A román külügyminisztérium Genfben, a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó konferencián terjesztette a Fehér könyvet, ebben azt állította, hogy a Romániai Magyar Szó, a vidéki magyar napilapok és további ötven magyar sajtótermék állami támogatást kap. Ez nem felel meg a valóságnak, ez hazugság. /Tibori Szabó Zoltán: Hazudik a Külügyminisztérium. Lilát látok a Fehér Könyvtől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1991. augusztus 2.
Genfben júl. 1. és 19. között rendezte meg az EBEÉ a nemzeti kisebbségek kérdéskörében a szaktalálkozót. A konferencia kezdete előtt Christopher Dodd amerikai szenátor a Helsinki Bizottsághoz írt levelében elmarasztalta Románia kisebbségi politikáját, hangsúlyozva, hogy a genfi EBEÉ-találkozón elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségi problémának, mert abban az országban sértik meg Európában a legsúlyosabban a kisebbségek jogait. Romániában gyarapodnak az antiszemita, a magyarellenes csoportok és kiadványok. Szükség van arra, hogy kidolgozzák a nemzeti kisebbségek chartáját. A nemzeti kisebbségeknek jogot kell biztosítani arra, hogy megtarthassák saját kultúrájukat, közösségüket, hagyományaikat. Ebből semmit sem biztosítanak a mai Romániában, ahol a 2-2,5 millió magyarság a legnagyobb kisebbség. A román kormány késlelteti a Ceausescu-rendszerben bezárt magyar iskolák és a kolozsvári Bolyai Egyetem megnyitását. Levelében végül Christopher Dodd síkraszállt azért, hogy a romániai magyar református, katolikus egyház visszakapja kisajátított tulajdonát. Egy évvel ezelőtt száznál több amerikai képviselő írta alá az Iliescu elnökhöz küldött levelet az erdélyi magyarság védelmében, majd a képviselőház emberjogi bizottsága szeptemberben sürgette az emberi jogok, köztük kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A levelekre nem érkezett válasz. /Dodd szenátor leveléről a Népszabadság jún. 29-i száma tudósított, ezt vette át a Szabadság./ Bodor Pál Traian Chebeleuval, a román és Entz Gézával, a magyar küldöttség vezetőjével készített interjút. Traian Chebeleu leszögezte, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát. Entz Géza beszámolt arról, hogy a magyar küldöttség igyekezett aktívan részt venni a konferencia minden munkacsoportjában. A magyar felvetések, állásfoglalások a résztvevők többségében pozitív visszhangot váltottak ki. Kritikus helyzet alakult ki Jugoszláviában, ami rányomta bélyegét a tanácskozásra. Az utolsó pillanatban előremutató határozatot fogadtak el a küldöttek. Az emberi dimenzióknak szentelt moszkvai tanácskozáson föltétlenül tovább kell lépni a kisebbségi kérdésben is. A lap részleteket közölt a genfi találkozó záródokumentumából. Ebben szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. A nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy saját oktatási, kulturális és vallásos intézményeket hozzanak létre. /Genf, 1991. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1991. augusztus 2.
Avvakumovits Katalin a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány /HHRF/ munkatársaként részt vett a genfi emberjogi értekezleten. Hámos László, a HHRF elnöke mint a hivatalos amerikai kormánydelegáció tagja vett részt a tárgyalásokon. A HHRF tizennégy oldalas angol nyelvű dokumentációt állított össze a román kormánynak 1990. június, vagyis a koppenhágai találkozó óta foganatosított, kisebbségekre vonatkozó intézkedéseiről és gyakorlatáról. Sajnos a genfi konferencián kevés szó esett bármely európai kisebbség konkrét helyzetéről, állapította meg Avvakumovits Katalin. Mégis óriási előrelépést jelent a genfi konferencia, mert önálló tárgyalást rendeztek az eddig tabuként kezelt témáról. A záróbeszédekben több nyugati állam megemlítette a romániai magyarság megoldatlan helyzetét. A román felszólalás visszautasító hangneméből látható volt, hogy ebben az országban hiányzik a megfelelő hozzáállás. /Gál Mária: A túlzott diplomácia konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1991. augusztus 2.
A Vatra Romaneasca aradi szervezete kirohanást intézett a Csíky Gergely Líceum létezése ellen. A magyar iskola szerintük csak az RMDSZ "erőszakosságának" következménye /valójában Tokay György képviselő éhségsztrájkot vállalt az iskola megnyitásáért/. A Vatra azok felelősségrevonását követeli, akik a magyar iskola létrehozásában "áthágták a törvényes előírásokat". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1991. augusztus 2.
