A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete aug. 30-án tanácskozásra ült össze Nagyváradon. Kegyelmi kérvényt intéztek Iliescu elnökhöz a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltek ügyében. Támogatják az RMDSZ javaslatát a román-magyar kerekasztal rendezésére. Elhatározták az egyházi népszámlálást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1991. augusztus 30.
Románia és Moldova Köztársaság aug. 27-től nagykövetségi szinten felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Az erre vonatkozó kormánymegállapodást Adrian Nastase román és Nicolae Titu moldovai külügyminiszter írta alá Bukarestben. Az eddigi korlátozásokat megszüntetik az utasforgalomban, a két ország állampolgárainak elég a személyazonossági igazolvány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31.- szept. 1./
1991. augusztus 30.
Száz moldvai csángó és román gyermeket hozott magyarországi üdülésre az árvízkárosultak részére történt segélyakcióból hazatérve a magyar jószolgálati küldöttség. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
1991. augusztus 31.
Anyanyelvünk a román címmel nagyszabású ünnepséget rendezek Kisinyovban, arra emlékezve, hogy a köztársaság parlamentje két évvel ezelőtt, 1989. aug. 31-én nyilvánította hivatalos nyelvnek a románt, és határozta el a visszatérést a latin írásmódra. Jelen volt Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke, aki szenátusi küldöttség élén érkezett a Moldáviai Köztársaságba. A Dnyeszteren túliak válaszként vezetőjük, Igor Szmirnov letartóztatására, gazdasági szankciókkal fenyegetőznek. Az ország villamosenergia és földgázellátása csaknem teljesen a dnyeszterentúliak kezében van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),szept. 3./
1991. augusztus 31.
Több mint kétezren jöttek össze aug. 31-én Magyarózdon, hogy emlékezzenek a falu szülöttére, Horváth István /1909-1977/ költőre. Tőkés László püspök mondott beszédet, majd Boér Ferenc színművész szavalta a költő verseit. A falu múltját búvárló, a Magyarózdi toronyalja megalkotójáról Pozsony Ferenc folklorista emlékezett, Czine Mihály (Budapest) Horváth István munkásságáról adott képet. Megalakult a Horváth István Művelődési Egyesület és alapítvány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./
1991. augusztus folyamán
Megjelent a Helyzet, az Interdialóg Társaság folyóirata, amely szabadelvű lapnak hirdette magát. /Helyzet (Csíkszereda), aug. - 1. sz./ A folyóiratnak ezenkívül csak a 2. száma látott napvilágot, szeptember-december jelzéssel.
1991. augusztus folyamán
Megjelent az Ikebana, a TITUSZ /Tízen Túliak Társasága/ időszaki kiadványa. /Ikebana (Nagyvárad), aug. - 1. sz./
1991. augusztus folyamán
Megjelent a Kelet-Nyugat Füzetek első száma. /Kelet-Nyugat Füzetek (Nagyvárad), aug./
1991. augusztus folyamán
Augusztusban újabb magyar szaklap látott napvilágot, a Kertbarárok Lapja (Kolozsvár).
1991. augusztus folyamán
A Művelődés folyóirat negyedéves mellékletet indított augusztusban Könyvesház (Kolozsvár) címmel, hogy számot adjon a megjelenő könyvekről.
1991. augusztus folyamán
A Corvin Magazin /Déva/ több szórakoztató melléklapot indított, ezek általában keresztrejtvényeket tartalmaztak, ilyen volt a Corvin Extra (Déva, aug.), továbbá a májusban kiadott Corvin Füzetek.
1991. szeptember 1.
A Moldovai Köztársaságban élő mintegy 100 ezer gagauz követelte, hogy biztosítsák számukra az önrendelkezési jogot. /Reuter, MTI/
1991. szeptember 1.
