Vasile Ghetau, az Országos Statisztikai Bizottság népszámlálási osztályának vezérigazgatója sajtóértekezleten ismertette az idei népszámlálás előzetes adatait: Románia 22 760 449 fős összlakosságából 1 620 199 magyar nemzetiségű /7,1 %/, tehát az előző, 1977-es népszámlálás óta 94 ezerrel, 5,5 %-kal csökkent a magyarság lélekszáma. Ghetau még az 1977-es népszámlást is hitelesnek mondta. A nemzetiségek közül csökkent a németek /359 ezerről 119 ezerre/, a szerbek lélekszáma, nőtt az ukránoké, oroszoké, törököké és tatároké, legnagyobb mértékben a cigányoké /227 ezerről 410 ezerre/. A magyar kisebbség Hargita /84,6 %/ és Kovászna /75,2 %/ megyében van többségben, jelentős arányban élnek még Maros /41,3 %/, Szatmár /35,0 %/, Bihar /28,5 %/ és Szilágy /23,7 %/ megyében. Az országban a római katolikusok száma 1 114 000, a reformátusoké 801 557, az unitáriusoké 76 333, a lutheránusoké és evangélikusoké 39 ezer, illetve 21 ezer. Románia lakosságának 86,8 %-a ortodox, a románság aránya 89,4 %. /Csökkent a romániai magyarság száma. = Magyar Hírlap, máj. 30./ Nádudvary György, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, hogy az RMDSZ helyi, területi szervei felülvizsgálhatják a népszámlálási adatokat. Az adatok feldolgozása még tart. A magyarság kimutatott 1,6 milliós lélekszámát ő is kevésnek tartja. /Botos László: Román népszámlálás. = Új Magyarország, jún. 1./
1992. május 30.
Románia elismerte Bosznia-Hercegovinát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
1992. május 30.
A romániai római katolikus püspökök /a magyar és román püspökök/ Alexandru Barladeanunak, a szenátus elnökének és Dan Martian képviselőházi elnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak az abortusz ellen, a kereszténytelen rendelet és annak szellemében fogant önkényeskedések ellen. /Levél abortusz-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./
1992. május 30.
Tőkés László püspök egy hétre /máj. 19-25/ Norvégiába és Svédországba utazott, a két ország lutheránus egyházainak meghívására. Ez ökumenikus kapcsolatfelvételt is jelentett. A püspököt elkísérte útjára Patrubány Miklós RMDSZ elnökségi tag. Az egyházi vezetőkön kívül fogadta őket a norvég, illetve a svéd külügyi államtitkár, a norvég külügyminiszter és más politikusok is. Találkoztak a két országban élő magyarság gyülekezeteivel és szervezeteivel. Oslóban bemutatták Tőkés Lászlónak David Porterrel együtt írt angol nyelvű könyvének norvég nyelvű fordítását. Tőkés László több sajtótájékoztatót tartott. Tőkés László külföldi útjait erkölcsi-politikai missziónak tekinti a romániai demokrácia, a kollektív kisebbségi jogok és a nemzeti megbékélés érdekében. Románia posztkommunista kormánya sok tekintetben folytatja elődje félrevezető politikáját, mely továbbra is megtéveszti a demokratikus Európát. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./
1992. május 30.
Dáné Tibor Borbély Ernő képviselőhöz írt nyílt levelében vitatta Borbély Ernő ápr. 16-i televíziós ismertetését, amelyben a romániai magyarság liberális tájékozódása mellett állt ki. Dáné Tibor megkérte a képviselőt, mondja meg, melyik liberális politikai munka ismeri el a kollektív jogokat, a magyar kisebbség követelését. A liberálisok nem ismerik el a kollektív jogokat. További kérdése: milyen esélye lenne egy liberális tájékozódású RMDSZ-nek arra, hogy valamelyik liberális pártra támaszkodhassék? Egy "liberális elit vezette RMDSZ lehet hogy jól forgolódó belpolitikai szélkakassá válna", ebből átmeneti hasznot is lehetne húzni. Azonban hosszú távú politikát folytatni csak román szövetségesekkel lehet. "A tipikusan választási párt jellegű liberális pártok csak esetenként odacsapódó átmeneti szövetségesek szoktak lenni." Két választás között leginkább csak sajtótevékenységet folytatnak. Dáné Tibor megkérdezte: melyik liberális pártnak van kisebbségi programja? A "baszk és katalán autonómia mindenütt kemény liberális ellenállásba ütközött, most éppen a francia liberálisok harcolnak keményen a korzikai autonómia ellen..." /Dáné Tibor: Nyílt levél Borbély Ernő képviselőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./
1992. május 30.
