Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 131894 találat lapozás: 1-30 ... 98671-98700 | 98701-98730 | 98731-98760 ... 131881-131894
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  

Névmutató:

2013. március 13.

„Kutúrbrand” Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgy kulturális életének ad lendületet, a városmárka tudatos építésének része, a várost próbálja székelyföldi kulturális központként pozicionálni az új négyéves projekt – jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Antal Árpád polgármester.
A 2013–2016 között futó program olyan összetett kezdeményezés, amely jól meghatározott értékrend és stratégiai célkitűzések mentén a helyi kulturális értékek megjelenítését és gyarapítását tartja szem előtt, másrészt regionális szinten felvállalja a kölcsönös értékközvetítést, szögezte le a polgármester.
Knopp Ildikó, az önkormányzat városimázs-irodájának munkatársa elmondta, három stratégiai célkitűzést fogalmaztak meg: a kulturális nevelést, az alternatív kultúra térfoglalását és az értékgyarapítást. Minél szélesebb réteget igyekeznek megszólítani oly módon, hogy mindenki találhasson fogyasztási szokásainak megfelelő, de igényes kulturális terméket a klasszikus értékek és a kortárs művészet világában. A művészetet, az alkotásokat kihozzák a közterekre, elérhetővé téve így konvencionális közegén kívül is. Kulturális centrumként akarják bevezetni a várost a köztudatba, olyan programokat szerveznek, melyek más városokból is vonzzák a fogyasztókat, ugyanakkor tudatosan és rendszeresen bemutatják saját kulturális értékeiket a régióban és azon kívül. Tartalmi szempontból öt területet határoztak meg, melyek tükrözik Sepsiszentgyörgy értéktérképét: zene, irodalom, színház, népművészet és a vizuális művészetek. Ebből kiindulva a keretidőszakon belül négy tematikus évet hirdetnek, 2013 a hang és szó éve (zene és irodalom), 2014 a játék éve (színjátszás), 2015 a hagyomány éve (népművészet, építészeti hagyomány), 2016 pedig a kép éve (képzőművészet, film, fotó). A projekt nyitórendezvényeként március 21. és 23. között szervezik meg a Kulturális Nyílt Napokat, közelebb hozva a közönséget a kulturális intézményekhez, a két nap alatt bárki beléphet a kulisszák mögé, megtudhatja, hogy zajlik a mindennapi élet ezekben az intézményekben, beszélgethet a vezetőkkel, kulturális szervezőkkel, találkozhat kedvenc színészeivel. Az intézmények megnyitása mellett céljuk az alkotókkal, a művészeti csoportosulásokkal való közvetlen találkozás lehetőségének megteremtése is, mondta Knopp Ildikó.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

2013. március 13.

Băsescut: 50 ezer magyar tüntető sem írhatja felül az alkotmányt
A törvényeket és az alkotmányt az sem írhatja felül, ha ötvenezer magyar követel március 15-én autonómiát – jelentette ki kedden este a Digi24 televízióban az államfő. Traian Băsescut többek között a marosvásárhelyi autonómiatüntetésről, Románia közigazgatási átszervezéséről kérdezték a stúdióban.
Ez utóbbi téma kapcsán felidézte: a Boc-kormány korábbi tervezete tizenkét régióra osztotta volna Romániát úgy, hogy Kovászna és Hargita megye külön régiókba kerüljön. Ezt a jogszabályt azonban az RMDSZ ellenszegülése miatt nem sikerült elfogadtatni.
„Ki kell mondanunk az igazságot: Kovászna és Hargita nem önfenntartó megyék" – mondta Băsescu, aki szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy Székelyföld Románia egyik legszegényebb régiója, amelyet az etnikai feszültségektől tartva a nagybefektetők elkerülnek. „Nagy a munkanélküliség, ezt a vidéket belső erőforrásokból nem lehet gazdaságilag fellendíteni" – tette hozzá.
Az autonómia kapcsán az államfő megismételte a már közismert álláspontját: „Kovásznának egyforma önrendelkezéssel kell rendelkeznie Caracallal". Ugyanakkor hamis problémafelvetésnek nevezte a székelyföldi autonómia kérdését. „Mit akarnak a székelyek? Sorompókat Székelyföld határára?" – fogalmazott Băsescu a Digi24 televízióban.
Maszol.ro,

2013. március 13.

Otthon a kultúrában, a kultúra otthonában (Székelyföld kulturális fővárosa)
Otthon a kultúrában a jelszava az elkövetkező négy évnek, Sepsiszentgyörgy városvezetése ugyanis arra a következtetésre jutott, a Sepsiszentgyörgy, Székelyföld kulturális és ifjúsági fővárosa rendezvénysorozatot érdemes folytatni, kiterjeszteni az elkövetkező négy évre is. A mottó szavainak sorrendjét felcserélve, azt igazából kiegészítő, teljessé tevő jelszava alakul ki a két hét múlva kezdődő folyamatnak, hiszen mostanára nemcsak kivívta a Székelyföld kulturális fővárosa címet és rangot Sepsiszentgyörgy, de valóságos otthonává is vált a művelődésnek. Kiemelkedő eredményeket ért el Sepsiszentgyörgy a művelődési élet terén, erős, konszolidált kulturális intézményrendszerrel rendelkezik, melyet még bővíteni szándékszunk az elkövetkezőkben, mindezek indokolják a tematikus évek folytatását – jelentette be Antal Árpád polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján. Ennek megfelelően az elkövetkező négy év keretét a Székelyföld kulturális fővárosa adja, a tematikák pedig idénre a hang és szó éve, amikor a zenére, irodalomra, az olvasás fontosságára hívják fel elsősorban a figyelmet a szervezendő rendezvények, 2014 a játék éve (a Reflex Nemzetközi Színházi Biennále lesz az év legnagyobb eseménye), 2015 a hagyomány éve (népművészet és népi kultúra, építészeti hagyomány), 2016 pedig – a soron következő Grafikai Biennále okán – a kép éve (képzőművészet, film, fotó). Mindezt jól meghatározott startégiai célkitűzéseket szem előtt tartva szándékszik megvalósítani a városvezetés, Knopp Ildikó, a programsorozatért felelős városimázs-iroda munkatársa szerint három ilyen célt határoztak meg: a kulturális nevelés (mely alatt nem csak a közönség-utánpótlás értendő, hisz a fiataloknak nemcsak a „magas kultúrát” akarják eladni, de keresik a kapcsolódási pontokat az általuk éppen népszerűnek tartott műfajokkal, míg a felnőtteket célzott üzenetekkel próbálják becsalogatni kulturális intézményekbe, terekbe); művészet az utcán (ez a Mohamed és a hegy esete, s azon túl, hogy olyan közönségréteghez szól, mely színházba, kiállításra, hasonló eseményekre önszántából nem jár, lehetőséget biztosít az alternatív kulturális megnyilvánulásoknak is); értékgyarapítás, kulturális nagykövetek (fiatal művészek felkarolása, kulturális tranzakciók – értékeinket Székelyföldön és határain túl is megmutatni, illetve a székelyföldi értékeknek itteni bemutatkozási lehetőséget biztosítani; olyan „nagykövetek” kinevelése, akik méltán képviselik Sepsiszentgyörgyöt, Háromszéket, Székelyföldet szerte a nagyvilágban). A hang és szó évének nyitórendezvénye a március 21–23. között sorra kerülő kulturális nyílt napok – amolyan múzeumok éjszakája –, melybe majd minden sepsiszentgyörgyi művelődési intézmény bekapcsolódik különféle programokkal, többnyire megmutatva „rejtett arcát”, azaz mindazt, amit például egy színházi előadás elkészülte folyamatából nem láthat a közönség.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. március 13.

A tizenharmadik Berecki Harangszó
A napokban jelent meg Balogh András, a berecki művelődési központ igazgatója szerkesztésében a Berecki Harangszó tizenharmadik, 120 oldalas évkönyve, mely Háromszéken páratlan a maga nemében, hiszen ez az egyetlen művelődési ház, mely rendszeresen saját évkönyvet jelentet meg.
A kalendáriumi részben minden hónapnál egy-egy erdélyi költő verse olvasható, az eseménykrónika a múlt esztendő legfontosabb történéseit örökíti meg. Az évkönyvben a szépirodalom, a Diáktarisznya és a humor is helyet kapott. A színes mellékletben Kovács Vilmos helybeli fotós Bereck tárgyi, építészeti és kultúrtörténeti értékeit, valamint az emlékhelyeket mutatja be. Az évkönyv a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó gondozásában és nyomdájában készült.
(Iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. március 13.

