Febr. 26-án magalakult a Romániai Magyar Mezőgazdászok Kolozs Megyei Szövetsége és azzal a felhívással fordult a magyar mezőgazdászokhoz, hogy megyénként alakítsanak hasonló szervezet maguknak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
1990. február 26.
Marosvásárhelyen febr. 26-án megjelent a Dialog, az RMDSZ román nyelvű tájékoztatója első száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1990. február 27.
A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1990. február 28.
Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter febr. 27-28-án hivatalos, baráti látogatást tett Bukarestben. A tárgyalások után közös sajtóértekezletet tartott Victor Stanculescu védelmi miniszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1990. február 28.
Febr. 28-án bukaresti székházában ülést tartott az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége. Király Károly, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsának alelnöke tájékoztatást tartott a politikai helyzetről, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos tárgyalásokról. Sütő András kérte, hogy egészségi állapota miatt helyette mást nevezzenek ki a parlamenti csoportba. Kérésének eleget téve helyette Lőrincz Lászlót, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa Kisebbségi Bizottságának alelnökét nevezték ki. Szerkesztőbizottságot neveztek ki a nemzeti kisebbség sérelmeit, jogfosztását bemutató Fehér könyv összeállítására. Létrehozták az RMDSZ Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, felkért tagjai: Cs. Gyímesi Éve, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András és Totó Tibor. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnökségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1990. február 28.
Vincze János cáfolta, hogy felmentették a Független Magyar Párt elnöki tisztségéből, egyúttal elmondta, hogy pártját képviselik: Tiszay Gabriella, Dudás László és Veress Berkesi Károly. A Rompres tudósítója Marosvásárhelyen beszélt Veress Berkesi Károllyal, a Független Magyar Párt titkárával, aki közölte: valóban felmentették Vincze Károlyt az elnöki tisztségből. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
1990. február 28.
Az 1974-ben elhunyt Lakatos Demeter csángó költő halála előtt pár héttel fogadta a lap munkatársát, Gyarmath Jánost és közlés végett rábízott egy paksamétát verseiből. Ebből közölt most a lap. /Lakatas Demeter: Petőfi Sándor neviben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1990. február folyamán
Megjelent egy új irodalmi folyóirat: Ezredvég /Temesvár/, a borítón: 1990. tavasz /talán márciusban láthatott napvilágot/. Főszerkesztője Szekernyés János újságíró. Temesváron utoljára a Bánsági Írás /1949-1953/ folyóiratot adták ki, 1957-ben a Bánsági Üzenetet, azonban ez a kiadvány is megszűnt.
1990. február folyamán
Szatmárnémetiben is új kiadvány indult, a Szamoshát /Szamoshát - Szépirodalmi, művelődési folyóirat, febr. - 1. sz./ Főszerkesztője Gál Elemér.
1990. február folyamán
Az aradi MADISZ kéthetente megjelenő lapot indított Kanyar címmel, főszerkesztője Kenderessy Attila /Kanyar (Arad), febr./ A lap júniusig jelent meg.
1990. február folyamán
Nagyváradon a MIDESZ szintén ebben a hónapban indította el Majomsziget című hetilapját. Majomsziget (Nagyvárad), febr. 3. ? 1. sz./ A lap később a Sziget nevet vette fel.
1990. február folyamán
Nemcsak új magyar nyelvű politikai és ifjúsági lapok indultak, hanem szaklapok is. Ilyen A Mi Kutyánk, az Ebtenyésztők Kovászna Megyei Egyesületének havi képeslapja (Sepsiszentgyörgy). Sajtótörténeti érdekesség ez a szaklap, akkor is, ha mindössze két számot ért meg: 1. sz. 1990. jan./febr.- 2. sz. márc./ápr. Felelős szerkesztő: Deák Károly,
1990. február folyamán
Marosvásárhelyen napvilágot látott a Pulzus, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar diákjainak független szemléje. /Pulzus (Marosvásárhely), febr. - 1. sz./
1990. február folyamán
Már vicclapot is kiadtak, elhagyta a nyomdát a Tromf első száma. /Tromf (Szatirikus hetilap, Csíkszereda), febr. ? 1. sz./ Főszerkesztő: D. Kiss János.
1990. február folyamán
Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceum tanulói is indítottak diáklapot Nebuló címmel, az első száma februárban látott napvilágot.
