|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 496 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 481-496 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. szeptember 1.Diaconu beterjesztette magyarellenes tervezetétBetiltaná a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a romániai közintézményekben Bogdan Diaconu független parlamenti képviselő – adja hírül összeállításába Rostás Szabolcs a kronika.ro-n. A bukaresti parlament elé hétfőn, a román nyelv napján beterjesztett törvénytervezetben a szélsőséges, magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült politikus kezdeményezi, hogy a közintézmények, állami hatóságok és önkormányzatok kizárólag román nyelven kommunikáljanak, szóban és írásban egyaránt. Az Egyesült Románia Párt (PRU) elnöke azzal indokolta kezdeményezését, hogy a napokban felfedezte, miszerint magyarul is szerepel az intézmény neve az önkormányzat hatáskörében működő székelyudvarhelyi helyi rendőrség szolgálati gépkocsiján. A kormányzó Szociáldemokrata Pártból (PSD) tavaly kilépett képviselő hétfőn Facebook-oldalán közölte, törvénytervezetével „meg akarta tisztelni" a román nyelv napját. Ha a törvényhozás elfogadná – amelyre azonban kevés esély van –, a jogszabály törölné a Romániában 2001 óta hatályos közigazgatási törvényt, amely szavatolja a kétnyelvű feliratozást és az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Diaconu javaslata szerint ugyanis valamennyi állami intézményben kizárólag a román nyelvet lehetne használni, ugyanakkor csakis az állam nyelvén értekezhetnének egymással a községi, városi és megyei tanácsosok is a testületek ülésén és hivatalos találkozókon. (Utóbbi esetben a képviselő csak a külföldi állampolgárságú hivatalosságok, meghívottak számára biztosítana tolmácsot). Tiltaná a tervezet a közintézmények, települések és utcák nevének magyar feltüntetését, sőt a jogszabály elfogadásától számított harminc napon belül kötelezővé tenné a kétnyelvű feliratok eltávolítását. Nem működtethetnének magyar nyelvű változatot a közintézmények honlapjai sem, és a közérdekű hirdetéseket is kizárólag románul tehetnék közzé. Diaconu javaslata értelmében a törvény előírásainak be nem tartása esetén a közalkalmazottak, választott vagy kinevezett állami tisztségviselők a kihágás megállapításától számított 48 órán belül elveszítenék munkahelyüket, illetve mandátumukat, sőt soha többé nem alkalmazhatnák őket állami intézménynél – írja a kronika.ro. Közméltóságok ünnepi üzenete A bukaresti közméltóságok – az államfő, a miniszterelnök, a két ház elnöke – közleményben méltatta hétfőn a román nyelv napját, amelyet egy két évvel ezelőtt elfogadott törvény alapján ünnepelnek meg az állami és kulturális intézményekben. Klaus Johannis elnök a nemzeti identitás meghatározásának egyik legfontosabb tényezőjének nevezte a román nyelvet, amely szerinte kifejezi a román nép kultúráját, értékeit és hagyományai gazdagságát. Az államfő arra biztatta a külföldön élő románokat, segítsék elő, hogy gyemekeik elsajátítsák és meg is szeressék anyanyelvüket. Victor Ponta kormányfő Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „a mai nap a lélek ünnepe az országban, a Moldovai Köztársaságban és a világ minden táján élő román számára". Erdély.ma 2015. szeptember 1.Árkosi találkozások„Otthon az, ahová hazatérsz” – idézte Wass Albertet Máthé Árpád polgármester a tizenegyedik alkalommal tartott árkosi falunap szombati megnyitóján. Igazán otthon érezhettük magunkat Kisgyörgy Zoltán személyes hangú könyvbemutatóján, gyermekek műsorait csodálva a színpad előtt, szeretteinkkel beszélgetve vagy hangosan énekelve a közismert dalokat a magyar könnyűzene egyik meghatározó jelentőségű szerzőjével és előadójával, Bródy Jánossal. Asztalitenisz-bajnoksággal kezdődött és tábortűzzel, valamint késő éjszakába nyúló zenés vigalommal ért véget az idei árkosi faluünnep, mely során könyvbemutató, a helyi polgármester és a testvértelepülések meghívottjainak ünnepi szónoklatai, az árkosi Dr. Gelei József Általános Iskola kisebb és nagyobb diákjainak színjátszó- és táncműsorai, az árkosi fúvószenekar ünnepi térzenei koncertje, a sepsiszentgyörgyi Őszirózsa Dalkör műsora, a kőröspataki fiatalok Kőrös tánccsoportjának táncai, majd a kálnoki fiatalok és a kőröspataki Limited Táncegyüttes zumba- és moderntánc-bemutatója várta az érdeklődőket, főmeghívottként pedig Bródy János lépett fel. Bródy János koncertje után a hagyományos tábortűz is fellobbant a Végh Béniám Kultúrotthon kertjében. A rendezvény alatt az Árkosi Tájmúzeum tárlata és festménykiállítás is várta az érdeklődőket a központban. Kisgyörgy Zoltán Árkos című kismonográfiájának bemutatójára zsúfolásig megtelt a községháza díszterme. Lélekben hazatérve egymással és egykori önmagukkal is találkozhattak a jelenlévők, felidézve az egykori Árkost, annak természeti kincseit, épített örökségét és azokat az itt élő és alkotó személyiségeket, akikre méltán lehetnek büszkék a helyiek. Többek között szó esett a monográfiaírás nehézségeiről, gyerekkori sétákról és csókolózásokról, patakban való fürdőzésről, háborúról, Zoli bácsi születéséről, Árkos alatti földtani leletekről, Imreh Domokos tanító bácsi kulcscsomójáról, Luxemburgi Zsigmond király parancsáról, a községháza erkélyéről, a kurátor sziklájáról, tulokszarvakról, furcsa nevű kövületekről, egy különleges cseréppipáról, elásott kincsről és ennek kereséséről, szabadságharcról, genealógiáról, harangokról, Gelei tanár úrról, a Szentkereszty bárókról és más neves árkosi személyiségekről is. Múltmentés volt igazi egyéni produkcióban, mely azon túl, hogy tartalmas és tanulságos, annyira élő, friss és szórakoztató volt, hogy tanítani lehetne általa a stand up műfaj sztárjait. Zoli bácsi nemcsak ezzel a munkájával, de egész életével mutatja, miként kell építő tagja lenni egy közösségnek, hogyan kell a múlt átörökítésében megtalálni az igazán értelmes élet lehetőségét ebben a korban, amikor az erőltetett globalizáció egyre inkább elmossa a kis közösségek értékeit, feloldja a civilizációk közötti határokat, anyagi érdekeknek rendelve alá történelmet és hagyományokat egyaránt. A Bródy Jánossal való találkozás is fontos része volt a rendezvénysorozatnak, kivétel nélkül mindegyik dala régi ismerősünk volt, mely valahol fiatalságunk, gyermekkorunk legmélyén ivódott belénk, kitörölhetetlenül. Élő legenda állt az árkosi kis színpadon, és élőben pengette azokat az akkordokat, melyekre először fogtunk gitárt a kezünkbe. A tábortűz hatalmas lángjait nézve a városnapok tűzijátéka jutott eszembe. Vajon mitől szebb, hangulatosabb, ha ágyúdörgéseket hallunk, és csillog fölöttünk az égbolt? A tűz pattogása nem annyira hivalkodó, de talán mélyebben megérint, mert nemcsak a jelen, hanem a múlt gazdagságát is idézi. Az égbolt pedig így is csilloghat fölöttünk az augusztusi éjszakában. A tüzet nézve végigpörgettem magamban a nap eseményeit. Pár dologról nem szokás írni, de ezek is ugyanolyan fontosak számomra: ismerős arcok, vidám köszöntések, meleg kézfogások... Jól esik érezni, hogy befogadott ez a közösség. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 1.A pedagógusszövetség ellenzi a leépítéseketA Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége indokolatlannak és felelőtlennek tartja az oktatási minisztérium álláscsökkentésre vonatkozó intézkedését, és arra bátorítja a megyei tanfelügyelőségeket, ne vállalják a kivitelezhetetlen leépítések felelősségét, ésszerűsítési javaslataikat szakmai érvekkel alátámasztva hozzák az oktatási minisztérium tudomására. A pedagógusszövetség közleményben tiltakozik az állások csökkentése ellen, amely „nem járul hozzá a tárca pénzügyi helyzetének, a megyék béralapjának javulásához, a fejkvóta alapú finanszírozás stabilitását befolyásoló megyei, települési, tanintézményi átlag gyermeklétszám változásához”. A szervezet szerint téves és felelőtlen megközelítés a tanügyi állások számát az országos gyermeklétszám-átlag szerint meghatározni egyes megyékben, mert esetenként változik a földrajzi és demográfiai helyzet, a népsűrűség, a kisebbségi sajátosság. „A romániai magyar közoktatási rendszer legnagyobb részét meghatározó magyar többségű megyékben az elmúlt hónapokban közel ötszáz tanügyi munkahely csökkentését irányozta elő a szaktárca, amely indokolatlan, sőt, legtöbb érintett tanintézmény esetében felelőtlen intézkedés” – áll a közleményben. Az RMPSZ országos elnöksége leszögezi: minden jogi személyiségű tanintézménynek garantálni kell az egy igazgatóból és legalább egy igazgatóhelyettesből álló operatív vezetőséget; a kisegítő és nem oktatói személyzet számszerű megállapítását a fejkvóta szerinti szempontrendszeren túlmutató komplex normatívának kell meghatároznia. Kérik a szaktárca elöljáróit, hogy az álláscsökkentések helyett igyekezetüket irányítsák a közoktatás tartalmi reformjának megvalósítására, a tananyag csökkentésével járó tantervek, valamint minőségi és időben kiadott tankönyvek elkészítésére. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 1.Tízéves a Gyöngyvirág utcai gyülekezet„Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg, mert amit vet az ember, azt aratja is.” Pál apostol galatákhoz írt levelét idézte a vasárnapi istentiszteleten Bancea Gábor, a sepsiszentgyörgyi Gyöngyvirág utcai református gyülekezet lelkésze, aki az új kenyér ünnepén hálát mondott az elmúlt tíz évért és a gyülekezet épülő templomáért. Száznyolcvanhét gyermeket kereszteltek, százhetvenhatan konfirmáltak, száznegyvenkét temetést jegyeztek a háromszéki megyeközpont legfiatalabb református gyülekezetében, amely 2005-ben a város reformátusainak újraelosztása által jött létre. Az ezernyolcszáz lelkes közösség 2006-ban kapta használatba a Gyöngyvirág utcai Keresztyén Ifjúsági Házat az Erdélyi Református Egyházkerülettől, tevékenységeiket ekkor költöztették át az Olt utcából, majd 2011-ben a gyülekezet templomépítéshez fogott, éppen új kenyér ünnepén tették le az új hajlék alapkövét. Az elmúlt tíz esztendőben gyermek- és ifjúsági csoportot szerveztek, beindították a vasárnapi iskolát, Teológia mindenkinek címmel tavasszal és ősszel képzést tartanak, havonta egyszer ökumenikus imaórára érkeznek a hívek a különböző felekezetekből, minden hónap utolsó vasárnapján szeretetvendégségre gyűlnek össze az istentisztelet után. Az elmúlt vasárnap egy kicsit bőségesebb volt a lakoma, az ifjúsági ház udvarán közös ebéddel emlékeztek meg az elmúlt tíz évről, a szabadtéri fotókiállításon pedig a gyülekezeti élet és a templomépítés fontosabb pillanatait idézték a fényképek. A házias születésnapi ünnepségen Bancea Gábor tiszteletes bejelentette, szándékuk szerint két év múlva templomszenteléssel ünneplik a reformáció ötszázadik évfordulóját, és megkezdték a visszaszámlálást a több mint hétszáz nap múlva esedékes eseményig, amelyet szintén az új kenyér ünnepére terveznek. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 1.Autonómiatörvény és kisebbségi jogok szélesítése (Az RMDSZ prioritásai)Az adótörvénykönyv elfogadása, az autonómiatörvény véglegesítése és más, a kisebbségi jogokhoz kapcsolódó jogszabályok jelentik a prioritást az RMDSZ-es honatyák számára a ma kezdődő őszi parlamenti ülésszakban – erről egyeztettek a szövetség képviselőházi és szenátusi frakcióinak tagjai hétvégén a Kolozs megyei Tordaszentlászlón tartott informális találkozójukon – tájékoztatta a Maszol hírportált Máté András képviselőházi frakcióvezető. A politikus emlékeztetett arra, hogy a héten várhatóan szavaz a parlament az adótörvénykönyv végleges formájáról. Az RMDSZ álláspontja az, hogy az áfakulcsot 19 százalékra kell jövőre csökkenteni. „Mi is részese voltunk a Boc-kormánynak annak idején, amikor az áfát 19-ről 24 százalékra emelték. Ez azonban csak egy ideiglenes intézkedés volt” – magyarázta Máté. A frakcióvezető tájékoztatása szerint az ülésen téma volt az autonómiatörvény is. Elhangzott, hogy szeptemberben lejár a konzultáció a jogszabályról, és az RMDSZ egyeztetni szeretne még a tervezetről az MPP-vel is. Arról nem született döntés, hogy mikor nyújtsák be a törvényt a parlamentbe. „Személyes véleményem az, hogy be kell nyújtani mielőbb a tervezetet. Ismerjék meg a kollégák a szándékainkat, ha nem nyújtjuk be, nincs miről vitázni” – mondta a politikus. Máté ismertette, a parlamentben ősszel elfogadásra vár két, a kisebbségi jogokat is érintő jogszabály. Az egyik a levéltári törvény, a másik a kisebbségi nyelvek európai chartájának alkalmazására vonatkozó tervezet. Utóbbit az RMDSZ kezdeményezte, és előírja a kisebbségek nyelvének használatát a helyi közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban ott, ahol ez még nem történt meg. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 1.Lobog-e még piros-fehér-zöld a Székház homlokzatán? (Búcsúbeszélgetés Lakatos Mihállyal)Egy héttel ezelőtt baráti beszélgetésre hívott. Semmi különös, máskor is megesett. Ezúttal azonban azzal kezdte: lejárt megbízatása, megy vissza Magyarországra. Eltelt már az öt esztendő? – kérdeztem. Nem, csak négy. Nem módosította ugyanis a magyar kormány azt a törvényt, miszerint a kulturális intézetek vezetői négy plusz egy évet tölthetnek tisztségükben. Ha valamiért rossz szájízzel maradt Lakatos Mihály, a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi fiókintézetének vezetője, az éppen ez az egy hiányzó év. Ugyanis pályázatában öt évre tervezett. A meg nem adatott évet pedig nemcsak ő, de az intézet által szervezett rendezvényeket látogató székelyföldi közönség is hiányolni fogja. Budapestre való visszautazása előtt hát egy újabb lezárult, Sepsiszentgyörgy kulturális életében mély nyomot hagyó korszak mérlegének megvonására kértük Lakatos Mihályt. – Négy évvel ezelőtt tervekkel és illúziókkal telten jöttél Sepsiszentgyörgyre. Hogyan távozol? – Nagyon szép időszakot tudhatok magam mögött, és ha mégis kicsi keserűség van most a lelkemben, az csak azért, mert néhány dolognak én már nem tudok személyesen a végére járni. Olyan programoknak, amelyek a pályázatom koncepciójának fontos pillérei. – Mi az, amit el lehetett végezni? – Eredmények tekintetében azt mondhatom, hogy körülbelül 80 százalékát sikerült megvalósítanom terveimnek. Úgy szeretek dolgozni, hogy maradjon utánam valami időtálló is. Ilyen a siculicidium alkalmából kiírt képzőművészeti pályázat: a harmincvalahány alkotásból nagyon jó kis tárlat keletkezett, aminek egyébként Madéfalva híjával volt: utánanéztünk, csupán három olyan, a 20. században született műalkotást tudtunk azonosítani, amely a madéfalvi eseményt dolgozta fel. Ráadásul még azt is sikerült elérni, hogy magyar kormányzati támogatással a műalkotások Madéfalva birtokába kerüljenek. Ez a pályázat azért is fontos, mert a művészet, amelyben benne van az irodalom is, sokat tehet azért, hogy emberközelbe hozzon egy időben nagyon távoli eseményt. Hasonló, hogyha nem is olyan nagy sikert arató volt a Gábor Áron-pályázat, amelynek nyomán keletkezett egy új színmű. Igaz, még nem volt megmérettetve valójában, hiszen csak egyszer mutattuk be felolvasószínházi keretek között, de a közönség reakcióján is úgy láttam, ez is lehet időtálló, legalábbis egy 21. század eleji feldolgozása a Gábor Áron-témának. A harmadik dolog, ami szintén nem mulandó, hogy sikerült Hamvas Béla első román nyelvű fordítását megjelentetni. Ezt szinte a sors játszotta a kezemre, mert Hubbes László, akivel egyetemi társak voltunk Kolozsváron a 90-es évek elején, már A bor filozófiájának kész fordításával keresett meg ideérkezésemkor, és csak az egyik legnevesebb román kiadó, a Curtea Veche igazgatóját kellett meggyőzni, hogy érdemes kiadni. A román értelmiség körében igen nagy a sikere a műnek. – A magyarországi borvidékek bemutatásának szándékával programsorozatot indítottál, amely azonban csak az első kiadást érte meg. – 2012-ben a Székelyföldi Eger Napokkal kezdődött, de a másodikat nem sikerült megvalósítani, mert a minisztérium mindössze tíz százalékát biztosította a szükséges költségvetésnek. Ez összefüggésben állt az ottani személyi változásokkal is, nem ismerték fel, hogy nemcsak borászati bizniszről van szó, bár ez önmagában is jó dolog lenne, hanem kapcsolódik hozzá egy olyan kulturális meg társadalmi eseménysorozat, amelynek hatása ezen túl mutat. Az egri bor ürügyén először járt Székelyföldön például a Gárdonyi Géza Színház, a Harlekin Bábszínház, és az Agria szerkesztősége sem fordult meg itt azelőtt. Megismerkedtek az itteni színházakkal, bábosokkal, az itteni irodalmi műhelyekkel, tehát a kapcsolat megszületett. A Tokaji Napokat már megszerveztük a tokaji borászokkal, a Miskolci Nemzeti Színházzal, a Csodamalom Bábszínházzal meg az Avas Néptáncegyüttessel, amikor kiderült, hogy a minisztériumi támogatás nem elég. Még úgy sem, hogy előző évben Kovászna Megye Tanácsa nagy részt vállalt a szervezésben. – Milyen volt az együttműködés a háromszéki intézményekkel, illetve hatóságokkal? – Nagyon jó, itt, Szentgyörgyön talán csak az Erdélyi Művészeti Központtal nem szerveztünk közös rendezvényt. A legtöbb programot, nyilván, a helyzetből adódóan, a Bod Péter Megyei Könyvtárral bonyolítottuk, rögtön utána a Székely Nemzeti Múzeum következik, de közösen szerveztünk eseményeket a Lábas Házzal, a Gyárfás Jenő Képtárral (amíg működött), a Magmával, a Kónya Ádám Művelődési Házzal, a vadászati múzeummal, a Tamási Áron Színházzal is néhány esetben, és a Háromszék szerkesztőségével, persze. Anélkül, hogy az együttműködésnek intézményes keretet adtunk volna, ezek emberi kapcsolatokon múltak. Amikor megkerestem őket, vagy ők keresték meg az intézményt, mindenki igyekezett segíteni a másikon. De ugyanez mondható el a székelyudvarhelyi, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi kulturális intézményekről, a kézdivásárhelyiekről vagy a kovásznaiakról nem is beszélve. – A Gábor Áron-pályázat esetében tudom, intézményei révén Kovászna Megye Tanácsa jelentős támogatást biztosított. Más programoknál is beszállt a városi, megyei önkormányzat? – Hogyne, például a Székelyföldi Eger-Napokkor az összes vendég elszállásolását a megyei tanács biztosította, meg a szórólapokat, plakátokat is. Nem mindig csak az segítség, ha az embernek pénzt adnak, hanem az is, ha olyan dolgokat biztosítanak, amelyekért egyébként fizetni kéne. – Általában kényes az anyagiak kérdését feszegetni, mégis: hogyan alakult a rendelkezésedre álló pénzkeret? – Stagnált. Gyakorlatilag, amit költségvetésből biztosítottak, az 2011-ben is ugyanannyi volt, mint 2015-ben, de ez nem kirívó, ilyen az összes kulturális intézet ellátottsága. Ennek ellenére a Székelyföldön túl is eljutottam, pár alkalommal Kolozsváron, Nagyszebenben, Brassóban is szerveztem programot. De ilyen financiális háttérrel és ekkora személyzettel, ami gyakorlatilag egy embert jelent – mert a titkárnő csak az adminisztratív ügyekben segít –, nem lehet egész Erdélyt lefedni. – A mit nem lehetett megcsinálni fejezet mit tartogat még? – A történelmi előadás-sorozatnál csak a Horthy-korszakig sikerült eljutni, most következett volna az észak-erdélyi történet, ez kiemelten szerepelt volna mint az ittenieket különösen érdeklő fejezet, aztán a második világháború, a Rákosi-korszak, 1956, a Kádár-korszak és a rendszerváltás. Így lett volna teljes a kép. De hát nézzük a pohárnak a tele lévő háromnegyedét, így is főként annak örülök, hogy a középiskolások – Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium diákjai – mindezzel szembesülhettek, mert igyekeztem a történészszakma ajánlása alapján minden korszaknak a legjobb ismerőjét elhívni, és ők a tankönyvekben még benne sem levő legújabb kutatásokat is beépítve tartották meg előadásaikat, a tanulók tehát olyan pluszt kaphattak, amihez másként nem jutottak volna hozzá. – Ha a történelmi előadás-sorozat az idő miatt nem tudott kifutni, volt egy másik elképzelésed, amely elég hamar elakadt: a magyar olimpikonok bemutatása. – Ettől azért ment el a kedvem, mert napjaink nagy sportolóit, akiket mindenki ismer, és akikkel mindenki szeretett volna találkozni, egyszerűen nem lehetett rávenni, hogy eljöjjenek. Amikor itt járt a kétszeres olimpiai bajnok tőrvívó, Rejtő Ildikó és a kilencszeres kenuvilágbajnok, Wichmann Tamás, nem döntöttünk nézői csúcsot. És volt egy másik, szintén félbemaradt sorozat, a magyar építészek bemutatása. Csupán Ekler Dezső vette rá magát, hogy eljöjjön, a többiekkel nem tudtam zöld ágra vergődni. Le is vontam a következtetést, hogy építészeink olyanok, mint az alkotásaik: nehezen mozdíthatóak. – Említetted beszélgetésünk elején, hogy van néhány dolog, amelynek már nem tudsz a végére járni, de elindítottad szervezésüket. – Az egyik az Erdélyi Magyar Írók Ligájával közösen szervezett, szeptember 3–5. között Árkoson zajló tábor, ahol jelen lesz néhány magyarországi író, akit fordítottak román nyelvre, és román író, akit