udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 396 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-396
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2012. december 1.

Erődemonstráció a román nemzeti ünnepen Csíkszeredában
Katonai parádéval ünneplik ma Románia nemzeti ünnepét Csíkszeredában. A felvonulást Hargita megye prefektusi hivatala szervezi.
1918 december elsején a Román Nemzetgyűlés 1228 képviselője kérte a magyarok, és a szászok megkérdezése nélkül, hogy Erdélyt Romániához csatolják.
A katonai parádéra már csütörtökön gyakoroltak Csíkszereda utcáin, a lakosok pedig meglepődtek a katonai járművek látványán. A harckocsis felvonulást a magyar pártok képviselői sem helyeslik, erődemonstrációnak és megfélemlítésnek tartják.
Időközben Csíkszeredában megjelentek az 1918 december elsejei ígéretekre emlékeztető plakátok is, a gyulafehérvári nagygyűlés résztvevői ugyanis 94 ezelőtt önrendelkezést is ígértek az Erdély nemzeti kisebbségeinek.
Duna Tv
Erdély.ma

2012. december 1.

Nagyszabású ünnepségek a Székelyföldön a román nemzeti ünnepen
Mircea Dusa román belügyminiszter szerint sértik a románságot azok a választási plakátok, amelyek autonómiát követelnek Erdélynek és föderális államberendezkedést sürgetnek Romániában – közölte szombaton az Agerpres hírügynökség, a politikus Csíkszeredában elhangzott beszédét idézve. A románság nemzeti ünnepe alkalmából december 1-jén, szombaton a Székelyföldön is nagyszabású ünnepségeket rendeztek a román hatóságok. Az utóbbi két évtizedben először rendeztek – haditechnikát is felvonultató – katonai parádét Csíkszeredában, amelyre az Agerpres szerint háromezer ember volt kíváncsi.
Az ünnepségen részt vevő Mircea Dusa belügyminiszter, Hargita megyei parlamenti képviselő azt mondta, az alkotmány nemzetállamként határozza meg Romániát és akik bekerülnek a román parlamentbe, erre az alkotmányra esküsznek fel. A miniszter úgy vélekedett: sértő a románságra nézve az, hogy a nemzeti ünnep előtt szövetségi államot és autonómiát hirdető plakátok jelentek meg Maros, Hargita és Kovászna megyében. A politikus ezzel az Erdélyi Magyar Néppárt választási hirdetéseire utalt, amelyeket több erdélyi városban eltávolíttattak a helyi hatóságok, arra hivatkozva, hogy a feliratok alkotmányellenesek.
Sepsiszentgyörgyön a Mihai Viteazul szobornál rendezett szabadtéri ünnepséget a Kovászna megyei prefektusi hivatal december elseje alkalmából. A szervezők egy nagyméretű román nemzeti zászlóval takarták el azt a SIC Terra Siculorum feliratú – a Székelyföld latin nevét hirdető – táblát, amelyet a magyar közösség választott vezetői helyeztek ki egy hónapja a prefektusi hivatal előtt.
Az Agerpres hírügynökség szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tisztségviselői idén is távol maradtak a sepsiszentgyörgyi december 1-jei ünnepségektől. Antal Árpád polgármester néhány nappal korábban azt üzente a szervezőknek, hogy majd akkor vesz részt a román nemzeti ünnepen, ha Románia megadja a magyaroknak az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban megígért autonómiát – tette hozzá az Agerpres.
Az erdélyi románság 1918. december 1-jén a Gyulafehérvári nemzetgyűlésen fogadott el kiáltványt Erdély és a Román Királyság egyesüléséről, amelyben az Erdély területén élő más nemzeteknek önrendelkezést ígért. December 1-je 1990 óta Románia nemzeti ünnepe.
MTI
Erdély.ma

2012. december 1.

Az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) nevében elégtételünket és örömünket fejezzük ki amiatt, hogy a „Temerini fiúk” közül ketten – elnöki kegyelem révén – kiszabadultak a börtönből. Ugyanakkor ezt csak részeredménynek tekintjük, hiszen Máriás István, Illés Zsolt és Uracs József továbbra is börtönben sínylődnek, és kénytelenek elviselni annak a példátlanul súlyos büntetésnek a terheit, amely nemcsak a délvidéki magyarságot, hanem a nemzetközi közvéleményt is méltán felháborítja.
Tomislav Nikolic államfő azzal gyakorolt volna igazi gesztust a magyarság irányába, ha Horváth Árpád és Szakáll Zoltán mellett a többi elítéltet is kegyelemben részesítette volna, ha ők is amnesztiát kaptak volna.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a múlt héten, Nagyváradon tartott Délvidéki Szolidaritás Napjára valamennyi vezető vajdasági magyar politikai párt elküldte képviselőjét. Ez is tanúsítja, hogy a délvidéki magyarság számára milyen traumát okozott a „Temerini fiúkat” elmarasztaló ítélet, amilyenben még a háborús cselekményekben bűnösnek talált személyek sem részesültek.
Az Emberi Méltóság Tanácsa ezúton azzal a kéréssel fordul Szerbia államelnökéhez, hogy – minden politikai esetlegességen felülemelkedve – a börtönbe vetett másik három temerini magyar fiatal esetében is gyakoroljon kegyelmet. A történelmi múlt bűneinek esedékes jóvátételén túlmenően, ez jelenthetné Áder János és Tomislav Nikolic államelnökök legutóbbi budapesti találkozójának igazi sikerét.
Nagyvárad,.
Tőkés László, Lomnici Zoltán
európai parlamenti képviselő EMT-elnök
N Y I L A T K O Z A T

2012. december 1.

20 éves késéssel
Kolozsváron elhelyezték azt a háromnyelvű (román, magyar és német) táblát, melyet eredetileg 1992.-ben szerettek volna elhelyezni az Egyetemiek Házának déli oldalán.
Jelezvén, hogy Kolozsvár, színház szerető közössége a magyar nyelvterület első állandó Kőszínházának felépítője volt.
Az 2012. évi INTERFERENCIÁK Nemzetközi Színházi Fesztiváljának talán egyik legfontosabb mozzanata, ami történelmet ír, leleplezték a 20 évvel ezelőtt elkészült fekete márvány- táblát.
Amint a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Tompa Gábor, az eseményt méltató beszédében elmondta: „Azért gyűltünk össze, hogy emlékezzünk múltunk felé fordulva. Húsz évvel ezelőtt szerettük volna ezt az emléktáblát elhelyezni”. Az akkori a város vezetősége nem nézte jó szemmel az anyanyelvűséget, sem a többnyelvűséget, és megakadályozta az eseményt méltató tábla elhelyezését. Most úgy tűnik, a történelem kereke, mely előre halad, visszazökken abba a vágásba, mely a mostani európai gondolkodást tükrözi.
A színházban a hagyomány eléggé megfoghatatlan fogalom. A gyakorlatban nem igazán tapasztalhatjuk, nem igazán térhetünk ki azokra a jelentős színházi eseményekre, melyek az előadással elmúlnak.
Ha fellapozzuk a Kolozsvári Magyar Színház történetét, azok a kiemelkedő egyéniségek, alkotók maradtak fenn az emlékezésben, amelyek koruknak megfelelve, tudtak alkotni. Nem a múltba, hanem a jövőbe néztek- mondta Tompa Gábor.
Kótsi Patkó János, Egressy Gábor, E. Kovács Gyula, Janovics Jenő, valamint Harag György. Olyan elemeket fedeztek fel a kolozsvári színjátszásban, amely a korszerű színházi gondolkodást tükrözte. Legyen az felzárkózás a kortársi európai és világi szokásokhoz.
Megköszönte Starmüller Gézának az emléktábla elkészítését, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaságnak, hogy az elhelyezéshez szükséges dokumentációt a színház rendelkezésére bocsátotta.
Az emléktáblát Tompa Gábor dr. Kötő Józseffel, a színház volt irodalmi titkárával, igazgatójával, jelenleg parlamenti képviselővel együtt, leplezte le.
Koszorút helyezett el a Kolozsvári Állami Magyar Színház, az Erdélyi Közművelődési Egyesület nevében Dáné Tibor Kálmán, valamint a városi és megyei RMDSZ képviselői, Horváth Anna Kolozsvár alpolgármestere, Sípos Gábor, az EME elnöke. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa nevében Magdó János főkonzul koszorúzott.
Ez év december 17.-én ünnepelhetjük a hivatásos magyar színjátszás 220.-ik éves évfordulóját, itt a Farkas utcában.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro

2012. december 1.

Katonai erődemonstráció Székelyföldön a nemzeti ünnepen
Mircea Duşa belügyminiszter szerint sértik a románságot azok a választási plakátok, amelyek autonómiát követelnek Erdélynek és föderális államberendezkedést sürgetnek Romániában - közölte szombaton az Agerpres hírügynökség, a politikus Csíkszeredában elhangzott beszédét idézve.
A románság nemzeti ünnepe alkalmából szombaton a Székelyföldön is nagyszabású ünnepségeket rendeztek a hatóságok. Az utóbbi két évtizedben először rendeztek - haditechnikát is felvonultató - katonai parádét Csíkszeredában, amelyre az Agerpres szerint háromezer ember volt kíváncsi.
Az ünnepségen részt vevő Mircea Duşa belügyminiszter, Hargita megyei parlamenti képviselő azt mondta, az alkotmány nemzetállamként határozza meg Romániát és akik bekerülnek a román parlamentbe, erre az alkotmányra esküsznek fel.
A miniszter úgy vélekedett: sértő a románságra nézve az, hogy a nemzeti ünnep előtt szövetségi államot és autonómiát hirdető plakátok jelentek meg Maros, Hargita és Kovászna megyében. A politikus ezzel az Erdélyi Magyar Néppárt választási hirdetéseire utalt, amelyeket több erdélyi városban eltávolíttattak a helyi hatóságok, arra hivatkozva, hogy a feliratok alkotmányellenesek.
Amint arról korábban beszámoltunk, Sepsiszentgyörgyön hatalmas román trikolórral takarták le a román nemzeti ünnepen Sepsiszentgyörgyön a „SIC – Terra Siculorum" feliratú táblát.
Az erdélyi románság 1918. december 1-jén a Gyulafehérvári nemzetgyűlésen fogadott el kiáltványt Erdély és a Román Királyság egyesüléséről, amelyben az Erdély területén élő más nemzeteknek önrendelkezést ígért. December 1-je 1990 óta Románia nemzeti ünnepe.
Maszol.ro

2012. december 2.

