Sok érdekes olvasnivalót tartalmaz a Mégis, a gyulafehérvári kispapok folyóiratának 2001/2. száma. Kicsi István főszerkesztő a szűkebb és tágabb környezetünkre való odafigyelés fontosságára hívta fel a figyelmet. A 2001 júliusában Pannonhalmán szervezett médiatovábbképző tanfolyamról Szőcs Csaba számolt be. További beszámolók vannak a diáklapban, így a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánián 2001 novemberében rendezett ifjúsági találkozóról, az ugyancsak novemberben Brassóban tartott országos katolikus egyetemista találkozóról, a varsói gyalogos zarándoklatról, a Kárpát-medencei magyar cserkészlelkipásztorok budapesti (2001 november) megbeszéléséről. Dr. Marton József professzor az erdélyi egyházmegye egykori nagy püspökének, Batthyány Ignácnak (1741-1798) az életútját taglalta, akinek a történelem könyvtáralapítását, a csillagvizsgáló intézet és a nyomda létesítését tartja számon.
2002. január 28.
Várhatóan jan. 29-én kerül sor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közti új támogatási megállapodás aláírására - jelentette ki jan. 27-én Markó Béla, a szövetség elnöke. A két párt jan. 26-27-én Slanic Moldován tárgyaló képviselői megállapodtak abban, hogy idén törvényhozási szempontból be kell fejezni az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, s a két politikai alakulatnak "jóval nagyobb mértékben" kell összpontosítania a helyi szintű együttműködésre. Markó szerint az RMDSZ és a SZDP arra a következtetésre jutott, hogy a két pártnak tavaly "nem sikerült túlságosan jól együttműködnie", a kölcsönös tájékoztatás pedig "hiányos volt". Intézményesítik az együttműködést, azt tervezik, hogy hetente sor kerül egy országos szintű találkozóra. Markó közölte: a hétvégi tanácskozáson a kormánytámogatási megállapodás szövegéről nem folyt vita, annak tervezetét a két alakulat küldöttei már a múlt héten kidolgozták. A tervek szerint a megállapodást a héten írják alá, s a dokumentumot azt követően "ratifikálja" az RMDSZ és az SZDP vezető testülete. Markó február 2-ára Marosvásárhelyre hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsát. A két delegáció arról is megállapodott, hogy a kormány az RMDSZ konzultálásával törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A találkozón a két párt vezetőin kívül részt vettek a Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei prefektusok, alprefektusok és területi szervezetek elnökei. /Az RMDSZ és az SZDP az alapelveket tisztázta. A hétvégi tanácskozáson a megyék képviselői is részt vettek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Az aradi Szabadság-szobor kérdését is beiktatták az RMDSZ–PSD megállapodás tervezetébe. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt a szövetség valamennyi javaslatát elfogadta. Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakciójának elnöke kifejtette, a kormánynak szüksége van az RMDSZ szavazataira, hogy megvalósíthassa programját. A két politikus egybehangzó nyilatkozata szerint a kormánypárt a szövetséggel konzultálva dolgozza ki az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét. Verestóy Attila kifejtette, a PSD politikusai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, az egyetemeken belüli önálló döntéshozatal létrejöttét. Az idei megállapodásban szerepel az önálló magyar gimnáziumok visszaállítása: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas, Brassóban az Áprily Lajos nevét viselő gimnáziumokban oktatnak majd csak magyarul, emellett Máramarosszigeten is lesz magyar gimnázium. Verestóy elmondta, az oktatási fejezetben szerepel, hogy igény esetén a csángók anyanyelvükön is tanulhatnak, ebben a kérdésben az Európa Tanács határozata az irányadó. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az idei protokollumban leszögezték az előírtak végrehajtásának ellenőrzését is, ami garanciát jelent a felek számára. Verestóy rámutatott, törvényhozási szinten is megteremtődik az egyeztetési mechanizmus, hogy ne történjenek "félreszavazások" a kormánypárti képviselők részéről. "Végső soron a PSD működik együtt az RMDSZ-szel a szövetség céljainak megvalósításáért, hiszen mi az ország jelentős kérdéseinek megoldásában támogatjuk a kormánypártot. Olyan célok ezek, melyek számunkra is jelentősek" – mondotta a frakcióvezető. A Mediafax tájékoztatása szerint Markó Béla úgy vélte, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi együttműködésre. /Simon Judit: Holnap aláírják a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 28.
