Temesváron a Bartók Béla Líceum húszéves fennállását ünnepelte, Halász Ferenc igazgató mondott beszédet. Az iskola elődje az iskolák államosításáig, 1948-ig működött Piarista Gimnázium, majd állami magyar középiskola volt, 1960-ban a román iskola tagozata lett, ezzel megszűnt az önálló magyar középiskola a városban. 1971/72-től újra megalakulhatott a magyar líceum, de 1985-ben ismét összevonták a románnal. /Pataki Zoltán: A temesvári magyar gimnáziumi oktatás története. = Temesvári Új Szó, márc. 6.; Igazi ünnep volt. = Temesvári Új Szó, márc. 10./
1992. március 7.
Az ismert emberjogi szervezet, a Helsinki Watch febr. 5én intézett levelet Ion Iliescu elnökhöz, tiltakozva a marosvásárhelyi bíróság döntése ellen, amellyel Király Istvánt megakadályozták abban, hogy az RMDSZ polgármester-jelöltjeként induljon a helyhatósági választáson. A levél utalt a választási törvény hiányosságaira is, mert abban olyan kifejezések vannak, amelyek nincsenek kellőképpen körülhatárolva, emiatt önkényes értelmezésre adhatnak alkalmat. A levél emlékeztetett arra, hogy Marosvásárhelyen nem ez az első alkalom, amikor megtiltják egyes jelölteknek a választáson való részvételtől. 1990-ben Smaranda Enachet és Kincses Elődöt akadályozták meg abban, hogy induljanak a parlamenti választáson. A fejlemények ismeretében megállapítható, hogy pusztába kiáltó szó maradt a Helsinki Watch tiltakozása. /T. T.: A Helsinki Watch levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
1992. március 7.
Almási István népzenekutató emlékezett Domokos Pál Péterre, felvázolta hatalmas életművét, a moldvai csángók sorskérdéseivel való foglalkozását. "Tevékenységét évtizedeken át két ország titkosrendőrei figyelték árgus szemekkel. Őt azonban nem lehetett sem megfélemlíteni, sem eltántorítani kitűzött feladataitól. Állhatatos hűséggel ragaszkodott szülőföldjéhez, népéhez és a római katolikus egyházához." /Almási István: Domokos Pál Péter halálára. Mikor Csíkból elindultam? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
1992. március 8.
A román Külügyminisztérium nyilatkozata cáfolta a moszkvai televízióban elhangzott információt, amely szerint Romániából érkeztek önkéntesek a Moldovai Köztársaságba, akik beavatkoztak a fegyveres incidensekbe és már 28 koporsót szállítottak vissza Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
1992. március 8.
A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció közzétett nyilatkozata szorgalmazta, hogy a kormány biztosítson román állampolgárságot Moldova lakóinak. A nyilatkozat szerint Moldova vagy a moldovánok elleni támadást automatikusan román terület, illetve román állampolgárok elleni támadásnak kell tekinteni. /Új Magyarország, márc. 9./
1992. március 8.
A Besszarábiáért és Bukovináért Román Nemzeti Társaság kéri, hogy a Prúton túli lakosok is kapjanak román állampolgárságot, azért, hogy részt vehessenek a közelgő választásokon. /Romania Libera (Bukarest), márc. 11./
1992. március 9.
Márc. 9-én Csíkszeredán tömegtüntetést szervezett az RMDSZ, közel 20 ezer ember részvételével. "Anyanyelvi oktatást akarunk minden szinten" feliratú táblák emelkedtek a magasba. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Nagy Benedek képviselő is felszólalt. Lászlóffy Pál ismertette a tanügyi törvény tervezetét, és hiányolta, hogy a törvény előterjesztését nem előzte meg társadalmi vita. A tervezet jelen formájában számunkra elfogadhatatlan, mondta. Lászlóffy emlékezetett arra, hogy az anyanyelvű oktatással kapcsolatos, több mint 35 ezer aláírással ellátott, a miniszternek címzett, 1991. dec. 10-én a 10365-ös számon iktatott beadványukra a mai napig nem kaptak választ. A tüntetők nyilvánosan ismertették követetéseiket, amelyeket eljuttatnak a román parlamenthez és a nemzetközi szervezetekhez: demokratikus oktatási rendszer létrehozása, minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhassanak, a nemzeti történelem önálló tantárgy legyen a kisebbségek számára, egyházi iskolákat állítsák vissza. /Az anyanyelvi oktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11., Új Magyarország, márc. 10./
1992. március 9.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke kijelentette, hogy a nyári választások után sem a parlamentben, sem az RMDSZ felső vezetésében nem kíván részt venni. Úgy érzi, hasznosabb lehet Kolozsváron, mint Bukarestben. /Szőcs: eredmények csak később. = Népszabadság, márc. 9./
1992. március 9.
