Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 462 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-462
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. június 1.

Mádl Ferenc és Ion Iliescu, Magyarország és Románia köztársasági elnöke máj. 31-én a szlovéniai Bledben tartott megbeszélést, a közép-európai államfők találkozója alkalmával. Egyetértettek abban, hogy az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek a két ország kapcsolatai. A magyar államfő — valószínűleg szeptemberben vagy októberben — Romániába utazik, ezt megelőzően pedig magyar–román miniszterelnöki találkozót is tartanak. Mádl hangsúlyozta, hogy a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez további államközi lépésekre is szükség van. Nagyon fontos lehet ebből a szempontból is a határátkelőhelyek számának gyarapítása, a konzulátusok számának a növelése. Ez utóbbival kapcsolatban példaként említette Csíkszeredát, vagy más romániai települést. Iliescu elnök kifejtette: országa számít a magyar–román tapasztalatcserére. Az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban a román elnök kifejtette, úgy látja, hogy a magyarországi román kisebbség jogi és kulturális helyzete általában jó — mondta el a magyar elnök. /Magyar–román államelnöki találkozó Szlovéniában. Rendeződtek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nehézségek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2002. június 1.

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke arra vár, hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) helyi szervezetének vezetői felvegyék vele a kapcsolatot az együttműködési megállapodás aláírása érdekében. Együttműködési protokollum-tervezetünket elküldtük – jelezte mondta Kónya-Hamar Sándor. Emlékeztetett: megállapodtak abban, hogy átadják a Bocskai (Avram Iancu) tér 16. szám alatti ingatlant, később meggondolták magukat. A képviselő leszögezte: túlkapásnak ítéli a MIT-frakció kizárását az SZKT-ból. /Kiss Olivér: Tovább húzódik az RMDSZ–SZDP-megállapodás aláírása. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kivár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2002. június 1.

A BBTE bölcsészettudományi karán a 2002–2003-as tanévre a magyar nyelv és irodalom főszakosoknak 40 tandíjmentes helyet biztosítanak, míg a magyar és a finn nyelv és irodalom mellékszakosoknak a helyeit a főszakokra bejutottak jelentkezésének függvényében állapítják meg. A román nyelv és irodalmat főszakként, illetve a magyar vagy német nyelv és irodalmat mellékszakként választók a néprajzot választókhoz hasonlóan 15 tandíjmentes helyre felvételizhetnek A román–magyar (német) 2001-ben bevezetett szak külön beiskolázási kerettel rendelkezik a magyar iskolák leendő román tanárai számára. /Beiskolázás a bölcsészettudományi karon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2002. június 1.

A hét végi Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén szó sem esett a Babes–Bolyai Tudományegyetem helyzetéről, ezen belül a magyar önálló karok létrehozásáról. A felsőoktatási hálózat kiépítése azonban a BBTE magyar karainak a létrehozásával is csak részben valósulhatna meg, ugyanis az erdélyi magyarságnak a teljes körű képzés érdekében még jó ideig egy bizonyos fokú tanárhiánnyal is szembe kell néznie. Ebbe nem lehet belenyugodni, hangsúlyozta Borbély Tamás. /Borbély Tamás: Elvárások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2002. június 1.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi főiskoláján, az idegenforgalom–földrajz szakon harmadszor, a földmérő szakon másodszor búcsúztattak máj. 31-én végzősöket. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója és Pál Árpád polgármester méltatta a főiskola sikereit és fontosságát. Kása Zoltán professzor az egyetem mintegy 20 főiskolai kara közül a legjobbnak nevezte a gyergyószentmiklósit. Dombay István aligazgató a legkiválóbbaknak adott át könyvajándékot. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. 81 végzős ballagott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2002. június 1.

Annak ellenére, hogy a Kolozs megyei RMDSZ és PSD közötti helyi protokollumtervezet sarkalatos pontját képező Bocskai téri ingatlan két fő bérlőjével – a Statisztikai Hivatallal és a Mezőgazdasági Igazgatósággal – előzetesen megegyeztek az épület átadásáról, a két hivatal vezetője utólag közölte az RMDSZ-vezetéssel: megváltoztatták álláspontjukat. Ezt Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke jelentette be máj. 31-én, hozzátéve, hogy – egyezségüktől eltérően – aznap sem jelent meg Ioan Rus belügyminiszter, a kormánypárt megyei elnöke kettejük tervezett találkozóján. Az RMDSZ már mintegy két hónapja elkészítette és eljuttatta a PSD-hez a protokollum tervezetét, melynek egyik legfontosabb pontja a Bocskai téri református egyházi ingatlan visszaszolgáltatása. Az ingatlan egyik szárnyát a Belügyminisztérium elidegenítette egy osztrák–román vegyes vállalatnak. Kónya-Hamar megjegyezte: habár a tervezetet már régen eljuttatták a kormánypárthoz, a PSD részéről máig nem érkezett egyetlen megjegyzés, módosító javaslat sem a szövegtervezet kapcsán. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Kormánypárti alibi Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

2002. június 1.

