udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 382 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-382
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2012. augusztus 1.

Nincs is 18 millió szavazó..
Victor Ponta miniszterelnök kedden a Realitatea tévében arról beszélt, hogy milyen lépések követik a referendumot.
Elmondta, jelenleg Romániában – a népszámlálás nem végleges adatai szerint – már csak 15 millió szavazati joggal rendelkező személy él, erre az adatra az Alkotmánybíróság figyelmét is felhívják.
„Abban a paradoxális helyzetben vagyunk, hogy létezik egy többség, amely menesztené az államfőt, azonban nem létezik kvórum. Nem számítottam arra, hogy ilyen sokat jönnek el szavazni, és most ezeket az embereket Băsescu azzal vádolja, hogy hozzájárultak az államcsíny megvalósításához, míg azoknak, akik otthon maradtak, azt mondja, hogy az ő támogatói.
Amit az Alkotmánybíróság eldönt, azt a kormány tiszteletben tartja. Nem tudom megmondani, mi lesz a döntés, azonban ennek megszületése előtt mindkét fél – a parlament és a hivatalából felfüggesztett államfő is – elmondja érveit a testületnek. A parlament részéről az Alkotmánybíróság azt fogja hallani, hogy a részvételi arány szempontjából túl magasra tette a mércét, erre Európa-szerte nincs példa. Emellett létezett egy bojkott, továbbá az országban sokkal kevesebb szavazati joggal rendelkező állampolgár él, tehát semmiképpen sem éri el számuk a választási listákon szereplő 18 milliót” – mondta.
Realitatea/nyugatijelen.com
Erdély.ma

2012. augusztus 1.

A fontossági sorrend
Az elmúlt hétvége legfontosabb nemzetpolitikai eseménye – és furcsamód némiképp háttérbe szorult híre – az volt, hogy a magyar miniszterelnök pénteken este Tusnádfürdőn határon túli magyar szervezetek vezetőivel egyeztetett a kormányzás eddig eltelt időszakának nemzetpolitikai eredményeiről és a következő két év tennivalóiról. Az egyeztetés híre vélhetően azért nem érte el a Kárpát-medencében sajnos mindmáig domináns balliberális média ingerküszöbét, mert a tanácskozáson – amelyen részt vett a magyar kormány részéről a miniszterelnök és helyettese, valamint a külügyi államtitkár – nem volt jelen RMDSZ-képviselő. A magyar miniszterelnök külön megbeszélést is folytatott a Fidesz stratégiai partnere, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőségével, megerősítetve e szövetséget a jövőre nézve, elejét véve azoknak az alattomos spekulációknak, amelyek szerint a magyar kormány az RMDSZ felkarolását tervezi. A Tusványos szokásos szombat délelőtti záró fórumán aztán Orbán Viktor – diplomatikusan ugyan, de félremagyarázhatatlanul – nyilvánosan is leszögezte: neki magyar miniszterelnökként minden határon túli magyarral jóba kell lennie és jóba is szeretne lenni, ám partnernek és barátnak azokat tekinti, akik következetesen harcolnak olyan nemzetpolitikai célokért, amelyeket a Fidesz-KDNP és kormánya is magáénak vall. E körben egyedül az EMNP-t említette, amelynek nem lesz könnyű dolga az RMDSZ-szel szemben sikerre vinni a jó ügyeket. Orbán csakis a polgári-nemzeti jobboldalt tartja e küzdelem elszánt folytatójának, határon innen és túl. Magyar kormányfőként tiszteletben tartja ugyan a kisebbségben élő magyar közösségek politikai opcióit, a folyton az RMDSZ-re szavazókéit is, de érett és felelős döntésre sarkallja őket, vagy épp nem döntésre, ha az az általános nemzeti érdek. Ezzel ismét csak az RMDSZ-t marasztalta el, mert ez volt az egyedüli magyar párt, amely arra biztatta az erdélyi magyarokat, hogy vegyenek részt a másnapi – azaz a tegnapelőtti – referendumon, s ezzel járuljanak hozzá a jelenlegi román államfő puccsszerű eltávolításához. A bukaresti parlament magyar pártja amúgy hiába mozgósította állítólagos választóit és szimpatizánsait a magyarlakta vidékeken, épp ott volt a legalacsonyabb a részvétel, s bár csak pár percenten múlott, de a népszavazás érvénytelenné vált. Az RMDSZ kudarca – amelyet két napja próbálnak Kelemen Hunorék megmagyarázni – persze ismét maga után vonta a román nacionalisták őrjöngését, akik szerint az erdélyi magyarok inkább Orbánra és Tőkésre hallgatnak, mint a tulipános „reálpolitikára”. Pedig hát nem a magyar nemzetiségű szavazók távolmaradása tartja meg hivatalában Traian Băsescut, hanem annak a tízmillió románnak a passzivitása, akik szintén helytelenítették, hogy több mint százmillió lejnyit – számítsuk ide a kampányra pocsékolt pénzt is – csak úgy kidob az ablakon a Ponta-kormány referendumosdit játszva.
Dénes László
Székelyhon.ro

2012. augusztus 1.

Hosszú távú hatásai is vannak a pedagógusi versenyvizsgának
Csütörtökön zajlanak a pedagógusi versenyvizsgák írásbeli próbái, a meghirdetett állásokra összességében túljelentkezés van, ám egyes szaktanári helyekre nincsenek jelentkezők. A Hargita Megyei Tanfelügyelőségnél megfogalmazott vélekedések érdekes összefüggésekre világítanak rá a jelenlegi vizsgarendszerrel, a helyeket elnyerő pedagógusok alkalmasságával, illetve a tanárutánpótlással kapcsolatban.
Összesen 386 pedagógusi állásra vizsgázhatnak a tanárok csütörtökön Hargita megyében, ezek közül 96 végleges, míg 290 helyettesítői állás. A megmérettetés 45 központban zajlik, köztük vannak olyanok is – főként vidékiek –, ahol más tanintézményekben megüresedett helyekre is lehet vizsgázni. A versenyvizsgára 595 pedagógus iratkozott fel, a túljelentkezés ellenére mégis vannak olyan szakok, amelyek esetében kevesebb a jelentkező, mint a betöltendő állás. Különös módon éppen a magyartanári állásokra van a szükségesnél kevesebb jelentkező, de hasonló a helyzet a matematika-, fizika- és kémiatanári helyek esetében is, noha utóbbiak a megye egyes részein hiányszaknak számítanak, máshol viszont túljelentkezés van ezekre is – tudtuk meg Waczel Ferenctől, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség humánerőforrásért felelős tanfelügyelőjétől, aki hozzáfűzte azt is, hogy korábban az egyetemeken is túljelentkezés volt ezeken a szakokon, mostanra viszont ez megváltozott.
A tanfelügyelő véleménye szerint a jövőbeni tanárutánpótlás szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a mostani versenyvizsgák után milyen pedagógusok foglalják el az oktatói állásokat. „Egy nem megfelelő tanár egy adott szaktantárgyat megutáltathat egy egész generációval, de meg is szerettetheti azt. Ez utóbbi lenne az ideális” – magyarázza a szakember. Székelyudvarhelyen jelenleg túljelentkezés van a fizika-, kémiatanári állásokra, de Csíkszeredában például a szükségesnél kevesebben jelentkeztek ezekre. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy Székelyudvarhelyen régen nagyon jó, karizmatikus tanárok oktattak ezeken a szakokon, és nekik köszönhetőn sok diákjuk is hasonló pályát választott – foglalta össze az okokat az előző tanári generáció főtanfelügyelőivel folytatott beszélgetés alapján Waczel Ferenc.
Ugyanakkor azt is elmondta, ahhoz, hogy valaki jó pedagógus legyen, nem elég a magas szakmai tudás, sok más olyan tényezőre is szükség van még, ami nem mérhető. Noha a leendő pedagógusoknak vizsgabizottság jelenlétében kell órát tartaniuk, az erre kapott minősítés csak 25 százalékban járul hozzá a versenyvizsga átlagához. Azt, hogy kik kapják meg a pedagógusi állásokat, a csütörtöki, tudás alapú írásbeli vizsga dönti el. A végleges állásokat azok foglalhatják el, akik a csütörtöki vizsgán legalább hetes osztályzatot érnek el, a katedrák kiosztása a vizsgajegyek csökkenő sorrendjében történik – közölte a tanfelügyelő.
Újdonságnak számít, hogy idén már az iskolák szervezték meg a versenyvizsgákat, amelyek az érettségihez, kisérettségihez hasonlóan szintén kamerákkal megfigyelt megmérettetések – mondta el Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő, hozzáfűzve, hogy minden szükséges előkészületet megtettek, és szerdán a vizsgabizottságok elnökeinek, valamint az informatikusoknak az eligazítása is megtörtént. Az oktatási tárca korábbi terveit nemrég módosították, így a vizsgatételeket mégsem a helyi vizsgaközpontokban állították össze, és a dolgozatokat is az országos vizsgaközpontokban javítják majd – tudtuk meg a főtanfelügyelőtől. Egyébként, mint azt Bartolf Hedvig elmondta, Hargita megye egyike azon megyéknek, ahol a legtöbb vizsgaközpont van.
A versenyvizsgák eredményeit augusztus 7-én függesztik ki, majd az esetleges óvások – amelyeket a tanfelügyelőségen kell benyújtani – kivizsgálása után, augusztus 10-én közlik a végleges eredményeket. Ezek alapján augusztus 13-án kezdődik a végleges állások elosztása, a helyettesítőké pedig augusztus 16-án.
Széchely István
szekelyhon.ro

2012. augusztus 1.