magyar nyelvre, valamint műfordítók is. Mindig jó, főleg, ha két olyan népről van szó, mint a román és a magyar, ha a művészek megismerik egymást, általában az ilyen barátságok jót tesznek a kétoldalú kapcsolatoknak. A másik egy kortárs magyar irodalmi antológia megjelentetése román nyelven. A Nemzeti Kulturális Alap támogatja a kezdeményezést, és a szervezés is elég jó szinten áll, feltehetőleg 2016 májusában a Bookfesten majd be lehet mutatni két könyvet, egy verses- és egy prózakötetet, amely a kortárs magyar irodalom aktuális állapotát tükrözi. Mert minden évben jelenik meg egy, két, három lefordított mű, de ebből a román olvasó nem kap átfogó képet, hogy mi zajlik most, miről gondolkodnak, mit írnak, hogyan írnak a mostani magyar költők, írók. – Irodalom. Íróember vagy, az elmúlt négy év során jó néhány magyarországi írót hívtál meg Székelyföldre, de sajátos elképzelés szerint. – Arra fordítottam a hangsúlyt, hogy olyan szerzőket hívjak meg, akik értéket alkotnak, de valahogy mégis az irodalmi kánon perifériáján vannak, nevük nem igazán került be a köztudatba. Ilyen Hász Róbert, gondolom, nagyon kevesen hallottak a szerzőről, pedig a Künde című regénye tényleg az egyik legjobb magyar regény, amelyet a 21. század elején írtak. Ács Margit, Temesi Ferenc kitűnő szerzők, vagy a műhelyek közül a Kortárs egy irányadó irodalmi orgánum, vagy a Hitel, ezek mind először fordultak meg Erdélyben. Sepsiszentgyörgyön, meg általában Székelyföldön az utóbbi években nagyon mozgalmas kulturális élet zajlik, az érdeklődő közönség nagyon sokszor a bőség zavarával küszködik. Az volt a célom, hogy azokat a szerzőket mutassam be, akiket a helyiek ilyen vagy olyan okból nem hívnak el, erre a résre álljak rá, ahol hiány mutatkozott. – Ugyancsak irodalommal kapcsolatosak nemzeti ünnepeinkkor bemutatott műsoraitok is. – Kiderült, hogy az alkalmi zenés-irodalmi összeállításokra van kereslet. Amikor az első október 23-ai műsor végén láttam, hogy az embereknek könnyes a szemük, világossá vált, hogy ez olyan műfaj, amelynek ma is van létjogosultsága, amellyel érdemes foglalkozni. – Végére hagytam egy nehéz kérdést. Kinevezéseddel egyúttal kultúrdiplomáciai megbízatást is vállaltál. Ez valami bonyodalmat okozott-e, kerültél-e az elmúlt négy év során konfliktusos helyzetbe? – Én nem, de a sors szeszélye folytán a titkárnőm, Szőcs Erika igen. Egy alkalommal, amikor én nem voltam az irodában, bejött egy román fiatalember számlatömbbel a kezében, és felszólította Erikát, hogy azonnal vegye be a magyar zászlót, mert a könyvtárnak nincs joga azt kitenni. És már akarta megírni a büntetést. De Erika felvilágosította, nem a könyvtár tette ki, hanem ez egy magyarországi intézmény. Erre a fiatalember nem volt felkészülve, ezek szerint nem tudott az intézmény létezéséről, eltette a számlatömböt és szó nélkül kiment. Kellett jeleznem a főkonzulnak, hogy volt egy ilyen kisebb incidens, aki megnyugtatott, hogy az általunk bérelt területen akár minden ablakba is kitehetnénk egy magyar zászlót. – Múltról jövőbe. A Balassi Intézet nem hirdetett versenyvizsgát a sepsiszentgyörgyi fiókintézet vezetői tisztségének betöltésére. Ez azt jelenti, hogy felszámolják az intézetet? – Egész pontos információm nincs, egyelőre nem született döntés, miként folytatódik az intézet működése. Kétirányú megoldás lehetséges: ideiglenesen felfüggesztik az intézet működését, akárcsak ideérkezésem előtt, akkor három hónapig nem működött, aztán velem újraindult, de számolhatunk azzal is, hogy nem indul újra, és ez lenne a legrosszabb forgatókönyv. – Ha újra meghirdetik az irodavezetői tisztséget, megpályázod? – Valószínűleg nem. Nem azért, mert a szívem nem húzna vissza, de még sok irányba húz a család is, a gyerekek. Ha legényember lennék, minden további nélkül. Mert Sepsiszentgyörgy szívem szerinti jó hely. Váry O. Péter Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 1.Tanévkezdés orvosi igazolássalAz egészségügyi, illetve az oktatásügyi minisztérium közös rendeletet bocsátott közvitára arra vonatkozóan, hogy milyen orvosi igazolást kell bemutatniuk az óvodába valamint iskolába beiratkozó gyermekeknek a 2015–2016-os tanévre. Az egészségügyi tárca honlapján augusztus 14-én megjelentetett tervezethez szeptember 24-ig lehet hozzászólni. A két minisztérium által tett javaslatokat máris élesen bírálják a családorvosok szakmai testületei. A bürokrácia megnövekedésétől, az orvosi ellátás minőségének romlásától tartanak a családorvosok, akik úgy érzik, a szaktárcák által bevezetendő módosítások plusz terhet jelentenek nekik, tekintettel arra, hogy az iskolakezdésig rövid az idő. A tervezet szerint ugyanis a bölcsődébe, óvodába vagy iskolába beiratkozó gyerekek esetében az orvosi igazoláson fel kell tüntetni az életkoronkénti kötelező védőoltások elvégzését, az epidemiológiai (járványtani) vizsgálat eredményét, azt, hogy szenvednek-e bizonyos betegségekben (asztma, fülgyulladás, veleszületett szívrendellenesség, fejlődési rendellenességek, diabétesz, beszéd-, hallási, látási zavarok, tuberkulózis stb.), szerepelnie kell az esetleges gyógyszer- vagy élelmiszer-allergiának, testsúlynak, testmagasságnak, a 3 év fölötti gyerekek esetében a vérnyomás értékének. A korábbi, jelenleg még érvényben levő (2011. évi 5298-as számú) minisztériumi rendelethez képest sokkal átfogóbb, részletesebb dokumentációt kell az orvosnak összeállítania, betegség gyanúja esetén a gyereket további szakorvosi, illetve laboratóriumi vizsgálatokra kell küldenie. Az igazolást iskolakezdéskor, illetve a tanév folyamán bizonyos esetekben (például 3 napot meghaladó betegség miatti hiányzás után) be kell mutatni. A sajtóban megjelent hírek szerint helyenként a bakteriológiai vizsgálatok eredményeinek feltüntetését is kérik a tanintézetbe való beiratkozásnál, az egészségügyi tárca államtitkára, Dorel Sandesc a központi médiának nyilatkozva hangsúlyozta, ez utóbbi nem kötelező jellegű. Érdeklődésünkre a megyei közegészségügyi igazgatóság szóvivője, dr. Uifalean Gabriela tegnap kijelentette: tájékoztatást kért a minisztériumtól, és azt a választ kapta, hogy a szaktárca korábbi, 5298-as rendelete érvényes, de hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben a módosító rendelet. Az viszont tény, hogy a két minisztérium javaslatai szeptember 24-ig vannak közvitán, az egészségügyi szaktárca weboldalán viszont felhívják a figyelmet, hogy a tervezethez javaslatokat fűzni a nyilvánosságra hozataltól 10 napon belül lehet, az új rendelet szerinti orvosi igazolásokat október 1-jéig kell benyújtani. A Maros Megyei Családorvosi Egyesület elnöke, dr. Sipos Remus kérdésünkre kijelentette: már májustól áthárították a védőoltások elvégzését, nyilvántartását az iskolaorvosokról a családorvosokra. "Az elmúlt évek gyakorlatához híven ezúttal is a bürokrácia növelésével, illetve az orvosi ellátás minőségének romlásával jár együtt a reform. A családorvosoknál előjegyzett páciensek száma a pénztár által megszabott 20 előjegyzéshez képest az elkövetkező hetekben várhatóan jelentősen megnő, aminek az lesz a következménye, hogy kevesebb idő jut a betegek vizsgálatára" – mondta az elnök. Kijelentéseihez hozzátehetjük, a megyei egészségbiztosítási pénztár szóvivője szerint az iskolai beiratkozáshoz a családorvosnál jelentkező gyerekek orvosi vizsgálata nem befolyásolja a biztosítóval megkötött szerződés szerinti napi esetszámot, így várhatóan a családorvos munkaideje kitolódik. A közvitára bocsátott rendelettervezet állami és magán tanintézetekre vonatkozik, nem esik szó a nevelőszülőknél, gyermekotthonokban gondozott vagy más gyermekközösségekbe járó kiskorúakról. Maros megyében Stefan Somesan főtanfelügyelő szerint évente mintegy 4600-5000 kisgyerek kezdi meg az óvodát, a 18 év alatti, különböző tanintézetekbe beiratkozó gyermekek száma 88.000 körül mozog. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2015. szeptember 1.Tiltakoznak a magyar pedagógusokNem életképes a kaptafaelv A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben a tanügyi munkahelyek újabb csökkentése, a tanintézmények működtetésének fokozatos ellehetetlenítése kapcsán fogalmazta meg véleményét. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Elnöksége komoly aggodalmát fejezi ki az elmúlt időszakban kiújuló, a tanügyi alkalmazottakat érintő újabb nagymértékű leépítéshullám miatt. Aggodalmaink előzményét az elmúlt tanév során is véghezvitt álláscsökkentés, illetve a tanév közben érvényesített, számos tanintézményünket érintő igazgatóhelyettesi funkció megvonása jelenti. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt években is zajló, a szaktárca által kezdeményezett intézkedések, mint például az, hogy a főtanfelügyelőknek hivatali feladatként határozták meg, hogy mekkora legyen megyei szinten a tanügyi állások száma, nem szolgálja semmilyen formában a közoktatás érdekeit. Nem járul hozzá a tárca pénzügyi helyzetének vagy az érintett megyék béralapjának javulásához, a fejkvóta alapú finanszírozás stabilitását befolyásoló megyei, települési vagy tanintézményi átlaggyermeklétszámok változásához. Határozott véleményünk, hogy a rendszertelen, az országos gyereklétszámátlagot egyedüli szempontként felállító, a felelős közoktatáspolitikai gondolkodás legalapvetőbb feltételeit sem teljesítő intézkedéssorozatok fokozatosan ellehetetlenítik tanintézményeink működését, veszélybe sodorják diákjaink, pedagógusaink biztonságát. Ezek következményeként teljes mértékben lehetetlenné válik a romániai (magyar) közoktatási rendszer minőségi oktatási feltételeinek a megtartása, netán javítása. A romániai magyar közoktatási rendszer legnagyobb részét meghatározó magyar többségű megyékben az elmúlt hónapokban közel ötszáz tanügyi munkahely csökkentését irányozta elő a szaktárca, amely indokolatlan, sőt, legtöbb érintett tanintézmény esetében felelőtlen intézkedés. Továbbá úgy értékeljük, hogy figyelembe véve az ország földrajzi és ebből adódó demográfiai helyzetét, népsűrűségi sajátosságait, diszperziós jellegzetességeit, különböző kisebbségi helyzeteit, teljes mértékben téves és felelőtlen megközelítés az egyes megyékben a tanügyi állások számát az országos gyereklétszám szerint meghatározni. Értékelésünk szerint nem hasonlítható össze egy Hargita megyéhez hasonló megye közoktatási helyzete egy dél-romániai megye iskolahálózatának sajátosságaival, vagy pl. Kovászna megye városi illetőségű átlagos