Ceausescu szelleme tovább él a rendszer kiváltságosaiban, szerkezetében, írta Tőkés László püspök. Dr. Ion M. Anghel hágai román nagykövet ugyanazt állítja a püspökről, mint amit Ceausescu titkosrendőrsége. Vulpescu szenátor a parlamentben sürgős intézkedéseket követelt a "neo-horthysta" magyarok ellen, továbbá hadiállapot esetére internáló táborok szervezését követelte a "renitens romániai magyarok számára". /Új Magyarország, márc. 9./
1992. március 10.
Az előző napi tüntetés után tanügyminisztériumi küldöttség érkezett Csíkszeredába, akiknek átnyújtották a tüntetők négypontos beadványát. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
1992. március 10.
Az RMDSZ egységének megőrzésére szólított fel, a felülről elindított platformosodási folyamatot kétségesnek nevezte az RMDSZ 40 fős parlamenti csoportja 25 tagjának felhívása - az RMDSZ 10 szenátora és 15 képviselője. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./ Megjegyzés: nem írta alá az RMDSZ egy szenátora /Szőcs Géza/ és 14 képviselője. Más lapokban kevesebb aláíró szerepelt, például a Szabadságban (Kolozsvár, márc. 11.) 24 fő. Az aláírók között van Tokay György, Markó Béla, Borbély László, Verestóy Attila, Frunda György, Bárányi Ferenc és Szabó Károly.
1992. március 10.
A pártok vezetői találkoztak Iliescu elnökkel. Az RMDSZ egyik küldötte Tokay György képviselő volt, aki nyilatkozott a megbeszélésekről. A választások időpontjáról /az ellenzéki pártok júniust javasolták/, az ország gazdasági helyzetéről és Moldova Köztársaságról volt szó. Iliescu kifejtette, hogy Moldova és Románia egyesítése nemzeti célkitűzés, de ezt a kérdést kellő óvatossággal kell kezelni. Tokay György beszélt az egységre szóló felhívásról is, melyet 25-en írtak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
1992. március 10.
A Dnyeszter mentén kialakult háborús helyzettel egyidőben a román Védelmi Minisztérium elrendelte tartalékosok 5-12 napos kiképzését a katonai egységekben. Mire készülnek? /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
1992. március 10.
Mircea Snegur moldovai elnök kijelentette, hogy Moldova mint független állam, mely az ENSZ-nek is tagja, fenntartja magának a jogát, hogy szüksége esetén külső segítséget is kérjen. /Azi (Bukarest), márc. 10./
1992. március 10.
Richard von Weizsäcker német elnök Bonnban fogadta Tőkés László püspököt, akivel egyórás megbeszélést folytatott. Tőkés László az MTI tudósítójának elmondta, hogy hivatalos személyként jószolgálati küldetés keretében járt e német államelnöknél, akit tájékoztatott az ország, valamint a kisebbségek helyzetéről. A nemzetiségi kérdés megoldatlansága a régió demokratizálásának legnagyobb akadálya, mutatott rá a püspök. /Tőkés László Németországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1992. március 10.
Két évvel a rendszerváltozás után a romániai magyar oktatás helyzete egyre nyomasztóbb. Az ultranacioanlista asszimilációs iskolapolitika folytatódik. Az 1991/92-es tanévben például Maros megye szaklíceumaiban feleannyi magyar nyelvű osztály van, mint volt a Ceusescu-diktatúra idején. Nem sikerült a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot sem visszaszerezni, sőt több román osztályt helyzetek ide, mint korábban bármikor. Jellemző, hogy a nemrég függetlenné vált Moldovai Köztársaságban az ottani kormány első rendelkezéseivel szétválasztotta az erőszakosan egyesített iskolákat, mert azok voltak az oroszosítás leghatékonyabb eszközei, miközben Erdélyben szeparatizmusnak nevezik a hasonló magyar követelést. Maros megyében továbbra sincs nemhogy magyar tagozat, de még magyar osztály sem az egészségügyi, kereskedelmi, gazdasági, erdészeti és más keresett szaklíceumokban. Nincs magyar műegyetem, nem engedik visszaállítani a világhírű magyar nyelvű Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet, ellenkezőleg, minden utánpótlás nélkül kényszernyugdíjba küldték az utolsó magyar egyetemi orvosprofesszorokat. Nem adják vissza a Bolyai Tudományegyetemet. Beszivárognak a magyar tagozatokra is a román tanárok, akik csak román nyelven oktatnak. /Szabó György Pál (Marosvásárhely): Kulturális népirtás. = Ring (Budapest), márc. 10./
1992. március 11.