A kormánypárt és az RMDSZ közötti protokollum megközelíthető kétséggel is, reménnyel is. A tavalyi megállapodásból ugyanis nem sok valósult meg. Az RMDSZ tartotta magát hozzá, és ennek köszönhetően a kormánypárt /PDS/ úgyszólván mindent keresztülvitt, amit csak óhajtott. Ezzel szemben a PSD nem tartotta magát a megállapodáshoz, és ígéreteiből jóformán semmi sem vált valóra. Reménykedni lehet, vélekedett Ágoston Hugó, mert a PSD és az RMDSZ ezután megyei szinten is együttműködik, továbbá hetente összeülő vegyes bizottság fogja figyelemmel követni, mi valósul meg és mi nem a megállapodásból. /Ágoston Hugó: Kétség is, remény is. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 28.
A 12 tagú Regionális Választmányban az egyes megyei szervezetek részint szervezettségük, részint pedig az érintett magyar közösségek erejének megfelelően képviseltetik magukat. Az Ügyvivő Testületbe minden területi szervezet egy-egy képviselőt delegált. A Regionális Választmány, valamint az Ügyvivő Testület elnöke Sárközy Zoltán lett. Az Ügyvivő Testület tagjainak Borbély Zsolt Attilát (Arad), Orbán Mihályt (Bihar), Lemák Rudolfot (Máramaros), Dénes Andrást (Nagybánya) Veress Kupán Enikőt (Szatmár), valamint Májercsik Istvánt (Temes) választották. A találkozóról kiadott közlemény szerint a Reform Tömörülés helyi szervezeteinek regionális tetőszervezetét jelentő új testületeknek értelmét, funkcióját a tágan értelmezett Partium sajátos problémáinak megjelenítése, a tagság és az országos elnökség közötti közvetítés, a hasonló problémákkal találkozó helyi szervezetek működésének összehangolása, valamint a határ menti együttműködés fellendítésének szükségessége adja. A résztvevők meghallgatták Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés országos elnökének politikai beszámolóját, megtárgyalták a kedvezménytörvény életbe léptetésének gyakorlati tapasztalatait. A partiumi a második regionális választmánya a Reform Tömörülésnek, hiszen a székelyföldi már hónapokkal ezelőtt létrejött. Sárközi Zoltán szerint a problémák az RMDSZ-ben akkor keletkeztek, amikor különböző érdekcsoportok úgy alakították a viszonyokat, hogy csak egy szűk réteg számára legyenek biztosítottak a lehetőségek. Kifejtette: a Reform Tömörülés célja "visszatérni az RMDSZ gyökereihez". Borbély Zsolt Attila az elmondta: A Reform Tömörülés céljaival összeegyeztethetetlen az a politika, amit az RMDSZ folytat. "Mi tudvalevőleg ama bizonyos választóvonalnak az egyik oldalán állunk, a választóvonal pedig az autonomista politika, a saját magyar társadalom megteremtésének célkitűzése, illetve a kisebbségi politizálás és a nyelvi jogok biztosítása között húzódik. Mi úgy látjuk, hogy csak közhatalmi jogosítványokkal tudjuk biztosítani a magyarság hosszú távú fönnmaradását, ezt pedig nem lehet paktumpolitizálással elérni" – mondta. /Wagner István: Regionális választmány alakult. Létrejött a Reform Tömörülés partiumi tetőszervezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./
2002. január 28.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kedvezménytörvény olyan beruházás, amely a következő években bizonyosan megtérül Magyarországnak. A miniszterelnök erről jan. 27-én a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának vendégeként beszélt. - Mi nem támogatást nyújtunk a határon túli magyaroknak — mondta Orbán, utalva arra, hogy a magyar nemzetgazdaságnak nagy erőtartaléka az a néhány milliónyi magyar, aki a szomszédos államokban él. A magyar kormányfő megfogalmazása szerint: ha sikerül összekapcsolni a határon túli magyarokat a magyarországi magyarokkal, a határon túli magyarok gazdasági életterét a magyarországi gazdaság életterével, akkor Magyarország gazdasága sokkal nagyobb teljesítményre lesz képes, mint most. Orbán rámutatott arra, hogy egyedül Szlovákiával nem sikerült még megállapodni a kedvezménytörvényről, ezért nyugodt tárgyalásokon kívánja a kormány rendezni a vitát Pozsonnyal. A magyar miniszterelnök jan. 26-án, hivatalos horvátországi látogatásának második napján Eszéken ünnepélyes keretek között átadta a Magyar Köztársaság főkonzulátusának épületét, majd nyolc horvátországi magyar személynek magyar igazolványt nyújtott át. - Minden Kárpát-medencei magyar főkonzulátus átadása ünnep, hiszen azt jelzi, hogy a magyar nemzet határon kívül rekedt és elzsibbadt részében ismét megindulhat a vérkeringés — fogalmazott Orbán Viktor. - Ugyanakkor hétvégi kongresszusán a Magyar Szocialista Párt politikai nyilatkozatban követelte, hogy haladéktalanul függesszék fel a magyar–román egyetértési nyilatkozat végrehajtását. /Orbán Viktor: Össze kell kapcsolni az élettereket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 28.
