Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 218 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-218
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. október 26.

A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette: bűnvádi eljárást indítanak Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ellen, aki súlyos vádakkal illette az ország elnökét. Először Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kell kérni. C. V. Tudor közben ismét támadta Iliescu elnököt, akit Ceausescu kivégzőjének nevezett és lapjában /Romania Mare/ Vigyorgó János vajdának nevezte az államfőt, aki elárulta a "kondukátort", azaz Ceausescut. /Magyar Hírlap, okt. 26./

1995. október 25.

Kolozsváron a Zenelíceum előtt végzett ásatások során XI-XII. századi kemencére bukkantak. Ez kétségtelenül Árpád-kori lelet, a magyarság itteni létének újabb bizonyítéka. /Szabó Csaba: Van kontinuitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

1995. október 26.

Iliescu elnök New Yorkból Houstonba utazott, ahol George Bush volt amerikai elnök fogadta. A Bush által rendezett vacsorán texasi vezető üzletemberek vettek részt. Iliescu Houstonból Bostonba utazott, ahol okt. 27-i programjában gazdasági jellegű megbeszélések szerepelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29./

1995. október 25.

A magyar kormánynak haladéktalanul el kell készítenie "ellenjavaslatát" a román megbékélési dokumentumra, jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai kabinetjének vezetője okt. 25-i sajtóértekezletén. A román javaslat már szeptemberben megérkezett, a magyar kormány lépéshátrányba került. Németh Zsolt a román kormány ügyes kitörési kísérletének nevezte a dokumentumot, sürgette, hogy a kabinet az RMDSZ-szel egyeztesse lépését. Iliescu dokumentuma nélkülözi a jogi jelleget, kizárja a kisebbségek területi autonómiáját és nem tartalmaz ellenőrző mechanizmusokat. /Magyar Nemzet, Új Magyarország, okt. 26./

1995. október 25.

Román lapok szörnyszövetségnek nevezték az eddig fennállott négyes kormánykoalíciót, amelyből most kivált a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt vezetője, Verdet bejelentette, hogy szintén kilépnek a koalícióból, mert a vezető kormánypárt nem teljesítette az 1994 decemberi szerződésben vállalt kötelezettségeit. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

1995. október 25.

Okt. 19-én kezdődött Kolozsváron a Református Teológiai Fakultás centenáriumának háromnapos ünnepsége. Szükség volt-e kiragadni a közel négyszáz éves protestáns teológiai oktatásból /Gyulafehérvár, 1622-1662, Nagyenyed (1662-1895), Kolozsvár (1895-) a száz évet, teszi föl a kérdést Miklós László, de a professzorok erre az évfordulóra készültek. Az utóbbi időkben évről évre bővült a hallgatók keretszáma, már szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, sőt magyarországi diákjai is vannak. Több kiadvány készült el az évfordulóra. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Geréb Zsolt rektor, majd a két püspök, dr. Csiha Kálmán és Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1995. október 25.

Az Erdélyi Napló újabb részletet közölt a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI Fehér könyvéből. Az egyik egy 1959-es jelentés kolozsvári magyar értelmiségiekről. Megemlítik a nacionalista elemek között Xantus Jánost, Márton Gyula és Csehi Gyula, Jagamas János és Faragó József professzorokat, Szabó Géza gimnáziumi tanárt, Bencze Zoltán és Nagy Béla színművészeket, továbbá a kolozsvári magyar művészeket, így Benczédi Sándort, Vetró Artúrt, Kós Károlyt, Erdős Tibort, Darkó Lászlót, Nagy Albertet. Nagyváradon az 1960-as jelentés a letartóztatott 48 magyar diák és tanár kihallgatási anyagaiból vont le következtetéseket. Azt javasolta Zambeti securitate ezredes, hogy a vizsgálat eredményeit ismertessék a nacionalisták kérdéseivel foglalkozó igazgatóságokkal. A Fehér könyvben, teszi hozzá Vajnovszki Kázmér, nyoma sincs a Bolyai Tudományegyetem lefejezésének, Balogh Edgár rektor, Csőgör Lajos marosvásárhelyi rektor, Demeter János rektor-helyettes meghurcolásának, ugyanúgy hallgat a Fehér könyv a magyar 1956 utáni erdélyi megtorlásokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

1995. október 25.

