Jún. 14-én még előfordultak kisebb összetűzések Bukarestben. A Zsil-völgyi bányászok csoportjai behatoltak az Egyetem tér övezetébe, átkutatták az egyetemet. Különböző csoportok behatoltak a Liberális Párt és a Nemzeti Parasztpárt székházaiba, "a bányászok minden ott talált holmit kirámoltak". Petre Roman miniszterelnök fogadta a bányászok képviselőit. A téren 26 felgyújtott gépkocsit számoltak össze. Az Egyetem téren a bányászok és rendőrök közös alakulatai végezték az igazoltatásokat. Ion Iliescu elnök beszédet mondott nagyvállalatok dolgozói és a bányászok előtt. Iliescu szerint a hatóságok ellen fellépők azonosak a jan. 12-én, jan. 28-án és febr. 18-án zavartkeltőkkel, csakhogy most legionárius módra szervezkedtek. Máj. 20-án a nép demokratikus vezetőséget választott, most ezt akarták erővel megdönteni. Iliescu felszólította a lakosságot, segítsen a tettesek kézre kerítésében. A Romania Libera újság vezetői közölték, hogy egy bányászcsoport megakadályozta, hogy a lap megjelenhessen. Több tüntető és a bányászok követelték a Romania Libera, a Dreptatea, és a 22 című lapok betiltását. A Nemzeti Liberális Párt szerint az erőszakot a rendőrség fellépése váltotta ki. A párt tiltakozott székháza feldúlása miatt. Corneliu Coposu, a Parasztpárt elnöke tiltakozott a párt székházának lerohanása, feldúlása miatt, továbbá amiatt, hogy lakásába bányászok behatoltak, értéktárgyakat vittek el. Hiába fordult a rendőrséghez, nem kapott segítséget. A Nemzeti Parasztpárt közleményben leszögezte: nem vett részt a zavargásokban, s elítél mindenfajta erőszakot, a középületek megrohanását is, tiltakozott székházuk jún. 13-án barbár módon történt megsemmisítése ellen. A Nemzeti Parasztpárt hangsúlyozta: hazugság, hogy székházukban kábítószert és benzines palackokat találtak. A Nemzeti Parasztpárt kérte a kormányt, távolítsa el a székházakba törvénytelenül behatolókat. A jún. 13-án történt összecsapások során a rendőrség 600 főt letartóztatott, az összecsapásokban 29 rendőr megsebesült.. /Bukarest, 1990. június 14. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
1990. július 5.
Ion Camarasescu mérnök egy bukaresti intézménynél volt a szeku /Securitate/ megbízottja. A fordulat után a Zsil-völgyébe távozott. A bányászjárás idején Bukarestben ő beszélt a bányászok nevében, követelte a Romania Libera ellenzéki lap megszüntetését. /Expres c. román lap 22. számából átvette: Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
1991. szeptember 24.
Többtízezer bányász sztrájkba lépett magasabb béreket követelve. A bányászok közölték: csak abban az esetben hajlandók a sztrájkot befejezni, ha Petre Roman személyesen jön a helyszínre, a követelések megvitatására. Több mint 52 ezer Zsil-völgyi bányász csatlakozott a sztrájkhoz. /Rompres, MTI/
1991. szeptember 26.
A tüntető Zsil-völgyi bányászok vezetője, Miron Cosma kijelentette, hogy követelik Petre Roman miniszterelnök lemondását. Éjszaka újabb bányászcsoportok érkeztek Bukarestbe, akik botokkal, csákányokkal és a hozzájuk csatlakozó fővárosiakkal együtt elindultak a kormány épülete elé. Petre Roman miniszterelnök kormánya nevében benyújtotta lemondását, a lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza elfogadta. /Petre Roman miniszterelnök: 1989. dec. 26-1991. szept. 26./ Az esti órákban többszáz bányász behatolt a képviselőházba, Iliescu elnök lemondását követelve. A tüntetők ezután a tévé székházát akarták elfoglalni. Az eddigi összetűzéseknek két halottja és 284 sebesültje van, közülük 93-at kórházban ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29, MTI/ Más forrás szerint nyolc halottja van a tüntetéseknek. /Romania Libera (Bukarest), szept. 27./ Romániában a hadsereget felhatalmazták arra, hogy a belügyminisztérium alakulataival együtt lépjen fel a rend helyreállítása érdekében. Ezt a döntést a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozta.