A csángó gyerekek várják az angyalt – Jótékonysági felhívás
Kedves Angyalok!
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai és anyagi ellenőrzése alatt működő, moldvai magyar oktatási programban, jelen pillanatban 2190 gyerek tanulja iskolában, vagy délutáni foglalkozások keretében a magyar anyanyelvet. 43 oktató és pedagógus neveli őket arra, hogy anyókáik nyelvét megtanulják, a néprajzkutatók által felgyűjtött folklórkincseket visszatanulják, kellő önbizalommal felvértezve merjék vállalni moldvai csángómagyar hovatartozásukat. Ma érdekes kérdést szögeztek nekem apró tanítványaim: ha magyarul írják meg az angyaloknak szánt levelüket, akkor is megkapják a karácsonyi ajándékot? Természetesen, feleltem, de az a legbiztosabb, ha le is rajzolják, habár az angyalok számára ismeretlen a nemzeti hovatartozás kérdése, ők csak a jó és a kevésbé jó gyerekek között tesznek különbséget, így nyugodtan kitehetik az ablakba már ma estétől a levelüket. Mindenki érdeme szerint fog a karácsonyi ajándékozásban részesülni. Hazatérve azon gondolkodtam, hogy felnőttként, a lészpedi gyerekek tanító bácsijaként, a moldvai magyar oktatási program koordonátoraként, felelősségem és kötelességem kicsit besegíteni azon folyamatba, hogy az angyaloknak szánt leveleik célba érjenek.
Az ők nevükben írok. Azoknak a moldvai csángómagyar gyerekek nevében, akik magyar szentes énekekkel, magyar betlehemessel és magyarul fölzengő karácsonyi énekekkel készülnek a Szeretet Ünnepére. Ők azok, akiknél a magyar nyelv birtoklása fordítottan arányos a szociális helyzetükkel, ez az a hely, ahol a legszegényebb családok őrzik a magyar nyelv legrégebbi, ma is élő dialektusát.
Évtizedek óta nem írtam már a Mikulásnak vagy az Angyalnak. Felnőttként nem is értek hozzá, ezért másolom ide egyik tanítványom „írását”, hogy angyalokra találjon. Szeretettel, Márton Attila, lészpedi tanító bácsi,
a moldvai magyar oktatási program koordinátora
„Drága Angyal!
Magam csángó gyermekecske vajok. Megreménykedni akaram, hogy ebben az esztendőben is kapok karácsonyra valami szép dolgot. Nem semmi baj, ha leánkás holmi lesz a csomagban, akko jó lesz a tesvéreimnek. Az se baj, ha emberes vagy asszonyos dogok lesznek benne, mert azokot odaadom édesapámnak vaj édesanyámnak. Nekik is Karácsony lesz! Ha bubáknak való játékokot küldesz, akko várni fogom lesz, még egy tesvérem szülessen. Mind egy kicsi Jézus. Őt es erőst fogom szeretni!
Dicsertessék Jézuskának szent neve! Szeretettel, Józsika”
Hasznos információk az angyaloknak:
www.csango.rmpsz.ro https://www.keresztszulok.hu/karacsonyi_csomagkuldes www.csango.eu Villámposta: keresztszulo@rmpsz.ro
Erdély.ma

2012. december 2.

Ökumenikus Kárpát-medencei találkozót tartottak Hajdúdorogon
Hajdúdorog adott otthont szombaton az idén negyedik alkalommal megrendezett Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozónak, amelyen világi és egyházi méltóságok a határon túli magyar közösségek megmaradásáért és az összmagyar összefogásért emeltek szót.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a hajdúdorogi székesegyházban úgy fogalmazott: "ma azért sír Mária, mert nincs együtt az, ami összetartozik, nincs együtt az, ami egymásnak van teremtve". Szavai szerint az advent egymáshoz vezeti azt, ami összetartozik. Ma sok esetben nincs együtt a fiú az apával, a politikus a választópolgárral, az állam az állampolgárral, az EU Magyarországgal, magyar a magyarral, ember az emberrel és ember a teremtőjével - hangoztatta Balog Zoltán.
Megítélése szerint nincsenek együtt a generációk sem, valamint "a férfiak és nők sem úgy, ahogy egymásnak teremtette őket az Isten". A miniszter megköszönte Tőkés Lászlónak és Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspöknek, hogy 2009-ben "elindították ezt az imahadjáratot. Mert ma hadjáratot kell folytatnunk (...) az összetartozásért." Egymásra találás nélkül nem lesz jó iskola, felzárkózás, kultúra és jó nemzet sem a Kárpát-medencében - mondta Balog Zoltán a székesegyházat zsúfolásig megtöltő vendégeknek és híveknek.
Tőkés László néppárti európai parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke egyaránt a romániai magyarok nemzetiségi jogaiért szállt síkra, kiemelve az anyanyelv használatához fűződő elidegeníthetetlen jogot. Toró T. Tibor szerint nem a szlovákok, a románok vagy más népek a magyarság ellenségei, hanem a központosított többségi nemzetállamok létrehozására irányuló törekvések, amelyekkel csorbítják a kisebbségek jogait.
A politikus kijelentette: a Kárpát-medencei magyarság gyarapodásához és tartalmas jövőjének biztosításához egyetlen megoldás, "jogunk, célunk, eszközünk és jövőképünk a közösségi autonómia". Az autonómia megítélése eszköz és jövőkép a magukat önkormányozni képes Kárpát-medencei magyar régióknak. Az autonómiáért folytatott "szabadságharcot" - hívta fel a figyelmet - békés és demokratikus eszközökkel kell megvívni. Ehhez a harchoz egységre buzdította az anyaországi és határon túli politikusokat, egyházakat és civil szervezeteket is, illetve reményét fejezte ki, hogy a romániai választások után két párt is képviselni fogja a magyarságot a bukaresti törvényhozásban. Az alkonyati istentisztelettel kezdődött találkozón felszólaltak hazai és határon túli egyházi méltóságok, majd a Himnusz eléneklésével zárult a találkozó.
MTI
Bumm.sk

2012. december 2.

Dzsidzsi, a Frunda
A sima modorú, européeri szerepben tetszelgő Frunda György sok vihart látott, dörzsölt politikus. Nevezhetnénk ravasz játékosnak is, már ami a politikai játszmákat illeti. Tagadhatatlan, Frunda kiválóan blöfföl. Idén nyáron például sikerült elhitetnie a vásárhelyi magyar szavazópolgárok zömével, hogy a város polgármestere szeretne lenni. Pedig esze ágában sem volt. Mint ahogyan korábban Kelemen Atillának és Borbély Lászlónak sem. De mind úgy tettek, mint akiknek leghőbb vágya, élete célja a nagy Bernády György örökébe lépni.
Frundáról köztudomású, hogy az Európa Tanácsban rá osztott szerepkört meg szeretné tartani, méghozzá mindenáron. De ezt csak „román képviselőként” érheti el. Ahhoz pedig indulnia kell az itthoni parlamenti választásokon. Nos, ez volt az az érzékeny pont, ahol fogást talált rajta a pártvezetőség, amikor röviddel a nyári helyhatósági választások előtt rávette – némi kényszer, némi zsarolás által –, hogy elfogadja a vásárhelyi polgármesterjelöltséget. A szóbeszéd szerint Markóék választás elé állították: vagy vállalja a kihívó szerepét a magasan esélyes Dorin Floreával szemben, vagy lemondhat az újabb parlamenti mandátumról. Frunda pedig vállalta, különben az RMDSZ most nem őt indította volna...
Frunda Románia egyik legtapasztaltabb politikusa, aki az utóbbi években sok esetben pártja hivatalos politikai irányvonalától némileg eltérő utakra tévedt. Különvéleményt nyilvánított számos témában, igaz, ha szavazásra került a sor, akkor hűséges pártkatonaként mindig úgy voksolt, ahogyan azt elvárta tőle a Markó-Borbély-Verestóy direktórium.
Dzsidzsink a posztkommunista utódpárttal, a PSD-vel való együttműködés feltétlen híve, annak legnagyobb hangú szorgalmazója. Azt állítják róla – s talán maga is úgy hiszi –, hogy számíthat a román szavazópolgárok voksára is. Tény, hogy tévészerepléseivel sok román néző szimpátiáját elnyerhette, de ugyanakkor sok magyar ellenszenvét vonta magára. Amit nyert a réven, elvesztette a vámon. Mert a román szimpátia sosem jelent tulipánra ütött pecsétet. RMDSZ-es jelöltként csakis magyar voksokra számíthat, de ezekből neki ma már nagyon kevés jut.
Mit róhatnak fel neki a nemzetársaink? Hát a Neptun-ügyet, a külhoni magyarok állampolgárságáról megfogalmazott elutasító véleményét, az autonómia ügyében kifejtett ellentmondásos, sokak számára elfogadhatatlan álláspontját, a korrupcióellenes kormányzati lépések nyílt ellenzését, Nyírő József lefasisztázását stb. Hogy csak a politikai megnyilvánulásait hozzuk fel...
Szentgyörgyi László
(A szerző a Központ című marosvásárhelyi hetilap főszerkesztője)
Székelyhon.ro

2012. december 2.

Tőkés László: Gyöngyösi Márton jelent nemzetbiztonsági kockázatot - Tőkés László szerint nem a zsidó származású emberek, hanem az őket listázni kívánó Gyöngyösi Márton jobbikos Országgyűlési képviselő jelent nemzetbiztonsági kockázatot Magyarország számára.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vasárnap keltezett nyilatkozatában provokációnak minősítette Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő nagy vihart kavart kijelentéseit.
"Megítélésünk szerint a jobbikos Országgyűlési képviselő antiszemita megnyilatkozása nyílt provokációt jelent nem csupán zsidó polgártársaink és – az egyébként nemzetközi bírálatok és támadások kereszttüzében álló – Magyarország, hanem hasonló módon a határon túlra szakadt, legfőképpen pedig a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok ellen is" - vélte az európai parlamenti képviselő.
Az EMNT elnöke nem tartotta kizártnak, hogy Gyöngyösi Márton a határokon túlra kiterjesztett honosítás intézményét célozta lejáratni. "Romániában élő magyar polgártársaim közösségében külön is kikérjük a határon túl élő magyar állampolgárok iránti kollektív bizalmatlanság – közvetett – kinyilvánítását" - fogalmazott Tőkés László.
Hozzátette, jogosnak ítéli viszont a kettős átvilágítás alkalmazását azok esetében, akik a múltban nyilvánvaló módon kollaboránsai voltak a hírhedt Securitaténak, és akik közül sokan áttelepültek Magyarországra.
(MTI)

2012. december 3.

