Az egyetemi karok etnikai alapon történő szétválasztása óhatatlanul a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létező együttműködési légkör szétrombolásához vezet - olvasható az egyetem sajtóosztályának közleményben. Az intézmény vezetősége úgy véli, hogy az épületek, tantermek és könyvtárak újraosztása fölösleges konfliktusokat fog gerjeszteni. "Abszurd vita keletkezik majd, így számos embernek szenvednie kell a politikai jellegű érdekekből feszültséggel terhelt interetnikus kapcsolatok miatt". Mint ismeretes, Alexandru Athanasiu oktatási miniszter átiratban arról biztosította az egyetem vezetőségét, hogy a tárca magára vállalja a magyar karok működtetésének költségeit. Legutóbb Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a magyar karok megalakulásáról. "Jelenleg a BBTE szenátusának elemzését várjuk. Remélem, hogy a testület pozitív véleményezést fogalmaz meg. A kormány meghozza döntését a két magyar kar létrehozásáról, s a kormányrendelet abban az esetben is megszülethet, ha a szenátus elutasító határozatot hoz" - szögezte le az RMDSZ elnöke. /B. T.: Etnikai feszültséget okoznának a magyar karok? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Kása Zoltán rektor-helyettes szerint az oktatási tárca pénzügyi felelősséget vállalt a karok létrehozására, ezt Markó Béla szövetségi elnök is megerősítette, hozzátéve, továbbra is várják a tudományegyetem szenátusának véleményét. Markó felszólította a kormánypártot, tartsa magát az egyezményben megfogalmazott, a magyar karok létrehozásáról szóló kitételhez. "A kormány egyezségünk szerint vállalni fogja a felelősséget, és Alexandru Athanasiu miniszter jelezte is, hogy azokat a többletköltségeket, amelyek a két kar létrehozása miatt felmerülnek, a kormány fedezni fogja" - szögezte le a Krónikának Markó, aki szerint 2003-ban egy ilyen kérdésben, mint amilyen a magyar karok létrehozása, csak pénzügyi gondok merülhetnek fel. A két magyar kar létrehozásáról kormányhatározat dönt majd. "Nem levelezgetni, sajtóközleményeket kibocsátani, polémiát folytatni kellene, hanem egyszerűen megtenni azt, ami már rég esedékes, azaz a BBTE szenátusának véleményt kellene mondania erről a kérdésről" - tette hozzá. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese cáfolta a közleménybe foglalt egyes kijelentéseket, tudomása szerint az oktatási minisztérium vállalta a pénzügyi felelősséget a magyar karok létrehozására. "A szenátusnak újra kell tárgyalnia a kérdést, és a júniusi határozat alapján nyilván nem szavazhatja le a karok létrehozását, mivel a szavahihetősége múlik ezen" - mondta Kása. A rektor-helyettes a megvalósíthatósági tanulmány kapcsán közölte: két ilyen nagyméretű kar csak gazdaságos lehet. "Az egyetemen számos, ezeknél kisebb kar is működik, amely el tudja tartani magát. Ez nem lehet akadály" - tette hozzá. /Lepedus Péter: Megaegyetem kell a kolozsvári magyar karokhoz? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2003. szeptember 1.
A Partiumi Magyar Napokon magyarországi politikusok is részt vettek Szatmárnémetiben. Az idei rendezvénysorozat jelszava Otthon a szülőföldön volt. A rendezvény fővédnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke arról az útról beszélt, amelyen az erdélyi és az anyaországi magyarok külön-külön indultak el, de amely a közös cél, az Európai Unió felé vezet. - Mindenki érdeke, hogy a magyar kultúra egésze érjen célba, és álljon helyt az európai versenyben - jelentette ki. A Partiumi Magyar Napok rendezvényeivel egy időben szervezett polgári fórumot Szatmárnémetiben a Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület. A központi téma a kettős állampolgárság kérdése volt, de a szervezők tervei szerint a résztvevők tájékoztatást kaptak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének célkitűzéseiről, valamint a megyei Magyar Polgári Egyesületről is. A fórum előadói: Tőkés László püspök, Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság volt elnöke, Surján László, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség társelnöke, országgyűlési képviselő, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint az EMNT kezdeményező testületének tagjai voltak. A fórum nyilatkozatot fogadott el, amelyben az EMNT azt követeli, hogy "mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások" elosztását változtassák meg úgy, hogy azokból ne csupán az RMDSZ részesüljön, hanem "más magyar politikai alakulatok" is. Egyben azt is szorgalmazták, hogy a magyarországi hatóságok a MÁÉRT-ülésekre az RMDSZ mellett az EMNT-t és a történelmi egyházak képviselőit is hívja meg. /Elbeszélünk egymás füle mellett. Partiumi Magyar Napok és polgári fórum Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ "A Magyar Köztársaság kormányának határozottan támogatnia kell a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit - legyen az az autonómia, a kettős állampolgárság vagy a kedvezményes vízum ügye" - jelentette ki beszédében Szűrös Mátyás. Surján László szerint a kettős állampolgárság ügye csak politikai akarat kérdése, nem lehet az EU-csatlakozás kapcsán kibújni a felelősség alól. "A nemzetközi jogban mindenre van