A parlament korrupciós ügyekkel foglalkozó különbizottsága jún. 10-én kihallgatta a botrány kirobbantóját, az utóbbi időben a fenyegetések miatt bujkáló Gheorghe Florica vezérőrnagyot, aki most megvesztegetésbe keveredett újabb magas tisztséget betöltő, főleg Demokratikus Nemzeti Megmentési Front-vezetők nevét tárta fel. /Még egy lapáttal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12-13./
1993. június 12.
Pozsonyban találkoztak a határon túli magyar nyelvű rádióadások képviselői. Kollégák érkeztek Kolozsvárról, Marosvásárhelytől, Temesvárról, Újvidékről, Szabadkáról, sőt Szlovéniából is. Több alkalommal is szerveztek ilyen találkozót Budapesten és most első ízben egy szomszédos országban. /Határon túli magyar rádiósok találkozója. = Népszabadság, jún. 12./
1993. június 14.
A Vacaroiu-kormány hivatalosan elismerte, hogy az áremelések kompenzálása /román szóhasználattal indexálása/ nem volt elégséges, az árak a számítottnál nagyobb mértékben nőttek, ezért jún. 1-jétől korrigálásként az alkalmazottak és a nyugdíjasok 3000 lejt kapnak /a végső összeget minden vállalat maga határozza meg, béralapja szerint/. /3000 lej alkalmazottanként. = Pesti Hírlap, jún. 14./
1993. június 14.
Az RMDSZ meghívására Romániába látogatott az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció, jún. 14-én Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyaltak. Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. /Fidesz-küldöttség tárgyalt Tőkés Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Jún. 15-én az Orbán Viktor elnök vezette Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatásra került sor. A Fidesz küldöttsége találkozott a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Nicolae Manolescuval, valamint a Liberális Párt vezetőjével, Horia Rusuval. /Fidesz-látogatás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Az áprilisban újraválasztott Orbán Viktor hangoztatta, hogy személyes kapcsolatot akart kialakítani. Az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor kifejtette, a nacionalizmusnak egyetlen gyógyszere van, az egészséges nemzeti öntudat kialakítása. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, és úgy véli, a magyarországi pártoknak nincs joguk megfogalmazni az itteni magyarok igényeit. Ez a romániai magyarok kizárólagos joga. /Nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
1993. június 14.
Jún. 14-től megkezdődött a mozdonyvezetők sztrájkja, gyakorlatilag megbénult a vasútforgalom. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./
1993. június 14.
Az erdélyi magyarság döntő többsége kereszténydemokrata elveket vall, függetlenül attól, hogy az RMDSZ-nek vagy valamely társszervezetének tagja-e. Messze nagyobb a kereszténydemokrata beállítottságú magyarok száma Erdélyben, mint ahány tagja van a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak /RMKDP/, hangsúlyozta Bárányi Ferenc, a párt alelnöke. /Bárányi Ferenc, az RMKDP alelnöke, képviselő: Magyar kereszténydemokrácia Erdélyben. = Új Magyarország, jún. 14./
1993. június 15.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége nyilatkozatában állást foglalt Cseresznyés Pál ítélete kapcsán a marosvásárhelyi, oroszhegyi, zetelaki magyarok elleni koncepciós perben. Cseresznyés Pál nem ment Görgényhodákra, hanem városában, Marosvásárhelyen védekezett a város támadói ellen. Valakik a városba hozták a fölheccelt, leitatott agresszorokat, a nekivadult falusi tömeeget, legalább ezer embert. Az 1990. márciusi magyarellenes támadás felelőseit nem állították bíróság elé. "A márciusi perek koncepciós voltát éppen az bizonyítja, hogy egyetlen románt sem vontak kérdőre." Amikor Cseresznyés Pált elítélték, "az egész erdélyi magyarságot ítélték el." A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy "miközben Tiraszpolban azért akarnak elítélni embereket, mert románok, közben nálunk hasonlóan járnak el másokkal, mert magyarok." Az RMDSZ a nemzetközi közvéleményhez fordul, az Európa Tanács jogi bizottsága elé terjeszti a koholt ítélet minden dokumentumát. /Nemcsak Marosvásárhely, egész Erdély magyarságát ítélték el! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
1993. június 15.
Paul Teodoru szállításügyi miniszter szerint a mozdonyvezetők a törvény előírásának azon sem tesznek eleget, hogy sztrájk alkalmával biztosítani kell a normális forgalom egyharmadát. /Magyar Hírlap, jún. 16./
1993. június 15.