Román trikolórral takarták le a Terra Siculorum táblát Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön a Mihai Viteazul-szobornál rendezett szabadtéri ünnepséget a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatal december elseje alkalmából.
A szervezők egy nagyméretű román nemzeti zászlóval takarták el azt a SIC Terra Siculorum feliratú táblát, amelyet a magyar közösség választott vezetői helyeztek ki egy hónapja a prefektusi hivatal előtt. Az RMDSZ tisztségviselői idén is távol maradtak a sepsiszentgyörgyi december elsejei ünnepségektől. Antal Árpád polgármester néhány nappal korábban azt üzente a szervezőknek, hogy majd akkor vesz részt a román nemzeti ünnepen, ha Románia megadja a magyaroknak az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban megígért autonómiát.
MTI
Erdély.ma

2012. december 3.

Kire szavazhatnak a moldvai magyarok?
Hogy mik nem fordulnak meg az ember fejében! Ahelyett, hogy eszeveszetten készülne és készítene választásokra – de nem, inkább azt mondom, a szavazásokra. Mert most és itt, de másutt is, a magyarnak s a magyarságnak egyre kevesebb a választási lehetősége. Mentségünkre hozzuk föl, hogy Romániából beszélünk. Sapienti sat. Aki itt meg amott gondolkodik, annak ennyi elegendő. Anyaországunkban, ahová bizony nem kommunista tanulmányi ösztöndíjjal menekültem át 1988 lobogó tavaszán, ott egyre inkább az idegen banktőke dirigál. Már ahogy engedheti a mostani és nemzeti kormány. A kisebbségek pedig az abroszról lerázott morzsát csipegetik. Már az a 99.99%, amely sosem fért a húsos fazék mellé.
És eszembe jut a csángók szavazati lehetősége ott benn, Moldvában. Nem véletlen. Csak számomra is furcsa: vajon szavazhatnak-e valamelyik erdélyi magyar párt derék embereire? Most, ahogy jegyzem, ismét természetesnek tűnik a magam kérdése: vajon? Van-e lehetőségük magyart választani? Vagy amott, a Szeret mentén ez is felsőbb és román parancsra megy, mint a római katolikus templomokban a román nyelvű ima és az iskolai oktatás román nyelven? Szaladok a képtelennek is tűnhető kérdés nyomán. Vajon Európában küzdött-e valaha ennyit egy-egy néprész, mint a moldvai föld népe, a csángó-magyar, hogy a szó, az ima megmaradna anyanyelvükön az ajkakon? Az írek pár évtizede erővel tanulják vissza a nyomokban még megmaradt ősi nyelvüket.
Kovács István budapesti írástudó a ’70-es években felkereste a csángó-magyarokat. Hazamenve maga is szorongással mondotta el Weöres Sándor csodálatos költőnknek: „A csángók ma már csak suttogva szólnak magyarul”. És most képzelem a nagy költő arcát, amint mondja, mert ezt mondotta: „Attól tartok, hogy ők még mindig suttogni fogják ezt a nyelvet, amikor itt már rég nem beszélik.” És ezt tudós magyar mondta. Ezért borzongat meg mindig, ha erre a válaszra gondolok. És ez nem Lészpeden hangzott el, hanem Magyarországon, ahol ugyancsak szavaz a tömeg, ám alig választ. A csángóknak üzenném át a Kárpátokon a 20. század egyik legnagyobb magyar írójának, költőjének a bizalmát a gyanakvás fővárosából. Kire is szavazhatnak a csángók? Czegő Zoltán
Székely Hírmondó
Erdély.ma

2012. december 3.

Főhajtás a kolozsvári színjátszás 220. évfordulóján
Háromnyelvű tábla az első magyar kőszínház emlékére
A kolozsvári magyar színjátszás 220 éves története előtt tiszteleg az utókor az első magyar kőszínház helyén álló épület falára helyezett emléktáblával, amelyet pénteken délben, ünnepélyes keretek között avattak fel a Farkas/Kogălniceanu utca 3–5. szám alatt. Starmüller Géza képzőművész alkotását eredetileg a kétszázadik évforduló alkalmából, 1992 decemberében helyezték volna el az Egyetemiek Háza falára, Gheorghe Funar városvezetése idején azonban erre nem kerülhetett sor. Az emléktáblát Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója és Kötő József színháztörténész, az intézmény korábbi vezetője leplezte le. Ünnepi beszédében Tompa a jeles elődök – Kótsi Patkó János, E. Kovács Gyula, Janovics Jenő, Harag György – tevékenységét méltatta, amelynek révén a haladó színházak sorában tudták megőrizni a kolozsvári társulatot, amelyet a legrégebbi hivatásos magyar színtársulatként tartanak számon.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

2012. december 3.

Emléktábla-avatás az evangélikus templomban
Advent első vasárnapján, a kolozsvári evangélikus templomban megtartott istentisztelet után, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök leleplezte a templom kertjében a Járosi Andor (1897–1944) evangélikus esperes emlékét őrző plakettet. „Hálával és örömmel érkeztünk erre a helyre. Ezt az emléktáblát az Úr dicsőségére leplezzük le. Járosi Andor szép és hiteles fényforrás volt számunkra, akit Lőwy Dániel a Szamos-parti város, azaz Kolozsvár Wallenbergjének nevezett” – mondta el Adorjáni.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

2012. december 3.

Anyanyelvű oktatást a szórványban is
Abból kiindulva, hogy tanár vagyok, az oktatási gondjaink orvoslása kapna kiemelt figyelmet az esetleges parlamenti tevékenységem alatt. Nagyon fontosnak tartom nemzeti fennmaradásunk szempontjából, hogy biztosítva legyen annak a lehetősége, hogy mindazok a magyar gyerekek, akik anyanyelvükön szeretnének tanulni, megtehessék ezt minél színvonalasabb iskolákban, lehetőleg minél közelebb a lakhelyükhöz.
Édesapám a Szamoshát egyetlen magyar iskolájának volt az igazgatója még a múlt rendszerben. Úgy nőttem fel, hogy állandó kérdés volt, hogy a következő évben be lehet-e indítani Kidében az ötödik osztályt. Apám annak idején több mint 15 faluból gyűjtötte össze azokat a gyerekeket, akik magyarul akartak tanulni.
Most ezt az áldásos tevékenységet vidéken a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány, illetve a szamosújvári Téka Alapítvány végzi.
Eddig – az RMDSZ-es tanácsostársaimmal együtt sikerült elérnünk, hogy két-két magyar líceumi osztály működik minden évfolyamon Szamosújváron. Közbenjárásunkra a helyi tanács kiutalt ingyen egy telket az épülő magyar iskola számára. Az építkezés el is kezdődött, és folyamatban van. Ugyancsak közbenjárásra komoly magyar, illetve román állami pénzek lettek már befektetve. A civil lakosság téglajegyek vásárlásával járult hozzá az építkezési költségek fedezéséhez. Ebből látszik, hogy ők is fontosnak tartják e gond megoldását, hiszen jelenleg négy iskolában vannak elszórva a magyar osztályok. A Téka bentlakásában 112 szamosháti, illetve mezőségi magyar gyereket szállásolnak, akik szamosújvári magyar osztályokba járnak. Tehát az oktatási gond nem csak Szamosújvár városnak, hanem az egész Szamosmentének a gondja.
Szeretném, ha az iskolát fel lehetne végre építeni, fel lehetne szerelni, és be lehetne indítani. Ehhez kérem a választóink szavazatát. Segítsenek, hogy segíthessek !
Török Bálint (RMDSZ)
Szabadság (Kolozsvár)

2012. december 3.

Sok tennivaló akad még az egyetemi autonómiát illetően véli Péter István, az RMDSZ képviselőjelöltje
– Ön szerint hogyan hatott a romániai egyetemek autonómiájára az új oktatási törvény?
– Az új oktatási törvény kétségtelenül előrelépés a régivel szemben, de ennek ellenére nagyon sok javítanivaló akad benne. Ha az egyetemi autonómia szemszögéből vizsgáljuk, akkor határozottan sok bővítenivaló akad. Egy dinamikus piacgazdaság építésénél elengedhetetlen feltétel az is, hogy a szakemberképzés követni tudja a piaci igényt. A piac pedig néha türelmetlen: itt és most követel szakembereket. Ezért megengedhetetlen, hogy a mostani bürokratikus feltételek mellett lehessen csak új szakokat alapítani, indítani. Legjobb esetben is legalább egy évet kell várni, amíg az ARACIS – jó esetben – megengedi a szakalapítást és emellett azt is megszabja, hogy hány diákot lehet felvenni (nemcsak államilag támogatott helyre, hanem tandíjas helyre is). Emellett hatalmasak a szakalapítás, szakakkreditáció, és a négyévenkénti kötelező szakminőség-biztosítási költségek. Jelen pillanatban 24000 lejt kell befizetni ezekért alkalmanként, amit a kar kell kigazdálkodjon, mert nem kap erre külön állami támogatást. Ugyancsak az autonómia hiányára utal az a tény is, hogy nem lehet Bukarest engedélye nélkül sem oktatót, sem hivatali személyzetet alkalmazni. A kutatásra szánt pénzeket szintén csak Bukaresten keresztül lehet megpályázni. Legtöbb esetben nem azok a kutatási tervek nyernek, amelyek valóban jók, hanem azok, amelyek mögött erősebb lobby áll. Fölöslegesnek tartom azt is, hogy Bukarestben döntsék el a doktori címek sorsát, amikor Kolozsváron védték meg a dolgozatokat a doktorjelöltek. Azt sem igazán értettem, hogy miért kellett minisztériumi bizottságot küldeni a nemrégiben lejárt rektorválasztáshoz, amelyik megpróbálta teljes mértékben befolyásolni az egyetem szenátusa által megválasztott és törvényes működési szabályzattal rendelkező egyetemi bizottságot.
– Hogyan vélekedik az egyetemi hallgatók fejkvótájáról?
– Szerintem a kvótarendszer a minőségi oktatás egyik legnagyobb ellensége. Egyrészt azért, mert ha a támogatás a diákhoz kötött, akkor gazdasági szempontból minden kar abban érdekelt, hogy ne veszítsen pénzt. Emiatt a nagyon gyenge diákok is diplomához juthatnak. Eleinte a rendszer igyekszik benntartani őket, az államilag támogatott időszak elteltével a gyenge diák saját pénzén próbálja meg befejezni tanulmányait. Ha hosszú idő alatt is és sok pénz ráköltésével idővel diplomához jut. Viszont sokszor mondom, hogy nem szeretnék olyan orvos szikéje alá kerülni, aki 5-6-os általánossal végezte el az egyetemet. A gyermekemet se tanítsa olyan tanár, aki csak középszerű volt. Emellett a „divatszakmák” korszakában a fejkvóta mellett olyan szakok kerülhetnek veszélybe, amelyeknek jelenleg nincsen nagy piaca. Amiért leépült Románia ipara, attól még szükség van különféle mérnökökre. Ha nem divat ma matematikusnak, fizikusnak, kémikusnak, filozófusnak, nyelvésznek, teológusnak, színésznek lenni, mert nagyon kevés a kereset, attól még nem mondhat le a társadalom ezekről a képzésekről. Márpedig a fejkvóta rendszerben az alacsony diáklétszám miatt veszélybe, felszámoláshoz kerülhetnek ezek a képzések.
– Milyen esélyt lát az önálló állami magyar egyetem létrehozására Romániában?
– Önálló egyetem létrehozására nem sok esélyt látok. Egyrészt azért, mert már létrehoztunk két önálló magyar magánegyetemet (Sapientia és Partium), és emellett a BBTE keretén belül (de remélem nemsokára a marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen is) nagyon színes és széles magyar nyelvű oktatási lehetőség létezik.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. december 3.

