Román parlamenti küldöttség az Orosz Föderáció bukaresti nagykövetségén felhívást nyújtott át. A felhívásban kérik Jelcin elnök közbenjárását a Tiraszpolban fogva tartott hat moldovai polgár ügyében. A küldöttséget fogadó követségi tanácsos közölte, a felhívást továbbadják, de Oroszország elismeri a Moldovai Köztársaság függetlenségét, így nem avatkozhat be belügyeibe. /Nem avatkozik a belügyekbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./
1993. május 29.
Máj. 28. és jún. 1-je között Erdély több városába látogat el az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ küldöttsége. A küldöttség vezetője Karl Kring, a FUEV alelnöke, tagjai között van dr. Felix Ermacora bécsi professzor, dr. Christop Pan dél-tiroli professzor és Komlóssy József, a FUEV elnökségi tagja. A küldöttség Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és más városokban találkozik önkormányzati képviselőkkel, oktatókkal, egyházi méltóságokkal, az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum képviselőivel. A FUEV Európának az egyetlen, egész térségére kiterjedő kisebbségi tömörülése. /FUEV-küldöttség Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./
1993. május 29.
Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlését. Nagy F. István kifogásolta, hogy az RMDSZ túl kevés figyelmet szentel a tanügyi kérdéseknek. A titkárság helyét ügyvezető elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Nagy Béla, aki korábban elnök volt, gúnyosan beszélt a szervezetről, szerinte az RMDSZ hajója süllyedőben van. Az elnök tisztre elsöprő többséggel újraválasztották Varga Gábort, politikai alelnök az előzetesen leköszönt Pápay Zoltán helyett Kopacz Géza lett. /Králik Lóránt: Bihar példát mutatott. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./
1993. május 29.
Folytatódik a román tévéssztrájk, ez napi harminc százalékra szorítja le a megszokott adásidőt. A tévé vezetősége törvénytelennek minősítette a sztrájkot. /Folytatódik a román tévéssztrájk. = Új Magyarország, máj. 29./
1993. május 29.
Székelyudvarhelyen máj. 29-én ünnepélyesen felavatták Tamási Áron mellszobrát, Szabó János székelyudvarhelyi szobrász alkotását. /Megkezdődtek a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium emlékünnepségei. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./
1993. május 29.
Elhunyt Györkös Mányi Albert /1922-1993. máj., Kolozsvár/ festőművész. /Kiss János: Györkös Mányi Albert. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
1993. május 30.
A FUEV delegációja máj. 30-án Székelyudvarhelyen tárgyalt erdélyi oktatási szakemberekkel az oktatásügyről, máj. 31-én pedig Gyulafehérváron, az érsekségen az egyházak vezetőivel találkoztak, ezután Nagyszebenben a Romániai Németek Demokrata Fórumának vezetőivel folytattak megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
1993. május 31.
A parlamentben az ellenzéki képviselők máj. 31-i felszólalásukban törvénytelennek minősítették a titkosszolgálati beavatkozást a politikusok magánéletébe. Többen kifogásolták, hogy C. V. Tudor szenátor testőrei miért az SRI emberei, továbbá megkérdezték, hogyan jöhettek be egyáltalán a parlamentbe. C. V. Tudor ártatlanságát hangsúlyozta. /Demeter J. Ildikó: Sugárzó feszültség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./ A Tudor szenátor testőrei által megvert Dragomir képviselőt emlékezetkieséssel kórházban ápolják. A fegyelmi bizottság elfogadta a javaslatot, hogy Tudor szenátor mentelmi jogát megvonják, így a sértett fél, a képviselő beperelheti őt. /A titkosszolgálat tagjai verték a román szenátort. = Magyar Nemzet, jún. 2./
1993. május folyamán
Napvilágot látott a Kalotaszegi Füzetek (Bánffyhunyad) első száma. A tervek szerint évharmadonként fog jelentkezni, tanulmányokat fognak közölni benne.
1993. május folyamán
Már ilyen is lesz májustól: Publinfó (Nagyvárad), ingyenes hirdetési lap, kétnyelvű.