1990. február folyamán
Új folyóirat indult Budapesten, az Erdélyi Magyarság. Azelőtt Brazíliában, majd az USÁ-ban szerkesztettek ilyen címen tájékoztatót, azonban ez a lap most hazatért, az Erdélyi Világszövetség átadta a címhasználat jogát, tájékoztatott Köteles Pál bevezetőjében. Ebben a számban olvasható emlékezető arról, hogy 1958. febr. 21-én Kádár János vezetésével hivatalos küldöttség utazott Romániába. Kállai Gyula 1958. febr. 25-én, Marosvásárhelyen mondott beszédet. Kifejtette: "nekünk semmiféle területi igényünk nincs." Kádár János ugyancsak Marosvásárhelyen elmondta: "Itt laknak magyar származásúak is. A nacionalizmus mélyen él az emberek gondolkodásában... Mi természetesen elsősorban forradalmárok vagyunk. A határok problémája csak alárendelt kérdés..." /Nagy Miklós: Magyar áldás a román nacionalizmusra. = Erdélyi Magyarság (Budapest), febr., I. évf. 1. sz., főszerkesztő: Köteles Pál, főszerkesztő-helyettes: Ács Zoltán/
1990. március 1.
Márc. 1-jén Marosvásárhelyen a város vállalatainak vezetői részt vettek a polgári védelem munkatanácskozásán, ahol Ioan Judea ezredes, a Nemzeti Szövetség Marosvásárhelyi Ideiglenes Tanácsának elnöke kifejtette: a lakosságot fel kell készíteni, mert egyes külföldi rádióadók híreiből kiderül, hogy az ország területi épsége elleni akcióra készülnek. Judea szerint több változatot is kidolgoztak, ezek között szerepel az, hogy nagy tömegek mozgósításával kényszerítsék ki Erdély átengedését, a másik változat: katonai intervenció - számolt be az egyik résztvevő, Antalffy Gábor, az elhangzottakról. /Antalffy Gábor: Felelőtlen provokáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1990. március 2.
Tőkés László márc. 2-án elmondott első parlamenti beszédében szólt arról, hogy ismét vannak nemzetiségi viták. Nacionalista, sovén elemek a szeparatizmus vádját hangoztatják, holott mindössze arról van szó, hogy helyre kell állítani a kisebbségek iskolahálózatát. Egyesek elfelejtették a Ceusescu-rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szembeni elnemzetlenítő politikáját, és most is türelmetlenség, a többségi fölény politikáját folytatják, nacionalista kampányt indítanak a romániai magyarság demokratikus követelései ellen és negatív befolyást gyakorolnak a kormányra is. Aggasztó a helyzet bekövetkezhető súlyosbodásának a veszélye. /Tőkés László első parlamenti beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc.76./
1990. március 2.
Victor Stanculescu védelmi miniszter beszámolt az állambiztonság átszervezéséről. A Securitate központi és területi apparátusa mintegy 8400 főből állt. Ebből az egyik igazgatóság a szabadságjogok elfojtására állt rendelkezésre. Az itt dolgozó 1600 tisztből 1100 főt eltávolítottak, a többit alacsonyabb tisztségekbe osztották be. A külföldi kémkedést elhárító, a nacionalista provokációk információgyűjtését végző igazgatóságok 1400 fővel működtek, közülük 210 főt távolítottak el. A Belügyminisztérium volt megyei felügyelőségeihez tartozó részlegeken további 5400 személy dolgozott, akik közül 2000-et elbocsátottak. A Securitate műszaki-anyagi ellátási és távközlési részlegei 1700 embert foglalkoztattak, akiket a Védelmi Minisztériumhoz irányítottak át. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
1990. március 2.
Márc. 2-án Temesváron megkezdődött a népirtásban bűnrészességgel vádolt 21 személy perének nyilvános tárgyalása. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
1990. március 2.
Márc. 7-9-e között Athénban összejövetelt tartanak a balkáni országok /Albánia, Bulgária, Görögország, Jugoszlávia, Románia és Törökország/ külügyminiszter-helyettesei, kidolgozva a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai téren való együttműködés programját. Az összejövetel előkészíti a balkáni országok októberre tervezett tiranai külügyminiszterhelyettesi konferenciáját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
1990. március 3.
Az elmúlt napokban Romániában tett munkalátogatása után dr. Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettes kollegájával, dr. Bogdan Marinescu miniszterhelyettessel közös sajtóértekezletet tartottak. Dr. Kökény Mihály elmondta, hogy dec. 22. és jan. 5-e között mintegy 300 millió forint értékű gyógyszert, kötszert szállítottak Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1990. március 3.
Tőkés László nyilatkozott a Rompresnek amerikai útja előtt. Több meghívást kapott amerikai képviselőktől, a külügyminisztertől. A külügyi bizottság előtt is fog beszélni. Az utóbbi évek diktatórikus manipulációja érezteti hatását abban, hogy kiújultak az ellentétek a magyar és román lakosság között. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
1990. március 3.
Szeretettel, megbecsüléssel méltatja Tőkés László jelentőségét a Háromszék főszerkesztője. /Magyari Lajos: A Tőkés-jelenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./
1990. március 3.