Nem marad „árva” műemlék a szórványban
Tíz műemléket fogadtak örökbe a szórványban tanuló magyar iskolások Brassó, Temes és Hunyad megyéből azóta, hogy tavaly ősszel az RMDSZ elindította az Örökségünk őrei: Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű programját.
Műemlékek száza vár az örökbefogadásra
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettese lapunknak elmondta, a tavaly indított programban a Magyar Szórvány napján már három műemlék őrére talált, ezt követte további hét. A tervek szerint egy év alatt száz, vagy annál több műemléket szeretnének örökbe adni, és hamarosan kiterjesztenék a kezdeményezést a tömbmagyar vidékekre is, ugyanis nagyon sok helyről érdeklődnek az emberek.
„Egy olyan tér létrehozásáról szól a program, ahol a közösségépítés, identitásmegőrzés és összetartozás erősödik a szórvány közösségekben” – magyarázta a szakértő. Ezek a magyarságszigetek első körben a szórványban működő iskolaközpontokban tanuló magyar gyermekeket célozzák meg, általuk a közösség felnőtt tagjait is bevonva a tevékenységekbe.
Az a közösség, amelyik örökbe fogad egy műemléket, honismereti kutatást végez, játékos és médiaeszközökkel népszerűsíti az épületet, kulturális műsorokat szervez és közmunkával biztosítja a hely karbantartását.
Ám a program ennél sokkal változatosabb lehetőségeket rejt magában, ezt tanúsítja a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum iskolásainak rendkívül leleményes hozzáállása, aminek Hegedüs a hivatali munkáján túl, személyesen is nagyon örül.
Pezsgő diákélet a Téglásban
Január óta lázban ég a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum diáksága, mióta örökbe fogadtak több műemléket is. „Történt ugyanis, hogy az év első hónapjában megkezdődött a Fogadj örökbe egy műemléket! elnevezésű verseny” – írta lapunknak Szabó Rita nyolcadikos diák, akinek beszámolójából megtudtuk, az örökbefogadási program telitalálatnak bizonyult: a dévai magyar iskola diákjai nagy örömmel és tenniakarással feszültek neki a nem könnyű feladatnak.
„Kicsit megijedtünk, amikor kiderült, hogy a IX-XII. osztályos diákokkal is meg kell mérkőznünk, de a jó mondással sikerült megvigasztaltuk magunkat, miszerint >>Kicsi a bors, de erős!<< A választható neves helyek közül a 2004-ben összeállított Történelmi Műemlékek jegyzékben 451-453 sorszámmal nyilvántartott Fáy Béla-kastélyra és arborétumra esett a választásunk. A feladat szerint a mi dolgunk a műemlékegyüttes népszerűsítése, múltjának és jelenének minél szélesebb körben való ismertetése.”
A dévai iskola nyolcadikosai sajátosan közelítettek a feladathoz: egy Facebook-oldal és egy blog létrehozásával kezdték a népszerűsítést. A tartalmi rész összeállításához Schreiber István nyugalmazott tanár segítségét kérték, akitől megtudták a kastély és arborétum történetét. A Dévától 10 kilométerre fekvő, mintegy 70 hektáron elterülő dendrológiai parkot gróf Gyulay Ferenc, Várad alkapitánya, I. Rákóczi György fejedelem híres generálisa alapította. A park további tulajdonosai között voltak a Kuun, a Fáy- és az Ocskay-családok. A birtok külön érdekessége, hogy csak leányágon öröklődött tovább. Kazinczy Ferenc is megfordult a parkban 1816-ban, látogatását műemlék jelzi.
1949-ben, az államosításkor az arborétum a piskitelepi Erdőkerületi Hatóság tulajdonába került, 1952-ben nyilvánították Kísérleti Erdőterületté. Két év elteltével létrehozták a piskitelepi Kutatási és Kísérleti Állomást, és ez vette át a dendrológiai park egész bázisát. A természeti Emlékvédelmi Bizottság javaslatára az arborétumot jelenleg törvény védi, dendrológiai természetvédelmi műemlékké nyilvánították. Az Ocskay-család napjainkban visszaigényli az arborétumot, Románia egyik legértékesebb egzotikus fa- és cserjegyűjteményét.
„Járványként terjed” a tenniakarás
Miután a kastély történetét megismerték a diákok, játékos népszerűsítő tevékenységbe fogtak: rajzpályázatot hirdettek az I-IV. osztályos tanulók számára, a nyertes osztályt pedig egy parkban tett jutalomlátogatással lepik meg, amint kitavaszodik. Ezzel párhuzamosan irodalmi pályázatot is meghirdettek a nyolcadikosok, amit valamennyi testvériskolának elküldtek a Kovászna megyei Málnástól a magyarországi Kaposvárig. A nyertes pályaművek helyet kapnak a Corvin Kiadónál megjelenő Fürkésző és Szemfüles gyermek, illetve ifjúsági lapokban.
„Kutakodásaink során rátaláltunk egy régi receptgyűjteményre, ugyanis néhány osztálytársunk üknagyanyja szakácsnő volt az egykori Ocskay-kúrián. Ez kiváló lehetőség volt arra, hogy az Erdélyi Konyha című gasztromagazin szerkesztőjét, Csatlós Erzsébet Zsófiát meggyőzzük, tartsunk történelmi főzőleckét, készítsük el az egyik korabeli előételt és tortát. Konyhai vitézkedésünkről a magazinban olvashatnak az érdeklődők” – áll Szabó Rita beszámolójában.
Beszámol arról is, hogy többnyelvű népszerűsítő könyvjelzővel kedveskednek a kastély látogatóinak, továbbá mintegy 250, világszerte működő dendrológiai parkkal is felvették a kapcsolatot. Tevékenységükről a helyi sajtó is rendszeresen beszámol.
Ahogy az idő engedi, nagytakarítási akciót szerveznek a tanárok, szülők és diáktársak bevonásával. „Annak örülünk, hogy szüleink is bekapcsolódtak a munkába és szívvel, lélekkel segítenek” – összegez Rita, és hozzáteszi: osztálytársaival együtt tizenkettedik osztályos korukig szeretnének foglalkozni azzal, amit idén elkezdtek. Az örökbefogadásnak versenyszerű tétje is van, a programban szereplő örökbefogadók egyik csoportja fődíjként ellátogathat Brüsszelbe, ezt Winkler Gyula európai parlamenti képviselő ajánlotta fel a résztvevőknek.
Maszol.ro,

2013. március 13.

Az RMDSZ feljelentette Radu Banciu műsorvezetőt
Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálatához érkezett lakossági észrevétel alapján feljelentést tesz Radu Banciu televíziós műsorvezető ellen, aki szerdán a B1TV-n csatornán sugárzott „Lumea lui Banciu”című műsorát rágalmazó, propagandisztikus, magyarellenes retorikára élezte ki, ezzel pedig nyíltan támadta az erdélyi magyarságot, gyűlöletre uszítva a többségi lakosságot – közölte szerda este Kovács Péter főtitkár.
„Az RMDSZ, mint a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szövetsége kötelességének tartja, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a soviniszta, diszkriminatív megnyilvánulásokra, és felszólítja a Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet, tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a 137/2000-es kormányrendelet alapján szankcionálja az említett műsorvezetőt” – jelentette ki a politikus.
Kovács szerint Baciu műsorában több ízben túllépte a jó ízlés határait, nyíltan a magyar közösség ellen fordult, „középszerűeknek”, „rablófészeknek” és „történelem-nélkülieknek”, „egyszerű gondolkodású, együgyű népnek” titulálva a magyarságot.
Az RMDSZ főtitkára szerint Banciu a műsor pamflet-jellege mögé bújva nyíltan uszít és rágalmaz, olyan hamis feltevéseket hangoztatva, miszerint ha egy román állampolgár székely megyébe látogat, akkor feltörik az autóját, vagy Erdő Péter bíboros pápává választása esetén a román népnek másik kontinensre kell költöznie.
Maszol.ro,

2013. március 13.

Zenemű Márton Áronról - újra
Újabb erdélyi körútra indul a Márton Áron életét feldolgozó zenemű. A Népemért vállalom című zeneművet március 15-én Gyulafehérváron a Szent Mihály Székesegyházban, március 16-án Sepsiszentgyörgyön a Szent József Templomban, 17-én Gyergyószentmiklóson a Művelődési Házban, 18-án Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban mutatják be. Az előadások kezdési időpontja 19 óra.
A Magyar mise, a Magnificat, a Te Deum és a Hiszek a romokon oratóriumok után a Mustármag Énekegyüttes ezzel a művel folytatja a több éve elkezdett missziós szolgálatát. Az Együttes tagjai elmondták, ezek a zeneművek csak eszközök arra, hogy az embereket közelebb vigyék Istenhez, és önmagukhoz. A mű szövegkönyvét Papp László írta, zenéjét Csiszér László és Gyárfás Levente szerezték.
Márton Áron püspök jellemét nagy idők sorsfordító viharai formálták és próbálták meg. Az érettségi padból kivitték a doberdói harctérre, átélte az ezeréves keresztény magyar királyság szétdarabolását, megélte a II. Világháború borzalmait, és az erőszakos román kommunista rendszer tombolását. Végigjárta a legendás bérmakörutakat, majd a börtönök megalázó nyomorúságát. Részt vett az egyháztörténelmet új irányba fordító II. Vatikáni Zsinaton. Papp László a mű szövegkönyvének írója elmondta az alkotás három szerkezeti egységre épül, melyek elsősorban nem életrajzi linearitást követnek, hanem a személyiség belső érését, fejlődését, Istennel való kapcsolatát követi: I. megerősödik a háborús idő megpróbáltatásaiban, II. belegyökerezik Krisztusba és népének örökségébe, III. Helytáll népe szolgálatában, a börtönben és a történelmi kényszerek között. „Személyiségének titkát kutatják, s ezek mentén haladva jutnak el az életet és erőt összegyűjtő hajszálgyökerekig, amelyek Jézus Krisztusban s a csíki székely lelkivilágába kapaszkodnak” – hangsúlyozta Papp László.
Maszol.ro,

2013. március 13.

Székelyföld a térképeken 1459 óta
A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében szerdán délután Ördög Róbert Székelyföld a térképeken 1459 óta címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást a városháza gyűléstermében.
Napjainkban sokat vitatott kérdés, hogy létezik-e Székelyföld vagy sem. Ördög Róbert előadásában rámutatott arra, hogy Székelyföld már 1459 óta térképeken is létezik, mindezt közel nyolcvan térképábrázolással támasztotta alá. A vetítésre került térképek egy része fellelhető az interneten különféle gyűjtemények katalógusában.
Vetített képes előadásában a legkorábbi térkép 1320-ból származott, majd ezt követte egy 1375-ös katalán térkép. Az első Székelyföld-ábrázolás a Velence mellett lévő Murano szigetén, a Szent Mihály-kápolna mennyezetén található, amelyet 1452–1459 között készítettek el. A folytatásban részletesen ismertette az 1528-ban készült Lázár-térképet, valamint Erdély első térképét, amelyet Honterus 1532-ben készített. Moldva első térképe 1595-ből származik, akkori feljegyzések szerint akkor még a lakosság negyven százaléka magyar anyanyelvű volt. A nagyszámú érdeklődő láthatta Lipszky 1806-ból származó Terra Siculorum térképrészletét, továbbá az 1808-as határőrség térképét. Vetítésre került az 1930-as nemzetiségi térkép, melyet összevethettünk az 1992-es adatokkal. Az előadás színfoltja volt a Bákó megyei erdőlopásokat bemutató térkép, valamint a 2012-es régióátalakítással kapcsolatos ajánlások. Befejezésként műholdfelvételeken láthattuk a mai Székelyföldet. A látványos előadás végén a felmerülő kérdésekre válaszolt a székelyföldi térképek világában jártas Ördög Róbert.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,

2013. március 13.

Háromszéken munkaszüneti nap március 15.
Szabadnapot kapnak Kovászna Megye Tanácsa alkalmazottai március 15-én. Tamás Sándor elnök úgy véli, a példát több közigazgatási intézmény is követi majd.
Idén is munkaszüneti nap március 15. Kovászna Megye Tanácsánál, ahol azóta ünnepelhetik szabadon március idusát, amióta az erre vonatkozó rendelkezéseket 2011-ben befoglalták az önkormányzat kollektív munkaszerződésébe. A dokumentum úttörőnek számított, az első volt Székelyföldön, amely a magyar ünnepnapot a közigazgatásban is szentesítette.
„Nagy előrelépésnek tartom, hogy Székelyföldön először Kovászna Megye Tanácsánál tettük munkaszüneti nappá március 15-ét. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem csupán egy saját elképzelés érvényesült ebben a kérdésben, hanem az emberek akarata is. Az autonómia egyik kifejezési formája többek között az, hogy a saját elképzeléseink szerint igazgatjuk magunkat. Ezzel a döntéssel is ezt tettük” – fogalmazott Tamás Sándor megyei tanácselnök.
Azzal kapcsolatosan, hogy a szerződésbe foglaltak nem ütköznek-e jogszabályba, vagy volt-e valamilyen ellenlépés a prefektúra részéről, a megyei önkormányzat vezetője kifejtette, olyan intézkedésről van szó, amelyre a törvények lehetőséget adnak, és a kollektív munkaszerződést már iktatták a munkaügyi hivatalban, így „annak az esélye, hogy a kormánybiztosi hivatal a továbbiakban valamilyen módon beleköthessen a szövegbe, ki van zárva”.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro,

2013. március 13.

Elvetették Tőkésék indítványát
Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő az EP kedd esti vitájában elhangzott felszólalásában sajnálatosnak nevezte, hogy az európai törvényhozás nem fektet kellő hangsúlyt az őshonos nemzeti kisebbségek elleni intolerancia, ellenük irányuló gyűlöletkeltés és megfélemlítés problémájára.
Gál Kinga„Ez nagyon is mindennapos jelenség itt az unió területén, például Romániában, ahol anyanyelvhasználatuk, nemzeti hovatartozásuk miatt félemlítik meg az őshonos magyar kisebbséget, vagy egyenesen másodrendű állampolgároknak nyilvánítják őket kormányok vezetői, mint például Szlovákiában” – jelentette ki Gál Kinga.
Az ülésen Tőkés László erdélyi EP-képviselő azt javasolta, hogy az idegengyűlölet, a cigányellenesség és az antiszemitizmus sorába a törvényhozás vegye be a hagyományos etnikai kisebbségeket sújtó diszkriminációt is. Ennek kapcsán külön is kitért a Romániában felerősödött magyarellenességre, egyúttal beszámolt a március 10-i, marosvásárhelyi autonómiatüntetésről is, a kisebbségi magyarság közösségi önrendelkezésében jelölve meg „az állampolitikai szinten is megnyilvánuló, soviniszta magyarellenesség leghatékonyabb ellenszerét”.
Végül Gál Kinga és Tőkés László képviselőknek – saját, néppárti frakciójuk támogatása hiányában – nem sikerült elfogadtatniuk az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó szövegmódosító indítványaikat. „Ebből is kitűnik, hogy az egyesült Európában az elemi kisebbségi jogoktól még igen hosszú út vezet az autonómiáig…” – jegyezte meg szerdai közleményében a történtek kapcsán Tőkés László.
Székelyhon.ro,

2013. március 14.