példa, elég csak a már meglevő modelleket követnünk" - jelentette ki a képviselő, hozzátéve, az állampolgárság kérdése mögött sokkal több van, mint utazási vágy, a schengeni határok kitolása csak alkalmat kínált az ügy felvetésére. Hasonlóan vélekedett Ágoston András is. A felszólalók több ízben is a román modellt hozták fel követendő példaként. A fórumon közel 450-en látták el kézjegyükkel a magyar kormányhoz és Országgyűléshez intézett felhívást, amelyben kérik a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét azon határon túli magyarok számára is, akik szülőföldjükön akarnak maradni. Az elfogadott nyilatkozat szerint "Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, valamint a romániai Kisebbségi Tanácstól származó támogatásokat kezelő Communitas Alapítvány kuratóriuma szinte kizárólag az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségének tagjaiból áll. A Communitas Alapítvány megalakulása óta még soha nem számolt be a nyilvánosság előtt a romániai magyar közösség intézményei részére kiutalt összegek felhasználásáról. Ez a példátlan méretű monopolhelyzet lehetővé teszi, hogy a jelentős összegű támogatások csoportérdekeket, egyéni ambíciókat, a sajtó és a civil társadalom intézményeinek politikai alárendelését is kiszolgálják". /E. R.: Vitatják a budapesti támogatási rendszert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Kövér László, a Fidesz MPSZ választmányi elnöke a magyar-román kapcsolatok alakulásáról azt mondta: "alig több mint egy év leforgása alatt hogyan juthattunk oda, hogy miközben tegnap még kénytelenek voltak Bukarestben respektálni a magyar kormány szavát, véleményét, amikor a határon túli magyarok érdekeiről volt szó, ma Románia első embereinek módjában áll bármikor belénk törölni a sáros cipőjüket". Hozzátette: "december elején megünnepeltetik velünk Erdély elcsatolásának évfordulóját", majd idejönnek és "vadászatnak álcázott tömegmészárlás" közben közlik a magyar miniszterelnökkel, hogy, szemben a korábbi ígéretekkel, nem fogják felállítani Aradon a Szabadság-szobrot. Gál J. Zoltán magyar kormányszóvivő a Fidesz választmányi elnökének kormánybírálatára reagálva kijelentette: Kövér László "nem felejtett, nem tanult, stílusa a régi". Gál J. Zoltán szavai szerint Magyarország újra stabilizáló tényező és nem konfliktusforrás a térségben. /Ismét politikai harcok tárgya lettünk az anyaországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nemzeti, keresztény RMDSZ-platform elnöke, Katona Ádám úgy véli, elérkezett az ideje annak, hogy a politikusok nyíltan megvitassák az etnikai alapon szerveződő területi autonómia és a kettős állampolgárság ügyét. - A háromszintű autonómia-tervezet megvitatását napirendre fogja tűzni még az ősszel a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testülete. A másik követelésünk, a kettős állampolgárság kérelme is már rég megfogalmazódott. Azt mondhatjuk tehát, hogy az autonómiára és a kettős állampolgárságra vonatkozó követelésünk, amely annyi ellenséget, megalázást szerzett az RMDSZ keresztyén nemzeti platformjának, most már megvitatható közelségbe került - nyilatkozta Katona Ádám. /Fülöp D. Dénes: Előtérbe került a kettős állampolgárság kérdése. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Aug. 30-án választmányi ülést tartott az RMDSZ Arad megyei szervezete. Király András megyei elnök, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke ismertette a szobor körüli legújabb fejleményeket, illetve az október 6-i programot. Az aug. 19-i tévéadás felkavarta az indulatokat, mivel azonban a visszaállításhoz szükséges valamennyi engedélyt törvényesen bocsátották ki, a munkálatok folytatódnak. Szeptember végére a szobor felállításra készen fog állni. Az október eleji program: okt. 4-én a szabadságharc hőseire emlékeznek; 5-én 15 órakor a Szabadság-szobor ünnepélyes leleplezése; 6-án délelőtt emlékező szentmise a minorita templomban, délután koszorúzás a Vesztőhelyen. Tokay György parlamenti képviselőt leszögezte, még a legszélsőségesebbek sem szeretnék, ha ország-világ talibánokként ismerné meg őket. Tokay harciasan beszélt: "a Szabadság-szobor felállítását befejezett tényként kezelem, mert ha Aradon békés eszközökkel, egyetértésben meg tudjuk oldani, nincs az az Atyaúristen, aki Bukarestből meggátolhatná! Amíg állni nem látjuk a szobrot, egy pillanatig sem ülhetünk a babérjainkon, akár radikális módszerekre is fel kell készülnünk!" Tárgyaltak az oktatásról is. Aggasztó a megyei magyar nyelvű oktatás helyzete, amit előbb Nagy Gizella oktatási alelnök, majd Matekovits Mihály ismertetett. Előbbi az ijesztően fogyatkozó diáklétszámra hívta fel a figyelmet: az elmúlt tanévben Aradon 563 magyarul tanuló általános iskolás létszáma a 2004/2005-ös tanévre előreláthatóan 470-re, míg a megyében a tavalyi 997-ről három év alatt 944-re csökken. A helyettes főtanfelügyelő a magyarul oktató pedagógusok csappanását emelte ki. A megyében az elmúlt tanévben 236-an oktattak magyar nyelvű intézetekben, további 85 katedra várja a jelentkezőket. /Balta János: Választmányi ülést tartott az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./
2003. szeptember 1.