Jún. 15-én hozták nyilvánosságra, hogy megalakult a Haza Csoport. Kezdeményezőik szerint a románk ne fogadják el "a nemzet sajátos igényeit figyelmen kívül hagyó társadalmi modelleket vagy kísérleteket." /Magyar Hírlap, jún. 16./
1993. június 15.
Bécsben megkezdte munkálatait az ENSZ emberi jogi világkonferenciája 180 ország részvételével. A szervezők 50 államfőt és 180 külügyminisztert várnak. A román küldöttséget Teodor Melescanu külügyminiszter vezeti, Iliescu elnök 15-én érkezik meg. /Az emberi jogok világkonferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1993. június 16.
A Dimineata jún. 16-i száma közölte Iliescu elnöknek a bécsi emberi jogi konferencián elmondott beszédét. Az államfő kifejtette, hogy Romániában széles körű jogokat élveznek a kisebbségek. "vannak kormányok és politikai erők, amelyek hajlanak arra, hogy a kisebbségi jogok felettébb nemes céljával helyettesítsék a területi igények meghirdetését, mivel ezeket másképpen semmiképpen sem fogadhatja el a nemzetközi közösség." Ez az irányzat a "legfontosabb destabilizáló tényező és veszélyforrás." "A kisebbségi kérdésekre helyezett túlzott hangsúly csak arra szolgál, hogy fenntartsa és ösztönözze a nemzeti és nacionalista érzéseket, sőt szenvedélyeket..." Iliescu szükségesnek tartja magatartási kódex kidolgozását az államok egymás közötti viszonyára vonatkozóan, a kisebbségek védelmét illetően. /MTI/ Iliescu elnök bécsi tartózkodása alkalmával találkozott Butrosz Gali ENSZ-főtitkárral, továbbá Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, az emberi jogi konferencia egyik legnagyobb szorgalmazójával, Thomas Klestik osztrák elnökkel, Franz Vranitzky kancellárral és Friedrich Königgel is. /Iliescu a kisebbségi kérdésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
1993. június 16.
Iliescu államelnök a svéd Dagens Nyheternek adott interjújában kifejtette, hogy Erdély a dák birodalomtól kezdve mindig is román volt. Az interjút a bukaresti Dimineata jún. 16-i száma is átvette. Magyarországon vannak olyan politikai erők, amelyek irányítani akarják más országok magyar kisebbségeinek tevékenységét. A romániai magyarság teljes jogegyenlőségnek örvend, iskolái vannak. Erdély 9 millió lakosából alig 1-1,2 millió magyar. /Iliescu: Erdély mindig román volt. = Magyar Hírlap, jún. 17./
1993. június 16.
Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök visszautasította Michaela Bruchenthal-Tutuianunak a Crisana plus hetilapban megjelent ellenséges cikkét. A kapucinus templom római és nem görög katolikus templom. A szerző a templom magyar feliratait is kifogásolta, továbbá azt, hogy a püspök magyarul szól magyar híveihez. A cikkíró végül Tempfli József politikai tevékenységét is elítélte. Kisebbségben élő híveim sorsában osztozom, felelte a püspök, azt teszem, ami a kötelességem, harcolok azért, hogy híveim teljes jogegyenlőségben élhessenek. /Tempfli József: Nagyon is megfontoltan. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./
1993. június 16.
Tőkés László püspök kifogásolta, hogy Székely Ervin képviselő püspöki székházzal kapcsolatos parlamenti interpellációjára a kormány helyhatósági főosztálya nevében válaszoló Cosmanca nem említette, hogy a nagyváradi püspöki székházat a harmincas években építették a református hívek, továbbá azt sem, hogy jelenleg itt működik a Sulyok István Református Teológiai Intézet. Vissza kellene adni az elkobzott egyházi intézményeket, ez bizonyítaná, hogy Románia elindult a demokratizálódás útján. /A román kormány helyhatósági főosztályának. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./
1993. június 16.
Ercsey Gyula válaszolt a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt levelére, adatokkal bizonyította, milyen kegyetlen volt a holokauszt Romániában, ahol Antonescu idején soktízezer zsidót gyilkoltak meg. A románok Odessza környékén 60 ezer zsidót lőttek agyon. Kisinyovban 70 ezer, Dálnyikiban 35 ezer, Domanovkában 18 ezer, Vortuzsnyben 23 ezer, Bogdanovkán 45 ezer zsidót öltek meg Erről nem tud a mai román közvélemény. Ercsey a románosítás eseteire is emlékeztetett /Dobrudzsában a törökök, Moldvában a csángók románosítása/. Összefoglalóan megállapította, hogy Romániában volt és van zsidóüldözés, antiszemitizmus, asszimilációt célzó politika, kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, gyűlölet szítása, és a kisebbségi intézményeket sújtó jogtalanság. /Ercsey Gyula, Nagyenyed. Mi az igazság? Válasz a szenátorok levelére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., folyt.: jún. 16./
1993. június 16.
