Színházi vita A Polgári Publikum Egyesület Intézőbizottsága, melyet legitim módon választottak meg 2001. dec. 8-án Kolozsváron a "Honnan és hová, kolozsvári Magyar Színház?…" nyilvános vitafórum részvevői, az utóbbi napokban megjelent sajtóhírek kapcsán tiltakozást hozott nyilvánosságra. Sértőnek tartják az Országos Színházi Szövetség (UNITER) azon kijelentéseit, miszerint a vitafórum egyféle "fekete misére" emlékeztető jelleget öltött volna. Senki, sehol nem minősítette Tompa Gábor rendezői munkásságát, hanem igazgatói rátermettségét kérdőjelezték meg. Senki nem kívánja cenzúra bevezetését. Felháborítónak tartják Tompa Gábor igazgató rosszindulatú kijelentéseit, aki összekapcsolta Dan Brudascu nagy-romániás képviselő színházat érintő támadásait azt őt ért bírálatokkal. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
2002. január 18.
Minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy a moldvai csángókat magyar nemzeti kisebbségnek tüntessék fel, égbekiáltó módon ellentmond a valóságnak..." – állította Gh. Prisacaru szenátor. Érdemes a román forrásmunkákat idézni. Dimitrie Cantemir fejedelem a Descrierea Moldovei c. könyvében írta: "Nem hiszem, hogy lenne egy Moldovához hasonló nagyságú ország, ahol olyan sok és egymástól annyira különböző nép élne. A moldovaiakon kívül laknak még Moldovában: görögök, albánok, szerbek, bolgárok, lengyelek, kozákok, oroszok, magyarok, németek, örmények és cigányok". Marius Sala és Ioan Vintila Radulescu az Enciclopedia limbilor lumii c. könyvükben leírnak 2171 nyelvet. Ezek között a magyart. A magyar nyelv hét tájszólását is említették, ezek között a Moldovában beszélt csángót. A román statisztikában a székely és csángó nyelv legelőször 1977-ben jelent meg, Nicolae Ceausescu értékes útmutatásának eredményeként. És végül: 1938. május 6- án a Bacau megyei Ferdinand (Újfalu) község elöljárósága hirdetményben hozta a lakosság tudomására, hogy "A községházán vagy nyilvános helyen nem szabad más nyelven beszélni, csak románul." Miért kellett ezt kihirdetni, amikor az 1129 lélekszámú helységben a hivatalos adatok szerint összesen 4 magyar élt. /Benedek Gyula: Ha a csángók románok... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
2002. január 18.
Az Amerikai Magyar Koalíció azt kéri Ronald Weisertől, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetétől, hogy emelje fel szavát a szlovák tisztségviselők részéről a szlovákiai magyarokkal szemben még ma is túl gyakran tapasztalható gyűlöletbeszéd és intolerancia ellen. Egyebek közt erről számolt be a Lauer Edith elnökasszony vezette Magyar Amerikai Koalíció (az Egyesült Államokban bejegyzett, országos nonprofit szerveződés) abban a tájékoztatójában, amelyből kitűnik, hogy a szervezet vezetői az elmúlt héten megbeszélést folytattak a téli szünet alatt Washingtonban tartózkodó, Jugoszláviában, Szlovákiában, illetve Romániában akkreditált amerikai nagykövettel. William Montgomery belgrádi nagykövet figyelmét a vajdasági autonómia helyreállítását célzó törekvésekre igyekeztek ráirányítani. Michael Guest bukaresti nagykövettel alaposan megvitatták az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéseit, és átadták a nagykövetnek 1632 elkobzott egyházi vagyon listáját. Kérték Michael Guestet, adjon hangot annak, hogy ellenzi a román kormányzati tisztségviselők körében növekvő magyarellenes retorikát. /Magyar amerikaiak intolerancia-ellenes fellépése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2002. január 18.
