Jan. 25-én Szovátán tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség tisztújító közgyűlését.A közgyűlésen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Béres András oktatásügyi államtitkár is részt vett. Köszöntötték a több éves eredményes munkára visszatekintő szervezet küldötteit, és tájékoztatták őket az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos elképzelésekről, majd válaszoltak a részvevők kérdéseire. A közgyűlésen jelen volt Asztalos Ferenc és Ráduly Róbert képviselő is. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pált elnöknek, továbbra is Bíró István a főtitkár, az alelnökök pedig: Pál Ferenc /Székelyföld/, Szőcs Judit /Közép-Erdély/, Matekovics Mihály /Partium/ és Nagy F. István /oktatáspolitikai alelnök/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1997. június 7.
Megjelent egy új folyóirat, a Székelyföld, amely Csíkszeredán lát napvilágot, alcíme: Társadalmi-közművelődési szemle, kiadja a LUX ED, felelős szerkesztője Bán Péter műfordító. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ A Székelyföld főszerkesztője Murgu Pál Antal. Folyóiratnak szánják, remélik, hogy sikerül havonta jelentkezni. Az első számban olvasható - többek között - Timár Máté és Nagy Benedek Tamási Áronra emlékezése, részlet Tamási Áron 1956. szeptemberi kiadatlan naplójából, Gerendás Lajos: Orbán Balázs lábnyomában című rovatában bemutatta a csehétfalvi unitárius és a betfalvi református templomot. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ A Székelyföld beszámol Sándor József-László /Székelyudvarhely/ Hadak útján című, A hunok nagy történelme alcímű, 1991 májusában indított történelemkönyvének füzetekben megjelenő sorozatáról, most látott napvilágot a tizenharmadik füzetet.
1997. november folyamán
Fábián Ernő tanulmányában annak adott hangot, hogy az "erdélyi magyarság életében megtörtént a harmadik Trianon." A szerző történelmi visszapillantást tett. Emlékeztetett arra, hogy Petru Groza és kormánya "a román érdekeket teljesítette." "A kisebbségi jogok is kiszolgálták a román nemzeti politikát. Ne feledjük, hogy a Groza-kormány tarisznyája is tele volt ígéretekkel, melyek az idő távolságából éppúgy tekinthetők - a mostanihoz hasonlóan manőverezésnek, mint jószándékú célkitűzésnek. - A jelenre térve Fábián Ernő megállapította, hogy "az ügyes amerikaiak előre kitapogatták: az erdélyi magyar fél hajlani fog az amerikai érdekek felé. Az olyan szervezet, mint a Project on Ethnic Relations, a hajlandóságokra vonatkozó pontos információt szerzik be". "A mamelukokban való gondolkodás és mentalitás a régi és új módiban is egyaránt jelen van. Ki kell mondani - a tényekre per analógiam -, a harmadik Trianon a magyar kormány és az RMDSZ által közösen a román féllel kötött alku műve. A románok győznek." /Fábián Ernő: A harmadik Trianon. = Székelyföld (Csíkszereda), nov., I. évf. 2. sz./
1997. november 8.
Új folyóirat első száma jelent meg októberben Csíkszeredán, Ferenczes István szerkesztésében, a Székelyföld. Az első számban Tamási Áronra emlékeznek. A folyóirat nemcsak szépirodalommal foglalkozik, hanem közli Tánczos Vilmos hosszú interjúját Imreh István történész professzorral, a professzor tanulmányát és válogatott műveinek bibliográfiáját. A folyóirat bemutatta Kusztos Endre festőművészt, továbbá egész Székelyföld problémáit fogja elemezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./ Megjegyzés: Ugyancsak Székelyföld címen indult Csíkszeredában folyóirat 1997. júniusában, főszerkesztője Murgu Pál Antal volt.
1997. november 25.
Miközben a romániai magyar sajtó sorvadozik a kinyomtatott példányszámok tekintetében, újabb és újabb lapok látnak napvilágot. Megjelent a Székelyföld, Hargita Megye Tanácsa által indított kulturális folyóirat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./ Ugyanerről: nov. 8.