Takács Géza felvázolta a moldvai csángók történelmét, idézve a róluk szóló munkákat, Petrás Incze János múlt századi feljegyzéseit, majd kitért Domokos Pál Péter munkásságára, aki oly sokat tett a moldvai csángókért. /Takács Géza /Budapest/: Hit és nyelv. A csángók. = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 17. ? 9. sz., febr. 24. ? 10. sz., márc. 3. ? 11.sz./
1990. március 4.
A Vatra Romaneasca márc. 4-i gyulafehérvári nagygyűlésén éles kirohanások hangzottak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen. Tőkés László politizál, ahelyett, hogy híveivel törődne, vádolta az egyik szónok a lelkész, erre zúgni kezdett a tömeg: Le Tőkéssel! /jos cu Tőkés/. A hosszúra nyúlt gyűlésen élesen elítélték a romániai magyarságot, csúfot űztek a tüntetésekből, túlzottnak találták az önálló anyanyelvi iskolák követelését, mindent szaparatizmusnak minősítettek. Nehéz a sok uszító beszédről beszámolni. /Bögözi Attila: Tessék mondani, milyen testvérek ezek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ A Vatra programja szerint azt kívánja, hogy Erdély kulturális életének minden vonatkozásában kérjék ki a véleményét. A Vatra ""harcol azért, hogy az ország egész területén a román legyen az egyetlen hivatalos nyelv."" /Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31./"
1990. március 4.
Márc. 4-én Mikolán Gellért Sándor /1916-1987/ emlékműsort rendeztek, a költő verseit szavalták. Évtizedekig Mikolán élt a költő. /Farkas Elek: Tanár úr, mi készültünk! = Szamoshát (Szatmárnémeti) - szépirodalmi, művelődési folyóirat, márc., 2. sz./ A folóyirat közölte Gellért Sándor Tornác-küszöbön című versét, fényi István Gellért Sándor sírbatétele című versét és Kasztovszki Károly Gellért Sándor indulása című írását. /Szamoshát (Szatmárnémeti) - szépirodalmi, művelődési folyóirat, márc., 2. sz./
1990. március 4.
Újabb gyermeklap látott napvilágot, a Tik-Tak, az Európai Idő folyóirat adta ki. /Tik-Tak (Európai Idő gyermeklap, Sepsiszentgyörgy), márc. 4. - 1. sz./
1990. március 5.
Katona Ádám számára a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-küldöttértekezlet pozitív eredménye volt a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ képviselőinek őszinte szókimondása, a fiatalok következetes újat-akarása, akik a bukott kommunista társadalom minden maradványát elutasítják. A küldöttértekezletre eljutott sok dokumentum, anyag között a legmaradandóbb a sepsiszentgyörgyi fiatalok /MADISZ/ negyvenoldalas politikatudományi-történeti összeállítása: Adattár kisebbségpolitikai vonatkozásban. Gazdag volt az újságkiállítás is, az új magyar, német, szerb, szlovák nyelven. A kolozsvári Puntea a román olvasóknak tolmácsolja a magyarság szándékait. Egy kétnyelvű füzet a február 10-i nagygyűlésen elhangzott fontosabb felszólalásokat tartalmazta /Gyanakvás helyett dialógust/. Katona Ádámnak a legjobban Ion Aluas beszéde tetszett, akiben a magyar-román közeledés "régi harcosát tiszteljük: helye szívünkben Gelu Pateanu és Smaranda Enache mellett van" hangsúlyozta Katona. Végül ismertette az udvarhelyiek javaslatait, ezek csoportosítása: általános szabadságjogok, önrendelkezés, pozitív diszkrimináció és sajátos feladatok. Az RMDSZ legyen humanista, elsősorban antikommunista és antifasiszta elkötelezettségű. A Vatra Romaneasca, a Vasgárda jelentkezése, a marosvásárhelyi, a szászrégeni és a nagyenyedi durva, fasisztoid provokációk idején az ne csak elhatárolja magát, hanem képjen föl az antihumanista ideológiák valamennyi fajtája ellen. Az RMDSZ-nek követelnie kell továbbra is a kollektív önrendelkezés biztosítását. A pozitív diszkrimináció eddig nem szerepelt az RMDSZ-dokumentumokban. A nemzeti kisebbségeknek a többséggel való egyenlősége érdekében többletjogokat kell biztosítani. A magyar nyelvet második hivatalos nyelvként kell elismerni Romániában. A földművesek számára biztosítani kell a föld tulajdonjogát. /Katona Ádám: Sepsiszentgyörgy urán. = Szabadság (Székelyudvarhely), márc. 5. ? 8. sz./
1990. március 5.
Hétfői Sporthíradó néven magyar nyelvű sportlap - hetilap - indult Szatmárnémetiben. /Hétfői Sporthíradó - Független demokratikus sportlap (Szatmárnémeti), márc. 5./ A hetilap nem volt hosszú életű, egy hónapig élt, az utolsó száma ápr. 6-i keltezésű.