Jan. 17-én Székelyudvarhelyen Boros Zoltán bukaresti tévés személyiség öt székelyföldi városban tevékenykedő tudósító társaságában aláírta az Illyés Közalapítvány támogatásával létrejött székelyföldi regionális tévéstúdió képviselőjével az együttműködési szerződést. Ugyanakkor átvehették a pályázaton elnyert televíziós felszereléseket. Az eseményen beszédet mondott Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. /Székelyföldi regionális tévéstúdió alakul. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./15/ Székelyudvarhelyen jan. 17-én Szász Jenő polgármester és az önkormányzati művelődési intézmények vezetői sajtóértekezletet tartottak. Szász Jenő elfogadhatatlannak tartotta, hogy a kizárólag RMDSZ-es tanácsosokból álló önkormányzati testület magyar művelődési intézményeket számoljon fel. Az intézmények vezetői megjegyezték, hogy ha nem is a felszámolás fenyegeti őket, küldetésüknek nem tudnak eleget tenni, a túlélésre kell berendezkedniük. /Túlélésre rendezkednek be a művelődési intézmények. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./
2002. január 18.
Helyesen döntött Székelyudvarhely önkormányzata, amikor nem tervezte be az idei költségvetésbe a Szász Jenő polgármester által előterjesztett fiktív összegeket, írta Jakab Árpád. Szerinte Szász Jenő tudatosan terjesztett törvénytelenséget a tanács elé. Törvénytelen döntések esetén az önkormányzat feloszlatható, "Szász Jenő ennek érdekében a fondorlatoktól sem riad vissza" – olvasható a lapban./Jakab Árpád: Szász Jenő törvénytelenséget akart kierőszakolni az önkormányzati testülettől. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./Szász Jenő "törvénytelensége" – Verestóy lapja szerint - az volt, hogy nagyobb költségvetést akart megszavaztatni. Erre azért volt szükség, hogy működni tudjon a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely. A Verestóy irányítása alatt álló RMDSZ-tanácsosok ezt leszavazták.
2002. január 18.
Jan. 20-án dönt az RMDSZ Bihar megyei választmánya a Nagyszalontán kialakult konfliktus ügyében. A megyei önkormányzati szakbizottság jan. 16-i kihelyezett ülésén nem közeledtek az álláspontok, előfordulhat, hogy az RMDSZ megvonja bizalmát Nagyszalonta polgármesterétől. Nem sikerült kibékítenie az RMDSZ Bihar megyei szervezete önkormányzati szakbizottságának Tódor Albert polgármestert az RMDSZ nagyszalontai szervezetével. A városi tanács RMDSZ-frakciója, a polgármester és Török László alpolgármester nézeteltérése tovább mélyült. Tódor továbbra sem hajlandó együtt dolgozni Törökkel, az alpolgármester nem kíván lemondani, Szíjjártó Zoltán pedig bejelentette: kilép az RMDSZ városi frakciójából. A válság 2000-re vezethető vissza, amikor harmadik megválasztása után Tódor Albert polgármester leszögezte: helyettesének Szíjjártó Zoltán tanácsost javasolja. Ezzel szemben az RMDSZ-többségű tanács Török Lászlót választotta meg alpolgármesternek. Tódor és Török konfliktusa tavaly decemberben kiéleződött, amikor a polgármester bejelentette, nem tud együttműködni helyettesével. Az önkormányzat azonban kétszer is leszavazta Tódor bizalmatlansági indítványát. Tódor Albert úgy véli, harmadik mandátuma küszöbén megérdemelt volna annyit az RMDSZ városi szervezetétől, hogy kikérjék a véleményét az alpolgármester-jelöléssel kapcsolatban. Szíjjártó úgy látja, az RMDSZ-frakció már 2000-ben is csak azért javasolta Török Lászlót alpolgármesternek, hogy borsot törjön Tódor orra alá. Az RMDSZ-frakció ugyanis 2000-ben neki megtiltotta, hogy Tódor javaslatára elvállalja az alpolgármesteri tisztséget. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint a szalontai feszültség saját pozícióit is gyengíti. /R. Sz.: RMDSZ: megvonják a bizalmat Tódortól? = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2002. január 18.