A Temesvári Új Szó mellékleteként júl. 19-én megjelent a Lugosi Kilátó első száma. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1991. augusztus 3.
Az MDF küldöttsége aug. elsején indította el segélyszállítmányát a moldvai árvízkárosultaknak. /Kétszer segít, ki gyorsan segít.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./ Két autóbuszt megtöltöttek élelemmel, azzal indult el az MDF küldöttsége, tagjai között volt Furmann Imre, az MDF alelnöke, Töttösy Istvánné dr., művelődési minisztériumi főosztályvezető. Visszafelé az árvízkárosult családok gyermekeit hozzák egy kis üdülésre. A napokban újabb segélyszállítmányok indulnak Magyarországról. /Magyarországi segély az árvízkárosultaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./
1991. augusztus 3.
Kerekes Károly képviselő nyilatkozatában elmondta, hogy a nemzetbiztonsági törvény vitájában Petre Turlea front-képviselő, aki már többször kirohant a kisebbségek ellen, most az antiszemitizmus szó elhagyását javasolta a tervezetből. Aron Todoroni liberális képviselő kifejtette, hogy a román toleráns nép, ezen a tájon sohasem volt antiszemita megnyilvánulás és örvendjenek a zsidók, hogy ilyen nemzet mellett élhetnek. Andreescu képviselő minden bajért a zsidókat vádolta. Ezután szólalt fel Kerekes Károly képviselő: az antiszemitizmus és a fasizmus mindig kéz a kézben járnak, igenis szerepelni kell az antiszemitizmusnak a törvényben. - Erről a vitáról nem számolt be a sajtó. /Ajtay László: Az antiszemitizmus és a fasizmus mindig kéz a kézben jártak. Beszélgetés Kerekes Károly képviselővel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
1991. augusztus 3.
A Romania Libera napilapban Sorin Rosca Stanescu arról számolt be, hogy megalakult a Patriot nevű polgári szervezet, amelynek meghirdetett célja a politikai rendőrség felszámolása. A szervezet munkája révén számos dokumentum érkezett a lapokhoz, ezek leleplezik a politikai rendőrség tevékenységét. Az új szervezetről hírt adó Szabadság felajánlotta, hogy a hozzájuk eljuttatott dokumentumokat továbbítja a Patriothoz. /Polgári mozgalom. Patriot kontra politikai rendőrség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1991. augusztus 3.
1991. ápr. 20-án Horváth Antal, Pál Antal, Salamon József, Duma Ferenc, Bogdán István, Polgár János, Varga János és Salamon Antal moldvai származású katolikus papok levélben fordultak Ioan Robu bukaresti érsekhez, hogy engedélyezze, tarthassanak magyar nyelvű szentmiséket a moldvai csángók körében. Ugyanakkor felhívták a figyelmét arra, hogy a Kelet-Nyugatnak adott interjújában /1991. márc. 7./ helytelenül jelentette ki, hogy a csángók csángó nyelven beszélnek, mivel a csángó nyelvjárás a magyar nyelv egyik dialektusa. Robu 1991. ápr. 29-én kelt válaszlevelében azt próbálta bizonyítani, hogy a magyar misézés irodalmi nyelve tönkre teszi a csángó nyelvjárást, sokan pedig meg sem értik, mert a csángók nem tanultak magyarul az iskolában. Azt állítja, hogy az aláírók neve még nem bizonyíték arra, hogy a csángók magyarok. Hiszen ezek eltorzított nevek. A levélváltással kapcsolatban Kozma Szilárd beszélgetett Horváth Antal csíkszentdomokosi esperessel. Nevük nem eltorzított, hiszen hasonló nevek ezrével fordulnak elő a magyar nyelvterületen, jelentette ki Horváth Antal. Robu levele sértés nemcsak a moldvai csángó papok, számára, hanem mindazoknak, akik nevüket személyiségükkel azonosnak tekintik. Európát bejárta, mondta Horváth Antal, de nem talált olyan helyet, ahol ne misézhetett volna magyarul. Szülei hatvanadik házassági évfordulóján odahaza, a moldvai faluban viszont nem engedték meg ezt, még a szülői házban sem. /Kozma Szilárd: Kinek neve mennyire torz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./
1991. augusztus 3.