Párizsi kilátások a Harmadiknak
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO védnökséget vállalt a Fölszállott a páva műsora felett. A gesztus a magyar hagyományőrzők és a közmédia munkájának méltó elismerése. Az indoklás szerint az UNESCO legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy a kommunikációs csatornákon keresztül ráirányítsa a figyelmet a kulturális örökség védelmének fontosságára a fiatalok körében. A Fölszállott a páva éppen ezt a szellemiséget sugározza. Tavaly a magyar táncházmozgalom került az UNESCO szellemi-kulturális öröksége legjobb módszereinek regiszterébe.
A megtisztelő nemzetközi kitüntetést a népzenei tehetségkutató szombati középdöntőjében, élő adásban jelentették be. Ugyanezen adásban lépett fel a középdöntő négy erdélyi résztvevőjének egyike, a Harmadik zenekar, nem is akárhogyan: kategóriáját megnyerve jutott a döntőbe.
A védnökségvállalás eredményeként a Fölszállott a páva győztesei 2013-ban felléphetnek az UNESCO párizsi palotájában rendezendő gálán, amelyet az UNESCO Szellemi kulturális örökségi egyezmény 10. évfordulójának tiszteletére rendeznek.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. december 3.

Ünnepelt a Procardia
Méltó és rangos rendezvénysorozattal ünnepelt csütörtökön a marosvásárhelyi Procardia Alapítvány és Orvosi Társaság megalapításának 20. évfordulója alkalmából. A Kultúrpalotában, majd az Arany János utca 46. szám alatti új rehabilitációs központ avatásán zajló eseményre orvosokat, munkatársakat, szervezeteket és olyan barátokat hívtak meg, akik az évek során együttműködtek a hírneves gyógyászati központtal.
20. évforduló, 40 éves múlt
Dr. Kikeli Pál István professzor, a Procardia Alapítvány és Orvosi Társaság elnöke, aki húsz évvel ezelőtt indította útjára a központot, a Kultúrpalota kistermében foglalta össze a kardiovaszkuláris prevenció és rehabilitáció területén elért eredményeket. A munka tulajdonképpen 40 évvel ezelőtt kezdődött, ebből az utóbbi 20 év a Procardia "kötelékében" vált teljes körű egészségügyi rendszerré. A 15.000 pácienst nyilvántartó Procardia széles körű gyógyászati szolgáltatásáról múlt heti sajtótájékoztatóján is beszámolt az orvosprofesszor, erről lapunk akkor részletesen tájékoztatott.
"Mindig empátiával nyúlnak a beteghez"
Az ünnepségen nagyon nagy hangsúlyt kapott a köszönet és az elismerés. Egyrészt a Procardia iránt, másrészt azok iránt, akik együttműködtek a társasággal és segítették munkájukat. Számtalan emlékdíjat adtak át. Köztük dr. Brassai Zoltán professzornak, Fülöp Ilonának, a Lazarenum Alapítvány elnökének, aki az alapítvány megalapításához járult hozzá, dr. Dumitru Zdrengeának, dr. Florin Mitunak, dr. Daniel Gherasimnak, dr. Mihaela Sucevanunak, akik az ország többi orvosi egyetemi központjaiban a Procardia ösztönzésére hoztak létre szív- és érrendszeri klinikákat, illetve vezetik a szív- és érgyógyászati központokat. Emlékdíjat kapott még dr. Albert István, a sepsiszentgyörgyi, dr. Tatár Márta kovásznai, dr. Láng László szatmárnémeti szívgyógyász, akik dr. Kikeli Pál irányításával kezdték el a gyógyítást. Díjat kapott még a hollandiai Anton Dronkers és Jacqueline Schoonwater, akik a kezdetekben járultak hozzá a székházvásárláshoz. A díjazottak részéről nagyon sok méltatás hangzott el a Procardiánál kifejtett munkáról. Talán a legfontosabb, amit Fülöp Ilona fogalmazott meg: – Mindig empátiával nyúlnak a beteghez. Az idősotthon betegeit is szeretettel látják el. Itt mindig a minőség volt a szempont – összegzett a felszólaló.
Felavatták és bemutatták az új rehabilitációs központot
Az ünnepségsorozat keretében nem mindennapi alkalomra került sor: felavatták és bemutatták az új megelőző, rehabilitációs és oktatóközpontot. Dr. Kikeli Pál ennek létrehozásáról és szükségességéről beszélt. A központ három funkciót tölt be: megelőző programokat bonyolít, rehabilitációt végez és oktatóközpontként működik. Az új központban több rehabilitációs szolgáltatást nyújtanak korszerű felszerelések, eszközök segítségével, ami a betegek minőségi gondozását szavatolja. Bartha Zsuzsa, a Procardia Gymnastic Club gyógytornásza a fizikoterápiás rehabilitációról beszélt. Náznán Jenő a Rotary Téka Klub részéről a közös együttműködések eredményeit vázolta.
Szalagvágás után a résztvevők tízes csoportokban megtekinthették a központ kezelőtermeit, a hidroterápiás, a sós levegőjű inhalációs termet, a tornatermet, a gerinckezelésre alkalmas speciális gyógytornatermet, amelyeket vadonatúj felszerelésekkel láttak el.
A rendezvénysorozat este hangversennyel zárult a Marosvásárhelyi Filharmónia előadásában.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

2012. december 3.

