte Kelement Minden bizonnyal az államfoválasztáson tanúsított magatartással áll összefüggésben, hogy Kelemen Hunor bizalmi indexe tíz százalékkal, a 82 százalékos csúcsról 72-re csökkent a magyarok körében szeptembertol november végére. Ugyanebben az idointervallumban Johannis bizalmi mutatója némi meglepetésre meredeken ível fölfelé, 31 százalékról 84 százalékra no, vagyis az erdélyi magyarok eloször bíznak nagyobb mértékben egy nem magyar politikusban, mint egy magyarban. (Pontában a megkérdezettek mindössze 16 százaléka bízik). Erre nem volt még példa az elmúlt 25 évben, 2008-ban Markó Béla és Traian Basescu bizalmi indexe vetekedett" egymással rövid ideig, de aztán az államfoé hamarosan hanyatlásnak indult. A felmérésbol kiderül az is, hogy a megkérdezettek 65 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az elnökválasztások után Ponta maradjon a miniszterelnök. Ennek ellenére a magyarok 54 százaléka úgy véli, az RMDSZ-nek részt kell vennie a Ponta-kabinetben, 32 százalék ellenzi ezt, 14 százalék nem válaszolt. Ezt az arányt azonban annak ismeretében kell vizsgálni, hogy nemrég még a magyarok több mint nyolcvan százaléka támogatta a szövetség kormányzati szerepvállalását. [.] Miközben 18 évvel ezelott a magyarok 79 százaléka vett részt a törvényhozási választáson, 2012-ben csak 47 százalék. Igaz, ennél volt már lejjebb" is, mégpedig a 2008-as parlamenti megmérettetésen, amikor csak a választójoggal rendelkezo romániai magyarok 44 százaléka járult urnák elé. Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár) 2014. december 18.A becsületesség és kitartás napjaiSzámtalan eset szemlélteti, hogy a történelem sűrűjébe kerülő emberek egy része alig tehet róla, hogy nagy pillanatok nagy tanújává vagy egyenesen alakítójává vált. Gazda Árpád újságíró sem tartja magát hősnek, ám miközben nem tagadja, hogy időnként nagyon félt, ma is jó érzéssel eleveníti fel a becsületesség és kitartás napjait. „A temesvári események tanulságaként mostanában leginkább az jut eszembe, hogy soha nincs vesztett ügy. Mert ha volt reménytelen helyzet, a temesvári napok egyértelműen azok voltak. Tőkés László és a körülötte lévő néhány ember azonban a lelkiismeretére és a szívére hallgatva, nem pedig előnyöket és hátrányokat mérlegelve ment előre a megkezdett úton, és lám, meglett az eredménye.” Tháliától rádióig Hogy ez az út a Ceauşescu-rendszer bukásához vezet, csak akkor tudatosodott a szereplőkben, amikor már bekövetkezett a bukás. Gazda Árpád szerint egyszerűen tisztességes, jó dolgokat akartak csinálni, amit a rendszer nem akart engedni. Számára a reformáció ünnepére 1988 őszén összeállított Dsida-előadással – amelyben a Thália Egyetemi Színpad néhány tagja is részt vett – kezdődött az a történet, amelynek során Tőkés László környezetébe sodródott, majd maradt. Egészen pontosan az előadás adventi megismétlését tartotta megengedhetetlennek a hatalom, a helyzetet pedig Szilágyi Zsolt – Tőkés László mai kabinetfőnöke, az EMNP korábbi államelnökjelöltje – temesvári garzonlakásában összegyűlve tárgyalta meg nyolc tháliás. Az igazi tét az volt, hogy vajon negatívan befolyásolja-e a Thália jövőjét az esetleges engedetlenség. „Demokratikus úton, szavazattal 6:2-arányban határoztunk úgy, hogy lesz második előadás.” Esti egyetemre járó munkásként, templomba járó emberként ismerkedett meg Gazda Árpád a fiatal Tőkés László lelkésszel. „Hozzá szinte bármikor be lehetett térni, leülni, jókat beszélgetni a világ dolgairól. Nekem, az akkor nemrégen nagyvárosba kerülő, nyiladozó értelmű és érdeklődésű embernek nagyon fontosak voltak ezek a lehetőségek. Egymást vittük oda hozzá, így alakult az a mag, amely László ösztökélésére összerakta ezt a Dsida-előadást.” Az adventi fellépés valóban a Thália időleges betiltásához vezetett, és e botrány kapcsán hangzott el 1989 májusában első ízben Tőkés neve a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című adásában. A meghurcolt