Az Alma Mater Alapítvány és a Nyugati Jelen közös szervezésében a nagyváradi társulata a hét végén Arad megyében öt előadáson mutatja be Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabját. Jan. 19-én Nagyzerinden, a következő napon Kisiratoson, majd Pécskán,végül Aradon, az Állami Színházban lesz előadás. /Arad megyében turnézik a nagyváradi Szigligeti-társulat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./
2002. január 18.
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, valamint a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola közös szervezésében jan. 19-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Központjában zajló továbbképzőn dr. Faragó József egyetemi tanár, etnográfus és nyelvész /Kolozsvár/ Magyar népballadáink keleti öröksége, dr. Csapó József /Nagyvárad/ volt szenátor pedig Az önkormányzás múltja és jelene a történelmi Erdélyben címmel tart értekezést. /A történelmi Erdélyről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2002. január 18.
Kézdivásárhelyen növekedett a születések száma: 1999-ben 540, 2000-ben 503, 2001-ben pedig 565 születést anyakönyveztek. Az elhalálozások száma: 1999-ben 229-en távoztak el az élők soraiból, 2000-ben 224-en, 2001-ben 229-en. /B. L.: Évzárás az anyakönyvvezetőnél. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 18./
2002. január 18.
Első alkalommal adott ki évkönyvet a Szilágysági Vidéki Napló, a 2000. év őszétől megjelenő zilahi, "független polgári hetilap". A "Visszatekintés Zilah 1000 éve" címszó alatt a város történelmi kronológiáját összeállították. Az évkönyv közölte Szilágy megye helységnévszótárát románul és magyarul. /Szilágysági kalendárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
2002. január 18.
Jan. 16-án Kolozsváron bemutatták dr. Gaal György tanár, művelődéstörténész Múzsák és erények című új könyvét. Az Unitárius Egyház gondozásában megjelent kötet dolgozatokat tartalmaz Erdély és Kolozsvár unitárius múltjáról. Kovács Sándor teológiai lektor elmondta, a kötet nemcsak nélkülözhetetlen segédkönyv az e témával foglalkozó kutatóknak, de nem hiányozhat egyetlen unitárius értelmiségi könyvespolcáról sem. /B. A. M.: Könyvbemutatót tartottak Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2002. január 18.
Múlt év decemberében jelent meg a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiadványa, a Múzeumi Hírek 3. száma. A Dimény Attila múzeumigazgató és Dimény Erika által szerkesztett hírújság beszámolót tartalmaz az elmúlt év múzeumi eseményeiről, időszakos kiállításokról, találkozókról és más jellegű rendezvényekről. Harminc éves a Zsuzsi és Andris népviseleti gyűjtemény. /(kc): Múzeumi Hírek – 3. szám. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 18./
2002. január 18.
Erdélyi tájakon - Balogh Ernő ismeretlen fotográfiái címmel nyílik kiállítás jan. 18-án Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. A szerző (1882-1969) geológus, egyetemi tanár volt, s életműve elsősorban a Kárpát-medencében földtudományokkal foglalkozó természettudósok, oktatók, valamint barlangkutatók és természetjárók körében ismert. /Erdélyi tájak a Néprajzi Múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
2002. január 18.
Berecket Luxemburgi Zsigmond király 1426-ban mezővárosi rangra emelte. A múlt év végén a berecki művelődési központban emlékeztek meg az 575. évfordulóról. Ez alkalomból ünnepi számmal jelentkezett a Berecki Harangszó, a bereckiek évkönyvet is kiadtak az esemény tiszteletére. Az ünnep színvonalát a rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara emelte. /-lob-: 575 éves település. Bereck ünnepe. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 18./
2002. január 18.
