Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 103 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-103
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. február 1.

Prágában ülésezett az EBESZ külügyminiszteri konferenciája. A konferencián most az ázsiai országok képviselői is jelen voltak, számolt be Adrian Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1992. február 1.

Jan. 30-án Budapesten befejeződött a magyar-román alapszerződésről folytatott tárgyalások első fordulója. Ion Diaconu külügyminisztériumi igazgató, a román küldöttség vezetője a három napon át folyó tárgyalás légkörét pozitívnak mondta. /Román-magyar összhang Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1992. február 1.

Az RMDSZ Maros megyei Elnöksége felhívásában arra szólította fel a megye lakosságát, hogy Pokorny László független jelöltet támogassa a választáson, mivel a bíróság az RMDSZ polgármester-jelöltjét, Káli Király Istvánt törölte a listáról, annak ellenére, hogy ezt a döntést román főügyész is törvényellenesnek tartotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1992. február 1.

Az RMDSZ Országos Elnöksége febr. 1-jén kiadott nyilatkozatában elítélte azt, hogy a választási kampányban az ország számos helységében magyarellenes és antidemokratikus hatósági eljárások zajlanak. Koholt vádak alapján több helységben bírósági határozattal törölték az RMDSZ jelöltjeit. A legkirívóbb a marosvásárhelyi Káli Király István esete. Ez a döntés kísértetiesen hasonlít a két évvel ezelőtti sérelemre, mikor ugyanebben a városban Kincses Előd és Smaranda Enache jelölését meghiúsították, az előbbi emigrációba kényszerült. Káli Király Istvánhoz hasonlóan törölték Kőröstárkányban Illés Ferenc nevét a listáról. A romániai magyarságot sorozatos kollektív jogsérelmek érik. Különösen veszélyes a mass-media közvetítésével érkező magyarellenes rágalom- és uszítóhullám. Az általános demokratikus jogok biztosítása csupán parlamenti jelenléttel nem biztosított. Az RMDSZ felhívja a romániai magyarságot, hogy tartózkodjon az indulatos megnyilvánulásoktól, ne engedjen a provokációnak. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

1992. február 1.

Febr. elsején Nagyváradon zsúfolásig megtelt a református püspöki palota. Ökumenikus ünnepséget tartottak, közben gyűltek a tiltakozó aláírások az épület lefoglalása ellen. A résztvevők kérelmet fogalmaztak meg a legfőbb ügyészhez, hogy törvényességi óvással helyezze vissza a püspökséget jogos tulajdonába. A hatóságok nem alkalmaztak erőszakot, nem foglalták le az épületet. /Magyar Nemzet, febr. 3./

1992. február 1.

Az RMDSZ Országos Elnökségének tagjai 1991. nov. 25-én Kolozsváron részt vettek a holokauszt során elpusztult zsidók emlékének szentelt gyászszertartáson a zsinagógában, majd az ökumenikus istentiszteleten a Szent Mihály templomban. A templomban Szőcs Géza beszédet mondott, ennek szövegét közölte a napilap. Szőcs Géza emlékezetett, hogy Borbély Imre kezdeményezésére gyűltek össze a kegyeletes megemlékezésre. Egy közösség tulajdon történelmének kizárólag fényes pillanatairól kíván tudomást venni. Azonban a történelemnek vannak sötét oldalai is. Márton Áron püspökkel való azonosulás felemelő ugyan, de nem elég. Kötelező szembenéznünk a magyarok által elkövetett bűnökkel is. Könnyű lenne ma este, amikor zsidó testvéreinkről emlékezünk meg, mondta Szőcs Géza, rámutatni arra, hogy máshol és mások még több zsidót aláztak meg és pusztítottak el. Ez, ha igaz is, nem lehet mentség. Szőcs Géza azt kérte a magyar államtól, hogy azokat a zsidókat, akiknek üldöztetéséért a magyar állam volt felelős, részesítse ugyanolyan elégtételben, mint a ma is Magyarországon élő zsidókat. /Szőcs Géza beszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. nov. 28.

