Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 140 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-140
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Mediafax

1994. szeptember 19.

A hadsereg sajtóirodája cáfolta, hogy lenne ilyen, a kisebbségek ellen kidolgozott titkos katonai terv. Mircea Pascu védelmi államtitkár a bukaresti konferencián előadásában csak elméleti fejtegetésekről beszélt, írta az Evenimentul Zilei szept. 19-i száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Az újság sajnálatát fejezte ki a félreértés miatt és a felelősséget a Mediafax független hírügynökségre hárította, amelytől a hír származott. /Magyar Nemzet, szept. 20./ Bukaresti információ szerint a hangfelvétel bizonyítja, hogy a hírügynökségi információ pontosan adta vissza Pascu államtitkár fejtegetéseit. A Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó katonai sajtóosztályt, azonban elzárkóztak a válaszadástól. /Népszabadság, szept. 20./

1996. március 1.

Ion Iliescu államfő a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: "Jobb lett volna, ha Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete tartózkodott volna a szélsőséges pártoknak a kormányban való részvételére vonatkozó nyilatkozatoktól, mivel a szélsőségesség meghatározása vitatható kérdés". Az amerikai nagykövet a múlt héten Kolozsváron beszédében hangsúlyozta: egy szélsőséges pártok nélküli kormány a választások után előmozdítaná Románia NATO-csatlakozásának ügyét. Moses nyilatkozatát követően mind a Román Nemzeti Egységpárt, mind a Nagy-Románia Párt, mind a Szocialista Munkapárt élesen támadta az amerikai nagykövetet, szavait a belügyekbe való beavatkozásnak minősítették, sőt elhangzott olyan nyilvános állásfoglalás is, amely kiutasítását követelte. /A szélsőségesség vitatható. Ion Iliescu is "kioktatja" az amerikai nagykövetet.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 1., Kinél a józan ész? A szélsőségesek után az elnök is bírál. = Új Magyarország, márc. 1./

1996. május 14.

Tőkés Lászlót javasolta romániai elnökjelöltnek Király Károly azon a csernátoni civil fórumon, amelyet a sajtó kizárásával tartott május első napjaiban a frissen alakult Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport, jelentette a Mediafax bukaresti hírügynökség. A hírrel kapcsolatban a bukaresti román lapok, illetve a rádió- és tévéadások megjegyezték, hogy a civil fórumon a székelyföldi területi autonómia megteremtésére történt, "egyelőre" elméleti kísérlet. /Király Károly Tőkés Lászlót javasolta elnökjelöltnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1997. február 21.

A kolozsvári Szabadság tájékoztat arról, hogy a Mediafax hírügynökség a hét végén 25 pontos dokumentumot tett közzé, amelyet értesülése szerint Tőkés László február 14.-én juttatott el az RMDSZ vezetőségéhez. A szöveg azokat az igényeket és követeléseket foglalja össze, melyek "a romániai magyar közösség elvárásait fogalmazzák meg Románia demokratikus kormánya iránt". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megismétli, hogy a szövetségnek meg kell fogalmaznia elvárásait, ahhoz, hogy azok teljesítését számon lehessen kérni. A szöveg felsorolja az RMDSZ programjában szereplő valamennyi fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, melyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSZ által kidolgozott autonómia-törvénytervezet elfogadását, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, valamint Tőkés László javaslatát a román-magyar kerekasztal megszervezésére. Az Evenimentul Zilei "Tőkés László a magyar autonóm területek újralétesítését akarja" címmel ugyancsak ismerteti a Mediafax által közzétett szöveget. A lap szerint a szöveg tartalmazza, hogy azokban a megyékben, ahol a magyarság többségben él legyenek magyar prefektusok. Az Adevarul is ismerteti a szöveget Tőkés László papírra vetette szélsőséges aberrációit címmel. A Ziua szerint a tiszteletbeli elnök a magyarok követeléseinek radikalizálását szorgalmazza. A Ziua szerint Markó Béla kijelentette, hogy a követelések Tőkés László magánvéleményét fejezik ki. Az Evenimentul Zilei RMDSZ-beli forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy a tiszteletbeli elnök eljárása szövetségbeli elszigetelésének eredménye, melyet a szervezet politikájával szembeni állandó ellenzékisége váltott ki. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 24., 24. sz./

1997. április 17.

Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának igazgatója nyilatkozott a Mediafax hírügynökségnek: végleges formát öltött a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezet. A tervezetet még május folyamán megvitatják a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban, majd az ügyben illetékes minisztériumok jóváhagyását kell elnyernie, majd a kormány és a parlament asztalára kerül. Eddig egyetlenegy közösség, a Romániai Zsidó Közösségek Egyesülete nyújtotta be írásban igényét elkobzott javaikra. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

1997. április 25.

Az Adevarul ismerteti a Román Hírszerző Szolgálat 1995 szeptember és 1996 december közötti időszakra vonatkozó jelentését, mely a nemzetbiztonságot veszélyeztető problémákat veszi számba. A jelentés alfejezetei szerint fokozódtak az állam gazdasági érdekeit sértő tevékenységek, növekedett a nemzetközi szervezett bűnözés jelenléte Romániában. Figyelemreméltó teret szentel annak kifejtésére, miszerint "Románia területén alkotmányellenes tevékenységek jelentkeznek etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségesség, valamint olyan törvénytelen szervezetek képében, melyek a nemzetbiztonságot fenyegetik. Az etnikai szeparatizmus című alfejezet azt állítja, hogy külföldi körök aknamunkát folytatnak annak érdekében, hogy megakadályozzák Romániában a jogállam fejlődését, valamint az euroatlanti integrációt." A területi változások legitimátásának gondolatát próbálják becsempészni a közvéleménybe ? áll e részben, mely kifejti továbbá, hogy "a revizionista érdekeket elősegítendő, szorgalmas adatgyűjtés és -feldolgozás történik, és külföldi ügynökök arra törekednek, hogy a társnemzeteket etnikai jellegű autonomista-szeparatista akciók irányába tereljék." A jelentés megemlíti a "szeparatista autonómia képviselőinek tevékenységét, akik alkotmányellenes szervezési struktúrákban törvényhozói és végrehajtói hatásköröket kívánnak felvállalni a többségében magyarlakta területeken". Itt megemlítik a Székelyföldi Egyeztető Tanácsot, majd az Erdélyi Magyar Kezdeményezést is, mint olyan szervezetet, mely "az autonómiára törekszik". Végül a dokumentum megemlíti, hogy "folytatódnak a minden szintű külön magyar oktatás kialakítását célzó tevékenységek", melyről azt állítja, hogy a román tanügyminisztérium által nem engedélyezett tantervvel működnek, ami "alkotmányellenes". A Mediafax hírügynökségre hivatkozva a lapok tájékoztatnak, hogy tegnap az RHSZ igazgatója benyújtotta lemondását Constantinescu államfőnek. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 25., 77. sz./

1997. május 5.