A Magyar Szocialista Párt 1990-es választási plakátján még Horn Gyula és Nyers Rezső mellett Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre és Németh Miklós szerepelt. Ők voltak a párt legnépszerűbbnek ítélt politikusai. Az öt politikus közül egyrészt egy sem volt olyan, akinek neve egyet jelentett volna a klasszikus baloldali nemzetellenes vonalvezetéssel (mint amilyen ma pl. Kósáné Kovács Magda, Kovács László, Szabó Zoltán vagy Vitányi Iván), másrészt pedig három olyan politikus is volt közöttük, akinek neve valamilyen mértékben a nemzeti értékek felvállalásával összefüggött. Pozsgayé és Szűrösé inkább, Németh Miklósé valamivel kevésbé, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Ehhez képest Németh Miklós elutazott külföldre, majd hazatérése után megsértődött és félreállt. Pozsgay Imre kilépett a pártból még az Antall kormány mandátumának elején, Szűrös Mátyásról pedig most lehet hallani, hogy függetlenként indul. A nemzeti politika számára az MSZP-ben elfogyott a levegő, ez különösen most érezhető, amikor az Orbán-Nastase egyezmény kapcsán az MSZP a nemzeti érdekeknek fittyet hányva próbálja felkorbácsolni a legalantasabb indulatokat a kormány, az erdélyi magyarság és egy sajátos fordulattal a románok ellen is. Olyannyira, hogy Európából is rászóltak, nem is akárki, Wilfrid Martens, az Európai Néppárt elnöke. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Az MSZP "nemzeti" szárnya. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 18./
2002. január 19.
Jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyen a kedvezménytörvény romániai alkalmazását érintő gyakorlati kérdésekről tárgyaltak. Ezt követően Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a kormánypárttal folytatott tárgyalásokról. Az oktatás terén a kormánypárt ígéretet tett magyar karok, tanszékek létesítésére a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián, az agrártudományi egyetemen, illetve a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Ígéret van arra, hogy a pedagógusok leépítése nem fogja befolyásolni a beiskolázási számokat, a magyar osztályok száma emiatt nem fog csökkenni. Az RMDSZ kérte: rendezzék az egyházi iskolák helyzetét, a meglévő felekezeti iskolákban ne csak egyházi tantárgyakat lehessen tanítani. A rendőrök jogállását szabályozó törvényben rögzíteni fogják, hogy ott, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, a rend őrei között legyen olyan, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ indítványozta az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználat alkalmazását is, és arányos képviseletet kért a különböző kulturális, belügyi, igazságügyi stb. intézményekben is. Ami az egyházi ingatlanok helyzetét illeti: a kormánypárt azt ígérte, 2002. folyamán a parlament elfogadja az RMDSZ által előterjesztett törvénytervezetet, amelyet még ebben az évben életbe is léptetnek. Szóba került a zászló- és himnusz-ügy is, az RMDSZ kérte a jelenlegi jogszabály módosítását-kiegészítését, amelynek ki kell térnie a kisebbségi szimbólumok használatára is. Kónya-Hamar Sándor szerint az egyezményben a kormány képviselőinek fel is kell vállalniuk a kolozsvári Főtér helyzetének megnyugtató rendezését, beleértve Mátyás király szobrának restaurálását is. /Sz. K.: RMDSZ igények, SZDP ígéretek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2002. január 19.
A magyar—román együttműködési szerződés felfüggesztését, új megállapodás kezdeményezését, a parlament által elfogadott változatának életbe léptetését követeli az MSZP - jelentette ki tegnap Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke győri sajtótájékoztatóján. Álláspontja szerint a magyar kormányfő megváltoztatta az MSZP által is megszavazott kedvezménytörvényt, ami elfogadhatatlan, hiszen az lehetővé teszi, hogy 80 ezer külföldi munkát vállaljon Magyarországon. /Függesszék fel? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./
2002. január 19.