Az orosz nyelvoktatásnak a Moldovai Köztársaságban való kiszélesítése ellen tavaly decemberben hirdetett utcai tüntetést a KDNP. Iurie Rosca pártelnök az ország törvényeire hivatkozva felkérte a főváros polgármesteri hivatalát: tegye lehetővé, hogy a politikai alakulat parlamenti frakciója január 9-én találkozhasson választópolgáraival Chisinau Nagy Nemzetgyűlés terén. Január 3-án kibocsátott határozatával azonban a városháza visszautasította a kereszténydemokraták kérését, mivel a hivatal álláspontja szerint az orosz nyelv kötelezővé tétele elleni tüntetések engedélyezése a gyülekezési jogszabály hatáskörébe esik. Most viszont, jan. 26-án Chisinau polgármesteri hivatala felfüggesztette január 3-i határozatát, amelyben nem engedélyezte a Kereszténydemokrata Párt (KDNP) képviselőinek, a gyűlést. Ion Iliescu államelnök jan. 256-i nyilatkozatában határozottan cáfolta azokat a moldovai kijelentéseket, miszerint a román hatóságoknak közük lett volna a chisinaui utcai megnyilvánulásokhoz. Victor Stepaniuc, a Kommunista Párt parlamenti frakcióvezetője a KDNP három képviselője mentelmi jogának felfüggesztése után pénteken kijelentette: a chisinaui feszült helyzet részben a Romániából irányuló támogatás miatt alakult ki. Iliescu alaptalan és barátságtalan kijelentésnek nevezte Stepaniuc megállapítását, és élesen bírálta a moldovai hatóságok döntését, amellyel felfüggesztették három ellenzéki képviselő mentelmi jogát. /Rostás Szabolcs: Visszakoztak Chisinauban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2002. január 28.
Temes megyében is nőtt a magyar igazolványt igénylők száma. Vetési Zoltán, a megyei koordinációs iroda vezetője közölte: a telefonos bejelentkezés nagyon jól működik, ezzel sikerült megelőzni a sorok kialakulását. A kérelmezők 60%-a a magyar nyelvű oktatásban való részvételt igazolja. A többiek zömmel az RMDSZ-től vagy az egyháztól hoznak igazolást, civil szervezetektől alig egy-kettő. /(Pataki Zoltán): A legtöbben iskolai bizonyítvánnyal igazolják magyar nyelvtudásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. január 28.
A Reform Tömörülés Partiumi Regionális Választmánya jan. 26-án a nagyvárad-olaszi körzeti RMDSZ-székházban tartotta alakuló ülését, az aradi, a bihari, a nagybányai, a máramarosszigeti, a szatmári valamint a temesi területi szervezetek képviselőinek részvételével. A jelenlevők megválasztották a Regionális Választmány és a Regionális Ügyvivő Testület képviselőit, valamint e testületek elnökét.
1996. július 14.