Băsescu: Székelyföld nem tudja eltartani magát
Romániának nincs olyan kötelezettsége, hogy autonóm tartományt hozzon  létre, ebből a szempontból Hargita és Kovászna megyét ugyanolyan jogok illetik meg, mint az összes többit – mondta Traian Băsescu államfő egy kedd esti tv-műsorban a Székelyföld területi autonómiáját követelő vasárnapi marosvásárhelyi tüntetésre utalva. A jelenlévők – a bukaresti kormányhoz intézett – petíciójukban az autonómia mellett a székely jelképek üldözésének beszüntetését is követelték, és tiltakoztak minden olyan közigazgatási átszervezés ellen, amely a Székelyföldet román többségű régiókba tagolná be.
Arra a kérdésre, hogy ha léteznek az országban magyar többségű megyék, miért ne lehetne magyar többségű régió, az államfő úgy reagált: „senki sem mondja, hogy nem létezhet, de Kovászna és Hargita nem tudja eltartani magát”.
Băsescu szerint a két megyét „dolgos és találékony” emberek lakják, de évtizedekig csak magyar tőkéjű cégeket fogadtak a térségben, így „mindenféle 500 dolláros kft. jött oda”, nagybefektetők viszont elkerülték a térséget.
„Hallottam, a marosvásárhelyi tüntetésen azt követelték, hogy maradjon helyben az adó. Ha abból kellene megélniük, amit abban a két megyében termelnek, a legszegényebbek lennének európai szinten” – mondta az elnök, aki szerint Hargita és Kovászna megye jelentős támogatást kap az állami költségvetésből.
A demonstrációról szólva Băsescu kifejtette: még egy kétharmados többség sem jogosít fel a törvények megsértésére, így mindegy, hogy ötezren vagy ötvenezren kérik az autonómiát, hiszen a román alkotmány nem teszi azt lehetővé.
„Akik autonómiát akarnak, azoknak meg kell határozniuk, miről beszélnek, mert én nem tudom, mit akarhatnak még: az iskolák, a kórházak a helyi közigazgatásnál vannak, ugyanúgy a költségvetés is, csak a kompenzációs pénzek jönnek a központi büdzséből. A beruházási prioritásokat a közösség igényeihez igazíthatják. Mit értenek autonómia alatt egy olyan szinten decentralizált országban, mint amilyen Románia? Ezt tisztázni kell” – mondta.
Traian Băsescu következetesen Hargita és Kovászna megyét (Románia két magyar többségű megyéjét), és nem Székelyföldet (amely Maros megye egy részét is magába foglalja) említette a műsorban. A román politikusok és újságírók többsége az „úgynevezett Székelyföld” kifejezést szokta használni, ezzel is jelezve, hogy nem ismerik el ennek a történelmi-földrajzi entitásnak a létét.
Ponta: tiszteletben tartok minden kisebbségi jogot
Victor Ponta miniszterelnök kedden újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: nem ismeri a marosvásárhelyi tüntetésen elfogadott petíciót. A bukaresti parlament folyosóján nyilatkozó kormányfő a Duna Televízió riporterének mondta ezt, aki azt kérdezte: mit válaszol a székelyeknek a Marosvásárhelyen elfogadott beadványukra? Arra a pontosításra, hogy a Székelyföldnek autonómiát igénylő és a közösség jogainak tiszteletben tartását követelő beadványról van szó, Ponta kijelentette: tiszteletben tart minden kisebbségi jogot, és meggyőződése, hogy az ország decentralizálása és regionalizációs folyamata tiszteletben fogja tartani minden román állampolgár legitim érdekeit, függetlenül attól, hogy magyar, román vagy más etnikumú.
Victor Ponta miniszterelnök a tüntetés után néhány órával, egy vasárnap esti tévéműsorban úgy nyilatkozott: nem látta még a beadványt, de majd áttanulmányozza, ha eljut hozzá.
„Én egy olyan dologban hiszek, ami nem irányul sem a magyarok, sem a romák, vagy bárki más ellen: a regionális fejlődést kell beindítanunk, minél több bukaresti hatáskört kell átruházni az ország térségeire, de nem etnikai alapon. Gazdasági alapon kell önfenntartó régiókat létrehoznunk. Nem lehet egyeseknek jobb szabályokat kidolgozni, mint másoknak. Közös szabályozás kell, amelyet mindenki alkalmaz” – mondta vasárnap a kormányfő.
Bokros Lajos Székelyföldet védte az EP-ben
Bokros Lajos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) keddi plenáris ülésén képviselőtársai segítségét kérte annak megakadályozására, hogy a román kormány által tervezett közigazgatási átalakítással megbontsák a székely magyarok szerves etnikai egységét. Az EP-képviselő az MTI-hez is eljuttatta a plenáris ülésen elmondott üzenetét, amelyet – mint írta – „a román kultúra iránti megbecsülés miatt” románul mondott el. Eszerint Bokros Lajos kifejtette, hogy a romániai, több mint másfél milliós magyarság jelentős része Székelyföldön él, ugyanolyan őslakosként, mint a románok, nyelvileg, néprajzilag, szokásaiban és hagyományaiban egyértelmű történelmi, földrajzi és etnikai egységben több mint 1000 éve. Emlékeztetett arra, hogy 1968-ig létezett a Magyar Autonóm Tartomány. Ezt ugyan a Ceauşescu-rendszer 3 megyére bontotta, a magyarok kiemelkedő, 80, helyenként 90 százalékos számbeli fölénye megmaradt. Most viszont egyesek a székely magyarok szerves etnikai egységét örökre meg akarják bontani olyan új régiók kialakításával, amelyekben „egyértelmű számbeli kisebbségbe taszítanák a magyarokat”. Bokros Lajos képviselőtársai segítségét kérte ahhoz, hogy ez a terv ne valósulhasson meg, hiszen ez – mint fogalmazott – „nehezen kezelhető etnikai és államközi feszültséget..., és temérdek értelmetlen fájdalmat okozna”.
Egyébként hétfőn késő este az EP plenáris ülésén több magyar európai parlamenti képviselő is szót kapott az egyperces felszólalások keretein belül. Ennek során Sógor Csaba EP-képviselő a román kisebbségpolitikát bírálva, rámutatott: a román kisebbségvédelmi rendszer korántsem olyan fejlett, mint azt több román kormánypolitikus állította a közelmúltban. Sógor kifejtette: nagy a különbség a valóság és a között, ami a jogszabályokban le van írva. Példaként említette, hogy bár az anyanyelvhasználat jogát jogszabály rögzíti, az állami hatóságok mégis több RMDSZ-es polgármestert megbüntettek, mert megkövetelték a magyar nyelvtudást. „Európa nyugati felén autonómiák rendszerével oldották meg az őshonos nemzeti kisebbségek követeléseit és jogait, az új tagországokban is ez lenne a követendő példa” – fogalmazott Sógor Csaba.
Tegyenek meg mindent Székelyföld egységéért
A magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága felkérte a kormányt, hogy a magyar–román kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi színtéren egyaránt tegyen meg minden lehetséges diplomáciai erőfeszítést Székelyföld tervezett feldarabolásának megakadályozása érdekében. Az ezt rögzítő állásfoglalást a testület kedden egyhangúlag fogadta el.
Az állásfoglalás rögzíti továbbá, hogy a bizottság támogatja a Székely Nemzeti Tanács, a székelység törekvését, amely Székelyföld területi autonómiáját tűzi zászlajára, összhangban a nyolc székely székből álló egységes közigazgatási és fejlesztési régió kialakításával, továbbá a székely nemzeti jelképek szabad használatával.
A dokumentumban az is szerepel, hogy a bizottság elutasítja a Székelyföld nemzetiségi arányainak mindennemű, akár a közigazgatási határok tervezett átalakítása általi durva megváltoztatását, amely sérti a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló keretegyezményt, illetve a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját, és ellentétes az Európa Tanács ajánlásával is. A közigazgatási határokra való utalás Szili Katalin (független) képviselő indítványára került be az állásfoglalásba.
A képviselők rögzítették, hogy a bizottság minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel támogatja a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek az európai gyakorlattal összhangban lévő autonómiatörekvéseit.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. március 14.

Március 15-i ünnepségek programja
Kolozsvár
A kolozsvári ifjúsági szervezetek – Erdélyi Magyar Ifjak, Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum, Kolozs Megyei Magyar Diáktanács, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Magyar Ifjúsági Tanács, Országos Dávid Ferencz Ifjúsági Egylet, Országos Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége – és a Kolozs megyei RMDSZ ünnepi programja:
Vigyázz! Kész! Csata! – történelmi játszóház a Szent Mihály Plébánia vallástermében
(9.00–11.00 óvodásoknak és előkészítősöknek és 12.00–14.00 elemistáknak)
11.00 Zászlós felvonulás (gyülekező a Protestáns Teológiai Intézet épülete előtt)
12.00 Ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály-templomban
13.30 Felvonulás a volt Biasini Szállóhoz (gyülekezés a Szent Mihály-templom előtt)
14.00 A Petőfi-emléktábla megkoszorúzása a volt Biasini Szállónál
16.00 Verses előadás a Pilvax kávézóban az Alteregó irodalmi előadócsoport fellépésével (Highlife Cafe)
18.00 Ifjúsági ünnepi műsor a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács szervezésében (Mátyás király szülőháza előtt)
19.00 Knock out koncert (Mátyás király szülőháza előtt, rossz idő esetén a János Zsigmond Unitárius Kollégium tornatermében)
Dés
Március 15-én 14.30 órától a dési Arta moziban Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk című műsorukkal lépnek fel az 1-es Számú Általános Iskola magyar tagozatának diákjai, majd 16 órakor koszorúzási ünnepségek kezdődnek az Oroszlános szobornál.
Szamosújvár
A Téka Alapítvány székhelyén, az V–VIII. osztályos diákok szavalóversenyével kezdődik ma, március 14-én, csütörtökön délben a forradalom és szabadságharc évfordulójára szervezett emlékünnepség. Holnap délután 5 órára ünnepi istentiszteletre várják az érdeklődőket, majd 6 órától gálaműsorral folytatódik a program a kultúrotthonban. Március 17-én, vasárnap délelőtt fél 12-től csendes megemlékezést és koszorúzást tartanak Rózsa Sándor sírjánál, az ortodox temetőben.
Bánffyhunyad
Istentisztelet a református templomban 17.30-kor, 18.00 órakor koszorúzás a templomkertben lévő Petőfi-kopjafánál, majd ünnepi megemlékezés.
Kalotaszentkirály
Az idei megemlékezéssorozat március 14-én, csütörtökön kezdődik az Ady Endre Iskola tornatermében, a diákoknak szervezett Mit tudok 1848-ról? című történelmi vetélkedővel, Lukács Margit-Melinda vezetésével. Másnap, pénteken reggel 10 órakor a kultúrotthonban nyit a „Pilvax kávézó”, ahol az Ady Endre Iskola, a polgármesteri hivatal és az RMDSZ képviselői lesznek a házigazdák, és ahol kávéházi társalgás közepette kerül sor a vetélkedő díjazására. Köszöntőt mond Póka András-György polgármester, népdalt énekel Péter-Jani Bianka. A meghívottak felszólalásait a Petőfi életét bemutató diavetítés követi a VI. osztályosok szervezésében, majd a diákok ünnepi műsora következik, amelynek címe: Föltámadott a tenger.
Déli 12-kor kerül sor a Gyarmathy Zsiga-ösztöndíj átadására – immár 10. alkalommal. Lakatos András iskolaigazgató ünnepi beszéde után Szász-Zsiga Nikolett-Noémi énekel. Okos Márton díjalapító beszédét követően átadják a díjat. A rendezvény a Himnusz eléneklésével zárul. Az ünnepi műsort összeállította: Lukács Margit-Melinda, Péter Mónika-Mária.
Kisbács
Az RMDSZ Kisbácsi szervezete és a Pro-Kisbács Egyesület március 16-án 17 órai kezdettel a községi kultúrotthonban tartja ünnepi rendezvényét március 15. alkalmából. Az eseményen fellép az Ócsal Fúvószenekar Magyarországról.
Szeben megye
A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából Szeben megye több településén is megemlékeznek az 1848–49-es szabadságharcban elesettekről, koszorúzások, ünnepi műsorok, kiállításmegnyitó keretében.
Nagyszeben
Március 15-én 12 órakor koszorúzást tartanak a Petőfi Sándor-emléktáblánál, majd 13 órakor koszorúzás és ünnepi műsor következik a Petőfi Sándor Parkban. Az ünnepség 18 órakor folytatódik a Gong Színház alsó termében. Március 17-én vasárnap délelőtt 11 órakor kiállítás nyílik a forradalom képeiből a Református Templom Galériában, ezt koszorúzás követi.
Medgyes
Történelmi-verses előadást tartanak március 15-én 12 órakor a Báthory István Általános Iskola nagytermében, majd ünnepi műsor következik 18 órakor a református templomban.
Megemlékező ünnepségekre kerül sor Oltszakadáton, Szelindeken, Kiskapuson is.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. március 14.