Nem biztosított vidéken az alapvető egészségügyi ellátás
Erdély-szerte gondot jelent a vidéki fogászati rendelők hiánya, mivel ezek kereskedelmi egységekként működnek, a szakmai szervezetek nem kényszeríthetik a fogorvosokat, hogy falun rendeljenek, így a fogfájós betegek kénytelenek városon kezeltetni magukat. Számos vidéki községben a háziorvosi ellátás sem megoldott, míg városon az állandó ügyelet biztosítása okoz gondot. A hatóságok az önkormányzatok segítségével próbálják kezelni a problémát.
Nagy gondok Szilágy megyében
Nincs fogászati rendelő 24 Szilágy megyei községben, a megye 57 közigazgatási egysége közül 14-ben gyógyszertár sem működik, és hatban háziorvos sincs – hívta fel a figyelmet Ligia Marincaş, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője a prefektúra illetékes bizottságának legutóbbi ülésén. Hozzátette, hogy a megye háziorvosainak alig több, mint fele rendel vidéken, a 117 szakemberből csupán 62 él falun, és a gyógyszertárak zöme is városon található: a 61-ből 35.
A fogorvosi rendelők esetében még szembetűnőbb az aránytalanság: a megyében működő 125 rendelőből 88 városon van, csupán 39 fogorvos vállalta a vidéki munkát. Oana Ciobanu prefektusi szóvivő elmondta: Filonaş Chiş prefektus a következő találkozóra a megyei közegészségügyi igazgatóság, a megyei egészségbiztosítási pénztár, az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek képviselőit is meghívta. Közösen keresnek majd megoldást arra, hogy biztosítsák a megfelelő egészségügyi ellátást a vidéki településeken, és odavonzzák a szakembereket.
Közegészségügy helyett kereskedelem
A fogorvosi tevékenységet nem szabályozza törvény, mint az orvosi ellátást, ezért fordulhat elő, hogy a kisebb községekben egyáltalán nincs fogorvosi rendelő – véli Szabó Ödön Bihar megyei önkormányzati képviselő. Elmondása szerint a Bihar megyében is több helyen megfigyelhető hiány oka elsősorban az, hogy a fogorvosi ellátás valójában nem közegészségügyi, hanem kereskedelmi tevékenységnek számít, így érthető, hogy egy fogorvos nem nyit olyan településen rendelőt, ahol nem számíthat nagy bevételre. Azt egyébként, hogy tagjai hol tevékenykednek, a megyei fogorvoskamara sem szabályozza.
A Bihar megyei települések jó részében azonban még így is van fogorvosi rendelő, elsősorban ott, ahol a polgármester fontosnak tartja, hogy a község vagy kisváros területén fogorvosi ellátást is kapjanak a lakosok. Székelyhídon és Érmihályfalván például van fogorvosi rendelő, amely elég nagy ahhoz, hogy a környékbeli kistelepülések lakóit is kiszolgálja. De van olyan község is, például Örvénd, ahol Sorbán Levente polgármester tudatosan törekedett arra, hogy orvos, gyógyszertár és fogorvos is legyen – utóbbi heti néhány alkalommal várja a betegeket a rendelőben.
Az önkormányzat is sokat tehet
Maros megye egyik legnagyobb községében, Mezőpanitban az önkormányzat bocsátotta a fogorvosok rendelkezésére a rendelőt, melyet a szakemberek saját költségükön szereltek fel. A korszerű gépekkel két orvos dolgozik, így biztosított a reggeltől estig tartó folyamatos szolgálat. „A községbeliek rendkívül elégedettek a Panitba kijáró két fogorvossal, akik, ha kell, sokszor este tízig is dolgoznak. Arról nem is beszélve, hogy időnként az időseket, iskolakezdéskor pedig a gyerekeket ingyen vizsgálják meg” – dicsérte a mezőségi községközpont két fogorvosát Bartha Mihály polgármester.
Más a helyzet a megye legkisebb községében, a mindössze nyolcszáz fős Székelyvéckén, ahol nincs és nem is volt fogorvosi rendelő. Az önkormányzat egyszer nekirugaszkodott egy rendelő kialakításának, de az elöljárók hamarosan letettek tervükről. „Az a gond, hogy nálunk még ivóvíz sincs az orvosi rendelőben, ilyenkor, kánikulában pedig a kutak szinte teljesen kiszáradtak. Másrészt egy ilyen kis község nem is tudna eltartani egy szakembert” – sorolta a rendelőnyitás ellen szóló okokat a település polgármestere. Fekete Pál azonban hozzátette, hogy ha csak húzásról van szó, a Marosvásárhelyen dolgozó fogorvos felesége bárkinek szívesen és házhoz menve meg szokta oldani a gondját.
Ugyanakkor elmondta, a legközelebbi rendelő a mindössze tíz kilométerre fekvő Gyulakután van, ahová aszfaltozott út vezet.
Kolozs megyében a magyar többségű, illetve vezetésű községeknek nem okoz különösebb gondot a fogorvosi rendelők hiánya. Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere érdeklődésünkre elmondta, bár a községben nincs fogorvosi rendelő, ez nem jelent különösebb gondot, hisz alig hat kilométer választja el őket Bánffyhunyadtól. Hozzáfűzte, a megye legtöbb, magyar vezetésű településére is jellemző, hogy viszonylag közel vannak egy-egy nagyobb városhoz.
Nem lehet kényszeríteni az orvosokat
A városokhoz kötődik a fogorvosi ellátás Kovászna megyében is, tudtuk meg Ágoston Lászlótól, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetőjétől. Elmondta, a fogorvosi rendelők mintegy 75- 78 százaléka, azaz 54 rendelő a városokban van, és csupán15 falvakon, hat fogorvos pedig vidékre is kijár rendelni. A rendszer magánkézben van, egy fogászati rendelő berendezése pedig hatalmas befektetés, ha nincs elég beteg, akkor ráfizetéses lehet a vállalkozás, részletezte az igazgató. Így nem lehet kényszeríteni az orvosokat, hogy falvakon nyissanak rendelőt.
Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint arra összpontosítanak, hogy a kisebb falvakban is biztosítsák az alapvető egészségügyi ellátást. Ennek érdekében tárgyalnak a polgármesterekkel, hogy közösen találjanak megoldást erre, mert míg a községközpontokban viszonylag zavartalan az ellátás, a kisebb településekre nem jutnak el az orvosok.
Nem biztosított a háziorvosi ügyelet sem
Míg falvakon a rendelőket hiányolják, a városokban az állandó ügyelet biztosítása okoz gondot – hívta fel a figyelmet Ágoston László. Kovászna megyében például továbbra is csak Baróton van állandó háziorvosi ügyelet, a többi városban az alapellátást végző orvosok nem vállalják a szolgáltatást. Baróton jó eredményekkel működik, hét-nyolc orvos biztosítja hétköznapokon, délutántól másnap reggelig és hétvégeken a 24 órás szolgálatot. Ez az ellátás opcionális, nem lehet kényszeríteni az orvosokat, hogy vállalják, mondta az igazgató, aki több ízben is tárgyalt a háziorvosokkal, próbálta meggyőzni őket, hogy beindítsák az ügyeleti vonalat, de nem járt sikerrel.
Ennek ellenére még próbálkoznak ennek biztosításával. A háromszéki háziorvosok többször is kifejtették: fenntartásaik vannak az állandó ügyelettel szemben, szerintük például szükségtelen a délutáni ellátás, hiszen a háziorvosok többsége két váltásban, délelőtt és délután is dolgozik. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy rengeteg idős és túlterhelt orvos dolgozik a rendszerben, ha kötelezővé teszik az ügyeletet, megtizedelhetik azok számát. Emellett elvárják, hogy megfelelő infrastruktúrát biztosítsanak az ügyeleti központban, hiszen ha nincs lehetőség a különböző vizsgálatok, beavatkozások elvégzésére, továbbra is a sürgősségre mennek a betegek, ahol elvégzik a laboratóriumi vagy a röntgenvizsgálatokat, infúzióra kötik a rászorulókat.
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója lapunknak elmondta, szükség lenne az állandó háziorvosi ügyelet bevezetésére, mert ennek hiányában főleg hétvégén a betegek minden problémával a sürgősségre mennek. Abban bízunk, hogy az új egészségügyi törvény megoldja ezt, és valamennyire tehermentesíti a sürgősségi ellátást, mondta. A sepsiszentgyörgyi kórház sürgősségén hét közben napi 60-80 beteg fordul meg, a hétvégeken a számuk eléri a 120-at.
Késnek a sürgősségi fogászatok
Valószínűleg idén sem indul be a sürgősségi fogászati ellátás Sepsiszentgyörgyön. András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója lapunknak elmondta, vállalták, hogy az építés alatt levő új sürgősségi osztályon fogorvosi rendelőt is működtetnek majd. A kórház biztosítja a rendelőt, a fogyóanyagot és a felszerelést, ám ehhez meg kell épülnie az új sürgősségnek.
A hat éve felújítás alatt álló egészségügyi intézmény vezetősége az idén eldöntötte, hogy mivel a rendelkezésükre álló földszinti 300 négyzetméteren nem tudnak korszerű sürgősséget kialakítani, ezért hozzátoldanak még egy 500 négyzetméteres könnyűszerkezetű épületet. Erre megkapták a kórházat működtető megyei önkormányzat jóváhagyását, a tervek is elkészültek, jelenleg a finanszírozási forrásokat keresik. András Nagy Róbert elmondta, egyeztettek a megyei fogorvosi kamarával, és azt az ígéretet kapták, hogy ha meglesz a helyiség, az orvosok ingyen is elvállalják az ügyeletet.
A biztosító ugyanis elenyésző összeget tud adni a fogászati kezelések térítésére, a háromszéki fogorvosoknak csak mintegy harmada kötött szerződést, de a rendelkezésükre bocsátott keret így is csak néhány beavatkozás finanszírozására elég. A fogfájós beteg úgy juthat ingyenes fogászati ellátáshoz, ha elmegy a biztosítóhoz, és ellenőrzi, melyik rendelőnek vagy fogorvosnak van szerződése a biztosítóval. Ha szerencséje van, akkor a kiválasztott fogorvos még nem merítette ki a rendelkezésére álló keretet, és térítésmentesen elvégzi a beavatkozást. Erre viszont egyre ritkábban van esély, így marad a fizetéses rendszer, magyarázta az igazgató.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 1.

MOGYE: tiltakozó levelet küldenek Bukarestbe a szülők és a diákok
„A rektor tudtunkra adta, hogy amennyiben elégedetlenségünknek adunk hangot, és cirkuszolni próbálunk, a szenátus biztos elveti a pluszhelyek megítélését” – számolt be Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára. Megítélésében a rektori utasítás ellenére sem szabad szó nélkül hagyni a magyar tagozatot ért újabb pofoncsapást.
„A vezetőség és a román kollégák számára évekkel ezelőtt még a lehető legtermészetesebbnek tűnt, hogy a fizetéses helyeket akkor is ötven-ötven százalékos arányban kell elosztani a magyar és román diákok között, ha az utóbbiak lényegesen gyengébben teljesítenek a felvételin. Amióta változott a helyzet, és a román jelentkezők érnek el jobb eredményeket, a vezetők teljesen megfeledkeztek a fele-fele arány elvéről, és azt mondják, a vizsgán elért jegy számít” – háborog a MOGYE vezetősége által alkalmazott igazságtalanság miatt Brassai Attila professzor.
Mint megírtuk, nem vesznek fel magyar diákokat a tandíjköteles helyekre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A jelenlegi állás szerint a magát multikulturálisnak tartó egyetemen az ősztől szinte kétszer annyi román diák kezdheti el a tanulmányait, mint magyar.
A tavaly az RMDSZ közbelépésére az oktatási minisztérium még megtoldotta negyvennel a fizetéses helyek számát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke azonban az idén már nem hisz egy hasonló megoldás kivitelezhetőségében. Szerinte egyetlenegy megoldás a vonal alatt maradt, de bejutó jegyet szerző diákok és szüleik bukaresti tiltakozása lenne.
Ugyanezt javasolja Ádám Valérián is, a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára is. Az egyetem egykori diákja már találkozott is a szülőkkel és a felvételizőkkel, akikkel a rektor elé álltak.
Leonard Azamfirei azt ígérte, megpróbál megoldást találni, azonban arra kérte az érintetteket, ne gerjesszenek botrányt. „A rektor tudtunkra adta, hogy amennyiben elégedetlenségünknek adunk hangot, és cirkuszolni próbálunk, a szenátus biztos elveti a pluszhelyek megítélését” – számolt be a találkozóról Ádám Valérián. Megítélésében a rektori utasítás ellenére sem szabad szó nélkül hagyni a magyar tagozatot ért újabb pofoncsapást.
„A hétvégéig levelet juttatunk el Azamfirei rektor úrnak, az RMDSZ, illetve a tanügyminisztérium vezetőinek. Ha törvény nem is, de a multikulturalitás elve arra kötelezné a MOGYE-t, hogy fele-fele arányban ossza el mind az államilag támogatott, mind a fizetésköteles helyeket” – vélekedett Ádám.
Szerinte a fizetéses rendszer ösztönzően hat minden egyes diákra, arra is, aki ingyenes helyre jutott be. „Ha nem lennének a fizetéses helyek, és nem lehetne ösztöndíjas helyről fizetésesre visszaesni, a diákság elkényelmesedne. Így egy egészséges versenyhelyzet alakul ki. Másrészt a fizetéses helyek eltűnésével szűkül a magyar nyelvű oktatás, kevesebb tanárra lesz szükség, ha meg kevesebb a tanár, nehezen lehet majd az oktatás fejlesztéséről beszélni” – vázolta az ördögi kört az RMOGYKE titkára.
Lapunknak nem sikerült elérnie sem a magyar tagozat választott vezetőjét, sem a román többségű szenátus által kijelöltet. Egy, neve elhallgatását kérő tanár azonban elmondta, hogy a magyar diák azért nem jó az egyetem vezetőségének, mert az is csak ugyanannyit fizetne, mint a román társa. „A magyar diák csak az államilag támogatott helyen szimpatikus, mert ott másfélszeres a fejkvótája. Magyarán: másfélszer annyi pénzt kap az egyetem egy magyar diák után, mint amennyi jár a román után. Ez a pénz meg befolyik a közösbe, onnan meg sejthető, miként osztják szét” – magyarázta lapunknak a MOGYE egyik professzora.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 1.

Nagyvárad: nem érdekli a megyei tanácsot, hogy bizonyíthatóan egyházi tulajdon a pénzügyi palota
Hiába kerültek elő újabb bizonyítékok a nagyváradi pénzügyi palota tulajdonjogának ügyében, a Bihar megyei önkormányzati testület nem vette azokat figyelembe. Amint arról beszámoltunk, a palotát nemrég a római katolikus püspökségnek ítélte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról döntő hatóság, ám az önkormányzat bírósági úton próbálja megváltoztatni ezt a határozatot, és saját tulajdonába venni az ingatlant.
Úgy véli ugyanis, hogy az nem volt az egyház, hanem a magyar állam tulajdona, amelyet a trianoni döntéssel a román állam átvett.
Radu Ţîrle, a megyei tanács leköszönt elnöke még 2009-ben rendelt egy szaktanulmányt az épület jogi helyzetéről – tájékoztatta a Krónikát Szabó Ödön RMDSZ-es tanácsos, a jogi bizottság elnöke. A tanulmány elkészült, és a megyei testület a palota visszaszerzéséért indított per szeptemberi tárgyalásán szeretné azt be is mutatni. Időközben azonban a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség kutatója a Bihar Megyei Levéltárban bizonyítékot talált arra, hogy a román állam az 1920-as évek elején bérleti díjat fizetett az épülettulajdonos irgalmas rendnek – a palota tehát biztosan a rend tulajdonában volt, és ezt az állam is elismerte.
Az újonnan előkerült bizonyítékok miatt Szabó Ödön azt kérte, hogy a szaktanulmány elfogadását halasszák el az augusztusi ülésre, hogy addig minden tanácsos elolvashassa a friss dokumentumokat, ám a testület nem napolta el a határozatot, és elfogadta a hiányos tanulmányt. Szabó Ödön egyébként lapunknak azt mondta, biztos benne, hogy a bíróság a katolikus püspökség javára fog majd dönteni, hiszen a bizonyítékok egyértelműen mellette szólnak.
A nagyváradi pénzügyi palota 1890-ben épült, a római katolikus püspökség kutatásai szerint az irgalmas rend építtette saját telkén, bankkölcsönből. Az államosítás után sokáig a 2-es számú poliklinika működött benne. A visszaszolgáltatási procedúra elhúzódása miatt aztán a palotán sem az önkormányzat, sem az egyház nem végezhetett felújítást, így végül annyira rossz állapotba került, hogy a kórház elköltözött onnan, s ma is üresen áll.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 1.