A budapesti magyar-magyar csúcstalálkozón született közös nyilatkozat egyetlen olyan megjegyzést sem tartalmaz, amely ne lenne összhangban az érvényben lévő nemzetközi normákkal. Az ezzel kapcsolatos szlovák reagálások indulatosságának oka tehát nem a dokumentumban, hanem kizárólag a szlovák belpolitikában keresendő, hangoztatta Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen többek között reagált a július 4-5-én Budapesten megrendezett tanácskozás nemzetközi visszhangjára. A címzetes államtitkár leszögezte: semmilyen birtokában lévő információ nem támasztja alá, hogy szlovák részről elhangzott volna fegyveres konfliktussal való fenyegetőzés. Lábody László a nyilatkozat azon részeiről, amely szerinte vitára adhatott okot — így az autonómia és az euroatlanti integráció fogalmáról — megjegyezte: az autonómia az utóbbi időben "diabolizálódott" fogalommá torzult, elrugaszkodva a szó tényleges tartalmától. A sajtótájékoztató másik témája a HTMH és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Magyar Történeti Tanszéke által szervezett, a múlt héten tartott Budapesti Nyári Egyetem '96 tapasztalatainak összegzése volt. A határon túli magyar jogászoknak, joghallgatóknak, tanároknak szervezték a nyári egyetemet. Lábody László a hivatalnak a nyári egyetem megszervezésében való részvételét azzal indokolta: úgy érzik, kötelességük segíteni a szomszédos országok felnövekvő, magyar nemzedékét, amely nagy szerepet játszhat majd az integrációt követő jogharmonizációs folyamatokban. /A magyar-román csúcstalálkozó nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./"
2004. január 5.
Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Szövetség is saját polgármesterjelöltet állít – jelentette be Tőkés András a Polgári Mozgalom január 3-i székházavatóján. Az RMDSZ és a Kiss Kálmán-féle szabad demokraták után az MPSZ a harmadik szervezet, amely magyar jelöltet készül állítani a megyeszékhelyen. Az RMDSZ jelöltje Kelemen Atilla. Ere a döntésre azért volt szükség, mert az egypártrendszer egysége helyett a közakarat diktálta sokszínű egységet óhajtják megteremteni, hangsúlyozta beszédében Szász Jenő, az MPSZ országos vezetője is, aki szerint itt az ideje, hogy „a szavazókból választókat kreáljunk”. Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlévőket, hogy vegyék saját kezükbe a sorsukat. Tőkés András jelképesen birtokba vette a székházat. Az épületet, melyet két utca választ el az RMDSZ székházától, Szőcs Géza, a szövetség egykori főtitkára biztosította, tatarozására közadakozásokból került sor. Az avatóünnepélyt még 2003 nyarára tervezték, de egy betörés miatt az MPSZ kénytelen volt elhalasztani az eseményt. Néhány hónappal ezelőtt a központifűtés-rendszer kazánját lopták el ismeretlen tettesek, jelenleg a homlokzatot firkálják össze, szinte heti rendszerességgel. /Szucher Ervin: Szavazók helyett választókat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2004. január 5.
Valaki panaszkodott: a szatmári rendőrség útlevél-osztályán hiába szólt magyarul, senki nem válaszolt rá. Hol van az RMDSZ, fakadt ki. Sike Lajos újságíró szerint az RMDSZ azzal, hogy kiharcolta, kilobbizta a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, megtette a dolgát. A többi az embereken múlik, az ügyfélnek követelnie kell azt, ami neki az érvényes román törvény szerint kijár. Csak Szatmárnémetiben négy magyar szakközépiskolai osztály maradt üresen az ősszel, jóllehet Kónya László főtanfelügyelő-helyettes a nyolc osztályt végző magyar fiatalok számaránya és szakmai érdeklődése szerint követelte ezeket az osztályokat. Ám a diákok részben felszívódtak a román osztályokba, részben átmentek magyarországi középiskolákba. Szatmárnémetiben a magyar elsősök 20-22 százalékát ma is román osztályokba íratják a szülők, köztük értelmiségiek. A szatmári magyar vállalkozók felének nem olvasható cégtábláján, kirakatában, reklámszövegében magyar szöveg, bár a város lakosságának 40 százaléka (ötvenezer ember) magyar. /Sike Lajos: Önmagunk felelőssége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 5.
Szatmárnémetiben jelenleg kilenc ortodox templom épül, miközben a történelmi egyházaknak ez időben egy sem. Pár éven belül immár 15-16 ortodox temploma lesz a városnak, s akkor már a Szatmárnémeti inkább egy regáti vagy bizánci településhez, mint erdélyi városhoz fog hasonlítani. /(Sike Lajos): Egyre „bizánciasabb" város lesz Szatmárnémeti! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Szatmárnémeti lakosságának 40 százaléka magyar!
2004. január 5.
