Liviu Maior oktatásügyi miniszter ígérete szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen lesznek keretszámok a magyar csoportok számára, azonban ez csak félmegoldás, mert nem alakítanak magyar tagozatot. /gm: Minden jóban van valami rossz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1993. július 6.
A Cimbora egy ideig Bukarestben jelent meg, majd Sepsiszentgyörgyön a Trisedes Press áldozatvállalásával újból kiadták. Jelenleg nehézséget okoz, hogy sok helyen nem veszik meg a lapot, egyes iskolákból visszaküldik a példányokat. Szükség van erre a gyermeklapra. /Sylvester Lajos: Cimborák hazatoloncolása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1993. július 6.
Neumann Ottó a lap szellemiségének megfelelően támadta magyar kormányt. Szerinte Meciar és Iliescu nem jutott volna a kisebbségi kérdésben konszenzusra, "ha Magyarország vezetői nem fordítottak volna hátat arisztokratikus gőggel mindkét szomszéd állam hivatalosságainak." /Neumann Ottó: A pótcselekvések ideje lejárt. = Magyar Hírlap, júl. 6./
1993. július 7.
Frunda György szenátor nyilatkozott Románia ET-be való felvételéről. Az ET 1201-es ajánlása meghatározza a kontrollmechanizmust, előírja, hogy jogsértés esetén az ET emberi jogi bíróságához lehet fordulni. Frunda György az ET bizottsága előtt elmondta, hogy Románia felvétele előtt szükséges a kisebbségi és a tanügyi törvény elfogadása, hogy az országban még vannak politikai perek. König, az ET főraportőre írásbeli választ kért mindegyik romániai parlamenti párttól, hogy elfogadják-e az 1201-es határozatot kisebbségi charta gyanánt. A Román Nemzeti Egységpárt kivételével valamennyi párt kötelezte magát erre, a képviselőház pedig határozatban mondta ki, hogy törvényben rögzíti az ET-dokumentum előírásait. /D. Bartha Margit: Frunda György nyilatkozik lapunknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 7.
Melescanu külügyminiszter Albániába látogatott. Tiranában vendéglátogatóival a Jugoszláviában dúló háborúról tárgyaltak. /Melescanu albániai tárgyalásai. = Magyar Hírlap, júl. 7./
1993. július 7.
Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, a képviselőház titkára elmondta, hogy az ellenzék nem áll ki az RMDSZ mellett, amelyet rendszeresen támadnak, ugyanakkor azt elvárják, hogy az RMDSZ velük tartson. A képviselőház titkáraként el tudott intézni börtönlátogatásokat, egy második pedagógiai osztály indítását vagy gázvezeték engedélyezését. Az RMDSZ javaslatainak megfelelően javult a törvényhozói munka. Kónya-Hamar Sándor hiába titkár, nincs megfelelő irodája. A képviselő a kudarcok közé sorolja, hogy az elmúlt nyolc hónapban a két RMDSZ-csoport /képviselőházi és szenátusi/ nem ült össze a politikai döntések megvitatására. /Demeter J. Ildikó: Nem volt hiábavaló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozatban ítélte el Cseresznyés Pál elítélését. Felhívással fordultak a romániai és külföldi testvéregyházakhoz, hogy járjanak közben "politikai foglyaink kiszabadítása érdekében." /Állásfoglalás Cseresznyés Pál ügyében. = Magyar Nemzet, júl. 7./
1993. július 7.
Az Agerpress hírügynökség szerint a két legszélsőségesebb tömörülés, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt alsóbb szinteken megkezdte az egyesülést. A két párt vezetősége nem nyilatkozott erről. /Egyesülnek a román szélsőségesek. = Magyar Hírlap, júl. 7./
1993. július 7.
Funar polgármester intézkedésének megfelelően júniusban erőszakkal, rendőrei segédlettel kiköltöztették a román Apostrof kulturális lapot, a Helikon és a Korunk magyar folyóiratokat szerkesztőségét Kolozsvár központjából a Iasilor utcai elhanyagolt házba, ahol telefon sincs. Új helyük messze van, a falak dohosak, nagy a zsúfoltság. A román lap ellenségesen írt az önkényeskedő polgármesterről, Hírek Funariából címen számolt be a kilakoltatásról. Helyzetük most sem biztonságos. A Szabadság napilap szerkesztőségének pedig emelték a bérleti díját. Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője sem tartja megfelelőnek mostani helyüket. Kántor Lajossal, a Korunk főszerkesztőjével együtt neki is az a véleménye, hogy a kolozsvári magyar szerkesztőségeknek egy közös sajtóház felelne meg. Ennek viszont anyagi akadálya van. /Kisgyörgy Réka: "Szóval ez egy kultúrközpont?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 7.