A lapok beszámolnak a Constantinescu elnök és a romániai egyházak vezetőinek máj. 2-i megbeszéléséről. Az Azi idézi az államfőt, miszerint az egyházi javakkal kapcsolatos felekezetközi vitára elsősorban a helyi közösségek szintjén lehet megoldást találni, a decentralizáció elve alapján. A találkozón az többségi ortodox és a kisebbségi egyházak közötti viszonyt beszélték meg a résztvevők, hangsúlyt az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására. A Romania Libera beszámolójában a találkozóból a görög katolikusok és ortodoxok közötti konfliktusra fekteti a hangsúlyt, megemlítve, hogy a görög katolikus egyházfő elégedetlen volt a találkozóval, melytől azt várta, hogy határozott ígéreteket kapjon az elnöktől. A Curierul National a Mediafax hírügynökségre hivatkozva kiemeli, hogy az egyházfők egyetértettek az államfő azon javaslatával, hogy az elkobzott javakat fokozatosan fogják visszaszolgáltatni. A Szabadság ugyanakkor ismerteti Jakubinyi György gyulafehérvári római-katolikus érsek kijelentését, miszerint Constantinescu fontosnak nevezte, hogy az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának megkezdésével Románia bizonyítsa a világ előtt, hogy európai úton jár, de szavaiból kitűnt, hogy nem fognak minden követelést teljesíteni, csak részmegoldást ígért. Az érsek szerint konkrétumokról akkor lesz szó, amikor Constantinescu ígéretének megfelelően külön fogadja majd a magyar történelmi egyházak képviselőit, ahogy azt a magyar egyházak kérték. Jakubinyi György elmondta, hogy a megbeszélésen az elnök kifejtette, a magyar egyházak vagyonának visszaadása külön sajátos problémát jelent, mivel nemcsak a kommunisták által elvett javakról van szó, hanem 1918-ig nyúlik vissza a probléma, amelyet a két világháború közötti kormány sem oldott meg. Csiha Kálmán az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a magyar egyházak külön hangsúlyozták az iskola és oktatás kérdését. A más hivataloknak otthont adó egykori egyházi javak kérdésében az államfő hangsúlyozta a további megbeszéléseket. Constantinescu szerint olyan megoldást kell keresni, hogy az egyházak birtokába jussanak vagyonuknak, de az ott működő intézmények a megoldásig ott maradhassanak, s erre meg kel teremteni a törvényes keretet. A lap végül tájékoztat, hogy a magyar egyházak minden szinten, mindenfajta felekezeti iskola létesítésének lehetővé tételét sürgették, beleértve például az ipari iskolákat is, melyek állami támogatással működnének. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1997. november 26.

A Mediafax hírügynökség politikai elemzőkre hivatkozva úgy véli, a titkos szavazás során a szenátorok elvethetnek néhány, a kisebbségek nyelvén való oktatásról szóló rendelkezést. A lapok George Pruteanu KDNPP-s szenátor felszólalását emelik ki, mely élesen támadta az RMDSZ szenátorait, "kétségbe vonta Románia iránti hűségüket, hazugsággal és manipulációval vádolta őket". Pruteanu, aki a kormányrendelet elfogadását a "román politikai osztály vizsgájának" tekintette, "hadat üzent az önálló magyar egyetemnek", arra figyelmeztetve, hogy ha elfogadják ezt a rendelkezést, akkor Katona Ádám kizárólagosan magyar hentesüzleteket, borbélyüzleteket, törvényszékeket "és még ki tudja mit" fog kérni. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint a titkos szavazás azt is jelentheti, hogy "a kormánypártok még azt az ígéretüket sem tartják be, amelynek értelmében csak a földrajz és a történelem oktatási nyelvére vonatkozó passzust óhajtják módosítani, a többi szakasz pedig érintetlenül marad". /Veszélyben az önálló magyar egyetemhez való jogunk is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

1997. december 16.

A Mediafax hírügynökség dec. 16-án ismertette azt a jegyzőkönyvet, amelyet a Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga vezetőinek közvetítésével hétórás tárgyalás után írt alá hétfőn este Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, négy városi tanácsos, Anca Dragos, a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend képviselője, valamint az elmúlt időszakban "elhíresült" csereháti ingatlant felépítő Aris Industrie képviselője, Aristide Roibu: "1. Az építménynek és szolgáltatásainak haszonélvezőit illetően a felek 90 napon belül újabb megbeszélést folytatnak. 2. A gyermekeknek biztosítják az anyanyelvű oktatást, anyanyelvük szabad használatát és vallásuk szabad gyakorlását. 3. Az orvosi és szakoktatási, valamint kisegítő személyzet tekintetében elsőbbséget élveznek a székelyudvarhelyi és a város környékéről való személyek. Amennyiben a helyi személyzet nem megfelelő, más helységekből való olyan személyeket is alkalmaznak, akik beszélik azok a gyermekeknek az anyanyelvét, akiknek a szolgáltatást felajánlják. 4. Az épületet befejezésekor ellátják a fogyatékos gyerekek ápolásához szükséges berendezésekkel (lift, rámpák a tolószékek számára, korlátok stb), kezelőtermeket és lábadozási szobákat létesítenek. 5. A felek megteszik az építkezéshez és a működéshez szükséges engedélyek beszerzéséhez szükséges lépéseket. A Szeplőtlen Szív apácarend azzal a fenntartással írta alá a jegyzőkönyvet, hogy a balázsfalvi görög katolikus metropolita is jóváhagyja és külön megjegyzést fűzött hozzá, miszerint a 3. pont megtagadja az apácarend törvényes jogát arra, hogy maga döntsön az orvosi, szak- és segédszemélyzet alkalmazásáról. Ugyanebből az okból Ciryll Bürgel, az adományozó Basel Hilft cég képviselője elhagyta a tárgyalást. Gabriel Andreescu és Smaranda Enache a tárgyalás után kifejtették, hogy az nehéz volt és a sajtó jelenléte csak tovább bonyolította volna. A januárra tervezett következő tárgyalási fordulóban azokról a pontokról lesz szó, amelyekről nem született teljes megegyezés. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az első pont, mutatnak rá a megfigyelők, kulcsfontosságú a helyi közösség szempontjából, amely ragaszkodik ahhoz, hogy a város által biztosított telken az eredeti szerződésnek megfelelően székelyudvarhelyi és a környékről való fogyatékos gyermekeket ápoljanak. /MTI/