Ponta doktori címének visszavonását kérik
Országszerte 44 egyetemi oktató (köztük 28-an a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemről) nyílt levelet intézett Victor Ponta kormányfőnek és Ecaterina Andronescu tanügyminiszternek. A levél szerint nem fér kétség ahhoz, hogy a Victor Ponta kormányfő által 2003-ban megvédett doktori disszertáció plágium, az oktatási minisztérium pedig nyomást gyakorolt az ügyet vizsgáló oktatókra. Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter például rendelettel átszervezte az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsot (CNATDCU) és személyesen elment a testület ülésére, hogy megakadályozza annak döntéshozatalát a Ponta-ügyben. A levél aláírói ugyanakkor támogatásukról biztosítják a Bukaresti Tudományegyetemet, amennyiben az Victor Ponta doktori címének visszavonását indítványozza.
„Az etikai bizottság által meghozott döntés, amely szerint Ponta nem követett el plágiumot, nem szavahihető, mivel olyan testület hozta, amelynek összetételét részlegesen módosították, ugyanakkor alá van rendelve a tanügyminisztériumnak, azaz a kormánynak”, fogalmaz a levél. „A politikum durva beavatkozása a tudományos kutatásba a romániai tanügybe vetett bizalom megingását hozhatja magával. Ponta kormányfőnek az ügyben tanúsított magatartása pedig nem csak a romániai demokráciát gyengíti, hanem tantestületünk méltóságát sérti” – olvashatjuk a dokumentumban. Az aláírók között két magyar nevet is találunk: Bakk Miklósét és Király Istvánét, mindketten a Babeş–Bolyai Tudományegyetem docensei. Bakk Miklós lapunknak elmondta: az interneten szerzett tudomást erről a nyílt levélről, majd felvette a kapcsolatot a kezdeményezőkkel, és mivel egyetértett a dokumentummal, aláírta. – Nem biztos, hogy a nyílt levélnek lesz valami haszna, ám úgy vélem: nagyon fontos, hogy a szakmai és a civil társadalom ellenőrző szerepet töltsön be – nyilatkozta.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. augusztus 1.

Hittestvéreink és minden jóakaratú ember figyelmébe!
Újraállamosították a Székely Mikó Kollégiumot
Szeretnénk hittestvéreink szíves figyelmét felhívni arra a negatív (jogtipró) eseményre, amely a magát demokratikusnak nevező Romániában napjainkban történik.
A „független” igazságszolgáltatás, a Református Egyháznak 2002-ben jogosan visszaszolgáltatott több évszázados iskoláját, a Székely Mikó Kollégiumot, 2012 júniusában egy politikai indíttatású határozattal visszaállamosította. Ez az elindított folyamat precedens értékű lehet a kisebbségi egyházakra nézve is.
Éppen ezért, kérjük az egyházfőket, előjárókat, szervezeteket, intézményeket és minden testvérünket, hogy vállaljanak szolidaritást, fejezzék ki együttérzésüket ebben a jogsértett helyzetben. Adjanak hangot tiltakozásuknak a különböző fórumokon, konferenciákon, megbeszéléseken és gyűléseken. Publikálják, tegyék szóvá, beszéljék meg, vigyék a közvélemény elé a csatolt levélben elküldött információkat, ezzel segítve a jogállamiság és az igazság érvényesítését Romániában.
Adorjáni Dezső Zoltán, püspök
Fehér Attila, egyházkerületi főtanácsos
Nyugati Jelen (Arad)

2012. augusztus 1.

Hivatalos: a referendumon 46,24 %-os volt a részvétel
46,24%-os volt a részvételi arány a referendumon - jelentette be Gabriela Bogasiu a Központi Választási Iroda elnöke, az eredmények 100%-os feldolgozását követően. Elmondta, a választási névjegyzékben összesen 18 292 464 személy szerepelt, ezek közül 8 459 053 személy ment el szavazni, azaz a részvételi arány 46,24%-os volt.
Traian Băsescu leváltására 7 403 836 személy szavazott (87,52%), a menesztése ellen 943 375 személy (11,15%) adta le a voksát. 111842 szavazatot (1,32%) érvénytelenítettek.
A törvény szerint a referendum nem érvényes, mivel nem létezik kvórum, ehhez a választójoggal rendelkező személyek egyszerű többségének kellett volna megjelennie az urnáknál. (hírszerk.)
Transindex.ro

2012. augusztus 2.

Mesterképzést indít Kolozsváron a Budapesti Gazdasági Főiskola
Ősztől is indít nemzetközi tanulmányok mesterképzést Kolozsváron a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF), a magyarországi egyetem 30 állami ösztöndíjas helyre várja a jelentkezőket.
A levelező képzés a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen zajlik, pótfelvételi eljárás keretében augusztus 31-éig jelentkezhetnek az erdélyi egyetemet végzettek. A nemzetközi tanulmányok mesterképzést 2011 februárjában indította útjára a főiskola a kincses városban. A felvett diákok a budapesti főiskola hallgatóiként tanulnak a Sapientia karán; a levelező képzésben mindkét intézmény oktatói közreműködnek. „Kiemelten fontosak főiskolánk számára az országhatárokon túli magyar nyelvű képzéseink.
Az erdélyi fiatalok szülőföldjükön, családjuk és barátaik körében szerezhetnek elismert, a helyi munkaerőpiac igényeit is figyelembe vevő képesítést alap- és mesterképzéseinken turizmus-vendéglátás, valamint nemzetközi tanulmányok szakokon” – jelentette ki az erdélyi képzések kapcsán Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora. A budapesti főiskola Kolozsvár mellett tavaly óta Székelyudvarhelyen is működtet képzést, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolán (Edutus Főiskola) turizmus-vendéglátás szakon tanulhatnak anyanyelvükön az erdélyi diákok. Itt idén 35 állami ösztöndíjas hely áll a jelentkezők rendelkezésére, melyekre pótfelvételi eljárás keretében szeptember 3–14. között lehet jelentkezni.
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 2.

Adevărul: robbanásveszélyes az USL-vezetők etnikai vagdalkozása
Olajat öntenek a tűzre a Szociálliberális Unió (USL) politikusai, akik a romániai magyar közösséget hibáztatják a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kudarcáért” - írta szerdán az Adevărul című napilap.
Az újság külön véleménycikkben foglalkozik azzal, hogy több kormánypárti szociálliberális politikus a romániai magyarokat tette felelőssé azért, hogy érvénytelen lett a népszavazás. A lap többek között Puiu Haşotti román kulturális minisztert idézi, aki szerint a magyarokat egyházi vezetőik „manipulálták”. Radu Mazăre, Konstanca polgármestere kijelentette: „a magyarok miatt vesztettünk”.
A szerző szerint veszélyesek ezek a kijelentések, hiszen az etnikai jellegű vádak fokozzák a politikusok által gerjesztett „gyűlölethangulatot”. A szerző szerint az USL vezetői saját politikai hozzá nem értésüket akarják leplezni azzal, hogy újabb céltáblát jelölnek meg, amely nyilvánvalóan etnikai jellegű és ezért „robbanásveszélyes”. A lap szerint ez újabb bizonyítéka a „felelőtlen hatalomgyakorlásnak”.
A magyarokra mutogató USL-es politikusok nem értették meg, hogy a romániai magyar közösséget „nem lehet olyan könnyen manipulálni, mint a dél-romániai oltyánokat” – írja a kommentátor. Szerinte a magyarok fegyelmezetten szavaznak akkor, amikor a tét közvetlenül kapcsolódik saját politikai céljaikhoz. „A romániai magyarok számára nem volt fontos Băsescu leváltása, de ennek kommunikációs jellegű oka van és nem etnikai” – olvasható az Adevărulban.
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 2.

Akkreditálták a Székely Nemzeti Múzeumot
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum az első ilyen romániai magyar intézményként megkapta a kulturális minisztérium által akkreditált múzeumi státust.
„A 137 éve alapított közgyűjtemény ezzel a lépéssel igazolta, hogy szívós munkával a nyugati mintára kidolgozott legújabb szabályozások szerint is országos rangú kulturális intézménnyé emelkedhet” – áll a Székely Nemzeti Múzeum közleményében.
Az intézmény szerint az országos szinten regisztrált közel 800 múzeumi egység közül mindeddig csupán ötven szerezte meg ezt az igazolást, noha a 2003-ban hatályba lépett múzeumi törvény értelmében a romániai múzeumok és közgyűjtemények működtetése ezek akkreditálásához kötött.
Egy múzeum minisztériumi akkreditációja azt jelenti, hogy magas szinten ellenőrzött és igazolt módon teljesíti mindazokat az előírásokat és elvárásokat, amelyek egy intézménnyel szemben támasztottak: biztosítja a gyűjtemények védelmét és állagmegőrzését, bővítését, szakszerű feldolgozását kiállítások és publikációk által, minőségi kulturális szolgáltatásokat nyújt a szakmának és a nagyközönségnek, jövőbe mutató múzeumi menedzsmenttel rendelkezik, mindezeket pedig ellenőrizhető és mérhető módon igazolnia kell – közölte a sepsiszentgyörgyi múzeum.
A Székely Nemzeti Múzeum 160 oldalnyi dokumentációt küldött idén februárban a kulturális minisztérium múzeumi bizottságához, a dossziéban pedig a sepsiszentgyörgyi székhely és az ahhoz tartozó külső egységek elmúlt három évben végzett munkájának eredményeit és a következő öt év terveit sorakoztatta fel.
A minisztérium szakértőkből álló bizottsága meggyőzésében nagyot nyomott a latban, hogy a gyűjtemények elektronikus nyilvántartása és feldolgozottsága az országos mezőnyben is az elsők között van; szakemberei magasan képzettek, többen akkreditált szakértői státusúak; az intézmény kiadói munkássága kiemelkedő – legrangosabb éves szakmai fóruma, az Acta Siculica múzeumi évkönyv például már 2010-től akkreditált folyóirat; valamint az intézmény ígéretes középtávú fejlesztési stratégiát követ – közölte a múzeum.
„A Székely Nemzeti Múzeum a magas presztízst jelentő akkreditáció megszerzésével köszöni meg fenntartójának, Kovászna Megye Tanácsának és mindenkori támogatóinak a segítséget és bizalmat, melynek köszönhetően e székely közgyűjtemény a Kárpát-medence egyre elismertebb kulturális intézményévé növi ki magát” – írják.
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 2.

Ma kezdődik az ODFIE-tábor
Mintegy 450 fiatalt várnak a Maros megyei Magyarsárosra, ahol mától öt napon át zajlik a romániai Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) által szervezett színjátszó találkozó. A Maros megyei településre – a helyi fellépőkön kívül – idén 16 település egyletének színjátszó csoportja érkezik.
Lesznek résztvevők Bencédről, Bölönről, Brassóból, Dicsőszentmártonról, Homoródszentpálról, Kissolymosról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyajtáról, Nyárádszentmárton-Csíkfalváról, Sepsiszentgyörgyről, Szabédról, Székelyudvarhelyről, Szentábrahámról, Szentgericéről és Vargyasról – olvasható az ODFIE közleményében. Az immár 16. alkalommal megrendezendő találkozó ma zászlós felvonulással kezdődik, majd az ünnepi megnyitóval és csapatszemlével folytatódik.
A színielőadásokat holnap délelőttől láthatja a közönség. Az ODFIE, amely az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezete, 1997 óta rendezi meg a találkozót a szervezet keretében működő ifjúsági egyletek színjátszó csoportjai számára. Az országos találkozókon átlagosan 15-20 csapat, összesen 400-450 amatőr színjátszó fiatal vesz részt. A Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Civil Alapprogram, valamint a Communitas Alapítvány által támogatott rendezvény részletes programja a https://szinjatszo.odfie.hu/2012 címen érhető el.
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 2.