Az Ukrajnában élő román kisebbség szeretne érvényt szerezni nemzeti jogainak. A román közösség vezetői követeléseiket Csernovci hatóságaihoz intézték. Csernovci az egykori Észak-Bukovina központja. Nyilatkozatukat a bukaresti televízió ismertette. /MTI/
1991. szeptember 2.
Iliescu elnök Herzog izraeli államfő meghívására küldöttség élén szept. 2-án hivatalos látogatásra Izraelbe utazott. Útjára több miniszter elkísérte. Iliescu elutazása előtt a kétoldalú kapcsolatok kedvező összetevőjeként említette a romániai származású izraeli állampolgárok négyszázezres közösségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1991. szeptember 2.
A képviselőház szept. 2-i ülésén Dan Lazarescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője elmondta, hogy a szovjet államcsínykísérlet alatt kommunistabarát tüntetések voltak. Követelte a Román Kommunista Párt és utódszervezete, a Szocialista Munkapárt törvényen kívül helyezését, továbbá Románia vezetői valljanak színt a kommunista ideológiát illetően. Claudiu Iordache felszólította Dan Martian képviselőházi elnököt, hogy mondjon le. A szovjet államcsíny kísérletekor egyikük sem állt ki határozottan a puccsisták ellen, Iliescu elnök is csak szőrmentén nyilatkozott, várták a fejleményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1991. szeptember 3.
A parlament két ház szept. 3-án együttes ülést tartott Moldova Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából. A két ház együttes nyilatkozata szerint egy új román állam jelent meg a világtérképen. A besszarábiai, bukovinai és más tartományokban élő románokat megfosztották nyelvüktől, idegen írásképet kényszerítettek rájuk, mondta Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő. Öt órán át 32 képviselő és szenátor vallott hasonlóképpen. Dan Lazarescu liberális képviselő hősnek mondta Antonescu marsallt, aki a román katonák számára kiadta a parancsot: "Keljetek át a Pruton." Egyesek felvetették a Kígyók szigetének és a Moldova határain kívül élő románok problémáját. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke parlamenti beszédében arra emlékeztetett, hogy a Moldovai Köztársaságban garantálják az etnikai kisebbségek jogait. A törvény szerint moldovai és orosz nyelven működik az óvodaitól a felsőfokú oktatásig minden oktatási forma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
1991. szeptember 3.
Borszéken a rendőrség kétnyelvű névtáblájának eltávolítását azzal indokolták, hogy ezt a turisták kérték. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1991. szeptember 3.
Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./
1991. szeptember 3.
A sajtóban különféleképpen írják a moldvai csángó falvak nevét, Külsőrekecsint például Külsőrekecsinynek, Külsőrekecsénynek stb. Az Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi Intézetének munkaközössége Szabó T. Attila egyetemi tanár irányításával 1949 és 1951 között összegyűjtötte a moldvai csángók nyelvtérképének anyagát és rögzítették helységnevek magyar alakját. Bartha János javasolta, hogy ezt használják a megnevezésnél. /Bartha János: Szabófalvától Ploskucénig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
1991. szeptember 4.
Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának oktatási tagozata nyilatkozatban utasította el a kormány jogkorlátozó határozatát, hogy a történelmet és a földrajzot románul kell tanítani. Az RMDSZ azt javasolja a szülői bizottságoknak, hogy szükség esetén éljenek a polgári engedetlenség eszközeivel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1991. szeptember 4.
Az egyik jeruzsálemi napilap szept. 4-i száma beszámolt arról, hogy Aradon a román-izraeli labdarúgó mérkőzésen antiszemita megnyilvánulások történtek. Sértegették és megtámadták az izraeli küldöttséget és a játékosokat, 200 rendőrnek kellett közbelépni a rend helyreállítása érdekében. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozatban tiltakozott az aradi antiszemita megnyilvánulások ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6. /
1991. szeptember 4.
Az unitárius egyház megújulási lehetőségeiről tanácskozott Kolozsváron aug. 3-4-én az unitárius lelkészi konferencia. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1991. szeptember 4.