1998. január 27.

Balló Áron szerint a jelenlegi helyzetben Constantinescu elnök látogatása nyomán sem várható "áttörés a szinten tartott, de el nem túlzott román-magyar összemelegedés terén". Constantinescu néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy Budapesten azt az álláspontot fogja képviselni, miszerint Románia földrajzát és történelmét románul kell tanítani a nemzeti kisebbségeknek is, a Babes-Bolyai Tudományegyetemet pedig nem szabad kettészakítani. Kicsi a valószínűsége annak, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyílt levelében szereplő, "vagy közösségünk fájó kérdéseivel bajlódjék Göncz Árpád vagy Emil Constantinescu." /Balló Áron: Áttörés nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

1998. február 25.

Gabriel Piscociu román kormányszóvivő szerdán cáfolta, hogy az IMF márciusra vagy áprilisra halasztotta a tavaly óta futó 4340 millió dolláros készenléti hitel január óta késlekedő legújabb 86 millió dolláros részletének kiutalását. A részlet csupán a Romániának 1998-ra megszabandó új feltételektől függ - mondta. - Először véglegesítik a hitelegyezményhez fűzendő kiegészítést, azután jön a harmadik részlet. - A Mediafax hírügynökség azt jelentette, hogy Valantin Ionescu privatizációs miniszter lemondott, és szándéka megmásíthatatlan, csak addig marad, amíg meg nem találják utódját. Döntését a gazdasági reformok elmaradásával indokolta. A kormányszóvivő nem erősítette meg a privatizációs miniszter lemondásának hírét, de azt mondta, hogy "szó van távozásáról". - Közgazdászok egyetértenek abban, hogy az egy éve meghirdetett reformprogram nem oldotta meg a nehéz gazdasági kérdéseket, főleg a szerkezetváltást, miközben a vásárlóerő 30 százalékkal, az ipari termelés 5,9 százalékkal csökkent tavaly, az infláció az 1996-os 56,9 százalékról 151,4 százalékra szökött fel és a GDP 6,6 százalékkal visszaesett, az 1996-os 4,1 százalékos növekedés után. A kormány heti 50 vállalat privatizálását ígérte, ennek átlagosan a fele teljesült és a bankprivatizáció még meg sem kezdődött - írta a hírügynökség. /MTI/

1998. március 13.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester márc. 13-án sajtóértekezleten jelentette ki, hogy az Urunk Színeváltozása templomban a nap során történteket az RMDSZ idézte elő azzal, hogy "kommandós csapatokat készített fel a katedrális elfoglalására és ezzel etnikai (román-magyar) konfliktus előidézésére". A polgármester szerint, jelentette a Mediafax, "ugyanazok a kommandós csapatok incidenseket fognak provokálni vasárnap", amikor az RMDSZ, illetve az Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca szervezet külön-külön megemlékezik 1848 március 15-éről. Az RMDSZ jóelőre ismertette ünnepi megemlékezéseinek időpontját és helyét, a polgármester viszont nem közölte, hol és mikor tartanak március 15-i megemlékezést hívei. Kolozsvári RMDSZ-források beszámoltak arról, hogy a koszorúzás színhelyén márc. 13-án a polgármesteri hivatal emberei "átszerelték" a Biasini-ház homlokzatát, zászlókat erősítettek fel (amelyek jórészt eltakarják a Petőfi-emléktáblát), áthelyezték a koszorútartó kampókat, s művüket gépkocsiból maga Funar is megtekintette. Az "átalakításról" az RMDSZ bejelentésére rendőrségi jegyzőkönyv is készült, de a változások a szövetség helyi vezetői szerint nem fogják megakadályozni, hogy idén is, mint minden évben, megkoszorúzzák a Petőfi-emléktáblát. (Funar hívei a polgármester által két éve ugyanarra a homlokzatra felerősíttetett táblánál terveznek megemlékezést: ennek szövege a magyar forradalom elleni román szélsőséges nacionalista vádakat tartalmaz). Buchwald Péter alprefektus a kolozsvári Szabadsághoz eljuttatott nyilatkozatában arra kérte a város és a megye magyar lakosságát, hogy az ünnepségeken emelt fővel, annak tudatában vegyen részt, hogy Európa tavaszát, a szabadság, egyenlőség, testvériség napját ünnepli. Hozzáfűzte, hogy a minden ellenkező híresztelés ellenére a rendőrség biztosítja az ünnepség normális lefolyását. /MTI/

1998. május 27.