Az RMDSZ felhívására Székelyudvarhelyen többezer magyar tüntetett az anyanyelvi oktatáshoz való jog védelméért. A tüntetésen felszólaltak a városi RMDSZ, a vallásfelekezetek és az iskolák képviselői. A tüntetők követeléseiket tartalmazó nyilatkozatot és felhívást fogadtak el. A nyilatkozatban kifejezték aggodalmukat és tiltakozásukat a készülő tanügyi törvény ellen, amely korlátozni akarja az anyanyelven való tanulás jogát. Ez folytatása a nemzeti kisebbségek erőszakos beolvasztására irányuló politikának. A nemzetközi egyezmények, konvenciók minimális alapként leszögezik az anyanyelvi oktatáshoz való jogot minden szinten. A tüntetők felhívást intéztek az ország parlamentjéhez és a kormányhoz, hogy határolják el magukat a diktatorikus rendszer kisebbségi politikájától. A tanügyi törvény biztosítsa a decentralizált, demokratikus oktatási rendszert, az anyanyelvi oktatáshoz való jogot minden szinten, továbbá önálló tantárgyként "saját történelmünk és hagyományaink ismeretét". A törvény rendelkezzen a felekezeti oktatáshoz való jogról, az egyházi birtokok visszajuttatásáról, alapot teremtve ezáltal a kisebbségi iskoláknak. /Tiltakozás a nemzetiségi jogokat csorbító tanügyi törvény tervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1992. március 11.
Románia stabilitása érdekében csak a reformok óvatos ütemét engedheti meg magának címmel ismertette a Frankfurter Allgemeine Zeitung febr. 20-i száma Adrian Nastase külügyminiszter nyilatkozatát a lap munkatársa, Viktor Meier összefoglalásában. A Szovjetunió és Jugoszlávia széthullása nyomán Románia határozottan előrehaladt Európa felé, állította Nastase. Bukarestnek harcolnia kell a nagyvilág irracionális megfontolásából fakadó fenntartásaival. Hallani olyan véleményt, hogy az ország több segélyt várhatna, ha a júniusi elnökválasztáson Iliescu nem indulna. Nastase nem hiszi ezt. Törökország kihasználta a helyzetet, hogy zárt ajtókra talált Európa felé és felvette a kapcsolatot a hasonló gondokkal küzdő országokkal. Arról a Fekete-tenger térségi kezdeményezésről van szó, melyen idén februárba Isztambulban a külügyminiszteri értekezleten elfogadták a Fekete-tenger térségi gazdasági együttműködésről szóló nyilatkozatot. Ezen Törökország mellett képviseltette magát Románia, Bulgária, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán, megfigyelővel képviseltette magát Görögország és Jugoszlávia. /Mit nem engedhet meg magának Románia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
1992. március 12.
Az elmúlt napokban a koltói Petőfi Múzeumban négy, magukat a Megyei Múzeum munkatársainak kiadó, az SRI-hez, a Román Hírszerző Szolgálathoz tartozó férfi külföldről behozott fegyvereket keresett. Valójában egy távcsőről volt szó, melyet a magyar Hadtörténeti Múzeum adományozott. - Közben Koltón a választási kampány idején megkezdett hadgyakorlatot folytatják. Most már nemcsak a falu utcáit, művelődési otthonát népesítik be a nehéz hadifelszereléssel ellátott katonák, de a határ is gyakorlótér lett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./
1992. március 12.
A nyugati világ nyit Romániára, nyilatkozta az Észak-atlanti Együttműködési Tanács brüsszeli üléséről hazatérve Adrian Nastase. - Bonnban Ion V. Sandulescu román külügyi államtitkát és német kollégája parafálta a román-német alapszerződést. /Parafálták a román-német alapszerződést. = Magyar Hírlap, márc. 13./
1992. március 12.
Újabb hat hónapra meghosszabbították az állami levéltárak katonai felügyeletét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
1992. március 12.
A kisinyovi parlament kizárta tagjai sorából I. Szmirnovot, a Dnyeszteri Köztársaság elnökét és néhány képviselőtársát. Kilátásba helyezték, hogy közülük egyesek ellen bírósági eljárást indítanak. /Román rádió, MTI/
1992. március 12.
Megjelent a Miénk Itt a Tér - Diákvédelmi, politikai és irodalmi lap első száma, kiadja a Marosvásárhelyi Magyar Diákok Szövetsége. /Miénk Itt a Tér (Marosvásárhely), márc. 12./
1992. március 13.
Adrian Nastase külügyminiszter villámlátogatása keretében Moszkvában tárgyalt A. Kozirev orosz külügyminiszterrel, többek között a Moldovában kialakult feszült helyzetről. /Román rádió, MTI/
1992. március 13.