Elutasítja az EP az uniós költségvetést
Az Európai Parlament (EP) szerdán Brüsszelben nagy többséggel megszavazott egy olyan állásfoglalást, amely a jelenlegi formájában elutasítja a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetésnek a tagállamok által február elején kialakított kompromisszumos kereteit. Meghatározza ugyanakkor azokat a célokat, amelyeket az EP küldöttségének a tagállamokat képviselő soros EU-elnökséggel – jelen esetben az ír kormánnyal – folytatandó tárgyalások során követnie kell az egyetértés kialakítása érdekében.
Az EP-állásfoglalás rávilágít a kifizetések terén jelentkező hiányra, aminek következtében számlák maradnak rendezetlenül, és uniós programok állhatnak le. A tavalyi hiány miatt több program – például az Erasmus, a kutatási keretprogram és a szociális alap is – év közben kifutott a pénzből.
Az EP ragaszkodik ahhoz, hogy a 2012-es kifizetetlen számlák ügyét a többéves keretköltségvetésről szóló tárgyalások lezárása előtt oldják meg, ahogy arról már a tavalyi költségvetési tárgyalások során is megállapodtak. A parlament emellett kötelezettségvállalást vár a tagállamokat képviselő tanácstól a 2013-ban esedékes számlák tényleges idei kiegyenlítésére. Az unió – hangoztatták az állásfoglalást megszavazó képviselők – így kerülheti el azt, hogy az új költségvetési időszak rögtön hiánnyal induljon. Az EU költségvetése az uniós jogszabályok értelmében nem lehet deficites.
Az Európai Bizottság által eredetileg indítványozott keretköltségvetés számait a tagállamok közt lefolytatott alkudozások eredményeként – a kiadások lefaragását követelő országok nyomására – jelentősen csökkentették. Az EP túl soknak tartja a kiadások lefaragását, a tagállamok megállapodásában foglaltnál sokkal „ambiciózusabb” költségvetéssel képzeli el a válságból való kilábalást.
A középtávú uniós keretköltségvetésről szóló rendelet életbe lépéséhez az EP egyetértése szükséges. Ha 2014 elejéig nem születne megállapodás, akkor az inflációval kiigazított 2013-as költségvetés határozná meg a 2014-es kiadások lehetséges mértékét.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. március 14.

Büntetőeljárás indult az RMDSZ frakcióvezetője ellen
A legfőbb ügyészség szerdán kiadott közleményében bejelentette, érdek- összefonódás miatt büntetőeljárást indított Máté András Levente kolozsvári parlamenti képviselő ellen.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetőjének azt róják fel, hogy 2010 márciusától közel tíz hónapon át foglalkoztatta a feleségét parlamenti irodájában.
Az összefonódást a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) állapította meg, és az ügyészség első lépésben úgy döntött, nem indít eljárást a képviselő ellen. Ezt a határozatot azonban megtámadta a főügyész helyettese, és az ügyészség végül megindította az eljárást.
A közszférában dolgozók esetében fennálló esetleges összeférhetetlenségeket és érdek-összefonódásokat vizsgáló ANI 2011-ben közölte, hogy Máté és több képviselőtársa a rokonságát foglalkoztatta a parlamenti irodájában. A hatóság álláspontja szerint ez törvénybe ütközik, és akár a tisztségből való eltávolítást és a köztisztségek viselésétől való három évre szóló eltiltást is vonhat maga után.
A politikus aláírásával felesége 5500 lej fizetést kapott a parlamenttől.
A jogász végzettségű Máté András Levente az MTI-nek elmondta, ügye az ügyészségi kivizsgálás szakaszában van, azért idézték be szerdára az ügyészségre, hogy megkérdezzék az álláspontját az ANI jelentésével kapcsolatban. Ezt már korábban is megtették az ügyészek, akkor arra a következtetésre jutottak, hogy nem emelnek vádat ellene. Máté András Levente elmondta, álláspontja szerint azért megalapozatlan az ügyészség gyanúja, mert a törvény a közalkalmazottakra vonatkozik, ő pedig parlamenti képviselőként nem tartozik ebbe a kategóriába. Azt is hozzátette, nem ő, hanem a parlament kötötte a munkaszerződést a feleségével.
A képviselő hozzátette, tudomása szerint az elmúlt parlamenti ciklusban 29 képviselő és szenátor ellen indult ügyészségi vizsgálat hasonló okból.
Szabadság (Kolozsvár),

2013. március 14.

Higgadtságra, józanságra intek mindenkit!"
Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere közleményében minden magyar közösségi vezetőt higgadtságra, józanságra int ebben a zavaros időszakban. Nem lennének hasznosak sem a város, sem a környék számára a felvonulások, tüntetések, felkérések, a radikális nyilatkozatok, amelyek azt a képzetet kelthetnék, hogy a térség instabil, konfliktusos, feszültséggel teli. Az utóbbi időben országszerte érzékelhető kiegyensúlyozatlan légkörben nincs most ideje egyes csoportok politikai tőke kovácsolása céljából fitogtatott erődemonstrációinak. Mindenekelőtt bölcsességre van szükség, amellyel megmutatjuk, hogy Marosvásárhely és környéke szorgalmas és felelős emberek számos lehetőséggel, pozitív perspektívákkal felruházott stabil térsége. Az egyszerű polgárokat mindenekelőtt a város és a megye fejlődése, a regionális értékek felmutatása kell érdekelje, nem egyeseknek a közösség érzelmeit kisajátítani akaró eszméi. Minden egyes túlfűtött, meggondolatlan gesztus vagy nyilatkozat árthat mind Maros megyének, mind Marosvásárhelynek, más térségek javára, amelyek azt várják, hogy ezeket saját előnyükre fordítsák a régiósítás "csatájában".
Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere
Népújság (Marosvásárhely),

2013. március 14.

Miholcsa Gyula: Marosvásárhely fekete márciusa
A 2010-ben készült dokumentumfilm-sorozat a rendszerváltást követő marosvásárhelyi eseményeket mutatja be. Az alkotó kronológiai rendbe szedte a Bernády György Közművelődési Alapítvány által gyűjtött írott és filmes anyagot. A hat halottat és 300 sebesültet követelő marosvásárhelyi események áldozata volt Sütő András író is, aki fél szeme világát veszítette el.
A filmben minden olyan eseményt felidéznek, amelynek kihatása volt a hangulatkeltésre. Az öt nap archív képeit magyarok és románok visszaemlékezései, hivatalos kijelentések egészítik ki.
A hatrészes sorozat március 18-tól, esténként 11 órától lesz látható az Erdélyi Magyar Televízió műsorán.
Népújság (Marosvásárhely),

2013. március 14.