A legnagyobb román ellenzéki párt, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP, amely korábban még polémiát kerülő nyilatkozatot tett közzé a magyarországi választások eredményéről, új állásfoglalást publikált. Ebben azt a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak tulajdonított, a román sajtóban a bécsi Der Standardra hivatkozva publikált nyilatkozatot bírálja, mely szerint "Romániának új törvényt kellene kidolgoznia a magyar nyelvű oktatásról", és meg kellene próbálni a Magyarország és a szomszédos államok közötti szerződések módosítását. A volt kormánypárt szerint Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatai "súlyos feszültséget teremthetnek a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokban". Az SZDRP - emlékeztetve előző bizakodó állásfoglalására, amelyben éppen az alapszerződésre hivatkozott - máj. 27-i közleményében azt hangoztatta, hogy "sajnos a szomszéd ország új politikai vezetői nem csupán az alapszerződés tartalmát vonják kétségbe, hanem a kétoldalú kapcsolatok egész rendszerét. Egyidejűleg azt is megengedik maguknak, hogy leckéket adjanak a kisebbségi jogok tekintetében". Az SZDRP közleményében felszólította Radu Vasile miniszterelnököt, hogy kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól Orbán Viktor nyilatkozataival kapcsolatban, és határozottan utasítsa vissza az RMDSZ politikai vezetőinek túlzó követeléseit. - A Rompres ismertette Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és pártelnök állásfoglalását is, amely szerint Orbán Viktor nyilatkozatai az állam és a nemzet határairól "felelőtlenek" és a magyarországi jobboldal győzelme után a feszültség növekedése várható a szomszéd országokkal, mivel ismét a közvélemény figyelmének középpontjába állítják a trianoni békeszerződés és a "bécsi diktátum" következményeit. Funar szerint a budapesti kormány és a bukaresti kormányban lévő RMDSZ "románellenes offenzívája fokozódni fog", ezért minden román parlamenti erő összefogására lenne szükség. /MTI/ Annak ellenére, hogy a PRO TV magántelevíziónak nyilatkozva Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke már cáfolta a Der Standard hasábjain Orbán Viktor nyilatkozataként tálalt kijelentéseket arról, hogy törvényt kell kidolgozni Romániában a magyar nyelvű oktatásról és módosítani kell az alapszerződéseket Magyarország szomszédaival, a román nacionalista politikusok és sajtó által széles körben felkapott kijelentések a román kormány legmagasabb szintjein is reagálásokat váltottak ki. Radu Vasile miniszterelnök a Mediafax közlése szerint - előrebocsátva ugyan azt, hogy "amennyiben az AFP által ismertetett nyilatkozatra valóban sor került" - kijelentette, hogy az "semmi esetre sem tekinthető pozitív jelzésnek a kétoldalú kapcsolatokban". Egy új törvény kidolgozása a magyar nyelvű oktatásra vonatkozólag "kívül esne bármiféle európai standardon és ellentétes lenne magának a magyar kisebbségnek az érdekével is" - vélekedett a miniszterelnök. Radu Vasile kifejezte reményét, hogy fordítási hibáról volt szó, s hozzáfűzte, hogy további magyarázatokat fog kérni a bukaresti magyar nagykövettől a dolgok tisztázása végett. (/Szőcs Ferenc nagykövethez szerda estig nem érkezett ilyen megkeresés - a tud./. Az Emil Constantinescu elnök kíséretében Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter abbeli meggyőződésének adott hangot a Mediafax tudósítása szerint, hogy Orbán Viktor nyilatkozatát a magyar partnerek nem fogják politikai vita eszközévé tenni és a magyar fél ésszerű párbeszédre lesz kész. A külügyminiszter megjegyezte, a jelenlegi kormány maga is úgy véli, hogy az oktatási törvénynek nem szabad a magyar kisebbség ellen irányulnia: "jó törvénynek kell lennie, amely megfelelő jogokat biztosít bármely román állampolgárnak" - mondta a román diplomácia vezetője. /MTI/

1998. augusztus 7.

Emil Constantinescu román államfő véleménye szerint a magyar nyelvű egyetem létesítésének problémáját "azoknak a szerveknek kell megoldaniok, amelyek illetékesek ebben a kérdésben, mindenfajta beavatkozás vagy közbelépés nélkül" - jelentette ki aug. 7-én a Mediafax hírügynökségnek Petru Berteanu, a román államelnökség kommunikációs kérdésekkel foglalkozó tanácsosa. Az illetékes testületek, fűzi hozzá a Mediafax, a kormány és a parlament. Az elmúlt két hét során a román nacionalista sajtó és több ellenzéki párt egyöntetűen követelte, hogy az elnök határolja el magát politikai főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak Tusnádfürdőn magánvéleményként kifejtett, a magyar egyetem létrehozását pártoló álláspontjától. Constantinescu elnök ezzel szemben nem szorgalmazza a magyar egyetem létrehozását, de nem is helyteleníti azt. /MTI/

1998. szeptember 4.

Takács Csaba ügyvezető elnök szerint a szakbizottság döntése szükségessé teszi, hogy az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi, kolozsvári ülésén felülvizsgálja a kormányzati részvételt, mert ennek katasztrofális hatása lesz a magyar nyelvű oktatásra. "Elfogadhatatlannak tartom az együttmaradást egy olyan koalícióban, amelyben partnereink ahelyett, hogy a kormányprogram megvalósításáért szállnának síkra, a Nagy Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt javaslatait fogadják el, és olyan magatartást tanúsítanak velük szemben mintha ők is a koalíció tagjai lennének - nyilatkozta a Mediafaxnak Takács Csaba. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1998. szeptember 11.

A képviselőház oktatási szakbizottságának tagjai szept. 9-i ülésükön elítélték a bizottság elnökét, Anghel Stanciu nagy-románia párti képviselőt, mivel a bizottság nevében levelet küldött Radu Vasile kormányfőnek a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás elutasítására vonatkozó múlt heti döntésükkel kapcsolatban. Stanciu levelében javasolta az önálló magyar egyetem létesítésének tanulmányozására létrehozott bizottság megszüntetését. Asztalos Ferenc képviselő, a bizottság alelnöke kifogásolta, hogy Stanciu a levél tartalmáról előzőleg nem konzultált a bizottság többi tagjával. A Mediafax szerint Radu Vasile kormányfőnek nem áll szándékában felfüggeszteni a magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló kormánybizottságot, hanem megvárja a jelentést. A kormányfő kérni fogja a parlamenti tanügyi bizottságot a felsőfokú oktatási intézmények alapítását szabályozó 123-as szakasz felülbírálását. /Döntése felülbírálására kéri Vasile a tanügyi bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1998. szeptember 23.