A beígért reform késik, hangzik a román szellemi élet 36 kiemelkedő személyiségének, az Alternatíva 2000 csoportnak a nyilatkozata. A megoldás: országos polgári és politikai mozgalomban tömöríteni mindazokat, akik hisznek Románia esélyeiben. Varjujan Vosganian képviselő, a mozgalom kezdeményezője "bársonyos forradalom" szükségességéről beszél. Az Alternatíva 2000 csoport tagjai között van Andrei Plesu volt művelődésügyi miniszter, Carmen Bendovski, Andrei Cornea, Alina Mungiu közíró, Horia Roman Parapievci, Mihai Razvan Ungureanu, a hírhedt politikai nyomozás áldozatai, Rostás Zoltán. Nem ellenzékként, hanem alternatívaként lépnek fel. /A minőség forradalma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

1995. október 25.

Nagyenyeden, a Fehér megyei RMDSZ-székházban olyan elektronikai tárgyat fedeztek fel, amelynek gyanítható rendeltetése a lehallgatás. Okt. 24-én értesítették erről az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki okt. 25-én a helyszínre érkezett és Brendus Gyula megyei RMDSZ elnökkel együtt minderről nyilatkozatot adott ki, ismeretlen elkövető ellen ügyészségi vizsgálatot kérve. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a Román Hírszerző Szolgálathoz fordult, derítsék ki, mi történt. /Miklós László: Poloskát irt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./

1995. október 25.

A sztrájkoló román egyetemisták küldöttsége okt. 25-én tájékozódó látogatást tett az RMDSZ bukaresti székházában, Markó Béla elnökkel tárgyaltak, aki biztosította őket arról, hogy követeléseik mellé állnak. /Magyar Hírlap, okt. 25./

1995. október 25.

Okt. 25-én is folytatódott a romániai egyetemi központok hallgatóinak általános sztrájkja és tömegtüntetése az oktatási törvény megváltoztatásáért. Az egyetemi rektorok túlnyomó többsége támogatja a diákok követeléseit. A vezető kormánypárt ellenzi a tanügyi törvény felülvizsgálatát, helyette szociális természetű intézkedéseket szorgalmaz a diáktüntetések lecsillapítására. Leváltották a diákmozgalom által megbélyegzett Ianculescu minisztériumi főigazgatót, azonban ez nem elégítette ki a diákokat. A szakszervezeti szövetségek felszólították tagságukat, hogy támogassák a diákmozgalom követeléseit. /Népszabadság, okt. 26./

1995. október 25.

Dáné Tibor hevesen kikelt az ellen, hogy Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője aláírásával a magyar miniszterelnökhöz írt nyílt levelet, számonkérő hangon. Ezért Katona Ádám Dáné Tibort, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének elnökét "frusztrált kriptokommunistának" nevezte. Dáné azt is megírta, hogy Katona Ádám testvére Catona, Párizsban él és nem tud magyarul, ugyanakkor Katona Ádám azt javasolta, hogy a következő választáson a vegyes házasságban élőket és az olyanokat, akik román iskolába járatják gyermeküket, az RMDSZ ne jelöljön képviselőnek. Ezt a "keresztény-nemzeti" kurzusok hangoztatták, kirekesztő szándékkal, állapította meg Dáné Tibor. Az RMDSZ-en belül meg kell határozni, hol húzódik a demokratikus tűréshatár. /Dáné Tibor: A demokratikus tűréshatáron túl. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

1995. október 25.