1993. május folyamán
Májusban megjelent a Pulzus (Nagyvárad), alcíme: Mindenről mindenkinek, képes magazin
1993. május folyamán
Megjelent májusban a Diáknózis, a Máramarosszigeten levő Dragos Voda Líceum diáklapjának első száma.
1993. június 1.
A magyar alapszerződés egyelőre csak távlati dokumentum, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Szerinte ennek egyik oka a határok sérthetetlenségének elve, amelyet Budapest károsnak tart. /Mag Péter: Chebeleu: Távolban az alapszerződés. = Népszabadság, jún. 1./
1993. június 1.
Petre Roman képviselői mandátumának felfüggesztését és bíróság elé állítását követeli a Vacaroiu-kabinet, tájékoztatott a kormány szóvivője, a követeléshez csatlakozott a Nagy-Románia Párt is. Petre Roman állítólag Velencében kijelentette, hogy a jelenlegi kormány kommunistákból, szélsőségesekből és fasisztákból áll, ezért akarják bíróság elé állítani. Petre Roman hazugságnak minősítette ezt a vádat. - Roman pártja, a Nemzeti Megmentési Front constantai konvencióján nevet változtatott, miután egyesült a Demokrata Párttal, az új név: Demokrata Párt /rövidítése a régi marad: NMF/. Az új tömörülés középbal beállítottságú, szociáldemokrata irányzatú. /Bogdán Tibor, Bukarest: Viharfelhők Petre Roman feje felett. = Magyar Hírlap, jún. 1./
1993. június 1.
Douglas Hurd brit külügyminiszter jún. 1-jén Bukarestbe, három országot érintő balkáni körútja első állomására érkezett. Tájékozódni kíván a politikai és gazdasági változásokról, találkozik a román vezetőkkel. A román partnerek felvetették a jugoszláv embargó miatti kártérítés kérdését is. /Mit ígérhet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./ Az előző hetekben Melescanu külügyminiszter járt Londonban. /Magyar Nemzet, jún. 1./
1993. június 1.
Tényfeltáró körúton járt Erdélyben a FUEV küldöttsége, tárgyalt az RMDSZ képviselőivel is. /Tényfeltáró úton járt. = Népszava, jún. 1./
1993. június 1.
Az MDF elnökségének egyhangú döntése értelmében a lemondott Für Lajos helyett Lezsák Sándor veszi át az MDF ügyvezető elnökének tisztét, meghatározatlan ideig. Az elnökség a rotációs rendszer mellett döntött, bizonytalan ideig a hat alelnök látja el felváltva e poszt teendői. Lezsák Sándor elmondta, csalódott, hogy az általa remélt csapatmunka most nem jött létre, mert Csurkáék távol maradtak az elnökségi ülésről. Lezsák szerint Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítani. Hozzátette: Elek Istvánnak és Debreczeni Józsefnek el kell döntenie. Hogy a jövőben hogyan akarnak politizálni. /(őszy-tóth): Lezsák: Csurka a párton kívül fogalmazza meg programját. = Magyar Nemzet, jún. 1./
1993. június 2.
Az RMDSZ oktatásügyi bizottságának képviselői jún. 2-án Budapesten tárgyaltak az Országgyűlés képviselőivel, tájékoztatták egymást a román és a magyar oktatási helyzetről. Asztalos Ferenc képviselő, az RMDSZ oktatásügyi bizottságának alelnöke a magyar iskolahálózat kiépítésének tervéről beszélt, az önálló, független iskolarendszer kiépítése a céljuk. /P. Zs.: Jó törvényekkel segíthetünk. = Magyar Hírlap, jún. 3./
1993. június 2.
Douglas Hurd brit külügyminiszter jún. 2-án Bukarestben kollégájával, Teodor Melescanuval tárgyalt a gazdasági és politikai együttműködés bővítéséről. Hurd a román parlamentben elmondott beszédében a demokratikus reformok szükségessége mellett foglalkozott a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ helyzetével is, hangsúlyozva, hogy kormány figyelemmel kíséri az intézmény ellenőrzés alá helyezését. Hurd találkozott Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ vezetőivel is. /Magyar Nemzet, jún. 3./
1993. június 2.