Harmadszorra szervezik meg a Kolozsvári Magyar Napokat
Tűzijáték az önkormányzattól, pezsgő a Törleytől
A Kolozsvári Magyar Napokat (KMN) szervező Kincses Kolozsvár Egyesület (KKE) képviselői tegnap a sajtó nyilvánossága előtt számoltak be az augusztus 13-a és 20-a közötti rendezvényről. Gergely Balázs főszervező szerint az eddigi két rendezvényen a város magyarságának 50 százaléka, azaz legalább 25 ezer ember vett részt. Szép Gyula, a KKE alapító tagja a komolyzenei programokat ismertette, majd Szabó Lilla programigazgatótól megtudtuk: 8 nap alatt 220 programot szerveznek 40 helyszínen. Sánta Levente fesztiváligazgató azt hangsúlyozta: 4 napon át a Farkas utca egészét lefoglalják. Kinizsi Zoltán, a KMN önkormányzati kapcsolatokért felelős szervezője elmondta: idén a kolozsvári városházi vezetőség ígéretet tett, hogy jövőre kiemelt rendezvényként támogatják a KMN-t. Augusztus 19-én, a város „születésnapján” a híres Törley pezsgőgyár jóvoltából több mint félezer pezsgősüveget nyitnak ki, a záró estén pedig tűzijátékot szervez a városháza.
Sajtótájékoztatón számolt be a Kolozsvári Magyar Napokat (KMN) szervező Kincses Kolozsvár Egyesület (KKE) az idei nyolcnapos rendezvénysorozatról, amelyre augusztus 13-a és 20-a között kerül sor. Gergely Balázs főszervező, KKE-elnök elmondta: az általa vezetett egyesületben idén döntés született arról, hogy a rendezvénysorozat szervezését a KKE egyedül vállalja fel. Örvendetesnek tartotta, hogy tavalyhoz képest a városi önkormányzat hozzájárulása jóval nagyobb, ám azt nem árulta el, hogy mekkora összeggel járul hozzá a városháza a költségekhez. – A Kolozs Megyei Tanács eddig is jelentős összeggel támogatta a rendezvényt. Ám most úgy tűnik: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal is átérezte a rendezvény fontosságát” – magyarázta Gergely.
Van, aki még nem hallott róla
– Eddigi közvélemény-kutatásaink alapján elmondhatjuk: a város magyarságának 73–75 százaléka hallott a rendezvényről, és 50 százaléka el is jött legalább egy programpontra. Ez pedig azt jelenti, hogy az eddigi Kolozsvári Magyar Napokon legalább 25 ezer kolozsvári vett részt. Értesüléseink szerint sokan jöttek vidékről is, és sok külföldre elszármazott kolozsvári tér vissza a rendezvény kedvéért. A nyitógálára meghívtuk L. Simon Lászlót, a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnökét, két-két RMDSZ-s és EMNP-s politikust, továbbá Emil Boc polgármestert és Horea Uioreanut, a Kolozs Megyei Tanács elnökét. A Szent István-napi néptánc-találkozóra pedig Németh Zsoltot, a magyar külügyminisztérium államtitkárát várjuk – összegzett Gergely Balázs.
Azt is megtudtuk, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatát a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma nemrég beiktatta a kiemelt fontosságú nemzeti intézmények sorába. Gergely Balázs ugyanakkor értékelte, hogy a helyi vállalkozók is nagyobb mértékben támogatták idén a rendezvényt.
Kinizsi Zoltán, KMN önkormányzati kapcsolatokért felelős szervezője hozzátette: idén a kolozsvári városháza is nagyobb érdeklődést tanúsított a rendezvény iránt, és ígéretet tettek, hogy jövőre kiemelt rendezvényként kezelik és támogatják a KMN-t. A rendezvénysorozat záró estéjén 10 perces tűzijátékot szerveznek, amelynek költségeit a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal állja – árulta el.
Programokról, kultúráról…
Szép Gyula, a KKE alapító tagja, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta: az augusztus 13-i nyitógálát a magyar operában tartják meg, amelynek keretében főleg szimfonikus művek (Kodály-, Liszt-, Bartók- és Erkel-művek) hangzanak el. A komolyzene kedvelői a rendezvény során még kamarazene-koncertre, orgonamuzsikára és egy marosvásárhelyi fúvósötös fellépésére is számíthatnak. Szép Gyula ugyanakkor értékelte azt, hogy az eddigi KMN-rendezvényeken nem történt rendbontás, és a programpontok után a helyszínek tisztán maradtak. – A KMN-nel olyan modellt állítottunk fel, amelyre büszkék lehetünk – összegzett.
Sánta Levente, a KMN fesztiváligazgatója elmondta: idén 4 napon át (csütörtöktől vasárnapig) a Farkas utca egészében zajlanak majd a rendezvények. A szervezők rendelkeznek mind a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, mind a Rendőrség, mind a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségének a beleegyezésével. Az utcában egy színpadot is felállítanak az egyetem főbejáratának közelében, az utcában pedig sportrendezvényeket is lebonyolítanak.
8 nap, 220 program, 40 helyszín
Szabó Lilla, a KMN programigazgatója szerint 8 nap alatt 220 programpontot szerveznek 40 helyszínen. Idén is gazdag gyermek- és ifjúsági programmal várják a résztvevőket, az esti koncertek alatt pedig „babaparkolót” működtetnek, ahol szakképzett pedagógusok ügyelnek majd fel a gyerekekre. A gyerekprogramokra most is a Romkertben és a Református Kollégium tornakertjében kerül sor. Idén is lesz jurtaépítés, kézműves foglalkozás, bábszínházi előadás, filmvetítés. Szent István napján, augusztus 20-án történelmi játszóházat szerveznek. Több mint húsz kiállítás-megnyitóra kerül sor a Bánffy-palotában, a Szabók bástyájában és a belvárosi galériákban, az Akadémiai Könyvtárban pedig XVI–XVIII. századi könyveket állítanak ki. Szerveznek továbbá városnézést, vezetett látogatást az Egyetemi Könyvtárban, és újra megtekinthetjük Kolozsvárt a Szent Mihály-templom tornyából. A Népművészeti Múzeumban kóstolókkal „fűszerezett” Hóstáti Napot rendez a múzeum és a Kriza János Néprajzi Társaság.
Az irodalmi programok többsége a Bulgakov kávéházban zajlik. Újdonságképpen megtartják a Magyar Egészség Napját, ahol alternatív és népi gyógymódokról szerezhetünk tudomást. Román nyelven is szerveznek városnézést, a kiállítások is kétnyelvűek lesznek, és az sem kizárt, hogy a gyerekfilmeket román nyelvű felirattal látják el.
Külön „ínyencség”, hogy augusztus 19-én, amikor megünnepelhetjük azt, hogy 1316-ban Károly Róbert városi rangot adományozott a településnek, a Törley pezsgőgyár ajándékaként több mint félezer pezsgősüveget nyitnak ki a Magyar Napok keretében.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

2012. augusztus 2.

Hitelrontás miatt nyilvános bocsánatkérést vár a MOGYE rektora
A szervezők szerint bizonyíthatóan kapott meghívót
A MOGYE rektora nyilvános bocsánatkérést vár a Tusnádon tartott Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőitől, akiknek kétségbe vonta a tisztességét, mivel anélkül tüntették fel a nevét a rendezvény hivatalos programjában, hogy előzetesen megkérdezték, meghívták volna – hangzott el az egyetemi év kiértékeléséről tartott szerdai sajtótájékoztatón.
Ezzel a gesztussal a szervezők azt a hamis benyomást akarták kelteni, hogy bár elfogadta a meghívást, a rektor szándékosan nem vett részt a megbeszélésen, komolytalan, nem szavahihető és érdektelenséget tanúsít a román–magyar problémák iránt. Holott, ha valóban meghívják, valószínű elmegy Tusnádra, mivel fontos számára, hogy mind a két féllel kommunikáljon – állítja Azamfirei professzor.
Egy rendezvény szervezésekor elemi szabály, hogy ha meghívót küldenek, annak elfogadása után tüntetik fel a műsorban a meghívott nevét, ami a többi résztvevő esetében a jelek szerint meg is történt. A helyzet azért szokatlan, mivel a román nyelvű programban Egészséges-e az egészségügyi ellátás? címmel szerepelt a megbeszélés, és hiányzott a meghívottak neve.
„Egy ilyen gesztus az udvariatlanságon túl, amit nem lehet a véletlen számlájára írni, kétségessé teszi, hogy a szervezőket valóban az a tisztességes szándék vezérelte-e, hogy visszaállítsák a normális kapcsolatokat a két fél között. Ez ellen szólnak egyébként azok a nyilatkozatok is, amelyek a közoktatási törvénynek a MOGYE vezetősége általi állítólagos megszegéséről vagy a magyar nyelvű oktatás állítólagos felszámolásáról hangzottak el, jelentek meg – állítja a rektor.
A hitelrontásról szóló kifogás kapcsán felhívtuk Bozsó Imre Lehelt, a Magyar Ifjúsági Tanács elnökét, a tusnádi rendezvény programfelelősét, aki elmondta, hogy a marosvásárhelyi egyetem rektorát hivatalosan elküldött román nyelvű e-mailban hívták meg a MOGYE magyar tagozatáról szóló Merre tart a MOGYE? című előadásra. Az elektronikus levelet bizonyíthatóan július 18-án 12.36 órakor postázták a rektor egyetemi címére. Ebben arra kérték Azamfirei Leonard professzort, hogy ha nem tud részt venni a megbeszélésen, küldjön el maga helyett valakit, aki képviseli az egyetem vezetőségét. A levélben meghagyták valamennyi elérhetőségüket.
Kérdésünkre, hogy nem próbálták-e telefonon felvenni a kapcsolatot a rektorral, amit nyilatkozata szerint Azamfirei professzor elvárt volna egy olyan rendezvény szervezőitől, amelyen a magyar államfő is jelen van, Bozsó Imre Lehel azt felelte, hogy minden előadót e-mailban kértek fel és úgy is kapták a választ.
Mivel a marosvásárhelyi egyetem rektora nem reagált a meghívásra, azért tüntették fel a nevét a programban, hogy ne érezze sértve magát, ha mégis elmegy a szabadegyetem zárónapjára tervezett pódiumbeszélgetésre. Ennek Brassai Attila professzor és Hlavathy Katalin, a magyar diákszövetség vezetője volt a meghívottja magyar részről, a román felet pedig a rektor mellett Cătălin Moise Dogar, a Román Diákliga elnöke képviselte volna.
A Bozsó Imre Lehellel folytatott beszélgetés nyomán újra megkerestük telefonon a MOGYE rektorát, aki továbbra is tagadta, hogy meghívást kapott volna.
Népújság (Marosvásárhely)

2012. augusztus 2.

Népszavazás
Nehéz lenne tagadni, hogy Orbán Viktor jó stratégiai érzékkel mindig tartalékol valamit Tusnádfürdőre. A nyári uborkaszezon idején az újságírószakma már csak azért is odafigyel Tusványosra, mert ez az esemény mindig témát ad, nem is keveset. Idén sem volt ez másként. Orbán Viktor üzent a brüsszeli bürokratáknak, akik nem hajlandóak tudomásul venni a legújabb pénzügyi-gazdasági válság természetét, s valójában inkább problémát jelentenek azok számára, akik képesek lennének kilábalni e krízisből, mint segítséget. Nyugat-Európa a válságkezelés ügyében rosszabbul áll, mint Közép-Európa, szólt a kemény, s minden bizonnyal sok ingerült reakciót kiváltó orbáni tézis.
Emellett a magyar miniszterelnök mondott sok mást is, többek között leszögezte, hogy bármily furcsa, de neki, mint nemzetben gondolkodó magyar kormányfőnek könnyebb zöldágra vergődni, azaz józan, kölcsönösen elfogadható kompromisszumra jutni egy román hazafival, jelen esetben Traian Băsescuval, mint egy internacionalistával, aki nem is tudni, miben hisz. (Így Orbán. Egy közíró mindig nagyobb szabadsággal rendelkezik, úgyhogy nyugodtan megsaccolhatjuk, hogy mi mozgathatja Pontát, Mesterházi Attilát, Gyurcsány Ferencet s a többi figurát, akik nevét éppannyira nem szívesen veszem tollamra, mint az említettekét. A pénz, a hatalom, a pozíció, az egyéni csillogás, s mindez gondosan elrejtve szlogenek, jelszavak, ideológiai dogmatöredékek közé.)
Nem csoda, hogy Orbán Băsescu mellett állt ki, finoman azt is jelezve: lehet, hogy bizonyos esetekben inkább nem kell véleményt nyilvánítani ahhoz, hogy a remélt eredményt érjük el. Szinte komikus, hogy a főplagizátor román miniszterelnök most Orbán nyakába akarja varrni a népszavazás sikertelenségét, arra hivatkozva, hogy a magyar megyékben gyér volt a részvétel. Örömteli lenne, ha az erdélyi magyarság egy emberként követné a magyar miniszterelnök iránymutatását, de erről, sajnos, szó sincs. Az erdélyi magyarság nagy része felfogta, hogy a szemünk előtt zajló bukaresti színjátékhoz semmi köze. Aki pedig úgy érezte, hogy mégis, annak is jó oka volt rá, hogy ne vegyen részt a népszavazáson, hisz ezzel is a román demokrácia utolsó bástyájának tűnő elnök mellett tett hitet.
Borbély Zsolt Attila
Hirmondo.ro

2012. augusztus 2.