Azt hiszem, súlyos hiba lenne kétségbe vonni Románia elnökének tisztességes politikai szándékát - értékelte Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke Iliescu történelmi megbékélésre vonatkozó javaslatát a vele készült interjúban. Ugyanakkor Romániában is vannak realitások, így Iliescu elnök nevezte román Zsirinovszkijnak egyik koalíciós partnerét. A magyar kormány másfél évvel ezelőtt meghirdetett programjában szerepelt a megbékélés. A magyar kormánynak alkotmányos kötelessége a határon túli magyarsággal való törődés, ezt nem érinthetik a belpolitikai fejlemények. "A magyar-szlovák viszony tele van feszültségekkel, a Vajdaságban óriási problémákkal kénytelen szembenézni a közösség, és hogy mi történik Romániában, azt önök tudják a legjobban" - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

1995. október 25.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője bejelentette, hogy a magyar forradalom évfordulóján, okt. 23-án a tanügyi törvény elleni tiltakozásul éhségsztrájkot kezdett, ezzel folytatja Kádár Attila éhségsztrájkját. Katona Ádám a romániai magyar nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosítását sürgető levelet írt Iliescu elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ A nyílt levélben kifejtette, hogy a megbékélésről szóló elnöki kezdeményezés akkor lesz sikeres, ha a problémák megoldását szolgáló tettek támasztják alá, ha teljes esélyegyenlőséget élvezhetne a kétmilliós romániai magyar nemzeti közösség, ha biztosítva lenne nemzeti identitásának megőrzése a törvényesített gyakorlatban. Az új tanügyi törvény alkalmazása "a kommunista Románia homogenizáló iskolapolitikájának felújítását jelentené", akadálya a megbékélésnek. Katona Ádám összefoglalta a romániai magyarság jogsérelmeit. Székelyföldre nagyszámú, több ezres nagyságrendű román katonaságot telepítenek, sok milliárdos költséggel, ezzel megváltoztatják az etnikai összetételt. Újrakezdték a rendőrök terrorakcióikat, okt. 12-én Lőrincz Mártont annyira megverték, hogy másnap öngyilkos lett. Katona Ádám a hat zetelakai magyar férfi ügyét felhozta, akikre börtön vár, ha kényszerű emigrációjukból visszatérnének. Bejelentette, hogy éhségsztrájkját abbahagyja, ha az államfő a részükre vonatkozó kegyelmi rendeletét közzéteszi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1995. október 24.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ okt. 24-i sajtótájékoztatóján a Magyarok IV. Világkongresszusáról és a jövő évi millecentenáriumi ünnepségekhez kapcsolódó rendezvényekről volt szó. Az 1996. jún. 14-18-a között tartandó világkongresszusra két-háromezer résztvevőt várnak, melynek fő témaköre a magyarságtudat és a nemzeti stratégia lesz. Az MVSZ tizenöt kiemelt programján belül különösen fontosnak tartják a magyar polgármesterek világtalálkozóját, a Magyarországon végzett diákok első világtalálkozóját, valamint a világ magyarságát bemutató ópusztaszeri pavilon felállítását. Szorgalmazzák, hogy minden külhoni magyar településnek legyen hazai testvérkapcsolata. Az MVSZ főtitkára szerint tájékozatlanságból eredhet, hogy magyar értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben az összmagyarság első tanácskozásának megrendezésére hív fel. Az MVSZ meghívottai között ott szerepelnek a levél aláírói és mindazok, akikről a levél említést tesz. - Az MVSZ égisze alatt nemrég nyílt fórum, a Szent László Akadémia dékánja, Keszthelyi Péter elmondta, hogy a magyar gazdaságról rendeznek tanácskozást. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 25./

1995. október 24.

Az Európai Újságírók Szervezete, az AEJ aggodalmát fejezte ki a sajtószabadságot fenyegető román törvények miatt, az okt. 24-én Máltán befejeződött kongresszusán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1995. október 24.

Egyre nagyobb tömegben vonulnak az utcákra okt. 24-én a sztrájkoló román egyetemisták. /Magyar Hírlap, okt. 25./

1995. október 24.

Szatmárnémetiben a Hám János Katolikus Gimnázium a valamikori egyházi Unió iskola egyik épületében kezdte meg az új tanévet. Dr. Bura László igazgató elmondta, hogy diákjai megállták a helyüket a felvételiken, a 28 érettségizettből 15-en tanulnak tovább. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1995. október 24.

