Marosvásárhely volt November 7-e lakónegyedében rendszeresen megverik a magyarokat. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./
1991. január 25.
A 23 tagú alkotmányozó bizottság 1990. szept. 3-án kezdte meg munkáját, melyben két RMDSZ-képviselő is részt vesz. Hajdu Gábor az államszervezési kérdésekkel foglalkozó csoport tagja, Frunda György pedig az emberi jogokkal foglalkozóé. Frunda György egyben a bizottság titkára. Frunda nyilatkozott az eddig elvégzett munkáról. Nem elégedett, hangsúlyozta, de amit lehetett, azt megtették Hajdu Gáborral együtt. A kollégák értékelték munkájukat addig, amíg a nemzetiségi problémákról nem volt szó. Frunda kiemelte, hogy az Iliescu elnök által is aláírt Párizsi Chartában először szögezték le, hogy a nemzeti kisebbségek jogai az ENSZ által kikiáltott egyetemes emberi jogok részei. Ezt nem akarták megérteni a román kollégák. Az anyanyelvi oktatásnál kiegészítést kért Frunda György: az anyanyelvi oktatást biztosítsák minden fokon. /Nagy Miklós Kund: Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./
1991. január 25.
A helytállásért, a Diktatúra Elleni Alapítvány díját első ízben Tőkés László püspöknek és feleségének ítélték oda. A díjat jan. 25-én Pungor Ernő akadémikus adta át Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1991. január 25.
Jan. 25-én meghalt Bajor Andor író, a Keresztény Szó /Kolozsvár/ katolikus hetilap főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Bajor Andor /Nagyvárad, 1927. szept. 30. - Kolozsvár, 1991. jan. 25./ a Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófia szakos diplomát. 1949-től gyakornok a Bolyai Tudományegyetemen, majd magyar tanszéken tanársegéd. 1953-tól az Állami Irodalmi Kiadó szerkesztőségi tagja, 1969 után az Előre munkatársa. A humoros művekben talált igazi hangjára.
1991. január 25.
Budapesten aláírták a román-magyar kereskedelmi egyezményt, melynek értelmében 1991-től a két ország között minden elszámolás konvertibilis valutában történik, a két ország külkereskedői közvetlenül állapodnak meg, a nemzetközi kereskedelemben szokásos feltételekkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1991. január 25.
A Népszabadság évi előfizetési díja Romániában 5792 lej, a Nemzeti Sporté 4018 lej. Romániában 43 magyarországi - ugyanakkor 189 kínai - újság fizethető elő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./
1991. január 26.
A BMDSZ /Bánsági Magyar Demokrata Szövetség/ 1989. dec. 23-án alakult meg. Jan. 26-i ülésükön úgy döntöttek, hogy a jövőben az RMDSZ Temes megyei szervezete lesz a nevük. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1991. január 26.
Nem érzem magam magyarnak. Csángónak sem. Románnak tartom magam, még ha valaha be is bizonyosodna, hogy mi magyar származásúak vagyunk. - nyilatkozta Ion Robu bukaresti római katolikus érsek. "...nem örvendünk, ha magyarnak neveznek bennünket." /Interjú Ioan Robu bukaresti katolikus érsekkel. Tinerama lapból átvette: Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./
1991. január 26.
A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ Romániában járt küldöttsége a román kormánnyal való tárgyalásokat követően bejelentette, hogy javasolni fogja, nyújtsanak Romániának egymilliárd dolláros kölcsönt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26-27./
1991. január 26.
A marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentés /Minzatu-jelentés/ elrejti az igazságot, hangsúlyozta a Romania Liberában Sorin Rosca-Stanescu. /A cikk magyar fordításban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26-27./
1991. január 26.
Az öbölválságra hivatkozva a vámőrséget a Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ rendelték alá, ez a szerv senkinek sem tartozik elszámolással. Szigorú a vámvizsgálat, aki többször volt már külföldön, azt visszafordítják, csak kevés élelmet és egy váltás ruhát lehet kivinni, továbbá igazolást kérnek: szabadságon van-e az illető. /Lokodi András: Mi újság a határon? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
1991. január 28.