Vasile Soporan, Kolozs megye prefektusa szerint a kedvezménytörvény alapján létrehozandó irodák ügyében mérvadónak az Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő által kötött megállapodásnak kell lennie. — A megállapodásban nem szerepel az, hogy az RMDSZ székházaiban tájékoztató irodák működjenek. A dokumentációt a magyar főkonzulátuson kell majd leadni. Tárgyaltam az RMDSZ egyik magas rangú tisztségviselőjével, aki arról biztosított, az érdeklődők az RMDSZ székházakban csupán útbaigazítást kapnak. Az említett tisztségviselő azt ígérte, Kolozs megyében nem hoznak létre információs irodát. Mint ismeretes, a múlt heti videokonferencián Adrian Nastase kormányfő arra kérte a prefektusokat, ne tegyék lehetővé az irodák létrehozását. /Soporan: Csupán útbaigazításról volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2002. január 19.
Jan. 21-én országszerte megnyílnak a státustörvény romániai végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, a református egyház hívei az egyházközségeken keresztül kérhetik a tagsági igazolást, amit a helyi lelkipásztor vagy főgondnok aláírásával igazol. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette, hogy az igazolást az összes unitárius egyházközség lelkészi hivatalában kiállítják. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, Csép Sándor elmondta: a MÚRE tagjai a területi megbízottakon keresztül igényelhetik a szervezet tagsági igazolványát. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba elmondta: az RMGE jelenleg 13 megyében tud igazolást kibocsátani tagjai számára. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke kérdésünkre beszámolt arról, hogy az érdeklődök az EMKE területi szervezeteihez, valamint annak társ- szervezeteihez fordulhatnak igazoló bizonylatért. /Folytatódik a magyar igazolványt igénylők előjegyzése.Tagsági igazolás RMDSZ-től, egyháztól vagy civil szervezetektől. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2002. január 19.
Háromszéken a most létrehozandó földosztó bizottságoknak meg kell csinálni azt, amit eddig nem sikerült, a föld(erdő)visszajuttatást minimálisan 90%-ban érvényesíteni kell. Egy évtized alatt az eddigi bizottságok eljutottak 63 %-os megvalósításig. A kormány elvárása, az év végére kitűzött 90%-os tulajdonba helyezés szép törekvés, kérdéses, sikerül-e a megvalósítás. /Flóra Gábor: Újraalakuló "földosztó" bizottságok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2002. január 19.
Az Illyés Közalapítvány tavaly hirdette meg a határon túli magyar televíziós stúdiók műszaki korszerűsítését szolgáló pályázatát. Az összesen 300 millió forint értékű pályázat keretében Romániából 11 magyar stúdió, alkotói műhely jutott modern műszaki berendezésekhez, kamerákhoz, számítógépes adatátviteli rendszerekhez. Átvették a nyertes romániai magyar tévéstúdiók, televíziós alkotóműhelyek a korszerű műszaki berendezéseket. A berendezések Romániában két tulajdonoshoz - a kolozsvári Video Pontes Alapítványhoz és a Székelyudvarhelyért Alapítványhoz - kerültek. A kolozsvári alapítvány négy, a székelyudvarhelyi pedig hét pályázatot nyert stúdiónak adta tovább azokat megfelelő szerződés keretében. A pályázati támogatást elnyert stúdiók korábban már megállapodást kötöttek a Magyarországról a határokon túlra is sugárzó két közszolgálati televízióval, a Magyar Televízióval és a Duna Televízióval. A megállapodás szerint a két magyarországi televízió látja el megrendelésekkel a támogatott határon túli stúdiókat. A megrendelt anyagok sugárzására az MTV-nek és a Duna Televíziónak Magyarországon kizárólagos joga van. Székelyudvarhelyre műholdas sugárzó is kerül, ami lehetővé teszi egy olyan regionális stúdió létrehozását, ahonnan élőben lehet jelentkezni, illetve továbbítani lehet a Székelyföldön készített aznapi tudósításokat. /Romániai magyar tévéstúdiók támogatása. Épülőben a Kárpát-medencei médiahálózat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2002. január 19.