1992. február 1.

Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1992. február 1.

Ősz Erőss Péter elmesélte életét, aki akár kiválasztottnak is nevezhető. Ő azon kevés moldvai csángók egyike, akinek sikerült magyar értelmiségivé válnia. Ősz Erőss Péter 1935-ben született Pusztina moldvai csángó faluban. Pusztina tiszta magyar falu volt. Nagy szegénységben éltek. Otthon magyar nyelvű Bibliájuk volt, apja abból tanította őt és testvéreit magyarul olvasni. Péter nagyon szeretett olvasni, a falu papja egyre mondta a családnak, hogy ezt a fiút taníttatni kell. A pap tanácsára a iasi-i szemináriumba ment Ősz Erőss Péter. Az udvaron egy másik csángó fiúval magyarul beszélgettek, erre az egyik tanítójuk lekent egy hatalmas pofont, mondván, az ördög nyelvén itt nem lehet beszélni. Ősz Erőss Péter egy évet végett a szemináriumba, akkor feloszlatták a szerzetesrendeket, bezárták a szemináriumot. Nagy változás történt, alig akarták elhinni: a csángó falvakban sorra megnyíltak a magyar iskolák. Ő is magyar iskolába járt. Az elemi iskola elvégzés után folytatta a tanulást, felvették Kézdivásárhelyen a pedagógiai középiskolába. A középiskolát befejezve jelentkezett Kolozsvárra, a Bolyai Egyetemre. Felvették, életének öt legszebb éve következett. Megismerkedett a csángókkal foglalkozó tanárokkal és Kallós Zoltánnal. Az egyetem után Kovásznára került tanárnak. A hatvanas évek végén a Fábián Ernő igazgató leváltása miatti áldatlan állapotok miatt Sepsiszentgyörgyre ment, a megyei könyvtárban helyezkedett el. Ősz Erőss Péter 1981-ben hozzászólt a Flacara lapban kibontakozó vitában egy Dumitru Martinas nevű botcsinálta történész fércművének értékeléséhez /Marinas könyvében azt bizonygatta, hogy a csángók románok/. Ő bátran kiállt az igazság mellett, ezt a vitát a szerkesztőség lezárta, nem adott e teret annak, hogy Ősz Erőss Péter kifejtse érveit. A hírhedt titkosrendőrség már előbb is figyelni kezdte őt, sokszor behívatták, kihallgatták, megfenyegették, értékes könyveit, néprajzi jegyzeteit az ismételt házkutatások alatt elkobozták. A folyamatos zaklatás következtében Ősz Erőss Péter idegei felmondták a szolgálatot, kórházba kellett vinni. Felépülése után sem hagyta abba a rendőrség a zaklatását, még 1989 novemberében is kapott idézést. ? Az 1989-es változás után megindulhatott a Csángó Újság, a szerkesztője Ősz Erőss Péter. /B. Kovács Árpád: A félelem és az összetartás leckéi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18.,folytatás: jan. 25., febr. 1-2./

1992. február 1.

Minden embernek veleszületett képessége, hogy Istennel találkozzon, hogy megtapasztalja Istent és eljusson az érett hitre, vallja Sebestyén Ottó /Sepsiszentgyörgy/ katolikus pap. A fiataloknak egyre több helyet kell kapniuk az egyház működésében. Az igehirdetésben is meg kell újulni, hangsúlyozta, hogy a krisztusi üzenet eljusson mindenkihez. Le kell szállni a személytől személyig való párbeszédig. /Kozma Szilárd: Le kell szállnunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1992. február 2.

Febr. 2-án Margittán, a református templom kertjében felavatták Petőfi Sándor szobrát, Balogh Péter szobrászművész alkotását. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. /Gittai István: Petőfi-szobor Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./

1992. február 2.