Pap Balázs a Kriza János Társaság segítségét kéri: meg kell menteni Etéden a néprajzi gyűjteményt, melyet a helyi, nyolcvanon túli idős tanító gondoz, saját lakásában van a sok értékes tárgy. /Pap Balázs, Szováta: S. O. S. Kriza János Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 7.
A Brassai Líceum /Kolozsvár/ tanárai visszautasították Herédi Gusztáv írását /Alku és alku közt, RMSZ, jún. 16./, mondván, nem igaz a megalkuvás vádja. /Tények és fantazmagóriák. Replika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 7.
Dr. Havadtőy Sándor református lelkészt, a Yale Egyetem professzorát Erdély-szakértőként tartják számon az amerikai külügyminisztériumban, Havadtőy a nyáron hazalátogatott, ebből az alkalomból beszélgetett vele a lap munkatársa. Dr. Havadtőy Sándor apja is református lelkész volt. Dr. Havadtőy Sándor tanulmányait végezte Nyugaton, tanulmányai befejezése után nem tudott hazatérni, bekapcsolódott a nyugati magyar emigráció jogvédő harcába. Első sikerük 1964-ben volt, amikor Románia amerikai kereskedelmi kapcsolatai megjavítására törekedett. A magyar emigráció követelte: előbb bocsássák szabadon a politikai foglyokat. Ez megtörtént, 1964-ben sok politikai fogoly szabadult. A magyar emigráció rendszeresen készített beadványokat a külügyminisztériumnak. /B. Kovács András: Egy Erdély-szakértő ismét itthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 8.
A korrupcióval vádolt kormánytagok sajtóértekezleteken próbálták tisztára mosni magukat, tagadtak és mindent cáfoltak. /A főtitkár cáfol és vádol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1993. július 8.
Vida Gyula RMDSZ-képviselő, gazdasági szakember megállapítása szerint az állami költségvetés az összeomlás szélén áll, ilyen körülmények között szinte hazárdjáték az értéknövekedési adó bevezetése. Az állami intézmények nem készültek fel kellően. A hivatalos nyilatkozatok ellenére felgyorsuló inflációs folyamatot indít el az új adó, mert a luxusadó is nő és a vámilletéket is emelni fogják. /Fejér László: Interjú Vida Gyula parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1993. július 8.
Kónya-Hamar Sándor kimutatást készített, eszerint a kormány az interpellációk felére nem válaszolt. A parlamenti ellenzék kiszámíthatatlan. A Balkánon a balkáni játékszabályok érvényesek. Az RMDSZ parlamenti csoportja meghatározó szerepet játszik jogalkotás és a gazdasági kérdések területén. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./
1993. július 8.
Vacaroiu miniszterelnök találkozott a kormányt támogató /szélsőséges/ pártok - a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt, a Demokratikus Agrárpárt, a Románok Nemzeti Egységpártja - vezetőivel. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint ezek a pártok "teljes mértékben támogatják" a kormányt, megerősítették szövetségüket, bár nyilvánosan nem jelentették be a szövetségre lépést. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a Vacaroiu-kormány az utóbbi ötven év legrománabb kabinetje". A kormánypártnak a szekértolóival megkötött paktuma az ellenzék és a Roman-vezette Front közötti egyezményt hivatott ellensúlyozni. /Cotidianul (Bukarest), jún. 28., idézte magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8. - Média melléklet./
1993. július 8.
Tőkés Elek Kolozs megyei tanfelügyelő jelezte, hogy nincs elég jelentkező Kolozsváron a meglevő magyar osztályokba. Kevés magyar tanuló végezte a nyolcadikat, közülük is sokan a román tagozatra iratkoztak be. /Makkay József: Lesz-e elég jelentkező a magyar iskolákba? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1993. július 8.