A Kolozs megyei tanfelügyelőség az új tanévben is meg akar mindent tenni, hogy a kolozsvári három magyar gimnáziumot visszarománosítsa. A Brassaiba akarják helyezni az összes román estis osztályt. Funar polgármester hadjáratot hirdetett Bálint Kelemen Attila, Brassai Líceum igazgatója ellen. Akkor a tanári kar kiállt mellette. Végül azonban néhány tanár megalkudott, mondván, nem szabad ujjat húzni a tanfelügyelőséggel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a helyi RMDSZ csak tátotta a száját. A hatalom az intézetük magyar jellegét védő igazgatókkal hasonlóan járt el Zilahon, Nagyenyeden és Nagyváradon. Hargita megyében viszont tömegtüntetés védte meg Beder Tibor tanfelügyelőt. - Ki kell állni minden alkalommal, nem szabad alkukba belemenni, hangsúlyozta Herédi Gusztáv. /Herédi Gusztáv: Alku és alku között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
1993. június 16.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Cronica Romana napilap jún. 16-i számában helyesbített, mert a sajtó nem adta vissza pontosan szavait. Budapesten Jeszenszky Géza külügyminiszterrel tárgyalva azt hangsúlyozta, hogy a kölcsönös bizalom szempontjából fontos lenne az, hogy Magyarország nagyon határozottan támogassa Románia felvételét az Európa Tanácsba. /Bukarest gesztust vár. = Népszabadság, jún. 17./
1993. június 16.
Illyefalván, a Keresztény Ifjúsági Központban találkoztak az erdélyi magyar alapítványok képviselői, ahol két és félnapos munkával 45 alapítvány, egyesület osztotta meg egymással gondjait, elképzeléseit. Négy szakcsoportban folyt az eszmecsere, laza szövetségben állapodtak meg, majd a tanácskozás végén, jún. 16-án együttműködési megállapodást írtak alá: létrehoznak dokumentációs és tájékoztató irodát, ideiglenesen Illyefalva központtal. A következő találkozót Illyefalván tartják, dec. 2-4-e között. /Romániai magyar alapítványok együttműködési megállapodása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17., (Sylvester): Laza szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./
1993. június 16.
Jún. 16-án - rendőri segédlettel - kilakoltatták az 1990-ben Mircea Dinescu által alapított kolozsvári Apostrof román folyóiratot. Funar polgármester megvalósította tervét. A Helikon szerkesztősége is felszólítást kapott: két napon belül el kell hagyni a szerkesztőség termeit. Hiába fordult az Apostrof és a Helikon szerkesztősége az elnöki hivatalhoz, a kormányhoz, nem kaptak segítséget. /Magyar Hírlap, júl. 1./
1993. június 16.
Jún. 16-án befejeződött a mozdonyvezetők sztrájkja. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 17./
1993. június 17.
Jún. 17-én Bukarestben a hat legjelentősebb ellenzéki párt kormányzási paktumot kötött. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Szövetség Pártja, az RMDSZ, a Liberális Párt és a Demokrata Párt /NMF/ által aláírt jegyzőkönyv értelmében a középen elhelyezkedő pártokból létrehozott legjelentősebb politikai erő lesz képes kivezetni az országot a válságból. Ez az ellenzéki koalíció 47 %-kal rendelkezik a parlamentben, szemben a kormány 34 %-os támogatottságával. Az új koalíció felvállalja a kisebbségek helyzetének rendezését is. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatpárti egyezség. = Magyar Hírlap, jún. 19./
1993. június 17.
Iliescu államelnök Bécsből, az emberi jogi konferenciáról Genfbe utazott, ahol az európai leszerelési fórumon, majd az ENSZ Munkaügyi Szervezetének közgyűlésén is felszólalt. Románia súlyos gazdasági válsága orvoslására több segélyt vár a fejlett országoktól, mondta. /Magyar Hírlap, jún. 23./
1993. június 17.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jún. 17-én Kolozsvárott ülésezett. A kultusztörvény módosított tervezete hátrányosan érinti az egyházak érdekeit, ezért annak visszavonását és az eredeti tervezet parlament elé terjesztését tartják indokoltnak. Foglalkoztak a szociáldemokrata újbaloldali platform-tervezettel is. /Mit tárgyalt az Ügyvezető Elnökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1993. június 17.