Székelyudvarhelyen aláírásgyűjtést kezdeményeztek helyi értelmiségiek a szűkös anyagi körülmények közé kényszerített önkormányzati művelődési intézmények védelmében. Az aláírási íveken a következő szöveg szerepel: Alulírottak kérjük a székelyudvarhelyi kulturális intézményekre vonatkozó költségvetési tétel megváltoztatását, a következő indoklással: A városi tanács által elfogadott összeg ezen intézmények tavalyi költségvetésének 50%-a, ami valójában ennél is kevesebb, ha figyelembe vesszük a kormány által előretervezett 31%-os inflációt. Ez az összeg a Haáz Rezső Múzeum és a Városi Könyvtár esetében az év utolsó harmadában az intézmények működésképtelenségéhez vezet, a művelődési ház esetében ez már az első negyedév végén bekövetkezik. Ezen túlmenően jelen formájában a városi költségvetés felszámolásra ítéli a Tomcsa Sándor Színtársulatot, az Udvarhely Néptáncműhelyt. E tényállás fenntartása a kultúrközpontként ismert városunk művelődési életének súlyos, sok tekintetben helyrehozhatatlan sérülését eredményezi. /Aláírásgyűjtés az udvarhelyi művelődési intézmények érdekében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./
2002. január 19.
Válsághangulat van Székelyudvarhely közművelődési életében. A pénzhiány miatt elkeseredett intézményvezetők és alkalmazottjaik egyelőre a tiltakozásnak csak a legkevésbé látványos formáját, a japán sztrájkot választották. Fehér leplekbe van beburkolva a művelődési ház, a Tourinfó, a Szinfó épülete. Elekes Gyula, a művelődési ház igazgatója azt nyilatkozta, hogy amíg nem rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel, felfüggesztik az újabb produkciók előkészítését. Ez sajnos, nemcsak a színházra és a néptáncműhelyre vonatkozik. Ennek ellenére jan. 17-én megnyílt Kubanek László festőművész tárlata. /Zsidó Ferenc: Termékeny válság? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./
2002. január 19.
Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban megnyílt az a háromnapos rendezvény, melynek fő szervezője, házigazdája Csató Béla főesperes-plébános és Puskás Bálint, RMDSZ-szenátor. A rendezvényen romániai magyar politikusok találkoztak egyházi vezetőkkel, előadókkal. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, több más RMDSZ-szenátor és képviselő, illetve a helyi megyei, városi önkormányzatok vezetői és sokan másokAz előadók között volt dr. Sulyok Elemér bencés biblikus professzor, a Pannonhalmi Szemle főszerkesztője, dr. Holló László, gyulafehérvári morálteológus a Bolyai Egyetemről. A tanulmányi napok keretében hittudományi, teológiai, gazdasági, szociális kérdésekről és a sajtóról is tárgyaltak. Az RMDSZ-en belüli kereszténydemokrata mozgalom tagjai, vagy az ahhoz közelállók voltak jelen. /(Máthé Éva): Kereszténység és közélet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2002. január 19.
A marosvásárhelyi, Bernády György által épített városházra homlokzatára egyelőre nem kerülnek ki a kétnyelvű feliratok. Ioan Toganel kormánymegbízott egyszerűen nem akarja! Ő, aki a törvények betartásának felelőse Maros megyében. Tonagel prefektus szerint a 215-ös helyhatósági törvény értelemében a prefektúrákra nem kell kitenni a kétnyelvű táblát, ami nem igaz, a táblák nem felelnek meg a hivatalos előírásnak, ez sem igaz, másrészt nem is látta azokat. /(Máthé Éva): Prefektusi NEM! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2002. január 19.