diákok védelmezőjeként a lelkész levelet írt Papp László püspöknek, akinek válasza azonban durván elutasító volt, amelyben megrója lelkészét, hogy templomi szereplésre használta fel a diákokat. Elevélváltást olvasták be a rádióba, innen kezdődött Tőkés személyének magyarországi mediatizálása. A lelkész környezetében lévők természetesen tudtak Tőkés egyéb közéleti szerepvállalásairól is, hiszen az ő temploma igazi közéleti fórumot jelentett. Gazda szerint épp abban rejlett Tőkés forradalmisága, hogy semmiből nem csinált titkot. Az istentiszteletek végén a hirdetések címszó alatt beszámolt a gyülekezet tagjainak arról is, hogy az esperesi ülésen nyilatkozatot fogadtak el a falurombolás ellen, vagy éppen két nappal korábban beidézték a Szekuritátéra, ahol erre és erre próbálták rávenni. A Szekunak minden bizonnyal gondot jelenthetett ez az általános beavatás, hiszen gyakorlatilag lehetetlen volt azonosítani, ki juttatja ki az információkat a Magyar Rádiónak a több száz templomba járó közül. „A nyilvánosság eszközének tudatos alkalmazása mellett sok információt vissza is tartott, bizonyára azért, hogy szélsőséges helyzetben ne sodorjuk bajba sem őt, sem magunkat. Így például nem tudtunk a Panoráma-interjú elkészültéről, de arról sem, milyen módon jutnak ki a vele kapcsolatos információk külföldre. Később, amikor napokon keresztül vertek és vallattak a rendőrségen, majd a börtönben, szinte hálásan gondoltam erre az óvatosságára.” Egy kilakoltatás tanúi A temesvári parókiáról való elhelyeztetése után Tőkés László tulajdonképpen illegálisan maradt a gyülekezet lelkésze. Furcsa dolgok következtek, érkezett például az új lelkész istentiszteletet tartani, ám Tőkés öt perccel hamarabb megkezdte azt, már a szószéken állt, amikor utódja belépett a templomba. Felszólították a parókia elhagyására, amit elutasított, ebben az ügyben aztán bírói határozat született a kilakoltatásról, amelynek határidejét 1989. december 15-ében szabták meg. A december 10-i istentiszteleten Tőkés hívta a gyülekezetet, hogy legyen tanúja a kilakoltatásnak. „December 13-án megfenyegetett a Szekuritáté. Két hete már nem lehetett bejutni Tőkéshez, valaki viszont élelmiszercsomagot akart általam bejuttatni a házba. Sikerült is, de csak nagy konfliktus árán. Ahogy az épülethez értem, az ott parkoló autóban figyelő szekusok visszaráncigáltak az utcára, kiabáltak velem, igazoltattak. Akkor viszont megjelent az ablakban Tőkés Edit, aki velük kezdett kiabálni, hogy hagyjanak békén. Visszaültek a kocsiba, én meg feldobtam a zsákot az ablakba. Megfenyegettek, hogy ezt még megkeserülöm. Másnap, december 14-én a munkahelyemen kerestek, de én az egyetem miatt előzőleg fizetés nélküli szabadnapot vettem ki arra a napra, így nem találtak ott.” Gazda nem tartozott az elsők közé, akik december 15-én a paplak elé érkeztek. Tőkés időről időre megjelent az ablakban, megköszönte a szolidaritást. A tömegben egyszer csak megjelent másodmagával Temesvár polgármestere, hogy tárgyaljon a lelkésszel. A bent elhangzó mondandók hitelességét igazolandó néhány embert magukkal is vittek a lakásba, közöttük volt Gazda Árpád is. „Tőkés életkörülményei felől érdeklődtek, majd megígérték, hogy beüvegezik az ablakokat, hozatnak fát, orvos láthatja a várandós Tőkésnét. Cserébe azt kérték, hogy László küldje haza az embereket. Mire ő azt válaszolta: a tömeg csak akkor megy el, ha eltekintenek a kilakoltatástól. Estére ugyan kiürült a tér, másnap én már korábban visszamentem, rögtön bementem a lelkészi lakásba, és az egész napot ott töltöttem.” Börtön után, tévé előtt A Tőkés melletti szolidaritás december 16-án alakult át rendszerellenes tüntetéssé, a Ceauşescu-ellenes szlogenek azonban aggódással töltötték el a bentlévőket. „Azt hittük, szekusprovokációról van szó, s a kilakoltatási ügy könnyen rendszerellenes izgatási üggyé változhat.” Éjjel kettő körül határozták el, hogy megpróbálnak pihenni, a Tőkés-házaspár már két napja