Okt. 28-án megjelent a háromnyelvű /magyar, román, német/ Magazin Argument /Nagyszeben/ első száma, amely közéleti, művelődési, politikai hetilapnak hirdette magát. A lap a következő év februárjáig látott napvilágot.
1991. október 29.
Adrian Nastase külügyminiszter befejezte háromnapos látogatását Dél-Koreában, ahol a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről tárgyalt, majd Indiába utazott, ahol Liviu Radu elrabolt ideiglenes román ügyvivő kiszabadítását szorgalmazza. A szikh harcosok rabolták el a diplomatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
1991. október 29.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, számolt be Barabás Zoltán, eljöttek a szélsőséges román sajtó tudósítói is. Szó esett a zilahi iskolaügyről: a főtanfelügyelő nem engedélyezte, hogy állami intézmény befogadja a Református Gimnázium diákjait, így azok még mindig a zilahi templomban tanulnak. Tőkés László két napra az Egyesült Államokba utazott, hogy átvegye a Regent University díszdoktori címét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
1991. október 29.
A román parlament román-magyar tagozatának küldöttsége okt. 28-án Budapestre érkezett, a delegációt okt. 29-én fogadta az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága. A magyar képviselők megemlítették a román parlamentből érkező aggasztó híreket a magyarellenes vádaskodásról. Örömmel vennék, jelentették ki, hogy ilyen esetekben a többség a kisebbség védelmére kelne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1991. október 30.
A német kormány egymillióra becsüli a Romániát elhagyni kívánó románok számát. Schauble belügyminiszter 37 millió márkát kért a költségvetéstől a Németországban tartózkodó románok hazairányítására, Romániában szakmai képzési központok finanszírozására, illetve a menekülthullám megakadályozására. /Hannoverische Allgemaine Zeitung, okt. 30., MTI/
1991. október 30.
Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia leállította hírszerző tevékenységét az Egyesült Államokban, viszont Románia és Bulgária kémei továbbra is működnek, jelentette ki Harry Brandon, az FBI vezetője. /The Washington Post, okt. 30., MTI/
1991. október 30.
A román parlament magyar-román baráti tagozatának küldöttségét fogadta Szabad György, az Országgyűlés alelnöke. /MTI/
1991. október 30.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front volt elnöke rövid látogatást tett Brüsszelben /okt. 28-29./, interjút adott egy brüsszeli lapnak. Kifejtette, hogy a visegrádi hármak /Magyarország, Lengyelország, Cseh és Szlovákia/ együttműködése azt a benyomást keltheti, hogy a cél az egykori Kelet-Európa megosztása. Nem fogadható el, hogy ilyen helyzet alakuljon ki Európában. /La Libre Belgique (Brüsszel), okt. 30., MTI/
1991. október 30.
Petre Roman okt. 29-én Brüsszelben felkereste Manfred Wörner NATO-főtitkárt. A kiadott NATO-közlemény szerint a főtitkár kifejezte reményét, hogy Románia tovább halad a reformok útján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1991. október 30.
Dáné Tibor reagált Kapcza Imre nyílt levélben bejelentett lemondására. Veszedelmes az ilyen kidobolt lemondás, mert az olvasó a sértődött fél szempontja szerint nyer értesülést. Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya szavazással elutasította Kapcza Imre beadványának tárgyalását, mert a felvetett kérdésekre már kitértek. Szőcs Géza tevékenységének tárgyalásával kapcsolatban: a parlamenti választásoknál Kapcza Imre Szőcs Géza után a második helyen szerepelt. Kapcza Imre mindenütt hangoztatta, hogy neki kellene ülnie Szőcs Géza szenátori székében. Amikor Szőcs Géza perbefogását javasolta a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front, akkor aki Szőcs Géza tevékenységének elemzését javasolja, az maga jelöli ki a helyét a politikai küzdőtéren. /Dáné Tibor: Lemondósdi, bomlasztósdi és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ Előzmény: 1072. sz. jegyzet.
1991. október 30.
Okt. 26-27-én tartották meg Zilahon a második Szilágysági Nemzetiségi Fesztivált, amelyen most külföldi együttesek is felléptek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1991. október 31.