gyermeklétszáma mondjuk Kolozs megye hasonló adataival. Következésképpen, a tanügyi állások csökkentésére és a vezető funkciók megszüntetésére vonatkozóan az alábbiak szerint foglalunk állást: – A kisegítő- és a nem oktatószemélyzet állásainak a számszerű megállapítását az érvényesített gyereklétszám (fejkvóta) szerinti szempontrendszeren túlmutató komplex normatíva kell meghatározza. Csak ez szolgálhatja a közoktatási rendszer fő haszonélvezőjének, a gyermeknek az oktatási- nevelési érdekeit, biztonságát. – A biztonságos, eredményes és minőségi oktatás és nevelés feltételeinek a megteremtése érdekében úgy gondoljuk, hogy a szaktárcának fel kell hagynia a "lehetetlenségek politikájával", a felelősségteljes és a lehetőségek megteremtésének a közoktatás-politikáját kellene elindítania. Ennek szellemében minden jogi személyiségű tanintézménynek garantálni kell az egy igazgatóból és egy igazgatóhelyettesből álló operatív vezetőséget, illetve lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanintézmény szervezeti, szerkezeti, tevékenységi komplexitásától függően további igazgatóhelyettesi funkciók legyenek létrehozhatók. – Kérjük a szaktárca elöljáróit, hogy az álláscsökkentések helyett az ésszerűsítést követő igyekezetüket a közoktatás tartalmi reformjának (a tananyag csökkentésével járó tantervek, valamint a hozzájuk rendelt minőségi és időben kiadott tankönyvek, didaktikai segédanyagok stb.) megvalósítására irányítsák. – A tanfelügyelőségek munkatársait bátorítjuk arra, és támogatjuk őket abban, hogy a fenntarthatatlan és kivitelezhetetlen csökkentések felelősségét ne vállalják fel, és ésszerűsítési javaslataikat szakmai érvekkel alátámasztva hozzák a szaktárca tudomására. Az RMPSZ Országos Elnöksége Népújság (Marosvásárhely) 2015. szeptember 1.Ismét TEDx-konferencia MarosvásárhelyenMint azt a cím is jelzi, szeptember 12-én kerül sor az ez évi TEDx-konferenciára Marosvásárhelyen. Az előadás-sorozaton tizennégy fellépő fogja arra ösztönözni közönségét, hogy merjünk változni és változtatni. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színházában zajló, második alkalommal megrendezésre kerülő TEDx- TârguMures konferencia idei jelképes témája a Seeds of Change (A változás csírái). A rendezvény létrehozói közleményükben tudatják: az ez évi konferencia célja, hogy a város, illetve a régió a szervezők által legizgalmasabbnak és leginspirálóbbnak vélt gondolkodóit az élet különféle területeiről összegyűjtse, illetve hogy mind az egyéni, mind a közösségi szinten szükséges változás hírnöke legyen. A tavaly első ízben megrendezett marosvásárhelyi TEDx-konferencia sikere után idén újra inspiráló és innovatív ötleteket, gondolatokat, eszméket képviselő és terjesztő előadókkal találkozhat a közönség. A marosvásárhelyi eseményen fellép Raed Arafat, a SMURD mentőszolgálat alapítója, Haller Piroska informatikus, egyetemi docens, Shinya Ozaki karmester, W. Szabó Péter felhasználóifelület-tervező, blogger és sci-fi- író, Kádár Magor tréner és egyetemi docens, Alexandru Lupsa idegsebész, Kincses Réka színház- és filmrendező, Andreas Moser ügyvéd és világutazó,Mariu Soflete építőmérnök, Bogdan Ratiu román nyelv- és irodalomtanár, Rudy Moca bábrendező, Raluca Muresan idegenvezető, Radu Deac szívsebész, valamint Stefan Moisei programozó. A mára világfogalommá vált TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakozás, dizájn) civil kezdeményezés harmincegy éve indult Kaliforniában, exkluzív és különleges konferenciaként. A megosztásra érdemes gondolatok (Ideas Worth Spreading) platformjaként ismert interdiszciplináris TED- konferenciák nyitott, kreatív, szórakoztató és ösztönző előadások révén keltik fel a figyelmet a mindannyiunkat érintő kihívásokra. A TEDx független, helyi rendezvényeket takar a TED szellemiségében, azaz megosztásra érdemes, innovatív ötleteket, gondolatokat, eszméket hivatott terjeszteni. A rendezvényre jegyeket a www.bilet.ro oldalon lehet vásárolni. További információk és részletek a tedxtargumures.com weboldalon, illetve a közösség Facebook-oldalán. Kaáli Nagy Botond Népújság (Marosvásárhely) 2015. szeptember 1.Nem indul különálló magyar iskola Besztercén szeptembertőlAnnak ellenére, hogy május 28-án Beszterce város tanácsa megszavazta a különálló magyar iskola létrejöttét Besztercén, a terv nem valósulhat meg a 2015–2016-os tanévvel kezdődően. Az Oktatási Minisztérium jogtanácsosai kifogásolták a helyi tanácstervezet törvényes formáját, és módosításokat követeltek (többek között az iskola neve is felmerült). A módosításokat orvosolni próbálta az RMDSZ képviselője, Antal Attila helyi tanácsos a Besztercei Polgármesteri Hivatal jogtanácsosaival, akikkel eredetileg a tervezetet kidolgozták. A végleges tervezet került augusztus 27-én a helyi tanács elé, amikor rendkívüli tanácsülést hívtak össze a magyar iskola ügyének megbeszélésére. Az ülést nem tudták megtartani, mert nem volt meg a kvórum – 21 tanácsosból tízen voltak jelen. Tizenegy tanácsos jelenlétére lett volna szükség, hogy a gyűlést megtartsák, valamint 11 igen szavazatra, hogy a határozattervezetet elfogadják. Az iskolahálózaton módosítani csak az új tanév kezdetéig lehet, azaz szeptember elsejéig. Ennek függvényében csak péntek és hétfő lenne alkalmas, de ilyen rövid idő alatt nem lehet tanácsülést összehívni. "Nem adjuk fel a harcot. Nem most, amikor nagyon közel állunk ahhoz, hogy a célunkat elérjük. Az érdekvédelmi szervezet, ahogyan eddig is tette, továbbra is kiáll a magyarságért, továbbra is támogatja a magyar fiatalokat és főleg fennmaradásunk egyik alappillérét, a magyar nyelven történő oktatást. Egy olyan helyzetet próbálunk most orvosolni, amely nem az érdekvédelmi szervezet hatáskörén múlott, de nagy reményeket fűzünk hozzá, hogy létrejön Besztercén az önálló magyar iskola a 2016–2017-es tanévvel kezdődően" – részletezte Décsei Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke. "Az 1990 óta dédelgetett álmot továbbra is életben akarom tartani. Megfogyva bár, de törve nem, van bennünk tenni akarás. A következő tanévben minden szabadidőmet arra fogom áldozni, hogy együtt a tanfelügyelőséggel, amely továbbra is támogat, és a törvényes keret betartásával határidőn belül letegyük a határozattervezetet, és az a Tanügyminisztérium »tetszését« és jóváhagyását is elnyerje" – nyilatkozta Antal Attila helyi tanácsos. Népújság (Marosvásárhely) 2015. szeptember 1.Helyére került az újszentesi Petőfi-dombormű!Az Újszentesi Napok alkalmából az elmúlt hét végén a helyére került a Petőfi Sándor arcképét ábrázoló dombormű, amelynek betonból készült eredetijét feltehetőleg a parkban labdázó gyerekek verték le, és összetört. A baleset után Miklós Árpád RMDSZ-es alpolgármester azonnal kezdeményezte a helyi községházán a dombormű helyreállítását, és a polgármester ezt jóvá is hagyta. Mint Dénes Ildikó helyi tanácsostól megtudtuk, a Petőfi-dombormű elkészítését egy Újszentesen élő szobrászművész, Nueleanu Bogdan Constantin vállalta el, aki bronzból készítette el Petőfi Sándor arcképét. A dombormű az Újszentesi Napok alkalmával a helyére is került, de felavatását egy későbbi időpontra halasztották. „Úgy gondoltuk, hogy október 31-re, a Reformáció Napjára a teljes Petőfi-emlékművet felújítjuk, és akkor tartjuk meg az avatóünnepséget” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Dénes Ildikó. Nyugati Jelen (Arad) 2015. szeptember 1.Bármelyik nemzethez is tartozott, minden foglyot hazavárt valakiAz elhurcoltakra emlékeztek a XIX. Tövisháti Napokon Szilágycsehen Történelem és szilágycsehi emberi sorsok címmel, az emlékezés jegyében zajlottak a hétvégén Szilágycsehen idén a XIX. alkalommal megszervezett Tövisháti Napok. Bár a helyi román nemzetiségű tanácsosok ellenállása miatt nem sikerült leleplezni az 1944 őszén a Szilágy megyei településről Barcaföldvárra elhurcolt, az eddigi ismeretek szerint nyolcvannégy magyarnak – akik közül hatan hunytak el a haláltáborként elhíresült Brassó melletti internáló lágerben – tervezett emlékművet, a szilágycsehi magyarokat ez mégsem tántorítja el eredeti szándékuktól: az emlékmű mielőbb állni fog, ha köztéren nem lehet, akkor a református templomkertben. A témakörben elhangzó tudományos előadások által lehetőség nyílt a múlt eseményeinek alaposabb megismerésére, illetve az évtizedek óta mélyen elásott emlékek valamelyes kibeszélésére. Mindemellett szórakozásban is volt része a közönségnek, Kovács Katinak és a néptáncegyütteseknek köszönhetően. Több alkotótáborban készült munkát állítottak ki a képzőművészeti tárlaton. Szabadság (Kolozsvár) 2015. szeptember 1.E-MIL-tábor ÁrkosonIrodalmak, határvidékek – ezzel a címmel rendezi meg XIV. írótáborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), a már megszokott helyszínen, a Kovászna megyei Árkoson. A szeptember 3. és 6. között zajló esemény nem csak az erdélyi írók és költők seregszemléje, de szakmai fórum is. Az idei tematika a magyar és román irodalom kapcsolata és különbözősége, mindez a műfordítások, illetve a két nyelvterület könyvkiadásának és érdekvédelmi szövetségeinek prizmáján keresztül. Szabadság (Kolozsvár) 2015. szeptember 1.Magyar polgármester Cluj-Kolozsvárra?Német elnök Cotroceni-ben. Miért ne lehetne magyar polgármester Cluj-Kolozsváron? – ezzel a címmel jelent meg tegnap a Monitorulban egy kis eszmefuttatás. A szerző nem kíván különösebben elmerülni a téma mélységeiben, ennek ellenére ezt a felvetést akár jelzésértékűnek is regisztrálhatjuk. Nem szeretném túlértékelni Klaus Johannis elnökké választásának kihatását a román társadalomban a kisebbségekkel kapcsolatosan lassan beinduló, de kétségtelenül pozitív irányba mutató mentalitásváltására, az viszont tény, hogy a „német elnök Cotroceniben” című sikersztori felgyorsíthatja a folyamatot. Ezt érzem ki a monitorulosok címválasztásából, még akkor is, ha a kolozsváriak közül sokan inkább provokációnak, mint lehetőségnek foghatták fel a magyar polgármesterre való utalást. SZÉKELY KRISZTA Szabadság (Kolozsvár) 2015. szeptember 1.Emlékezzünk Octavian C. Buracura!Ma húsz éve hunyt el Octavian C. Buracu (1932. ápr. 26. – 1995. szept. 1.), kolozsvári emberjogi harcos. A Nemzeti Megmentési Front Kolozs megyei elnöke, kis ideig Kolozsvár polgármestere volt, mindvégig fáradhatatlanul kiállt a magyar kisebbség érdekei mellett. 