Megalakult az RMDSZ szociáldemokrata-újbaloldali platformja. A kezdeményezők között van Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, dr. Pálfalvi Attila. /Megalakult az RMDSZ szociáldemokrata-újbaloldali platformja Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
1993. június 17.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke sajtótájékoztatóján összegezte romániai látogatásának tapasztalatait. A magyar-román alapszerződést csak akkor érdemes megkötni, h kielégíti mindkét fél érdekeit ? hangsúlyozta. Az alapszerződést meg kell kötni, de nem mindenáron, csak abban az esetben, ha garanciákat tartalmaz a kisebbség védelmére. /F. A.: "Alapszerződést, de nem mindenáron!" = Magyar Hírlap, jún. 17./
1993. június 17.
Jún. 17-én az RMDSZ vezetői sajtótájékoztatóz tartottak Bukarestben. Markó Béla elnök beszámolt arról, hogy jún. 12-én fogadta őt Iliescu államelnök. Markó Béla felsorolta az RMDSZ problémát, megállapítva, hogy nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta Iliescunak, hogy , hogy az ET jelentéstevői az RMDSZ elvárásait elfogadták. Az RMDSZ elvárásainak megoldása esetén mond igent Románia ET-be való felvételére. Tokay György az RMDSZ-küldöttség kétnapos szlovákiai látogatásáról beszélt. Asztalos Ferenc az oktatásügyet érintette. A vonatkozó kormányhatározat ismét diszkriminatív, mert előírja, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven kell tanítani. Az RMDSZ képviselőinek ismét el kellett magyarázniuk a román újságíróknak, hogy a zetelaki, oroszhegyi és a marosvásárhelyi perek politikai perek voltak és az ítéletre is politikai nyomás nehezedett. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. június 17.
Háromszéken a megyei és a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ szervezet között ellentét van. Az újságíró Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezte, átfogó válságjelenségről van szó vagy inkább Székelyföldön van probléma? Takács Csaba leszögezte, hogy a válság egyedülálló, más, szórványvidéken tapasztalható gondokkal nem hasonlítható össze. Takács Csaba szerint a háromszéki RMDSZ-vezetőknek élni kellett volna a lehetőségekkel, mozdulniuk kellett volna. Viták voltak arról, milyen akciókat kellett volna szervezni a prefektus-ügyben, milyen tiltakozás lett volna megfelelő. A különböző szintű testületek felelősséggel tartoznak egymással szemben. Az RMDSZ brassói kongresszusa után három olyan terület van, ahol országos elvárások szerint kell működnie az RMDSZ-nek: ez a kultúra, az oktatás és az önkormányzat. Nem lehet azt állítani, hogy valaki az RMDSZ-listán indult és semmi köz a szövetséghez. Az RMDSZ meghirdette az önrendelkezés elvét, ezt kell most tartalommal megtölteni. Folyik az önrendelkezési memorandum végleges formába öntésem mely a kulturális, oktatási és közigazgatási autonómiát határozza meg. Ezt majd az SZKT-nak kell jóváhagynia. /Simó Erzsébet: Válság-e a válság?(1). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16., (2). = jún. 17./
1993. június 17.
Tófalvi Zoltán a szemfényvesztés néhány példáját hozta fel. Emlékezett arra, hogy Marosvásárhelyen a magyar sajtó képviselői várták Raffay Ernő honvédelmi államtitkárt. Raffay Ernő történész több könyvet írt Erdély 1918-1920 közötti történetéről, ismeri a román diplomácia színeváltozásait, mégis besétált a csapdába. Kolozsváron válaszolni tudott Funar polgármester kijelentésére, hogy Kolozsvár nincs a térképen. De Debretin, Seghedin, Budapesta sincs a térképen. Marosvásárhelyen furfangosabb csapda várta. A megye akkori alprefektusnője, Ileana Filipescu addig hordozta keresztül-kasul a városon, kaszárnyáról kaszárnyáig, fényűző fogadásra, hogy a látogatás ideje lejárt, indulni kellett a repülőtérre. Az újságírók hiába várták. És Raffay Ernő nem vette észre az egészet, azt nyilatkozta, hogy jól érezte magát Marosvásárhelyen. - Bálint Lajos érsek misét akart bemutatni a szamosújvári börtönben szenvedő, ártatlanul elítélt oroszhegyi híveknek. A börtönparancsnokság az érsek közelében sem engedte az oroszhegyi foglyokat. - A román külügyminiszter ügyesen végighordozta a nagyköveteket több városon. Fényűző fogadások műemlékek megtekintése. Marosvásárhelyen előre figyelmeztették az újságírókat, kérdéseket feltenni, interjút készíteni tilos. Közben a Maros megyei prefektus beszélt a kisebbségek jogairól, milyen sok magyar tagozat van stb. /Tófalvi Zoltán: Szemfényvesztéssel kikövezett út. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./ Raffay Ernő államtitkár 1991. dec. 8-12-e között látogatott Romániába. Raffay Ernő említett könyvei: Erdély 1918-1919-ben /Magvető, Budapest, 1987/, Trianon titkai avagy hogyan bántak el országunkkal /Tornado Damenija, Budapest, 1990/.