A Nagy-Románia Párt (PRM) a képviselőház művelődési bizottságában a Fájdalom Múzeumának létrehozását kezdeményezi Kolozsváron. A párt szerint a múzeumban mindazoknak a románoknak, zsidóknak és más nemzetiségűeknek állítanának emléket, akik a Horthy-rendszer áldozatai voltak. Márton Árpád, az RMDSZ képviselője erre a hírre megjegyezte: Ha a leendő múzeumban helye van a szilágyippi és ördögkúti tragédiának, akkor helye van ott Szárazajtának és Csíkszentdomokosnak, de Földvárnak is, és minden olyan helynek és történetnek, amely Erdély népeinek szenvedését okozta. A kezdeményező PRM-s Radu Ciuceanu képviselő szerint a múzeumban azoknak a románoknak, zsidóknak és más nemzetiségűeknek állítanának emléket, akik a Horthy-rendszer áldozatai voltak. A művelődési bizottság döntése szerint nem terjesztenek a képviselőház elé törvénytervezetet, ehelyett a bizottság javaslatot tesz Razvan Theodorescu kulturális miniszternek, valamint Kolozs megye tanácsának a Fájdalom Múzeuma létrehozásáról a Kolozsváron működő Erdélyi Történelmi Múzeum keretén belül. Márton Árpád, a művelődési bizottság tagja elmondta: "Semmi esetre sem lehet szó olyan múzeumról, amely csak a Horthy-rendszer alatt és csak a románok és a zsidók szenvedéseinek és meghurcoltatásának állít emléket. Erdély valamennyi népe és nemzete szenvedett a második világháborúban, akárcsak a történelem más pillanataiban, következésképpen Erdély valamennyi népének meghurcoltatását és fájdalmát be kell mutatni a leendő múzeumban". 1940 szeptemberében tragikus esemény helyszíne volt a Szilágy megyei Ördögkút és Szilágyipp. A második bécsi döntés nyomán bevonuló magyar honvédekre lőttek a helyi románság köréből orvlövészek, egy esetben pedig almáskosárba rejtett gránát robbant fel, és okozta több honvéd halálát, illetve sérülését. Megtorlásul a magyar tisztek egyike, bizonyos Szabó főhadnagy tömeggyilkossággal válaszolt, a megtorlásnak több román férfi, nő és gyermek esett áldozatául. Szárazajtán 1944. szeptember 26-án a gyilkosságairól és fosztogatásairól hírhedté vált Maniu-gárda rendezett vérfürdőt, amelynek során a helyi iskola udvarában a fegyverek segítségével összeterelt falustársak szeme láttára két székely férfit lefejeztek, további tizenegyet, köztük egy nőt agyonlőttek. Hasonló mészárlást rendeztek a gárdisták 1944. októberében Csíkszentdomokoson, ahol tizenegy székelyt, köztük egy 86 éves öregasszonyt lőttek agyon a Gábor-kertben. A Kolozs megyei Egeresen, a Bihar megyei Kőröstárkányban és Gyantán is több magyart végeztek ki román fegyveresek. Gyantán hiába kérte az egyik román férfi a kivégzést vezénylő Bride kapitányt: engedjék szabadon magyar feleségét és gyermekét, hiszen ő román, a tiszt hajthatatlan maradt. Amikor pedig a román férfi kijelentette, hogy akkor őt is lőjék agyon övéivel együtt, a tiszt őt is kivégeztette. Kőröstárkányban szintén 1944 őszén tisztázatlan körülmények között ismeretlenek megöltek egy román tisztet, megtorlásként a Maniu-gárda a falu és a szomszédos Kisnyégerfalva magyar férfijait gyanúsította. "Álljanak ki azok a románok, akik felelősséget vállalnak a magyarok ártatlanságáért" - szólította fel a falubelieket a román parancsnok, látván a megrémült magyarokat. Senki nem állt ki. Erre román szomszédjához fordult az egyik "letartóztatott" magyar férfi: "Marian, hát együtt gyermekeskedtünk, együtt nőttünk fel, jól ismersz, mi rosszat tettem én? " "De magyar vagy" - válaszolta a szomszéd, és Egyed Mihályt falustársaival együtt kivégezték. A második világháború magyar golgotái voltak még azok az internálótáborok, ahol teljesen ártatlan civilek ezreit tartották fogva, és százak vesztették életüket. Ilyen volt a focsani-i, corbeni-i, Tirgu Jiu-i, Rimnicu Sarat-i, caracali láger, ahol a dél-erdélyi magyarság szellemi-gazdasági elitjét tartották fogva, és itt is hunytak el emberek. Földváron 1942-45 között működött a haláltáborként elhíresült láger. Az 1944. augusztus 23-i román átállásig szovjet állampolgárságú embereket tartottak itt fogva, akik közül többen elhunytak. 1944. augusztus 23. után magyar és német hadifoglyok mellett észak-erdélyi magyar és sváb polgári személyek ezreit internálták az Olt-parti lágerbe, ahol az eddig napvilágra került adatok szerint több mint 320-an, elsöprő többségben magyarok vesztették életüket éheztetés és járványos betegségek nyomán. A földvári haláltáborban történtekre a szomszédos Hídvég református parókiáján korabeli fényképekből, levelekből és tárgyakból álló kiállítás emlékeztet. /Benkő Levente: A háború okozta szenvedés mindenkinek fáj. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Aug. 30-án kezdődött a Kisebbségi Színházak Kollokviuma Gyergyószentmiklóson. Szabó Tibor, a fesztivál igazgatója megnyitotta a rendezvényt, majd a nemrégiben elhunyt Bocsárdi Angi Gabriellára, a Figura Színház névadó és alapító tagjára emlékeztek. A 42 éves korában eltávozott színésznő az utóbbi években a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja volt. Kolozsi Kilián, a Figura Színház új igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Zsehránszky Istvánnak, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala igazgatójának nagy része van abban, hogy újraélesztették a nyolcvanas évek elején beszüntetett kollokviumot. /Köllő Katalin: Együtt játszani mindig öröm. Színházi találkozó Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Elkezdődött a kisebbségi színházak gyergyói seregszemléje. A tárca a kilátásba helyezett összegnél 200 millióval kevesebbet folyósít a rendezvénynek. Zsehránszky megjegyezte: véget kellene érnie ama áldatlan állapotnak, hogy az anyagiak határozzák meg egy kulturális rendezvény hangulatát.A megnyitóünnepség után Dürrenmatt Egy magánbank története című fekete komédiáját jiddisül mutatta be a bukaresti Állami Zsidó Színház. /Gergely Edit: Fekete szombat, görög vasárnap. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1
2003. szeptember 1.
Aug. 30-31-én immár második alkalommal szervezték a Bonchidai Kastély Napokat. A kastély felújítása 2001-ben kezdődött, azóta működik Bonchidán az Építettörökség-helyreállító és szakképző program. A nagy-britanniai Institute of Historic Building Conservation és a Transylvania Trust Alapítvány által lebonyolított program célja, hogy megfelelő szakembereket képezzen ki a történeti műemlékek felújításához, és ezáltal állítsa helyre a bonchidai Bánffy-kastélyt. Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke elmondta: eddig mintegy félmillió euró került beépítésre, a teljes felújításához még mintegy 9-10 millió euróra lenne szükség. A legfőbb támogatónak az angolok bizonyulnak, mellettük a kastély felújítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a romániai Művelődésügyi Minisztérium is segíti, bár az ő támogatásuk az utóbbi években megcsappant. A rendezvény Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi fotóművész "Számadás" című kiállításának a megnyitójával indult. Rajverseny is volt gyerekek számára. A Babes-Bolyai Tudományegyetem színinövendékei után a Transylvania Barokk Együttes előadása következett. /Pap Melinda: A támogatások tízszeresére lenne szükség. A hétvégén tartották a II. Bonchidai Kastély Napokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2003. szeptember 1.
A bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület aug. 29-31. között háromnapos emlékünnepséget szervezett Kós Károly Emléknapok címmel, amelynek keretében neves erdélyi és anyaországi történészek, építészek, kutatók tartottak előadást Kós Károly életéről és munkásságáról. Sznága Zoltán, az egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kusztos Tibor, a Kalotaszeg c. lap főszerkesztője rövid településtörténet keretében mutatta be a lap múltját és jelenét. Sinkó Kalló Katalin magyargyerőmonostori néprajzkutató bemutatta a fiatalok felszegi téli-nyári ünnepi népviseletét. Délután közös kirándulásra került sor. Másnap Egyed Ákos történészprofesszor, akadémikus Kós Károly szerepe a XX. századi romániai politikában című előadása következett. Az emlékünnepségen részt vett a magyarországi Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának egy csoportja. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE titkára tudományos előadást tartott, részletesen ismertetve Kós Károly életútját és munkásságát. /Péntek László: Kós Károly emlékünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Varga Károly, a dévai Geszthy Ferenc Társaság elnöke a Krónika aug. 28-án megjelent, Állami magyar iskola létesülne Déván című írásra reagált. Végre lehetőség nyílik önálló iskolateremtésre Déván, ezzel szemben a Krónika cikkéből árad a bizalmatlanság a kezdeményezést felkaroló Geszthy Ferenc Társaság felé, írta replikájában a szervezet elnöke. Pályázatukban nem írták, hogy Déván megoldatlan a kollégiumi ellátás. Varga Károly szerint a dévai állami iskolában nem öt magyar anyanyelvű tanár dolgozik, amint a Kritika írta -, hanem húsz. A Krónika információi Kofity Magdolna Hunyad megyei tanfelügyelőtől származnak, aki szerint szakképzetlen