A nemrég véget ért erdélyi ortodox püspöki zsinat sajtóközleménye szerint a görög katolikusok "mesterségesen szítják a feszültséget szabadtéri misékkel, a konfliktus túlméretezésével és az általuk indított intenzív médiakampánnyal", a közvéleményt "az igazság elkendőzésével és féligazságok közzétételével vezetik félre". A közlemény szerint statisztikailag bizonyított tény, hogy az unitusoknak nincs annyi hívük, hogy megtöltsék az általuk visszakövetelt templomokat. Az 1948-as adatok szerint Romániában 1 644 000 görög katolikus volt, az 1992-es népszámláláskor "csak 223 000-ren vallották magukat a felekezet tagjának, vagyis alig 13,5%-a az előző számnak, és vannak arra utaló adatok, hogy a 2002-es népszámlálás sem fog nagy változásokat mutatni." A majdnem két és félszázezer görög katolikusnak viszont most is 5 egyházmegyéje van, mint 1948-ban, "holott ez a szám nem indokolja még egy egész egyházmegye fenntartását sem". Az ortodox egyházi méltóságok "egy őszinte, tartós és érdekmentes megbékélésre, valamint a párbeszéd újrafelvételére" szólították fel a másik felet, az erdélyi görög katolikus egyházat. /Fehér Adél: Az ortodoxok szerint a görög katolikusok "túl hangosan követelik a jussukat". = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./

2002. június 1.

A VIII. osztályt végző diákok számára hasznos tájékoztató füzetet jelentetett meg a Maros Megyei Tanfelügyelőség, amelyben a megye közép-, szakközép-, szak- és inasiskoláinak teljes kínálata szerepel. A megye diákságának egyharmada magyarul tanul. A tájékoztatóból kiderül, hogy az utóbbi években két nehezen kiharcolt magyar szakiskolai osztályt megszüntettek. Mezőgazdasági jellegű, magyar tannyelvű közép-, szakközép-, szak- és inasiskolai oktatás egyáltalán nincs az egész megyében, s továbbra is csak egyetlen gazdasági jellegű osztály indul az Elektromaros Iskolaközpontban. A középiskolai helyeket illetően a megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet (110 román és 42 magyar tannyelvű osztály), addig a szakmai oktatás terén aránytalan az elosztás (70-12). Igaz, hogy az elmúlt években, amikor lehetőség nyílt, sem Sáromberkén, sem Dicsőszentmártonban nem volt elég jelentkező a magyar szakiskolai osztályokba. Az is igaz, hogy aki érdeklődött, azt azonnal elutasították, a jelentkezők kis számára hivatkozva. /(bodolai): Sorvasztják a szakoktatást. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2002. június 1.

Nagyváradon rövidesen megkezdi az Andrei Saguna Szakközépiskola épületének részleges kiürítését a nagyváradi tanács és a tanfelügyelőség. Az ingatlant, melyben egykoron a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium működött, a 94/2000-es sürgősségi rendelet értelmében visszakerült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába, azonban eddig nem tudták birtokba venni az épületet. /Pengő Zoltán: Költözik a Saguna. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

2002. június 1.

Tizenegyedik alkalommal került sor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Stúdió, valamint az Anyanyelvi Konferencia által szervezett Szabédi-napok című rendezvénysorozatra Kolozsváron. Az ünnepélyes megnyitón a három társszervező részéről köszöntőt mondott Kántor Lajos, Pomogáts Béla és Kötő József. Kötő József kifejtette: 1992 óta a Szabédi-napok fontos fórummá nőtte ki magát, ahol intézményes jelleggel meg tudjuk beszélni a magunk dolgait. Máj. 31-én bemutattak két új kötetet, a magyarországi Nap Kiadónál megjelent Áprily Lajos és Jékely Zoltán-monográfiát. Előbbit Pomogáts Béla, utóbbit pedig Lator László szerkesztette. Pomogáts elmondta: ezzel a kötettel az erdélyiséget szerette volna megidézni. A rendezvény díszvendége, Jancsó Adrienne előadóművész, Jékely Zoltán felesége tolmácsolásában elhangzott néhány vers apa és fia műveiből. Ezután a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Szabédi László sírját. Emlékező beszédet mondott Fodor Sándor író. /Köllő Katalin: Könyvbemutató és koszorúzás a Szabédi-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2002. június 1.