Zsúfolt ház előtt játszott szilveszterkor a marosvásárhelyi Tompa Miklós társulat. A Túl az Óperencián című szilveszteri kabaré Súrlott grádics emlékei alcímet viselte. Marosvásárhely egykori „békebeli” vendéglői, kávéházai, a Súrlott Grádics, az Édes Lyuk, a Ferde Lámpa hangulatát próbálták színpadra varázsolni, Kilyén László színművész összeállításában. A Marosvásárhelyi Rádió immár a tizenharmadik Rádiókabaréval jelentkezett, a Gruppen-Hecc társulat, a Hahota színtársulat is vidám, zenés előadással lépett a nagyérdemű elé. /Antal Erika: Békebeli idők a Súrlott grádicsban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2004. január 5.
Budapesten 2003 végén átadták az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülete által adományozott Szongott Kristóf-díjat. Ezúttal két Kis-Szamos menti értelmiségi nyerte el a magas kitüntetést: Gabányi János tanárnak post mortem ítélték oda az értékes díjat, elismerve ezzel több mint öt évtizedes tanügyi, cserkész- és művelődéstörténeti tevékenységét. A másik kitüntetett Lengyel Ákosné néprajzkutató, akit a szamosújvári és mezőségi tárgyi emlékek, a helybeli örmény-katolikus temető kriptáinak állagmegóvása, a szamosújvári-válaszúti magyar szórványközpont megsegítése terén kifejtett munkájáért kapta a díjat. /Erkedi Csaba: Szamosújvári néprajzkutatók kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2004. január 5.
Az elmúlt évek hagyományát követve az EMKE Maros megyei szervezete január elsején megemlékezést tartott Petőfi Sándor marosvásárhelyi szobránál. Dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök Petőfi szellemiségére emlékeztető szavait követően Nagy László unitárius lelkész az egyház közösségmegtartó erejét hangsúlyozta. Ünnepi beszédet tartott Fodor Imre polgármester-helyettes is. A megemlékezés koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget. /Emlékezés Petőfire. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 5.
A madéfalvi veszedelem (Siculicidium) közelgő 240. évfordulója alkalmából Csíkdelne műemlék templomában január 4-én, vasárnap ünnepi szentmisét tartottak, ezt követően pedig emléktáblákat lepleztek le. Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes prédikációjában a székely ellenállás, Beke István és Zöld Péter lelkipásztorok, valamint Páll Gáborné és Vámszer Géza, a templom megmentőinek szerepét méltatta. Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője ünnepi beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy az utódoknak kötelessége mindig méltóan emlékezni azokra, akik minden időkben gerincesen felvállalják népük sorsát. Az emléktáblák szövege a következő: Ebben a szentegyházban szolgálták Istent és népüket Beke István és Zöld Péter lelkipásztorok, a madéfalvi veszedelmet megelőzően a székely szabadságküzdelmek szellemi vezetői, állíttatta a Székelyföld folyóirat, a másikon pedig ez áll: Páll Gáborné, Kamer Edit és Vámszer Géza emlékére, akik áldozatvállalásukkal az 1930-as években megmentették ezt a templomot a végromlástól, Csíkdelne–Pálfalva egyházközsége. /Kristó Tibor: Megemlékező szentmise a Szent János-templomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./
2004. január 5.
Dec. 29-én Függöny mögött… címmel mutatott be sikeres szilveszteri kabarét Nagybányán a helyi Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány a Városi Színházban. Mint mindig év végén, a terem zsúfolásig megtelt. A rendező, konferáló Simori Sándor volt. /Függöny mögött… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 5.
1999-ben határozta el a közművelődési és népművészeti tevékenységgel foglalkozó alapítvány létrehozását, emlékezett a kezdetre Lőrincz Zsuzsanna, az Artera Alapítvány vezetője. Családi indíttatása is volt a kezdeményezésnek. 2000-ben családi alapítvány volt az Artera, családjuk önkéntes, önzetlen munkáján alapult. Amikor az első rendezvényt, a Míves Emberek Sokadalmát megszervezték, azt a színházi szakszervezet támogatta, a díjakat tőlük kapták a fellépők. Később egyre több támogató jött a segítségükre, 2003-ban több helyi, városi vállalkozó is akadt. Pályázatot nyertek, melyet a csíkszeredai Polgártárs Alapítvány írt ki a Máréfalvi Miraculum életre hívására és megőrzésére. Húsvét után a Mesefalu Máréfalván rendezvényt tavaly tartották első ízben. A jövőben állandó mesterség bemutatókat szeretnének tartani. /Barabás Blanka: Az Artera tavalyi éve, idéni tervei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./
2004. január 5.