Sepsiszentgyörgyön nehezen készült el a költségvetés. A szavazásnál a román nemzetiségű tanácsosok egyike egyszerűen nem szavazott, az ülésvezető kérdésére azt válaszolván, hogy nem szavazhatja meg azt, amit nem ért. A román tanácsosok, amióta életbe lépett az új közigazgatási törvény, s amióta Sepsiszentgyörgy városa tolmácsgéppel rendelkezik, nem hajlandóak igénybe venni a fülhallgatókat. /Van már költségvetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2002. január 19.
Jan. 18-ra virradólag ismeretlen tettesek bementek Kézdivásárhelyen a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarára. Bár aránylag jól ki van világítva az udvar, leszerelték a talapzatáról a névadó mellszobrát, Vetró András szobrász 2000. május 26-án leleplezett, rézből készített munkáját. A szobrot reggel a takarító személyzet a talapzat előtt találta meg. Szerencsére sem a talapzat, sem a szobor nem sérült meg. A szobrot nehezen, csak véső vagy feszítővas segítségével lehetett kimozdítani a talapzatról. Bartis Piroska könyvtáros, a Petőfi Sándor Alapítvány elnöke értesítette a rendőrséget, az iskoláért felelő altiszt reggel 8 és 11 órakor is a tanintézetben járt, de látleletfelvételre nem került sor. A mellszobor egyelőre az iskola könyvtárszobájába került, csak tavasszal szerelik vissza a talapzatra. /(Iochom): Leszerelték talapzatáról a Petőfi-szobrot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
2002. január 19.
Színházi vita Jancsó Miklós színész cáfolta a legutóbbi, Tompa Gábor igazgató melletti állásfoglalás /Szabadság, jan. 11./ megállapításait. /Jancsó Miklós: Aláírók felelőssége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2002. január 19.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, amely 2001-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját és jelentette meg századik, Ferenczi Géza Változások Udvarhelyszéken című könyvét, felvállalta a néprajzi, valamint szociográfiai, művelődéstörténeti, nyelvészeti köteteket, de a gyermekek számára készült irodalmat is. A kiadó sok értéket tett közzé, ezek között van Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek című tanulmánykötete, Murádin László: Anyanyelvünk ösvényein című kötete, Kozma Dezső: Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok, Tankó Gyula: Gyimesi szokásvilág, Lászlóffy Csaba: Fej, vagy írás című verseskötete. Az Erdélyi Gondolat Kiadó és az 1991-ben megindult Székely Útkereső című irodalmi és művelődési folyóirat közös igazgatója Beke Sándor. - Az Erdélyi Gondolat szerkesztőbizottsága: Beke Sándor igazgató, Benkő András, Cseke Gábor, Cseke Péter, Csire Gabriella, Fodor Sándor, Gábor Dénes, Jancsik Pál, Péntek János. - Beke Sándor egyben kiváló költő is, 1993-ban jelent meg első verskötete /Madártemető/, azóta 9 verskötete látott napvilágot. /Nagy Olga: Az Erdélyi Gondolat szerepe, jelentősége. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2002. január 19.
Barót művelődési házának Kelekótya együttese játékból született. Gyermeknapra fellépett a művelődési ház három hangszeres-énekes embere. Sikeres fellépésük után bejárták a vidéket. A baróti dalárda 1974-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az ekkor kiadott, László Attila szerkesztette szerény műsorfüzet egy kórusmonográfia sűrítményét is tartalmazza. Jelenleg a városban több kórus is van. A baróti művelődési házban megalakult az Erdővidék Néptáncegyüttes. Idén pályázaton nyert támogatással (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a megyei és a helyi tanács, a vállalkozók egész sora) Erdélyi körkép címen mutatták be nagy sikerű tánckölteményüket. A Háromszék Táncegyüttesnek nem konkurense, hanem testvére, társa született. /Sylvester Lajos: Baróti közművelődési sétán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