1992-ben megalapította az Interetnikai Párbeszéd Egyesületet. Nagy szerepe volt abban, hogy a kincses város magyarsága megőrizhette az elrománosítási folyamat áldozatául esett iskoláit is. Halálos ágyáról egy budapesti nemzetközi kongresszusra küldött levelében, a magyar–román alapszerződés megkötésének küszöbén Buracu arról írt: egyesülete a román szélsőségesek célkeresztjében szerepel, de folytatja a küzdelmet a békés együttélés megvalósításáért. Szabadság (Kolozsvár) 2015. szeptember 1.BBTE-történészek nemzetközi sikereiTovábbra is a hazai és nemzetközi történelemkutatás élvonalához tartoznak a Babeş–Bolyai Tudományegyetem történészei, tudományos kutatói – derül ki az intézmény közleményéből, amelyet annak kapcsán adott ki, hogy a múlt héten Kínában szervezett 22. Történeti Világkongresszuson a szakdolgozatokat bemutató 11 romániai történész közül 8-an a BBTE professzorai – köztük volt egyébként Ioan-Aurel Pop akadémikus, a BBTE rektora is. Szabadság (Kolozsvár) 2015. szeptember 1.Kolozs megyében engedély nélkül 120 iskolaValentin Cuibus, Kolozs megye főtanfelügyelője a prefektusi hivatalban tegnap bejelentette, hogy a Kolozs megyében lévő 678 iskolaépület közül 558 (82%) rendelkezik működési engedéllyel, 120 épület (18%) pedig nem. Ez utóbbiak esetében a hatóságok főleg az ivóvíz hiánya miatt nem adták meg a működési engedélyt, de olyan eset is előfordult, hogy az épület rossz állagát, a megrongált bútorzatot vagy az elhanyagolt udvart és hiányzó kerítést kifogásolták. Cuibus szerint tavaly is nagyjából hasonló volt a helyzet, akkor az épületek 80,6%-a rendelkezett működési engedéllyel. Városon természetesen jobb a helyzet, ott a 388 iskolaépület 98%-a engedélyezett, míg a vidéken lévő 289 épület esetében 61% ez az arány. Kolozsváron a Samus Speciális Műszaki Líceum étkezdéje és bentlakása nem kapta meg a működési engedélyt a mellékhelyiségek állapota miatt, Désen pedig a Someş Műszaki Líceum műhelyei. Szabadság (Kolozsvár) 2015. szeptember 1.Bérvisszatartással zsarol a tanügyminisztérium?Minden bizonnyal késni fog Hargita megyében a tanügyi alkalmazottak augusztusi bére, az oktatási minisztérium ugyanis nem hagyta jóvá a tanfelügyelőség által igényelt összeg kiutalását, amíg a tanintézetek nem hajtják végre az elrendelt leépítéseket. A döntés azonban nemcsak azokat az iskolákat, óvodákat érinti, ahol létszámcsökkentést kell végrehajtani, hanem a megye minden tanintézetének alkalmazottját, erről a tanfelügyelőség e-mailben értesítette az intézményeket – tudtuk meg egy neve elhallgatását kérő Hargita megyei pedagógustól. Görbe Péter főtanfelügyelő lapunknak megerősítette, hogy „az oktatási tárca valóban szigorított, ezért előfordulhat, hogy késni fog a tanügyi rendszerben dolgozók augusztusi bérének kiadása”. Módosította a minisztérium az informatikai rendszert A főtanfelügyelő kifejtette: egy közös informatikai adatbázisban szerepel, hogy a megyében hány tanügyi alkalmazott van, illetve számukra havonta mekkora bérkeretet kell biztosítania a minisztériumnak. A tanintézetek augusztusban a megszokott módon feltöltötték bérigényüket a nyilvántartásba, a tanfelügyelőség azonban nem tudta ezt jóváhagyni, mivel a szaktárca úgy módosította az informatikai rendszert, hogy nem volt erre lehetőség. A jóváhagyást lehetővé tevő gomb helyett a minisztérium üzenete szerepelt az oldalon, miszerint a feltöltött adatok alapján a megye már nem fér be a korábban megadott sarokszámokba – azaz a megengedettnél több alkalmazott szerepel az adatbázisban –, ezt pedig korrigálniuk kell, addig nem tudják utalni a béreket. Görbe Péter rámutatott: utánajártak a problémának, és kiderítették, hogy több, a nyár folyamán nem fizetett, de a nyilvántartásban még szereplő órabéres állás miatt jelzett többletet a rendszer, ennek megoldása pedig már folyamatban van. Még tárgyalnak a leépítésről A főtanfelügyelő közölte: a tanintézeteknek keddtől kell feltölteniük az informatikai rendszerbe a tisztségek listáját, amelynek már alkalmazkodnia kell a szeptember elsejétől kötelező érvényű leépítéshez – vagyis törölni kell a megszüntetett állásokat –, ez alapján számolják ki és utalják ugyanis a béreket. Ez azért lehet problémás, mert több tanintézettel még mindig zajlanak a tárgyalások a létszámcsökkentésről. Az oktatási minisztérium már augusztusban elrendelte, hogy Hargita megyében szeptemberig 161 állást kell megszüntetni: az érintett tanintézeteknek a diáklétszám, illetve a minisztérium által jóváhagyott sarokszámok alapján kell végrehajtania az elbocsátásokat. A megszabott keretbe 89 óvoda, illetve iskola nem fért bele, több tanintézetben ugyanakkor már tavaly leépítéseket kellett végrehajtani. Görbe Péter rámutatott: tizenhat oktatási intézmény még nem közölte, hogyan oldja meg a problémát, erről az igazgatókkal a napokban egyeztetnek. Hozzátette: az oktatási tárcához küldött folyamodványban beszámolt az eddigi eredményekről, emellett pedig azt is közölte, hogy a leépítés milyen helyzetet teremt. Kovászna megyében még nincs gond Görbe Péter elmondása szerint a bérek kiutalását nemcsak náluk, hanem más megyében is odázzák az intézkedés végrehajtásáig. Ennek ellenére a Kovászna megyei tanfelügyelőséget még nem értesítette az oktatási minisztérium arról, hogy nem utalják a fizetéseket, amíg nem hajtják végre a leépítéseket – tájékoztatta lapunkat Kiss Imre. A főtanfelügyelő úgy véli: elképzelhető, hogy a dokumentum késve fut be, de elmondása szerint ha ez megtörténik, azonnal lépnek, és tájékoztatják a szaktárcát, hogy a speciális helyzetekben levő iskolákban kivitelezhetetlen a leépítés, és a tanfelügyelőség továbbra is kitart emellett. Kiss Imre elmondta: az ügyben egyeztettek a tanintézetek igazgatóival, ennek eredményeit kedden összesítik, illetve hozzák nyilvánosságra. A tanfelügyelőséget az önkormányzat is támogatja. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nemrég lapunknak úgy nyilatkozott: elsősorban a helyi román tannyelvű oktatást sújtaná a leépítés, hiszen a lakónegyedekben már most is csak az előírtnál kisebb létszámmal tudják fenntartani ezeket az osztályokat. Háromszéken 133 állás megszüntetését rendelte el a szaktárca, azonban az oktatási szakemberek és az önkormányzati vezetők is úgy vélik, ez nem valósítható meg, mert az elmúlt években már végrehajtottak minden lehetséges átszervezést, karcsúsítást. A leépítési kvóta egy részét emiatt úgy próbálják teljesíteni, hogy nem bocsátanak el senkit, hanem a betöltetlen állásokat szüntetik meg. Kiss Imre hangsúlyozta: az átszervezések nem befolyásolhatják egyetlen tanintézet működését sem, ennek érdekében nem módosították a háromszéki iskolahálózatot, nem szüntettek meg, és nem vontak össze egyetlen osztályt sem. RMPSZ: ellehetetlenítik a tanintézetek működését A leépítés ügyében állásfoglalást bocsátott ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), amely szerint az intézkedés semmilyen formában nem szolgálja a közoktatás érdekeit, és a szaktárca pénzügyi helyzetének, valamint az érintett megyék béralapjának javulásához sem vezet. Az RMPSZ kifogásolja, hogy a létszámcsökkentés egyedüli szempontja az országos gyermeklétszámátlag, az intézkedés ugyanakkor szerintük ellehetetleníti a tanintézetek működését, és veszélybe sodorja a diákok és a pedagógusok biztonságát. „A biztonságos, eredményes és minőségi oktatás feltételeinek megteremtése érdekében a szaktárcának fel kell hagynia »a lehetetlenségek politikájával«” – olvasható az állásfoglalásban. Az RMPSZ arra kéri a minisztériumot, hogy a létszámcsökkentés helyett „az észszerűsítést követő igyekezetüket a közoktatás tartalmi reformjának megvalósítására” irányítsa. A tanfelügyelőségeket pedig támogatják, hogy „a fenntarthatatlan és kivitelezhetetlen csökkentések felelősségét ne vállalják fel”. Bíró Blanka, R. Kiss Edit Krónika (Kolozsvár) 2015. szeptember 1.Diaconu beterjesztette magyarellenes tervezetétBetiltaná a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a romániai közintézményekben Bogdan Diaconu független parlamenti képviselő. A bukaresti parlament elé hétfőn, a román nyelv napján beterjesztett törvénytervezetben a szélsőséges, magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült politikus kezdeményezi, hogy a közintézmények, állami hatóságok és önkormányzatok kizárólag román nyelven kommunikáljanak, szóban és írásban egyaránt. Az Egyesült Románia Párt (PRU) elnöke azzal indokolta kezdeményezését, hogy a napokban felfedezte, miszerint magyarul is szerepel az intézmény neve az önkormányzat hatáskörében működő székelyudvarhelyi helyi rendőrség szolgálati gépkocsiján. A kormányzó Szociáldemokrata Pártból (PSD) tavaly kilépett képviselő hétfőn Facebook-oldalán közölte, törvénytervezetével „meg akarta tisztelni" a román nyelv napját. Ha a törvényhozás elfogadná – amelyre azonban kevés esély van –, a jogszabály törölné a Romániában 2001 óta hatályos közigazgatási törvényt, amely szavatolja a kétnyelvű feliratozást és az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Diaconu javaslata szerint ugyanis valamennyi állami intézményben kizárólag a román nyelvet lehetne használni, ugyanakkor csakis az állam nyelvén értekezhetnének egymással a községi, városi és megyei tanácsosok is a testületek ülésén és hivatalos találkozókon. (Utóbbi esetben a képviselő csak a külföldi állampolgárságú hivatalosságok, meghívottak számára biztosítana tolmácsot). Tiltaná a tervezet a közintézmények, települések és utcák nevének magyar feltüntetését, sőt a jogszabály elfogadásától számított harminc napon belül kötelezővé tenné a kétnyelvű feliratok eltávolítását. Nem működtethetnének magyar nyelvű változatot a közintézmények honlapjai sem, és a közérdekű hirdetéseket is kizárólag románul tehetnék közzé. Diaconu javaslata értelmében a törvény előírásainak be nem tartása esetén a közalkalmazottak, választott vagy kinevezett állami tisztségviselők a kihágás megállapításától számított 48 órán belül elveszítenék munkahelyüket, illetve mandátumukat, sőt soha többé nem alkalmazhatnák őket állami intézménynél. Közméltóságok ünnepi üzenete A bukaresti közméltóságok – az államfő, a miniszterelnök, a két ház elnöke – közleményben méltatta hétfőn a román nyelv napját, amelyet egy két évvel ezelőtt elfogadott törvény alapján ünnepelnek meg az állami és kulturális intézményekben. Klaus Johannis elnök a nemzeti identitás meghatározásának egyik legfontosabb tényezőjének nevezte a román nyelvet, amely szerinte kifejezi a román nép kultúráját, értékeit és hagyományai gazdagságát. Az államfő arra biztatta a külföldön élő románokat, segítsék elő, hogy gyemekeik elsajátítsák és meg is szeressék anyanyelvüket. Victor Ponta kormányfő Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „a mai nap a lélek ünnepe az országban, a Moldovai Köztársaságban és a világ minden táján élő román számára". Krónika (Kolozsvár) 2015. szeptember 1.