Nem a magyar kormány, hanem a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) tervezi munkabizottságok felállítását a határon túli magyarság valamennyi problémájának áttekintésére - pontosította a román sajtóban neki tulajdonított kijelentést Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Szabó Tibor ezekben a napokban tájékozódó körutat tesz Erdélyben. Szept. 21-én a Mediafax nevű román hírügynökség arról számolt be, hogy a HTMH elnöke állítólag megerősítette: a magyar kormány három munkabizottságot állított fel azzal a céllal, hogy vizsgálják meg, milyen hatással járna társadalmi, gazdasági és közigazgatási szempontból, ha a határokon túli magyarság kettős állampolgárságot kapna. A HTMH elnöke a román hírközlésben nagy visszhangot kapott bejelentést szept. 22-én pontosította. Leszögezte, hogy ő nem beszélt kormánybizottságokról, hanem azt ismertette, hogy a vezetése alatt álló hivatal bizottságok felállítását tervezi, s ezek áttekintik a határon túli magyarság valamennyi problémáját, a szociális ügyektől a gazdaságon és oktatáson át a határátlépésig, és megoldási javaslatokat dolgoznak ki valamennyi területre. A HTMH elnöke szerint a határon túli magyarság igényei nagyok, de túl általánosak. A kettős állampolgárság igénye is, hisz ez esetben is konkrétan kellene vizsgálni, mik azok a jogok és kötelességek, amelyek talán vonatkoztathatók a határon túli magyarokra. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

1998. szeptember 24.

Vasile Vetisanu parasztpárti képviselő szept. 22-én felszólította az RMDSZ-t, hogy függessze fel Tőkés László püspököt a szövetség tiszteletbeli elnöki tisztségéből az alsócsernátoni fórumon tett kijelentéseiért. A Mediafax jelentése szerint a képviselő bírálta az RMDSZ radikális szárnyát a kettős állampolgárság, a területi autonómia biztosítására, illetve az önálló magyar állami egyetem létesítésére irányuló törekvései miatt. Szerinte az RMDSZ-nek azért kell eltávolítania Tőkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki tisztségből, hogy a szövetség bebizonyítsa a koalícióval szembeni lojalitását. Ha pedig az RMDSZ nem tesz eleget ennek a kérésnek, akkor nyilvánvaló, hogy a szövetség mindkét szárnyának egy közös célja van: az ország föderalizálása - mutatott rá Vetisanu. /Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségéből való felfüggesztését kéri egy parasztpárti képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), szept.24./

1998. október 30.

A kormánykoalíció pártjai egyetértettek a kormány karcsúsításának tervével - jelentette be Radu Vasile miniszterelnök a koalíciós partnerekkel folytatott okt. 30-i tárgyalásokat követően. A tervek szerint a kormányban a jelenlegi 20 miniszter helyett 17 marad, s jelentős mértékben csökkenteni kívánják az államtitkárok számát is. Az átszervezés során néhány minisztérium megszűnik, egyeseket összeolvasztanak. Radu Vasile a kormány átszervezésének szükségességét elsősorban azzal indokolta, hogy így a kormány struktúrája jobban összhangba kerül az EU-tagállamok kormányzati gyakorlatának elveivel. Vasile bejelentette azt is, hogy átszervezik a kormányhivatalok és -ügynökségek rendszerét is. A Mediafax tájékoztatása szerint a kormány szerkezeti átalakításának időszerűségéről megoszlanak a vélemények a koalícióban. A Demokrata Párt szerint az átalakítás nem jelent prioritást, s csak az amúgy is lassú reformfolyamat további fékezéséhez vezetne. A parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ a kormány hatékony működéséhez elengedhetetlennek tartja a tervbe vett változásokat. /Karcsúsított kormányszerkezet. Csökken a minisztériumok és államtitkárok száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

1998. november 4.

Az RMDSZ felkérésére reagálva a Külügyminisztériumközölte, hogy támogatja a multikulturális állami egyetem létrehozását. Korábban ugyanis Csapó József szenátor a külügy figyelmébe ajánlotta a Litvániában engedélyezett lengyel tannyelvű állami egyetem példáját. A Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár által aláírt, a szenátushoz eljuttatott levél ezzel kapcsolatosan leszögezi: noha Vilniusban valóban engedélyezték a lengyel egyetemet, a litvánok rendkívül veszélyesnek ítélték meg egy lengyel tannyelvű egyetem létrehozására vonatkozó kérelmet. A lengyel egyetem létesítésére vonatkozó törekvésekhez hozzájárul a lengyel szélsőségesek területi autonómiakövetelése is, amely rendkívül aggasztja a litvánokat - idézte a dokumentumot a Mediafax. /Plesu támogatja a mulitkulturális egyetemet, de nem hatódik meg a litván példától. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1998. november 13.

Bársony András, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, az Európa Tanács politikai bizottságának elnöke a Szabadság kérdésére elmondta: megalapozatlannak tartja a Mediafax hírügynökség által közölt azon nyilatkozatot, amelyben kijelentette volna, hogy a romániai magyar nemzeti közösség számára jelenleg nem létfontosságú az önálló állami magyar egyetem kiharcolása, valamint azt a neki tulajdonított állítást, hogy a kisebbségek minden felsőoktatási intézményben tanulhatnak, függetlenül attól, hogy ez multikulturális-e vagy sem, csak az a fontos, hogy biztosítassék az anyanyelvű oktatáshoz-tanuláshoz való jog. Bársony András szerint az újságíró nem az általa fenntartott álláspontot ismertette a tudósításban. Bársony András pontosított: "Szerintem egy olyan egyetem - mint a Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem -, amely találkozik az RMDSZ által is elfogadható kompromisszum szándékával, megoldást jelent a mai romániai körülmények között. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy két jog és két etika találkozik ennek a kérdésnek az értékelésekor. Az egyik a kisebbség elidegeníthetetlen joga az anyanyelven való tanuláshoz, a másik az adott ország hivatalos nyelvének opcionális felvétele egy tanintézetben. Nem minősítem a multikulturális jelzőt, mert számomra egy ilyen jelző tartalmatlan, és akkor használják, amikor ki akarnak bújni egy probléma tényleges értékelése alól. Meggyőződésem azonban, hogy ebben a kérdésben olyan megoldás képzelhető el, amely egyrészt kielégíti a kisebbség, jelen esetben az RMDSZ által képviselt álláspontot, másrészt pedig egyfajta kompromisszum a kisebbség és a többség között. Számomra nem az a kérdés, hogy az önálló magyar egyetem szükséges-e vagy sem, hanem hogy olyan megoldás szülessék, amelyet mind a magyar, mind a román közösség és az ezeket megjelenítő politikai erők kompromisszumként el tudnak fogadni" - mondotta Bársony András. /Magyarországi képviselő a magyar egyetemről. Bársony András (MSZP) kompromisszumos megoldást javasol. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1998. november 18.