Székelyudvarhelyen júl. 31-én megkezdődött és aug. 6-ig tart a II. Erdélyi Diáktalálkozó. Idén Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek vendégek. Szőcs Géza tartott előadást, a Fidesz küldöttei, Németh Zsolt és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke politikai tapasztalataikról számoltak be. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1991. augusztus 3.
Nagyon sok erdélyi magyar megy Magyarországra dolgozni, hogy segítse családját. Gyakran tart razziát Budapesten a rendőrség. Azokat, akik egy hónapnál tovább tartózkodnak Magyarországon, hazaküldik. "Egyre kisebb a világ, mégsem vagyunk otthon benne? Milyen otthon a pályaudvar, a parki pad, a munkásszálló? Hol alszunk, erdélyiek?" ? ötlött fel a kérdés a lap munkatársában. /Gál Éva Emese: Hol alszunk, erdélyiek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./
1991. augusztus 4.
Adrian Nastase külügyminiszter aug. 4-én japán kollégája meghívására Tokióba érkezett. Látogatásának célja: fokozni a kétoldalú együttműködést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1991. augusztus 4.
Jászberényben aug. 3-4-én megrendezték a Csángó Fesztivált és konferenciát. A rendezvény fővédnökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök, a védnökök között van Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Atzél Endre, a Julianus Alapítvány elnöke, Benda Kálmán történész, Domokos Pál Péter néprajzkutató, Entz Géza államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke, Farkas János, a Csángó Szövetség alelnöke és Kallós Zoltán folklorista. Aug. 3-án felvonultak a hagyományőrző csoportok és műsort adtak, majd Antall József miniszterelnök megnyitotta a fesztivált és konferenciát. A konferencia előadói: Benda Kálmán, Bosnyák Sándor, Csoma Gergely, dr. Faragó József /Kolozsvár, egyetemi tanár/, Halász Péter, Kallós Zoltán, dr. Nagy Jenő /Kolozsvár/ és Péterbencze Anikó. Este az ünnepi műsor után táncház volt. Másnap következett a csángó csoportok műsora, majd Hodorog Luca emlékére hirdetett énekverseny döntője. Lőrincz Györgyné született Hodorog Luca a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Jászberényben lépett fel utoljára, hazamenni már nem tudott. 1990. szept. 24-én halt meg és kívánságára Jászberényben temették el. /Meghívó és tájékoztató alapján/
1991. augusztus 5.
A Szentszék aug. 5-én közölte: II. János Pál pápa érsekség rangjára emelte és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a gyulafehérvári egyházmegyét. A Szentatya Bálint Lajos püspököt nevezte ki érsekké. Ezzel a rendelkezéssel a püspökök és a hívek kérésének tett eleget, elismerve az erdélyi egyházmegye történelmi jelentőségét, azt, hogy Gyulafehérvár 1009-től 1601-ig, majd a kényszerű megszakítás után 1716-tól napjainkig az erdélyi püspökök székhelye volt. A gyulafehérvári egyházmegyének 542 164 magyar híve, 289 plébániája, 341 papja, 23 szerzetespapja és 106 apácája van. A pápa nemrég nevezte ki Jakubinyi György segédpüspököt az örmény szertartású katolikusok apostoli kormányzójává. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 6., 180. sz./ A Szentszék közleményéből csupán az maradt ki, hogy a gyulafehérvári egyházmegye hívei - magyarok, jegyezte meg a Szabad Európa Rádió aug. 5-i kommentárja. /MTI/
1991. augusztus 5.
A Temesvári Rádió aug. 5-i magyar nyelvű adásában Pénzes Béla, az RMDSZ resicabányai szervezetének elnöke beszélt a város magyarságának helyzetéről. Mintegy ötezer magyar él Resicán, a katolikus és református egyház nyilvántartása szerint, azonban a helyi RMDSZ-nek csak 250 tagja van. Az emberek félnek. Nem politizálok, térnek ki az RMDSZ hívása elől. Az RMDSZ-nek nincs fizetéses alkalmazottja, mindent maguk végeznek, odaadásból. Resicán egyetlen magyar négyosztályos elemi iskola létezik, tizenöt tanulóval. Mindenkit kérnek, írassa gyermekét a magyar iskolába, de nem a kérésnek nem volt foganatja. /MTI/
1991. augusztus 6.