NEM RÓZSÁS CRIN ANTONESCU HELYZETE, hisz azt ígérte, visszavonul a politikából, ha Băsescu visszatér. Valószínűleg, nem tartja be ígéretét, és a vereség után visszakullog a pártelnöki irodába. De ott sem lesz nyugalma, mert a Nemzeti Liberális Párt forrong. A régi és súlyos személyiségekből álló, Andrei Chiliman vezette csoportosulás egyre erélyesebben hallatja szavát az Antonescu-féle autoriter magatartással szemben. A nyílt konfliktus elkerülhetetlen, pártszakadás vagy Antonescu félreállítása lehet a következménye. (Ziare.com)
A MINISZTERELNÖKNEK SEM KÖNNYŰ. A népszavazás kudarca mellett a plágiumbotrány is rontja megítélését, és szembe kell néznie a gazdasági válság, az aszály okozta elkerülhetetlen áremelkedések következményeivel. És nem számíthat senkire, az európai kancelláriák szimpátiájára, a pénzvilág támogatására főleg nem. Ezek a hatások óhatatlanul meggyengítik pozícióját a Szociáldemokrata Párton belül, de az sem kizárt, hogy benne találják meg a bűnbakot. Ha nem közelednének a választások, Victor Ponta aligha élné túl pártelnökként ezeket a kudarcokat, de így sem biztos, hogy túléli. Amennyiben a közvélemény-kutatások eredményei nagyobb arányú népszerűségvesztést jeleznek, Ponta a süllyesztőbe kerül. Ha ez bekövetkezik, nem kétséges, hogy a sikeres főpolgármester, Sorin Oprescu veszi át helyét. (Ziare.com) NEM VITÁS: PLAGIZÁLT. Victor Ponta miniszterelnök kétségtelenül plagizált, az ügyével foglalkozó testületek munkájába pedig durván beavatkozott a politika – állítja több romániai egyetemi oktató, a miniszterelnökhöz és Ecaterina Andronescu oktatási miniszterhez intézett nyílt levelében. Az aláírók tiltakoznak az ellen, hogy – állításuk szerint – az oktatási minisztérium nyomást gyakorolt az említett testületekben dolgozó oktatókra. A nyílt levelet eddig 44 romániai, illetve külföldön dolgozó román egyetemi oktató és tudományos kutató írta alá. (Hírhatár) JÖVŐTŐL DIFFERENCIÁLT ÉRETTSÉGI. Stelian Fedorca oktatásügyi államtitkár a hét végén bejelentette: a 2013-as tanévben differenciált érettségit tartanak. Az eddigi megbeszélések alapján két-három típusú felmérés lesz. Azok a diákok, akik ősszel kezdik a XII. osztályt, év elején tudni fogják, hogy milyen követelményeknek kell majd eleget tenniük az érettségin. (Ziare.com) VÉGRE INFORMATIZÁLJÁK A VÁLASZTÁSI ADATOKAT. Az Állandó Választási Hatóság közbeszerzési eljárással kiválasztotta azt a céget, amelytől 1 973 550 lejért megvásárolja a választási adatok informatikai feldolgozását és archiválását biztosító szoftvert. A hatóság új eljárást vezet be a választási listák kezelésében: a dokumentumok szállítása értékszállításra kiképzett szállítóeszközökkel történik majd, és a számítógépes adatbevitelt videokamerák előtt végzik. A választási dokumentumokat a Központi Választási Iroda átadja az Állandó Választási Hatóságnak, ahol 60 nap alatt megtörténik az adatok ellenőrzése. Ez a folyamat a kettős szavazás kiszűrését is lehetővé teszi. (Hírhatár)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. augusztus 2.

„Állambácsitól” nem várhatunk megváltást
Beszélgetés dr. Neményi Ágnes faluszociológussal
A megélhetés lehetősége az erdélyi falvakban a rendszerváltás óta tovább csökkent. A kevés kivétel a szabályt erősíti: gazdálkodásból nehéz megélni, az alternatívát jelentő szolgáltatások még gyerekcipőben járnak. Van-e lehetőség arra, hogy az erdélyi falu vonzó és gazdaságilag virágzó település legyen? – erről beszélgettünk dr. Neményi Ágnes faluszociológus egyetemi előadótanárral. – Több mint négy évtizede foglalkozik faluszociológiával, jó ismeri az erdélyi falu gondjait. Huszonhárom évvel a rendszerváltás után mennyire súlyosak ezek? – A romániai falu minden téren elmaradott, helyenként középkori állapotok uralkodnak. A szocialista szövetkezeti rendszer egyik napról a másikra összeomlott, helyette létrejött közel négymillió önellátó kisgazdaság, amelyek sajnos nem biztosítanak megélhetést. Bizalom híján nem épülhet ki szövetkezeti hálózat, összefogás nélkül nem lehet kilépni ebből az ördögi körből. Ma nagyon nehéz megélni a falvakban, a legtöbben máshol keresnek boldogulást. Persze vannak kivételek is – a sikeres falvak –, ahol beindult a gazdasági élet, munkahelyek jöttek létre, egyelőre azonban kevés az ilyen kistelepülés.
– Mi kell ahhoz, hogy megyénként ne csak három-négy ilyen faluról beszélhessünk?
– Egy érdekes nemzetközi kutatási projekt romániai résztvevőjeként azt mondanám, hogy olyan kulcsemberek kellenek, akik kovászt jelenthetnének egy-egy faluközösség számára. Nyolc európai uniós ország felsőoktatási intézményeinek – közöttük a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem – összefogásával kétéves, angol nyelvű mesteri képzéshez dolgoztunk ki programot. Aki ezt elvégzi, faluanimátori oklevelet kap, ez egy új európai mesterség. – Mennyire hasonlít ez a rendszerváltás utáni Magyarországon bevezetett falugondnoki álláshoz?
– Az új foglalkozásnak valamelyest előzménye a falugondnoki állás, amely nem csak Magyarországon, hanem több más európai országban is működik. Azonban többet is jelent ennél. A magyar kezdeményezést jól ismerem, szociológusként több magyarországi faluban tanulmányozhattam működését. Az elmúlt években Erdélyben is felbukkant, főleg székelyföldi településeken, ahol a helyi önkormányzatoknak sikerült megoldaniuk a finanszírozást, de olyan is van, ahol ez civil szervezetek hatáskörébe tartozik. Az erdélyi tisztség azonban eltér a magyarországi és a nyugat-európai falugondnoki munkakörtől: nálunk rendszerint szociális ügyekkel foglalkozik a falugondnok.
– Miben különbözik az önök projektje az eddigi európai falugondnoki képzéstől? – Az új képzés lényege, hogy a helyi sajátosságok felhasználásával európai dimenzióba emelje a közös gondok feltárását és a kiútkeresést. A nyolc egyetem az elmúlt három évben Európa különböző országaiban – többek közt nálunk, Kolozsváron is – szervezett szakmai találkozókat, ahol a programban részt vevő országok falvainak sajátos helyzetét elemeztük. Ezek a gondok többé-kevésbé hasonlítanak, így a kiútkeresés is közös erővel történik.
– Mi a közös a mai európai falvakban? – A falvak általában elmaradottabbak, mint a város, sok falu nem rendelkezik a szükséges infrastruktúrával. Falun szinte mindenhol nehezebb a megélhetés, kiszolgáltatottabbak az emberek. A közös helyzetfelmérés alapján olyan felkészült szakemberekre van szükség, akik helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására képesek. Igaz, valamennyi országnak megvannak a jellegzetes problémái, ami jelentősen megnehezíti munkánkat, ám eddigi felméréseink azt igazolják, hogy ezeket a gondokat helyi összefogással, konzultációval, projektek készítésével részben vagy teljesen orvosolni lehetne.
– Egy ilyen „varázsszakmától” mindenki sokat vár. Beválthatja a hozzá fűzött remények? – A több helyen működő európai falugondnoki állás többnyire bebizonyította létjogosultságát. Mi azonban ennél többet ajánlunk. Az új szakma széleskörű tájékozódást feltételez: az animátornak ismernie kell a falusi életmód, a falusi életvitel, a falun élő ember legtöbb gondját-baját. Értenie kell a mezőgazdasághoz, a vállalkozások létrehozásához és működéséhez, szociális kérdésekhez, de a legfontosabb, hogy képes legyen segíteni az embereket abban, hogy közösséggé szerveződve maguk találják meg azokat a gazdasági, társadalmi, szociális lehetőségeket, amelyek révén változtatásra, felemelkedésre van esélyük.
– Az első szakképzett faluanimátorok két év múlva kezdhetik el munkájukat Európa országaiban. Van-e erre fogadókészség a politikum részéről? – Országonként változó a helyzet. Ahol van előzménye a faluanimátori munkának, ott várják a folytatást. Románia azon kevés európai országok közé tartozik, ahol a faluval csak politikai beszédek szintjén foglalkoztak az elmúlt 23 év kormányzatai. Ez vezetett oda, hogy a romániai falu ma a legelmaradottabb az Unióban. Érzékelhető azonban pozitív változás is, az utóbbi években ugyanis sok helyen elkezdődött az infrastruktúra kiépítése, főleg uniós pénzekből. A fejlődés azonban nagyon lassú, kevés a helyi hozzáértő, azaz hiányzik az igazi falugondnok. Bőven lesz tehát munkája Erdélyben is egy képzett faluanimátornak: reményeim szerint a jó szakemberek alkalmazásához a romániai közigazgatás is megtalálja a forrásokat. – Mennyire fogadja el a faluközösség a máshonnan érkező „megmentőt”? – A falugazdásznak nem feltétlenül idegenként kell érkeznie a faluközösségbe. Nemrégiben Máramarosszigeten többen kérdezték: miért nem a falu elöljáróit – a polgármestert vagy az alpolgármestert – képezzük ki? Természetesen ők is lehetnek animátorok, a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, aki vonzalmat érez a szakma iránt. Tapasztalatom szerint az emberek befogadónak bizonyulnak, ha azt látják, hogy közös érdek a falugondnok sikeressége. Tisztában vannak vele, hogy segítség nélkül rengeteg információtól vannak elzárva, nem tudnak pályázni, nem képesek kihasználni lehetőségeiket. Márpedig pályázni csak akkor érdemes, ha tisztában vagyunk azzal, mit szeretnénk elérni, és ehhez milyen lehetőségeink vannak. Falvaink nagy gondja, hogy az ott lakók nincsenek tisztában lehetőségeikkel, a helyi erőforrásokkal. A jól képzett faluanimátor a helyi erőforrások mozgósításában segíthet a legtöbbet. Irányításával a helybeliek képesek lesznek elindulni egy-egy fejlesztési stratégia mentén. Képzett faluanimátor nélkül is megtörtént ez már néhány erdélyi faluban, olyan lelkes szervezőknek köszönhetően, akik ráéreztek a kitörés lehetőségeire. – A legtöbb falu földhözragadt gondokkal-bajokkal küzd. Az apró parcellás mezőgazdaságból lehetetlen megélni, minden beruházáshoz pénz kell, az emberek pedig szegények... Nem ördögi ez a kör azok számára, akik a helyi nincstelenségből keresik a kitörés lehetőségeit?
– Általános tapasztalat, hogy a napi gondokba belefáradt közösség nem ismeri fel lehetőségeit. Mindig kell egy olyan ember, aki felrázza a falut, aki ráirányítja a figyelmet a valós lehetőségekre, amelyek mellett legtöbbször úgy megyünk el, hogy észre sem vesszük azokat. Nem egy példa bizonyítja, hogy a helyi szervező csodát művelhet a faluközösséggel. A faluturizmusból például ma már több faluközösség is megél. Hasonlóan fontos a helyi hagyományokban, a helyi kézművességben rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozása. Kincs van alattunk, csak nem vesszük észre. Jönnie kell valakinek, aki megkaparja a földet, hogy ráébredjünk: itt van a közösség nagy lehetősége.
– Ha ön faluanimátorként kezdené pályáját, mit mondana az embereknek? – Először is elmagyaráznám, hogy felejtsük el „állambácsit”, tőle ugyanis nem várhatunk megváltást. Ezt a tévhitet végre minden közösségben el kéne oszlatni, helyette pedig felszabadítani a helyi közösség alkotóerejét. Arra próbálnám rávenni az embereket, hogy olyasmihez kezdjenek, amivel eddig nem foglalkoztak. Általában a faluturizmust is két-három gazda kezdte el településenként, majd újabb kettő-három próbálkozott meg az iparággal, mígnem az egész falu rájött, hogy működik a dolog. A közösség önbizalmát csak ilyen módon lehet erősíteni. – Októbertől hirdetik az új mesteri képzést. Hogyan zajlik az oktatás? – A képzés teljes egészében online rendszerben, interneten történik. Gyakorlatilag bárki bekapcsolódhat, akinek elfogadják a jelentkezését. Bármilyen egyetemi diplomával rendelkező, angolul jól beszélő személy kérheti a felvételét, aki elhivatottságot érez a falugondnoki, az animátori hivatásra. Az így megszerzett diploma Európa valamennyi országában érvényes, a diákok a két év során teljes rálátást kapnak az európai falufejlesztési lehetőségekre.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2012. augusztus 3.