1998. február 26.
Székelyföld címen Csíkszeredában 1997 októbere óta megjelenik egy új kulturális folyóirat, a Hargita Megyei Művelődési Tanács és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont kiadásában. A lap szerkesztői, Ferenczes István főszerkesztő, Molnár Vilmos és György Attila szerkesztők Nyárádszereda olvasói előtt mutatkoztak be. A Székelyföld Académia Transylvanica rovatában az erdélyi művelődés és tudomány jelesei kapnak szót. Az eddig megszólaltatottak: Imreh István történész, Toró Tibor fizikus, Fábián Ernő filozófus, dr. Csedő Károly orvosprofesszor. Megrázó riportregény is található a folyóiratban /Benkő Levente: A földvári haláltábor foglyai/. A lap munkatársai Kiskenden is részt vettek egy irodalmi esten. /Vásárhelyi Bálint: Júlia napján, Nyárádszeredán és Kiskenden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1998. április 16.
Csutak István, a Nextra Kft és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetője www.nextra.ro/internetto néven erdélyi internetes magazint helyezett el a világhálón, az Internetto.transsylvaniae-t. Ez a jól ismert budapesti web-magazin, az Internetto erdélyi mutációja. Az erdélyi Internetto amellett, hogy aktuális hír, kommentár és lapszemle rovatokkal szolgál, helyet adott a legfiatalabb erdélyi folyóiratnak, a csíkszeredai Székelyföld folyóiratnak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1998. július 2.
Néhány napja a csíkszeredai Internetto Transsylvaniae honlapján újságok cím alatt a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat és a Romániai Magyar Szó mellett megjelent az Udvarhelyi Híradó című lap is, mely lehívható az Internetto címén, vagy direkt a https://www.nextra.ro/infopress/uh.htm címről. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1998. november 17.
Egy éves a tavaly októberben indult Székelyföld /Csíkszereda/ irodalmi folyóirat, melyet a megyei tanács is támogat. Végre azt csinálja, amit szeret, nyilatkozta Ferenczes István főszerkesztő, a kinyomtatott ezer példány elfogy. Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak. Már könyvtáruk is van, a Népszava szerkesztősége 25 ezer kötetet ajándékozott a szerkesztőségnek. Az állományt most dolgozzák fel. György Attila szerkesztő elmondta, hogy szeretnének könyvrecenziókat, kritikákat is közölni. Lövétei Lázár László a fiatal irodalmároknak szeretne teret nyitni, emellett továbbra is besegít az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ szerkesztésébe. Molnár Vilmos szerint a Látó /Marosvásárhely/ és a Korunk /Kolozsvár/ folyóiratok között van a helyük. /Székelyföld, Isten éltessen! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17., átvétel a Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6-i számából, az interjúkat Szatmári László készítette/
1999. január 6.
Néhány múlt év végén a szerkesztőségbe küldött lapról, folyóiratról adott hírt. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványának /RMKT Hírlevél/ 4. száma tudósított az RMKT Félixfürdőn tartott vándorgyűléséről és az RMKT ifjúsági frakciójának /RIF/ megalakulásáról. A székelyudvarhelyi ifjúsági folyóirat, a Kedd november-decemberi száma riportokat tartalmaz, található benne továbbá portré és irodalmi rovat is. Az RMDSZ Önkormányzati Hírlevél dec. 16-i számában Sepsiszentgyörgy, Nagybánya, Csíkszereda és Zilah polgármestere nyilatkozott. A székelyudvarhelyi Dr. Bányai János Líceum időnként megjelenő diáklapjának decemberi számában irodalmi oldalak is találhatók. Új kiadvány a Fényszilánk, a székelykeresztúri református egyházközség gyülekezeti lapja, az első száma /1998. október/ után napvilágot látott a novemberi és a decemberi szám is. Újraindult 1998 novemberében a Besztercei Híradó közéleti folyóirat, szerkesztésében oroszlánrészt vállalt a Romániai Magyar Szó besztercei munkatársa, Guther M. Ilona. Folyamatosan megjelenik a Székelyföld /csíkszeredai kulturális folyóirat/, decemberi számában a kisebbségi irodalmakban jelen levő történelmi regényről közöltek műhelybeszélgetést. /Gyorsszemle, lapleltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
1999. április 7.
Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
1999. április 13.
Ferenczes István író, a Székelyföld főszerkesztője a februári magyar-magyar csúcsot követően nyílt levelet intézett a magyar kormány vezetőihez, amely elsőként az Erdélyi Naplóban jelent meg, majd bejárta a kerek világot. A levél szerzője hiányérzetének adott hangot, amiért a budapesti csúcson nem vett részt a moldvai magyarság képviselője, a csángókérdés pedig nem is került napirendre. Emlékeztetett: 1989 után sem történt semmi érdemleges a csángómagyarok egyéni és kollektív nemzetiségi jogainak helyreállítása, biztosítása érdekében, a következetes, többé-kevésbé erőszakolt román beolvasztási politika nem retirált, az RMDSZ sem ellenzékben, sem hatalmon nem volt képes és hajlandó erélyesen fellépni az érdekvédelem és közképviselet terén, a Vatikán a moldvai katolikusokat mint magyarokat leírta, az anyanyelvű hitélet érdekében semmit sem tett, a jelek pedig azt mutatják, hogy a mindenkori magyar kormányok sem fordítanak kellő figyelmet a népcsoport súlyos, identitásvesztő helyzetére, agóniájára. A nyílt levélre reagálva az egyik címzett, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár kifejtette az MTI-Pressnek, hogy a jelenlegi vezető magyar kormánypárt, a Fidesz már az 1989-es romániai fordulatot követően is támogatta a csángómagyarok ügyét, s ezt minden lehetséges fórumon folytatja. A polgári magyar kormány is megteszi a tőle telhetőt, mindenekelőtt a szomszéd országoknak mutat példát korszerű kisebbségpolitikából (lásd a magyarországi ortodox egyház irigylésre méltó helyzetét), de a diplomáciai csatornákat is igénybe veszi - pl. a Vatikán irányába. Az államtitkár ugyanakkor világosan és félreérthetetlenül leszögezte: elsősorban magának az RMDSZ-nek a feladata a moldvai magyarság érdekeinek messzemenő képviselete és érvényesítése. A budapesti csúcson életre hívott Állandó Magyar Értekezlet keretében az RMDSZ-nek minden lehetősége megvan arra, hogy fölvesse a romániai magyarság gondjait-bajait - Kárpátokon innen és túl -, közösen munkálva ki a megoldási stratégiákat. Ha tehát a csángómagyaroknak és szószólóiknak (nyilván jogosan) hiányérzetük van, azt mindenekelőtt az RMDSZ felé kellene közvetítsék. Annál is inkább, mert ez a szervezet a romániai összmagyarság széles körű és feltétlen támogatásával kérkedik, ennek tudatában politizál. Közmegelégedésre- Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában például úgy tudják, hogy "hitelesen és felelősségteljesen képviseli az RMDSZ az egész romániai magyarság ügyét". Talán ha a csángókat is megkérdezték volna Szabó Tiborék... Meg az RMDSZ-vezetőkön kívül másokat is. Egy friss felmérés szerint ugyanis csupán a romániai magyarok 48 százaléka szavazna az RMDSZ-re, ha most lennének a választások... /Az RMDSZ-re tartozik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./
1999. május 27.
A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ meghívta a szépirodalmi-művelődési folyóiratok főszerkesztőit, munkatársait. A házigazda Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat szerkesztője volt. Balázs Imre József fiatal szerkesztő a kolozsvári Korunk folyóiratot képviselte. Elmondta, hogy a lap a 90-es évektől már súlypontosan, azaz bizonyos témakört körüljáró számokkal jelenik meg rendszeresen. Ferenczes István költő a Székelyföld /Csíkszereda/ főszerkesztője tehetséges fiatalokkal - György Attila, Molnár Vilmos - szerkeszti a lapot, van benne irodalom, történelem, néprajz, képzőművészeti pályakép. Megjelenési gondokkal küzd a Művelődés /Kolozsvár/, tájékoztatott Szabó Zsolt főszerkesztő. Szilágyi István, a kéthetente megjelenő kolozsvári szépirodalmi lap, a Helikon főszerkesztője leszögezte: ha nagy a lap példányszáma, annál nagyobb a ráfizetés is. /Kemény Zsigmond Társaság. Folyóiratok olvasóközelben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27.)