1993. június 17.
Jún. 7-én a Legfelsőbb Bíróság megerősítette Cseresznyés Pál tíz éves ítéletét. A román sajtó egy része támadta Frunda Györgyöt védőbeszéde miatt a marosvásárhelyi Cuventul Liber napilap háromrészes sorozatban támadta Frundát, védőbeszédét románellenesnek minősítve. Tófalvi Zoltán újságíró kérdésére elmondta, hogy a román sajtó demokratikus része viszont melléállt és elismerte, az ítéletet igazoló döntés mögött a magyarság kollektív felelősségre-vonása áll. Frunda hangsúlyozta, hogy a törvényszék ítéletével a magyarokat büntette. A Helisnki Bizottság és a román parlament jelentései sem vádolják a magyarságot. A Helsinki Bizottság pedig egyértelműen a volt szekuritátés tiszteket, volt aktivistákat, a szervezőket vádolja. A törvényszék ítélete ezért volt fontos, hogy ellensúlyozza ezt a jelentést. /Tófalvi Zoltán: A Legfelsőbb Bíróság döntött: az ítélet 10 év börtön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./
1993. június 17.
A kilencvenedik évében levő Ambrus József főesperes Brassóban él, az idős papok otthonában. Az újságíró kérésére visszaemlékezett szenvedéseire /két részletben összesen tíz évet töltött börtönben/. Ambrus József Gyergyószárhegyen hittanórát tartott, amikor 1949. jún. 11-én a plébánia előtt megállt egy fekete autó. A gyerekeket hazaküldte és ott, helyben azonnal vallatni kezdték: kitől kapott utasítást, hogy ne vegye át az államsegélyt. Kifejtette, hogy saját elhatározása volt, mondván: minden papnak adjanak vagy egyiknek sem. A faluban az emberek összegyűltek, kitört a pánik, hogy elviszik a papjukat. Ambrus József hiába nyugtatta az embereket, nem csitultak le a kedélyek. A kihallgatók a fekete autóvak eltűntek. Közben félreverték a harangokat, a környékről, Gyergyóremetéről, Gyergyóditróból is jöttek emberel, hogy megvédjék papjukat. Ambrus József lecsendesítette és hazaküldte őket. Este azután a rendőrök megszállták a községet. Több mint ezer embert fogdostak össze és vittek Gyergyószentmiklósra. Az első napokban egymást támogatva álltak a zsúfolt cellákban. Azután megkezdődtek a kihallgatások. Szörnyű kínzásokat éltek át, korbáccsal, villanyozó géppel, fonott vashuzalokkal verték őket. A papot addig verték, amíg megfeketedett a teste, a talpa csupa seb volt a gumibotozástól. Naponta ismételték a verést. Elmondhatatlan kínokat éltek át. Sokan beleőrültek, belehaltak a kínzásokba, vagy örökre nyomorékká váltak. Gurzó Katalinnak, Bartos Ilonának a haját tépték ki. Hat hét múlva Ambrus Józsefet és 28 szárhegyit Kolozsvárra, majd Brassóba, az ottani börtönbe vitték, ott is folytatták a kínzásokat. Ott találkozott Pál Elek gyergyóremetei plébánossal és 14 remetei hívével. Mindenáron bele akarták keverni a perbe Márton Áron püspököt, azzal, hogy ő lázította őket. Ez azonban nem sikerült, erre kínzással sem tudták rávenni őket. Végül nyolc évre ítélték Ambrus Józsefet. A felsőbányai ólombányába vitték, embertelen feltételek között dolgozott. Hét év után amnesztiában részesült. A borszéki plébániára került, de ott is folyamatosan zaklatták, agyonlövéssel is fenyegették. 1960-ban újra letartóztatták. A vád az volt, hogy erőszakkal kényszeríti a gyerekeket hittanra. Itt nem annyira veréssel, mint lelkileg akarták megtörni. Négy esztendőre ítélték. Hármat leült, 1963-ban szabadult. Maradt az állandó ellenőrzés, az éjjel-nappali váratlan látogatás. Így élt több mint két évtizedig. /Váradi Mária: A kommunizmus pere. Gúzsba kötött ige. Gyergyószárhegy, 1949. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./