A reformáció emlékünnepén, okt. 31-én, Széchenyi-emléktáblát helyeztek el Bánffyhunyadon, a református templom belső falára, Széchenyi István születésének 200. évfordulója emlékére. Magyarországról Katona Tamás jelent meg az ünnepségen, aki beszédet mondott. Az emléktáblát a református egyház és a budapesti Széchenyi Társaság készíttette, felirata: "Senki ember ne akarja megváltoztatni vagy éppen elpusztítani egy nemzet nyelvét. Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján, Bánffyhunyadon jártának emlékére. Református egyház, Széchenyi Társaság." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
1991. október 31.
Szakértői szintű tárgyalások után parafálták Washingtonban Románia és az Egyesült Államok új kereskedelmi egyezményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1991. október 31.
A magyar színjátszás idén 200 éves. Erdély intézményeitől megfosztott magyar népe az utóbbi időben már csak templomaiban és színházaiban hallhatott magyar szót. A színházak nehéz anyagi helyzetben vannak, a két nagyváradi püspök, Tőkés László és Tempfli József, továbbá Reizer József szatmári püspök közös levélben szólították fel híveiket adakozásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1991. október 31.
Három marosvásárhelyi vállalkozó /Kazatsay Ödön pénzügyi szakember, Szalkay József közgazdász, Móré András jogász/ elvállalták egy magyar bankintézmény megszervezését, nevet is javasoltak: Pater Erdélyi Hitelbank - Marosvásárhely. Szerintük betéti társaság a megfelelő forma. A tervezett bank célkitűzései: magán és jogi személyek megtakarításainak összevonása, jótékonysági adományok, segélyek, alapítványok pénzeszközeinek kezelése, kamattal hitelnyújtás, vagyoni követelések ügyintézése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1991. október 31.
A sepsiszentgyörgyi Ötödik Kerék karikaturistáját perbe fogták egy Iliescu-karikatúrája miatt. Az ügyészség előbb börtönbüntetést, később 10 000 lej pénzbírságot követelt, végül a helyi bíróság felmentette a vád alól. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1991. október folyamán
Ilie Neacsu saját lapjában /Europa/ figyelmeztette a magyarokat: vigyázzanak, mert ha háború lesz a két ország között, Magyarország megszűnik. Azt a sok ocsmányságot, amit eddig eltűrt részükről a románság, egyszer megbosszulják, az ezredvégre el kell, hogy foglalják Budapestet, mert a magyarság, Európa "legdestabilizálóbb etnikuma", eltűnhetne már. Az Europa és a Romania Mare fiókszerkesztőségeket nyithatna, az egyiket Pesten, a másikat Budán, hogy lehetőséget nyújtson az ázsiai hordáknak, hogy román légkörben rendezzék az ezredforduló megünneplését. /Europa (Bukarest), okt., 48. sz., MTI/ - Egy példa a magyarellenes, uszító cikkekből.
1991. október folyamán
Megjelent az Enyedi Sion, a nagyenyedi és felenyedi református gyülekezetek folyóirata. /Enyedi Sion (Nagyenyed), okt. - 1. sz./
1991. november 1.
A MISZSZ delegációja öt napot töltött Magyarországon, a Szabad Demokraták Szövetsége ifjúsági szervezete, az IDE hívta meg őket. /MTI/
1991. november 1.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Segélykiáltás címmel, Mementó Jugoszlávia alcímmel nyilatkozatot tett közzé a romániai magyarság helyzetéről, a magyarellenes uszításról, Tőkés László aláírásával. A magyarellenes kampányhoz csatlakozott a bukaresti érsek és a román hadsereg is. /MTI/
1991. november 1.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök személye és családja ellen felújult a névtelen levél- és telefonkampány. Halállal fenyegetik, gyermekei ellen merényletet jósolnak. Féktelen uszító-kampány folyik a magyarság és Tőkés László ellen a parlamentben. A temesvári Securitate volt főnökhelyettesének, a letartóztatásban levő Radu Tinunak a gyalázkodó, Tőkés Lászlót rágalmazó levele elhangozhatott a parlamentben okt. 24-én. A nagyváradi Phoenix lap "fasisztának" nevezte Tőkés Lászlót. A Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete bűnvádi eljárást kezdeményezett - többek között - Tőkés László ellen is. Tőkés László önvédelemből feljelentést tett a névtelen levelek tárgyában, az Azi és a Phoenix lapok ellen, kéri az RMDSZ-t, hogy interpelláljon tiszteletbeli elnöke védelmében a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
1991. november 1.