Petre Roman miniszterelnök Franciaországba utazott. Strasbourgban találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./, jan. 29-én beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, kifejtve, hogy Románia a különleges meghívotti státust kéri magának. Petre Roman nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz a demokrácia fejlesztéséért. A magyar kisebbség helyzetéről azt mondta, hogy a törvény minden kisebbség számára egyenlő jogokat biztosít és hogy ezeket a kereteket minden oldalról tiszteletben kell tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ A román miniszterelnök jan. 30-án Strasbourgból Párizsba látogatott, ahol Roland Dumas külügyminiszterrel tárgyalt, majd fogadta Francois Mitterrand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1991. január 29.
A szenátusban Vasile Ion szenátor, Buzau megyei orvos interpellált, követelve Kincses Előd ügyvéd elleni eljárás megindítását. A szenátor azt állította, hogy Kincses Előd aktívan részt vett az 1990. márciusi eseményekben, nyíltan buzdította a magyar lakosságot erőszakos románellenes cselekményekre. Kincses Előd a felelősségre vonás elől Magyarországra menekült és ott kiadott egy könyvet Marosvásárhely fekete márciusa címmel, melyet a Népszabadság közölt folytatásokban. Másnap Markó Béla szenátor intézett interpellációt, tiltakozva a Front-csoport beadványának uszító hangneme ellen. A sorozatos megfélemlítések miatt ezer és ezer Maros megyei magyar hagyja el lakhelyét és az országot. Bizonyítékok vannak arra, hogy Kincses Előd pozitív szerepet játszott a marosvásárhelyi eseményekben, ennek ellenére többször halállal fenyegették és más magyar nemzetiségűekkel együtt őt is diszkreditálni akarják. Markó Béla kérdést intézett a kormányhoz és a főügyészhez: A marosvásárhelyi jelentésből kitűnik, hogy a rendőrség azonosíthatta volna az igazi vétkeseket, beleértve a rendőrség, a hadsereg egyes tagjait is. Miért mellőzték a Maros megyei RMDSZ által előterjesztett dossziékat? Miért nem vizsgálták ki Ioan Judea ezredes és Ioan Scretiu tartalékos ezredes, volt megyei alelnök és mások szerepét a marosvásárhelyi eseményekben? Miért bízták a vizsgálatot a helyi szervekre, amelyek maguk is szerepet játszottak a történtekben? Ezután Mihail Iurcu szenátor Tőkés László püspök ellen interpellált, kifogásolva, hogy a püspök néhány nap múlva Budapesten, a Várban beszédet fog mondani az erdélyi művészek kiállításának megnyitóján. Miért járult hozzá a kormány ahhoz, hogy újra elhagyja az országot , hátha megint az ország érdekei ellen fog beszélni? Iurcu szenátor a továbbiakban tiltakozott az ellen, hogy Tőkés László könyvét /Temesvár ostroma 1989, Budapest, 1990/ mégis behozták az országba. /Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
1991. január 29.
Az RMDSZ parlamenti csoportja tiltakozott az 1990. jún. 13-15-i eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság jelentésének a Csíkszeredában 1990. jún. 13-án történtekkel foglalkozó része ellen. Románellenes jelszavak nem hangzottak el, az ottani esetből nem lehet következtetéseket levonni Hargita és Kovászna megye magyarságára vonatkozóan. A jelentés gyűlöletet szító, etnikumközi konfliktusokat provokáló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1991. január 30.
A Vatra Romaneasca hívei tüntettek Bukarestben a hivatalos marosvásárhelyi jelentés ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ Iliescu elnök a tévében nyilatkozott: a parlamenti vita során kifejthetik az egyes pártok észrevételeiket a jelentéssel kapcsolatban. /MTI/
1991. január 30.
Megrongálták a brassói zsinagógát. Múlt nyáron antiszemita feliratok is megjelentek a városban. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
1991. január 31.