vagy román anyanyelvű tanár tanítja a fizika, magyar, torna, zene tantárgyakat, valamint az idegen nyelvek egy részét. "A Geszthy Ferenc Társaság 2002. november 12-i alakuló ülésén (melyről a november 14-i Nyugati Jelen is hírt adott) már elhatározást nyert az önálló magyar iskola létrehozása" - áll a társaság elnökének levelében. Ezzel szemben az Apáczai Közalapítványhoz eljuttatott alapító okiraton 2003. január 7-i keltezés szerepel. Az alakulás dátuma azért fontos, mert a két időpont között a magyar kormány Bőjte Csabának ígért anyagi támogatást egy önálló intézmény létrehozására. Az elnök továbbá megjegyzi, hogy a 2,4 milliárdért megvásárolt ingatlanról szakszerű terv készült, amelynek értelmében - mint írja - "minden a helyén van, lehet 9 négyzetméternél nagyobb osztálytermeket létrehozni, sőt még az oszlopoknak is megvan a szerepük". A Krónika szerkesztősége nem kívánta szembehelyezni a felekezeti és világi intézményeket, ugyanakkor Varga Károly replikájának állásfoglalásával ellentétben a Krónikától távol áll, hogy ártson a szórványban élőknek. /"Az oszlopoknak megvan a szerepük" = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Ötödik alkalommal rendezték meg a Szapáryfalvi Napokat, s a szervezőmunka dandárját a Gróf Szapáry Péter Társaskör tagjai vállalták magukra. Nevét Gróf Szapáry Péter országgyűlési képviselőről kapta a település, ugyanis a nemes felajánlotta a Lugos és Bálinc közötti birtokrészét a telepítésre, többek között azzal a feltétellel, hogy az állam létesítsen itt egy mezőgazdasági iskolát. Jelenleg több mint 240 fős a szapáryfalvi református gyülekezet, a más felekezetűekkel együtt pedig a háromszázat is meghaladja a magyarok száma. Aug. 29-én este kezdődött a rendezvény. Az istentisztelet után Erdődi Endre, a társaskör elnöke ünnepélyesen meghívta a vendégeket és a falubelieket a Szapáryfalvi Napok eseményeire. Megtartották a térség RMDSZ-vezetőségeinek kisrégiós találkozóját. Felléptek az újszentesi és lugosi néptánccsoportok, a helyi amatőr színjátszó csoport szórakoztatta az érdeklődőket, este pedig utcabál zárta a falunapokat. /Pataky Lehel Zsolt: Nyárutó a Szapáryfalvi Napok jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Sáromberkén aug. 30-án felavatták a Néprajzi-Falutörténeti Múzeumot. Vajda András és Orbán János megálmodták és megvalósították álmukat a református egyház által felajánlott egykori iskolaépületben, amelyet a helybéliek segítségével rendbehoztak. Dr. Keszegh Vilmos tanszékvezető egyetemi tanár mondott beszédet. A megnyitót követően Lokális történelmek elnevezéssel konferenciára került sor a sáromberki kastély dísztermében. Itt számos kiváló előadás hangzott el Teleki Domokos levelezéséről (dr. Viczián István, Budapest), A sáromberki Teleki kriptáról (Orbán János, Sáromberke), A sáromberkiek részvételéről a szabadságharcokban (dr. Szabó Miklós, Marosvásárhely), Az 1868-as oktatási törvény hatásairól a helybeli felekezeti oktatásra (Berekméri István, Sáromberke), a helybéli Köblös Elek pártvezér vitatott egyéniségéről (Nagy Domokos, Sáromberke), A Maros menti harcokról 1944-ben (Berekméri Árpád Róbert, Marosvásárhely) valamint az első és második világháborús dokumentumok néprajzi vonatkozásairól (Vajda András, Sáromberke). Szeretnének a frissen létesült múzeumban egy régiós kutatóműhelyt létrehozni. /Korondi Kinga: Múzeumavatás és konferencia Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Aug. 27-29-e között első alkalommal szervezték meg a Nagysármási Napokat, vagyis a Mezőségi Hagyományok Fesztiválját. A népviseleti parádén zenészek kísérték a felvonulókat, a román és magyar népviseletet bemutató csoportokat. Fellépett a Nagysármási Tulipán Kulturális Csoport 12 táncosa is. /Antalfi Imola: Nagysármási Napok - első alkalommal. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Az Aradi Polgármesteri Hivatal továbbra is érvényesnek tekinti az eredetileg jóváhagyott városrendezési tervet, nyilatkozta Bognár Levente, az RMDSZ aradi szervezetének elnöke. A múlt héten több egyeztető tárgyalás zajlott a Szabadság-szobor felállításáért, ezeken vett részt az elnök, aki sajnálatosnak ítéli a szakminisztériumnak azt a kifogását, miszerint a szoborcsoport nem illik a XXI. századi városképbe. Az érvényes építkezési engedély birtokában tovább folynak a munkálatok. Már kész a betonalap, és erre már ráhelyezték és összeillesztették a szoborcsoport alapköveit. /Arad: Épül a Szabadság-szobor talapzata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Aug. 30-án Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban lezajlott író-olvasó találkozón, Pusztai János író mellett részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, aki a Szatmárnémetiben született író életművét elemezte, s helyezte el azt a XX-XXI. század magyar irodalmába. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség vezetőségi tagja bejelentette, hogy a testület e heti ülésén javasolni fogja, hogy Pusztai Jánost terjesszék elő a Kossuth-díjra, amit ő maga személyesen is megtesz, mivel Széchenyi-díjasként megvan ez a jogosítványa. /Pusztai Jánost Kossuth-díjra javasolják. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Szept. 1-jén kezdődik a Cimbora gyermekirodalmi lap ötödik nyári tábora Sepsiszentgyörgy határában, a Benedek-mezei táborban. A rendezvényen harmincöt 10-14 éves cimbora vesz részt egész Erdély s Partium területéről, akiket a Sepsiszentgyörgyön kiadott folyóirat szerkesztői egész éves tevékenységük, versenyekre, pályázatokra küldött megfejtéseik alapján választottak ki - közölte Farkas Kinga, a Cimbora főszerkesztője. A fiatal tollforgatók előadásokat hallgatnak, tábori újságot készítenek, játszanak, kirándulnak, de főként ismerkednek egymással s a 10-12 ezer példányban megjelenő lap szerkesztői csapatával. A tábor fő szervezője a Cimborát kiadó alapítvány elnöke, Gajzágó Márton. /(mol): Táboroznak a cimborák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./
2003. szeptember 1.
A sepsiszengyörgyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet különleges kerékpártúrát szervezett Székelyföldön aug. 21. és 30. között. Célja az volt, hogy összetartó, egymásra odafigyelő közösségi életet alakítsanak ki, így gyakorolják az élő vallásosságot. A honismereti kerékpártúra két székelyföldi megyére korlátozódott. A fiatalak az Unitárius Ifjúsági Konferencián is részt vettek. A túra során történelmi jellegű emlékeket látogattak meg, élő néprajzi sajátosságokat is megismerhettek. /Tóth Adél: Honismereti kerékpártúra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Egyik legfontosabb program az ifjúsági lelkészség által támogatott rendezvények között a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó /CSIT/ - hangsúlyozta dr. Nagy-György Attila, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye ifjúsági lelkésze. Különböző rendezvényeik vannak, de a CSIT túlnőtt az egyházmegye határain: a szatmári, nagyváradi, temesvári és bukaresti püspökségek területéről is érkeznek a csíksomlyói találkozóra magyar fiatalok. Az idei találkozó témája a szeretetszolgálat volt. A résztvevők száma a kilencvenes évek elején tapasztalt ugrásszerű emelkedés után - 5-6 ezer fiatal vett részt a rendezvényeken -, 1500 körül állapodott meg. Az idei rendezvényt az Illyés Közalapítvány és a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Mobilitas Alapítványa támogatta. /Sarány István: Megélni a hitet a mindennapok során. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./
2003. szeptember 1.
Napvilágot látott Magyari András: Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. Magyari András, az erdélyi kurucmozgalom kiváló szakértőjének tanulmánygyűjteményéről van szó. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./
2003. szeptember 1.
45 esztendeje, 1958. szept. 1-jén végezték ki a Szoboszlay-per tíz halálra ítéltjét, az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi mártírjait. A Temesváron megrendezett koncepciós perben több száz embert tartóztattak le, 57-et összesen több mint 1300 éves börtönbüntetéssel sújtottak, illetve tízen közülük - Szoboszlay Aladár római katolikus pap, Ábrahám Árpád r. kat. pap, báró Huszár József földbirtokos, Orbán Károly földbirtokos, dr. Kónya István Béla ügyvéd, dr. Fantanaru Alexandru ügyvéd, Tamás Imre tanító, Tamás Dezső tisztviselő, Orbán István tisztviselő-földműves és Lukács István József kereskedő - az életükkel fizettek. Budapesten, a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában már áll egy emlékmű az 1956-os erdélyi áldozatok emlékére, és a gránittömbbe vésett 23 név közül 14 éppen a Szoboszlay-per elítéltje (köztük van a tíz kivégzett is). Szept. 1-jén a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában lévő emlékműnél megemlékezést tartanak, amelyen Brassó, Hargita és Kovászna megyei volt politikai foglyok is részt vesznek. Gyűjtés indult egy aradi emlékmű felállítására is. /Péterszabó Ilona: 45 éve végezték ki őket. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./
2003. szeptember 2.