Új buszjáratot indít az OTLPár nap múlva újraindulnak a rendszeres buszjáratok Nagyvárad és Biharkeresztes között. A részleteket hétfőn, a közszállítási vállalatnál tartott sajtótájékoztató során ismertették. A sajtótájékoztatón Csuzi István, a Nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat (OTL) vezérigazgatója mellett Huszár István váradi alpolgármester, Barabás Ferencz, Biharkeresztes polgármestere, valamint Lénárt Attila, a nagyváradi Auchan igazgatója vett részt. Mint elhangzott, már volt ilyen járat, azonban mintegy három évvel ezelőtt, kereskedelmi okokból megszűnt – nagyrészt amiatt, hogy Biharkeresztesen nagyszabású vasúti felújítási munkálatok kezdődtek, s a település már nem volt megfelelő úticél azok számára, akik onnan kívántak tovább utazni vonattal. Ezúttal az Auchannal kötött egyéves szerződés garantálja, hogy az OTL-nek ne származzon vesztesége a járat működtetéséből. A busz egyik állomása ugyanis a váradi Auchan lesz, s bevásárlóközpont a tegnap aláírt szerződés alapján megtéríti majd az OTL-nek a járat nyereséges működtetéséhez szükséges összeget. Az összeg az eladott jegyek számától függ majd, nagyon alacsony érdeklődés esetén elérheti akár a havi tízezer lejt is. Egy jegy ára 500 forint lesz, vagy 7 lej, hétfőtől péntekig három járat közlekedik majd, szombaton és vasárnap pedig hat. Egyelőre nem vezetnek be bérleteket, de az utasok igényétől függően a későbbiekben ezek is szerepelhetnek majd a kínálatban. Az OTL vezérigazgatója bízik benne, hogy napokon belül a szállításügyi miniszter alá fogja írni a busz üzemeltetéséhez szükséges engedélyt, s a járatokat szombattól már közlekedhetnek is. Okok Huszár István nagyváradi alpolgármester kifejtette: Biharkeresztesről sokkal több lehetőség van vonattal továbbutazni, mint Nagyváradról, ezért is fontos, hogy legyen egy buszjárat a két település között. Másfelől az utóbbi tizenöt-húsz év során egyre nőtt azoknak a biharkeresztesi lakosoknak a száma, akik ott laknak ugyan, de nap mint nap Váradra, vagy környékére járnak dolgozni, s nekik is hasznos lehet a buszjárat. Nem utolsó sorban Nagyvárad nem titkolt célja az, hogy a magyarországi munkaerőt vonzzon ide, annál is inkább, mivel a határon túli településen jóval nagyobb a munkanélküliség, mint Váradon, ahol az ipari park nagyon sok munkahelyet teremtett. Viszont Nagyvárad költségvetése alacsony, a közszállítási vállalaté úgyszintén, úgyhogy szükségessé vált egy olyan üzleti partner, amely ennek a projektnek az anyagi hátterét is tudja biztosítani – ez pedig a nagyváradi Auchan. Különbözet Lénárt Attila, az Auchan igazgatója elmondta: azért is érdekesnek tartották a projektet, mert a hazai ÁFA csökkenésével egyidejűleg a romániai bevásárlóközpontok vonzókká váltak a magyarországiak számára. Amint a későbbiek során elhangzott, azt is beleszámították, hogy a magyarországi bevásárlóközpontok hétvégén zárva vannak. Az elképzelés szerint a két település közötti buszjáratoknak köszönhetően napi 150-250 vásárlóval több látogatja majd az Auchant. Az OTL-vel kötött szerződés lényege pedig az, hogy a bevásárlóközpont felvállalja, hogy kifizeti a közszállítási vállalatnak azt a különbözetet, mely szükséges ahhoz, hogy a járat üzemeltetése egy minimális nyereséget biztosítson. Amennyiben az eladott jegyek száma havonta kevesebb, mint 1300 – azaz naponta átlagban kevesebb mint 43 jegy kel el – az Auchan havi tízezer lejt fizet ki a közszállítási vállalatnak, s értelemszerűen minél több jegy kel el, annál kisebb a kifizetendő különbözet. A járatok akkor válnak nyereségessé, ha sikerül eladni havonta legalább 2500 jegyet. Előnyök Örömünnep a mai nap, jelentette ki Barabás Ferencz, Biharkeresztes polgármestere. Mint mondta, a település 4300 lakója közül mintegy hétszázan vannak azok, akiket a munkahelyük, illetve a tanulmányaik Nagyváradhoz, illetve környékéhez kötik. Mivel Biharkeresztes közlekedési csomópont, a járat azoknak is fontos, akik vonattal kívánnak továbbutazni. A vasúthálózat egyébként folyamatosan fejlődik, egy éven belül Biharkeresztesről száz kilométer/órás sebességgel fognak közlekedni a vonatok. Ezenkívül, míg Váradon a munkanélküliség 3-4%-os, Biharkeresztesen meghaladja a 10%-ot, s bíznak benne, hogy a határon túli település lakói munkát találnak maguknak Borson, vagy a váradi ipari parkban. Mindezek mellett a váradi kulturális élet, s nem utolsó sorban a szakoktatás is vonzó lehet a biharkeresztesiek számára – fejtette ki Barabás Ferencz. Csuzi István, az OTL igazgatója elmondta: már megvan a magyarországi Nemzeti Közúti Hivatal engedélye, s a hazai szállításügyi miniszter is napokon belül alá fogja írni a buszjárat üzemeltetéséhez szükséges engedélyt. Úgy tervezték, hogy az utat mintegy 75 perc alatt teszik majd meg a buszok, a menekült-jelenség hosszabbíthatja valamelyest az időtartamot, de reményeik szerint az esetleges késés nem lesz több mint pár perc. Egyelőre egy közepes méretű, 19 helyet biztosító buszt üzemeltetnek majd, igény esetén további, nagyobb kapacitású járműveket is biztosítanak. Indulás Hétfőtől péntekig román idő szerint 7.45-kor, 15.27-kor, valamint 17.45-kor indul a busz a Nufărul végén lévő buszállomástól. Az Auchan mellett a Decebal valamint a Dacia sugárúton, Szentjánoson, a borsi polgármesteri hivatalnál, a borsi vámnál, Ártándon, végül pedig a biharkeresztesi állomásnál áll meg. erdon.ro 2015. szeptember 1.Máris elfáradtak a Szent László-szobor harcosaiMiután a nagyváradi önkormányzat egy közvitára sem bocsátott, és kizárólag Mircea Mălan alpolgármester ízlése szerint összeállított terv alapján február derekán megkezdte a váradi főtér átépítését, valamint határozottan elutasította annak lehetőségét, hogy a városalapító szent király, a tér névadójának, Szent Lászlónak a szobrát visszahelyezzék eredeti helyére, a tér közepére, a Facebook internetes közösségi oldalon csoport alakult Szent László szobrot a váradi Szent László térre névvel. Egy nap alatt annak idején közel ötszázan csatlakoztak a kezdeményezéshez, napjainkra pedig több mint 2200-an tagjai a virtuális csoportnak. A csoport megalapítója, Sztuflák Gyula Ede annak idején elmondta: azért hozta létre ezt a csoportot, mert szívügyének érzi Nagyvárad múltjának megbecsülését és azt, hogy a városalapító szent király szobra visszakerülhessen az őt megillető helyre. Az volt a célja, hogy ebben a közegben összefogja azokat az embereket, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Többször is hangsúlyozta, ebben a kérdésben minden váradi magyarnak össze kellene fognia, függetlenül pártpolitikai nézeteitől vagy vallási hovatartozásától. Sztuflák azt szerette volna, ha a főtér megmentésének ügyében mindenki félretenné a nézetkülönbségeket és együtt, közös erővel lépnének fel a városvezetés önhatalmú, a váradi lakosság egynegyedét kitevő magyarságát semmibe vevő terve ellen. Ez elmúlt bő fél évben ez a csoport, illetve ennek létrehozói folyamatosan napirenden tartották a témát, ám mind várni lehetett, minkét magyar párt igyekezett rátelepedni a kezdeményezésre. A nyár beálltával, a szabadságolási időszakkal párhuzamosan azonban leálltak a szereplések, mondhatni mélységes csend övezi a Szent László-szobor visszaállítási ügyét. Csupán a virtuális csoportban jelennek meg hírek, leírások, érdekfeszítő írások a városalapító királyról, munkásságáról, szerepének fontosságáról. Szombaton azonban meglepő nyilatkozat jelent meg a Facebook-csoportban Sztuflák Gyula Edétől. Mint kiderült, a csoport létrehozója és a szoborállítás legfőbb civil képviselője belefáradt a tehetetlenségbe és az érdektelenségbe, aminek hangot is adott. Érdemes elolvasni a civil kezdeményező teljes írását, mert megannyi üzenetet megfogalmazott benne. A levelet alább teljes egészében közöljük. Tisztelt váradiak és kedves érdeklődők! Viszonylag régen történt bármi is a nagyváradi Szent László-szobor ügyében. Sajnos úgy látszik, ha mi néhányan, akik az ügy mellé álltunk az év elején, nem teszünk semmit, akkor nem is történik semmi ez ügyben. Ez jól mutatja a váradi magyarok, pártok, civil szervezetek viszonyulását az ügyhöz. Abban, hogy ez a közöny kialakult, nagy szerepe van az elmúlt 25 év erdélyi magyar politikájának, kiváltképp a Bihar megyei és nagyváradi képviseletünknek. Sajnos a váradi polgárok javarészének elment a kedve, illetve nincs már hite bármilyen, a közösségünket érintő ügy mellé odaállni, legyen az a Szent László-szobor ügye, vagy említhetném a váradi magyar utcaneveket, magyar feliratokat, anyanyelvünk használatát a közintézményekben. Legtöbben azt mondjuk: jó ez már így is, minek hadakozzak, írjak alá, ne adj Isten tüntessek, hisz semmi nem fog változni, csak saját magamat idegesítem. Beletörődtünk! Ezért nem maguk a váradi polgárok a hibásak, nem is szeretnék és igazából nincs is jogom senkit sem egyenként, egyénenként kritizálni, hisz úgy látom: ide juttattak minket! Nos, tisztelt váradiak, el kell mondanom, hogy mi is, személy szerint én is, belefáradtam! Nehéz úgy tovább küzdeni, hogy az ember azt látja, magán kívül jó indulattal is még további öt-tíz személyre számíthat, amikor aláírást kell gyűjteni, a városházán beadványokat iktatni, esetleg egy villámcsődületet megszervezni. Felmerült olyan ötlet, hogy jegyezzünk be egy civil szervezetet, amelyik (nemcsak) ezt az ügyet továbbviszi. Jelenleg nem látom ennek sok értelmét és az igazat megvallva sem időm, sem hitem sincs már hozzá, hogy ezt is intézzem. Ha bárkik úgy látják, hogy ez jó ötlet és foglalkoznának vele, itt a lehetőség rá. Jelenleg itt tartunk, sajnos… Volt, aki azt is mondta, hogy ez esetben az oldalt is szüntessem meg. Nos, az oldal azért tovább fog működni, meglehet, nem olyan intenzitással, mint eddig. Lassan beköszönt az ősz, még az is előfordulhat, hogy vele együtt megpezsdül a közélet is, és újra felmerül a Szent László-szobor ügye. Bármi tudomásunkra jut ezzel kapcsolatban, azt szeretnénk a továbbiakban is ezen a felületen megjeleníteni. Ha bármikor úgy alakul, hogy az ügy érdekében meg kell szólalni, vagy valakik szerveznek egy tüntetést a