1991. szeptember 29.
A bányászok hazautazása után néhány órával Iliescu elnök elhalasztotta a Zsil-völgyébe tervezett útját a "nemzeti nyitás" új kormányának megalakítását célzó tárgyalások miatt. /MTI/
1993. június 7.
A román szakszervezetek /Fatia, Szabad Szakszervezetek Szövetsége (CNSLR) és a Petrom/ egyesülnek. A szakszervezetek tiltakoztak az ellen, hogy a kormány Miron Cosma Zsil-völgyi bányászvezért, a bukaresti "bányászjárás" vezetőjét jelölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi értekezletére. /Új Magyarország, jún. 7./
1993. július 12.
A Zsil völgyében feszült a hangulat, a bányászok leálltak a munkával, tárgyalni kezdtek a kormány sietve helyszínre érkezett képviselőivel. /Feszültség a Zsil völgyében. = Magyar Hírlap, júl. 12./
1993. július 29.
A Zsil-völgyi bányászok júl. 29-én ismét sztrájkba léptek, fizetésemelést követelve. Vezetőjük, a bukaresti bányászlátogatás "hőse", Miron Cosma felutazott Bukarestbe, hogy tárgyaljon a miniszterelnökkel. A hatórás tárgyaláson a kormány nem engedett. /Magyar Nemzet, júl. 31./
1993. július 30.
Három héttel azt követően, hogy a Zsil-völgyi bányászok munkabeszüntetéssel elérték követésüket, bérük megduplázását, újból nyugtalanság töltötte el a bányavidéket. Az egyes kategóriák között igen nagy a különbség, ez okozta a felháborodást. Miron Cozma, a Zsil-völgyi bányászok vezetője megbeszélést folytatott Bukarestben a kormány több tagjával. /Nyugtalanság a Zsil völgyében. = Népszava, júl. 30./
1993. július 30.
Három héttel azt követően, hogy a Zsil-völgyi bányászok munkabeszüntetéssel elérték követésüket, bérük megduplázását, újból nyugtalanság töltötte el a bányavidéket. Az egyes kategóriák között igen nagy a különbség, ez okozta a felháborodást. Miron Cozma, a Zsil-völgyi bányászok vezetője megbeszélést folytatott Bukarestben a kormány több tagjával. /Nyugtalanság a Zsil völgyében. = Népszava, júl. 30./
1993. július 30.
Újból sztrájkolnak a Zsil völgyi bányászok. /Sztrájkolnak a Zsil völgyi bányászok. = Magyar Nemzet, júl. 31./
1993. augusztus 3.
Aug. 3-án a sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok újból követelték, hogy a miniszterelnök jöjjön hozzájuk tárgyalni, Vacaroiu azonban nem hajlandó erre. Funar kolozsvári polgármester váratlanul feltűnt a bányászok között, azonban munkára bíztató szavaira kifütyülték. Funar még Caritas-fiókot /a hírhedt kolozsvári "önsegélyező" kirendeltséget, valójában kétes kimenetelű szerencsejátékot/ is ígért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
1993. augusztus 4.
Feszült a hangulat Zsil-völgyében, a sztrájkoló bányászok gyűléseznek és újra követelik, hogy Vacaroiu miniszterelnök látogasson el hozzájuk. A kormány nem enged a nyomásnak, nem hajlandók a Zsil völgyébe, Petrozsényba utazni, nem adnak béremelést a bányászoknak. /Gyarmath János, Bukarest: Ismét bukaresti "bevonulással" fenyegetőznek a bányászok. = Magyar Nemzet, aug. 4./
1993. augusztus 4.