1999. június 1.
A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./
1999. augusztus 1.
Az 1848-49-es forradalom egyik utolsó ütközete közé volt Nyergestetőn, ahol Tuzsony őrmester vezetésével harcoltak az osztrák és a muszka csapatok ellen elődeink. 1999. aug. 1-jén, 150 év távlatából emlékeztek az idei ünnepségen a résztvevők, közöttük az Ausztriából és a Felvidékről érkezettek is. Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője keserű szájízzel jegyezte meg, hogy a fehéregyházi ünnepségek alatt nem a nép, hanem a politikusok voltak a középpontban. "Az akkori helyzetünknek legbeszédesebb emléke a nyergestetői emlékmű, amelyet a múlt század végén Bukarestben élő, szolgáló kászoni, alcsíki cselédlányok és napszámos legények, iparosok adakozásából építettek meg." /(Daczó Dénes): Nyergestető kötelez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1999. augusztus 3.
Egyidőben jelent meg a Csíkszeredában kiadott Székelyföld című kulturális folyóirat júniusi és júliusi lapszáma. Az Irattár rovatban arra emlékeztek, hogy fél évszázada tartóztatták le, majd két év múlva, egy kirakatper során a bukaresti katonai törvényszéken hazaárulás vádjával életfogytiglani kényszermunkára ítélték boldog emlékű Márton Áron püspököt. A júliusi lapszámot teljes egészében Petőfi Sándor emlékének szentelték. /A Székelyföld júniusi és júliusi lapszáma. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./
1999. augusztus 26.
Péntek János nyelvész, kolozsvári professzor pontosított. A Székelyföld /Csíkszereda/ 5. számában jelent meg egy vele készített interjú. Megjelenés előtt nem látta az írást, a nyersen közreadott interjúszövegben tartalmi elírás (vagy félreértés?) is szerepel, amely ellentétes azzal, amit mondott. Elfogadhatatlan, hogy a Románia történelme tankönyvek továbbra is a magyar ellenségképet forgalmazzák meg, és ez a szövegben pontosan fordítva jelent meg. A Romániai Magyar Szó július 23-i számában Kuszálik Péter Morfondírjában kifogásolta az interjúnak azt a részét, amelyben úgy szólt az anyanyelv- oktatás két évtizeddel ezelőtti reformjáról, hogy közben megfeledkezett Kuszálik édesanyjáról, akinek tankönyvírásban és egy tanári kézikönyv megírásában szerzőtársa volt. Nem volt szándékában, hogy saját érdemeit mások rovására felnagyítani. /Péntek János, Kolozsvár: Helyesbítés és pontosítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1999. augusztus 31.
A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat augusztusi számában Benkő Levente beszélgetett Kisgyörgy Zoltán hidrogeológussal, pályafutásáról és sokrétű kutatási munkásságáról. Kisgyörgy Zoltán Kriza család genealógiájáról írt, Gazda József a Székelyföld XX. századi történelméről. A folyóirat közölte Demeter Béla jelentését az 1944-45-ös, háború utáni észak-erdélyi gazdakörök helyzetéről. /Augusztusi Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./
1999. szeptember 6.
A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat augusztusi számát Petőfi Sándor emlékének szentelte, halálának 150. évfordulója alkalmából. /Megjelent a Székelyföld kulturális folyóirat júliusi száma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
1999. október 20.