Nemrég letartóztatások voltak Háromszéken, Málnásfaluban és a környező településeken, a történtekről a rendőrség mélyen hallgat. A nyilvánosság segíthet egyedül, nem kell megvárni, hogy "például egy fegyveres összeesküvés mítoszát fabrikálnák az abban érdekeltek." /B. Kovács András: Új fegyverünk: a nyilvánosság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
1993. június 2.
AZ EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel jún. 2-án érkezett Romániába, az első napon fogadta Melescanu külügyminiszter, jún. 3-án Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, mint a kisebbségi tanács elnöke. Jelen volt Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke is, aki leszögezte, hogy az RMDSZ csak akkor vesz részt ebben a tanácsban, ha az a problémák érdemi megoldására törekszik. /Magyar Hírlap, jún. 4./
1993. június 2.
Az elmúlt héten ünnepelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium az iskola négyszáz éves fennállását. Az évforduló alkalmából több könyv jelent meg, köztük Albert Dávid: 400 éves a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium; Emlékkönyv /Szikszai Annamária főszerkesztésében/; és a nagyobb kitekintésű tanulmánykötet: Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete /Kriterion, Bukarest, 1993/. A hét végén szentmise volt a Márton Áron téren. Beszédet mondott Benczi Tibor iskolaigazgató, Kálmán Attila államtitkár a magyar közoktatási minisztérium képviseletében, dr. Szilas László római professzor, a jezsuita rend képviselője, Magyari Lajos költő, szenátor. Kovács Sándor főesperes és dr. Ferenczy Ferenc polgármester. /Oláh István: Időünnep, időutazás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
1993. június 3.
Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke az Evenimentul Zilei című lapnak adott interjújában egyetértett Tőkés László püspök etnikai tisztogatásra utaló kijelentésével. "Teljes felelősséggel állítom, hogy Kolozsvárott etnikai tisztogatás folyik." 1989 decembere után Kolozs megye tanácselnöke volt és akkor még az egyik alpolgármester és a polgármesteri hivatal titkára magyar volt, az állami vállalatoknál vezető beosztásban szintén számos magyar volt. Jelenleg a polgármesteri hivatalban, illetve vállalatok vezető állásaiban egyetlen magyar sincs, etnikai tisztogatás történt. Buracu nyilatkozata után szervezett kampány indult ellene, névtelen telefonálók halállal fenyegették nemcsak őt, hanem családját is, munkahelyén lefokozták. Romániában az államhatalom nem ítéli el a nacionalizmust. "Funar és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetőségének többi tagja az ország törvényeit egyszerűen semmibe veszi." Olyan ún. kultúremberek, mint Romulus Vulpescu, Petre Turlea, Gavra, Motiu professzor, Iustinian Petrescu professzor és mások konjuktúra lovagokká váltak, hogy megvalósítsák terveiket, "a legaljasabb módszerekhez folyamodnak." "A szélsőséges csoportosulások - és ide elsősorban az RNEP és a Nagy-Románia Párt tartozik, de ide sorolható a Szocialista Munka Pártja és a Nemzeti Megmentési Demokrata Front is - a magyar veszély jelszavával igazolják politikai létüket." /Simon Judit: Szervezett kampány indult ellene. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./
1993. június 3.
Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke válaszolt Chebeleu elnöki szóvivőnek a Bolyai Tudományegyetem újraindítását kérő beadványt elutasító levelére, pontról pontra cáfolva az elutasítás indokait. Chebeleu kétségbe vonta, hogy ez a romániai magyarság kérése lenne, valójában több mint 200 000-en aláírták a magyar egyetem igénylését. A parlamenti választásokon több mint egymillióan szavaztak az RMDSZ-re, és az RMDSZ programjában szerepel az egyetem újraindítása. Az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetésével fokozatosan számolták fel a magyar nyelvű oktatást, ugyanígy felszámolták a magyar nyelvű agronómus- és mérnökképzést, visszaszorították az anyanyelvű művészképzést. Balázs több példát hozott fel arra, hogy más államokban is van a kisebbségnek egyeteme. Helyesbíteni kell Chebeleu adatait: nem tanulnak magyarul a jogi fakultáson, nincs magyar nyelvű művészképzés. A Bolyai Egyetem nem jelentene szeparatizmust, nem okozna interetnikus feszültséget. /"Balázs Bolyai" válaszol? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Előzmény: dr. Balázs Sándor levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27, Chebeleu levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12.