Entz Géza államtitkár nyilatkozott a román-magyar szerződésről. A szerződésnek a kisebbség szempontjából előremutatónak kell lennie. Enélkül Magyarország alapszerződést nem írhat alá. A nemzetközi dokumentumok követelményrendszere csak minimumnak tekinthető. A kisebbségeknek az államrendszerbe illeszkedő autonómiákat szükséges kapniuk. Kiindulópont a személyi jellegű autonómia, a másik fontos tényező a helyi autonómiák rendszere. A román fél a kisebbségi kérdést az alapszerződés tekintetében szeretné megkerülni, vagy legalábbis bagatellizáni. /Meszleny Zoltán: Entz Géza államtitkár a magyar-román kapcsolatokról. = Új Magyarország, márc. 13./
1992. március 13.
Márc. 7-én ült össze Kolozsváron a Bolyai Társaság, az előző napon, 6-án ülésezett az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, melyen az oktatási kérdésekkel foglalkoztak. Tudvalevő ugyanis, hogy a Bolyai Társaság választmányának 30 százalékát OMDSZ-tagok teszik ki. Az OMDSZ ülésén eldőlt, hogy a Bolyai Társaság új diák alelnöke a Bolyai Szabadegyetemet is létrehozó Kis Szétsi Sándor lett. A Bolyai Társaság az RMDSZ-szel közösen utoljára januárban állított össze kimerítő dokumentációt a kormány részére, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása mellett érvelve. Választ azóta sem kaptak. A Bolyai Társaság a Magyarországon való tanulás kérdésében megerősítette azt az álláspontot, hogy az erdélyiek ottani teljes képzését a minimálisra csökkentik, csupán 20 helyet igényelnek és csak hiányszakmákból, inkább a részképzésre van szükség. Az OMDSZ ülésén megjelentek a tagszervezetek küldöttei, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a KMDSZ, a Temesvári Magyar Diákszervezet /mintegy 900 tag/, a Brassói Magyar Diákszövetség /közel 500 tag/, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség /3-400 tag/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /2-300 tag/, Bukaresti Magyar Diákszövetség /több mint 150 tag/, Petrozsényi Magyar Diákszövetség /54 tag a város 250 diákjából/, nem jött el a Iasi-i Magyar Diákliga képviselője. A MAKOSZ /Magyar Középiskolások Országos Szövetsége/ képviselője, Hantz Péter azt kérte, hogy állítanak össze tájékoztató füzetet az egyetemi felvételiről. /Balló Áron: Két országos gyűjtés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1992. március 13.
Az irodalmi hetilapban Fodor Sándor búcsúzott Domokos Pál Pétertől, akit utoljára a múlt évben, a gyulafehérvári érseki beiktatási ünnepségen látott. Domokos Pál Péter elindult, hogy a süllyedő Atlantisz kincseiből, a moldvai magyarok folklórjából mentse, ami menthető. Ő hívta fel a magyar értelmiség figyelmét a moldvai csángókra. Kiadta Petrás Incze János ferences pap tudósításait a csángókról és Kájoni János Cantionale Catholicum című énekeskönyvét, egy kötetben "...édes hazámnak akartam szolgálni..." /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ címmel. Azt tette Péter bácsi is, ami könyve címében szerepelt. /Fodor Sándor: Búcsú Domokos Pál Pétertől. = Helikon (Kolozsvár), márc. 13./ Ugyanebben a számban Lászlóffy Aladár A tudós halála című versével emlékezett Domokos Pál Péterre. /Helikon (Kolozsvár), márc. 13./
1992. március 14.
Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ kereszténydemokrata platformja. Az Országos Szervező Bizottság székhelye Székelyudvarhelyen van. A nemzeti és keresztény, az egyházakkal szoros kapcsolatot tartó szerveződés létrehozásának kezdeményezői a székelyföldi RMDSZ-tisztségviselők, a Székelyföldi Politikai Csoport tagjai, akik a területi autonómia megvalósítását szorgalmazták. A kezdeményező csoport tagjai között van többek között Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos, Hegyi Sándor és Incze Béla. Az EMK Zászlóbontás című, márc. 15-én kelt röplapjával lépett a nyilvánosság elé és megkezdte a tagtoborzást. /Útjára indult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1992. március 14.
Gheorghe Funar, Kolozsvár új polgármestere kijelentette, hogy a románoknak nincsenek iskoláik Kolozsváron. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5/ A Romania Liberában ezzel szemben Virgil Lazar megírta, hogy Kolozsváron az elemi iskolákban 2621-en tanulnak magyar nyelven, 14654-en románul, a gimnáziumokban 3194-en magyarul és 16187-en románul, a líceumokban pedig 1995 magyar diák tanul anyanyelvén és 13493-at oktatnak románul. Egyetlen tiszta magyar nyelvű középiskola sincs Kolozsváron. /Romania Libera /Bukarest), márc. 14-15./
1992. március 14.
Moldovában fegyveres összetűzés volt az orosz gárdisták és a moldovai milicisták között. /Román rádió, MTI/