A kormány a nemzetközi kapcsolatok tudományos megalapozása céljából 1991 júniusában négy addig minisztériumi felügyelet alá tartozó intézetből /Külügyi Intézet, Magyarságkutató Intézet, Dunatáj és a Honvédségi Védelmi Kutatóintézet/ létrehozta a Teleki László Alapítványt /igazgatója Diószegi László/. A Közép-Európa Intézet vezetője, Kiss Gy. Csaba elmondta, hogy az intézetek önállóak, kutatási tervüket maguk készítik, a pénz az alapítvány kuratóriuma osztja el. A Teleki László Alapítvány 1992 novemberében költözött be a Szilágyi Erzsébet fasori épületébe. A Molnár Gusztáv vezette Dunatáj betagozódása az alapítványba áprilisban tisztázódott. A Külügyi Intézet élén tavaly Maróth Miklós állt, őt követte Zala Tamás, jelenleg Fülöp Mihály a vezető. A Védelmi Kutatóintézet visszakerült az anyaminisztériumhoz. Kiss Gy. Csaba kevesli a létszámot, sokan elmentek a bizonytalanságok miatt. /Rejtő Gábor: A Teleki Alapítvány kétéves /elő/élete. = Magyar Hírlap, júl. 8./
1993. július 9.
Liviu Maior oktatásügyi miniszter a bukaresti rádióban kijelentette, hogy nem támogatja a Bolyai Egyetem visszaállítását. /Román érvek a Bolyai Egyetem ellen. = Új Magyarország, júl. 9./
1993. július 9.
Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSZ, melyen az országos vezetőség is képviseltette magát Muzsnay Árpád megyei elnök arra is kitért, miért pártolt ez a tagság egy része az RMDSZ-tól. Sokan azonosították az RMDSZ-t a Tulipán Kft-vel, a Tulipán Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SZKT-ülések negatív visszhangja. Kötő József, aki az országos vezetőség is képviselte, hangsúlyozta, hogy a Szatmár megyei RMDSZ erős szervezet, szükség van a munkájára. /Gál Éva Emese: Bővített választmány és apadó tagság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1993. július 9.
Dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a hatásköre kisebb, fentről irányított helyi közigazgatás van. Függetlenként indult a választáson. A tanácsüléseket magyarul tartja, bár ezt nem engedi a 69-es helyhatósági törvény. A hadgyakorlatokat előszeretettel tartják a városban. A bűnözés az átlag alatt van, ennek ellenére 1989 után a 32 fős rendőrállományt 130 fölé emelték és egy század csendőrt is hoztak. /Oláh István: A helyhatóság: önkormányzat Romániában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1993. július 9.
A múlt év végén kezdett a Temesváron az RMDSZ, a TEMISZ /Temesvári Magyar Ifjak Szövetsége/ és a Temesvári Szórványkutató Intézet Magunk keresése elnevezésű akcióba. Céljuk a temesvári magyarság megszámlálása, helyeztük feltérképezése. Toró T. Tibor főszervező elmondta, hogy a magyar családok mintegy felét felkeresték, azonban nehéz adatgyűjtőket találni. A pedagógusok segítségében bíznak. Az emberek általában bizalmatlanok. /Gazda Árpád: Mi újság a magunk keresésével? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1993. július 9.
Gálfalvi György marosvásárhelyi író a Népfőiskolai Alapítvány kuratóriumának tagjaként érkezett Lakitelekre, az ottani népfőiskola avatási ünnepségére. Elmondta, hogy idén márciusban sikerrel mutatkozott be Marosvásárhelyen a Lakitelek Alapítvány. Ez az alapítvány az egész magyarság sorsáért érzi magát felelősnek, és felvállalta a határon túli magyarság megsegítését. Nagy visszhangja volt a Lakitelek Alapítvány által meghirdetett paraszti önéletírói és a néprajzi pályázatnak. Az előbbi első díját Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester kapta meg. /Papp János: Erdélyben megbecsülik a népfőiskolát. = Új Magyarország, júl. 9./
1993. július 9.
Ausztria szívesen vállalna közvetítő szerepet a magyar-román nézeteltérések rendezésére, jelentette ki Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter, aki Bukarestben, az Euroatlanti Központban tartott előadást. /Magyar Hírlap, júl. 10./
1993. július 9.
Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztő a folyóirat gondjairól írt. Írásának a Romania Libera hasábjain kellett volna megjelennie, ahol a minisztérium folyóiratainak problémáiról volt szó, de az ő cikkét nem közölték. /Kántor Lajos: A szerkesztőség magányossága. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1993. július 10.