Okt. 24-én az Országgyűlés ülésén Németh Zsolt /Fidesz/ bírálta a kormányt, amiért késik a román megbékélési indítványra vonatkozó válaszadással. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy Melescanunak jelezte: Budapest üdvözli a kezdeményezést, azonban a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez nem elegendő a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1995. október 24.

Okt. 24-én Az erdélyi zsidóság története címmel háromnapos nemzetközi tanácskozást tartanak a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A rendezvényt dr. Andrei Marga rektor és dr. Nicolae Cajal akadémikus, a zsidó hitközségek romániai elnöke nyitja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1995. október 24.

Funar kolozsvári polgármester a tanácsülésen felháborodottan értékelte, hogy a kölni polgármester látogatásakor Boros János a kisebbségi sérelmekről szólt. Funar kijelentette, hogy Romániában csak románok élnek. Ennek ellenére Funar beszélt a román többségről: szerinte a többség nem lehet sovén, mert egyszerűne nincs ellenfele. Sovén csak a kisebbség lehet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1995. október 24.

Fey László kifogásolta, hogy a kolozsvári Magyar Opera vezetőségének a Bartók-emléknapot hirdető felirata csak magyar nyelvű volt. Az ellenségnek szállított muníciónak tartja, hogy Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újabb autonómia-tervvel állt elő. A román közvélemény számára vörös posztó az autonómia-tervezet. Még nem hozták nyilvánosságra, mit tartalmaz a tervezet, melyet Csapó József állított össze. Fey szerint Csapóról "bebizonyosodott, hogy ehhez nem ért, erre nem képes." Fey ellenezte Katona Ádám javaslatát, hogy az SZKT novemberi rendkívüli ülésén döntsenek erről. A cikkíró szerint Iliescu pártja megszabadul a szélsőségesektől és a demokratikusabb erőkkel szövetkezve alakíthat kormányt. Ebben benne lehet az RMDSZ is. A "Katona Ádám-féle hőzöngések a szélsőségesek malmára hajtják a vizet." Katona Ádám és társai nem törődnek a magyarság érdekeivel, "radikális követeléseikkel a rövidlátó magyar választók szavazatait igyekeznek megszerezni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1995. október 24.

Okt. 23-án az oktatási törvény módosítására két kezdeményezés született, okt. 24-én pedig az RMDSZ nyújtotta be módosítását, Tokay György képviselő aláírásával. Az első kettő a tanügyi törvény kilenc cikkelyének módosítására vonatkozik, az RMDSZ-é pedig az egyetemisták követelésein kívül tartalmazza az anyanyelvi oktatás kérdéseit és kezdeményezi a felekezeti iskolák visszaadását. A román nacionalista oktatási célt tartalmazó szöveg helyett /4. cikkely/ az RMDSZ javaslata: "Az oktatás minden szinten román nyelven, a kisebbségek nyelvén, illetve világnyelveken történik." Hasonló szelleműek a többi módosítások is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1995. október 23.

Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című emlékiratának okt. 31-én lesz Budapesten a bemutatója, nov. 9-én pedig Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1995. október 24.