Bogdán László /Sepsiszentgyörgy/ tizenhat prózai és verseskötet szerzője okt. 19-én Budapesten ünnepélyes külsőségek között vette át - Buda Ferenc, Kovács István (aki mifelénk a Kaláka Könyvek sorozatban megjelent Bem apó című könyvéről ismert) Vajda Miklós és Valachi Anna társaságában - az 1999. évi Déry-díjat a magyar irodalom művelésében elért eredményéért. Ugyancsak Bogdán Lászlónak ítélte oda idei nívódíját a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld című folyóirat is. /Bogdán László díjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./
1999. október 25.
1997. okt. 23-án indult útjára Csíkszeredában a Székelyföld című kulturális folyóirat. "Az Úr csodásan működik". Ezzel a zsoltári idézettel kezdte a második évfolyam végét jelző találkozót Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője, aki szerint az eltelt két év küzdelmes, de gyönyörű volt, és ez elsősorban a kiváló szerkesztőségnek köszönhető. Az idei esztendőben a folyóirat nívódíjjal tüntette ki Bogdán Lászlót, Vincze Gábort és Gazda Józsefet. Vincze Gábor /Szeged/ "Illúziók és csalódások" című, a romániai magyar kisebbség huszadik századi történelmét taglaló könyvével érdemelte ki. /A két éves születésnapra: Nívódíjak a "Székelyföldnél". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1999. november 9.
Megjelent a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat októberi száma. Ebben Kovách Géza udvarhelyi születésű történész Haynau első aradi áldozatai címmel közölt tanulmányt. Dr. Németh Kálmán, a bukovinai Józseffalva plébánosa budapesti útjára (1937-ben) készített "emlékiratában" a moldvai csángóknál folytatott missziós tevékenységéről és a bukovinai magyarok helyzetéről számolt be. A plébános Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts és Józseffalva lakóinak Bácskába történt áttelepítését irányította. /Megjelent a Székelyföld. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./
1999. december 2.
Nov. 29-én a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ irodalmi klubja meghívta a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztőit. Ferenczes István főszerkesztő elmondta, hogy az első szám 1997. okt. 23-án került ki a nyomdából. A lap alapítása abból a felismerésből született, hogy Székelyföld értékei nem integrálódtak kellőképpen az összmagyar kultúrába. A folyóiratot úgy szerkesztik, hogy látlelet legyen a korról, Erdély, tegnapi és mai jeles embereiről /Academia Transilvanica/, a dokumentumokban megörökíthető múltról /Ujjlenyomat/, hagyományokról /Aranyág/, a művészpályákról /Műteremtés/. /Gazda József: Kovásznai találkozás a Székelyföld szerkesztőivel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./
1999. december 24.
Dec. 21-én Csíkszeredában bemutatták Papp Kincses Emese Virrassz velem című könyvét. A Székelyföld szerkesztőségének gondozásában megjelent dokumentumregény az elmúlt 10 év eseményeit mutatja be, az átvirrasztott éjszakák monológként fogalmazódtak meg a könyv lapjain - mutatta be a könyvet Ferenczes István. /Kik fognak együtt virrasztani? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
2000. február 7.
Febr. 5-én tartották meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban, a Székelyföld kulturális folyóirat irodalmi matinéját. Ferenczes István főszerkesztő tartotta a bevezetőt. Elmondta, hogy a negyedik évébe lépő Székelyföld végre kiadhatta az első könyvet: Papp Kincses Emese Virrassz velem című dokumentumregényét, amely az elmúlt tíz esztendő történéseit mutatja be. A találkozón a szerkesztők és munkatársak - Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Bogdán László, Ferenczes István, Farkas Árpád - olvastak fel írásaikból. /Hétvégi rendezvények Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7., Virrasszunk együtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2000. február 14.