Előzőleg Constantin Tampiza, a Moldovai Köztársaság miniszterelnök-helyettese látogatott Bukarestbe, aug. 6-án pedig Petre Roman miniszterelnök egynapos látogatásra ment Moldovába, a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kormányegyezmény, valamint a kormányközi gazdasági együttműködési bizottságról szóló egyezmény aláírására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Petre Roman miniszterelnök Kisinyovban /Kisinau/ a jelzett egyezményeket aláírta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1991. augusztus 6.
Marosvásárhelyen aug. 6-án megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt megyei székházában a Keresztény Művelődési Kör. Célkitűzésük: a kisebbség anyanyelvének, kultúrájának ápolása. szépirodalmi, tudományos könyvek terjesztése előadások szervezése. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./
1991. augusztus 6.
A kolozsvári román sajtó júl. 30-31-én közzétette a pótfelvételre a betöltetlen helyeket és ebben a román osztályok között szerepeltették a két magyar líceumot, a Báthoryt és a Brassait. A két iskola igazgatója újabb tiltakozással fordult Victor Dragoi főtanfelügyelőhöz és az Oktatás- és Tudományügyi Minisztériumhoz. Levelükben kitértek arra is, hogy Kolozsváron hét magyar középiskola volt, amely az utóbbi évtizedek beolvasztó politikája nyomán háromra csökkent. /Folytatódik az iskolakonfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
1991. augusztus 6.
Két moldvai csángó falu. Luizikalagor és Lészped iskolásait Fazekas József tanítja otthonában magyarul írni, olvasni. Nyáron kis tanítványait, a csángó gyermekeket Erdőszentgyörgy magyar családjai látták nyárra vendégül. /Bölöni Domokos: Anyád nyelvén imádkozni. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
1991. augusztus 6.
Aug. 6-án a Legfelsőbb Bíróság kihallgatta tanúként Victor Atanasie Stanculescu tábornokot. Stanculescu 1989. decemberében a védelmi miniszter első helyetteseként több katonai és belügyi vezetővel együtt Temesvárra utazott. Stanculescu kijelentette, hogy Ceausescu adta ki a tűzparancsot. Szerinte a katonai, belügyi erők és a Securitate alakulatai a fegyvereket jogos önvédelemből használták. Elutasította azt az állítást, hogy ő adta volna ki a tűzparancsot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1991. augusztus 7.
A Nemzeti Megmentési Front aug. 7-én közzétett nyilatkozatában elutasította az RMDSZ javaslatát, hogy országos kerekasztal-értekezletet rendezzenek a kisebbségek ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), aug.9./
1991. augusztus 7.
A gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése alkalmából interjút készített Tibori Szabó Zoltán dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspökkel. "A romániai római katolikus egyház jogi helyzetét utoljára 1930-ban a konkordátum rendezte. Ami azt jelenti, hogy hat latin rítusú római katolikus püspökség volt Romániába és azok egyetlen érseki tartományt képeztek. Bukarest volt az érsekség és ennek voltak alárendelve a iasi-i, gyulafehérvári, temesvári, szatmári és nagyváradi római katolikus püspökségek. Mivel egymillió magyar van a négy magyar nyelvű egyházmegyében", ezért a négy püspökség azt óhajtotta, hogy a Szentszék a magyar katolikusok részére külön érseki tartományt adjon. Ezt a pápa részben teljesítette, mert a másik három püspökség továbbra is Bukaresthez tartozik. A kinevezett magyar püspökök 1990 januárjában beadták a kérvényt a Vatikánba az önálló érseki tartományra, a kérést májusban megismételték, tájékoztatott Jakubinyi György. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmár, Várad és Temesvár továbbra is a bukaresti érsekséghez tartozik. Érsekké nevezték ki Bálin Lajos gyulafehérvári katolikus püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1991. augusztus 7.
A hatnapos hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Nastase külügyminiszter megbeszélést folytatott japán kollégájával, üzletemberekkel. Japán 100 millió dolláros hitelt nyújt Romániának. Nastase cáfolta a kisebbséggel szembeni megkülönböztetést vádját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
1991. augusztus 7.
Borbély Levente, a Zengő Nyíl röplap szerzője nyilatkozott: elkeseredett pillanatában írta a röplapot a Székely Demokrata Párt /SZDP/ megalakulásáról. Elmondta, hogy a SZIF, a Székely Ifjak Fóruma 1990. febr. 8-án alakult meg. Nem akarunk egységbontók lenni, vallotta Borbély Levente. /Benkő Levente: Mit is akar a SZIF és az SZDP? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./ Előzmény: 734. sz. jegyzet. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./
1991. augusztus 7.