Nagylakon, a Romániában élő szlovákok kulturális központjában írták alá a román-szlovák együttműködést szabályozó protokollt. Román részről Horváth Andor művelődési államtitkár, szlovák részről Michal Kovác, a kulturális miniszter első helyettese látta el kézjegyével a dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./
1992. május 31.
A román külügyminisztérium máj. 31-én cáfolta az orosz védelmi miniszter közleményét, hogy Románia harckocsikat szállított a Moldovai Köztársaságnak és hogy katonai tanácsadói részt vesznek a konfliktusban. /Bukarest nem szállít harckocsikat. = Magyar Hírlap, jún. 1./
1992. május 31.
Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes Bukarestben folytatott tárgyalása során kifejtette, hogy a legnagyobb kedvezmény ratifikálását az amerikai kongresszus a szabad választások megrendezéséhez köti. Eagleburger kitért a kisebbségek helyzetére, külön a magyar kisebbségre is. Eagleburger hangsúlyozta, hogy szavatolni kell a kisebbségek jogait. Kallós Péter megjegyezte, mostohán bántak a sajtóval, csak a repülőtéri sajtóértekezleten találkozhattak az amerikai vendéggel. Valami feszültség lehetett, mert a Román Televízió nem vett tudomást a sajtóértekezletről. /Kallós Péter: Legnagyobb kedvezmény csak választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./
1992. május 31.
Máj. 30-31-én immár másodízben rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Ez a zenei anyanyelv ünnepét jelentette. A zsűri - Budai Ilona budapesti népdalénekes, Birinyi József, a népi hangszerek mestere Budapestről, Dudás Anikó /Újvidék/ népdalénekes, Bázsa Levente, a Szatmárnémeti Filharmónia tagja, Jagamas János /Kolozsvár/ népzenekutató, Boér Károly, a marosvásárhelyi rádió zenei szakértője - elégedett volt, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1992. május 31.
Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1992. május 31.
Keresztények és szabadság címmel rendezték meg a Pax Romana idei kongresszusát Lillafüreden. A kongresszuson Erőss Péter tanár megrázó szavakkal fordult a résztvevőkhöz: segítsemek, hogy a csángók nyelve, kultúrája, magyarsága ne vesszen el az értelmiség hiánya miatt. /Elmer István: Magyar katolikus értelmiségiek ? Münchentől Csángóföldig. = Új Ember (Budapest), máj. 31./
1992. május folyamán
Az Egyesült Államok képviselőházának több dokumentumát közölte a Közlöny. Az elsőt képviselőház emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter írták alá. Ebben felkérték a képviselőket, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a mellékelt levélhez, melyet Ion Iliescunak, Románia elnökének küldenek Tőkés László püspök ügyével kapcsolatban. 1990. márciusa óta a püspököt halálos fenyegetések érték, emellett a nacionalista támadja őt. 1991. októberében a román parlamentben az RNEP /a Vatra Roamneasca szélsőjobboldali csoportosulás politikai szárnya/ árulással vádolta Tőkés László püspököt, mert az erősödő nacionalizmust és a nemzetiségekkel kapcsolatos feszültséget bírálta. A következő dokumentum az Iliescunak elküldött levél, melyet a képviselőház 103 tagja írt alá. Ebben kérték az elnököt, ítélje el a Tőkés püspök elleni támadásokat, valamint garantálja biztonságát. A képviselők levelükben emlékeztettek arra, hogy Tőkés László püspök nagy népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban. George Bush elnök és James Baker külügyminiszter 1990-ben találkozott Tőkés püspökkel és mindketten elismerésüket fejezték ki bátorságáért és vezető szerepéért. A harmadik dokumentum a képviselőház 415. számú határozata az erdélyi magyarság jogainak Románia kormánya általi tiszteletbentartással kapcsolatban. A nemzeti feszültségeket meg kell szüntetni, még mielőtt az 1990. márciusában Marosvásárhelyen kirobbant összetűzésekhez hasonló vérontáshoz vezetnének. A képviselőház sürgeti Románia kormányát, hogy tartson be minden, az emberi jogokra vonatkozó egyezményt és határozatot, és biztosítsa a Romániában élő kisebbségek biztonságát, továbbá a képviselőház kérje fel Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Románia kormányával, valamint az EBEÉ-vel. /Dokumentum. = Közlöny (Nagyvárad), május ? 6. sz./
1992. május folyamán
Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztusban megrendezendő Magyarok III. Világtalálkozójának jelentőségéről írt. Feltette a kérdést: "vajon belenyugodhat-e a zöm, hogy lélekben, gondolkodásában hozzá tartozó részek továbbra is testvértelenül kallódjanak? Belenyugodhat-e abba, hogy a szétszóródás, mint a sors gonosz tékozlása, szó nélkül maradjon?" - "Attól, hogy testvérteket országhatárok választanak el egymástól - összetartozásuk még nyilvánvaló." /Csoóri Sándor: Történelmi főpróba. = Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz., átvéve a Magyar Fórumból (Budapest).