Băsescu: Romániát semmi nem kötelezi autonóm tartomány létrehozására
Romániát semmi nem kötelezi autonóm tartomány létrehozására, ebből a szempontból Hargita és Kovászna megyét ugyanolyan jogok illetik meg, mint az összes többit – jelentette ki Traian Băsescu államfő egy kedd esti televíziós műsorban a Székelyföldnek területi autonómiát követelő marosvásárhelyi tüntetésre utalva.
Az államelnök a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában tért ki a székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetésre. Arra a kérdésre, hogy ha léteznek az országban magyar többségű megyék, miért ne lehetne magyar többségű régió, Băsescu úgy reagált: „senki sem mondja, hogy nem létezhet, de Kovászna és Hargita megye nem tudja eltartani magát”.
Az államfő szerint a két megyét „dolgos és találékony” emberek lakják, de évtizedekig csak magyar tőkéjű cégeket fogadtak a térségben, így „mindenféle 500 dolláros kft. jött oda”, nagybefektetők viszont elkerülték a térséget. „Hallottam, a marosvásárhelyi tüntetésen azt követelték, hogy maradjon helyben az adó. Ha abból kéne megélniük, amit abban a két megyében termelnek, a legszegényebbek lennének európai szinten” – mondta az államfő, aki úgy tudja, Hargita és Kovászna megye jelentős támogatást kap az állami költségvetésből. A marosvásárhelyi demonstrációról szólva Băsescu kifejtette: még egy kétharmados többség sem jogosít fel a törvények megsértésére, így mindegy, hogy ötezren vagy ötvenezren kérik az autonómiát, hiszen a román alkotmány nem teszi azt lehetővé.
„Akik autonómiát akarnak, azoknak meg kell határozniuk, miről beszélnek, mert én nem tudom, mit akarhatnak még: az iskolák, a kórházak a helyi közigazgatásnál vannak, ugyanúgy a költségvetés is, csak a kompenzációs pénzek jönnek a központi büdzséből. A beruházási prioritásokat a közösség igényeihez igazíthatják. Mit értenek autonómián egy olyan szinten decentralizált országban, mint amilyen Románia? Ezt tisztázni kell” – szögezte le az államfő.
„Nem kell félteni a székelyeket”
Traian Băsescu következetesen Hargita és Kovászna megyét, és nem a Maros megye egy részét is magában foglaló Székelyföldet emlegette a műsorban – hívta fel a figyelmet lapunknak Kolumbán Gábor Hargita megyei gazdasági szakértő, volt egyetemi tanár, aki szerint az államfőnek nincs oka félteni a székelyeket. A Krónikának nyilatkozó pedagógus leszögezte, a Székelyföld vidékies jellegű térség, ez a következőkben valószínűleg nem is fog változni, ám az ilyen berendezkedés optimálisnak nevezhető, vannak hagyományai, és lehet rá jövőt építeni.
„Az államelnök nyilatkozata azt a szemléletet tükrözi, hogy az egy főre eső össztermék (GDP) az adott közigazgatási egység fejlettségét tükrözi, viszont ezek a mutatók már idejétmúltak. Az új felmérések egyre inkább az emberek életminőségével, boldogságával foglalkoznak, azt próbálják mérni” – magyarázta a közgazdász. Kolumbán Gábor szerint a székely ember nem is akar úgy élni, mint ahogy azt Băsescu gondolja: „fogyasszon minél többet, és aztán dobja el a szemetet”.
„Teljesen más gazdasági modellben gondolkodunk: természetközeli, természeti erőforrásokkal fenntartható gazdasági modellben, együttműködő közösségekben, mert ennek vannak hagyományai, ehhez a székely embernek megvan a tudása. Teljesen más jövőképet modellezünk, olyan autonómiát, amelyben az emberek a GDP-től függetlenül boldogan élnek” – fejtette ki Kolumbán Gábor. A gazdasági szakértő szerint az autonómiát nem szabad kizárólag gazdasági kérdésnek tekinteni, a székely ember értékrendjében a szabadságnak központi szerepe lehet.
„Nem biztos, hogy megoldás a multinacionális cégek rabszolgáiként, a számlákat törlesztve élni. Arról kellene vitázni, hogy melyik életforma örömforrás a székely ember számára: a fogyasztói társadalom vagy a szabadság, család, természet és közösség – fogalmazott. – Ne féltse Băsescu a székelyeket, mert okos, szorgalmas emberek, találnak lehetőségeket a megélhetésre. Az autonómiára van igény, és a lényeg, hogy a székelyeknek legyen életkedvük gazdálkodni és vállalkozni. A Székelyföld semmiképp sem lesz Európa leggazdagabb régiója, mert az erőforrások korlátozottak, de a legszegényebb sem lesz, viszont tartozhat azon régiók közé, melynek lakói boldogan élnek.”
„Bukarest ijesztette el a befektetőket”
Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette, statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy a székely megyék többet adóznak, mint amennyit visszakapnak, ezért nem érti, milyen számadatokra támaszkodik az államelnök. A közgazdász a Krónikának kifejtette, ha a régió kompetenciákat kap, hogy önállóan döntsön például az adópoltikájáról, akkor növelheti a versenyképességét. Édler emlékeztetett, hogy a kilencvenes években éppen Bukarest ijesztette el ettől a térségtől a befektetőket, interetnikus konfliktusokkal riogatva.
Mint ismeretes, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a múlt héten mutatott be egy felmérést, mely a megyei pénzügyi igazgatóságok által összegyűjtött, és a központi költségvetésbe befizetett összegeket hasonlítja össze. A felmérés szerint a központi költségvetésbe befizetett összegek egy főre eső visszaosztása alapján kiderült, hogy 12 megye teljesített a romániai átlag felett, ezek közül kilenc erdélyi megye, és köztük van Kovászna, Hargita és Maros megye is. Az egy főre eső, egyes megyékből a központi költségvetésbe kerülő befizetéseket nézve Kovászna megye 4,3, Hargita 10,16, Maros pedig 13,4 százalékkal teljesített többet az országos átlagnál. Az elöljáró szerint ez a statisztika is azt bizonyítja, hogy az autonóm Székelyföld el tudná tartani magát, hiszen gazdasági mutatói egyértelműen ezt jelzik.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),

2013. március 14.

Tájékoztatta Európát az autonómiatüntetésről az EMNT
Közleményben tájékoztatta az Európai Parlament tagjait, uniós és más nyugat-európai, amerikai intézményeket, emberjogvédő szolgálatokat, autonómia-műhelyeket és a nemzetközi médiát a március 10-én Marosvásárhelyen tartott autonómiatüntetésről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája.
Az angol nyelvű közlemény szerint Vásárhelyen több mint 30 ezren tüntettek, kérve, hogy a román kormány biztosítson autonómiát az erdélyi magyar közösségnek. Az EMNT emlékeztet, hogy a román állam több mint 90 éve figyelmen kívül hagyja azokat a kötelezettségeit, amelyeket az Erdély Romániához csatolásáról szóló nemzetközi szerződésekben vállalt, és amelyek értelmében önrendelkezést kellene biztosítania a magyar közösségnek.
Kifejtik, a romániai magyarság az 1989-es változások után is a többségi diszkrimináció áldozata, Románia az Unióhoz való csatlakozása után sem tett lépéseket a helyzet orvoslása érdekében, az ország politikai vezetése pedig elutasítja az autonómiáról való párbeszédet. Azt is megemlítik, hogy a területi-közigazgatási átszervezés nyomán a Székelyföldön és a Partiumban élő tömbmagyarság akarata ellenére szétszakadhat, olyan régiókba kerülhet, amelyekben elveszíti eddigi etnikai többségét.
Krónika (Kolozsvár),

2013. március 14.

Az együvé tartozás irigyei
Szemmel láthatóan óriási zavarba hozta a romániai magyarság nagy pártját az a hatalmas tömeg, mely jogait követelve tüntetett vasárnap Marosvásárhelyen. Most vezetői és szócsövei a leghazugabb vádakkal és legképtelenebb következtetésekkel illetik szervezőit, és világvége hangulatú jóslatokkal próbálják a sikeres rendezvényt kudarccá változtatni.
„Marosvásárhelyen verbális lincselés történt, a képzeletbeli lámpavasakon magyar politikusok lógtak”– harsogja az egyik, RMDSZ-nek elkötelezett kapualji tudósító, rá se hederítve azokra a szövetségkereső baráti gesztusokra, melyekkel épp a rendezvény szónokai szolgáltak. Kovács Péter a szövetség főtitkára izzadtságszagú törekvésnek nevezte a több tízezres tüntetést, mely „nem veszi figyelembe, hogy az RMDSZ-ellenes, autonómiába csomagolt hadviselésüknek 700–800 000 magyar ember issza meg a levét.” E léitatással való fenyegetőzés nem mai keletű. Húsz éve hallja nemzeti közösségünk, de minden oldalról, ahol hatalom lapul, hogy ne szólj, ne moccanj, a bajodat majd úgy is mi látjuk el. Borbély László politikai alelnök szerint viszont az autonómia kisajátítása történt vasárnap, neki például, a távoltartónak, semmi sem maradt belőle, pedig együtt kell tüntetni a közösség jogaiért, fedezi fel az, aki csatlakozás vagy akár élükre állás helyett hetek óta választóit távolmaradásra biztatta. Bármennyire tiltakozik az RMDSZ a radikálisabb fellépés ellen, s próbálja önmagával is elhitetni, hogy nekünk is tipegve illenék járnunk, be kellene végre látnia – jó ideje már kormányban sincs –, hogy nem ártana tömegakaratot és közös erőt is felmutatnia tárgyalóképességéhez. A helyszínen készített riportok is sugallták, a résztvevők pillanatig sem ringatták magukat ama hamis illúzióban, hogy e tüntetés megoldja évtizedek óta késleltetett önrendelkezési igényeinket, de az együvé tartozás felemelővé magasztosult közös élménye, minden ellenkező vélekedés dacára, Marosvásárhely ismét fontos helyszínévé vált e küzdelemnek. Ahelyett, hogy parlamenti képviseletünk háttértámogatásként fogná fel a fel-felhorgadó tömegakaratot, pillanatnyilag a román politikum és uszálymédia szintjén minimalizálja jelentőségét. Kár. Holnap is nap lesz.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. március 14.

Nem tudjuk eltartani magunkat (Băsescu szerint)
Romániának nincs olyan kötelezettsége, hogy autonóm tartományt hozzon létre, ebből a szempontból Hargita és Kovászna megyét ugyanolyan jogok illetik meg, mint az összes többit – mondta Traian Băsescu államfő egy kedd esti tévéműsorban a Székelyföldnek területi autonómiát követelő marosvásárhelyi tüntetésre utalva.
Arra a kérdésre, hogy ha léteznek az országban magyar többségű megyék, miért ne lehetne magyar többségű régió, az államfő úgy reagált: „senki sem mondja, hogy nem létezhet, de Kovászna és Hargita nem tudja eltartani magát”. Az államfő szerint a két megyét dolgos és találékony emberek lakják, de évtizedekig csak magyar tőkéjű cégeket fogadtak a térségben, így „mindenféle 500 dolláros kft. jött oda”, nagybefektetők viszont elkerülték a térséget. „Hallottam, a marosvásárhelyi tüntetésen azt követelték, hogy maradjon helyben az adó. Ha abból kéne megélniük, amit abban a két megyében termelnek, a legszegényebbek lennének európai szinten” – mondta az elnök, aki szerint Hargita és Kovászna megye jelentős támogatást kap az állami költségvetésből. A demonstrációról szólva Băsescu kifejtette: még kétharmados többség sem jogosít fel a törvények megsértésére, így mindegy, hogy ötezren vagy ötvenezren kérik az autonómiát, hiszen a román alkotmány nem teszi azt lehetővé. „Akik autonómiát akarnak, azoknak meg kell határozniuk, miről beszélnek, mert én nem tudom, mit akarhatnak még: az iskolák, a kórházak a helyi közigazgatásnál vannak, ugyanúgy a költségvetés is, csak a kompenzációs pénzek jönnek a központi büdzséből. A beruházási prioritásokat a közösség igényeihez igazíthatják. Mit értenek autonómia alatt egy olyan szinten decentralizált országban, mint amilyen Románia? Ezt tisztázni kell” – mondta az államfő. Traian Băsescu következetesen Hargita és Kovászna megyét és nem Székelyföldet (amely Maros megye egy részét is magába foglalja) említett a műsorban. A román politikusok és újságírók többsége az „úgynevezett Székelyföld” kifejezést szokta használni, ezzel is jelezve, hogy nem ismerik el ennek a történelmi-földrajzi entitásnak a létét.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. március 14.

Székely jelképekről
Nemzeti ünnepünkhöz igazítva ma este fél hatkor székely címer-, pecsét- és zászlótörténeti kiállítás nyílik Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeumban.
A székelyföldi múzeumok közös kiállításának része a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport – tagjai Mihály János történész, Pál-Antal Sándor akadémikus, Szekeres Attila István heraldikus és Zepeczaner Jenő történész – által összeállított Címer és pecsét a Székelyföldön című vándortárlat, valamit a Székely Történelmi Zászlósor. Ugyanakkor bemutatják a frissen megjelent, Címer és pecsét a Székelyföldön című tanulmánykötetet, melynek szerzői Bernád Rita Magdolna levéltáros, Bicsok Zoltán levéltáros, Pál-Antal Sándor, Szekeres Attila István és Zepeczaner Jenő, szerkesztője Mihály János.
(m. i.)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. március 14.