Feszült a hangulat Zsil-völgyében, a sztrájkoló bányászok gyűléseznek és újra követelik, hogy Vacaroiu miniszterelnök látogasson el hozzájuk. A kormány nem enged a nyomásnak, nem hajlandók a Zsil völgyébe, Petrozsényba utazni, nem adnak béremelést a bányászoknak. /Gyarmath János, Bukarest: Ismét bukaresti "bevonulással" fenyegetőznek a bányászok. = Magyar Nemzet, aug. 4./
1994. június folyamán
A Hunyadvármegye folyóirat bemutatta a Zsilvölgyet, Petrozsényt, visszapillantva a múltba. /Hunyadvármegye (Déva), jún./
1994. augusztus 2.
Aug. 2-ától a zsil-völgyieket leszámítva gyakorlatilag az ország minden szén-és rézbányája leállt. Százezres tömegek kapcsolódtak a sztrájkba. Tirgu-Jiuban tízezren néznek farkasszemet a rendfenntartókkal. Több szakszervezeti vezető éhségsztrájkba lépett. /Magyar Nemzet, aug. 3./
1996. március 2.
Szokásos sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a szövetség életében végbement legutóbbi eseményekről, szólt a Takács Csaba ügyvezető elnökkel és Fekete Zsolt Hunyad megyei képviselővel együtt a Zsil völgyében tett látogatásáról, az ottani magyarság képviselőivel létrejött találkozókról, az RMDSZ választási előkészületeiről, parlamenti munkájáról. Madaras Lázár Brassó megyei képviselő 69-es számú helyhatósági törvénymódosításával kapcsolatosan megelégedéssel nyugtázta, hogy ezentúl a polgármestereket és a helyi tanácsosokat csakis végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik fel tisztségükből. Seres Dénes szenátor, a Dél-Tirolban járt RMDSZ-küldöttség tagja leszögezte: nem igaz az - a képviselőházi vita alatt elhangzott - állítás, miszerint a világon mindenütt csak az állam hivatalos nyelvét használják a helyi tanácsok ülésein. Olaszország északi részén fekvő tartományában hivatalosan elfogadott és gyakorolt a kétnyelvűség. Dél-Tirol állami hivatalaiban (törvényszékein, helyi tanácsaiban, oktatási intézményeiben stb.) kötelező az arányossági alapon gyakorolt kétnyelvűség. /Kormányválság, bankprivatizáció, helyi tanács az RMDSZ sajtóértekezletén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
1996. május 27.
Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet először látogatotta meg a zsil-völgyi magyarokat. Lélekszámukat 21 ezerre teszik. Ebből Lupényban mintegy 3 ezren, a közeli Vulkánban 4 ezren élnek, Petrozsényban pedig a legutóbbi népszámláláson, 1992-ben 5 500-an vallották magukat magyarnak. A lupényi RMDSZ-szervezet székhelye egy kopott volt munkásszállás emeletén három szoba: itt gyűltek össze a diplomata fogadására. Petrozsényban működik a szerény, 1500 kötetes kölcsönkönyvtár is. Létrehozták a saját zsebszínházukat, előadásokat tartanak, időnként bált rendeznek. A legnagyobb változást a Duna Televízió megjelenése hozta. Lupényben valaha önálló magyar iskola volt, de azt, akárcsak a többit a bányavidéken, az ötvenes évek végén megszüntették. Egy ideig két iskolában működött magyar tagozat, jelenleg már csak egyben van az elsőtől a nyolcadik osztályig, ahová mintegy 120 gyerek jár. A középiskolások Petrozsényba mennek, ahol valaha szintén önálló magyar középiskola volt, ma már csak sorvadó magyar tagozat van, sőt vegyes osztályok is léteznek. Pongrácz Gábor lelkész a közösség egyik szellemi vezetője. Vulkán városban a gondok hasonlók, itt már csak száz körül jár a magyar kisiskolások száma. Petrozsényban pedig, ahol a legtöbb a magyar, már csak vagy ötven, a középiskolai magyar tagozaton tavaly ősszel nem is indult osztály. Elfogynak a diákok, elfogynak a tanárok is. /Baracs Dénes: A végek végén. Zsilvölgyi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
1996. május 27.
Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet először látogatotta meg a zsil-völgyi magyarokat. Lélekszámukat 21 ezerre teszik. Ebből Lupényban mintegy 3 ezren, a közeli Vulkánban 4 ezren élnek, Petrozsényban pedig a legutóbbi népszámláláson, 1992-ben 5 500-an vallották magukat magyarnak. A lupényi RMDSZ-szervezet székhelye egy kopott volt munkásszállás emeletén három szoba: itt gyűltek össze a diplomata fogadására. Petrozsényban működik a szerény, 1500 kötetes kölcsönkönyvtár is. Létrehozták a saját zsebszínházukat, előadásokat tartanak, időnként bált rendeznek. A legnagyobb változást a Duna Televízió megjelenése hozta. Lupényben valaha önálló magyar iskola volt, de azt, akárcsak a többit a bányavidéken, az ötvenes évek végén megszüntették. Egy ideig két iskolában működött magyar tagozat, jelenleg már csak egyben van az elsőtől a nyolcadik osztályig, ahová mintegy 120 gyerek jár. A középiskolások Petrozsényba mennek, ahol valaha szintén önálló magyar középiskola volt, ma már csak sorvadó magyar tagozat van, sőt vegyes osztályok is léteznek. Pongrácz Gábor lelkész a közösség egyik szellemi vezetője. Vulkán városban a gondok hasonlók, itt már csak száz körül jár a magyar kisiskolások száma. Petrozsényban pedig, ahol a legtöbb a magyar, már csak vagy ötven, a középiskolai magyar tagozaton tavaly ősszel nem is indult osztály. Elfogynak a diákok, elfogynak a tanárok is. /Baracs Dénes: A végek végén. Zsilvölgyi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
1996. augusztus 12.
A Homoródszentmártonban levő Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ idén aug. 12-én harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit a szórványban levő gyermekek anyanyelvápoló táborozására. Lupényből és Petrozsényből érkeztek tanulók. A játékos, dalos, szórakoztató foglalkozás során könnyebben feloldódnak a gyermekek nyelvi gátlásai, állapította meg a táborozókkal foglalkozók egyike, Székely Anikó tanárnő a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumból. /Barlalis Éva: Zsil-völgyiek a Homoród mentén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./
1996. augusztus 12.
A Homoródszentmártonban levő Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ idén aug. 12-én harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit a szórványban levő gyermekek anyanyelvápoló táborozására. Lupényből és Petrozsényből érkeztek tanulók. A játékos, dalos, szórakoztató foglalkozás során könnyebben feloldódnak a gyermekek nyelvi gátlásai, állapította meg a táborozókkal foglalkozók egyike, Székely Anikó tanárnő a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumból. /Barlalis Éva: Zsil-völgyiek a Homoród mentén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./
1998. március 6.
Márc. 6-án tanácskozásra került sor Petrozsényban, a Református Egyházközség tanácstermében. A tanácskozáson azt az átfogó, a Zsil-völgye magyarságát felmérni szándékozó őszi programot vitatták meg, amelyet a Diaszpóra Alapítvány fog koordinálni. A tanácskozáson részt vettek a helyi egyházak képviselői, RMDSZ-tisztségviselők, tanárok, a programban aktív szerepet vállaló teológus hallgatók. A Diaszpóra Alapítványt Vetési László elnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető képviselték az összejövetelen. Nemcsak az őszi felmérő program körvonalazódott, hanem a völgy magyarságának általános, szociális, tanügyi, kulturális, gondjai is terítékre kerültek. Az általános elképzelés szerint egy, az egyházak által is támogatott közművelődési egyesületre vagy alapítványra van szükség, mely mint jogi személy /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 1223./
1998. április 27.