Budapesten, a Néprajzi Múzeumban Domokos Pál Péter nyitotta meg Csoma Gergely fotókiállítását. A képek a moldvai csángók életét mutatták be. A fényképek egy része már megjelent könyvalakban. Csoma Gergely több mint egy évtizede fényképez Moldvában, hogy ne semmisüljön meg véglegesen az a páratlan kincs, amelyet a csángó kultúra, nyelv, és egyáltalán a csángók létezése jelent a magyarság, sőt az egyetemes kultúra számára, állapította meg találóan a kiállításról beszámoló P. Szabó Ernő. /P. Szabó Ernő: Vendégkönyv helyett. Csángó, magyar, európai. = Új Magyarország, febr. 2./ Csoma Gergely 1977-ben vetődött el először a moldvai csángók közé. Elkezdte a néprajzi gyűjtést és a fényképezést. A nyolcvanas években, a diktatúra idején mindez életveszélyes vállalkozás volt egy budapesti számára. Csoma Gergely mindezt vállalta. /(bán): Kiállítási kalauz. Érzékeny utazás Moldvában. = Népszava, febr. 14./

1992. február 4.

Az ENSZ Emberjogi Bizottságának éves jelentése megállapította, hogy 1991-ben tovább javult a romániai helyzet, viszont a román és magyar közösség közötti bizalmatlanság változatlan. "A magyar kisebbség és tagjai továbbra is gyakran üldöztetés és beavatkozás tárgyát képezik." - olvasható a jelentésben. A romák helyzetére is kitérnek, sokszor megtámadják őket, az igazságszolgáltatás azonban nem lépett fel a támadók ellen. Az amerikai külügyminisztériumnak az emberi jogok helyzetéről szóló éves jelentése megállapította, hogy az emberi jogokat általában betartották Romániában, de súlyos megkülönböztetés érte a romákat, csekélyebb mértékben a magyarokat és a zsidókat. /Emberi jogok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1992. február 5.

A Csernovic Tartományi Tanács nyilatkozatába állást foglalt "egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök" területi igényei ügyében, különös tekintettel a román parlament nyilatkozatára az Ukrajna 1991. dec. 1-jén lebonyolított népszavazására. A csernovici nyilatkozat szerint a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel. Bukovina északi része "Ukrajna elidegeníthetetlen része." /Bukovina Ukrajna elidegeníthetetlen része. Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

1992. február 5.

Isztanbulban összeült kilenc ország képviselője /Románia, Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán/, hogy megalakítsa a Fekete tengeri országok gazdasági szervezetét. Turgut Özal török államfő, a terv kezdeményezője hangsúlyozta, hogy regionális közös piacot akarnak létrehozni. /Gazdasági együttműködés a Fekete-tenger térségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

1992. február 5.

Febr. 5-én kitiltották a parlamentből az A.M. Press független román hírügynökséget. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

1992. február 5.

A székelység történetkutatását vette számba Kordé Zoltán megjelent könyve: A székelykérdés története /Múzeumi Füzetek 4., Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely/. Összefoglalót adott a különböző elméletekről, a kutatók munkáiról, a német és román történészkörök állításairól. /Birtók József: Történelmi lecke kezdőknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

1992. február 5.

Az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/ országos választmánya Kolozsvárott ülésezett. A Szabad Föld /Budapest/ hetilap szerkesztőségi küldöttsége beszámolt arról, hogy alapítványi segítséggel lehetővé tették, hogy erdélyiek ingyenesen megrendelhetik a hetilapot egy évre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1992. február 6.

Kolozsvárott a Klinikák /volt Mikó/ utcájában febr. 1-jén megnyílt a Mikó Imre Könyvtár. Pillich Katalin könyvtárigazgató elmondta, hogy ez a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány egyik központi bázisa, a közeljövőben Erdély nagyobb városaiban 10-12 hasonló könyvtár megnyitása következik, és további 25-30 a kisebb településeken. A Mikó Imre Könyvtár húszezer kötetes állománya a dunaújvárosi Kölcsey Könyvtár ajándéka. Az új könyvtár önellátásra rendezkedett be, könyv- és lapárusítással, filmvetítéssel is foglalkoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./

1992. február 6.