Máj. 31-i ülését Székelyudvarhelyen újra eredeti összetételében tartotta a tanács, visszatértek az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ tanácsosai. A személyeskedő viták közepette folyó ülésen a napirend nagy részét, így a polgármester évi beszámolójának meghallgatását, értékelését elhalasztották. /Bágyi Bencze Jakab: Személyeskedő viták az udvarhelyi tanácsülésen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2002. június 1.

Megüzenték a profik Balta Jánosnak, ne kontárkodjon bele az anyanyelvű oktatás kérdéseibe. Az jó kezekben van, hagyja rájuk! Miért akar illúziót kelteni a tornyaiakban egy magyar tannyelvű óvodai csoport, illetve a simándiakban az anyanyelvű fakultatív oktatás helybeli beindítási lehetőségét illetően? Mindkét helyen megszűnt az anyanyelvű oktatás. Tornyán május 9-én 11 gyermek szüleinek az aláírásával hivatalosan is igényelték a magyar nyelvű óvodai csoport beindítását. Válaszul azt közölték: kevés a gyermek és megkésett a kérés, holott a törvény szerint jan. 1. és május 31. között bármikor igényelni lehet a következő tanévben beindítandó valamelyik oktatási formát. A törvény szerint egy óvodai csoport átlagosan 15, de legkevesebb 10 gyermeket foglal magába. /Balta János: Sajnálom, nem tehetem! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./

2002. június 1.

Máj. 31-én ünnepélyes keretek között vette fel Kós Károly nevét a csíkszeredai Építészeti Szakközépiskola. Benkő Éva igazgatónő köszöntőbeszéde után az iskola diákjai az Udvari Róbert által koreografált Kőműves Kelemen balladáját adták elő. Ezután leleplezték és megkoszorúzták a Nagy Ödön által készített Kós Károly-plakettet. /Kós Károly nevét vette fel az Építészeti Szakközépiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2002. június 1.

Két évvel ezelőtt hunyt el dr. Ferenczi István történész, egyetemi tanár /Kolozsvár, 1921. ápr. 15.- Kolozsvár, 2000. máj. 8./, a Posta Béla által alapított neves régészeti iskola hagyományainak, Roska Márton, Kovács István, László Gyula munkásságának folytatója, az erdélyi magyar régészet kiemelkedő képviselője. Ferenczi István a történelmi múlt kutatásának szeretetét, szenvedélyét édesapjától, Ferenczi Sándor régésztől örökölte. 1949-ben László Gyula Kolozsvárról való kényszerű távozása után Ferenczi átvette neves professzorától a régészeti előadásokat és azokat ő tartotta mindaddig, amíg ezt a diszciplínát magyar nyelven lehetett előadni. 1959-ben a Bolyai Tudományegyetem lejáratási kampánya keretében Ferenczi István Bevezetés a régészetbe című kurzusát románellenesnek minősítették és nyilvánosan megbélyegezték. Később megfosztották egyetemi katedrájától, és az Erdélyi Történelmi Múzeumba helyezték át, ahol 1982. évi nyugdíjazásáig osztályvezető volt. Nemzetközi elismertséget az erdélyi római limes kutatásával szerzett. Átfogó régészeti terepbejárásai, kiegészítő ásatásai Erdély legkorábbi keleti védelmi rendszerének alaposabb megismeréséhez vezettek (ezeket a kutatásokat többnyire testvérével, Ferenczi Géza régésszel közösen végezte). Feltárta, hogy ez a védelmi rendszer a Keleti-Kárpátok vonalát belső oldalról követte, és az ún. "égett cserépfalú várak" sorából állt Krasznától Kozárváron (Dés), Besztercén, Dobokán, Küküllőváron át Fogarasig, illetve Brassóig. Megállapítása szerint ezek a földvárak a X. század második felében és a XI. század elején épültek, mélységben tagoltak voltak, és a folyóvölgyeket, kora középkori utakat védték. Legjelentősebb kora középkori kutatása a Szent László király (1077–1095) által megkezdett erdélyi védelmi rendszer fölfedezésével és igazolásával végződött. (Székelyföldi gyepük. Korunk, 1972. 2.) Ferenczi István e várrendszer létezését a Rapsonné (Parajd), Tartód- (Székelyvarság), Firtos- (Korond), Budvár (Székelyudvarhely), Kustaly (Homoródoklánd) stb. várakban folytatott ásatásaival igazolta. Egyik kedvenc kutatási területe Kalotaszeg volt, az itt végzett régészeti megfigyeléseinek, ásatásainak eredményeit Régészethelyrajzi kutatások Kolozsvárott és környékén című tanulmányában közölte (Studia Universitatis Babes–Bolyai, 1962. 2.). Ferenczi István fontosnak tartotta a századok folyamán eltűnt erdélyi falvak régészeti vizsgálatát, ebből a célból 1977-ben a kalotaszegi Kőrösfő határában az elpusztult Ordományos középkori település feltárásába kezdett. László Gyula "kettős honfoglalás" elmélete tekintetében Ferenczi egykori professzora véleményét osztotta. Meggyőződése szerint a 670–680-as években a Kárpát-medencébe ősmagyar népcsoport települt, amelyet onogur–bolgár uralkodó réteg vezetett. A több mint két évszázados együttélés során az ősmagyar tömeg beolvasztotta a türk nyelvű uralkodó réteget. Árpád népének beköltözésekor tehát az onogur ősmagyar ötvözésű népesség már jelen volt a Kárpát-medencében. /Sebestyén Kálmán: In memoriam dr. Ferenczi István. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2002. június 2.