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő elmondta: az RMDSZ által ismertetett indítvány teljesen azonos a sürgősségi kormányrendelet 123-as cikkelyével, amely a nemzeti közösségek számára lehetőséget biztosít az önálló felsőoktatási intézmények létesítésére. A koalíció azonban ezt a javaslatot visszautasította. A képviselő értékelése szerint "megteremtődött annak a lehetősége, hogy néhány nap múlva sor kerüljön a szenátus és a képviselőház közötti egyeztetésre", az egyeztető bizottság pedig "vagy elfogadja a már létező szöveget, vagy pedig egy új szöveget javasol a plénumnak". Szerinte a bizottság összetétele lehetőséget teremthetne arra, hogy "végül számunkra elfogadható szövegváltozatban állapodjunk meg". Figyelmeztetett arra, hogy a képviselőház plénuma elfogadta a 124-es cikkelyt is, amely lehetővé teszi a nemzeti közösségek számára az anyanyelven történő felvételizés jogát. A képviselő rámutatott, hogy az egyeztetés lehetőségének megteremtésével az egyetemlétesítés jogi alapjának megteremtése továbbra is veszélyben. "Az RMDSZ álláspontja továbbra is egyértelmű: nem mondhatunk le az önálló magyar egyetem létrehozásának jogi alapon történő biztosításáról. A koalíciós partnerek azonban az RMDSZ indítványának leszavazásával bebizonyították: még mindig hiányzik belőlük a politikai akarat az önálló intézmény alapítására vonatkozóan" - mondotta Asztalos Ferenc. A kormány meghosszabbította a magyar nyelvű állami egyetem létesítését tanulmányozó bizottság végső jelentése benyújtásának határidejét. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, a bizottság elnöke a sajtónak nyilatkozva kijelentette: ez a német tagok kinevezésének halogatása, valamint adminisztratív okok miatt történt. Tokay szerint a bizottság fontolóra veheti Kötő József oktatási államtitkár véleményét, mely szerint Erdélyben nincs szükség két magyar felsőoktatási intézményre, sem minden nagyobb városban működő főiskolára. A bizottság elnöke tagadta, hogy a testület öt tagja benyújtotta volna lemondását, csupán Ciurca államtitkár ilyen vonatkozású dokumentumának létét ismerte be. /A képviselőház senkinek sem adott igazat. Parlamenti egyeztetés egyetemügyben Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Kötő József oktatási államtitkár cáfolta a Szabadság szerdai lapszámában közzétett, a Cotidianul napilapból átvett idézetet, amely szerint Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kijelentette volna, hogy a magyar nyelvű állami egyetem létesítését tanulmányozó bizottság fontolóra veheti az oktatási államtitkár azon véleményét, hogy Erdélyben nincs szükség két magyar felsőoktatási intézményre, sem különböző kollégiumokra a nagyobb városokban. - A román sajtó szándékos manipulációja érhető tetten - hangsúlyozta Kötő József. Ilyen kijelentést nem tett, és továbbra is ragaszkodik ahhoz a koncepcióhoz, amit az erdélyi Felsőoktatási Tanáccsal közösen megállapítottak. Szükség van egy központi magyar egyetemre Kolozsvárott, az erdélyi főiskolai hálózatra, ahol az alapképzés megtörténik. A Tonk-Kötő-féle egyetemszervezői elvet a fővárosi lapok támadják, és a nacionalista vélemények kereszttüzében próbálják kipellengérezni. Az öt egyetemi tanár által közzétett anyag, amely fő hivatkozási alap az egyetem elleni kampányban - amely szerint a kisebbségek megszorítás nélkül végezhetik tanulmányaikat a felsőoktatási intézményekben, és tulajdonképpen nincs szükség önálló magyar egyetemre -, ezzel szemben Murvai Lászlóval közösen leközöltek, és a Mediafax révén a román sajtóban nyilvánosságra hoztak egy cáfolatot, amelyben statisztikai és konkrét adatokkal cáfolták ezeknek az állításoknak a helyességét. /Szándékos ferdítés a román sajtóban. Kötő József oktatási államtitkár cáfolata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

1998. december 2.

A képviselőház állandó bürójának dec. 2-i határozata értelmében a nemzeti közösségek nyelvén oktató felsőfokú tanintézetek alapításáról dönteni hivatott egyeztető bizottságban öt koalíciós párti és két ellenzéki képviselő vesz részt: két-két parasztpárti és RTDP-s, valamint egy-egy demokrata párti, liberális és RMDSZ-es képviselő. A parlamenti frakciók hamarosan kinevezik jelöltjeiket. A szenátorok közül szintén heten vesznek részt a bizottságban, de ennek a csoportnak az összetételéről még nem született döntés. Az egyeztető bizottság összetételének döntő szerepe lehet az önálló állami tanintézetek létesítését szavatoló jog számunkra kedvező elbírálását illetően. A képviselőház és a szenátus közti egyeztetést az váltotta ki, hogy a képviselőház eltörölte a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvi felsőfokú tanintézetek létesítését szavatoló sokat vitatott bekezdését, és semmiféle más szövegváltozatot nem állapított meg. Az állandó büró döntése értelmében tehát a Nagy Románia Párt (NRP), a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) és a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) képviselőházi frakciója részéről senki nem lesz jelen a bizottságban. Így Anghel Stanciu képviselő, az oktatási szakbizottság nagy-romániás elnöke sem vehet részt a bizottság munkálatain. Az NRP képviselőházi frakciója már jelezte is, hogy ez ügyben tiltakozást juttat el a képviselőház állandó bürójához. Stanciu rámutatott: az NRP-t sokkal inkább megillette volna egy hely az egyeztető bizottságban, mint a Nemzeti Liberális Pártot. Szerinte teljesen világos, hogy a koalíció azzal a szándékkal állította félre őt, az oktatási szakbizottság elnökét, hogy tiszteletben tartsa az RMDSZ-nek tett ígéreteit. Az ellenzéki politikus továbbá hangsúlyozta: ragaszkodik az egyeztető bizottság összetételének négy per hármas számarányához, mert különben az ellenzék csak "szimbolikusan" vehet részt a bizottság ülésén. Ha az NRP végül mégis kimaradna a bizottságból, Stanciu jelenléte "formális" lenne. A házszabály értelmében ugyanis az egyeztető bizottságot a képviselőház oktatási bizottságának elnöke, tehát Anghel Stanciu kell hogy összehívja, mivel a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet utoljára a képviselőházban vitatták meg. Nemzeti Liberális Párt parasztpárti képviselő a Mediafaxnak azt nyilatkozta, hogy nem kötelező az összes parlamenti csoport jelenléte az egyeztető bizottságban, mivel a helyek elosztása a különféle parlamenti csoportok nagysága, a képviselők száma szerint történik. /Koalíciós többségű egyeztető bizottság. Az NRP-t, RSZDP-t és RNEP-et senki sem képviseli. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1998. december 11.