Adrian Nastase külügyminiszter Spanyolországba látogatott, fogadta Felipe Gonzalez miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Jeszenszky Géza magyar és Adrian Nastase román külügyminiszter febr. 6-án Madridban találkozott. A megbeszélésen elsősorban a készülő magyar-román alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődését akadályozó pszichológiai sorompó megszüntetéséhez szükséges a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatására a két ország belügyeiről és politikájáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./

1992. február 6.

Jogügyi és emberjogi témakörben, tulajdonképpen a kisebbségi jogokról folytat vitát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Strasbourgban. A felszólalók között volt Szőcs Géza RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hogy az utóbbi időszakban számos esetben megsértették nemzetiségi jogokat, drasztikusan csökkentették a magyar nyelvű tv-műsort, letartóztatások történtek a magyar kisebbség körében. A febr. 9-i helyhatósági választásokon induló egyes RMDSZ-jelölteket önkényesen töröltek a listáról. Felszólalása után több román képviselő kijelentette, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal. Ezután a febr. 5-ére tervezett ülés főként Romániával fog foglalkozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

1992. február 6.

A Maros megyei Erdőcsinádon még 1990. márc. 20-án a helyi lakosok feltartóztattak két autót, tele volt ütő, vágószerszámokkal. Nem engedték tovább a kocsikat, mert az előző napon Marosvásárhelyen a városba tartó hodákiak mentek neki a magyar tüntetőknek. A kocsiban ülők egy részét megverték a falu lakói. A következő időben csak magyarok ellen indult eljárás. A két autó megvert utasai vádolták meg Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot, hogy ők voltak a bántalmazók. Valójában éppen ők voltak azok, akik elsősegélyt próbáltak nyújtani. Több tárgyalás volt, végül a peres felek /a románok és magyarok/ kibékültek. Füzesi Albert, Füzesi András és Papp Árpád kifizették a bíróság által megállapított 91.500 lejt. A felek rögzítették, hogy semmilyen követelésük nincs egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ezután jan. 8-ára behivatták a rendőrségre Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot és letartóztatták őket. Tudomásukra hozták, hogy négy éves börtönbüntetést kell letölteniük. Azt mondták nekik, hogy a kibékülési nyilatkozaton szereplő aláírások nem hitelesek. /!?/ Ez az indoklás nem igaz, maguk a hodáki románok jelezték, hajlandók tanúskodni a bebörtönzöttek érdekében. Egy hónap eltelt, de családtagjaik még nem találkozhattak az elhurcoltakkal. /Tófalvi Zoltán: Csakis magyar lehet bűnös? Az erdőcsinádiak kálváriája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 6./ Ugyanezt bővebben leírta Tófalvi, idézte kibékülés jegyzőkönyvének szövegét: Tófalvi Zoltán: Az erdőcsinádiak kálváriája. = Új Magyarország, ápr. 9./

1992. február 6.

Jan. 21-én érkezett haza Magyarországról dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvos, a Független Magyar Párt elnöke. Távcsövet hozott a koltói Petőfi Múzeumnak, mellékelve a hivatalos ajándékozó okiratot. A távcsövet a budapesti Hadtörténeti Múzeum ajándéka volt. A román határőrök azt mondták, hogy tüzérségi távcső, fegyvernek minősül, ennek behozatala tilos. A távcsövet elvették, nem adtak róla elismervényt, kijött a rendőrség és Sófalvi Györgyöt délután 13 órától majdnem éjfélig nem engedték tovább. A román sajtóban később rosszhiszeműen szellőztették ezt az ügyet, nem írták meg az igazságot. /Sike Lajos: Ha a hatalom akarja, a távcső is elsül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

1992. február 7.