Lassan összeáll a kép Olosz Lajosról. Megjelent korábban az Életkép, levelek tükrében (Félig élt élet), és a Hittel, mélységek felett /Olosz lágeréveiről/, most pedig Olosz Lajos és Reményik Sándor levelezése /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003/ látott napvilágot. A kötetet hihetetlen szorgalommal rendezte sajtó alá Kis Olosz Klára, a költő unokája, irodalmi hagyatékának örököse. Hevesi József recenziójában rámutatott arra, jó lett volna a szereplők, nevek, szövegösszefüggések taglalása. Például: Podhorszky Lajos, a nyelvtudós évekig a Sorbonne professzora volt Luis Podhorsky-ként. Nehéz eligazodni a Podhorszky-ak családfáján, mert van lengyel anyanyelvű Podhorsky, van román anyanyelvű szinész-, és svéd tábornok-rokon is. /Hevesi József: Levelek tükrében (Újabb Kis Olosz könyv). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 5.
Napvilágot látott Páll Lajos: Hódara. Gyermekversek /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című munkája. A könyvet Csillag István illusztrálta. /A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2004. január 6.
A Nagy-Románia Párt (NRP) "színeváltozása" több politikai elemzés tárgyát képezte az elmúlt évben. Corneliu Vadim Tudor pártvezér által szalonképessé akarja tenni pártját. A korábban az EU ellen agitáló NRP néhány hónapja az integráció elszánt bajnokaként tűnt fel. Az antiszemita pamfletszerzőként elhíresült C. V. Tudor pedig nemrég sajnálatát fejezte ki, hogy gúnyirataiban a zsidó közösséget gyalázta, és üdvözölte a romániai Holokausztot vizsgáló bizottság létrehozását. Azonban a magyarellenesség továbbra is az NRP-retorika középpontjában áll. /Sz. K.: Nyugat-barát, filoszemita … magyargyűlölő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
Január 5-én az oktatási-nevelési támogatások 2003–2004-es évre szóló romániai folyósításáról írt alá együttműködési megállapodást Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének képviselője, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke Budapesten. Romániában a támogatást az Iskola Alapítvány juttatja el az érintettekhez. Bálint-Pataki József elmondta, hogy az idei büdzsében 1,7 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Hozzátette: tavaly Erdélyben körülbelül egymilliárd forintot fordítottak oktatási-nevelési támogatásra ott, ahol legalább két gyermek részesült magyar nyelvű oktatásban, és ezt a szülők igényelték, azonban idéntől a segítségnyújtás minden magyarul tanuló gyermekre kiterjed, így ennek az összegnek várhatóan a duplájára lesz szükség. Kárpátalján összesen mintegy 274 millió forintot, Vajdaságban 181 millió forintot, Szlovéniában 1 millió 839 ezer forintot, Horvátországban 5 millió forintot osztottak szét. A hivatal elnöke január végéig határozza meg az általános és középiskolások esetében a tankönyv- és taneszköz-támogatás összegét, illetve új elemként az egyetemisták, főiskolások esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást. Előreláthatólag 2400 forint körül lesz a tankönyv- és taneszköz-támogatás, és 2500–3000 forint az egyetemisták tankönyv- és jegyzettámogatásának összege. Az egy tanulóra jutó támogatás összege húszezer forint. Tavaly 1,2 milliárd állt rendelkezésre tankönyv- és taneszköz-támogatásra, amelyet további mintegy 300 millió forinttal egészítettek ki a beérkezett igények alapján. A keretösszegből több mint 38 ezer fiatal támogatására nyílt lehetőség, akiknek a száma becslések szerint idén várhatóan a 70 ezret is meghaladja. A pályázati űrlapokat a státusirodákban lehet igényelni. /1,7 milliárd forint a magyarul tanuló fiataloknak. Megállapodás az oktatási támogatások romániai folyósításáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
A szerbiai választások csattanós választ adtak azoknak, akik az erdélyi magyarság egységét amolyan RMDSZ-mítoszként próbálják beállítani, kezdte Markó Bélával a beszélgetést Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, bízik abban, hogy nyilvánvaló lesz, a magyar közösségek egységesen lépnek fel, és ily módon kellő erőt tudnak képviselni. A legutóbbi szerbiai választások után a magyar közösségnek nem lesz parlamenti képviselete. Ennek a fő oka az egységes fellépés hiánya volt. Veszélyesnek tartja azokat a megosztási kísérleteket, amelyek most már Erdélyben is érzékelhetőek. /Makkai János: "Az egység az egész romániai magyarságé". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
2004. január 6.