A sós leves és az önbecsülés
Bizony, legtöbben gyatrán állunk az önbecsüléssel – ez derült ki Pál Ferenc népszerű pap és lélektani szakember szerda esti, A szorongástól az önbecsülésig című előadásából, amelyre a Nyitott Akadémia sorozat keretében került sor. Pál Feri, ahogyan mindenki emlegeti, nem először járt Marosvásárhelyen, de a stand-up comedyre jellemző fergeteges humorával ezúttal is annyi embert vonzott, hogy zsúfolásig megtelt a Kultúrpalota nagyterme. Emberközeli stílusának és előadásmódjának köszönhetően a közönség nagyon jól szórakozott, a teremben ülők bizony gyakran magukra ismertek a poénos élethelyzetekben, amelyekkel a magyarországi szakember illusztrálta mondanivalóját.
Lélektani szakemberként a fő célom, hogy segítsek az embereknek az önbecsülésük megszerzésében, a többi problémára már maguk is találnak megoldást – fogalmazta meg munkásságának lényegét Pál Feri, aki Virginia Satirhoz, a családterápia nagymeste-réhez hasonlóan állítja, az önbecsülésnek döntő jelentősége van abban, hogy kapcsolatainkban – legyen az férj–feleség, szülő–gyerek, főnök–beosztott – megfelelően tudjunk viselkedni és elégedettek tudjunk lenni az életünkkel – állítja a szakember, aki az önbecsülést egy háromlábú vaskondérhoz hasonlította, amelyben egyszer szappant főznek, máskor pörkölt készül benne, néha pedig trágyatárolásra használják. A lényeg, hogy éppen mi van benne és mennyire van tele.
De sós ez a leves!
– mondja a férj, amikor megkóstolja felesége főztjét, mire a feleség, annak függvényében, hogy hogyan áll az önbecsüléssel, négyféleképpen reagálhat – ezzel a példával illusztrálta Pál Ferenc azokat a reakciókat, amelyek hasonló helyzetben születnek, ha az embernek nincsen megfelelő önbecsülése. Virginia Satir négy kommunikációs stílust figyelt meg, amelyeket az emberek a visszautasítástól való félelmükben használnak. Az az ember, aki fenyegetve érzi magát, de nem szeretné, hogy mások észrevegyék a gyengeségét, ezek mögé próbál rejtőzni. Előfordul, hogy támadásba lendül, mondván, lehet, hogy sós ez a leves, de amit te készítettél a múltkor, az egyenesen a disznóknak való volt. – Egy mondatot, amely valójában a realitást képviseli, hiszen tényleg sós az íze a levesnek, az illető támadásként éli meg, ha nincsen önbecsülése. Megtámadva érzi magát és visszatámad – fogalmazott a lélektani szakember, aki a poén kedvéért megjegyezte, amikor az előadás közben megcsörrent egy telefon, ő is gondolhatott volna arra, hogy nem eléggé érdekes a mondanivalója, holott lehet, hogy a nézőt éppen halaszthatatlan ügyben keresték.
Egy másik, szintén túlzásnak számító, de sajnos valós, lehetséges reakció az engesztelés, azaz a feleség sírva fakad, és szinte elnézést kér a férjétől, hogy ennyire nem ért a főzéshez, éppen hogy ki nem mondja, hogy a férfi nála jobbat érdemel.
– Inkább magára vállal mindent, csak ne bántsa tovább a másik – hangzott el a következtetés. A harmadik stílus az okoskodó, vagyis a feleség filozofálni kezd a só minőségéről, a különféle sóféléknek a leves ízére való hatásáról. – Okoskodásba kezdek, mert félek, hogy kiderül, béna, hozzá nem értő vagyok, ezért okos gondolatokkal próbálom ezt palástolni – jellemezte ezt a reakciót Pál Feri. Végül pedig nem ritka, hogy a háziasszony inkább eltereli a szót, mintha nem is hallaná férje megállapítását, elkezd beszélni például a gyerekekkel kapcsolatos dolgokról.
– Virginia Satir szerint érzelmileg megterhelő helyzetekben az emberek 95 százaléka hajlamos a fenti négy kommunikációs stílus valamelyikét magára ölteni – vonta le a következtetést Pál Feri, és a teremben ülők mosolyogva értettek egyet vele, hiszen a hallgatóság között valószínűleg nem volt olyan, aki legalább egyik élethelyzetben ne ismert volna magára.
Valóságnak tartjuk, ami nem az, és nem tartjuk annak, ami az
– ez a két dolog okozza az emberek életében a két legfőbb nehézséget – idézte a dalai lámát Pál Feri, aki szerint az emberek nagy részére jellemző, hogy szorongásban, szégyenérzetben élik életüket, mivel csökkent értékűnek tartják magukat. – Egyrészt valóságnak tartjuk, ami nem az, vagyis elhitetjük magunkkal, hogy ügyefogyottak, bénák, semmirevalók vagyunk, ha valamibe belekezdenénk, akkor azzal kezdjük, hogy úgysem tudjuk megcsinálni. Másrészt pedig nem tartjuk valóságnak, ami az, vagyis nem látjuk, hogy ügyesek vagyunk, hogy sikereket érünk el. Amikor pozitív dolgok történnek velünk, arra összpontosítsunk, és azt tartsuk valóságnak! Bízzunk magunkban és ne higgyünk magunknak. Azoknak higgyünk, akik szeretnek bennünket és meglátják az értéket bennünk – tanácsolta hallgatóságának a lélektani szakember.
Emberek, akik kérik a pofonjaikat
Pál Feri szerint vannak emberek, akik az életben újra és újra bejelentkeznek a pofonjaikért, és meg is kapják. Ha úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk elég értékesek, nem becsüljük magunkat, akkor ez három irányba viheti a cselekvéseinket. Például ha nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan azt szeretnénk, ezzel megerősítenek elképzelésünkben, hogy csökkent értékűek vagyunk, és újra és újra elkönyveljük, hogy ilyen mostoha az élet, nincs amit tenni. Vagy ha nem is rossz szándékkal, de visszautasítás ér, dühösen visszavonulunk és eldöntjük, hogy soha többet nem állunk szóba az illetővel. – Elkezdünk önkéntes száműzetésbe vonulni, dacból nem próbálunk ki semmi újat, nem kezdünk bele semmibe, vagyis megpróbáljuk elkerülni az olyan helyzeteket, amelyek megbéníthatnak – magyarázta. Pál Ferenc szerint a harmadik irány, hogy az ember rettenetesen kritikussá, bántóvá válik másokkal szemben. Ha ő kicsinek és szerencsétlennek érzi magát, a másikat kezdi pocskondiázni, és ez enyhülést jelent számára. Állítását egy lány példájával illusztrálta, akit a barátnője nem kér fel, hogy legyen az esküvői tanúja. A lány elmegy végül az esküvőre, de sértődöttségét úgy éli ki, hogy kritizálni kezdi az ételt, a zenét. Az önbecsülés nélküli ember másokról nem mond pozitív dolgokat, mert úgy gondolja, ezzel önmagát kicsinyíti – állítja Pál atya.
Dicséretek nélkül nem vagyunk értékesek?
Az előadó szerint az önbecsülésnek, amely nem egyenlő az önbizalommal és az önértékeléssel, több formája van. Az egyik, amikor az külső forrásokból táplálkozik, vagyis próbálunk mindenkinek a kedvében járni, hogy mások dicséretét, elismerését elnyerjük. Az ilyen ember addig van jól, amíg dicsérik, de a dicséret előbb-utóbb elfogy. A másik, az életélvező, akinek van belső önbecsülése ugyan, de sok esetben nem teremt magának alkalmat arra, hogy a tehetségei kibontakozzanak. Előfordul viszont az is, hogy valakinek semmiféle önbecsülése nincs. Például a feleség kerti partit szervez, vásárol szalonnát, és kéri a férjét, kóstolja meg, ízlik-e. A férfi megkóstolja, mondja, hogy jó, de a háziasszony tovább faggatja: biztos ízlik? – faggatja. Erre a férfi megjegyzi, valójában lehetne kissé jobb íze a szalonnának, mire a felesége kifakad, ő tudta, megmondta, hogy nem elég jó. A vendégeknek hiába ízlik, az ő estéje tönkrement – mutatott rá a lényegre Pál Ferenc.
Merjünk dicsérni és elfogadni a dicséretet
A szakember arra int, merjünk cselekedni és kockázatot vállalni, még akkor is, ha azt gondoljuk, úgysem sikerül, mondjunk pozitív dolgokat másokról, építsünk fel hiteles kapcsolatokat, merjünk dicsérni és elfogadni a dicséretet, hiszen nem a dicséretektől leszünk beképzeltek, hanem attól, hogy az önbecsülés hiányát próbáljuk mindenáron pótolni – tanácsolja Pál Feri azoknak, akik önbecsülési problémákkal küzdenek.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

2012. december 3.

Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács
Székelyföld külügyi szolgálatának létrehozásáról és a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívásának kezdeményezéséről döntött pénteken délután a Kultúrpalota nagytermében tartott ülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
A tanácskozáson 162 küldött vett részt. Csíki Sándor, a Marosszéki Székely Tanács elnöke megnyitóbeszédét követően Izsák Balázs, az SZNT elnöke ismertette a 2012-es év kronológiáját, hangsúlyozva, hogy az elmúlt időszak az SZNT nemzetközi kapcsolatainak az építéséről szólt.
A résztvevők határozatot fogadtak el az Európai Unió belső bővítésére vonatkozóan, amelynek értelmében az SZNT "elfogadja és támogatja az Európai Unión belüli, demokratikus változásokról szóló bővítés gondolatát, melyeknek során hangsúlyosan érvényesül a szubszidiaritás elve és kiteljesedik a népek önrendelkezési joga, beleértve akár új, független államok megjelenését is".
A Székelyföld külügyi szolgálata létrehozásáról szóló határozatot is megszavazta a testület. A határozat értelmében a szolgálat célja, hogy a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó akaratot és Székelyföld regionális érdekeit nemzetközi fórumokon, illetve a világ más országaiban folyamatosan megjelenítse és képviselje. A külügyi szolgálat jogi személyiség nélküli, nonprofit szervezetként jön létre a székelyföldi önkormányzatok és a célt támogató magyar szervezetek bevonásával. Működési szabályzatát az SZNT állandó bizottsága dolgozza ki, vezetőjét az elnök javaslatára ugyancsak az állandó bizottság nevezi ki.
Az SZNT elfogadta az Erdélyi Magyar Néppártnak a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsba való felvételéről szóló határozatot. Egyhangúlag fogadták el a székelyföldi önkormányzatok nagygyűlésének összehívásáról szóló határozatot is, amely szerint az önkormányzati nagygyűlést 2013 első negyedévében kellene megtartani, majd évente összehívni. Végül határozatot fogadtak el az SZNT elnökének megválasztásáról, akit négyéves időszakra választanak a székely székek jelöltjei közül.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

2012. december 3.

Visszahelyezik az EMNP szászfenesi óriáspannóját
A Kolozs Megyei Választási Iroda arra kötelezi Szászfenes polgármesterét, hogy helyezze vissza az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) választási hirdetését. A „Föderális Romániát, európai Erdélyt! Autonómiát!” feliratú román nyelvű óriásplakátot szerda este vétette le a Kolozsvárral szomszédos község elöljárója három órával azután, hogy feltették.
A törvényszéki bírókból és a pártok képviselőiből álló megyei választási testület pénteken ellenszavazat nélkül helyt adott az EMNP panaszának. Megállapította, hogy Horea Şulea polgármesternek nem állt jogában államellenesnek, alkotmányellenesnek minősíteni, és eltávolíttatni a 18 négyzetméteres óriásplakátot.
Şulea: alávetem magam a határozatnak
A választási iroda egyben felszólította a rendőrséget, hogy vizsgálja meg a hirdetés eltüntetésének körülményeit, és mérlegelje kihágási bírság kiszabását. A hétoldalas határozatban szó esik a Kolozs megyei rendőrség magyarázatáról is.
Eszerint a rendőrök a helyszínen megállapították, hogy valós a polgármester jelzése, amely szerint „Románia feldarabolására uszító” plakát jelent meg az országút mellett. A polgármesteri hivatal nemcsak a kifogásolt plakátot távolíttatta el, hanem formai okokra hivatkozva a hirdetőtáblát működtető reklámügynökséget is megbírságolta, és a hirdetőtábla azonnali lebontását is elrendelte. A választási iroda leszögezte, hogy választási hirdetésről lévén szó a helyi hatóságoknak a választási irodához kellett volna fordulniuk panaszukkal. Az iroda ugyanakkor azt nem vizsgálta, hogy alkotmányos-e az EMNP választási üzenete, mert ezt nem kérték tőle.
Horea Şulea, Szászfenes polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy egyelőre nem kapott hivatalos értesítést a választási irodától. „Románia szabad ország, ha a tábla visszahelyezésére kötelez egy bíróság, alávetem magam a határozatának” – jelentette ki az elöljáró, aki emlékeztetett arra, hogy az EMNP hirdetése egy törvénytelenül elhelyezett hirdetőtáblán jelent meg.
Személyesen intézkedett az elöljáró
Az EMNP választási hirdetését szerda este távolíttatta el Szászfenes polgármestere, mivel állam- és alkotmányellenesnek vélte annak tartalmát. Az EMNP csütörtöki sajtótájékoztatóján Szász Péter, a párt szenátorjelöltje elmondta, a párt legfontosabb választási üzeneteit tartalmazó óriásplakátot egy reklámügynökségtől bérelt felületen helyezték el szerda délután. A választási hirdetés mindössze három órán át volt látható, az esti órákban eltávolították.
Az Evenimentul Zilei napilap beszámolója szerint a plakát eltávolításánál jelen volt Horea Şulea polgármester is, aki elmondta, személyesen intézkedett a plakát eltávolításáról. Az elöljáró a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva a hirdetést állam- és alkotmányellenesnek minősítette. Az Evenimentul Zilei szerint a Kolozsvár és Szászfenes határában kitett óriásplakát vélt alkotmányellenes tartalmáról a járókelők a rendőrséget is értesítették. Ion Păcurar Kolozs megyei rendőrparancsnok azt nyilatkozta a lapnak: kivizsgálják, ki tette ki a hirdetést, és határozott intézkedéseket tesznek.
Bűnvádi feljelentést tesz az EMNP
Az EMNP képviselői csütörtöki sajtótájékoztatójukon bejelentették: hivatali visszaélés, rongálás és lopás miatt bűnvádi feljelentést tettek Horea Şulea szászfenesi polgármester ellen. Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei szenátorjelöltje elmondta, azért kényszerültek erre a lépésre, mert hiába beszéltek személyesen Horea Şuleaval, a polgármester nem volt hajlandó visszahelyezni a néppárt törvényesen kihelyezett hirdetését. A
Szocálliberális Unió (USL) színeiben megválasztott elöljáró többek közt arra hivatkozott, hogy a járókelőket zavarta a választási hirdetés szövege. Szász emlékeztetett: az EMNP-nek az önkormányzati választásokon is meggyűlt a baja a szászfenesi polgármesterrel, akkor a Kolozsvár nevét négy nyelven tartalmazó hirdetést távolíttatta el a túlbuzgó elöljáró, ám később belátta tévedését, és visszakerülhetett a helyére a hirdetés.
Ezúttal azonban hajthatatlan maradt az elöljáró. A megyei választási iroda döntését követően Szász Péter az MTI-nek úgy nyilatkozott: akkor hiszi, hogy visszakerül a hirdetésük, ha látja. Hozzátette, hogy a bűnvádi feljelentést – amelyben hivatali visszaéléssel, rongálással és lopással gyanúsítják Horea Şuleat – semmiképpen nem vonják vissza.
Cenzúrázott választási üzenetek
Szilágyi Zsolt, a néppárt kampányfőnöke a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy országszerte folyamatosan cenzúrázzák, szabotálják a párt választási üzeneteit, jóvátehetetlen károkat okozva ezzel. Mint részletezte: a román közszolgálati televízió vezetése súlyos visszaélést követett el, amikor megtagadta az EMNP autonómiát és a szövetségi államot népszerűsítő román nyelvű választási klipjének a sugárzását.
Mindezt súlyosbítja, hogy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) kedden elnapolta a néppárt panaszának a megtárgyalását. „Vannak, akik úgy gondolják, Romániában még mindig betiltható egy gondolat” – jelentette ki az EMNP kampányfőnöke. Hozzátette, az Európai Unió intézményeit és az Unió tagállamainak a bukaresti nagykövetségeit is tájékoztatják a hatósági visszaélésekről, amelyek megítélésük szerint a véleménynyilvánítás alapvető jogát sértik.
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 3.