Radu Vasile miniszterelnök ápr. 27-én Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét kinevezte helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak. Kolumbán Gábor feladatköre a közigazgatásra, a regionális fejlesztésre, az Európai Unió és a román kormány szakértői által a PHARE-program keretében tavaly kidolgozott "Regionális Fejlesztés Zöld Könyvében" szereplő feladatok megvalósítására, így az ehhez szükséges törvényes szabályozás - regionális fejlesztési törvény, a területfejlesztési törvény - előkészítésére terjed ki. Az államtanácsosi feladatkörbe tartozik az eurórégiók témaköre is, így annak a nyolc makrorégiónak a fejlesztése, amelyre Románia területét felosztották, illetve az olyan speciális régiók, mint Moldova, a Zsil völgye, a Duna deltája, Hargita és Kovászna megye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./ Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen született 1959. szeptember 30-án. A Bukaresti Egyetem Fizika fakultásán szerzett diplomát 1984-ben, majd 5 évig, 1989 decemberéig a székelyudvarhelyi Matricagyár laboratóriumában dolgozott. 1989-90-ben az ideiglenes helyi tanács elnöke, 1990-91. között az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, 1991-93: az RMDSZ szervezési kérdésekkel megbízott országos alelnöke. 1994-1996 között független menedzsment és fejlesztési tanácsadó (Novorg consulting). 1992-től a Hargita megyei Tanács költségvetési és fejlesztési kérdésekkel megbízott alelnöke, 1996-tól a Hargita Megyei Tanács elnöke. Részt vett az EU által 1994-ben Bukarestben szervezett, helyi demokrácia és fejlesztés témakörű konferenciának előkészítő munkacsoportjában. Az EU PHARE-programjának keretében kezdeményezte egy kisvállalkozás-fejlesztő központ létesítését Csíkszeredában és egy PAEM-központot Székelyudvarhelyen. A Civitas Alapítvány alapító tagja és kuratóriumi elnöke. Elvált, három fia van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./
1998. július 9.
Csaknem másfél évi fogva tartás után szabadon bocsátották Miron Cozma bányászvezért, szakszervezeti vezetőt, az 1990 és 1991 évi úgynevezett "bányászjárások" vezetőjét. Cozmát az 1996 évi politikai fordulat után az államrend veszélyeztetése címén állítottak bíróság elé a zsil-völgyi bányászok 1991 szeptemberi bukaresti "kirándulása" miatt, de végül csupán a közrend megzavarása és a közerkölcs megsértése címén ítéltek el olymódon három évi börtönbüntetésre, hogy az rögtön felező amnesztia hatálya alá esett. Mint ismeretes, Iliescu 1990 júniusában az állampolgárok segítségét kérte az állítólag fenyegető anarchia megfékezésére, ekkor érkeztek Bukarestbe a munkaeszközeikkel felszerelt bányászok ezrei és terrorizálták a demokratikus ellenzéki erőket, politikusokat, egyetemistákat. Az államfő személyesen mondott köszönetet a zsil-völgyieknek távozásukkor. 1991 szeptemberében a bányászok újabb bukaresti tömeges látogatása kikényszerítette Petre Roman lemondását, akivel akkor már konfliktusban állt Ion Iliescu. Az 1996 évi kormányváltás utáni letartóztatások leglátványosabbika volt Cozma őrizetbe vétele. Hosszú hónapokon át tartó pere során Ion Iliescuval az élen számos politikus tett tanúvallomást, anélkül, hogy világosabbá vált volna a bányászjárások tényleges mechanizmusa és szervezése. /MTI/
1998. július 10.