Szeptember elsején az éves inflációnál nagyobb mértékben drágult a földgáz és a villamos energia, ami általános árdrágítási hullámot von maga után. A földgáz ára 22 százalékkal emelkedik, s ezt a drágulást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a múlt hónapban folytatott egyeztetés során döntötte el a román kormány. Az IMF-sugallta döntés szerint a lakosság ezer köbméter földgázért 120, az ipari termelők pedig 110 dollárt kell hogy fizessenek. A villamos áram szintén szeptember 1-jétől 17,5 százalékkal növekszik. Szeptember 15-től várhatóan 20 százalékkal drágul a telefonálás is. Az IMF-fel kötött megállapodás értelmében Bukarestnek nagy elbocsátásokat kell végrehajtania, főképp a ráfizetéses és előnytelen szerkezetű iparából, illetve a vasúttól. /Hatalmas árdrágítások szeptember 1-jétől. Nehéz tél elé nézünk. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Az alkotmánymódosítás elmúlt heti vitája során, a szenátus megszorítások nélkül fogadta el azokat az előírásokat, amelyek az anyanyelv használatának jogáról szólnak a közigazgatásban és a dekoncentrált intézményekben. Az igazságszolgáltatásban való anyanyelv-használattal kapcsolatos indítványt azonban visszaküldték az Alkotmánymódosító Bizottsághoz, újrafogalmazás végett. Az Alkotmánymódosító Bizottság szept. 1-jei munkájáról Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: az anyanyelv igazságszolgáltatásban történő használatának kérdésében változtatás nélkül megtartották az első bekezdést, amely előírja, hogy az embereknek joguk van, egy sarkalatos törvény feltételei mellett, az anyanyelvüket használni az igazságszolgáltatásban. Akik kérik a kisebbségi nyelv használatát, azok számára ingyenes ennek a jognak a használata, a tolmács vagy fordító révén. Vita alakult ki arról, hogy lehet-e írásban is használni az anyanyelvet, de mivel benne van a szövegben, hogy a fordítás is ingyenes, ebből következik, hogy a kisebbségi nyelv írásban is használható. Ezek a módosítások egyébként a kisebbségi és regionális nyelvek chartájából kerültek a szövegbe. A Szenátus végül megszavazta az új bekezdést, a Nagy-Románia Párt szenátorai a szavazás előtt tiltakozásképp elhagyták a termet. /(i): Elfogadták az új bekezdést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Joschka Fischer, Németország külügyminisztere szept. 1-jén bukaresti látogatásán kijelentette: Románia továbbra is számíthat Németország támogatására az ország 2007-es, Európai Unióhoz való csatlakozásában. A német politikus értékelte továbbá Romániának a szomszédos államokkal, különösen Magyarországgal kialakított stabil viszonyát. Fischer méltatta Romániának hajlandóságát arra, hogy a román törvénykezést megváltoztassa és összhangba hozza a nemzetközivel, de hozzátette: nagyon fontos, hogy ezeket mihamarabb gyakorlatba is ültesse. Ennél a fejezetnél ugyanis még vannak hiányosságok. "El vagyunk ragadtatva a román kormánynak a német kisebbséggel szembeni politikájától" - állapította meg Joschka Fischer. /Románia számíthat Németország támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Mádl Ferenc államfő levélben fordult román kollégájához, hogy az aradi Szabadság-szobor tervezett újrafelállításával kapcsolatos véleményét kifejtse. Mádl Ferenc kifejezte azon reményét, mely szerint a szobor újrafelállítása miatt kirobbantott konfliktus az európai uniós szellemiség jegyében rendeződik. Mádl Ferenc szerint örvendetes fejlemény, hogy az 1848-as szabadságharc mártírjai emléknapjának ünneplésére méltó körülmények között kerülhetett sor, és ez nagyban hozzájárult a két nép barátságának fejlődéséhez. Mádl Ferenc közölte: különös örömére szolgált a szoborcsoport újbóli felállításáról szóló hír. A magyar államfő sajnálattal értesült a köztéri műemlékekkel foglalkozó román bizottságnak a felállítást ellenző döntéséről. Az államfő kitért arra: bizonyos abban, hogy az aradi emlékmű ügyében egy ismételt pozitív fordulat kedvező fogadtatásra találna. /Mádl levelet írt Ion Iliescunak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Az új parlamenti ülésszak szept. 1-jei, első napján megtartotta egy évig érvényes tisztújító ülését az RMDSZ szenátusi frakciója. A frakcióelnöki, -alelnöki és -titkári tisztségbe visszaválasztották Verestóy Attila, Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorokat. A szenátus titkárává az RMDSZ Puskás Bálint Zoltánt javasolta, őt a plénum megerősített tisztségében. A szenátus elnöke, Nicolae Vacaroiu mellett a régi-új alelnökök Doru Ioan Taracila (PSD) és Gheorghe Buzatu (Nagy-Románia Párt - PRM). A képviselőház plénuma szintén megválasztotta az őszi parlamenti ülésszak új házbizottsági tagjait. A parlament alsóházának titkári tisztségébe újraválasztották Borbély Lászlót; Borbély mellett a képviselőház teljes eddigi vezetőségének bizalmat szavaztak. Ezek szerint Valer Dorneanu az elnök. Az RMDSZ képviselőházi frakciójában nem tartottak választásokat, ugyanis - amint azt Kelemen Atilla frakcióvezető a Krónikának elmondta - a frakció vezetőségének mandátumát az év elején újítják meg. /Salamon Márton László: Régi-új vezetőség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Szept. 4-én kerül sor Kolozsváron a Sapientia Alapítvány alapítói közgyűlésére, amelyen a négy erdélyi magyar történelmi egyház nyolc püspöke dönteni fog az új kuratórium összetételéről és elnökéről. Ugyanekkor döntés születhet a Sapientia rektorának kinevezéséről is.A nemrég elhunyt Tonk Sándor egy személyben mindkét tisztséget betöltötte, a jövőben azonban az egyházak várhatóan különválasztják a két feladatkört. A katolikus egyház a kilenctagúra csökkenő kuratórium ötletét támogatja. A lehetséges jelöltek közül a legmagasabb tudományos fokozata Szilágyi Pálnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem volt rektor-helyettesének van, így sokan őt tekintik a legesélyesebbnek a rektori tisztség elnyerésére. Szilágyi Pál, aki jelenleg a katolikus egyház képviseletében van jelen a kuratóriumban, nem kívánt nyilatkozni.A Krónika szerint a kuratórium elnöki tisztségének betöltésére Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a legesélyesebb. /Lepedus Péter, Lukács János: Nem nyilvános a jelöltek neve. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2
2003. szeptember 2.