A bukaresti ítélőtábla helyt adott a Román Nemzeti Egységpárt óvásának, és megsemmisítette a Petőfi-Schiller magyar-német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Mint ismeretes, az RNEP azzal fordult az igazságszolgáltatáshoz, hogy az említett kormányrendelet ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. Az ítélőtábla döntését a kormány tíz napon belül megfellebbezheti. Verestóy Attila szenátor a Mediafaxnak nyilatkozva kijelentette: az ítélőtábla döntése téves, amelyet majd egy felsőbb igazságszolgáltatási fórum korrigálni fog. A szenátor szerint az ítélőtábla nem kompetens a kormányhatározatról dönteni. /Megsemmisítette az ítélőtábla a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1999. január 28.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 26-i ülésén megvitatta Tokay György kisebbségügyi miniszter lemondó levelét, és úgy döntött, hogy a lemondással egyetért. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az OT Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátort jelölte a kisebbségügyi miniszteri tisztségre. - Tokay György elmondta, még az elmúlt év októberében felajánlotta lemondását. Tokay az MTI-nek adott interjújában úgy fogalmazott: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egy egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált az RMDSZ szervezeteivel megfelelő módon, a sajtóban való jelenléte kívánnivalókat hagyott maga után, a belpolitikában és a külpolitikában nem volt olyan a jelenléte, amit elvártak volna. Azt is hozzátették, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében sem volt hatékony. Lemondásának felajánlásáról Tokay György azt mondta: Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke már 1997 januárjában javaslatot tett leváltására, amit egy évvel később megismételt. - Ami végül arra kényszerített, hogy a lemondásomat októberben felajánljam, az a minősíthetetlen támadás volt, amely a magyarországi Demokrata című lapban kapott helyett. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a lap hasábjain gazfickóknak, csirkefogóknak titulálta a kormányzatban részt vevő RMDSZ-tisztségviselőket. Én ezt nem tudtam elfogadni - nyilatkozta Tokay. - Takács Csaba ügyvezető elnök a Szabadságnak úgy nyilatkozott: Tokay miniszter tevékenységével kapcsolatban az elmúlt időszakban több kifogás is megfogalmazódott, aminek következtében Tokay maga fogalmazta meg lemondási szándékát. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: az RMDSZ nem vonta meg a politikai bizalmat tőle, az Operatív Tanács azonban úgy döntött, hogy a kialakult helyzetben a személycsere alapvetően javíthat az RMDSZ számára olyan fontos intézmény, mint a Kisebbségvédelmi Hivatal tevékenységében. Takács Csaba elmondta: mindenekelőtt a kisebbségpolitikai stratégiák kidolgozásában, és azok intézményes formáinak a kialakításában fogalmazódtak meg nagyobb elvárások Tokay tevékenységét illetően, és kifogásolták ugyanakkor, hogy a hivatal és az RMDSZ különböző testületei közti konzultáció nem volt megfelelően átfogó, dinamikus. - Radu Vasile kormányfő a Médiafaxnak nyilatkozva elmondta, hogy sajnálattal vette tudomásul Tokay György lemondását. Nem ismeri részleteiben az okokat, amelyek miatt az RMDSZ vezetése elfogadta a miniszter távozását. /Sz. K. : Eckstein-Kovács Péter az új kisebbségügyi miniszter. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elfogadta Tokay György lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

1999. január 29.

Lord Russel-Johnston, az Európa Tanács Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges politikai pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. Továbbá azt is indítványozta, hogy e pártok vezetői ne tölthessenek be köztisztségeket, és felszólította a demokratikus pártokat, hogy ne kössenek szövetséget a szélsőséges politikai alakulatokkal. Lord Russel-Johnston javaslata elsősorban Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a németországi újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges politikai pártokat érinti. - Romániára nem a nemzeti kisebbségek, hanem a homoszexuálisok miatt leselkedik az újabb monitorizálás veszélye. - Az Európa Parlament romániai küldöttsége támogatja az Európa Parlament elnökének javaslatát. Frunda György szenátor kijelentette, hogy Romániában egyes pártok számára igenis megfelel a szélsőséges pártok létezése (lásd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártját, amely a Nagy-Románia Párthoz képest valóban "centrumpárt"). Andrei Chiliman liberális képviselő azt nyilatkozta, hogy a román parlament elemezni fogja a politikai pártokra vonatkozó törvényt, amelynek egyes szakaszai módosítást igényelnek. A román küldöttség képviselői a Mediafaxnak ugyanakkor azt is elmondták, hogy szerintük minimális az esélye annak, hogy az Európa Parlament Románia monitorizálását kezdeményezze a nemzeti kisebbségek ügyében. Cristian Dumitrescu demokrata szenátor nem támogatja Frunda Györgynek az ad hoc bizottság létrehozására vonatkozó javaslatát, mert szerinte az Európa Parlament monitorizálási és jogi bizottsága bőségesen ellátja ezt a feladatot. Bogdan Niculescu Duvaz képviselő (DP) rámutatott: Románia "sokkal jobban áll" a kisebbségi jogok fejezetével, mint a régió összes szomszédos országa. /Nemzetközi összefogás a szélsőséges pártok ellen? Le Pennek, C. V. Tudornak és az újnáciknak nincs mit keresniük Európában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

1999. szeptember 3.