Törvénytelenül lobog a székely zászló Uzonban
Törvénytelenül lobog az uzoni községháza homlokzatán a székely zászló – állapította meg a Kovászna megyei törvényszék. Ráduly István, Uzon polgármestere leszögezte, amíg nem kap hivatalos értesítést, nem veszi le a zászlót.
Törvénytelenül lobog az uzoni községháza homlokzatán a székely zászló – állapította meg a Kovászna megyei törvényszék. Az igazságszolgáltatási fórum alapfokú döntésével jóváhagyta Codrin Munteanu prefektus keresetét, és elrendelte, hogy a lobogót el kell távolítani, mivel a törvény szerint csak az ország és az EU zászlóját lehet kitűzni a közhivatalok homlokzatára.
Ráduly István, Uzon polgármestere leszögezte, amíg nem kap hivatalos értesítést, nem veszi le a zászlót. Az elöljáró szerint a törvény csak azt írja elő, hogy ki kell tűzni Románia és az EU zászlóját, más jelképek használatát azonban nem szabályozza, tehát nem is tiltja.
Muteanu korábban úgy nyilatkozott, egy feljelentés alapján kezdeményezte a szerinte törvénytelen szimbólum eltávolítását. Amint arról beszámoltunk, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyilvános bocsánatkérésre szólította fel a prefektust. Felháborítónak tartotta a kereset szövegét, amelyben a prefektus kisbetűvel írta a Székelyföld nevét, a székely jelképet pedig egy futballklub zászlójához hasonlította.
A kormánybiztos úgy fogalmazott: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött zászló egy nem létező entitást szimbolizál, és éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlóját tennék ki a községházára azért, mert a polgármester vagy a tanácsosok kedvelik azt. November 8-án az RMDSZ zászlós tüntetést szervezett a prefektúra előtt, a többezres tömeg székely zászlókkal vonult fel, hogy megvédje a kormánybiztos állandó támadásaitól a székely jelképeket.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 3.

Rémálomnak tartja a bírósági ítéletet Nagy Zsolt
Rémálomnak tartja az ellene öt évig zajló bűnvádi eljárást, majd az ügyében alapfokon született bírósági ítéletet Nagy Zsolt volt RMDSZ-es távközlési miniszter. A Román Posta-perben a bukaresti legfelsőbb bíróság által három és fél év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott egykori tárcavezető a napokban szólalt meg először az ítélet keddi kihirdetése óta.
Nyílt levelében a Tăriceanu-kabinet volt tagja teljesen alaptalannak nevezi a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hatalommal való visszaélésre vonatkozó vádját, miszerint 2007-ben olyan kormányhatározatot kezdeményezett, amely egy telket az állam közvagyonából annak magánvagyonába helyezett volna át, ezáltal visszamenőlegesen hitelesítve a Román Posta 2005-ben történt társulását.
„A telek sohasem volt az állam közvagyona. Ezt minden kétséget kizáróan bizonyítja két elődöm (egy miniszter és egy hatósági elnök) által a posta nevére kiállított tulajdonlevél és a posta nevére kiállított telekkönyv. A telek tulajdonként szerepel a posta leltárában, adót is fizetett érte. Az állam közvagyonáért felelős pénzügyminisztérium többrendbeli átiratban és a per folyamán tanúvallomásban is megerősíti, hogy a telek soha nem volt közvagyon!” – szögezi le Nagy, hozzátéve: mivel a posta által kezdeményezett társulás 2005-ben történt, egy két évre rá születő kormányhatározat semmiféle hatással nem lehetett a döntésre.
„Nem fogok hallgatni. Naiv voltam. 2007-ben azért is léptem vissza a politikából, hogy ügyem ne befolyásoljon senkit. Azt gondoltam, ha érveket nyújtunk a bíráknak, akkor azok meghallgatásra találnak. Azt hittem, nem kell a nyilvánosság erejével élnem, hogy el kell kerülni a közvélemény nyomásgyakorlását. Ma már nem tudom így gondolni” – szögezi le Nagy, előrebocsátva: igazáért minden szinten harcolni fog, ügyvédeim máris iktatták fellebbezését.
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 3.

Toró: a nemzetállam az ellenség
A határon túli magyar közösségek megmaradásáért és az összmagyar összefogásért emeltek szót világi és egyházi méltóságok a szombaton Hajdúdorogon megrendezett negyedik Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozón.
Tőkés László EP-képviselő és Toró T. Tibor, az EMNP elnöke egyaránt a romániai magyarok nemzetiségi jogaiért szállt síkra, kiemelve az anyanyelv használatához fűződő elidegeníthetetlen jogot. Toró szerint nem a szlovákok, a románok vagy más népek a magyarság ellenségei, hanem a központosított többségi nemzetállamok létrehozására irányuló törekvések, amelyekkel csorbítják a kisebbségek jogait.
A politikus kijelentette: a Kárpát-medencei magyarság gyarapodásához és tartalmas jövőjének biztosításához egyetlen megoldás, „jogunk, célunk, eszközünk és jövőképünk a közösségi autonómia”. „Az autonómiáért folytatott szabadságharcot békés és demokratikus eszközökkel kell megvívni” – hívta fel a figyelmet a néppárt elnöke.
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 3.

Nagyszabású ünnepség volt Csíkszeredában
Románia nemzeti ünnepe alkalmából szombaton a Székelyföldön is nagyszabású ünnepségeket rendeztek. Az utóbbi két évtizedben először tartottak – haditechnikát is felvonultató – katonai parádét Csíkszeredában, amelyre mintegy háromezer ember volt kíváncsi.
Az ünnepségen részt vevő Mircea Duşă belügyminiszter, Hargita megyei parlamenti képviselő azt mondta, az alkotmány nemzetállamként határozza meg Romániát, és akik bekerülnek a román parlamentbe, erre az alkotmányra esküsznek fel.
A miniszter úgy vélekedett: sértő a románságra nézve az, hogy a nemzeti ünnep előtt szövetségi államot és autonómiát hirdető plakátok jelentek meg Maros, Hargita és Kovászna megyében.
A politikus ezzel az Erdélyi Magyar Néppárt választási hirdetéseire utalt, amelyeket több erdélyi városban eltávolíttattak a helyi hatóságok, arra hivatkozva, hogy a feliratok alkotmányellenesek.
(Agerpres/MTI)
Nyugati Jelen (Arad)

2012. december 3.

Kettős könyvbemutató a református templomban:
Magyarország Szent Koronája – Magyar kincsek, egyetemes értékek
Magyar eseményre is sor került Temesváron a román nemzeti ünnepen: a belvárosi református templomban december 1-jén, szombaton a szerzők jelenlétében mutatták be Kocsis István: Magyarország Szent Koronája – a Szent Korona misztériuma és tana,valamint Vetési Zoltán: Magyar kincsek, egyetemes értékek című köteteit.
Az erdélyi származású, az 1980-as évek óta Magyarországon élő drámaíró, irodalomtörténész, történész Kocsis István a Szent Koronáról szóló legújabb kötetéről Szekernyés István helytörténész beszélgetett a szerzővel. Kocsis István 1995 óta foglalkozik a magyar közjog legfőbb személyiségét megtestesítő Szent Korona tanának és misztériumának kérdéskörével, de a magyarság őstörténetével is, amelyről a hivatalos magyar történetírástól radikálisan eltérő nézeteket vall. Kocsis István szerint a magyarságnak fel kell vállalnia azokat a szent hagyományokat, amelyeket a jövendő számára a Szent Korona mentett át, hiszen a magyar szakrális királyok – Atillától Mátyás királyig –, de a Szent Korona maga is Isten akaratának közvetítői.
Vetési Zoltán Magyar kincsek, egyetemes értékek című könyvét, amely a nyomda hibájából a bemutatóra sajnos csak egyetlen példányban készült el, Gazda István református lelkész mutatta be a szép számú érdeklődőnek. A könyvet Vetési Zoltán eredetileg a Kohézió Egyesületben kifejtett tevékenysége során közösségek újjáépítése során használható segédkönyvnek szánta, de a néhány oldalas gyűjtemény az évek során több mint 500 oldalas vaskos kötetté terebélyesedett. „Válaszkereső igényből született e könyv. Kezdetben összefoglalóként indult, kutatók, történészek, gondolkodók tanulmányaiból, előadásaiból összeállított gyűjtemény formájában. Böngészésük közben döbbentem rá, hogy jóformán semmit nem tudunk azon értékeinkről, melyekről hivatalos oktatásunk is csak hallgat” – vallja a könyv szerzője. Néhány izgalmas fejezetcím a Magyar kincsek, egyetemes értékek könyv tartalomjegyzékéből: „Sumér–magyar rokonság. Magyar–etruszk nyelvrokonság. A magyar nyelvészet eltitkolt kincse. Rovásbetűk európai piramisban. Az ősmagyarok csillagos ege. Egyetemes és magyar erkölcsi útkeresés. Magyar testvérhagyomány. Attila újraértékelésének ideje”. A Kohézió Egyesület gondozásában megjelenő hiánypótló könyv remélhetőleg hamarosan kapható lesz Temesváron.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2012. december 3.