nem aludt, iszonyú fáradtak voltak. Előtte még megbeszélték, hogy ha megpróbálják rájuk törni az ajtót, felmenekülnek a templomba. „Ahogy elkezdődött az épület ostroma, egy létra segítségével menekültünk fel a sekrestyébe, Lászlóval, a feleségével és a sógorával, de elég hamar betörték a templom ajtaját, és elvittek bennünket. Már a kisbuszban elkezdtek verni, ez folytatódott a Szekuritaténál, ahol néhány katona vert tovább. Meglepően hangozhat, de nem fájt a verés. Ma sem tudom, miért nem: a magas adrenalinszint miatt, vagy a hit segített, hogy igazam van, én állok a jó oldalon. A 19-i nap volt a legnehezebb, akkor tíz órán keresztül vallattak, vertek és fenyegettek, hogy innen kezdve ilyenek lesznek a napjaim. Akkor nagyon féltem, hogy ilyen körülmények között meddig bírom még, elérkezik-e az a pillanat, amikor már olyat is kimondok, amit nem akarok.” A maratoni vallatás után visszavitték a szobába, közben megkérdezték: mit akarsz, Magyarországra akarsz menni? „Végigfutott rajtam: 18 év börtönbüntetés vagy Magyarországon élni. S akkor azt mondtam, hogy igen, mennék. Visszavittek a szobába, lefeküdtem, s miközben rettegtem a további verésektől, a lelkiismeretemet is bántotta, hogy azt mondtam, ki akarok menni Magyarországra. Én, akit úgy neveltek, hogy itthon kell megtalálnom a boldogulásomat, megfutamodok. Ezt éreztem, és patakzottak a könnyeim...” December 20-án változott a börtönőrök hangneme, a délutáni órákban már az is elhangzott, hogy talán kiengedik. Este aztán rabszállító autóval harmincas csoportokban kivitték a börtön utcájának végén lévő körforgalomig, s ott szabadon bocsátották őket. „Hazamentem, bekapcsoltam a magyar tévét, épp a Panoráma ment, amelyben Chrudinák Alajos tárcsázott valakit Temesvárról, aki beszámolt a helyzetről. Csalódásként értem meg, hogy még mindig csak Temesváron zajlanak az események. Úgy döntöttem, hazamegyek Kovásznára.” A vonat 21-én reggel kigördült a temesvári nagyállomásról, majd megállt a kisebbik, déli állomáson. Hét szerelvény vesztegelt ott, tele dorongokkal felfegyverzett oltyánokkal, akiket a temesvári huligánok szétverésére hoztak. „Lehúzták az ablakokat, mi van Temesváron, érdeklődtek, mi meg elmondtuk nekik, hogy szó sincs huligánokról, forradalom van. A Ceauşescu-házaspár elmenekülését már én is otthon, Kovásznán néztem a tévében.” Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. december 19.Megválaszolatlan kérdések, 25 év távlatában„Felidézzük a múltat, éltetjük Temesvár szellemét” A temesvári forradalom emlékhetének egyik fontos rendezvényét december 18-án a Regionális Üzletközpont Európa termében tartották, Anno mirabilis 1989 – Megválaszolatlan kérdések, 25 év távlatában címmel. A rangos konferenciát Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor nyitotta meg. A Rendszerváltoztatók a rendszerváltoztatásról című első részt Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök vezette le, az előadók között volt többek között Pozsgai Imre volt államminiszter, Max Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke, Deutsch Tamás EP-képviselő, Németh Zsolt parlamenti képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Filep Mária, a Páneurópai Pinknik szervezője, Kincses Előd ügyvéd, Balaton Zoltán, a 89-es Emlékbizottság tagja Győri Béla rádiós, a Vasárnapi Újság volt felelős szerkesztője, Borbély Imre politológus és más jeles személyiségek. – Melyek a temesvári forradalom legfontosabb megválaszolatlan kérdései? – kérdeztük a rendezvény szünetében Tőkés László EP-képviselőtől. – Nem teremtődött meg azóta sem az objektív tudományos igényű kivizsgálás és kutatás lehetősége, nem tudjuk kideríteni hogy tulajdonképpen mi is zajlott Bukarestben. A titkosszolgálat továbbra is őrzi azokat az információkat, amelyek segíthetnének a valóság feltárásában. Csak találgatásokra támaszkodhatunk abban a tekintetben, hogy miképpen viszonyult az önmagát átmentő posztkommunista vezetőség