Febr. 13-án Marosvásárhelyen, a Látó Irodalmi Színpadán a szépirodalmi folyóirat nívódíjait adták át azoknak a szerzőknek, akiket a lap szerkesztősége korábban Látó-díjra javasolt. Két szerző /Szilágyi Júlia kolozsvári esszéíró és a szintén kolozsvári Demény Péter/ másodszor kapta a díjat, a harmadik díjazott Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró, a Székelyföld című kulturális folyóirat szerkesztője. A Látó debüt-díját a tanulmányait Kolozsváron folytató Karácsonyi Zsoltnak adták. /Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./
2000. április 10.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Folyóiratkiadási Szakmai Kollégiuma április 7-én sajtótájékoztatón ismertette a 2000. évi nyertes pályázatokat, a megítélt összegeket, illetve a döntések főbb indokait. Összesen 191 millió forintot osztottak szét, 105 igénylőnek. Az idén első alkalommal határon túli folyóiratokat is támogattak. A 19 határon túli pályázó összesen 13,8 millió forinthoz jutott, ebből hét erdélyi kiadvány (Látó, LKKT, Székelyföld, Erdélyi Múzeum, Firka, Korunk, Múzeumi Füzetek) összesen 5,45 millió forintnyi támogatásban részesül. /Nyílnak a határon túliak számára a magyar intézmények! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ LKKT: Láthatatlan Kollégium /Kolozsvár/ tervezett elméleti folyóirata.
2000. június 21.
Csíkszeredában, a Megyei Kulturális Központban jún. 20-án tartott Nyílt Napon bemutatták a megyei önkormányzat kulturális politikáját, továbbá a megyei kulturális intézmények tevékenységét. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke vázolta az elmúlt négy esztendő megvalósításait, a kulturális autonómia intézményrendszerét (gyergyószárhegyi Alkotóközpont, a Székelyföld c. folyóirat, a Hargita Kiadó és a Megyei Kulturális Központ). Dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselő tovább árnyalta ennek a stratégiának a szükségességét, Balog László, a Megyei Kulturális Központ igazgatója ismertette az általa igazgatott intézmény projektjeit. Kőrössy Orsolya a Művészeti Népiskola történetét elevenítette fel, Kopacz Katalin a Megyei és Városi Könyvtár gondjairól szólt. /Nyílt nap a Megyei Kulturális Központnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./
2000. szeptember 26.
A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szeptemberi számának szépirodalmi rovatában mai amerikai költők verseit olvashatók. A román pártrendszer kialakulása, az elit és törésvonalak a román politikában a címe Szilágyi Zsolt tanulmányának. A barcasági csángók tavaszköszöntő szokásairól Veres Emese Gyöngyvér ír. Sylvester Lajos Zsombori Dénes tanárral beszélget a moldvai magyarság körében végzett kulturális tevékenységéről és pályájának, sorsának alakulásáról, hányattatásairól, amelyek végül is román feleségével együtt az ország elhagyására késztették. /Székelyföld. Kulturális folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ 16/ A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szeptemberi számának szépirodalmi rovatában mai amerikai költők verseit olvashatók. A román pártrendszer kialakulása, az elit és törésvonalak a román politikában a címe Szilágyi Zsolt tanulmányának. A barcasági csángók tavaszköszöntő szokásairól Veres Emese Gyöngyvér ír. Sylvester Lajos Zsombori Dénes tanárral beszélget a moldvai magyarság körében végzett kulturális tevékenységéről és pályájának, sorsának alakulásáról, hányattatásairól, amelyek végül is román feleségével együtt az ország elhagyására késztették. /Székelyföld. Kulturális folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2000. október 27.
Okt. 26-án Csíkszeredában, a Székelyföld szerkesztőségében került sor a folyóirat nívódíjának átadására, amelyet az idei döntés Oláh-Gál Elvirának ítélt a lapban megjelent interjúkért, illetve Kányádi Sándornak az októberi számban megjelent versciklusáért. A díjátadás eseménye évfordulós ünnepséggel esett egybe, ugyanis most három éve indult a Székelyföld. Ferenczes István költő, a folyóirat főszerkesztője nyitotta meg az ünnepséget. A Székelyföld kulturális folyóirat a szépirodalom mellett a történelem, a néprajz, a képzőművészet területére is betekintést nyújt. A díjátadáson és lapévfordulón jelen voltak a bécsi Bornemisza Irodalmi Társaság Hargita megyében előadókörúton lévő tagjai, Szépfalusi István, Szépfalusi Wanner Márta és Antal Imre. /Ferencz Imre: Harmadszor díjazott a Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./