szoborért, vagy bármilyen más eseményt és úgy gondolják, hogy ennek a csoportnak is ott a helye, akkor valószínű, hogy ezeken részt veszünk, részt veszek majd. Személy szerint jelenleg ennyit ígérhetek. Szeretném tisztelettel megköszönni mindenkinek, kiváltképp annak az öt-tíz személynek, akik sokat segítettek az elmúlt fél évben. Termeszétesen köszönöm az aláíróknak is, hogy legalább aláírásukkal próbálták támogatni az ügyet. Elnézést kérek azért, ha bárkiben azt a hitet keltettem volna, hogy jelen helyzetben bizonyosan lesz Szent László-szobor a téren és most csalódottságot érez magában. Biztatásul és egyelőre végszóként talán annyit: Valamikor, valamilyen módon mégiscsak ott fog állni Szent László királyunk szobra a főtéren, mert azt továbbra is töretlenül hiszem és gondolom, együtt hisszük, valljuk, hogy csak egy szobor van, amelyiknek igazán létjogosultsága van a főtéren és ez nem más, mint a városalapító Szent László királyunk szobra! Tisztelettel, Sztuflák Gyula Ede Reggeli Újság (Nagyvárad) 2015. szeptember 1.Az árnyékkal kezdődik az évad a kolozsvári színházbanA 2014/2015-ös évad utolsó bemutatójával, a Niky Wolcz által rendezett Az árnyék című előadással indítja az új évadot a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A nagytermi előadást szeptember 6-án, vasárnap este 7 órától láthatja újra a közönség. Jevgenyij Svarc, orosz avantgárd drámaíró darabjában a különös, déli országba utazó és azt tanulmányozó Tudós két szerelem közül az arra nem érdemeset választja, és ennek következtében elveszti az árnyékát. A fordulatokban bővelkedő történet végén az igaz szerelemnek köszönhetően bekövetkezik a csoda, ami mindent megold. Niky Wolcz Temesváron született, jelenleg az Egyesült Államokban élő rendező, színészpedagógus, aki első alkalommal dolgozott a kolozsvári társulattal. Meglátása szerint az előadás felnőtteknek szóló mese, amely politikai allegória is egyben. A közéleti olvasat mellett az identitásvesztés és annak visszaszerzése is központi szerepet játszik az előadásban. Az árnyékát vesztett tudós szerepét Bodolai Balázs játssza, míg az önálló életre kelő árnyékot Sinkó Ferenc. A további szerepekben: Orbán Attila, Imre Éva, Vindis Andrea, Sigmond Rita, Farkas Loránd, Váta Loránd, Buzási András, Viola Gábor, Kántor Melinda, Laczó Júlia, Ötvös Kinga, Fogarasi Alpár, Marosán Csabát és Árus Péter. Az előadás dramaturgja Vajna Noémi, díszlet- és jelmeztervezője Carmencita Brojboiu volt. Koreográfus András Lóránt, rendezőasszisztens Viola Gábor, a díszlet- és jelmeztervező asszisztense Lőrincz Ilona. A szeptemberi előadásokra jegyek már vásárolhatók a színház jegypénztárábanés a www.biletmaster.ro oldalon. maszol.ro 2015. szeptember 1.Winkler Gyula: több európai pénzt kell biztosítani a menekültválság kezeléséreA menekült-válság hatékony európai választ igényel, ezért jelentősen meg kell növelni az előirányzott összegeket az EU 2016 évre szóló költségvetésében – nyilatkozta Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) hétfői nyitóülésén. A Winkler Gyula bizottsági alelnök által vezetett megbeszélés napirendjén az EU 2016-os pénzügyi év általános költségvetésére vonatkozó véleménytervezet megszavazása szerepelt, amelyet az INTA továbbít az EP Költségvetési Bizottságának (BUDG). „Az utóbbi hetek eseményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedekben példátlan menekült-válsággal szembesülünk az EU-ban, amelyre nekünk, EP-képviselőknek kell konkrét választ adni. A rendelkezésünkre álló eszközök egyike a 2016. évi uniós költségvetés, amellyel kapcsolatosan a következő kérdést kell megfogalmaznunk: valóban elegendőek a jelenleg előirányozott források arra, hogy egy hatékony európai választ adjunk a menekült-válság kihívásaira, vagy ezen összegek jelentős növekedést igényelnek?” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője. Winkler ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az INTA-hoz továbbított költségvetési tervezet négy hónappal ezelőtt került kidolgozásra, amikor még lehetetlen volt előrelátni a menekült-válság jelenleg kialakult méreteit. „A 2016-os évi költségvetés támogatja az európai migrációs stratégiát, nagyobb sürgősségi segélyt biztosít a leginkább érintett tagállamok számára, finanszírozást nyújt egy uniós szintű át- és letelepítési programhoz, valamint jobban finanszíroz egyes ügynökségeket, például a FRONTEX-et és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO). Az általunk megvitatott költségvetés jelenlegi formája négy hónappal ezelőtt került kidolgozásra, azonban az utóbbi hetek eseményei olyan kihívások elé tesznek, amelyek, véleményem szerint, határozottan indokolják a menekült-válság hatékony megoldására fordított európai pénzek jelentős növekedését” – fogalmazott az INTA alelnöke a Reimer Böge németországi néppárti képviselővel, az EP Költségvetési Bizottságának jelentéstevőjével folytatott párbeszéd keretében. Winkler Gyula szerint az Európai Unió 2016-os évi költségvetés-tervezetét kellő rugalmassággal dolgozták ki, ennek megfelelően több mint kétmilliárd euró tartalékkal rendelkezik, amelyet fontosabb célokra, különböző prioritásokra lehet fordítani. Véleménye szerint, az Európa számára szükséges, illetve a Juncker-tervben szereplő befektetések mellett, kiemelkedően fontos minden olyan költségvetési előirányzat jelentős növelése, amely segítheti a tagállamokat abban, hogy megbirkózzanak a menekülthullám okozta válsággal. „Közös európai megoldást kell találnunk erre a válságra, mert a tagállamok egyedül nem képesek megfelelően kezelni a kialakult helyzetet” – zárta felszólalását Winkler Gyula. maszol.ro 2015. szeptember 1.Böjte Csaba a menekültekről: „Isten nem teremt selejtet”Hisztériakeltéssel nem lehet megoldani a menekült-helyzetet - mondta Böjte Csaba Ferences rendi szervezetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója a 7/24 Embere című műsorban Magyarországon. A szerzetessel Benyó Rita beszélgetett a magyarországi menekülthelyzetről. Böjte atya szerint nem áll meg a lábán az a feltételezés, hogy a menekültek nagyon másfajta emberek lennének, akik ne tudnának Európában élni. Böjte szerint tanítással, türelemmel bármi megtanítható a menekülteknek. „Kint jártam Budapesten a Déli pályaudvaron, rengeteg menekültet és köztük sok - sok gyereket láttam... A politikusainknak, a katonáknak meg kell védeniük a lakosságot, nekik ez a dolguk, de nekem, mint Krisztus szeretete hírnökének az a dolgom, hogy az emberekben lévő szeretetlángot életbe tartsam. Testvéreim, ezért mindenkit arra kérek, hogy a menekültekkel szemben legyünk emberségesek. A kis Maryam a mi szülőföldünkre virágot rajzolt. Nekünk úgy kell viselkednünk, ha majd béke lesz az ő szülőföldjén és hazatér, otthon is virágot rajzoljon gondolatba a Kárpát-medencére!” - írja augusztus 27-én. Augusztus 21-én, a Szerbiával határos Mórahalomból a következő gondolatokat osztotta meg: „Mórahalomban békesség van, az emberek este 20 órától kint a parkban gond nélkül nagy búcsút rendeztek Szent István tiszteletére. Több ezren összegyűltek a fáklyafénynél tartott istentiszteletre. A gyermekek békésen játszottak a fák alatt, míg mi, felnőttek imádkoztunk, énekeltünk, senki nem rettegett a határon átjövő menekültektől. A polgármester szerint még senki nem akart itt megállni, letelepedni, hisz terveik szerint mennek tovább nyugatra. A helybeli emberek szerint még egy ágat sem törtek le a gyümölcsfákról ezek az emberek, mert fegyelmezettek, békességesek, nyugodtak, mennek a maguk útján". Képzési központot a menekültek számára Az árvagyerekekkel foglalkozó atya korábban konkrét ötletet is megfogalmazott, hogy mit lehetne tenni azokkal, akik mégis maradnának: egy képzési központot kellene létrehozni a részükre, amely felkészíti őket a békés együttélésre. "Ugyanaz a kérdés, „menekültek” és két nagyon különböző válasz — 1 és 2 —, és én e két út közül egyikre sem mernék rálépni! Igen, választani, dönteni e két lehetőség között nem merek, mert szerintem befogadni feltétel nélkül nem lehet, de véres erőszakkal elűzni sem szabad ezeket az embereket... Egy harmadik utat javasolnék. Ismerős, hogy 1956 után Ausztriában, nyugaton, a magyar menekültek számára befogadó lágerek létesültek, ahol nem csak a nyelvet, de az együttélés szabályait is meg lehetett tanulni. Aki erre hajlandó, azt be lehet fogadni, aki erre nem, azt haza kell toloncolni. Az autó vezetéshez szükséges hajtási engedélyt sem lehet erőszakkal megszerezni; megvannak a minimumok, amit egy autót vezetni akaró embernek el kell sajátítani, és ha abból eredményesen levizsgázik, akkor kiengedhető a közutakra. Hajtási engedély nélkül, aki kiengedi a forgalomba az embereket, az potenciális gyilkos. Gondolom, hogy azok, akik közénk jönnek, a káosz elől menekülnek, egészen biztos, hogy megértenék, hogy egy oktatási, nevelési központ az ő és az ő gyermekeik érdekében is van. Nem szeretnénk, ha velük együtt a káosz, az anarchia is átcsapna Európába. Megtapasztaltam, hogy az elvadult, utcára került gyerek nagyon goromba, gonosz tud lenni, és ha az ember őket elűzi, akkor nagyon kegyetlenekké válnak, de ha befogadom, és szépen megfürdetem, megetetem, majd iskolába viszem, megnyugszik, és megérti, hogy mindaz, amit neki meg kell tanulnia, az ő javát szolgálja. Hihetetlen gyorsan fel tudnak zárkózni ezek a gyermekek, és azt látom, hogy az „elveszett gyermek”, aki a társadalom számára problémát jelentettek, a képzéssel a társadalom gondjaira választ adnak. Igen, bátran állítom, hogy képzés, nevelés által ajándékká, áldássá válik az árva gyermek! Tisztelettel javaslom a kormányainknak, hogy sürgősen hozzák létre az Európai Akadémiát, egy olyan képzési központot, amely felkészíti a bevándorlókat a békés együttélésre. Itt az idő, hogy hitünkről, keresztény értékeinkről alázattal tanúságot tegyünk. A politikusoknak is, de az egyházainknak is meg kell érteniük, hogy lejárt az az idő, mikor fényes lakásokból bölcs tanításokat mondogathattak. Ki kell lépni Mesterünk, Jézus Krisztus útjára, és meg kell győznünk az embereket, hogy Isten parancsainak megtartása nélkül életünk káoszba, pusztulásba torkol. Ha ezt nem merjük felvállalni, nem tudjuk az embereket szeretettel, szeretetre nevelni, akkor a történelem mint fölösleges kacatokat a süllyesztőbe küld. Több mint húsz éve árva gyermekeket nevelek, megtapasztaltam, hogy Isten selejtet nem teremt, ezért most is hiszem, hogy van jó megoldás! Európa