| 
  ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
  | 
  ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 
 | észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm  | 
    Helymutató: 2007. december 7.Székelyszentlászló égbe nyúló templomtornya arról árulkodik, hogy itt valaha erős közösség élt. Manapság 37, többnyire idős korú lelket számlálnak e településen. Abránfalván mindössze hat, a kihalás maradékaiként számon tartott „őslakos” állhatna a fényképezőgép lencséje elé. Az impozáns petki templomhoz hasonlót sem volna képes megépíteni a falu jelenlegi lakossága. Említeni lehetne Székelydályát is, freskóiról elhíresült műemlék templomát. Az évszázadok történelméből olyan helységnevet lehet felidézni, melyek beszédes bizonyítékai annak, hogy valamikor közösségek alapították e falvakat. Íme néhány elfeledett helységnév: Kis-Görgény, Hunárka, Városhely, Vajdaszállás, Rózsaponk, Gáronfalva, Tankófalva, Tamafalva, Csonkaháza, Cibrefalva (nemcsak a Hargita innenső, de a túlsó oldalán is létezett ilyen nevű falu). /Kristó Tibor: Töprengések tornyaink tövében. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./lapozás: 1-1 
        (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025       Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék 
  | 
     
  | 
    ||||||||