A BBTE teológiai karának célja olyan teológiailag képzett világiak felkészítése, akik hitoktatóként, történelem- vagy nyelvtanárként, illetve különböző más egyházi és civil intézményekben szolgálatot teljesítő értelmiségiként a keresztény értékeket képviselik a társadalomban. A végzettek feladata a bekapcsolódás a helyi egyházi közösségek megújítására irányuló munkába. A kar hallgatói teológiai tanulmányaik mellett egy második szakot is végeznek: történelmet, illetve magyar vagy egy idegen – angol, német, francia – nyelvet és irodalmat tanulnak. A teológiai alapképzés négy éves. Az alapképzés befejezése után lehetőség van igény szerint doktorátusi tanulmányok végzésére. /Felvételi tudnivalók a kolozsvári teológiai karon. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 2./

2002. június 2.

Hesz Márta SJC (Jézus Szíve nép-leánya) szívből fakadó írásait évek óta közölte a Vasárnap hetilap. Szívhangon /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad/ címen megjelent könyvét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatta. /Szívhangon. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 2./

2002. június 3.

Nagyváradon a tanács RMDSZ frakciója tervezetet készített elő a városháza melletti Antonescu utca nevének megváltoztatására. A május 30-i tanácsülésen dühödten támadták pártszínüktől függetlenül a városatyák az RMDSZ-javaslatot. Kézről kézre adták az Antonescu-életrajzot, a több oldalas összeállításban a nagyváradi egyetem történésze, dr. Mihai D. Drecin ecsetelte a "nemzeti hős" tetteit. Egyes felszólalók szerint Antonescu háborús bűnössége és fasiszta mivolta nem bizonyított, a napokban e téma megvitatásáért összeül a Román Akadémia. Néhány tartózkodás mellett az egész tanács elutasította az RMDSZ javaslatát. Az Antonescu utca megmaradt. /Balla Tünde: Nemzeti össztűz Antonescuért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2002. június 3.

Romániának a Fekete-tenger térségében fekvő országokban levő képviseleteivel való találkozó olyan esemény, mely a Fekete-tengert állítja a román diplomácia középpontjába, nyilatkozta jún. 1-jén Mamaián Mircea Geoana külügyminiszter a román nagykövetekkel való találkozóján. Geoana szerint a Fekete-tenger maximális jelentőségre tett szert Európa és Románia számára. A külügyminiszter kijelentette, a román nagykövetségek segítségével azt szerette volna megítélni, milyen módszerekkel lehet célratörőbben képviselni a gazdasági és politikai együttműködési román exportokat a Fekete-tenger térségében levő országokkal, számot vetve ugyanakkor azzal is, hogy Románia "a Nyugat kapuja a Kaukázus és Közép-Ázsia térsége felé". A román hivatalos személyek azt is elemezték, hogyan lehetne a Fekete-tenger partját és Konstancát "a román befolyás igazi tevékenységi hálózatává tenni a Fekete-tenger térségében és tovább". /Hatékonyabb együttműködést a Fekete-tenger térségének országaival. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. június 3.