Mégsem vár szeptemberig az Alkotmánybíróság a népszavazás ügyében
Nem aggasztja Traian Basescut az alkotmánybíróság döntésének késése a leváltásáról szóló népszavazás érvényessége ügyében. A felfüggesztett államfő szerint a kormánypárt újabb trükkjéről van szó, amely „sokba fog kerülni" Romániának.
Ismét összeült a román alkotmánybíróság, amely úgy határozott, hogy szeptember 12-éről augusztus 31-ére hozza előre azt a határidőt, amikor ismét megtárgyalja a népszavazás érvényességét. Előző nap a testület augusztus 31-ét jelölte meg határidőként a kormány számára, hogy aktualizálja a választói névjegyzéket, de a kérdést csak szeptember 12-én akarta ismét napirendre tűzni. Eddig már kétszer halasztották el a döntést. A határidő módosításáról szóló pénteki határozatot az alkotmánybírák a „gyors" döntés szükségességével magyarázták.
Basescu nem aggódik
Traian Basescu először nyilatkozott az alkotmánybíróság csütörtöki döntése óta, amikor a testület elhalasztotta a határozat meghozatalát. Úgy véli, hogy ő nem tehet semmit, kénytelen megvárni az alkotmánybíróság döntését.
A felfüggesztett államfő élesen bírálta a kormányt. Emlékeztetett rá, hogy Victor Ponta miniszterelnök korábban kiválónak nevezte a népszavazás megszervezését. A központi választási irodának és az alkotmánybíróságnak is – ez utóbbinak augusztus 1-jén – közölték a választói névjegyzékben szereplő állampolgárok számát, vagyis a 18,2 millió főt, majd egy nappal később, augusztus 2-án levelet küldtek az alkotmánybíróságnak, amelyben arról tájékoztatták, hogy a belügyminisztérium nem tudja, hány szavazati joggal rendelkező román állampolgár van – mondta Basescu. Gátlástalan emberek, akiket nem érdekel az ország sorsa
Szerinte példátlan, hogy a népszavazás eredményének kihirdetése után a kormány megpróbálja módosítani azokat az adatokat, amelyek alapján megszervezték a referendumot. Basescu szerint ez azt mutatja, hogy a „gátlástalan emberekről van szó, akiket nem érdekel az ország sorsa".
A Basescu leváltásáról rendezett népszavazáson a választói névjegyzékben szereplő állampolgárok közül 46 százalék vett részt, de a népszavazás érvényességéhez 50 százalék plusz egy fős többségre van szükség. Az USL szerint a választói névjegyzék elavult, elhunytak is szerepelnek benne. Az alkotmánybíróság azért halasztotta el a döntést, mert az Országos Statisztikai Intézet, az Állandó Választási Hatóság és a belügyminisztérium egymásnak ellentmondó adatokat közölt a választói névjegyzékben szereplő személyek számáról.
MTI
Erdély.ma

2012. augusztus 3.

Kovászna megyében mintegy 17 ezer kérésnek tettek eleget a Demokrácia Központok
Kovászna megyében eddig megközelítőleg 17 ezer, a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérésnek tettek eleget a Demokrácia Központok, a júliusban az irodákban információkat kérő személyek száma majdnem kétszer nagyobb volt, mint júniusban és májusban.
Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ vezetője a MEDIAFAX tudósítójának csütörtökön elmondta, júniushoz és májushoz képest júliusban megnőtt azon személyek száma, akik meg szeretnék szerezni a magyar állampolgárságot.
Nemes szerint júliusban naponta 70-80 személy tért be a megyeközpontban berendezett Demokrácia Központba, hogy információkat kérjen a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratokkal kapcsolatban. Májusban és júniusban 40-50 személy kért tájékozódást naponta.
Kovászna megyében mindeddig megközelítőleg 17 ezer kérést oldottak meg a négy – Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton és Kovásznán létesített – demokrácia központban.
Nemes szerint a legtöbb kérést, több mint nyolcezret, a sepsiszentgyörgyi központban oldották meg.
Kovászna megyében Tamás SÁndor megyei tanácselnök az elsők között volt, aki letette a magyar állampolgári esküt.
nyugatijelen.com
Erdély.ma

2012. augusztus 3.

Matrózok Erdélyből
Nem sikerült a törvényeket és az alkotmányos rendet semmibe vevő román balliberális hatalom terve, hogy népi felhatalmazást kapjon a legrettegettebb politikai ellenfél, a jobbközép politikát képviselő Traian Băsescu államfő jogtalan eltávolításához.
Bár a szavazók egy tekintélyes hányada – mintegy negyven százaléka – fontosabbnak tartotta a korábbi megszorítások miatt büntetni Băsescut, mint kiállni a demokratikus értékek, a jogállam mellett, a többség távol maradt az urnáktól, s ezáltal érvénytelenítette az elnök leváltását célzó népszavazást.
Ez pedig óriási bukás a Victor Ponta miniszterelnök vezette kormánynak, hiszen az első, 2007-es próbálkozás után immár másodszor törik bele a szociáldemokraták és liberálisok bicskája a gyűlölt ellenség kiiktatásába. Pedig most minden a kezükben volt ahhoz, hogy sikerre vigyék tervüket. A parlamenti mesterkedések révén hatalomra jutott Pontáék azonban elszámították magukat, az Európai Néppártban befolyásosnak számító Băsescunak épp oly rövid idő alatt sikerült fellármáznia a brüsszeli döntéshozókat a bukaresti jogsértések miatt, mint amilyen gyorsan az Unió baloldali térfeléről estek neki korábban a kétharmados lakossági felhatalmazást nyert magyar kormánynak.
Brüsszel nyomására Ponta meghátrált, elfogadta az alkotmánybíróság döntését a referendum érvényességét ötvenszázalékos részvételhez kötő törvény hatályosságát illetően, a forró vasárnap is a voksolás bojkottálására szólító Băsescunak kedvezett, így tulajdonképpen nem történt meglepetés a romániai népszavazáson. Még úgy sem, hogy a balliberálisok a törvényhozásban mutatott gátlástalanságukat a szavazás szervezésébe átmentve igyekeztek a legkülönbözőbb ügyeskedésekkel, csalásokkal duzzasztani a lakosság részvételi számadatait.
Ez irányú törekvéseik elsősorban az ország déli részén s részben Moldvában voltak sikeresek. Erdélyben megértették a jobbközép demokraták üzenetét, a szavazási kedv jóval visszafogottabbnak bizonyult, megbízható hátországot biztosítva az egykori hajóskapitánynak. A magyarok élen jártak a távolmaradásban, dorgálást is kaptak emiatt Victor Pontától, aki Orbán Viktort sem kímélte nyilatkozataiban.
A balliberálisok mellett az RMDSZ sem örült Hargita és Kovászna megye negatív rekordot produkáló szavazói részvételének, hiszen a Kelemen Hunor vezette párt voksolásra buzdított, ezzel közvetett módon támogatva Băsescu ellenfeleit. Az erdélyi magyarok tüntető távolmaradását lehet ugyan az érdektelenséggel magyarázni – ezt teszi az RMDSZ –, de az éppúgy értelmezhető az államfő, s főleg a jogállamiság melletti kiállásként is.
A bukaresti hogyan továbbal kapcsolatban csak annyi biztos, hogy a politikai instabilitás és éles szembenállás folytatódik – legalább őszig, amikor parlamenti választásokat tartanak. A népszavazás érvénytelensége miatt tovább csökkenhet Victor Ponta népszerűsége, amelyet már eddig is alaposan megtépáztak az uniós bírálatok, s a mindenféle következmény nélkül maradt plagizálás.
De a szociáldemokraták koalíciós partnerénél, a liberálisoknál sem jobb a helyzet. Vezetőjük, Crin Antonescu például merészen azt ígérte, kiszáll a politikai életből, ha nem veszik sikerrel a referendumot. Mindettől függetlenül továbbra is a balliberális szövetség a nagy esélyese az őszi megméretésnek, az ellenzékbe szorult demokraták viszont lélegzethez juthatnak a mostani sikerrel, s újult erővel láthatnak neki egy szélesebb összefogásra épülő jobbközép unió megteremtéséhez, amely imázsában és üzeneteiben egyaránt feledtetné a korábbi kormányzás IMF által vezényelt nadrágszíjszorító tevékenységét.
Pataky István
A szerző a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 3.