Az 1989-es fordulat után először Székelyudvarhelyen alakult cserkészcsapat, ezzel párhuzamosan Kolozsváron a Cimbora Szabadidő Egyesület, amely gyakorlatilag a tíz cserkésztörvény alapján szerveződött. Csíkszeredán pedig létrejött egy cserkészvezető és képviseleti szerv. A közös normák kidolgozását tűzte ki célul az 1990. máj. 5-én megtartott Szárhegyi Találkozó, ekkor hivatalosan is megalakult a Romániai Magyar Cserkészszövetség. Ezután megindult a támadássorozat a Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen. 1990 őszén a Gyulafehérváron tartott Nemzeti Megmentési Front-tanácskozáson egy képviselő vehemensen támadta a Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Egyesületét és a Romániai Magyar Cserkészszövetséget, ezzel párhuzamosan, mint egy jól szervezett akcióban, a szélsőséges lapok /Si Totusi Iubiera, Romania Mare/ intéztek kirohanást ellenük. Végül a Legfelsőbb Bíróság 1990 karácsonyán /!/ beidézte a cserkészszövetség vezetőit annak a vádnak a tisztázására, hogy nem politikai párt szerveződik-e újjá. Ezután a törvényességi óvás módosult: a vád nem politikai jellegű, hanem az, hogy a vezetőség a bejegyzéskor figyelmen kívül hagyta az engedélykérés részleteit /nem két szakminisztériumhoz fordult/. A Magyar Cserkészszövetség igyekezett kapcsolatba lépni a román cserkészek szervezetével, de azok teljesen elzárkóztak. A minisztériumok pedig hónapok óta nem válaszolnak a beadott kérvényekre. /Kisgyörgy Réka: Cserkészmúlt, cserkészjövő Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
1991. augusztus 7.
Erdélyben 1919-ben 195 olvasó és társaskör működött, közülük 75-nek kölcsönkönyvtára is volt. Ugyancsak 1919-ben összesen 365 magyar intézményi, egyesületi és állami könyvtár volt Erdélyben, összesen 1 246 ezer magyar és román nyelvű kötettel, ez az állomány tíz év alatt mindössze 9000 kötettel gyarapodott. 1929-ben 40 állami könyvtárban 245 ezer magyar kötet volt, tíz év múlva már 80 ezerrel kevesebb. A hiányzó mennyiség részben megsemmisült, részben eladták. /Mészáros József: Közkönyvtárak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./
1991. augusztus 7.
Az A.M. Press hírügynökség szerint a Szocialista Munkapártnak 42 tartalékos tábornok tagja van. Magas rangú katonatisztek a Nagy-Románia Pártban találhatók még nagyobb számban és a kulturálisnak mondott Vatra Romaneascában, az utóbbiban sok az aktív katonatiszt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1991. augusztus 8.
Traian Chebeleu válaszolt a Bihari Napló szerkesztőségének tiltakozó levelére. Chebeleu ugyanis Genfben, júl. 17-i beszédében elítélte a Romania Mare lapot, de ugyanúgy a Bihari Naplót és más magyar lapokat is, azzal, hogy útszéli, ellenséges hangon írnak. Bokor András, a Bihari Napló főszerkesztője visszautasította ezt a vádat. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 8./
1991. augusztus 8.
Gheorghe Stefan oktatási miniszter aug. 8-án fogadta a Bolyai Társaság háromtagú küldöttségét /Balázs Sándor elnököt, Bodor András és Jeney Dezső vezetőségi tagokat/. A romániai magyar oktatás kérdéseit vitatták meg. /A tanügyminiszter fogadta a Bolyai Társaság küldöttségét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1991. augusztus 9.
Marosvásárhely szaklíceumaiban és szakiskoláiban idén egyetlen magyar osztályt akarnak engedélyezni. Megdöbbentő hír, mert a diktatúra legsötétebb éveiben évente legkevesebb 18 osztály indult. Mindezt úgy érték el, hogy az összes helyekre a jelöltek anyanyelvi különbség nélkül felvételiznek román nyelv és irodalomból, valamint mennyiségtanból. A román dolgozat megírásakor a román tanuló anyanyelvén nyilván jobb jegyet ér el, ezzel sikerül elérni, hogy minél kevesebb magyar tanuló kerüljön szakiskolába. A cikkíró szerint vissza kell vonni ezt a rendelkezést és biztosítani kell az anyanyelven történő felvételit. /Szabó György Pál: Marosvásárhely szakiskoláiban idén egyetlen magyar osztályt akarnak indítani? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