Béres István Lászlót választották meg a hét végén a Történelmi Máramaros területi RMDSZ-szervezet elnökévé. A tisztújító közgyűlést a Történelmi Máramaros RMDSZ-szervezet március óta halogatja, a Gerstmayer József volt elnök jelölése körül támadt bonyodalmak miatt. Gerstmayer jelölését a választási bizottság akkor elutasította, arra hivatkozva, hogy az elnök hamis támogató aláírásokat is tartalmazó jelentkezési aktacsomaggal jelöltette magát. Gerstmayer József közismerten az RMDSZ belső ellenzékével szimpatizál. /Salamon Márton László: Béres István László az új elnök. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Képtelenségnek nevezte Mózes László az RMDSZ központi sajtóirodája által kiadott minapi közleményt: ,,az aradi Szabadság-szoborcsoport kérdésében az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy olyan politikai helyzet állt elő, amelyet orvosolni kell". Itt ugyanis nem véletlenről van szó, hanem egy magyarellenes határozatról, a kultuszminiszter nyilatkozatáról. A román fél ezzel újból megsértette a magyar nemzeti közösség önérzetét, történelmi szimbólumrendszerét.A közlemény szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért "a szoborcsoport jellegével, illetve szimbolikájával kapcsolatos félretájékoztatás a felelős". Miért nem lehet kiemelni, hogy ez immár a közösség sokadik megalázása, hogy az egész támadás csak a nacionalista szekértábor malmára hajtja a vizet. Az lenne a reálpolitika lényege, hogy mi mindig szó nélkül nyeljük a békát?/Mózes László: A reálpolitika és a béka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Ha nem sikerül megegyezniük az RMDSZ belső és külső ellenzékével, akkor saját polgármester-jelöltet indítanak Marosvásárhelyen a szabaddemokraták - jelentette ki Kiss Kálmán, a Szabad Magyar Szövetség elnöke. Kiss szerint a Polgári Mozgalom túlértékelte erejét, jelentőségét. Arra a kérdésre, milyen valóságalapja van a Markó Béla által kifogásolt, állítólagos Tőkés-Kiss-féle "szörnyűséges szövetségnek", Kiss kitérő választ adott, a manővert az RMDSZ valós vagy potenciális ellenfeleinek lejáratására tett vérszegény kísérletként értékelte. /Sz. L.: A szabaddemokraták elégedetlenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./
2003. szeptember 2.
Szept. 3-án tartják azt a pert, melyet a Varadinum alkalmával felavatott nagyváradi Bethlen Gábor szobor miatt indított a bihari megyeszékhely polgármesteri hivatala az állíttató református püspökség ellen. A város már a szobor felavatását sem akarta engedélyezni, aztán 75 millió lejre bírságolta az egyházat, mivel az egész alakos, hatalmas szobor talapzatán szereplő felirat nem egyezett meg a hivatalos papírokon szereplőkkel: a latinos Gabriel helyett magyarul olvasható Bethlen Gábor fejedelem neve, ugyancsak magyarul került föl a bibliai idézet is: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk." Történt mindez annak ellenére, hogy korábban a városi tanács egyöntetűen szavazta meg a szobornak a Petőfi-parkban való felállítását. Tény, hogy az avatóünnepségen bársonycsík takarta a magyar feliratot. A magyar felirattal kapcsolatban Razvan Theodorescu művelődési minisztertől kérték, igazíthassák ki háromnyelvűre, azaz hogy románul is felróhassák a talapzatra az idézett szövegrészt, s hogy a tárcavezető ezt engedélyezte, az arról szóló hivatalos átiratot még várja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /(Balla Tünde): Per a 75 milliós büntetés ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