vizsgázik, esélyünk van, hogy eredményesen letegyük ezt a vizsgát, és még erősebb, szebb legyen a világunk, de azt is tudni kell, ha ezt a vizsgát Európa elbukja, akkor a békés létünket is elbukhatjuk. Hiszek a szeretet végső győzelmében, Csaba t." maszol.ro 2015. szeptember 1.Halasztottak Mezei János ügyébenSzeptember kilencedikén dönt alapfokon a Hargita Megyei Törvényszék, hogy miként zajlik a továbbiakban a Mezei János, Gyergyószentmiklós tisztségéből felfüggesztett polgármestere ellen indított eljárás. A törvényszék kedden délelőtt a nyilvánosság kizárásával folytatott tárgyalást. Amint Nagy Zoltán alpolgármester elmondta, több lényeges kérdést is érintettek, egyrészt azt, hogy bekerüljön-e az ügybe Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala mint felelős fél. Ezt a Monturist és Virág Zsolt szorgalmazza, hiszen ha ez megtörténik, és a törvényszék úgy ítéli meg, hogy Mezei János kárt okozott a cégnek, a várostól kártalanítást követelhetne. Az alpolgármester elmondta, az igazságügyi eljárás jelen szakaszában a törvényszék megvizsgálja a nyomozás során összegyűjtött és eléje tárt ügyirat megalapozottságát. Ha megalapozottnak látja, akkor elindul a tényleges bírósági eljárás. Ha úgy dönt, hogy mégsem megalapozott, akkor visszaküldheti az ügyészségnek további vizsgálatok, bizonyítékok gyűjtésének utasításával. Egy másik kérdés, amiről tárgyaltak kedden, az a Mezei János ellen érvényben lévő tiltások kérdése. Szeptember 9-én dönt a törvényszék arról is, hogy feloldja-e Mezei hivatalának gyakorlási tiltását, vagyis hogy visszatérhet-e a városházára – tudtuk meg Nagy Zoltántól. Gergely Imre Székelyhon.ro 2015. szeptember 1.A Hargita megyei diákok közel egyharmada ment át a pótérettséginA kedden közzétett eredmények szerint a Hargita megyében pótérettségizett diákok közül nagyjából minden harmadik örülhet, az óvások előtti eredmények 30,9 százalékos átmenési arányról szólnak. Ez néhány százalékkal jobb a tavalyinál. Közzétették kedden az idei pótérettségi első eredményeit, az óvások előtti adatok szerint 30,9 százalékos az átmenési arány Hargita megyében. Ez 263 diákot jelent az 1019-ből. A mostani átmenési arány mintegy hét százalékkal jobb a tavalyi pótérettségi nem végleges eredményeinél, akkor ugyanis 23,9 százalékos volt az átmenési arány a megyében. „Örvendetes, hogy kicsit jobbak az eredmények, mint tavaly, sajnos idén is voltak olyan diákok, akik átmenő jegyet kaptak minden tantárgyból, de összesítve nem érték el a hatos átlagot” – értékelte a vizsgasorozatot Bartolf Hedwig, a pótérettségi vizsgabizottság alelnöke. Hozzáfűzte, ilyenkor a kétségbeesett szülőnek nem javasolhatják azt sem, hogy gyereke óvja meg pótérettségi jegyét, hiszen megtörténhet ugyan, hogy az újrajavítás során megkapja a hiányzó néhány tizednyi pontszámot, de fordítva is elsülhet az óvás. A tanfelügyelőség kimutatása szerint minden tantárgyból átmenő jegyet ért el a vizsgázók legalább fele, ám az eredményekből az is kitűnik, hogy közülük legtöbben csak 5–5,99 közti pontszámot kaptak, így lényegesen kevesebben vannak, akiknek összejött a sikeres pótérettségihez szükséges legalább hatos átlag. Az eredmények egyébként a román írásbeli esetében a leggyengébbek, érdekes viszont az is, hogy több tízes vizsgajegy is volt a pótérettségin – például a magyar és matematika írásbelin is egy-egy –, és a legjobb román írásbeli jegy is csak kevéssel maradt el ezektől. A pótérettségi jegyek esetében kedd estig nyújthattak be óvásokat a vizsgázók, a dolgozatok újrajavítása után pénteken, szeptember 4-én teszik közzé a vizsgasorozat végleges eredményeit. Széchely István Székelyhon.ro 2015. szeptember 2.Gábor Felicia: a csángók elszakíthatatlan részei a magyarságnak, de eltűnésüket csak lassítani lehetA történelem sok nemzetet ítélt arra, hogy lassan eltűnjön a népek tengerében, és bármennyire is szeretnénk ennek ellenkezőjét, a jelek szerint ez a sors vár a csángómagyarságra is. A folyamatot lassítani lehet, de a Csángó vagyok, és a Csángó élet című könyvek szerzője szerint visszafordítani, aligha. Gábor Felicia nem tartja irodalmi értékűeknek munkáit, megírásukkal egyetlen cél vezérelte: megőrizni a jövő nemzedék számára a csángók különleges magyar nyelvét. Gábor Feliciával ifj. Tóth György beszélgetett. A szerző, akinek 11 testvére született, elmondta, hogy a művei az ő családja átélt éveit mutatják be, de ez bármelyik lujzikalagori család élete is lehetne. Ahogy „megnyíltak a sorompók, úgy Csángliából mindenki ment, amerre tudott”, neki is szinte mindegyik testvére Olaszországban van, a testvérei közül csak ő él egyedül Magyarországon – panaszolta Felicia. A továbbiakban arról folyt a beszélgetés, hogy úgy a román, mint a vatikáni hatalom gáncsoskodása miatt a hit gyakorlása sem történhet magyarul Csángóföldön. Hajdanán az óvodában, akárcsak az iskolában számukra megtiltották, hogy magyarul beszéljenek, és azután, amikor már lehetett volna magyarul beszélni, a csángók már nem beszéltek magyarul – magyarázat a szerző. Gábor Felicia meghatódva mesélt azokról az időkről, amikor ’89 után az ők házukban tartották az első magyar miséket, az öregek pedig magyar nyelven mondhatták végre azokat az imákat, amiket addig csak románul, vagy latinul mondhatták, hallhatták. Egy másik érzelmileg megindító és nehezen feldolgozott emléke Gábor Feliciának az, amikor 13 évesen Csíkszeredában az iskolában tudta meg, hogy ő csángó, anyanyelve pedig a csángó – jelentette ki a Csángó vagyok, és a Csángó élet című könyvek írója. Gábor Feliciának meggyőződése, hogy a csángók eltűnését csak lassítani lehet, mert a fiatalok elmennek, és ha esetleg néhányan majd vissza is költöznek, de azok és gyermekeik már nem fognak csángóul beszélni. Kossuth Rádió Gábor Felicia: Csángó élet /Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2015 Erdély.ma 2015. szeptember 2.Irodalmak, határvidékekAz utóbbi évek helyszínén, Árkoson szervezi idén is írótáborát – sorrendben a tizenhatodikat – az Erdélyi Magyar Írók Ligája. A hétvégén, péntektől vasárnapig tartó rendezvény nemcsak az erdélyi írók és költők seregszemléje, de szakmai fórum is. Idén a téma a magyar és a román irodalom kapcsolata és különbözősége, mindez a műfordítások, illetve a két nyelvterület könyvkiadásának és érdekvédelmi szövetségeinek prizmáján keresztül. A táborban zajló beszélgetéseken részt vesznek a román irodalom jelentős képviselői is, mint Filip Florian, Lucian Dan Teodorovici, Dan Lungu, Ioan Groşan, valamint a román irodalom magyar tolmácsolói közül Lövétei Lázár László, Szonda Szabolcs, Lakatos Mihály. Mindennap beszélgetésekre kerül sor, pénteken például írószervezetek vezetői – Varujan Vosganian, Markó Béla, Karácsonyi Zsolt, Szentmártoni János – járják körül a román és a magyar irodalom kapcsolatának kérdését. (vop) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 2.Rács mögött a törvényesség őreiŐrizetbe vették tegnap az Adó- és Pénzügyi Hivatal, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) volt vezetőjét, akiket befolyással való üzérkedéssel és megvesztegetés elfogadásával gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség. Mindkét volt intézményvezető már korábban az ügyészség látókörébe került, de ez idáig olyan ügyekben emeltek vádat ellenük, amelyek korábbi tisztségeikkel kapcsolatosak. Şerban Pop, az adóhatóság volt elnöke ellen egy, a médiapiacot érintő állítólagos zsarolási ügyben emeltek korábban vádat, Alina Bicát, a DIICOT volt vezetőjét pedig olyan ügyekben állították bíróság elé, amelyek korábbi tisztségeivel kapcsolatosak, most azonban olyan ügyben került fogdába, amely főügyészi ténykedésével áll összefüggésben. Az ügyészek szerint Şerban Pop az adóhatóság elnökeként csaknem negyedmillió eurónyi megvesztegetést fogadott el Horia Simu üzletembertől annak érdekében, hogy az adóhatóságnál meghamisítsák azt a jelentést, amelynek alapján a DIICOT vizsgálatot indított a rézipar legfontosabb szereplőjeként ismert Simu ellen. A korrupcióellenes ügyészség szerint a pénzből Alina Bica, a DIICOT akkori főügyésze is több mint 17 ezer eurót kapott, amiért a vádhatóságnál megszüntette az üzletember ellen indított eljárást. Az adóhatóság korábban arra a következtetésre jutott, hogy Simu több mint másfél millió eurónyi jutalékot fizetett ki partnereinek törvénytelenül. Az adóhatóság jelentése alapján pénzmosásért és bűnszövetkezetben való részvételért indított eljárást Simu ellen a DIICOT. Ennek leállítását az ügyészek szerint az üzletember a tavalyi év folyamán megvesztegetéssel érte el. A korrupcióellenes kampányban nem először kerülnek rács mögé olyan intézmények vezetői, amelyeknek éppen a törvényesség betartása felett kellene őrködniük. Ezt a médiakommentárok egy része a korrupcióellenes ügyészség pártatlanságának bizonyítékaként értelmezi, azt hangoztatva, hogy Romániában immár senki sem áll a törvények felett, mások viszont úgy vélik, a társadalmat velejéig áthatja a korrupció, és még azokban sem lehet bízni, akiknek a törvények betartatása a feladatuk. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 2.Az RMDSZ isMegkezdi működését az RMDSZ által korábban létrehozott Eurotrans Alapítvány, amely a visszahonosítással kapcsolatos ügyintézésben segíti az erdélyi magyarokat – közli az RMDSZ hírlevele. Az alapítvány 19 területi irodájában 70 alkalmazott segíti ezentúl az érdeklődőket a magyar állampolgárság megszerzésében, a területi irodák munkatársai hetente két kiszállást szerveznek. Az Eurotrans Alapítvány által biztosított szolgáltatások ingyenesek, beleértve a fordítási költségeket is. A feladat ellátásához az alapítvány anyagi támogatást is kapott a magyar kormánytól – közölte az RMDSZ. Az Eurotrans Alapítvány februárban írt alá megállapodást a Miniszterelnökség, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselőivel Budapesten azzal a céllal, hogy minél több igénylő számára megkönnyítsék a honosítási ügyintézést Erdélyben. A megállapodás gyakorlatilag intézményesítette a felek közötti kapcsolatot, hiszen az RMDSZ területi szervezetei eddig is aktívan részt vettek a könnyített honosítás lebonyolításában. Ez ügyben a magyar kormány partnere Erdélyben kizárólag az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt, amely a Demokrácia Központoknak elnevezett irodahálózatán keresztül nyújtott segítséget a dokumentáció összeállításában. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