forgatókönyve az öntörvényű, hiteles, eredeti temesvári népfelkeléshez. Nekem is megvan a véleményem erről, de csak a sötétben tapogatózunk. – Mennyire visz közelebb bennünket a valóság feltárásához ez a temesvári konferencia? – Ennek a konferenciának úgy gondolom inkább erkölcsi jelentősége van, azáltal, hogy felidézi a múltat, élteti Temesvár szellemét. Természetesen olyan hozadéka is van ennek a konferenciának, ennek az eseménysorozatnak, hogy új megvilágításba helyez egykori eseményeket vagy éppenséggel a holnapi könyvbemutatón látni fogjuk, hogy egészen új információk alapján járul hozzá a múlt megismeréséhez. – Két államelnök is megtisztelte jelenlétével a temesvári 25. évfordulós megemlékezéseket. Hogyan értékeli Őn a nemrég megválasztott román elnök és a magyar köztársasági elnök temesvári jelenlétét? – Nagyon biztatónak tartom, hogy Klaus Iohannis megválasztott államelnök még beiktatása előtt ellátogatott Temesvárra, szakítva azzal a bukaresti politikával, amelynek a main stream-je általában háttérbe szorította Temesvár szerepét a romániai forradalomban. Ebből a szempontból igazi erdélyi magatartást és objektivitást tanúsit Klaus Iohannis. A kommunizmus emlékmúzeumának a támogatásával pedig egy régi hiányt igyekszik pótolni. Kommunista-ellenességét is örömmel fogadhatjuk, hiszen Romániában az a baj, hogy a többszöri visszarendeződés nyomán 25 év után még mindig kormányon van egy utódkommunista kormány. Ideje volna követni a magyar példát, új fejezetet nyitni a romániai demokratikus átalakulásban, a rendszerváltozásban. Nagyon örvendünk hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyomán Áder János államelnök is ellátogatott Temesvárrra, és ezáltal jelképes módon Temesvárt ráhelyezte a magyar nemzetpolitika és a kommunizmusellenes küzdelem térképére. Tulajdonképpen azt fejezte ki – az én olvasatomban –, hogy Temesvár szerves részét képezi a magyar történelemnek, de ugyanakkor a magyarok és a románok a közös szabadságharcban találkoztak egymással, és ki is fejezte, hogy ez lehetne a jövendő útja is: nem a mostani különválás, hanem az újabbkori összefogás. A temesvári konferencia délután a „25 év után – a múltból a jövőbe” témakörbe csoportosított előadásokkal folytatódott, neves bel- és külföldi előadókkal. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2014. december 21.Tőkés a lyukas román zászlót is kitűzte Váradon„A romániai szabadság szimbólumaként, a Ceauşescu-rezsim, a nemzeti kommunizmus felett 25 évvel ezelőtt aratatott diadalunk jelképeként emeljük magasba a lyukas román zászlót” – fogalmazott Tőkés László, amikor szombaton késő délután kitűzte a forradalmi lobogót nagyváradi irodája homlokzatára. Az európai parlamenti képviselő, az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett megemlékezésen hozzátette: most attól a ponttól kellene újraindulni, ahonnan 25 évvel ezelőtt tettük. Emlékeztetett, hogy idén ősszel rendre kitűzte a székely, az uniós, valamint a forradalmi magyar zászlót, hogy a most elhelyezett lyukas román lobogóval kiegészüljön, és teljessé váljon az értékrend. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke hozzátette, a forradalmi zászló nem csupán a szabadság szimbóluma, a szolidaritás és az áldozat jelképe is egyben. Azt, hogy a zászló meddig loboghat majd a belvárosi ingatlanon, még nem tudni. Tőkés megfogalmazása szerint addig, amíg a hatóságok engedik. Rámutatott ugyanis, hogy bár írásos felszólítást még nem kapott, a sajtón keresztül „barátságtalan üzenetet” címzett neki Claudiu Pop, Bihar megye prefektusa, aki arra kérte: a hivatalos trikolórt tűzze ki. „A romániai szabadság zászlajának tiltásával kifejezte becsmérlő és negatív érzéseit azon ideálokkal szemben, amelyekért 25 évvel ezelőtt küzdöttünk” – szögezte le Tőkés László, aki ezt követően a közel ötvenfős hallgatóság gyűrűjében átvonult a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermébe, ahol Győri Béla újságíró és Hermán M. János református lelkész, egyetemi tanár társaságában, egy kerekasztal-beszélgetésen elevenítették fel a 25 évvel ezelőtti rendszerváltás eseményeit és azok külföldi visszhangját. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei vezetője az esemény moderátoraként emlékeztetett, hogy a népfelkelés szikrája Tőkés volt. „Azokban az időkben ő volt, aki kimondta helyettünk azt, amit mi csak zárt ajtók mögött mertünk gondolni. Ő volt és maradt a magyarság immunerősítője. Azóta sem változott, ami hatalmas dolog ebben a köpönyegforgató világban” – fogalmazott. Hozzátette, mindazok, akik lekicsinyíteni próbálják a volt királyhágómelléki református püspök szerepvállalását, ellopták a forradalmat, holott a temesvári lelkész híre még Ceaşescuhoz is eljutott. Győri Béla, a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának főszerkesztője „hátborzongatónak” nevezte azokat a napokat, amikor Tőkés László révén megismerte a romániai kommunista rezsim tetteit. Elmesélte, hogy a ’89-ben, három részben nyilvánosságra hozott interjút egy külföldi diák közvetítésével sikerült rögzíteniük úgy, hogy a válaszokat Tőkés a parókia alagsorában mondta rá egy kazettára. A Szekuritáté elől 1983-ban Hollandiába menekült Hermán János szerint ez az interjú tette fontossá a magyar rádió szerepét, de a maguk módján ők is igyekeztek információkkal, címekkel, kapcsolatokkal ellátni a külföldi sajtót, köztük a Szabad Európa Rádió és a BBC munkatársait. Merthogy ott Hollandiában is tudták: „Tőkés az életével játszik”. „Hálaadással tölt el, hogy ha indirekt módon is, de tettünk valamit. Elértük, hogy tudják, valahol számon tartják őket” – magyarázta a lelkész. Tőkés László szerint az akkori események sikerében Isten után a nyilvánosságnak volt a legnagyobb szerepe. „Merem állítani, hogy ha a Vasárnapi újság és a Magyar Televízió Panoráma című műsora nem áll mellénk, csökkent volna az esélyünk. Mai szóval élve, azt mondhatni, hogy ők voltak a temesvári forradalom médiatámogatói” – mutatott rá. Emlékeztetett, hogy az akkori rezsim a lehallgatásokból, titkolózásokból élt, arra volt specializálódva. Ő viszont elébe ment ennek, őt nem kellett lehallgatni, mert mindent nyíltan kimondott. „A szekusoknak ezzel szemben nem volt ellenszere. Hétről hétre részletesen beszámoltam arról, ami épp történt, és ez felébresztette az emberek igazságérzetét, felbátorította őket, vitték a hírt tovább mindenfelé” – emlékeztetett. Ehhez társult a külső nyilvánosság olyan körülmények között, amikor egy-egy hír, fotó vagy üzenet külföldre juttatása kalandos és egyben veszélyes volt. „Ma már nem tűnik nagy dolognak, de abban az időben a hiteles tájékoztatásnak életmentő szerepe volt” – mutatott rá Tőkés. Úgy vélte, izgalmas, ahogy fokozatosan „egy háló” alakult ki a Kárpát-medencében és Európában. „A falurombolás verte ki a biztosítékot, ez váltotta ki az ellenállást. Bámulatos volt a temesvári egyházmegye kiállása. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a lelkészi kar hallgatott” – mutatott rá, besúgóinak nevét sorolva. – Ma is érezhető a mérgezettség a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Ha akkor igazat mondtunk, amikor nem volt szabad, akkor most miért hallgatnánk? Azért fontos emlékeznünk, hogy emlékeztessünk honnan indultunk, és hova tartunk, hogy ne essünk vissza. Ne felejtsük, merre érdemes tartani.” Tőkés úgy vélte, ideológiai szinten megvolt a rendszerváltás, de a második lépés a nemzetpolitikai rendszerváltás kell legyen, ugyanakkor az egyházi rendszerváltás sem zajlott még le, hiszen még mindig vannak kollaboránsok. A nagyváradi megemlékezés a Temesvárról Európába című kiállítás megnyitójával és Székelyhidi Ágoston Végítélet című színielőadásával zárult. Vasárnap már a Szilágy megyei Menyőben, a Tőkés család száműzetésének helyszínén fejeződött be az EMNT által szervezett emlékhét. Vásárhelyi-Nyemec Réka Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