1992. május folyamán
A Besztercei Híradó eddig az RMDSZ kiadványaként jelent meg, ezután az RMDSZ keretében megalakult Beszterce Művelődési Alapítvány lesz a kiadója, de továbbra is a megye szórványmagyarságának kisebbségvédelmi, időszakos kiadványa lesz, mint eddig. Az alapítvány nevében id. Sárkány Ferenc felkérte Beszterce-Naszód megye lelkészeit, tanárait, mérnökeit, munkásait, hogy vegyenek részt a lap tartalmasabbá tételében. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz./
1992. május folyamán
Szőcs János arról írt, hogy mikor kezdték csángóknak hívni a moldvai magyarokat. Zöld Péter, aki a madéfalvi vérengzést követően menekült Moldvába, egy 1781-ben keltezett írásában mondta róluk, hogy csángó-magyaroknak hívják őket. Szőcs János idézett egy 1838-ban Bákóban íródott magyar nyelvű folyamodványt, segítségkérést, melyet a moldvai "Bákó Vármegyebeli Magyarok" írtak, Vándodfalva bírájának. /Szőcs János: A moldvai csángó magyarokról. "Mi, Bákó vármegyebeli magyarok". = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 1-2-3. sz.
1992. május folyamán
nagyobb városok után kisebb települések is jelentkeznek önálló lappal, ilyen a Pécskai Újság, kiadja a római katolikus plébánia, Heinrich József esperes plébános. /Pécskai Újság (Pécska), máj. - 1. sz./
1992. május folyamán
Infopages címen májusban kiadták az 1. sz. füzetet: UDVARHELYI SZAKNÉVSOR (Székelyudvarhely), a szaknévsor háromnyelvű /magyar, román, angol/.
1992. június 1.
Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter azzal vádolta Romániát, hogy páncélozott csapatszállító járműveket és fegyvereket szállít a Moldovai Köztársaságnak, valamint román katonai szakértők tartózkodnak Moldovában, továbbá Romániában katonai kiképzésben részesítenek moldáviaiakat. Mircea Snegur moldovai elnök a józan ész győzelmének értékelte azt, hogy Moszkva kivonja a Moldovában állomásozó 14. hadsereget. /MTI/ /Nem tilos, de nem is tisztességes. = Népszava, jún. 1./
1992. június 1.
Göncz Árpád köztársasági elnök - Antall József miniszterelnök javaslatára - jún. 1-jei hatállyal felmentette dr. Entz Gézát politikai államtitkári tisztségéből, egyúttal kinevezte a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága helyett megalakult Határon Túli Magyarok Hivatala elnökévé. /Entz Géza lett az elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1992. június 1.
Az Országos Szakszervezeti Tömb jún. 1-jén több tízezer fős tüntetése a választások mielőbbi megtartásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
1992. június 1.
A román képviselőház úgy döntött, hogy júl. 26-án lesznek a választások. /Magyar Hírlap, jún. 2./
1992. június 1.
Elkezdték a privatizációs kuponok kiosztását: minden felnőtt állampolgár 5 kupont - ingyen vagyonjegyet - kap. Az Országos Privatizációs Ügynökség /ANP/ programja alapján az állami vállalatok 30 százalékát adják a kupontulajdonosok kezébe, a fennmaradó 70 százalékot magánberuházóknak adják el. /MTI/
1992. június 2.