Ion Iliescu elnök kétnapos látogatásra Olaszországba érkezett. Tárgyalt Gianni De Michelis külügyminiszterrel, Francesco Cossiga köztársasági elnökkel és Giulio Andreotti kormányfővel, megállapodtak a román-olasz együttműködési keretegyezményre vonatkozó tárgyalásokról majd febr. 1-jén fogadta a pápa. Iliescu elnököt a pápai kihallgatásra elkísérte Adrian Nastase külügyminiszter is. Iliescu elnök olasz üzletemberekkel tárgyalt, majd találkozott az olaszországi román emigráció több tagjával. Kisebb román csoport tüntetett a román elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3, 5./
1991. január 31.
Magyar-román oktatási és tudományos munkatervet írtak alá Budapesten, jan. 30-án. A megállapodásban szerepel a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló ekvivalencia-egyezmény kidolgozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./
1991. január 31.
Máramarosszigeten jan. 27-én éjjel provokáció történt, a főtéren álló Ioan Mihail de Apsa szobor nyakába egy máltai lovagrendet szimbolizáló keresztet tettek és egy fordítva állított magyar kokárdát. Az RMDSZ máramarosi vezetősége nyilatkozatban ítélte el ezt a provokációt. Apsa a két nép együttélésének szószólója volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Erre emlékezett a Máramarosszigeti Napló hetilap az elmúlt év során. A provokációval éket akarnak verni a két nép közé, hasonlóan ahhoz, ahogy 1990. márc. 10-én az Eminescu utcai iskola Petőfi domborművét meggyalázták. /Mazalik Alfréd: Elhibázott Provokáció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., a Máramarosszigeti RMDSZ nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
1991. január folyamán
Januárban megjelent a Margitta, a margittai RMDSZ folyóiratának első száma.
1991. január folyamán
A Bod Péter Közművelődési Egyesület /Csernáton - Alsócsernáton/ is önálló kiadvánnyal rukkolt elő, januárban megjelent a Csernátoni Füzetek első száma.
1991. január folyamán
Napvilágot látott a Hungaropress első száma, alcíme: Tallózó a magyar/országi/ sajtóból. /Hungaropress (Sepsiszentgyörgy), jan./
1991. február 1.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Románia kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére. Petre Roman miniszterelnök felszólalt az ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./ Petre Roman részt vesz Svájcban, Davosban a világgazdasági fórumon, amelyet febr. 1-3-a között rendeznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1991. február 1.
Soros György febr. 1-jén Bukarestben tart előadást Nyílt Társadalom Alapítványáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
1991. február 1.
Szászrégenben Kemény János Művelődési Egyesület alakul, az ünnepi megnyitó febr. 21-én lesz, amikor Kemény Jánosról fog előadást tartani Marosi Ildikó. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
1991. február 3.
A televízió febr. 3-i esti adásában Razvan Teodorescu, a Román Televízió elnöke közölte, hogy febr. 18-ától csökkentik a nemzetiségi adásidőt és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1991. február 4.
A televízió nemzetiségi nyelvű adásidejének csökkentése ellen febr. 4-én nyilatkozatban tiltakozott az RMDSZ és a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1991. február 4.
Soros György febr. 4-én Kolozsvárra érkezett, tárgyalt a Babes-Bolyai Egyetem rektorával, Ionec Haiduc-kal, majd előadást tartott a Nyitott Társadalom Alapítványáról /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./, febr. 5-én pedig sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nyitott Társadalom Alapítvány kolozsvári irodája megnyitása alkalmából. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1991. február 6.
Király Károly febr. 6-án kelt nyílt levélben fordult Petre Roman miniszterelnökhöz, számon kérve a kisebbséggel kapcsolatos régebbi ígéreteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9-10./
1991. február 6.
A román sajtóban továbbra is antiszemita, uszító cikkek látnak napvilágot. Például az Atlas /Kolozsvár/ 1991/6-os számában Ioan Plotuna Antisemitismul in Romania zilelor noastre című cikkében azt állítja, hogy ebben az évszázadban valamennyi bajt, ami a román nép nyakába szakadt, a zsidók okozták.