Hírsaláta
MI MEGBOCSÁTHATATLAN? Legyen világos: Marosvásárhelyen erődemonstráció volt. Lelkes önkéntesek, kibicek és ki tudja, miféle politikai hálában reménykedő zsoldosok erődemonstrációja. Itt nem az autonómiatárgyalások előkészítése folyt, mert innen dialógussal nehéz folytatni. Vagy a tovább radikalizálódás jön, a rálicitálás a szuperrendezvényre, vagy a kifáradás. Leginkább is-is. Taktikai szempontból semmiképp sem ígéretes.
Közvetlen és egyértelmű haszonélvezője mindannak, ami történt, azok voltak, akik mögött a tömeg felsorakozott. Kik voltak ezek? Egy választáson bukott párt nem-elnöke, Tőkés László, egy választáson el sem indult párt elnöke, Biró Zsolt. Egy magát politikai úton soha meg nem mérő, civilnek mondó szervezet elnöke, amely mégis politikai úton, tartalommal és formában kampányol. Igen, ez a szervezet a Székely Nemzeti Tanács, első embere pedig Izsák Balázs. A hangzatos „székely szabadság napja” a magyar–magyar gyilkosság felbujtásának a napjaként fog megmaradni – senkinek ne legyen erről kétsége. Nem más, mi magunk vettük el magunktól így a nemzeti méltóságunkat. Megbocsáthatatlan – írja a Mannán Parászka Boróka Autonómia – a magunk torkán című cikkében. A SZÉKELY TÖREKVÉSEK AZ INTERETNIKUS KÖRNYEZETBEN VERIK KI A BIZTOSÍTÉKOT. Egyértelmű, hogy a március 10-i marosvásárhelyi több ezres utcai tüntetés nem valaminek a kezdetét jelenti, hanem egy folyamatba épül bele. Ez még akkor is így van, ha egy izzadtságszagú törekvésnek lehetünk tanúi, miszerint március 10-én végre-valahára megindult az autonómiaharc, végre-valahára sikerült ledönteni a félelem falát. Aki ezt állítja, az vagy nem ismeri a valóságot, vagy tudatosan félretájékoztat. Biztos vagyok benne, hogy a többség egyetért velem abban, hogy az autonómia kikiáltása nem működik. Ezért minden nap dolgozni kell. Ebben a munkában pedig figyelembe kell venni, hogy a romániai magyar emberek több mint fele nem Székelyföldön él, tehát a területi autonómia nem oldja meg a gondjaikat. Sőt! Jelenleg, sajnos, egy olyan világban élünk, amelyben a székelyek jogos követelései a szórványban és az interetnikus környezetben „verik ki a biztosítékot”. A választási kampányokban is egyértelmű volt, hogy a székely autonómiatörekvések Erdély más vidékein mozgósítják a román közösség tagjait, és demobilizálják, elriasztják a magyar embereket. A nyilatkozók, a nagyot-mondók, a melldöngetők ezt elfelejtik! Nem veszik figyelembe, hogy az RMDSZ-ellenes, autonómiába csomagolt hadviselésüknek 700–800 000 magyar ember issza meg a levét – írja Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. (RMDSZ- tájékoztató)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. március 14.

Vadászati múzeum született
A múzeumba belépve hatalmas elefántfej az első, ami megragadja a figyelmet. Hamiskásan néz, kissé oldalra fordítva fejét, agyarai csillognak a fényben. Impozáns látvány, akár a múzeum névjegye is lehetne – bár szívesebben venném első benyomásnak egy barnamedve látványát. De aki a májusban megnyíló sepsiszentgyörgyi vadászati múzeumot meglátogatja, láthat, sőt, simogathat is barnamedvét. A Bene-házban még javában folyik a munka, s bár kívülről csak az építészek tevékenysége látható, benn is alakulnak már a kiállítási termek: a kép, mit még ily kezdetleges állapotában is mutat, lenyűgöző.
Szerencsés találkozás
A sepsiszentgyörgyi vadászati múzeum létesítését több évvel ezelőtt kezdeményezte Sárkány Árpád, akkor a Székely Nemzeti Múzeumban képzelte el az általa felajánlandó anyag bemutatását – ez a terv akkor meghiúsult. Aztán a véletlenek kisebb sora szükségeltetett: jó időben jó partnerekkel szóba állni. A városvezetés még a múlt ciklus elején, az integrált városfejlesztési terv előkészítésekor felkarolta az ötletet, a műemlék Bene-házban képzelve el a tárlatot. Pályázás, kivitelezés – néhány évet felölelt, de most már kézzelfogható valóság a vadászati múzeum. Hogy miért oly szívügye ez Sárkány Árpádnak? A mi vidékünk egyik legnagyobb értéke a sokszínű és nagyon sok vadfajban reprezentált vadvilág, állatvilág, egyik hírességünk a vadállományunk – magyarázza. Erdélyben a vadászat már a középkorban a fejedelmek által megszabott rendeletek és törvényes keretek között zajlott. A vadászatot minden korban és minden rendszerben törvény szabályozta, mert ez az embernek a legrégebbi mestersége, amit tudatosan végzett. Nos, Sárkány Árpád családjában hagyományos a vadászat mestersége, ő maga – talán nem túlzunk, ha azt mondjuk – Erdély vagy akár Románia legnagyobb vadásztató vállalkozását működteti (vendégül látta már a spanyol királyt is), s a két generáción át felgyűlt, nagyon gazdag és változatos trófeagyűjtemény megmutatkozásra kívánkozik. Vagy ahogy Sárkány Árpád fogalmaz: közkinccsé kell tenni. Ilyen egyszerű: egy gesztus, egy felajánlás, és Háromszék olyan létesítménnyel gazdagodik, mely nem csupán a turistákat vonzza, de lehetőséget biztosít iskolások nemzedékeinek úgy felnőni, hogy erdeink-mezeink vadvilágát ne csak a tankönyvekből ismerhessék meg.
Erdei csendélet
A múzeum első termében kialakított Kárpát-kanyar dioráma ekként jellemezhető: erdei csendélet. Mert az nehezen elképzelhető, hogy a két lábon ágaskodó, karmait kieresztő, félelmetesen vicsorgó barnamedve (őróla lesz még szó) mellett békésen álldogáljon egy szarvas, előttük farkas, kissé odébb vaddisznó, mellettük a vadkacsa, s mindezt nyugodtan szemlélje a sziklafokon pihenő hiúz. A bemutathatóság kedvéért el kell tekinteni a valóság megjelenítésétől – de ezt az apróságot leszámítva minden életszerű. Már amennyiben a műanyag világ életszerű lehet. Mert itt minden mű: a kövek, a növények, a cserefa. Egész iparág alakult ki, Kínában olyan málnabokrot készítenek, hogy nemcsak a medvének, de a látogatónak is kedve támad csemegézni. Amerikában pedig különböző pozíciókban gyártják a vadállatok vázát, csak rá kell húzni az elejtett állat bőrét, kialakítani arcát, és máris kész a preparátum (hol is van az már, amikor a templom tornyából első repülésére indult bagolyfiókát befogtuk, napokig leparittyázott verebekkel etettük, s amikor mégis kimúlt, formalinnal preparáltuk – igaz, pár év múlva szét is hullott a trófea). És a kövek – hát azokat csak itt, a szomszédban, Keszthelyen gyártották. Mert a múzeum berendezését szakemberekre bízták, a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeum vadászatimúzeum-részlegének igazgatója, Tóth Csaba irányításával, Magyarovits Károly – Karcsi – preparátor, Boros Zoltán vadászfestő közreműködésével készül a berendezés. A diorámához szükséges kellékek, például a műgyanta kövek készítését már tavaly nyáron elkezdték – magyarázza Karcsi. És azt is megindokolja, miért e műanyag világ: tonnás súlyú köveket még csak-csak be lehetne hurcolni a múzeumba, de az élő növényzet már nem bírná sokáig, állandóan cserélni kellene, és ami ennél fontosabb: velük-általuk számos élősködő kerülne be, melyek a preparátumokat idővel tönkretennék. Ezért hát a kegyes csalás.
A Kárpát-medence diorámájának preparátumai egyébként javarészt Sárkány Árpád adományai, néhány állatot a Székely Nemzeti Múzeum adott kölcsön. A hiúzt például, mert az immár az uniós csatlakozás óta szigorúan védett vad Romániában, másként nem lehetett volna beszerezni.
Ami majd idővel
A vadászati múzeum törzsanyaga id. Sárkány Árpád hagyatéka és Sárkány Árpád gyűjtése, de ez csak a magja, mert a kiállítást bővíteni szeretnék. Ennek érdekében a Székelyföldön gyűjtést hirdettek meg: mindenféle olyan tárgyat várnak (adományként vagy csak időleges kiállításra), amelynek valami köze van a vadászathoz a trófeáktól a történelmi tárgyakon és dokumentumokon át a képzőművészeti alkotásokig. És nagyon szeretnék, ha a történelmi családok, melyeknek leszármazottjai itt maradtak, vagy hazatelepültek Háromszékre, a birtokukban levő családi ereklyéket a múzeum rendelkezésére bocsátanák. Nemrég nagyon érdekes adományt kapott a múzeum számára Sárkány Árpád: 1942 szeptemberében Háromszéken járt és Ozsdolán vadászott Horthy Miklós, és az akkori vadőr, Szekrény Mihály felesége a kormányzót az általa elejtett kapitális szarvasbikával megörökítő fényképet küldte el. A hírességek háromszéki vadászatait egyébként több fénykép is bemutatja majd.
Rendellenes trófeák
Vadászathoz vajmi keveset értő ember számára a rendellenes trófeák furcsák is, érdekesek is, de hogy ezek lennének a vadász legnagyobb büszkeségei? Sárkány Árpáddal irodájában beszélgetek, a falakon körbe nem győztes trófeák, tizenannyi ágas, teljesen szimmetrikus szarvasagancsok, hanem azok a szaknyelven rendellenesnek nevezett fejdíszek. Azt hittem, a díjnyertes trófeákat becsesebb helyen tartja, de elmagyarázza: az a vadász – és itt jön közbe egy nagyon fontos foglalkozás megnevezése: a vadgazda – igazi dicsősége, ha ki tudja emelni az állományból azokat az egyedeket, amelyek degeneráltak, betegek. Ez a vadgazdálkodónak a legfontosabb feladata. Azok az egyedek, amelyek genetikai hibából korcsan vagy selejtként vannak az állományban, csak rontják az állomány minőségét, szaporítás szempontjából is károsak, mert továbbviszik a génhibákat. A vadászoknak nagy csemege mindig, amikor egy ilyen trófeát be tudnak gyűjteni. Mert tudni kell, egy vadászat nem úgy zajlik, hogy elindul a hajtás, aztán a legelső vadat, amelyik puskavégre kerül, lelövik, s ha még jön, azt is. A vadászat nagyon jól körülhatárolt keretek között zajlik, nem is mehet ki bármikor bárki vadászni, nem is mehet ellenőrizetlenül, az amatőr vadászok csak hivatásos kíséretében mehetnek ki az erdőbe, és csak azt lőhetnek meg, amit a hivatásos vadász vagy a terület vadgazdája megenged. Ha valaki igazi vadásznak és vadgazdának tartja magát, hát elsősorban a rendellenes fejdíszű egyedeket kell kiemelnie a populációból – nos, ezekből látható majd néhány „gyönyörű” példa a harmadik teremben: lefelé, hátrafelé nőtt szarvasagancsok, némelyiken, mint a fán, nagy göcsök. A legutolsó teremben egy vadász szobáját rendezik be – ennek indokoltsága, hogy minden vadásznak büszkesége a saját kis vadászszobája, ahol vadászati felszereléseit, könyvtárát tartja, fényképeit kiteszi, kedvenc trófeáit kiállítja.
Kicsi őzből nem lesz szarvas
Hadd szóljunk pár dicsérő szót a Bene-ház felújítását végző cégről: fenn is, de a pincerészben különösen szép munkát végeztek, az odalenn a vakolatból itt-ott kihagyott kövek nemcsak szépek, de sajátos hangulatot is árasztanak. A múzeum megálmodói itt szabadjára engedhették fantáziájukat, hiszen bőséges tér állt rendelkezésükre: lesz itt életnagyságú medvebarlang, itt állítják ki a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában levő barlangimedve-koponyát és -csontokat. Érdekes ötlet az állatsimogató: Karcsi meséli, a keszthelyi múzeumban amiatt aggódtak, a gyerekek letörik esetleg a kacsa csőrét, kopaszra simogatják a medvét – hát nem ez történt, ott az állatsimogató a gyerekek kedvenc terme. Ugyancsak a gyerekeknek – amúgy az egész alsó szintet számukra rendezik be – szól a vadállomány bemutatását szolgáló audiovizuális terem, ahol érintőképernyős berendezésekre telepített programokból, kisfilmekből mindent meg lehet tudni azokról a vadfajokról, amelyek erdeinket benépesítik. Például, hogy a gyerekek meg tudják különböztetni, az őz külön állatfaj, és a szarvas külön, hogy kicsi őzikéből soha nem lesz nagy szarvas, és fordítva. És ez a terem lesz alkalmas az élő biológia- vagy földrajzórák megtartására is – már ha a diákokat el lehet cibálni a lézerpuskás vadászattól. Mert ilyen is lesz odalenn.
Afrika, a nagy kaland
A földszintre visszatérve, még egy terem várja a látogatókat: az Afrika-terem. Hogy ennek berendezését mi indokolta, arról meséljen Sárkány Árpád: – Afrika óriási kaland mindenki számára már olvasás szintjén is, az afrikai kontinens lenyűgöz mindenkit. Lévén azok a körülmények, amelyek között az elmúlt generációk vadászai éltek, nagyon kevesen jutottak el a mi vidékünkről Afrikába. Viszont kívülről ismerjük az afrikai állatokat, mivel sok, magyarul megjelent irodalom foglalkozik az afrikai vadászatokkal, híres vadász íróink írtak Afrikáról, nagyon sok nemzedék felnőtt Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond könyveit olvasva. Afrikának tényleg van egy hívása, az ember érzi, hogy neki oda valamikor vissza kell térnie. Afrika legnagyobb vonzereje a tábortűz, azt mondják neki a feketék, hogy az afrikai tévé. Tehát Afrikát be szerettük volna mutatni úgy, ahogy mi láttuk és ahogy az emberek általában elképzelik. És – bár az ottani diorámát még kezdetleges állapotában láttam, a hang- és fényhatások sem működtek, és a kafferbivaly is még a folyosón álldogált – valóban: mint a filmeken. Az Afrika-terem preparátumait egyébként egy spanyolországi magángyűjteményből vásárolta meg Sárkány Árpád, ideszállításuk sem volt nehézségektől mentes.
A medve nem játék
Említettem, a Kárpát-kanyar állatvilágát bemutató dioráma félelmetes barnamedvéjéről lesz még szó. Mert ugyebár a trófeák, a preparátumok megtalálták helyüket a múzeumban. De mi lesz a vadásztörénetekkel? – kérdeztem Sárkány Árpádot. Nos, ő a barnamedve történetét mesélte el: – Ezt a medvét én ejtettem el ezelőtt három évvel, amikor már rég elhatároztam, medvét többet nem lövök. A medve nem olyan vad, mint a nyúl vagy a vaddisznó, ami olyan könnyen regenerálódik, és annak ellenére, hogy a medveállomány túlszaporodása sok gondot is okoz, nem ellenség és nem kiirtandó vad, de az etika is azt mondja, legfennebb egy trófeája legyen a vadásznak ebből a vadfajból. Ezelőtt tehát három évvel egy hajtáson vettem részt a Kakukk-hegyen, ezerötszáz méter magasságban, én irányítottam a hajtást az autóktól alig száz méterre, velem volt egy társam, aki nem vadász. Ekkor rontott ránk ez a medve, már messziről látszott, nagyon nagy példány. Mi, vadászok általában ilyenkor rászólunk a medvére, mert az alapvetően fél az embertől. És amikor rászóltunk, még közelebb jött, és még közelebb, és akkor a társam, aki a hátam mögött állt, nagyon megijedt, és nagyon kezdett kiabálni. Valószínű, ez a medvét feldühítette vagy megijesztette, elég az, hogy tényleg ránk futott, és akkor már én is úgy láttam, nincs más választás, muszáj meglőjem. Körülbelül harminc évre becsülték az életkorát, ami tekintélyes kornak számít, hiszen állatkertekben 25–30 évet él a barnamedve, de szabad területen kevesebbet. És akkor elhatároztam, ezt a gyönyörű egyedet, mely olyan csodás környezetben élt, ha már elejtettem akaratomon kívül, hát közkinccsé teszem. Elvittem Spanyolországba, ahol egy nagyon jó preparátor életnagyságban elkészítette. Tulajdonképpen a medve, amikor két lábra áll, vagy azért teszi, hogy jobban lásson, vagy pedig azért, hogy ijesszen, de amikor már támad, azt négy lábról teszi. És az a medve így állt fel előttünk, és a társam ezt már nem bírta kiabálás nélkül, ekkor vette felénk az irányt a medve, és hogy mi lett volna a találkozás kimenetele, nem tudom, de ezt nem is nagyon érdemes megvárni. Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. március 14.