Minden részletre kiterjedő tárcaközi bizottságot hoztak létre a román-moldovai kapcsolatok ápolására és fejlesztésére. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődését akadályozó pszichológiai sorompó megszüntetéséhez szükséges a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatására a két ország belügyeiről és politikájáról. /Magyar rádió jelentése alapján: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./

1992. február 7.

Ion Iliescu román és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök között Davosban létrejött megállapodás alapján a román és az ukrán külügyminiszter közös közleményt írt alá arról, hogy a két ország felveszi a diplomáciai kapcsolatot, nagykövetséget nyitnak Bukarestben, illetve Kijevben, adott tájékoztatást Teodor Melescanu külügyi szóvivő heti sajtótájékoztatóján. Az újságírók kérdéseire válaszolva Melescanu elmondta, hogy mindez nem jelenti az ukrán-román területi vita megszűnését. A szóvivő beszámolt arról, hogy a Prágában megtartott külügyminiszteri találkozón Adrian Nastase külügyminiszter a kisebbségi kérdéssel foglalkozott, hangsúlyozva: fennáll a veszélye annak, hogy politikai célok szolgálatába állítják a kisebbségi kérdést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Davosban jan. 31.- febr. 2-a között volt a gazdasági világfórum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1992. február 7.

Adrian Nastase külügyminiszter külföldi útjáról számolt be sajtótájékoztatóján: Davosban, a gazdasági világfórumon a többoldalú megbeszélések szükségességéről volt szó, Törökországban megszületett a Fekete tengeri országok gazdasági szervezete. Románia, Bulgária, az Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán a jövőben létrehozandó vámunió terveit is latolgatják. Spanyolországban a turisztikai együttműködésről és rendszeres diplomáciai tanácskozásról szóló kormánymegállapodás született. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 13./

1992. február 8.

Moses Rosen főrabbi nyilatkozott az egyes román hetilapokban megjelenő antiszemitizmusról. A Romania Mare és az Europa hetilapok rendszeresen uszítanak a zsidók ellen. /22 (Bukarest), febr. 8-14., MTI/

1992. február 8.

Febr. 8-án az európai tiszteletbeli szenátus tagjává választották Antwerpenben Tőkés László püspököt. Székfoglaló beszédében elmondta: "Hittem abban, és elszántan imádkoztam azért, ami végül is lavinaszerűen bekövetkezett nemsokára: omlani kezdtek a falak..." Romániában két év alatt még a vasfüggöny romjait sem sikerült egészen eltakarítani. A bizalmatlanságot, a megfélemlítettséget kell legyőzni. /Tőkés László az európai tiszteletbeli szenátus tagja. = Új Magyarország, febr. 10./

1992. február 9.

Helyhatósági választások első fordulója. Iliescu elnök a Romania Mare Pártra szavazott /Romania Libera (Bukarest), febr. 12./, hasonlóan a Rendőr Akadémia diákjaihoz. /Temesvári Új Szó (Temesvár), febr. 12./

1992. február 10.

Egyes román lapok képtelen vádakat tartalmaznak. Egy példa: egyes magas funkcióban levő magyarországi személyek, például Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos és Entz Géza államtitkár "felkészítik" az RMDSZ-t és a magyar egyházakat arra, hogy követeljék Erdély Magyarországhoz csatolását. /Romanul (Bukarest), febr. 10-16./

1992. február 10.

Adrian Nastase külügyminiszter fogadta az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragant, aki kifejtette, hogy továbbra is kész szolgálni az országot a román nemzeteszmény megvalósulása érdekében. Dragan előzőleg Chisinauban tárgyalt, tudósított a román lap. /Dreptatea (Bukarest), febr. 12./ Megjegyzés: Dragan már Ceausescuval is jó kapcsolatban volt. Dragan szélsőséges nézeteit tükrözi a Velencében románul kiadott könyve /Antonescu - Románia marsallja és az újraegyesítési háborúk/, amelyben Antonescut rehabilitálta: a fasiszta vezért nagy hitalapítónak, a nagy eszmék rettenthetetlen harcosának nevezte.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-103




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998