1993. június 3.
Kántor Lajos is véleményt mondott az etnikai tisztogatás vitájában, valamiféle középutat keres, elvetette Bíró Béla túlzásait, aki durván leegyszerűsítette Sütő András nemzetszemléletét, és a románsághoz való viszonyát, ugyanakkor azt sem fogadta el, hogy Bíró Béla nemzetáruló. Kántor Lajos szerint Bíró Béla táboron belül van, egyetért vele abban, hogy fel kell hagyni az önsajnálattal, az autonómiák rendszerében kell keresni a megoldást. /Kántor Lajos: Az ördög nem alszik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./ Előzmény: Bíró Béla írása: máj. 12-i jegyzet, Sütő András írása: máj. 27-i jegyzet.
1993. június 3.
A Vatra Romaneasca Kolozs megyei konferenciáján Funar polgármester hangoztatta, azért akarja kilakoltatni a kulturális lapok szerkesztőségeit a városházáról, hogy odaköltöztesse a Vatra megyei székhelyét. Raoul Sorban előadást tartott arról, hogy nem egy magyar klikkel, hanem az egész magyar néppel állnak szemben. Zeno Opris, a Vatra országos elnöke szerint nem lehet béke a magyarokkal, amíg az ország felforgatására törekednek, ezért le kell őket ültetni. /Vatra-konferencia. A pánikkeltés nagymesterei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1993. június 3.
Az RMDSZ-t szeptemberben teljes jogú tagjává választja az EDU /Európai Demokrata Unió/, az európai konzervatív és keresztény pártokat tömörítő szervezet. Az erről szóló döntést jún. 3-án erősíti meg a szervezet oslói ülésén. Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, aki Oslóban az MDF-et képviseli, elmondta, hogy az EDU-ban már 1990-ben felmerült az RMDSZ tagsága, azonban az EDU a korábbi romániai választásokat nem ismerte el szabadnak, ezért vártak a felvétellel. Most azonban az RMDSZ és a Román Nemzeti Keresztény Parasztpárt felvételét határozták el. /J. I. B.: Az RMDSZ az EDU tagja lesz. = Új Magyarország, jún. 3./
1993. június 3.
Az RMDSZ jún. 3-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy kijelölte képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsba: Borbély László, Varga Attila képviselők és Bakk Miklós /Temesvár/. /Új Magyarország, jún. 4./
1993. június 3.
C. V. Tudor jún. 3-án Iliescu elnöknek, Ioan Danescu belügyminiszternek és Corneliu Coposu ellenzéki vezetőnek címzett nyílt levelet tett közzé, kilátásba helyezve lemondását szenátori tisztségéből, amennyiben támadója nem bűnhődik meg. - A képviselőház döntést hozott: megtiltotta a képviselők fegyverviselését a parlamentben. /Pesti Hírlap, jún. 4./
1993. június 3.
Balogh Edgár emlékezett az elhunyt Cseres Tiborra, aki egy évvel ezelőtt még meglátogatta őt Kolozsváron és elhozta Vérbosszú Bácskában /Magvető, Budapest, 1991/ című, a borzalmas kegyetlenségeket feltáró könyvét, a szerb partizánok 1944-es megtorlását, többtízezer magyar meggyilkolását. Cseres Tibor Hideg napok címen megírta az előzményt, az 1942-es újvidéki vérengzést. Cseres várta, hogy a szerbek is megírják, hogy mi történt 1944-ben. Ez nem történt meg, hallgatás volt a válasz. Az író erkölcsi jogot szerzett arra, hogy megírja a bácskai magyarok tragédiáját, a szerb partizánok vérengzését. Tőkés László is bátra kiállt és kimondta a magyar kisebbség elleni háromnegyed-százados tisztogatás tényét. A román szélsőségesek és magyar cinkosaik támadják Tőkés László püspököt. /Balogh Edgár: Lehet-e erkölcs a politikában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