Demeter János a Romániát képviselő öt küldött egyike lett volna a Helyhatóságok Európai Kongresszusán, amely az EU égisze alatt jún. 3—5-e között ülésezik az ismert francia városban. Az ülésszak napirendjén a romániai közigazgatási reform helyzetéről szóló jelentés megvitatása is szerepel. Tekintve, hogy Háromszéken a központi hatalmat képviselők sorozatosan keresztbe tesznek az önkormányzatnak, úton-útfélen fékezik a regionális politika megvalósulását, gáncsoskodásaikkkal akadályozzák a helyhatósági döntések alkalmazását, Demeter János úgy véli: ő maga nem szavazhatja meg tiszta szívvel a Strasbourgban előterjesztendő jelentést. Ezért úgy döntött, nem utazik el, részletes feljegyzést küld az államvezetésnek, a törvényhozás két háza elnökeinek, a kormányfőnek, amelyben kifejti álláspontját a prefektúra, illetve a megyei tanács, a közigazgatás és a kormányszervek kapcsolatáról. Amennyiben beterjesztésére sem kap érdemi választ s tovább folytatódik a regionális törekvések elleni politika, akkor a dokumentumot eljuttatja az Európai Régiók Közgyűlése vezetőtestületéhez. /(Flóra Gábor): Nem utazott Strasbourgba Demeter János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2002. június 3.

Tudomány és önismeret Erdélyben, 1990–2001 címmel első tudományos konferenciáját tartotta jún. 1-jén a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézete. Tonk Sándor fejtette ki véleményét a mai erdélyi tudományosság helyzetéről. Létezik erdélyi, magyar és egyetemes tudományosság, ezt pedig egységben kell elfogadni. Feladat: működtetni a tudományos műhelyeket, szorgalmazni az egységes erdélyi magyar tudományos munkát. Ugyanakkor elérkezett az ideje az anyaországi és az európai tudományos élettel való integrációnak. A kolozsvári születésű, New Yorkban élő és 95 éves kora ellenére ma is aktívan dolgozó dr. Óváry Zoltán immunológus professzor, a szakma elismert nagysága, szülei emlékére és az erdélyi magyar tudományosság iránti elkötelezettsége jeléül 21 ezer dollárt adományozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára. Részt vesz az egyetem nemzetközi védnöki testületének megszervezésében. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetéről tartott ismertetőt. A tíztagú Tudományos Tanács által vezetett intézet célja az erdélyi magyar kutatási tevékenység elősegítése, a magánegyetemi hálózat nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása. Jelenleg a három színhelyen (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda) 40 oktatóval, 14 magánegyetemi hálózati kutatási program bonyolódik le. A külső kutatási programok száma 50, ezeken 137 személy (zömükben fiatalok) vesz részt. A doktori ösztöndíjprogram 57 személyt érint (30 Magyarországon, 1 Nyugat-Európában, 26 pedig itthon doktorál). A Scientia Kiadó eddig 6 szakirányban összesen 9 kötetet jelentetett meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés színvonalának erősítése érdekében vendégtanári program és szakkollégiumok működnek. Eszményük a teljes szerkezetű erdélyi magyar társadalom. A konferencia plenáris előadásokkal, szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: Megtartotta első konferenciáját a Kutatási Programok Intézete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. június 3.

Jún. 1-jén II. János Pál pápa fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihail Dobrét. A pápa kifejtette, reméli: hogy a romániai ortodox és katolikus egyházak között aláírt egyezményekben foglalt kitételek megvalósulnak. Arra van szükség, mondotta a pápa, hogy a hatóságok megfelelő megoldást találjanak az elkobzott egyházi javakat visszaszolgáltatásra, amelyek lehetővé teszik a katolikus egyháznak a restitúciót. Erre azért van fokozottan szükség, hogy e javak birtokában az egyház betölthesse hivatását. /Restitúciót sürget a pápa. II. János Pál fogadta Románia új vatikáni nagykövetét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. június 3.