Megalakult a Partiumi Autonómiatanács kezdeményező bizottsága
Zilahon tartotta alakuló ülését március 13-án, szerdán a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) kezdeményező bizottsága – közölte csütörtökön az MTI-vel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A kezdeményező bizottság a partiumi autonómia ügyét képviselni hivatott PAT április végére várható alakuló üléséig a tanács működését előkészítő terveket dolgozza ki. A 11 tagú bizottságot az EMNT Bihar, Szatmár és Szilágy megyei küldöttei, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) három megyei szervezetének elnökei valamint az EMNT és az EMNP partiumi régióelnöke alkotja. A testület elnökévé Szilágyi Ferencet, az EMNT oktatási alelnökét választották, aki a Partium közigazgatási földrajzából írta a debreceni egyetemen megvédett doktori dolgozatát.
A kezdeményezők az autonómia tanácsot az EMNT egyik szakbizottságaként szeretnék működtetni. A tanács a tervek szerint „a partiumi önrendelkezésért tenni akaró magyar szervezetek, történelmi egyházak, felsőoktatási intézmények, a keresztény és a nemzeti értékeket nyíltan felvállaló civil kezdeményezések képviselőiből állna" – fogalmaztak az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A kezdeményező bizottság tagjai hangsúlyozták: a partiumi önrendelkezés ügye mellé a román közvéleményt is meg kell nyerni, ezért fontos a kétnyelvű szóróanyagok terjesztése, illetve román szervezetek megszólítása. A PAT létrehozását Tőkés László is megemlítette a székely szabadság napján vasárnap Marosvásárhelyen tartott autonómiatüntetésen. A EMNT elnöke szerint a PAT ugyanazt a szerepet tölti majd be a Partiumban, amit a Székely Nemzeti Tanács Székelyföldön. MTI
Erdély.ma,

2013. március 14.

Ünnepre hangoló
Mai, az összmagyarság nemzeti ünnepére kiadott üzenetében Victor Ponta miniszterelnök úgy fogalmazott, történelmi pillanat az idei március 15-e, hiszen eldöntetett: Székelyföldön lesz autonómia, mert a székelyek megérdemlik. Az előbbi mondatból csupán annyi igaz, hogy megérdemeljük az autonómiát. A többi lehetetlenség, kezdve attól, hogy egy mai történés legjobb esetben is csak a holnapi újságban szerepelhet, az meg, hogy Victor Ponta tegyen ilyen bejelentést... hát, sok víznek kell még lefolynia a Dâmboviţán, míg valamelyik utódja megteszi. Merthogy meg kell tennie, még ha nem is önként és dalolva, abban bizonyosak vagyunk. Victor Pontától már az is nagy dolog, hogy a minapi budapesti nagy „eltársi” összejövetelkor egy televíziós adásban azt merte mondani, nemzetállamban is lehetséges az autonómia. Hogy legjobb tehetsége szerint ennek éppenséggel ellene dolgozik, hogy hányaveti kijelentéseivel olykor lavinákat indít el, s hogy meg sem próbálja megfékezni a nacionalista indulatokat, mindez jelzi, mennyire komolyan gondolta a Magyarországon adott tévéinterjúban szájából kicsúszott szavakat. Tetteiről nem is beszélve, hogy csak egyetlen és közvetlen környezetünkből vett példát mondjunk, a sepsiszentgyörgyi városvezetés, a belügyminisztérium és a fejlesztési minisztérium közötti írásos egyezséget, mely szerint a néhány éve rendőrségi székháznak elkezdett építkezést átalakítják lakóházzá, felét a város, felét a belügy kapva meg, nemes egyszerűséggel semmibe vett.
Tudom, március 15-én a szabadság eszméjéről illenék írni. A Nemzeti dal örökérvényűségéről, a Tizenkét pontban megfogalmazott kívánalmakról, arról, miért kellett a forradalmat szabadságharcnak követnie. De látnunk kell azt is, huszonhárom év alatt kivívott kevés jogainkat hogyan akarja a Gyulafehérvári kiáltványban megígértekről teljességgel elfeledkezve, az európai uniós csatlakozáskor vállaltakat semmibe véve a közigazgatás átszervezésének álcája alatt szétzilálni a semmi másban, csupáncsak a romániai magyarság felszámolásában következetes államvezetés, látnunk kell azt is, hány és hány lépésük az ellen irányul: nehogy jól, netalán itthon érezzük magunkat országukban. Hogy ez a mi országunk, bár – ilyen körülmények között – hazánk nem is, hogy éppúgy a gondtalanabb holnapért dolgozunk mi is, hogy adónkat becsülettel fizetjük, és nemhogy nem várjuk el, hogy eltartsanak bennünket, de élen járunk e feneketlenzseb-ország fenntartásában, mindez őket nem érdekli.
Hát ezért kell ma szabadságharcot kezdenünk, nem fegyverrel, de szóval, petíciókkal és tárgyalásokkal, uniós szintű törvényalkotás kicsikarásával. Hát ezért nem engedhetünk a negyvennyolcból.
Váry O. Péter
Háromszék
Erdély.ma,

2013. március 14.

Mit üzen Klaus Johannis Semjén Zsoltnak?
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Klaus Johannis nem tartja különösebben jónak Semjén Zsolt részvételét a székelyföldi március 15-i rendezvényeken, de reményét fejezte ki, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes békítő szellemben szólal majd fel.
Nagyszeben német nemzetiségű polgármestere - akit nemrég választottak a PNL alelnökévé - csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: a román-magyar viszonyt nem lehet egyik napról a másikra rendezni. A rendezéshez mindkét ország felelős megközelítésére és időre van szükség - idézte az Agerpres hírügynökség a polgármestert.
"Ha a magyar fél is, mi is azért teszünk erőfeszítéseket, hogy csendben leüljünk, átbeszéljük a dolgainkat, és megnézzük, mit hibáztunk el az utóbbi kétszáz évben, és mit kellene jobban csinálni a következő időszakban, akkor meg fogjuk találni a megoldásokat" - jelentette ki Klaus Johannis.
A romániai német politikus úgy vélekedett, a székelyföldi Hargita és Kovászna megye sem az ő számára, sem a Közép-régió számára nem jelent gondot. "A gond a nemzeti kérdés nem megfelelő kezeléséből ered" - tette hozzá a polgármester, aki szerint amiképpen a román-magyar feszültség is hosszú idő alakult ki, ezek feloldásához is hosszú idő szükséges. "Eleinte a románok voltak elégedetlenek, mert úgy érezték, hogy mellőzik őket Erdélyben, most a székelyek kívánnak több odafigyelést" - fogalmazott Klaus Johannis.
Nagyszeben polgármestere először nyilatkozott nemzeti ügyekről azóta, hogy lemondott a Német Demokrata Fórum szervezetének elnöki tisztségéből, és a kormányon levő Nemzeti Liberális Párt alelnöke lett. Johannis nem titkolta, azért vállalt a PNL-ben politikai szerepet, hogy Románia regionális átszervezése során régióközponti szerepet biztosítson Nagyszebennek. Azt is megemlítette, hogy érdekelt lenne egy Nagyszeben központú régió kormányzói tisztségében.
Románia jelenlegi regionális felosztása szerint Szeben, Brassó és Fehér megye, valamint a három székelyföldi megye, Hargita, Kovászna és Maros alkotják a Közép-régiót. A kormány azt tervezi, hogy adminisztratív hatásköröket biztosít a fejlesztési régióknak.
Maszol.ro,

2013. március 14.