December végén Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ alelnöke kijelentette, hogy a Csapó József és a Bakk Miklós kidolgozta tervezetek radikálisan különböznek egymástól. Az SZNT vezetői kifogásolják, hogy az EMNT vezetői által munkadokumentumként elfogadott regionális autonómia törvénycsomag három jogszabályból áll. Úgy vélik, hogy a parlamenti vitán, ha csak egy jogszabályt is elutasítanak a honatyák, az egész törvénycsomag értelmét veszti. – Az SZNT nem kapcsolja össze a statútum-tervezeteket, mert a hatáskörök és illetékességek különbözőek. Székelyföld autonómia statútum-tervezetét csakis a székelyek közképviselete illetékes képviselni, és a parlament elé terjeszteni – jelentette ki a Szabadságnak Csapó József, az SZNT elnöke. Módosították és kiegészítették Csapó tervezetét, amelyet az elképzelések szerint az SZNT vezető testülete is nemsokára megvitat. A kiegészítések egyrészt azért történtek, mert 1997-ben megjelent az Európa Tanács 1118-as határozata, amely jóváhagyta a regionális autonómia európai chartáját, emellett a helyi önkormányzatok, és a helyi választásokra vonatkozó törvények is megváltoztak. Az SZNT elnöke zokon vette, hogy a Bakk Miklós politológus vezette szakértői csoport nem kérte ki az SZNT véleményét. A két nemzeti tanács vezetősége még nem tárgyalt az autonómiatervezetekről. Az Erdélyi Nemzeti Tanács vezetőinek reménye szerint egyeztetik a Székely Nemzeti Tanáccsal az autonómiatervezeteket, majd törvénycsomagként terjesztik a román törvényhozás elé – jelentette ki Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. /Borbély Tamás: Nézeteltérés az autonómiatervezetek körül. Zokon vette az SZNT, hogy megkerülték. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
2004 az anyaország és a nemzet zöme számára az Európai Unióba való belépés éve lesz. Egyesek szerint ezt gátlástalan ultraliberális, nemzetek feletti erők irányítják, amelyek keveset törődnek a kis népekre ható negatív következményekkel. A Nyugat már nem a teljesítményt díjazza, hanem a multinacionális óriásvállalatok piacának kiterjesztését. Ma már önámítás, mi több, káros 15 millió magyarról beszélni a régióban. Hivatalos statisztikai adatok szerint 2002 közepén valamivel több mint tizenkét millióan voltunk. A magyar nemzettest minden részében fogyásnak indult, de ebben az anyaország jár az élen, ahol huszonöt esztendeje tart a negatív tendencia. Érdemes áttekinteni a különböző határon túli területeken élő magyarság számbeli (ezer főben) és a helyi lakosságban elfoglalt részarányának (%-ban) alakulását: Erdély – 1910-ben 1658 (=31,7%), 1980-ban 1691 (=22,5%), 1991-ben 1604 (=20,8%), 2001-ben 1435 (=19,8%); Felvidék – 1910-ben 881 (=30,2%), 1980-ban 570 (=11,2%); 1991-ben 567 (=10,8%), 2001-ben 520 (=9,9%); Kárpátalja – 1910-ben 185 (=30,6%), 1980-ban 158 (=13,7%), 1991-ben 156 (=12,5%), 2001-ben 151 (=12,1%); Vajdaság – 1910-ben 425 (=25,1%), 1980-ban 585 (=18,9%), 1991-ben 339 (=16,9%), 2001-ben 290 (=14,3%); Horvátország – 1910-ben 119 (=3,5%), 1980-ban 25 (= 0,6%), 1991-ben 22 (=0,5%), 2001-ben 16 (=8,0%); Murvavidék – 1910-ben 21 (=23,0%), 1980-ban 8,7 (=9,5%), 1991-ben 7,6 (=8,5%), 2001-ben 8 (=8,3%); Őrvidék – 1910-ben 26,2 (=9,0%), 1980-ban 4,1 (=1,5%), 1991-ben 6,8 (=2,8%), 2001-ben 7 (=3,0%). Nem lehet véletlen, hogy az utóbbi évtizedben a magyarság számbelileg a legkisebb mértékben a legnagyobb anyagi nélkülözésben élő kárpátaljaiaknál csökkent. /Ördög I. Béla: Uniós felzárkózás – kérdőjelekkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
Feltételezhető, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter nem engedélyezi azoknak a szigorúan titkos iratoknak a nyilvánossá tételét, amelyekbe még a titkosszolgálati anyagok átadását felügyelő bizottság sem tekinthet bele – értesült Népszava. A lap megbízható forrásból szerzett információi szerint egy másik, "szupertitkosnak" nevezett iratcsomagban több olyan anyag található, amely a jelenlegi titkosszolgálati munkára is kiható adatokat tartalmaz. Úgy tudják, hogy vannak iratok arról is, hogy a magyar szolgálatoknak lehetett szerepük az 1989-es romániai forradalomban. /Magyar titkosszolgálatok a romániai 1989-es forradalomban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
Január 5-én Romániában megkezdődött a második félév, amelyet az április 3-18. közötti kéthetes húsvéti szünidő szakít meg. Maros megyékben 100.460 diák kezdte meg a második félévet, akik közül 66.829-en a román, 32.543-an a magyar, 1088-an a német tagozaton tanulnak – tájékoztatott Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő. /Megkezdődött a tanítás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
2004. január 6.