Charta és alkotmány
Mint már beszámoltunk, a felvételi vizsga lejártával évzáró kiértékelőt tartott szerdán Azamfirei Leonard professzor. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora az elmúlt hónapok eseményeiről és az egyetem szervezési és működési szabályzata körüli igazságügyi határozatokról számolt be.
A román tagozaton több volt a jelentkező
A felvételi vizsgát nem befolyásolták az egyetemen zajló viták és a gyenge érettségi eredmények sem – nyugtázta a rektor, aki elmondta, hogy különféle módon igyekeztek népszerűsíteni az intézményt. Meglepetésünkre a meghirdetett 960 (440 tandíjmentes és 520 tandíjköteles) helyre 1325-en jelentkeztek.
– A viták után arra számítottunk, hogy kisebb lesz a román felvételizők száma, mivel a környéken több egyetem is működik. Ennek ellenére sokan érkeztek az ország más megyéiből is, ami azt jelzi, hogy a MOGYE iránti érdeklődés nem csökkent.
A sajtótájékoztatót megelőzően többen is elégedetlenségüket fejezték ki, hogy a tandíjmentes helyekre jók a magyar hallgatók, mert több támogatást kap utánuk az egyetem, a tandíjas helyekre viszont csak a román jelentkezőket vették fel.
Ezekre válaszolva a rektor arra hivatkozott, hogy a vonatkozó kormányhatározatban a szakminisztérium csak a tandíjmentes helyek számát tünteti fel. A 440 hely arányos elosztásáról a szenátus döntött. Arra azonban semmilyen törvényes előírás nem kényszerítheti az egyetemet, hogy a tandíjas helyekre is fele-fele arányban vegyenek fel román és magyar hallgatókat, miközben az előbbiek jobb eredményt értek el – szögezte le. A román tagozaton magasabb volt a jelentkezők száma és átlagosan egy jeggyel volt nagyobb az utolsó bejutó diák eredménye, ami a rektor véleménye szerint már eleve a pozitív diszkriminációt bizonyítja a magyar hallgatók irányában.
Azamfirei Leonard kifejtette, hogy a múlt évihez képest miért voltak kisebbek a felvételi jegyek. Míg a tavaly minden kérdést a 100 feladatot tartalmazó tesztkönyvből adtak, a felvételizők közül sokan nem a tananyagot, hanem csupán a válaszokat tanulták meg. Az idén a 100-ból 25 kérdést a vizsga előtti napon állítottak össze, ami természetes eredményekhez vezetett. Az angol szakra ősszel tartják a felvételi vizsgát.
– Azt mondják, hogy a román hallgatók azért jöttek nagyobb számban a MOGYE-re, mivel könnyebb volt a felvételi vizsga, mint például az A kategóriás kolozsvári egyetemen, ahol két tantárgyból, biológiából és kémiából kellett vizsgázni, míg Marosvásárhelyen választani lehetett a két tantárgy között.
– Minden egyetem a saját stratégiája szerint dolgozik. Ha mindkét tantárgy szerepel, körülményesebb lett volna a felvételi vizsga. Marosvásárhelyen tovább bonyolítja a helyzetet, hogy meg kell találnunk azt a tankönyvet, amelynek létezik a magyar nyelvű fordítása is. Véleményen szerint nagyon tisztességes vizsga volt. Szóba jöhet, hogy a jövő évben bevezetjük mind a két tantárgyat, de amíg nincsenek pontos előírások, nem érdemes kísérletezni a hallgatókkal. Az sem kizárt, hogy jövőre megváltozik a közoktatási törvény, és mindent újra kell kezdeni.
A továbbiakban Azamfirei professzor beszámolt arról is, hogy szeptember 17-én, a második érettségi vizsga után pótfelvételit szerveznek a gyógyszerészeti, a gyógyszerész-asszisztensi, az egészségügyi asszisztensi valamint a táplálkozástan-dietetika és a sport szakon üresen maradt tandíjas helyek betöltésére.
Három állás a magyar oktatóknak
Szeptemberben 43 oktatói állásra (legtöbb az adjunktusi) versenyvizsgát tartanak. Az előlépésre elsősorban az egyetem jelenlegi oktatóinak van lehetősége, de kívülről is lehet jelentkezni. Az üres állások betöltése azért fontos, mert a jövő tavaszra várják a egyetemi oktatás minőségéért felelős ügynökség, az ARACIS látogatását, amely külön- külön újravizsgálja a román, a magyar és az angol nyelvű oktatás helyzetét, a táplálkozástan és a fizioterápia szakon pedig az akkreditálást szeretnék elérni. Egyetemi szinten az állások 70 százaléka van betöltve, ami megfelel az előírásoknak – mondta a rektor. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy valójában több oktatóra lenne szükség, de a törvény szerint az alkalmazások száma nem haladhatja meg az utolsó évben megürült helyek számát. Ahhoz, hogy folyamatosan megtartsák a szakmai előrelépés lehetőségét, nem lehet minden tisztséget betölteni.
– Rektor úr, a magyar tagozaton 70 üres állást emlegetnek. Meg tudná mondani, hogy a 43-ból hány szól a magyar tagozatra? Az egyetem honlapján olvasható adatok szerint ugyanis mindössze háromról van szó.
– A 43 állásra szabadon lehet iratkozni. Minden katedrától azt kértük, hogy közöljék az üres helyek számát. Amelyiktől választ kaptunk, a kért állásokat meghirdettük. A tanársegédi állásoknál nem számít, hogy román vagy magyar a jelentkező, de a fertőző betegségek szakon vagy az intenzív terápián két-két adjunktusi állást hirdettünk meg. Arra kértem a magyar oktatókat, hogy vegyenek részt az egyetem vezetésében, a tanév kezdetén ki kell jelöljük a magyar prorektort s a dékán-helyetteseket is.
Minden betöltetlen állást meghirdetünk, ha lesznek jelentkezők, akik eleget tesznek a feltételeknek. A tavaszi ellenőrzéskor az ARACIS valószínűleg az oktatókkal való lefedettség alapján fog dönteni. Eddig egyetemi szinten számoltak, az új törvény szerint külön-külön határozzák meg a helyek számát minden tanítási nyelven, figyelembe véve az oktatók és a hallgatók arányát. A szeptemberi vizsga után világosabban fogunk látni, s reméljük, hogy novemberben és decemberben újabb versenyvizsgát is meghirdethetünk.
Ősszel szervezik meg a diplomavizsgát minden szakon, a mesteri dolgozatok megvédését, a mesterképzésre és a doktori iskolába való felvételit. Az idéntől a fizioterápia szakkal bővül a mesterképzés, ami jelenleg a táplálkozástan, egészségügyi menedzsment és a gyógyszerellenőrzés szakokon működik.
Feltételek nélkül hagyták jóvá a chartát
A továbbiakban "a törvényes rendelkezések útvesztőiben" igazította el a résztvevőket a rektor.
– A magyar tagozat létrehozására vonatkozó 2012. évi 230-as kormányhatározatot május 4- én felfüggesztette a Fellebbviteli Bíróság, amely döntés ellen az Ungureanu-kormány fellebbezett, majd a Ponta-kormány visszavonta a rendeletet, amiről néhány hete kapott írásbeli értesítést az egyetem. A tárgyalást pedig nem decemberre, hanem 2013 áprilisára tűzték ki.
Az egyetem szenátusa által 2011. december 7-én jóváhagyott szervezési és működési szabályzattal kapcsolatosan két per indult. A másodikban május 11-én hozott döntést a Fellebbviteli Bíróság. Ebben törvényesnek minősítette a chartát, és arra kötelezte az oktatásügyi minisztériumot, hogy 2012 januárjában feltétel nélkül hagyja jóvá azt. Attól kedve a szabályzatot semmilyen tekintetben nem módosítottuk. Június 22-én az oktatásügyi tárca elküldte a charta törvényességét igazoló jóváhagyást, amely nem szab semmilyen feltételt az egyetemnek – jelentette ki a rektor. Mindezek alapján a 2011 decemberében elfogadott charta szerint működött és működik a MOGYE – tette hozzá. Mivel azóta történtek jogszabályi változások, ősszel áttekintik és módosítani fogják a szabályzatot.
A kérdésre, hogy mikor fejeződik be a charta körüli vita, a rektor azt válaszolta, hogy megalakult a chartavizsgáló bizottság, és az egyetem minden tanára javaslatokat tehet a MOGYE honlapján, majd a szenátus dönti el, hogy milyen pontokban fognak változtatásokat eszközölni. Ezek közé tartozik a rektorhelyettesek feladatkörének a meghatározása, megváltozott a 65. évüket betöltött egyetemi tanárok nyugdíjazására vonatkozó törvény – sorolta a példákat.
– Az egyetemi chartában szó sem esik a magyar oktatási vonalról, ami ily módon hivatalosan nem is létezik. Mi erről a véleménye? – kérdeztük a rektort.
– Az igazságügyi szervek azt az állításunkat vették figyelembe, hogy a chartának nem kell kötelező módon minden részletet tartalmaznia az egyetem működéséről. Az első cikkely leszögezi, hogy három nyelven folyik az oktatás, s szerepel a vezető tisztségek leosztása is. Márciusban a szenátus határozatot hozott, hogy az egyetemen van magyar oktatási vonal, amit az idei felvételi vizsga lebonyolítása és a jövő évi tevékenység megszervezése is igazol. Amikor egy igazságügyi szerv eldönti, hogy a chartában minden benne van, ami a törvényesség szempontjából szükséges, mi, akik amatőrök vagyunk a jogi ügyekben, az igazságügyi szervekre kell hallgassunk, vagy törvényes úton támadhatjuk meg, amit határoztak – felelte a rektor, majd a klinikavezetők és az egyetemi intézményvezetők összeférhetetlenségéről szóló véleményét kifejtve bezárta az újságírókkal való találkozót.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

2012. augusztus 3.

Gödöllőn a külhoni magyar fiatalok
Három kontinens 16 országából 450 középiskolás korú, magyar gyökerekkel rendelkező fiatal érkezik Magyarországra a Vendégségben Magyarországon – Külhoni Magyar Fiatalok Találkozójára, amelyet augusztus 14-21. között tartanak. Gödöllő 2011 után második alkalommal látja vendégül a fiatalokat – hangzott el a találkozót ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón, Budapesten.
A vendégek több tánccsoportja és színjátszó köre az egy hét alatt fellép Gödöllőn, Egerben és Budapesten. A fővárosban a Mesterségek Ünnepén, valamint az augusztus 20-i nemzeti ünnep rendezvényein is láthatja a nagyközönség a fiatalokat. A programsorozat célja az is, hogy közvetlen kapcsolatot alakíthassanak ki a fiatalok a magyarországi emberekkel, miközben egymással is barátságokat tudnak kötni – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a minisztérium által támogatott programsorozatról. "A közönség számára is nagy élmény lesz, színvonalas produkciót szoktak elhozni Magyarországra a fiatalok, akik egész évben készülnek az itteni fellépésre" – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna, hozzátéve, hogy a vendégek megismerkedhetnek a magyarországi hétköznapi élettel, anyanyelvi környezetben bővíthetik magyar kulturális és történelmi ismereteiket, életre szóló élményt szerezve.
Dóka Tibor, a találkozót szervező Hungarofest ügyvezető igazgatója megemlítette, hogy a második napon Örkény István életével, munkásságával ismerkedhetnek meg a külhoni fiatalok a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ezenkívül ellátogatnak a Parlamentbe és magyar olimpiai bajnokokkal is találkoznak majd. Hangsúlyozta, például a közösségi portálok segítségével arra törekednek, hogy folyamatos kapcsolatban maradjanak egymással a Magyarországra érkező külhoni fiatalok. A Vendégségben Magyarországon résztvevőit házigazdaként fogadó Gödöllő képviseletében Pelyhe József (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) önkormányzati képviselő azt hangsúlyozta, más rendezvények, például a néhány napja a városban megtartott Kárpát-medencei polgármesterek találkozója is bizonyítja, hogy a közösségekben gondolkodó Gödöllő számára kiemelten fontos a külhoniakkal való kapcsolattartás. A találkozó résztvevői augusztus 18-án adnak gálaműsort Gödöllőn, a Szabadság téren.
Népújság (Marosvásárhely)

2012. augusztus 3.

Kövesi nem plagizált
Laura Codruţa Kövesi legfőbb ügyész nem plagizált doktori disszertációja elkészítésekor – állapította meg az Országos Etikai Bizottság. A testület egyhangúlag hozta meg a döntést, miután korábban egy felkért nemzetközi szakértői bizottság is hasonló megállapításra jutott. Kövesi plágiumgyanúja azt követően merült fel, hogy a Szociálliberális Szövetség (USL) volt oktatási miniszteréről, Ioan Mangról, majd Victor Ponta miniszterelnökről is hasonló kételyek merültek fel. Pontáról két bizottság – az egyik a Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága – is megállapította, hogy szabálytalanul idézte doktori dolgozatában más szerzők műveit, de az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozó etikai bizottság felmentette a miniszterelnököt.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. augusztus 3.

XVI. Benedek hamarosan Romániába látogat
– A közeljövőben Romániába látogat a pápa, a látogatás előkészületeiről és lebonyolításának részleteiről szeptemberben fogok tárgyalni a Vatikánban – jelentette be csütörtökön Andrei Marga.
A külügyminiszter hozzátette, II. János Pál 1999-es látogatása során a Vatikán ígéretet tett arra, hogy a katolikus egyházfő visszatér Romániába.
A román fél a bukaresti római katolikus érsekséggel együtt keresi a megoldásokat az olyan érzékeny kérdésekre, mint a Plaza Katedrális építkezési munkálatai körül zajló viták, vagy a görög katolikus egyház javainak visszaszolgáltatása.
Marga hangsúlyozta, a kormány együttműködik a romániai egyházakkal a vallásoktatás fejlesztése területén.
„Elégedettek vagyunk a tekintetben, hogy jól haladnak a Szentszékkel való tárgyalások az általános együttműködési egyezmény kidolgozása terén, folyamatban van egy román tanulmányi tanszék létrehozása a római Pápai Keleti Intézetben, és a véglegesítési fázisban van a Bukaresti Egyetem és a Lateráni Egyetem közötti együttműködési egyezmény aláírása” – sorolta a tárcavezető.
Marga rámutatott, XVI. Benedek látogatása történelmi pillanat és minden ország számára óriási megtiszteltetés, hisz a pápa korunk egyik legnagyobb hittudományi és kulturális személyisége, akinek romániai látogatása rendkívüli elégtételt és büszkeséget jelent.
(Realitatea)
Nyugati Jelen (Arad)

2012. augusztus 3.

XIX. Határon Túli Magyar Középiskolások Tábora
Idén július 22. és 31. között Siófok-Sóstón került megrendezésre a XIX. Határon Túli Magyar Középiskolások Tábora, melyen a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum 6 diákja is részt vett.
A Szabadkáról, Galántáról, Viskről, Kolozsvárról, Lupényból, Temesvárról, Kérzdivásárhelyről és Paksról jött táborozók Örkény István életével és munkásságával ismerkedtek az író születésének 100. évfordulója kapcsán. A diákok előadásokat hallgattak, valamint dráma, vers- és prózamondó, zene, újságíró, film és fotó kiscsoportos tevékenységekben tették próbára tudásukat és fejlesztették képességeiket. Ennek eredményeképpen egy új számmal jelentkezett a tábor újságja, a Visszhang, a diákok leforgatták és elkészült az Indián János és a pogácsa kaland című kisfilm, melyben fellelhetők Örkény egyperceseinek motívumai. A táborozók verses-zenés összeállítást mutattak be a paksi református templomban, a záró előadáson pedig Bevégzetlen ragozás címmel egy dramatizált válogatást adtak elő Örkény egyperces novelláiból. A táborban előadást tartott többek között Maróti István, az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, a Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumi- és Dokumentációs Adattárának főosztályvezetője, dr. Szabó B. István irodalomtörténész, illetve Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dramaturg, Örkény özvegye. A kikapcsolódás sem maradt el, többszöri Balatoni fürdőzés, vetélkedők, ügyességi játékok, szórakoztató estek és táncház biztosították a lazítást. E pár együtt töltött nap alatt a diákok, de a csoportvezető tanárok is, új ismeretségeket, barátságokat kötöttek, feltöltődtek, új élményekkel gazdagodtak, és összetartozás érzésük is erősödött.
Bartyik Zita tanárnő beszámolója
Nyugati Jelen (Arad)

2012. augusztus 3.