Besztercén leverték az RMDSZ-székház kétnyelvű táblájáról az üveget. /Az első kő Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1991. november 2.
Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtárban nov. 2-án ünnepélyesen átadták a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. A díjazottak közül erdélyiek: Dávid Gyula és Tempfli József. Dávid Gyula Márton Áron-díjat kapott, Tempfli József nagyváradi megyéspüspököt pedig a magyarság egyetemes ügyét szolgáló munkásságáért Márton Áron emlékéremmel tüntették ki. /Hitel (Budapest), 24. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
1991. november 2.
Romániában a jövő év elején tartják meg az első szabad helyhatósági választásokat - jelentette be Iliescu elnök. /MTI/
1991. november 2.
Valeriu Muravski moldovai kormányfő nov. 2-án Bukarestben tárgyalt a Romániával való gazdasági integráció meggyorsításáról. Szó volt a közös bank- és távközlési rendszer létrehozásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1991. november 2.
A román televízió betiltotta az RMDSZ által készített film sugárzását, írja a román ellenzéki lap. Ez a film a televízióban alkalmazott csúsztatásokat és a manipulációt leplezte volna le. A betiltás ellen tiltakozott a román írószövetség, a nemzetközi emberjogi szervezetekhez és az Európa Parlamenthez fordulva. /Romania Libera (Bukarest), nov. 2./
1991. november 3.
A MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ választmánya Temesváron /nov. 2-3./ ülésezett, hogy előkészítsék a harmadik kongresszusukat. Felvetődött a kérdés, hogy politikával vagy társadalomszervezéssel foglalkozzon-e a MISZSZ. Úgy döntöttek, hogy mindkét feladatkört vállalják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ A MISZSZ nyilatkozatot adott ki, amelyben rögzítették, hogy a MISZSZ jelenlegi struktúráját nem kell radikálisan megváltoztatni. A MISZSZ célja egy olyan RMDSZ kialakulásának elősegítése, amelyben a párhuzamos alternatívák esélyegyenlősége biztosított. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
1991. november 4.
A román parlament folytatta a Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románokról szóló jelentés megvitatását. A román képviselők, elsősorban a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai, szélsőséges hangnemben támadták az RMDSZ-t, a katolikus, református és evangélikus egyházakat. Petre Turlea az elsők között támadta az RMDSZ-t, Mihai Teodorescu szenátor kifogásolta, miért énekelték a templomban a magyar himnuszt. Bajcsi Ákos RMDSZ-képviselő névre szólóan cáfolta a Hargita-Kovászna jelentést /például: a jelentés szerint Tanasét elüldözték, valójában ma is Kézdivásárhelyen dolgozik/. Ion I. Bratianu durvaságban igyekezett túltenni a Román Nemzeti Egységpárt néhány szenátorán, ordítozott. Nagy Benedek képviselő a jelentésnek a magyarság kollektív bűnösségére vonatkozó részét utasította vissza. Többen követelték az RMDSZ betiltását, Szőcs Géza és Tőkés László elleni vizsgálat megindítását. /Béres Katalin: Tovább a Golgotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az általános vádözön után Bárányi Ferenc RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy sem a királyság, sem a vasgárdista, sem a kommunista rezsim alatt nem sértették meg és nem alázták meg ennyire a magyar kisebbséget. Romániában nem albérlők vagy bérlők vagyunk, hanem társtulajdonosok, mondta, hozzátéve, hogy e figyelemelterelő kampány mögött a lemondott miniszterelnök, Petre Roman áll. /MTI/ Kerekes Károly képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a romániai magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor csaknem teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész magyar nemzetet bűnösnek mondja. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ A parlamenti ülést közvetítette a televízió, a nézők végre hallhatták az RMDSZ-képviselőket is. /A székelylakta megyék "ügye". = Magyar Nemzet, nov. 6./
1991. november 4.
A szélsőbaloldali, volt kommunistákból álló öt párt létrehozta a Demokratikus Baloldal Szövetséget, egyik tagja a Szocialista Munkapárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1991. november 5.
Maros megyében Vasile Urdea prefektus kinevezése óta nem folytatott semmiféle párbeszédet a helybeli politikai alakulatok képviselőivel, így az RMDSZ-szel sem, amelyik a választáson elnyerte a szavazatok felét. Bármit kértek az RMDSZ-képviselők, annak ellenkezőjét cselekedte a prefektus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