A Képviselőházban megválasztott új Állandó Bizottságban a titkári tisztségre az RMDSZ-frakció Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei honatyát jelölte, s a ház plénuma ezt jóvá is hagyta. Az RMDSZ képviselőházi csoportja tisztújító választásának eredménye: a frakció elnöke a Maros megyei Kelemen Attila, két elnökhelyettese Ráduly Róbert hargitai, illetve Pécsi Ferenc szatmári, titkára pedig Szilágyi Zsolt bihari képviselő lett. A Mediafax szerint az RMDSZ-csoportban az úgynevezett radikális irányzat képviselői kerekedtek felül. Az új frakcióvezető nem osztotta ezt a véleményt. Kelemen Attila hangsúlyozta: ő nem szélsőségekben gondolkodik, hanem hiszi, hogy létezik egy középút, amely egy normális, építkező irányzatnak felel meg. /Újraosztották a tisztségeket. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 3./

1999. szeptember 9.

Az anyanyelvi oktatás egészét tekintve az RMDSZ elégedett a jelenlegi helyzettel. Az elmúlt évekhez képest sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Nagy István, az RMDSZ oktatási alelnöke. Az RMDSZ képviselői szerint 1989 után először tapasztalható a magyarul tanuló diákok számának növekedése. Az 1999-2000 tanévben Kolozs megyében körülbelül 550 magyar diák részesül az elméleti oktatásban, a szakiskolákban pedig 125 helyet sikerült biztosítani. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: annak ellenére, hogy számos megye szakiskoláiban sikerült magyar osztályokat indítani, a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok. Véleménye szerint ennek a korábbi években megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelven történő szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. Hozzátette: hiányoznak a tankönyvek. - A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ tanító magyar tanárok elégedettek a felsőfokú magyar oktatás helyzetével, de úgy látják, hogy szükség lenne az anyanyelvi oktatás további fejlesztésére a jogi és közgazdasági karokon. Az 1999-2000-es egyetemi évben a jogon a nemzeti kisebbségek számára 45 helyet biztosítanak /ebből 10 fizetett/, a közgazdasági karon pedig több tantárgyat anyanyelven oktatnak. Az 1999-2000-es egyetemi évre a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a kihelyezett kollégiumokban a magyar fiatalok számára 780 helyet biztosítottak. Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta: a magyar fiataloknak fenntartott helyek száma megfelel a szükségleteknek. Ennek ellenére a BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karok létesítéséről. /Az RMDSZ elégedett az anyanyelvi oktatás helyzetével A BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1999. október 23.

Kovács László, az MSZP és Teodor Melescanu, az SZRP elnöke okt. 23-án találkozott Budapesten. A Magyar Szocialista Párt és a Szövetség Romániáért /ApR/ nevű párt vezetői aggodalmuknak adtak hangot a magyar-román kapcsolatok "látható romlása" miatt. Megbeszélésükön megállapították, hogy "a jelenlegi magyar és román kormány baklövései, erőszakolt lépései" vezettek a két ország közötti kapcsolatok romlásához. A két pártvezető véleménye szerint "egyes negatív reakciók, így például az Aradon történtek elkerülhetők lettek volna". /Kovács László és Teodor Melescanu aggódnak a magyar-román kapcsolatokért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Mediafax hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a magyar- román alapszerződés idején Kovács László az akkori magyar, Teodor Melescanu pedig az akkori román kormány külügyminisztere volt. Kovács László leszögezte, hogy a magyar-román viszonyt nem értékelte Teodor Melescanuval folytatott okt. 23-i, budapesti megbeszélésén. Közölte: a találkozó nem hivatalos jellege miatt fel sem vetődött, hogy az bármiféle sajtónyilvánosságot kapjon. Közös álláspontot nem alakítottak ki - hangsúlyozta Kovács László. /Aggódtak vagy nem aggódtak? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

2000. március 17.

Márc. 16-án a román környezetvédelmi tárca cáfolta, hogy márc. 15-én újabb baleset történt volna a borsabányai bányaüzem nováci derítőjénél. A minisztérium szerint a Vasér-patak, a Visó és a Tisza folyó vizének nagyfokú zavarosságát az okozza, hogy a március 10-i gátszakadás miatt szabadba jutott és a parton maradt meddőből került újabb adag a folyókba. Márc. 15-én közölték, hogy mintegy 150 köbméter fémércmaradványokat tartalmazó víz jutott ki a nováci derítőből. Mindez akkor történt, amikor Gila Altmann német környezetvédelmi miniszterhelyettes és Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter éppen a helyszínen tartózkodott. Gila Altmann azonban cáfolta az újabb baleset hírét. A német politikus asszonynak nem sikerült meggyőznie Wallstromot, mert az EU-biztos tegnap kemény hangú levélben kért részletes jelentést Tomescutól az újabb incidensről. Egy ilyen baleset komolyan megkérdőjelezi Románia környezetvédelmi elkötelezettségeit - írta. George Lazea, a környezetvédelmi minisztérium főtitkára közölte: a román fél levelet küldött a magyar környezetvédelmi minisztériumnak, s ebben a levélben a román illetékesek "értetlenségüket" fogalmazzák meg amiatt, hogy a magyar fél "egy harmadik környezetszennyezésről beszél". Arra a felvetésre, miszerint a "harmadik gátszakadás" híre nem Magyarországról származik, azt a francia hírügynökség jelentette a borsabányai üzem igazgatójára hivatkozva, s ugyanerről számolt be a Mediafax is, Lazea azt válaszolta: a helyszínen járt román tudósítók beszámolói sokszor pontatlanok. Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter sűrű programja miatt nehezen tudna most azonnal találkozni magyar kollégájával, Pepó Pállal, de román részről remélik, hogy a hamarosan Hágában sorra kerülő nemzetközi vízügyi tanácskozáson lehetőség lesz a két miniszter kétoldalú megbeszéléseire is - közölte továbbá Lazea. Mint ismeretes, a harmadik gátszakadás hírére Pepó sürgős találkozót kért román kollégájától. /Cáfol a miniszter: Nem volt harmadik gátszakadás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-140




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998