Horn Gyula miniszterelnök okt. 24-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Megbeszélésük után a Markó Béla Tabajdi Csaba államtitkárral együtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárgyalás részleteit. A magyar kormány támogatja az RMDSZ célkitűzéseit, beleértve az autonómiatörekvéseit is. Markó Béla elmondta, hogy Iliescu megbékélési javaslata ellentétben áll a valósággal /oktatási törvény, zászlók és himnuszok tiltása, Maros megyei prefektus és alprefektus leváltása/. Tabajdi Csaba kifejtette: a magyar kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. A magyar kormány javasolta, hogy a román oktatási törvény szakértői tárgyalásaira hívják meg az RMDSZ, illetve a magyarországi románok képviselőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar-román kapcsolatokban kettősség tapasztalható. Bizonyos területeken az államközi viszonyban van haladás, ugyanakkor egyértelmű kisebbségellenes lépések történtek, nem csupán az oktatási törvényre, hanem a Btk. tervezett módosítására is utalt. A rendszeres konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között azért folyik, mert a kisebbségi kérdés nem belügy. A magyar kormány joga és kötelessége, hogy találkozzon és tárgyaljon a határon túli magyarok legitim szervezeteinek vezetőivel. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a román kormány nem folytat érdemi párbeszédet a romániai magyarság hivatalos képviselőivel. Markó Béla a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kulcsfontosságú kérdéseket tekintettek át, melynek középpontban a romániai magyarság helyzete állt, valamint az RMDSZ azon törekvése, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatására a magyar kormány politikai és gazdasági támogatását kéri és el is várja. A megbékélésről Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ többször is keresett dialógust a román politikai élettel, de mindmáig nem tudtak megegyezésre jutni. Az ígérgetések ellenére a román kormány az ellenkező irányban halad. Az utóbbi időben olyan döntések születtek, amelyek súlyosan érintik a romániai magyarságot. A tanügyi törvény, a Btk. 205., 206. és 239. cikkelyének módosítása /börtönbüntetés idegen államok zászlaja és himnusza használata esetére/ egyértelműen magyarellenes intézkedések, hiszen elsősorban a romániai magyarságot akarja megakadályozni nemzeti szimbólumainak használatában. Markó Béla anyagi segítséget is kért, így a Magyar Iskola Alapítvány támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Tabajdi Csaba a találkozó legfontosabb üzeneteként értékelte, hogy Horn Gyula biztosította Markó Bélát: a magyar kormány igyekszik elérni Bukarestnél, hogy a kisebbségi ügyek megoldásába vonja be a magyarság törvényes képviselőit. Markó Béla azt kérte, hogy a budapesti diplomácia időben tájékoztassa az erdélyi magyarságot az érdekükben tett külföldi erőfeszítésekről. /Népszabadság, okt. 25./ Markó Béla felvetette, hogy a romániai magyarság anyagi támogatása a gazdasági intézkedések miatt reálértékben alacsonyabb, mint mikor meghatározták. A miniszterelnök nem garantálta a támogatás reálértékének helyreállítását, de a kormány megvizsgálja, hogy milyen korrekciók hajthatók végre. Markó Béla ugyancsak segítséget kért a magyar tanulók támogatására létrehozott alapítványhoz működtetéséhez. /Magyar Nemzet, okt. 25./

1995. október 23.

Kádár Attila a tanügyi törvény elleni tiltakozásul választotta az éhségsztrájkot. Felháborító a közöny, nyilatkozta az őt egyedül meglátogató újságíróknak, Inczefi Tibornak. Kádár Attila okt. 23-án befejezte 12 napos éhségsztrájkját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1995. október 23.

Corneliu Vadim Tudor toborzásának eredményeképpen Brassóban létrejött a Nagy-Románia Egyetemista Mozgalom. Az alapító konferenciát a brassói prefektúra épületében tartották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1995. október 23.

A Magyar Kisebbség című folyóirat első száma a kisebbségi jogok nemzetközi garanciáinak kérdéskörével foglalkozott, a megjelenő második szám témája a hazai alkotmányjogi helyzet. A lap az Erdélyi Szépmíves Céhnél, Kolozsváron fizethető elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1995. október 23.

Jogos az egyetemisták tiltakozása, hangsúlyozta állásfoglalásában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, megalapozott a kérésük az oktatási törvény sürgős módosítására. Az RMDSZ támogatja az egyetemisták kérését, egyen követeli, vegyék figyelembe a félmillió aláírással támogatott RMDSZ-kezdeményezést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1995. október 23.

Okt. 23-án ismeretlen tettesek kitépték Besztercén az RMDSZ-iroda RMDSZ-feliratú ajtaját. Egy hónappal ezelőtt az RMDSZ postaládáját törték le, a többi ellenzéki párt postaládájához nem nyúltak. Hasonló provokáció 1991. nov. 1-jén fordult elő, akkor az RMDSZ kétnyelvű üvegtábláját törte össze egy férfi, fényes nappal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-218




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998