Kifelé a románokkal az iskolából!" – olvasható a Monitorul de Brasov máj. 29-i számának címoldalán. "Az Áprily Lajos Középiskolában tanuló magyar diákok szülei a román osztályok kilakoltatását kérik"- írta a brassói lap, a magyar szülők arra panaszkodtak, hogy az épület túlzsúfoltsága káros hatással van az oktatásra és a diákok egészségére. A román szülők is beadványt küldtek az oktatási tárcához, mivel a magyarok meg akarják szüntetni iskolájukat. A cikk ismerteti az Áprily igazgatója, Nedeczky László állásfoglalását is a magyar szülők kezdeményezte beadványhoz mellékelt aláírásgyűjtés kapcsán: "Nem ismeretlen számomra a szülők indítványa, egyetértek velük, de igazgatóként nem tudok ebbe belekeveredni." Az RMDSZ sajtótájékoztatón Kovács Attila Brassó megyei elnök ismertette az érdekvédelmi szervezet álláspontját: nem szegregációról, szeparatizmusról van szó, csupán azt kérjük, ami a mienk. Emlékeztetett rá: egyezségük a kormánypárttal az iskolakérdés megoldására és ez folyamatban van. A magyar szülők 1990 óta készítettek beadványokat. Azt kérték, hogy Áprily Lajos Középiskola önálló magyar iskola legyen. Brassó megyében még ma sincsenek magyar nyelven kiírva az intézménynevek, a települések határába tett táblákat pedig ismeretlen tettesek lemázolják. /(Tóásó Áron Zoltán): Sajtóprovokáció indult Brassóból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2002. június 3.

Máj. 31-én és jún. 1-jén tartották a Szabédi-napokat nevű rendezvénysorozatot, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Stúdió, valamint az Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében. A Házsongárdi temetőben a koszorúzásnál Fodor Sándor mondott beszédet. Kolozsváron, a Tranzit Házban a jelenlévők megtekinthették a Felmentő levél című dokumentumfilmet. A film forgatókönyvét Csiki László írta, Kántor Lajos Erdélyi sorskerék című kötete alapján, a költő szerepében pedig Bíró József színművészt láthattuk. A Szabédiről szóló film után levetítették a Video-Pontes Filmstúdió Wass Albertről szóló dokumentumfilmjét is. Jún. 1-jén megkoszorúzták a Szabédi Emlékházat. Az emlékház az EMKE tulajdonában van, és a Szabédi László kéziratos hagyaték mellett itt őrzik a Méliusz József, Balogh Edgár, és részben a Kacsó Sándor írói hagyatékát is, számítógépes rendszerbe szedve. Kötő József, az EMKE elnöke, hangsúlyozta: napjaink kisebbségi önépítésének egyik legfontosabb problémája az intézményépítés. Az emlékházban levő közgyűjtemény évenként gazdagodik, és "erre nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen a múltunkat eltüntették a levéltárakban, a jelenünket nem gyűjtik, és ezáltal elvesztődik a jövőnk is", mondotta Kötő József. Kántor Lajos szerint ha arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy ki képviseli méltóképpen a magyarságot, akkor a Szabédi-féle tanulságok, törekvések — negatív és pozitív értelmükben is — értékben a legfontosabbak. /Köllő Katalin: Véget értek a Szabédi-napok. Eszmeiségét minden időben a magyarság sorsához kötötte... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. június 3.

Jubileumot ünnepelt jún. 1-jén a magyar újságírás a Babes–Bolyai Tudományegyetemen: 10 éve, főleg dr. Cseke Péter kezdeményezésére indult be a szak, a hatodik végzős évfolyam 13 fős. /Somogyi Botond, Nagy Vajda Zsuzsa, Nagy Ildikó, Kolozsvári Emese, Csurulya Szidónia, Sándor Boglárka Ágnes, Balázsi-Pál Előd, Szilágyi Erzsébet, Forrai Réka Szerénke, Kiskasza Kinga, Rácz Éva, Orbán R. Katalin és Kiss Olivér - mindegyikük közölt már a Szabadságban/. A negyedéves újságírók ballagásán dr. Cseke Péter, a kar dékánhelyettese a pálya nehézségéről és szépségéről beszélt, Csép Sándor, a MÚRE elnöke a tanintézmény fontosságára tért ki. /Póka János András: Tizenhárom újságíró búcsúzott a diákévektől. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. június 3.