A külügyminisztériumi szóvivő újból visszautasította a jugoszláv lapok azon állításait, hogy Románia fegyvert szállít Jugoszláviába, valamint azt, hogy román zsoldoskatonák is harcolnak Jugoszláviában. /Román rádió, MTI/
1991. szeptember 5.
A Nemzeti Megmentési Front és három támogatója /Román Demokratikus Agrárpárt, Nemzeti Liberális Párt - Fiatal Szárny, Romániai Ökologista Mozgalom/ szept. 5-én a képviselőházban a szélsőbal-és jobboldali erők tevékenységének betiltását kérte. Közleményük a Román Kommunista Párt, a Szocialista Munkapárt és "minden más, ideológiájában vagy tevékenységében kommunista vagy fasiszta eredetű politikai szervezet törvényességének kivizsgálását" indítványozta. A front nem sorolta a szélsőséges erők közé a Vatra Romaneascát. Szabó Károly szenátor a parlamentben az RMDSZ nevében tiltakozott a Vatra Romaneasca által külföldön terjesztett, a magyar kisebbséget befeketítő pamfletje ellen, mert az fasiszta és rasszista jellegű. Radu Ceontea, a Vatra alapítója hamisítványnak nevezte a pamfletet, Vasile Vacaru, a front szenátusi bizottságának elnöke hevesen a Vatra védelmére kelt, a betiltásának a felvetését is elképesztőnek nevezve. /Szabadság (Kolozsvár), szept.6., MTI/
1991. szeptember 5.
A képviselőház szept. 5-i ülésén folytatták az államhatárra vonatkozó törvénytervezet vitáját. Vita után elfogadták, hogy a határőrséget belügyminisztériumi felügyelet alá helyezik /Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./, hiába érvelt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő arról, ez az alárendelés visszalépés a diktatúra rendeleteihez képest. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./
1991. szeptember 5.
Bruno Stegagnini, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egyik bizottságvezetője Bukaresten kifejtette, hogy nem tartja kielégítőnek a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását Romániában. /MTI/
1991. szeptember 5.
Mihnea Constantinescu kormányszóvivő szept. 5-i sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy Adrian Severin államminiszter a nemzi kisebbségek szövetségeivel tárgyalt a kisebbségek panaszairól. A kormány 237 köztisztviselőt váltott le, mert államigazgatási tevékenységük összeegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel, köztük egy prefektust /Pataki Imrét, Hargita megye/, 26 alprefektust, 62 polgármestert, 34 alpolgármestert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1991. szeptember 5.
Egy hónapi kényszerű szünetelés után újból megjelent az Erdélyi Napló, azonban mostantól nem napilap, hanem hetilap lesz, új számozást indítva. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./
Tófalvi Zoltán készített interjút Sütő Andrással, abból az alkalomból, hogy újabb támadás érte az írót, ezúttal nem román, hanem magyarországi oldalról. A Kossuth Rádióban Molnár János áttelepült lelkész támadta az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetőit", akik a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget próbálták megideologizálni. Ez sunyi oldaltámadás, jellemezte Sütő András. Tapasztalni lehet, hogy "mutatkoznak a magyarországi pártviszályok kisugárzásai. Azok a törekvések, amelyek idáig hatnak, amelyek az ottani népi-urbánus konfliktusok analógiájaként, itt is hasonló ellentéteket teremtenek." Mesterségesen szítanak Erdélyben is ellentéteket, a liberális és nemzeti eszme jegyében, holott ezek itt nincsenek meg olyan mértékben, mint Magyarországon. Vannak, akik annyira félnek az egység szótól, hogy le sem merik írni: romániai magyarság egysége, hanem a sokszínűségből, a pluralista törekvésekből adódó egységről beszélnek. Sütő András a személye elleni támadásról elmondta, hogy nem RMDSZ-vezető, nincs közügyi megbízatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./