A román külügyminisztérium közleményében kifejtette, hogy Moldova Köztársaságnak joga van attól vásárolni fegyvert, akitől akar. /MTI, Romania Libera (Bukarest), jún. 2./
1992. június 2.
Jún. 2-án megalakult az Alkotmánybíróság, megválasztották bíráit, köztük van egy magyar, Fazakas Miklós. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1992. június 2.
Moszkvában - többszöri halasztás után - tárgyalóasztalhoz ült jún. 2-án a moldovai és az orosz külügyminiszter. Szó volt a Moldovában élő oroszok helyzetéről és az ott állomásozó 14. hadsereg helyzetéről. - /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1992. június 3.
Román-magyar megbeszélések Bukarestben. A külügyi testület igazgatóságának vezetői a gazdasági, politikai, kulturális, jogi és konzuláris együttműködésről tárgyaltak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
1992. június 3.
A legnagyobb gond a tanszéken a tanárhiány, ismertette helyzetüket Rostás István, a Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékének gyakornoka. Nem akarnak a Kolozsváron működő tanszék riválisa lenni, ehelyett olyan román anyanyelvű szakembereket képeznek, akik tudományosan érdeklődnek a magyar kultúra iránt. A magyar anyanyelvű hallgatóknak pedig alapképzést biztosítanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1992. június 3.
Mircea Ionescu Quintus igazságügyminiszter Eckstein Kovács Péternek Funar kolozsvári polgármester döntéseinek törvényességét megkérdőjelező levelére írt válaszában leszögezte: a cégtáblák elsősorban román, de más nyelvűek is lehetnek. Funar polgármester intézkedései tehát önkényesek. /Gál Éva Emese: Cégtáblákat, magyarul is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1992. június 4.
A jún. 4-én Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt füttykoncerttel fogadták és királypárti jelszavakat skandáltak az emberek. Iliescu rövid történelmi fejtegetésében beszélt az "erdélyi románok ősi jogairól" is. Funar polgármester nacionalista kirohanásra ragadtatta magát: kérte az államelnököt, hogy a Magyarországról érkező turistákat a legszigorúbb vámnak vessék alá, vezessék be a turistavízumot Magyarországgal kapcsolatban, a magyar nyelvű tévéadást románul feliratozzák és követeljék vissza Budapesttől az 1937 és 1945 közötti évekből származó erdélyi dokumentumokat. Az RMDSZ tevékenységének célja Erdély, állította Funar. A 85 magyar nyelvű újság és folyóirat, amelyeket a Soros Alapítvány pénzel, hamis képet fest a román valóságról és ezt a képet Budapesten keresztül elterjesztik az egész világban. Az RMDSZ aktív részvételével 1990. márc. 15-én Kolozsváron román tanulókat és tanárokat kidobtak egyes iskolákból. Funar nem engedi meg a magyar iskolai szeparatizmust, Kolozsváron nincs magyar iskola. - Állandóan uszítanak, sorolta a magyarok bűneit Funar: kétnyelvű cégtáblákat tettek ki, ezért megbírságolta őket. A polgármester elrendelte, hogy a város területén csak a hivatalos nyelven, románul jelenhetnek meg plakátok. Funar nehezményezte, hogy Kolozsváron 72 magyar szervezet működik. Elmondta, hogy betiltott egy rendezvényt a városban, amely az önkormányzásról szólt, amelyet budapesti és holland alapítványok szerveztek volna. Ez nagy port vert fel a sajtóban. Iliescu elnök beszédében kitért a nemzetiségi kérdésre. A körülmények kedvezőtlenek, jelentette ki, a gazdasági-társadalmi nehézségek az etnikumközi kapcsolatokban tükröződnek. Kijelentette, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják, kormányvezetők szintjén is, ugyanezt teszik Szlovákiával, Jugoszláviával szemben is. Magyarországgal nem sikerült megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ-nek, az RNEP-nek és más politikai alakulatoknak is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy politikai párbeszédet kezdjenek. /Balló Áron: Iliescu Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Iliescu és Funar beszédét magnófelvétel alapján idézte a lap. /Elnök és polgármester ? egy szólamban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
1992. június 4.
Jún. 4-én Iliescu Zilahon bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./, ahol az ellene tüntetőkre rátámadtak az elnök fekete ruhás, speciálisan kiképzett emberei és szétverték a tüntető csoportot. A televízióban mindezt nem mutatták. /Ion Iliescu Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