Átadták a Dénesmajor–Feketegyarmat átjáró utat
Újjáépítették, amit a történelem lerombolt
Csütörtökön kora délután a gyulai városháza dísztermében megtartott sajtóértekezlettel kezdődött az Útépítés Dénesmajor és Nagyzerind között című, HURO-projekt keretében, 2,55 millió eurós EU-támogatással megvalósult átjáró útnak az átadási ünnepsége. Házigazdaként dr. Görgényi Ernő gyulai polgármester köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve a prezídiumban helyet foglaló Eusebiu Pistru, az Arad Megyei Tanács alelnöke, Szíjjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, Simándi Sándor nagyzerindi polgármester, továbbá a teremben lévő Magyar Levente külügyi és külgazdasági helyettes államtitkár, Dragoș Țigău gyulai főkonzul neveit, üdvözölte a jelen lévő parlamenti képviselőket, önkormányzati tisztségviselőket. A továbbiakban vázolta az átjáró út megépítését motiváló tényezőket: 1920-ban a trianoni békediktátum Gyulánál húzta meg magyar–román államhatárt, a település vonzáskörét, gazdasági hátterét jelentő 30 településből mindössze 6 maradt Magyarország területén. Ezzel nem csak Gyula került perifériára, hanem az elcsatolt területek települései is.Megszűnt a természetes társadalmi, gazdasági egység, az emberi, családi kapcsolatok is megszakadtak. Gyulát egy keskeny nyomtávú vasút kötötte össze a Fekete Körös-menti településekkel, így többek között Nagyzerinddel is. A vasutat a határ kettévágta, ezért helyette műutat kellett építeni a kistérség közötti kapcsolatok újraszövése érdekében. 92 év után sikerült e gazdasági kistérség szálait – amelyeket a történelem kettévágott – újra összekötni. Simándi Sándor nagyzerindi polgármester, társpályázó ismertette a 8,65 kilométer hosszú, 2,5 millió értékű beruházás részleteit: községe területén 7,6 kilométer található az útból, amelyen 3,1 kilométert korszerűsítettek. Ezáltal a Nagyzerind és Gyula közötti eddigi, 45 kilométer kerülőút 20 kilométerre csökkent. Miután köszönetet mondott a kapott segítségért, annak a reményének adott hangot, hogy Budapesten és Bukarestben mindent elkövetnek azért, hogy az átjáró utat már a közeljövőben használni lehessen. Eusebiu Pistru, Arad megyei tanácselnök-helyettes miután gratulált a projekt elkészítéséhez és megnyeréséhez a két polgármesternek és csapataiknak, a kivitelezésben tanúsított kiváló együttműködést ecsetelte. Amint elmondta, Arad Megye Tanácsa az elmúlt 5 évben 4, határon átívelő pályázaton dolgozott együtt a Békés megyei féllel. A pályázatok közül most a harmadikat sikerült befejezni. Zárszavában annak a reményének adott hangot, hogy az átadandó út hozzájárul a határ mindkét oldalán lévő településeknek a fejlődéséhez, és a 2014–2020 közötti EU-költségvetés jóvoltából további közös pályázatokat készíthetnek. Szíjjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a magyar kormány gazdaságserkentő politikája részének tekintette a szóban forgó átjáró út megépítését, ugyanis Magyarország 19 megyéje közül 14 határ menti, ahol a határsáv 15 kilométeres szélességében 980, bizonyos szempontból elszigetelt település található. Ha beleszámítjuk az országhatár túloldalának az ugyancsak 15 kilométeres sávjában található, többségükben magyarok által lakott, összesen 2400 települést, e kistérségek kibontakozására az átjáró utak nyújthatnak lehetőséget. Éppen ezért, a következő másfél évben 33 új határátkelőt nyitnak, 8-at felújítanak, 10-et akadálymentessé tesznek, de még így is messze elmaradnak a Nyugat Európában meghonosodott, 1,5-5 kilométerenként lévő átjáró utaknak a sűrűségétől.
Útavatás
A sajtótájékoztató végén adott állófogadás után a jelenlévők a Dénesmajor és Feketegyarmat között húzódó, ideiglenesen megnyitott átjáró úton, a két országhatárnál egybegyűlt jókora tömeg jelenlétében, a szemerkélő eső közepette Szíjjártó Péter rögtönzött beszédben összegezte a gyulai városházán elmondottakat. Annak a reményének adott hangot, hogy az Arad megyei politikus kollégák közbenjárására, a román kormány is mindent megtesz az út tényleges használatba vétele érdekében. Nicolae Ioțcu, Arad Megye Tanácsának elnöke gratulált a két polgármesternek, amiért összefogva sikerült lehívniuk az útépítéshez szükséges pénzforrásokat, illetve sikeresen megépítették az utat, amihez Arad Megye Tanácsa is hozzájárult a rá eső összeggel. Emellett az Elek, illetve a Kisvarjas melletti átjáró utak korszerűsítését is támogatta. Annak a reményének adott hangot, hogy a következő EU-költségvetés további átjáró utak megépítését teszi majd lehetővé, amelyek Romániának a schengeni övezethez való csatlakozásával használhatóvá válnak. Ezt követően a két polgármester, a megyei tanácselnök és alelnök közreműködésével Szíjjártó Péter átvágta a román és magyar trikolórral ékesített szalagokat, felavatva az átjáró utat. Az avatás után nagyzerindi szilvapálinkával koccinthatott minden résztvevő. Az ünnepség a nagyzerindi Olosz Lajos Művelődési otthonban folytatódott, ahol a felavatási ünnepségen részt vett mintegy 200 vendég foglalt helyet a megterített asztaloknál. Előbb a házigazda, Simándi Sándor, majd dr. Görgényi Ernő is köszöntötte a jelen lévőket. Mindketten örömüknek adtak hangot a sikeres pályázat, annak a megvalósulása okán, majd jó étvágyat kívántak. A jó étvágy magától jött, ugyanis Szilágyi Erzsébet vezetésével, a Fazekas Zsuzsanna, Veres Berta és Simándi Rozália alkotta főzőcsapat alaposan kitett magáért, az ízletes becsinált levest, valamint a sertéspörköltet és a sültet nem kellett kínálni, miközben a helybeli Ibolya néptánccsoport népviseletbe öltözött lányai, fiai mindent megtettek a vendégek példás kiszolgálása érdekében. Az esemény csúcspontjára akkor került sor, amikor betolták a Szilágyi Erzsébet által, 90 tojásból sütött, mintegy 25 kilós tortát, amelyik a kistérséget ábrázolta az átjáró úttal. A két polgármester vastaps közepette vágta meg a csokoládés remekművet, amiből mindenkinek jutott egy szelet, sőt a repetát sem sajnálták. A pohárköszöntőre felkért Bognár Levente Arad megyei RMDSZ elnök köszönetet mondott a két polgármesternek, amiért összefogva sikerült előmozdítaniuk a kistérség fejlődését, amire Európa is büszke lehet. A vendégek kedves emlékkel távozhattak, ugyanis egy művesen kidolgozott falemezen a kistérséget, illetve az út egy darabkáját megörökítve, kétnyelvű emlékeztetőt vihettek haza.  A remek szervezésért köszönet jár a házigazdáknak.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

2012. december 3.

Nemzeti értékeinkről tartott előadást Papp Lajos
Zsúfolásig megtelt szombat este a csíkszeredai Sapientia EMTE Nagy Aulája, ahol Papp Lajos nyugalmazott szívsebész tartott előadást.
A nagy érdeklődés övezte rendezvényre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Identitas Egyesület szervezésében került sor, a Nemzeti Értékeink Akadémiája elnevezésű előadássorozat keretében. Tiboldi László főszervező, az EMNT csíkszéki elnöke, az Identitas Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót az előadónak.
Papp Lajos érdekfeszítő előadásában beszélt a Kárpát-medence csodálatos földrajzi egységéről, rendkívüli gazdagságáról, a magyarság rendhagyó küldetéséről, nyelvének ősiségéről, a rovásírás egyediségéről. Rámutatott arra, hogy nem véletlenül igyekeztek idegen erők eltiporni a magyarságot. A hódítók rájöttek, hogy fegyverrel nem tudják megtörni a nemzetet, ezért valós történelmétől, nyelvétől igyekeznek megfosztani. Mindehhez sajnálatos módon a Magyar Tudományos Akadémia is hathatósan hozzájárul – véli Papp. Megjegyezte: a magyarság hordozza magában a legnagyobb arányban az európai ősgént, annak ellenére, hogy számos néppel keveredett, ugyanis a magyar nemzet mindig befogadó volt, ezért volt gyalázat a 2004. december 5-i népszavazás, amikor saját fajtáját tagadta meg, viszont hangsúlyozni kell, hogy azt a politika okozta. „Senki ne próbáljon magyarságából menekülni, mert nem tud, az európai ősgén ott van benne” – osztotta meg gondolatait az előadó. Megtudhattuk, a magyarság után a többi között a lengyelek, a horvátok, a ruszinok hordozzák magukban jelentős arányban az európai ősgént.
„A magyar nemzet ellenségei nem kívül, hanem belül vannak. Mindig lázadni kell, ha az őseink, a nyelvünk, a nemzetünk, a valós történelmünk ellen támadás indul. Fontos a nemzeti értékeink megtartása és átadása utódainknak” – hangsúlyozta Papp Lajos, aki előadását Ady Endre Az Úr érkezése című költeményének elszavalásával zárta.
Létai Tibor
Székelyhon.ro

2012. december 3.