Kessler Jenő, a BBTE ny. professzora érdeklődéssel figyelte a Sapientia, illetve az EMTE fogantatását és fejlődését. Úgy látja, hogy nem megfelelő pályázatokkal választották ki a funkciók betöltésére a szakembereket, hanem ismeretség, rokonság, szubjektív befolyásolások alapján. Ráadásul, minden kívülről jövő kritikát gyanakodva fogadnak. Számára érthetetlen volt, hogy a BBTE magyar professzori és docensi testületéből csak nagyon kevésnek a véleményére voltak kíváncsiak a leendő tudományegyetem alapítói. Tapasztalataira szükség lett volna. A pályázatok elbírálására kialakított feltételrendszerről Kessler Jenő megjegyzéseit, kifogásait írásban is jelezte az EMTE néhai rektorának, Tonk Sándornak. Választ nem kapott. A követelményrendszer a BBTE hasonló szabályzatának szolgai lemásolása volt. Kessler nem tartotta helyesnek, hogy az EMTE ilyen, minden szakmailag elfogadható szempontokat nélkülöző, szellemében elavult rendszer alapján építse ki oktató és kutató testületét. Előzőleg már más, általa hibásnak ítélt jelenségekre is felhívta az EMTE vezetőségének figyelmét (például a környezetvédelmi szak tantervének elfogadhatatlanságára, az erdélyi magyar tudományos életet taglaló és a Sapientia által kiadott kötetek egyes részeinek felületes összeállítására és lektorálására). Választ nem kapott. Áttelepülve Magyarországra, úgy látja, hogy a Xántus-ügy is megerősítette abban, hogy a szervezési problémák, a szubjektív összefonódások rossz hatásai előbb- utóbb megjelennek és lerontják a rengeteg munkával megteremtett intézmény alakulgató presztízsét. /Kessler Jenő, a BBTE ny. professzora: Megválaszolatlan kérdések felsőoktatásunkról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
A Magyar Professzorok Világtanácsa dr. Kozma Dezső és dr. Péntek János egyetemi tanárokat "kimagasló oktató, kutató, tudományos, valamint oktatás- és tudományszervező munkásságuknak elismeréseként a Pro Universitate et Scientia kitüntetést adományozza". A kitüntetéseket a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Találkozóján, decemberben, Miskolcon nyújtották át. /Kolozsvári tanárokat tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2004. január 6.
Temesvár Szabadfalu negyedében, Petőfi Sándor nevét viselő, kis, parkos téren két emlékmű áll. Az egyik annak emlékét őrzi, hogy 1849-ben a magyar honvédek itt táboroztak, s Petőfit itt nevezte ki Bem József őrnaggyá, a másikat az első világháborúban elesett hősöknek állították. Ez utóbbit kisebb-nagyobb betűkkel írt graffitik borítják, alig található már üres felület a kegyelet emelte építményen. A jórészt német neveket rögzítő emlékművön megjelent a legújabb “felirat.” Egyre gyakoribb a köztéri alkotások, emlékművek meggyalázása. Az illetékes hivatal pedig lassan mozdul. /(Sz. I.): Első világháborús emlékművet gyaláztak meg. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./