Magyarverés Nagyváradon
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka megvertek két fiatalt Nagyváradon csak azért, mert magyarok. A sértettek négy napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.
Az eset a várad-rogériuszi református templom mögötti kosárlabda-pályán történt szerda este, ahol a két magyar és három román fiatal kosarazott. Éjfél körül felbukkant a fémráccsal körbekerített pályán egy tizenkét fős társaság, de eleinte úgy tűnt, hogy egy rövid szóváltás után továbbállnak. Amikor azonban a társaság leghangosabb, legagresszívebb tagja meghallotta a két magyar fiatalt anyanyelvükön beszélni, visszafordult, és kötekedni kezdett velük. Azt mondta nekik, hogy Romániában beszéljenek románul, vagy költözzenek el innen. Kényszerítette őket arra, hogy mondják el a román himnuszt, ugyanakkor többször megrúgta, illetve megütötte őket egy fémből készült golfütővel. Az eset etnikai jellegét bizonyítja az is, hogy a három román fiatalt elengedték a huligánok. Szerencsére a két magyar fiatalnak végül sikerült elszaladnia, és értesítenie a rendőrséget. A kiérkező rendőrök és a megerősítésként hívott kommandósok még az Olaszi parkban találták a verekedőt és kompániáját. A sértettek feljelentést tettek, majd orvosszakértőhöz fordultak. A rendőrség folytatja a nyomozást az ügyben.
A történtek
B. E. A. és édesanyja csütörtökön ellátogattak szerkesztőségünkbe, hogy részletesen elmeséljék a történteket. Sem a sértett, sem édesanyja nem engedték meg, hogy fényképet készítsünk róluk, illetve hogy nevüket közöljük, mert félnek a támadóktól, ezért csak a fiatalember monogramjának közléséhez járultak hozzá. B. E. A. elmesélte, hogy ötödmagával kosarazott szerda éjjel a rogériuszi templom mögötti kosárlabdapályán. Az öt játékos közül ketten magyarok, hárman románok voltak. Hogy könnyebben menjen a játék, a személyes dolgaikat – telefonokat, kulcsokat, táskát – a pálya szélére helyezték. Körülbelül éjfélkor a ráccsal körbekerített pályán felbukkant egy tizenkét fős társaság. B. E. A. rosszat sejtve a személyes tárgyakat a táskába dobta, de a táskát magát a földön hagyta. A tizenkét fős kompánia vezére egy magas, hangoskodó, golfütőt a kezében lóbáló férfi volt. Ez az ember megkérdezte őket, hogy beszállhatnak-e ők is a játékba. A fiatalok odadobták neki a labdát, jelezve, hogy beszállhatnak. Erre a golfütős visszadobta nekik a labdát, mondván: „Jól van, rendes gyerekek vagytok, játszatok tovább” – idézte fel az esetet B. E. A. Ezzel a társaság továbbállt, de nem jutottak messzire, hiszen egy padnál két lányba kötöttek bele, akiket mintegy öt percig nem engedtek elmenni.
Agresszor
A további történéseket így idézte fel B. E. A.: „Időközben hallhatták, hogy én a barátommal magyarul beszélgetek, mert visszajöttek a pályára, eloltották a világítást, és a magas golfütős a magyar barátomhoz fordulva azt kérdezte tőle, hogy miért kötekedünk vele, miket mondunk magyarul. Ekkor meg is ütötte, és azt kérdezte, miért vagyunk még itt, miért nem költözünk Hargitába, vagy másfelé, de itt beszéljünk románul, mert Romániában vagyunk. A három román társunknak azt mondta, hogy ők nyugodtan elmehetnek, neki csak velünk van dolga. Azután azt parancsolta a barátomnak, hogy énekelje el a román himnuszt, hogy lássa, tudja-e. Azzal fenyegette, hogy ha nem tudja, megveri. A barátom mondta a himnuszt, ameddig tudta, aztán kapott újra egy pofont. Aztán háromszor kosárra is kellett dobjon messziről, és a huligán azt mondta, hogy ha legalább egyszer betalál a kosárba, akkor nem veri meg. A barátom harmadjára betalált, de így is kapott egy ütést a golfütővel. Mindeközben a többi tizenegy csak röhögött, beszólt, de senki nem lépett közbe. Aztán a férfi odajött hozzám, tőlem is azt kérdezte, hogy miért beszélek magyarul, engem is kötelezett, hogy mondjam el a román himnuszt. Engem is megütött a golfütővel, és nyakon is rúgott. Odatett, hogy csináljak húsz fekvőtámaszt, majd amikor felálltam, a férfi azt mondta nekem és a barátomnak, hogy menjünk ki a pálya előtti padhoz, ő pedig odament a társaságához, hogy megtárgyalják, mit csináljanak velünk. Amikor már kint voltunk a padnál, még nem akartunk elszaladni, mert a táskánk bent volt a pályán, de amikor azt láttuk, hogy az egyik román társunk a vállára veszi, abban a reményben, hogy őket békén hagyják, elszaladtunk. Felszaladtunk egy barátunkhoz, ahonnan hívtuk a rendőrséget.”
Elkapták a tettest
A fiatalok három rendőrrel tértek vissza a kosárlabdapályára, de ott nem találtak már senkit, mert a huligánok időközben az Olaszi parkba vonultak át. Amikor az egyik rendőrigazoltatni akarta őket, a verekedő férfi ismét agresszíven lépett fel, a rendőr pedig a nagy túlerőt is látva erősítést kért, és öt percen belül már a helyszínen voltak a kommandósok. A fiatalembernek feltűnt az, hogy bár mintegy tizenkét fős maradt a társaság, de többen már elmentek azok közül, akik a kosárlabdapályán is ott voltak, és mások verődtek hozzájuk. Arendőrök négy embert állítottak elő, köztük a főkolompost, akit már ismernek, hiszen büntetett előéletű.
Igazság román módra
B. A. E. elmondta, hogy ő és a másik sértett, N. L. feljelentést tettek, nyilatkozatukban hangsúlyozták azt, hogy azért verték meg őket, mert magyarok. „Mielőtt eljöttünk volna az őrszobáról, a rendőrök felolvasták nekünk, hogy mit nyilatkoztak a támadóink. Szerintük mi voltunk tizenöten, ők meg csak öten, ők barátságosan közeledtek hozzánk, hogy kosarazzanak. Azt állították, hogy a golfütő is a miénk volt, mi akartuk megverni őket, de nekik sikerült elvenni azt tőlünk, ezért találták náluk a golfütőt a rendőrök. Sőt, mi akartuk velük elénekeltetni a magyar Himnuszt is, és azt hangoztattuk, hogy itt legyen Magyarország” – mesélte a fiatalember, aki bemutatta az orvosszakértői véleményt is, mely szerint ő a sérüléseit körülbelül éjszaka fél egykor szerezte. A négy napon belül gyógyulósérüléseket többek között egy hosszú, vékony, kemény tárggyal okozták, állapítja meg a szakjelentés. Az ügyben a vizsgálat folytatódik, a rendőrök azt ígérték, hogy egy hét múlva tájékoztatják a sértetteket az ügy fejleményeiről.
Pap István
erdon.ro

2012. augusztus 3.

Megalakult a Székelyföldi Ifjúsági Egyeztető Fórum Székelyudvarhelyen tegnap megalakult a Székelyföldi Ifjúsági Egyeztető Fórum. A kezdeményezés célja a székelyföldi fiatalok közéleti szerepvállalásának elősegítése, regionális szintű projektek lebonyolítása, valamint az ifjúsági szervezetek közötti információáramlás erősítése. Az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács, a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács, a Háromszéki Ifjúsági Tanács és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának képviselői bejelentették: a 2012-es önkormányzati választásokon közösen támogatják Borboly Csabát és Tamás SÁndort, a Hargita, illetve a Kovászna megyei önkormányzat élére. Az alakuló ülésen azt is elmondták, hogy felelősségteljesen részt kívánnak vállalni az önkormányzati munkában. Ezért minden székelyföldi településen fiatal jelölteket indítanak a helyi önkormányzatokba. A Székelyföldi Ifjúsági Egyeztető Fórum következő ülésére szeptember első felében kerül sor Gyergyószentmiklóson.
Primaradio.ro

2012. augusztus 3.

Belföldi hírek
Jobbközép szövetség készül
Elkezdődtek a tárgyalások a Demokrata Liberális Párt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, az Új Köztársaság, a Közép-Jobb Polgári Kezdeményezés és a Keresztény-Demokrata Alapítvány között, és a legszerencsésebb esetben három-négy hét múlva létrejöhet a jobbközép választási szövetség – jelentette ki tegnap Cristian Preda DLP-s EP-képviselő.
Az említett szervezetek a parlamenti választásokon indulnának egy közös szövetség égisze alatt. „Van néhány pont, melyekben egyeznek a vélemények: 1. a szövetség célja, hogy alternatíva legyen a Szociál-Liberális Szövetséggel szemben; 2. mindegyik alakulat megtartja politikai identitását, de közös kritériumokat fogadnak el a jelöléseket illetően; 3. több munkacsoport foglalkozik a politikai és jogi részletek kidolgozásán, ha elkészülnek, a legszerencsésebb esetben három-négy hét múlva létrejöhet a jobbközép választási szövetség” – állítja Preda. Vasile Blaga a DLP elnöke szerdán jelentette ki, Mihai Răzvan Ungureanuval, Mihail Neamţuval, Aurelian Pavelescuval és Adrian Papahagival megállapodtak, hogy egy jobbközép platform felépítése érdekében létrehoznak egy politikai csoportot, amely elkészíti a politikai és a kormányprogramot.
Romániába látogat XVI. Benedek pápa
A közeljövőben Romániába látogat a pápa, a látogatás előkészületeiről és lebonyolításának részleteiről szeptemberben tárgyalnak a Vatikánban – jelentette be Andrei Marga. A román fél a bukaresti római katolikus érsekséggel együtt keresi a megoldásokat olyan érzékeny kérdésekre, mint a Plaza Katedrális építkezési munkálatai körül zajló viták vagy a görög-katolikus egyház javainak visszaszolgáltatása. Marga hangsúlyozta, a kormány együttműködik a romániai egyházakkal a vallásoktatás fejlesztése területén. „Elégedettek vagyunk a tekintetben, hogy jól haladnak a Szentszékkel való tárgyalások az általános együttműködési egyezmény kidolgozása terén, folyamatban egy román tanulmányi tanszék létrehozása a római Pápai Keleti Intézetben, és véglegesítési fázisban a bukaresti egyetem és a lateráni egyetem közötti együttműködési egyezmény aláírása” – sorolta a külügyminiszter. Mint ismert, legutóbb 1999-ben II. János Pál járt országunkban, akkor a hatóságok látványosan távol tartották a római katolikus hívők több mint felét adó magyar liturgikus nyelvű gyulafehérvári érsekségtől.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. augusztus 3.

Folytatódik a tüntetés
Változatlan kitartással folytatódik a tiltakozás a Székely Mikó Kollégium előtt, a 20–25 fős „kemény mag” mellé mindennap összegyűlnek még legalább annyian, vannak visszatérő és új tiltakozók, a félóránként ismétlődő imák között kisebb közéleti-politikai fórumként működik a tér.
Tegnap szórólapot is osztogattak, Brassai Sámuel idézetével: „Ragaszkodj ahhoz az igazsághoz, amely egyesít, és tartsd távol magad attól a szőrszálhasogató okoskodástól, amely eltávolít”. Mint kiderült, az interneten, közösségi oldalakon zajló, parázs, sokszor személyeskedő vitára válaszul tartotta fontosnak Nagy Lázár József az említett gondolat népszerűsítését. Sánta Imre református lelkész, a Mikó előtti tüntetés kezdeményezője elmondta, rengeteg támogató levelet kap naponta, sokan írnak Erdély különböző részeiről, s még többen Budapestről, Magyarországról, de érkeztek már biztató sorok Norvégiából is. A tiltakozás minden hétköznap délután öt és hét óra között folytatódik, csak vasárnaponként nem vonulnak utcára azok, akik a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen tüntetnek.
(-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-382




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998