A Zsil-völgyi bányászok vezérét, Miron Cosmát szabadon engedték. Cosmát az 1991-ben lezajlott bányászjárás idején elkövetett csendháborításért ítélték el. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
1998. július folyamán
A Diaszpóra Tájékoztató új számában a református teológusok nyári gyakorlatáról olvashatunk, amikor felkeresik, felkutatják a szórványban élőket, elmennek a román vidékekre, hogy telefonkönyvek, kérdezgetés segítségével felkeressék a távolban élő magyarokat. A szórványlelkészek 1994 óta évente Algyógyban találkoztak. Az egyes találkozók jegyzőkönyveit is közli a tájékoztató. Vetési László titkár és a többiek lelkiismeretesen végzik munkájukat, azonban nem kapnak megfelelő segítséget, sokszor nem is válaszolnak felkéréseikre. - 1997-ben a moldvai és dobrudzsai misszióban összesen 780 családot kerestek fel a teológusok, közülük 164 magyar családot nyilvántartásba is vettek. Igyekeznek minden családhoz eljutni, a katolikusokhoz is. - A tájékoztatóban jelezték, hogy a Duna Televízió a szórványban élők mentsvára, azonban sok helyen leszerelik a magyar adást közvetítő kábelhálózatot és nincs, aki segítsen, tanácsot adjon, mit lehet csinálni. Idén nyáron a Zsil völgyében és a Bánságban szerveznek teológus missziót. /Diaszpóra Tájékoztató (Időszaki hírlevél és dokumentumgyűjtemény a Romániai Magyar Szórványtanács, az erdélyi magyar egyházak és a Diaszpóra Alapítvány szórványgondozó missziói munkájáról), Kolozsvár, 3. sz. - II. évf. 3. sz./
1999. január 5.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette, hogy a Zsil-völgyi bányászsztrájk nem jelentős. Nemzetgazdaságilag nincs értelme az évente sok száz milliárd lejt elnyelő veszteséges bányák fenntartására, hangsúlyozta. Kijelentette, hogy szükség esetén felhasználják a karhatalmi erőket, hogy megakadályozzák a bányászok Bukarestbe vonulását. /Parasztpárti figyelmeztetés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./
1999. január 6.
Folytatódik a bányászsztrájk, a Nyugat hegységbeli bányászok is csatlakoztak a Zsil-völgyi tiltakozásokhoz. Radu Vasile miniszterelnök elutasította a bányászok követelését, hogy a Zsíl völgyébe utazzon. Miron Cozma bányászvezér áll a sztrájkolók élén, fő politikai szövetségese, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyilatkozatában a parlament rendkívüli összehívását követelte a Zsil-völgyi helyzet miatt, és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök "nép- és nemzetellenes" politikájának megbuktatása érdekében. /A bányászsztrájk fejleményei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
1999. január 6.
Folytatódik a bányászsztrájk, a Nyugat hegységbeli bányászok is csatlakoztak a Zsil-völgyi tiltakozásokhoz. Radu Vasile miniszterelnök elutasította a bányászok követelését, hogy a Zsíl völgyébe utazzon. Miron Cozma bányászvezér áll a sztrájkolók élén, fő politikai szövetségese, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyilatkozatában a parlament rendkívüli összehívását követelte a Zsil-völgyi helyzet miatt, és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök "nép- és nemzetellenes" politikájának megbuktatása érdekében. /A bányászsztrájk fejleményei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
1999. január 13.
A mai sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a már több, mint egy hete tartó Zsíl-völgyi bányászsztrájk legújabb fejleményeivel. Az Adevarul arról tudósít, hogy a bányászok képviselői az államelnöknek és a kormányfőnek a helyszínen való megjelenését és a parlament rendkívüli ülését követelik. Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben holnapig nem teljesülnek követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Tegnap a bányászok "utolsó figyelmeztetésként" Petrozsénytól 10 km-t meneteltek Bukarest fele. A Ziua megjegyzi, hogy a bányászok egy 30 gyerekből álló csoportot tettek az oszlop elejére, ezzel "védekezve". A lap szerint a Zsil-szorost csendőrök és a Belügyminisztérium különleges osztagai felügyelik, készen az esetleges beavatkozásra, a bányászok bukaresti útját meggátolandó. Emil Constantinescu államelnök, válaszolva a bányászküldöttség és a kormány közötti közvetítésre vonatkozó felkérésre, tegnapi hivatalos közleményében kijelentette, hogy a kormánnyal való "törvényes párbeszéd" lehetőségei nincsenek kimerítve, ezért egyelőre nem fog közvetítőként beavatkozni. Az Evenimentul Zilei beszámol arról, hogy Cozma, visszautasítandó a sztrájk politizálására vonatkozó vádakat, "ideiglenesen" lemondott Nagy-Románia Párti tagságáról. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13., 7. sz./