Letölthető Word dokumentum (DOCX)

KISEBBS�?GBEN: Mit üzen a Malmaison foglya?
Cseke Gábor olvasónaplója)
[.]
Írásomtárgyának apropója roppant prózai: a csíkszeredai Kájoni János megyei könyvtár új, illobb környezetbe való tavaly év végi elköltöztetése után, az igen gazdag állomány végre egy helyre került és sokkal áttekinthetobbé vált. A megnyitó ünnepség alkalmával, a könnyen megközelítheto szabadpolcok között járkálva-nézelodve, idonként találomra ki-kiemeltem egy-egy szerény, ido koptatta kötetet, s így került a kezembe dr. Gróza Péter: A börtön homályában (Corvinus kiadás) címu vaskos könyve is.
Megfigyeltem, hogy a börtönnaplók eredendoen népszeru olvasmányok: elvégre nem mindennapi emberek, nem mindennapi helyzetben született nem mindennapi gondolatait tartalmazzák. Ez esetben azonban mind a szerzo, mind a börtöntéma együttesen is az újdonság erejével hatottak, legalább is számomra. �?gy vettem magamhoz a könyvet, hogy reméltem: általa ki tudja milyen, addig kevéssé ismert információk birtokába kerülök. Mindennél jobban égtem a kíváncsiságtól: mit üzenhetett e könyvvel olvasóinak a magyarság által is jól ismert politikus - méghozzá egy börtön mélyérol?
2.
Mihelyst olvasni kezdtem, az illúzió lepkéje elsorvadt, és maradt a pore valóság: az egykori, a második világháború utáni Románia elso demokratikus kormányának nevezett Groza-kabinet vezetoje, dr. Petru Groza börtönkrónikája 1945-ben jelent meg (magyar nyelven is), a vonatkozó események viszont alig egy bo hónapot fognak át: az Ekésfrontot vezeto dévai ügyvéd 1943. december 26. és 1944. január 30-a között - kereken hetven éve - volt a bukaresti Malmaison börtön lakója, amelyet a közvélekedés akkoriban amolyan "úri fogdaként" tartott nyilván, ahol a börtönlakókat ugyan rács mögött tartották, de sorsuk távolról sem volt annyira embertelen, mint a közönséges büntetésvégrehajtási intézmények zömében.
A bukaresti Malmaison - büszke nevével III. Napoleon szépséges franciaországi kastélyát idézi - valamikor, a XIX. században Cuza román fejedelem utasítására a Bukarest védelmére rendelt lovasság laktanyája volt. Késobb egyéb fegyvernemek is helyet kaptak a kaszárnyában, továbbá egy katonai törvényszék, majd állambiztonsági fogda is muködött benne. A negyvenes évektol kezdve egészen a hatvanas évekig a politikai elit bebörtönzött tagjait tartották itt fogva, hosszabb-rövidebb ideig, s ha kellett, akár kegyetlenül meg is kínozták oket. (A dokumentumok szerint, egyebek mellett itt vallatták Iuliu Maniut, Ion Mihalachét, Nicolae Penescut és Corneliu Coposut, a Nemzeti Parasztpárt kiemelkedo vezetoit is).
Groza az Ekésfront vezetojeként került a titkosrendorség kitünteto figyelmének középpontjába azáltal, hogy a romániai kommunista párt egy csoportjának lebukásával olyan bizalmas iratok kerültek a karhatalom kezébe, melyekbol következtetni lehetett, hogy a kommunisták az Ekésfronttól rendszeres pénzügyi támogatást kaptak. Ennek tisztázására, illetve a Grozáék politikai besározása végett tartották fogva Bukarestben pár héten át a Déván élo ügyvédet, aki a Malmaison kényszeru vendégszeretetét kihasználva, illetve a "ház" kivételezo könnyítéseivel élve, papírra vetette börtönemlékeinek summáját.
A történelmi igazsághoz tartozik, hogy a könyv piacra kerülése szorosan egybeesik azzal az 1945. márciusi dátummal, amikor is Bukarestben hatalomra került az úgynevezett Groza-kormány, s ország-világ elott segített azt kommunikálni, amit nem csupán a korabeli jelszavak, hanem késobbi szlogenek is évtizedeken át hirdettek: dr. Petru Groza/Gróza Péter kabinetje az egész romániai lakosság érdekeit képviseli és védi, a leheto legdemokratikusabb módon.
[.]
Maszol.ro

2013. március 14.

Pártos nézeteltérés a dánfalvi megemlékezés körül
Az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei szervezetének elnöke, György László március 11-én kérvénnyel fordult Csíkdánfalva polgármesteréhez, Böjte Csongor Ernőhöz, hogy biztosítson koszorúzási és felszólalási lehetőséget a településen tartandó március 15-i ünnepségen. A Néppárt Hargita megyei elnökének a sajtóhoz eljuttatott közleménye szerint az elöljáró jóváhagyta a kérést, utólag azonban visszavonta azt.
György László állásfoglalásában így fogalmaz: „mint megtudtam, az RMDSZ-es elöljáró a március 15-én Csíkdánfalván ünneplő Kelemen Hunor szövetségi elnök utasítására másította meg döntését. Kelemen Hunor arra hivatkozva kérte kérésem elutasítását, hogy nem akar a Néppárttal együtt ünnepelni. Ez a gesztus sokat elárul az RMDSZ együttműködési hajlandóságáról, amely választási kampányokban túláradóan őszinte, valójában azonban csupán arra szolgál, hogy elfedje a szövetség merev elutasítását minden iránt, ami a saját körein kívül esik. Az RMDSZ ezzel saját korábbi álláspontjára cáfol rá, bebizonyítva, hogy kizárólag önmagát tekinti az igazság, a következetesség és a hitelesség mércéjének. Hiszen Borbély László politikai alelnök nemrég azt mondta, hogy a nemzeti ünnepet senkinek nem szabad kisajátítania. Íme, itt a cáfolat, az RMDSZ saját ünnepének tekinti március 15-ét, amelyen más jelenlétet nem tűr el.” Böjte Csongor Ernő, Dánfalva polgármestere megkeresésünkre levélben reagált. Ebben kifejti: nem zárkóztak el a Néppárt kérése elől, csupán ahhoz ragaszkodtak, hogy a szervezetnek egy helyi, községbeli képviselője legyen az, aki a rendezvényen felszólal.
A polgármester állásfoglalását határozott kérésére szó (és betű) szerint is közöljük:
„György László kérésére egyetlen válasz volt telefonon ahogy az úr kérte tegnap március 13-án amibe közöltem vele,hogy nem zárkozunk el a kért felszolalástol csak kérjük a helyi képviselőjük tartson beszédet.Kelemen Hunort mind felcsik parlamenti képviselőjét a rendezvényre az ömkormányzat hivta meg.Az ünnepélyre egyetlen megyei politikai párt sem kapott meghivást”.
Létai Tibor
Székelyhon.ro,

2013. március 14.

Román történészek támadják a Székelység történetét
"A tavaly szeptemberben bemutatott, 6. és 7. osztályos diákok számára készült Székelység története című tankönyvből a székelyek gyerekei azt tanulhatják meg, hogy a románok a székelyek szolgái voltak, és hogy az I. világháború idején a románok kirabolták és feldúlták a székelyek boltjait, házait" - áll az Adevărul című lap által közzétett cikkben. A cikk Ioan Aurel Popot, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem szakos rektorát is idézi, aki szerint a könyv rengeteg pontatlanságot és durva ferdítéseket tartalmaz, amelyekkel a komoly magyar történészek sem érthetnek egyet.
A publikáció szerint a tanügyminisztérium illetékesei kezüket mossák, mondván, hogy a kötet valójából nem tankönyv, hanem egy kézikönyv, amelyet a székely történelem választható tantárgyként való oktatása során használnak, ilyen értelemben a tanügyi tárca nem viseli a felelősséget a könyv tartalmát illetően.
Továbbá a cikk Marius Diaconescu, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának előadótanára Historia című történelmi publikációban megjelent, a Székelység története írásából közöl részleteket.
A szerző szerint a 6. és 7. osztályos székely diákok egy olyan tankönyvből fognak tanulni a román állami iskolákban, amelynek megjelenését teljes egészében Romániában finanszírozták, de amely a románellenességet oltja bele a szeretet és utálat szavak érzelmi szempontból történő definiálása korában levő 12-13 éves diákokba.
Marius Diaconescu szerint a történelmi valóság elferdítése az a könyvben szereplő passzus, mely szerint a Bethlen Gábor által felszabadított székely jobbágyok helyére új munkaerőt kellett találni, így érkeztek a felszabadított székelyek helyére havasalföldi, fogarasi és moldvai románok, amint azt egy 1614-ben írt dokumentum tanúsítja. Szerinte románok már 1600 előtt éltek a székelyek között, ezért is volt gyakori az Oláh név a térségben.
Diaconescu szerint az sem felel meg a történelmi valóságnak, hogy az I. világháború során székely gyerekeket és időseket gyilkoltak volna le a román katonák, illetve azt is cáfolja, hogy 17 ezer székely civilt hurcoltak volna el a románok a iaşi-i Şipote nevű lágerbe, ahonnan az embertelen körülmények miatt mindössze 3 ezer személy tért volna vissza.
A szerző szerint a román hatóságok a 1940 után Székelyföldön bekövetkezett krach miatt sem tehetők felelőssé, amikor Észak-Erdélyt a náci Németország és a fasiszta Olaszország Magyarországhoz csatolta. A román hatóságok és hadsereg kivonulása a visszacsatolt területekről 15 nap alatt történt meg, Diaconescu szerint ez túl rövid idő volt ahhoz, hogy a románok olyan mértékben befolyásolhatták volna a gazdaságot, amely négy évig tartó válságot eredményezhetett volna. Diaconescu szerint a horthysta rezsimet terheli a felelősség a székelyeket érintő gazdasági válság miatt, hiszen nem sikerült a helyi gazdaságot a magyarországi gazdasági körforgásába integrálnia, ez pedig az árak emelkedéséhez, gyárak bezárásához és végül szociális válsághoz vezetett. (hírszerk.)
Transindex.ro,

2013. március 15.

Kitüntetésátadás és koncert március idusának előestéjén
Új 12 pontot fogalmazott meg az erdélyi magyar ifjúság
Március idusa előtti napon, március 14-én ünnepi rendezvénnyel adózott az 1848-as forradalom emlékének Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Auditorium Maximum nagytermében Magdó János főkonzul beszédében kifejtette: március 15-e olyan sikerélménye volt a magyar nemzetnek, amely közös, önzetlen cselekvésre sarkallta az embereket. Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese felszólalásában arra összpontosított: a fiataloknak ma is nemes célért kell küzdeniük. Magdó János kolozsvári magyar főkonzul hat erdélyi személyiségnek nyújtott át kitüntetést Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nevében. Ezt követően az anyaországi Savaria Barokk Zenekar lépett fel. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) az erdélyi magyar ifjúságnak a közösség irányába megfogalmazott elvárásait tizenkét pontban foglalta össze.
A kitüntettek: Jakobovits Márta, dr. Szabó Judit, Bálint-Benczédi Ferenc, Zsakó Erzsébet, Serfőző Levente és Mócsy Ildikó
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),

lapozás: 1-30 ... 98671-98700 | 98701-98730 | 98731-98760 ... 131881-131894




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998