Jún. 1-től interneten /www.radiomures.ro/ is élőben hallhatók a Marosvásárhelyi Rádió műsorai. Egyelőre a román és magyar nyelvű internetoldalak készültek el, nemsokára a német, angol változat is működőképes lesz. A rádiók hallgatottságáról készített közvélemény-kutatás szerint a Marosvásárhelyi Rádió a leghallgatottabb a többi rádióhoz viszonyítva. A legjobb vitaműsorok is a Marosvásárhelyi Rádióban vannak, a legnépszerűbb a Rádióújság rovat. A magyar szerkesztőségnek 50 órája van hetente, ez a magyarul legtöbbet sugárzó közszolgálati rádió Romániában. /Antalfi Imola: Világszerte hallgatható a Marosvásárhelyi Rádió. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2002. június 3.

Új minőség az oktatásban címmel a kolozsvári BBTE Tanártovábbképző Intézete szervezésében jún. 1-jén, a Báthory-líceum dísztermében nagyszabású tantárgy-módszertani konferenciára került sor. Az egynapos értekezleten hazai és belföldi előadók szólaltak fel. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese a rámutatott: mivel a román oktatási rendszerben összemosódik a tudományos és a pedagógusképzés, szükség van e régióban a színvonalas pedagógus-továbbképzőkre. A plenáris előadások sorát Staar Gyula, a Természet Világa, és Herczeg János, az Élet és Tudomány főszerkesztője nyitotta meg. /Sz. Cs.: Sikeres tantárgy-módszertani konferencia. Új minőség az oktatásban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. június 3.

Szatmárnémetiben 200-225 hely várja azokat, akik a líceum után is magyarul szeretnék folytatni tanulmányaikat. A Babes-Bolyai Egyetem Közigazgatási Főiskolájának magyar tagozata mellett ott van a magyar (angol) tanítóképző főiskola, aztán vagy négy-öt posztliceális tagozat. A református gimnáziumnál könyvelés-adminisztráció szak, a Hám János Katolikus Líceumnál könyvelési és egészségügyi, a Kölcsey Főkollégiumban ősztől földmérő- topográfus és idegenvezetői szak indul. Mindegyik szakra általában 25 hallgatót vesznek fel, s a tanulmányi idő két-három esztendő. /(sike): Nyolc magyar főiskolai (posztliceális) tagozat Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2002. június 3.

Sepsiszentgyörgyön a képtárban bemutatták három fiatal költő munkáit: Fekete Vince harmadik, A Jóisten a hintaszékből című kötetét, Szonda Szabolcs Vagyontárgyalás című - immár második - verskötetét, és Kudelász Nóbel Megy az élet haza c. vers-próza debütkötetét. Mindhárom könyv az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szervezete (FISZ) gondozásában jelent meg, az Előretolt Helyőrség sorozatban. /(Éltes Enikő): Három költő, három könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2002. június 3.

Jún. 2-án Hórea úti neológ zsinagógában gyűlt össze Kolozsvár megmaradt zsidó népe, politikai és közéleti személyiségekkel együtt, hogy meggyászolják az 58 éve deportáltakat. A hat évtizeddel ezelőtti Kolozsvár körülbelül százezer lakosának közel húsz százaléka volt zsidó hitű, ha a legtöbben magyar anyanyelvűek is voltak: mára a megmaradottak számát mindössze 400 körülire becsülik. Eckstein-Kovács Péter képviselő magyarul mondott néhány szót, hangsúlyozva, hogy Románia parlamentjében, mialatt a háborús bűnösöket és fasiszta jelképeket tiltó törvényt vitatták, voltak olyan hangok, amelyek máig sem akarják elismerni a bűnösséget, nemhogy bocsánatot kérjenek. /Jakab-Benke Nándor: A holokauszt áldozataira emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. június 3.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Önkormányzati és Gazdasági Főosztályainak közös szervezésében, máj. 31-jún. 2. között, Szovátán zajlott az "Önkormányzatok felkészítése az európai integrációra" oktatási program második része. Gergely András, a Hargita Megyei Tanács munkatársa bemutatta a csíkszentmártoni vízhálózat kérdésének megoldását. Mikus István (Közhasznú Alapítvány, Magyarország) ismertette az uniós pályázatok megírásának alapelveit. Ezt követően került sor a SAPARD programot bemutató előadásra. /Az önkormányzatok felkészítéséről az EU-integrációra Szovátán.= RMDSZ Tájékoztató, jún. 3. – 2215. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-462




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998