Éleződik a választási viszály Sepsiszentgyörgyön
Eldurvulni látszik az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki képviselői és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, helyi RMDSZ-elnök közötti választási csörte. Pénteken a román nemzeti ünnep adott újabb okot friss viszályra.
Az EMNP sepsiszentgyörgyi szervezete közleményben fejezte ki felháborodását annak kapcsán, hogy szerintük Antal Árpád, érthetetlen ügybuzgalommal, három nappal december elsejét megelőzően, román zászlókkal aggatta tele a megyeszékhelyet. A néppártiak kiemelik, hogy még Albert Álmos (Antal Árpád elődje a polgármesteri székben – szerk megj.) idején sem voltak így telezsúfolva román szimbólumokkal Sepsiszentgyörgy közterei.
A Néppárt képviselői ugyanakkor felróják, hogy a november 24-én lezajlott, a Néppárt által meghirdetett, a Székelyföld területi autonómiáját hirdető tüntetésen a hatóságok megtagadták a szervezőktől, hogy kitűzzék a székely zászlót. Ugyanők figyelmeztetnek, hogy december elseje a székelyek számára nem ünnep, ráadásul magyarként sértő, hogy a nemzet eme tragikus évfordulóján minden alkalommal katonai csinnadrattával vonulnak fel a városban. Az állásfoglalásukban a néppártiak keserűen állapítják meg: tudomásul veszik. hogy a román karhatalom nincs tekintettel a székelyek érzékenységére, de az végképp elfogadhatatlan, hogy a magyar polgármester is hasonlóan nyilvánul meg.
„Öröm az ürömben, hogy a választási kampányban az RMDSZ választási pannói és a román nemzeti trikolórok meglepő harmóniában kiegészítik egymást" – zárul az állásfoglalás.
Szintén pénteken nyilvánosságra hozott másik állásfoglalásukban az EMNP megyeszékhelyi szervezetének képviselői érthetetlennek nevezik Antalnak a Néppárt jelöltjeit illető csütörtöki bejelentéseit. A néppártiak úgy értékelik: meglepő Antal pálfordulása, hiszen a tavaszi önkormányzati voksoláson a magyar összefogás jegyében élvezte és elfogadta a Néppárt bizalmát, aminek következtében elsöprő többséggel választották újra.
Antal Árpád a Székelyhon.ro megkeresésére rámutatott, ez a támadás újabb jele annak, hogy az EMNP politikusai nem hajlandóak, vagy nem tudnak pontos választ adni arra, hogy december 10-én milyen felelőséget vállalnak, amiért félrevezették az embereket. Ezért inkább ilyen gesztusokhoz folyamodnak. Ami a román zászlók elhelyezését illeti, a városvezető rámutatott, hogy a törvény értelmében minden önkormányzat köteles december elsején ezeket kitűzni. Egyébként idén egy fokkal sincs több zászló, mint tavaly, vagy tavalyelőtt, tehát ilyet csak olyan ember állíthat, aki nem Sepsiszentgyörgyön él. Az elöljáró hozzátette: érdemes összehasonlítani, hogy március 15-én hogyan van feldíszítve a város, illetve most.
Végül Antal Árpád keményen kritizálta az autonómiatüntetés szervezőit, akik annyira „balfékek" voltak, hogy nem kérelmezték egy zászlórúd felállításának engedélyezését az önkormányzattól, amikor a megmozdulásra benyújtották a kérésüket. Ha megtették volna, a hivatal jóváhagyja és akkor a román karhatalmi erők sem tudták volna megtiltani a székely zászló felhúzását – zárta mondandóját Antal.
Nagy D. István
Székelyhon.ro

2012. december 3.

IV. Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó Hajdúdorogon:
Szeretettel győzzétek le a gyűlöletet!
Krisztus-várás a Kárpátok alatt címmel 2012. december 1-jén Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozót tartottak Hajdúdorogon, a helyi magyar görög-katolikus közösség megalapításának 100. évfordulóját ünnepelve.
A negyedik ízben sorra kerülő nagytalálkozó alkalmával a határok által elválasztott, de hitük által összetartozó egyházak híveik védelmében emelik föl szavukat az ige és az imádság erejével – szerepel a szervezők, Tőkés László korábbi királyhágómelléki püspök, valamint Kocsis Fülöp görög-katolikus megyés püspök meghívójában.
Az ünnepi alkalom alkonyati zsolozsmával kezdődött, melyben Kocsis Fülöp püspök fogalmazta meg az összejövetel alapgondolatát: amiképpen Krisztus legyőzi a halált és győzedelmeskedik a sötétség fölött, úgy mi is Krisztus ereje által küzdhetjük le az emberi sötétséget. Krisztushoz kell kötődnünk ahhoz, hogy isteni erő ragyogjon fel a Kárpát-medencében, mondotta a házigazda. Nemes Csaba egyházügyi főtanácsadó, az ünnepség moderátora elöljáróban kijelentette: az adventi Krisztus-várás létállapotában rá kell ismernünk bűneinkre, és le kell győznünk türelmetlenségünket.
Kósa Lajos debreceni polgármester köszöntője után Tőkés László, a Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozók ötletgazdája szólt az egybegyűltekhez. Az előző alkalmakat felelevenítve rámutatott arra, hogy sokszor könnyebb lenne hallgatni a bennünket ért igazságtalanságokról, de – amiképpen a házigazdák jubileumi himnuszában is áll – a szeretet szólásra késztet bennünket. Tőkés László úgy fogalmazott: nem siránkozó önsajnálatból fakad a találkozó, hanem annak bizonyosságaképpen, hogy „a gyűlölet egyetlen hatékony ellenszere a szeretet”. Ezzel kapcsolatosan kijelentette, „nem szabad hagynunk, hogy eluralkodjék rajtunk a sötétség, a gonoszság, a félelem és a csüggedés”, annál is inkább, mivel a keresztény ember Pál apostol szavait tekinti iránymutatónak: „jóval győzd meg a gonoszt” (Rm. 12, 21). Tőkés László szerint a megannyi országba szétszakított, több milliónyi kisebbségi magyarságunk ellen irányuló indulat mértéke az antiszemitizmushoz és a cigányellenességhez hasonlítható. A nagyfokú magyarellenesség miatt követeljük az emberi és nemzeti méltósághoz való elidegeníthetetlen jogainkat, amelyek megteremtésén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is fáradozik – hangsúlyozta az erdélyi EP-képviselő.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az összetartozás fontosságát emelte ki, mondván: „ma azért sírna Mária, mert nincs együtt az, ami összetartozik, nincs együtt az, ami egymásnak van teremtve”. Szerinte a Tőkés László és Kiss-Rigó László püspökök által indított „imahadjárat” pontosan azt a célt szolgálja, hogy egymásra találjanak a felekezetek és a nemzetrészek a Kárpát-medencében.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a karácsony és az advent inkább szól manapság a fogyasztásról, mint az értékekről. Rávilágított arra, hogy a történelem ura nem a pénz, nem a politikum, hanem egyedül Isten. A nagytalálkozó alkalmával kárpát-medencei identitástudatunk mutatkozik meg, és megtapasztalhatjuk a szolidaritás és összetartozás erejét, miközben félelem nélkül, határozottan kiállunk jogainkért.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese a Bibliát idézte: „Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését” (Rm. 8,19). Sokszor a sóvárgás miatt hályogos szemünktől nem látjuk a valóságot, azt, hogy a felszabadulás rajtunk múlik, fogalmazott.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy összefogjanak azok az igazak, akik a mindennapi egzisztenciális nyomás ellenére készek áldozatot hozni magyarságukért.
Végül Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a romániai magyarok nemzetiségi jogaiért szállt síkra, kiemelve az anyanyelv használatát és az önrendelkezést. A Kárpát-medencei magyar közösségek és régiók jövőképét egyedül az autonómiáért folytatott szabadságharcunk határozhatja meg. Ehhez a harchoz egységre buzdította az anyaországi és határon túli politikusokat, egyházakat és civil szervezeteket is.
A méltóságteljes ünnepség Nemzeti imánkkal és Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök áldásával zárult.
Nagyvárad,
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
K Ö Z L E M É N Y

2012. december 3.

Félszáz új határátkelőhelyet létesítenek
Nagyszabású út- és határátkelőhely-építési programot indít a magyar kormány. A következő másfél évben 123 milliárd forintból 51 helyen fejlesztik a határon átnyúló közlekedési infrastruktúrát – jelentette be Gyulán Szijjártó Péter a magyar–román határszakasz Gyula és Nagyzerénd közötti útja átadásának ünnepségén.
A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta: a nehéz helyzetbe került magyar határ menti térségek fejlesztése és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés feltételeinek megteremtése érdekében indít nagyszabású út- és határátkelőhely-építési programot a kormány. A következő másfél évben összesen harminchárom új határkeresztező út épül, tíz út akadálymentesítéssel válik ismét járhatóvá, és nyolcat felújítanak. A kormány a beruházást hazai és uniós támogatásból valósítja meg. A államtitkár kiemelte: az európai növekedés egyik fontos eleme a közép-európai tagországok szorosabb együttműködése, ennek egyik fontos eleme a határok átjárhatósága. A kormány célja a valamikor szerves társadalmi, gazdasági és kulturális egységet alkotó, kettévágott határ melletti térségek összekapcsolása, újraélesztése – fejtette ki Szijjártó Péter. Magyarország a határátkelőhelyek számában messze elmarad a fejlett Európai országoktól. Szijjártó Péter ismertette: az ország 19 megyéje közül 14-nek van határszakasza, a 15 kilométeres határövezetben 1,9 millió ember él 982 településen. Magyarországon jelenleg 91 határátkelőhely van, átlagosan 25 kilométer a távolság közöttük – mondta Szijjártó, rámutatva: a német–francia határon négy kilométer az átkelők közötti távolság, a belga és a holland határ esetében kettő, a francia–belga határon pedig mindössze 1,5 kilométer. Az államtitkár az Esztergom és Párkány közötti határátkelőhelyet példaként említve kiemelte: évente jelenleg 1,6 millió autó halad át itt, míg korábban a kompos közlekedéssel az átkelések száma évente negyvenezer volt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-396




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998