Bukarestben jún. 9-én megkezdődött a hatalmon levő párt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja országos konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek sikerült lecsendesíteni a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Oliviu Gherman szenátusi elnök marad a párt elnöke, ügyvezető elnök pedig Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a reformisták vezetője. A párt megváltoztatja a nevét. /Gyarmath János: Megkezdődött a román kormánypárt konferenciája.= Magyar Nemzet, júl. 10./
1993. július 10.
Melescanu külügyminiszter nyilatkozott az MTI tudósítójának, leszögezte, hogy szüksége lenne a két ország vezetőinek találkozójára. A kolozsvári konzulátus megnyitása elől kitért: most ez a lépés nem lenne pozitív. A külügyminiszter szerint az alapszerződés megkötése meggyorsítaná az együttműködést. A román-magyar határátkelőhelyek helyzetével kapcsolatban a pénzhiánnyal és a jugoszláv válsággal indokolta a nehézségeket. Melescanu azt állította, hogy a magyar vámosok elzárkóztak a közös vámvizsgálattól. /Az alapszerződéssel javulna az együttműködés. = Népszabadság, júl. 10./ A Vám és Pénzügyőrség illetékese cáfolta Melescanu állítását, hogy a magyar vámosok elzárkóztak a közös vámkezeléstől. /Népszabadság, júl. 10./
1993. július 10.
A Babes-Bolyai Egyetemen a magyar diákok 1989-ben 700-an sem voltak, arányuk akkor a hallgatók 22 százaléka volt, jelenleg 1900-an vannak a magyar hallgatók, viszont arányuk 15 százalékra csökkent. Önálló magyar tagozatra lenne szükség, de az nincs. /(b. kovács): Szárnyaszegett egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./
1993. július 10.
Dr. Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Társaság elnöke Budapestre utazott társasága több tagjával együtt és tárgyalt az Országgyűlés vezetőivel, a kormány képviselőivel. Megbeszélései eredményesek voltak, partnerei erkölcsi támogatásukról biztosították munkáját. Buracu hozzá akar járulni az erdélyi magyarság jogainak tiszteletben tartásához, beleértve a Bolyai Egyetemet, a kolozsvári, illetve debreceni konzulátus újraszervezését. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Nyílt és őszinte dialógus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./
1993. július 10.
Töttösy Istvánné dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője a Kárpát-medence tájain, főleg oktatási rendezvényeken gyakran megfordul. Elmondta, hogy 1985-ben készített bölcsészdoktori disszertációja a Romániai Magyar Népi Szövetség története volt, abban is központi kérdés volt az erdélyi magyar oktatásügy. Amikor 1990-ben a minisztériumba került, arra gondolt, hogy kötelesség határtól függetlenül nyelvhatárban, kultúrhatárban, nemzeti összetartozásban gondolkodva segíteni, hogy megmaradjon a magyar nyelv a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy jelenleg mintegy ezer erdélyi tanul magyarországi egyetemeken, rajtuk kívül egyre több szakközépiskolás is itt tanul, mert otthon a szakoktatás csak államnyelven lehetséges. Szinte minden magyarországi egyetemen és főiskolán tanulnak erdélyiek, többen vannak Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben. Az erdélyi egyetemistáknak mintegy fele Budapesten tanul. Magyarország nem készült fel arra, hogy ennyi erdélyi fog itt tanulni, nem volt elegendő kollégiumi férőhely. Nagyon gyorsan kellett kollégiumot teremteni. A sebtében kialakított kollégiummal sokan elégedetlenek voltak. A határon túli magyar főiskolások taníttatása 127 millió Ft-ba kerül, ez benne van a költségvetésben. Az erdélyi egyetemisták nagy többsége nem akar hazatérni. A jövőben csak húsz erdélyi diákot vesznek fel magyarországi egyetemekre, viszont posztgraduális képzést biztosítanak. Eddig a Bolyai Társaság ajánlás alapján kaphattak ösztöndíjat a Magyarországon tanuló egyetemisták, ez most változik, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget is bevonják a döntésbe. Eddig mindent pénzt elvitt az egyetemisták képzése, posztgraduális képzésre nem futotta. Mostantól ezt is lehetővé teszik, mintegy 140150 jelentkező számíthat kérése elfogadására, három hónaptól egy évig terjedő támogatást kaphatnak. /Sylvester Lajos: Erdélyi diákok ? "odaát". Beszélgetés dr. Töttösy Istvánnéval, a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának főosztályvezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./
