1990 késő őszén volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság alakuló ülése, felvették a városban 1876-tól 1948-ig működött előd nevét, azzal a különbséggel, hogy az irodalomcentrikus volt, Marosvásárhelyen viszont sok művész él, itt a színház, a színifőiskola, az orvosi egyetem, ezért sokrétűbb tevékenységet terveznek, nyilatkozta a társaság elnöke, Oláh Zsigmond. Az alelnök Tonk Sándor, a titkár Fülöp Géza. /N. M. K. : Beszélgetés Oláh Tiborral, Kemény Zsigmond Társaság elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
1991. január 17.
Jan. 17-én a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ megtartotta első ülését. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
1991. május 25.
1990 őszén alakult meg a Kemény Zsigmond Társaság Marosvásárhelyen, azóta havonta tartanak összejövetelt, ismertette tevékenységüket Oláh Zsigmond, a társaság elnöke. Dávid Gyula januárban tartott előadást a régi társaságról /1876-tól 1948-ig működött a városban a Kemény Zsigmond Társaság/, emléküket Marosi Ildikó örökítette meg "A Kemény Zsigmond Társaság levelesládájából" című könyvében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./
1991. június 8.
Tavaly a zűrzavaros helyzetben több ezer erdélyi fiatal jelentkezett felvételire különböző magyarországi egyetemekre és főiskolákra, közülük 1125 be is jutott. Ezzel olyan kérdések vetődtek fel, amelyek az elkövetkezendő 4-5 évre behatárolják a további magyarországi teljes képzést. Ösztöndíjat ugyanis csupán 100 hallgatónak irányoztak elő. A bonyodalom az ún. c kategóriából adódott, amely szerint azon határon túli hallgatók, akik gondoskodnak saját ellátásukról és ezt igazolják, szintén felvételizhetnek. Nagyon sokan szereztek papírt, hogy egy magyarországi család vállalja eltartásukat és több mint háromezren felvételiztek. A vizsgák után kiderült, hogy valójában nagyon kevesen vannak, akiket ténylegesen befogadott egy család, ezért többszáz kérvény futott be Kemény Zsigmond Alapítványhoz, a Művelődési Minisztériumba, hogy segítsenek a parkokban, metróállomásokon alvó, pénz nélkül nyomorgó erdélyi magyar hallgatókon. Politikai ügy is lett belőle, az ellenzéki pártok támadtál a kormányt, miért csábított át ennyi diákot. Végül, nagy erőfeszítések árán, sikerült a Márton Áron Kollégiumba elhelyezni a budapesti egyetemekre bejutott erdélyi hallgatók jó részét. Ennek két negatív vetülete van. Az egyik: aránylag kevesen tanulnak olyan szakon, amely Erdélyben hiányszakmának számít, másrészt az anyagi megterhelés annyira kimerítette a segély-alapítványokat, hogy egyéb fontos oktatási kiadásokra nem futja. Így például beszűkült a részképzés és a posztgraduális képzés lehetősége. Mindezek miatt korlátozni kell a jövőben a magyarországi telkes képzést, elsősorban a hiányszakmákra kell helyezni a hangsúlyt. /Bíró István: Magyarországra felvételizők figyelmébe. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 8./
1991. július 13.
Tíz éve megjelenésre vár Erdélyi néző című, magyar művelődéstörténeti írásait tartalmazó kötete, tájékoztatott Katona Ádám, az Udvarhely széki RMDSZ politikai és kulturális alelnöke. Katona Ádám megírta disszertációját Kemény Zsigmond 1848-ig címmel, de nem védhette meg, mert nem volt párttag. - Katona Ádám kezdettől fogva azon volt, hogy bekerüljön az önrendelkezés az RMDSZ dokumentumaiba, ezt a szervezet első, nagyváradi kongresszusán sikerült elérni, a második kongresszuson viszont ez kimaradt, annak ellenére, hogy Katona Ádám szorgalmazta, de nemcsak ő, hanem a székelyföldi RMDSZ-szervezetek is. Az önrendelkezés kimondása fontos, mert valamennyi kollektív jog levezethető belőle. Ezzel tehát egy alapjog maradt ki. Katona reméli, hogy majd a harmadik kongresszus programjában újra szerepelni fog az önrendelkezés elve. - Formálódik az a politikai platform az RMDSZ-en belül, amelynek az udvarhelyiek, Csík és Sepsiszentgyörgy szervezetei a tagjai. Az RMDSZ mérsékeltjeit a passzivitás, a jövőnélküliség, a hatalmi erőviszonyokhoz való alkalmazkodás jellemzi, álláspontjuk: majd kialakul a román demokrácia és akkor a kisebbség helyzete is megjavul. Katona Ádám csoportja viszont aktív politikát követel, mert a mai neokommunista valóság másfajta, "radikális" megoldásokat követel az RMDSZ-től. /Oláh István: Külön vagy magánvélemény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./
1992. július 1.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jún. 20-án Kolozsváron tartotta éves közgyűlését. Jakó Zsigmond elnöki megnyitójában beszámolt az 1990. okt. 27-én tartott, előző közgyűlés óta eltelt időszakról. A teljes politikai és jogi bizonytalanságban, az "ellenséges légkörben energiánk jelentős részét munka helyett a védekezésre pazarolva" csak vegetálni lehet. Anyanyelvű tudományosság nélkül nincs értelmiség. Az EME támogatására létrehozták a Gróf Mikó Imre Alapítványt. - Nemcsak kutatókban fogyatkoztak meg vészesen, hanem az emberek mentalitása is megváltozott. Meggyérült azok sora, akik saját érdekeinken túlmenően is dolgoznak a magyar tudományosság feltámasztásáért. Egyelőre kevés az aktív tudományos dolgozójuk. Remény lehet rá, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány pályázatain kiküldhető 15-20 ösztöndíjasból több esztendő alatt kialakítható a fiatal kutatói törzsgárda. Eredményes, korszerű tudományművelés nem képzelhető el intézményi keretek nélkül. Mindez csak állami költségvetésből fenntartott anyanyelvű felsőoktatási intézményekkel oldható meg. Szükség van nemzetiségi erőforrásokból működtetett kutatóintézetre, ehhez épület is kell. /Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar tudományosság jövőjéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1992. október 20.
Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében okt. 20-án köszöntötték a 65 éves Sütő Andrást, késve ünnepelve a júniusi születésnapot. Többek között a Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor, a Látó főszerkesztője, Markó Béla, továbbá Czine Mihály és Sinkovits Imre beszélt a zsúfolt teremben, majd Sütő András emelkedett szólásra. /Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22., Magyar Nemzet, okt. 29./
1993. január 6.
A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor számolt be az elmúlt évi tevékenységükről. Tonk Sándor alelnökkel és Fülöp Géza főtitkárral arra törekedtek, hogy minél változatosabbak legyenek az estek. Az elmúlt évben többek között Izsák József Kortársunk Illyés Gyula címmel emlékezett. 1991-ben Benda Kálmán történész /Budapest/ a csángók múltját idézte fel. Havonta rangos rendezvényekkel jelentkeztek, kiemelkedő volt az októberi Sütő András-est. A helyi színészek, muzsikusok is közreműködnek az előadásokon. /Jászberényi Emese: KZST a mérlegen. Beszélgetés Oláh Tiborral. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./
1993. február 18.
Nisztor Tinka hazament Pusztinára, édesanyját meglátogatni, az újságíró vele tartott. Tinka Budapesten néprajz szakos egyetemista. Elmondta, hogy akik a Kemény Zsigmond Alapítványtól kapnak ösztöndíjat, azok aláírnak egy nyilatkozatot, hogy tanulmányaik elvégzése után hazatérnek. De ez szinte semmire nem kötelez. A legtöbben ott akarnak maradni. Sok csángó fiatalt segítettek abban, hogy Magyarországon tovább tanuljanak, de a legtöbb nem tud megfelelni a követelményeknek, sokan közülük pedig inkább munkát vállalnak, pénzt akarnak keresni. - A csángó falvakból számottevő az elvándorlás, sokan költöznek Székelyföld városaiba. /Ferenc Csaba: Moldvai magyarok otthon és idegenben. Bolyongás Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16., 17., 18./
1994. január 13.
A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ Stúdium Köre idén is folytatja négy éve elkezdett tevékenységét. Célkitűzése változatlan: hozzájárulni a közösség műveltségi színvonalának emeléséhez, látókörének szélesítéséhez. A vitaest-sorozat idei első állomása jan. 14-én lesz, Kovács András Ferencnek és Láng Zsoltnak, a Látó /Marosvásárhely/ folyóirat szerkesztőinek közreműködésével. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
1994. május 25.
A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság jún. 1-jén tartja következő összejövetelét a Kultúrpalotában, dr. Ferenczi István egyetemi tanár tart előadást Szent László, a lovagkirály címmel. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1994. május 29.
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület máj. 28-29-én tartotta meg a Bartalis Jánosról elnevezett szavalóversenyt. A zsűri elnöke Oláh Tibor nyugalmazott egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke volt. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./
1994. november 8.
Marosvásárhelyen ötödik évadját kezdte meg nov. 8-án a Kemény Zsigmond Társaság. Oláh Tibor elnök köszöntötte a megjelenteket és beszámolt arról, hogy a választmány a Kolozsvárra költözött Tonk Sándor alelnök helyett Albert Lőrincz Enikő pszichológust kérte fel, hogy töltse be ezt a tisztséget. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
1995. április 7.
A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban az Egyed Albert vezette határon túli magyarok főosztályának elődje, az etnikai és nemzetiségi főosztály hozta létre a határon túli magyarok ösztöndíjtanácsát, melyben részt vesznek a kinti magyar szakmai szervezetek. A költségvetésből 1992 óta különítenek el erre a célra egy összeget, 1994-ben ez 167 millió forint volt, 1995-ben ennyi. Az idei tanév első félévében teljes képzésben 1656 határon túli magyar diák tanul Magyarországon /Romániából 595, Jugoszláviából 474, Ukrajnából 240, Szlovákiából 218, Szlovéniából 5, Horvátországból 10, Kazahsztánból 3, Ausztriából, Litvániából és egy ujgur diák Kínából/ és 108 olyan egyetemista és főiskolás, akikről a minisztériumban nem tudják, milyen állampolgár, mert a nyilvántartás hiányos. A helyzetet bonyolítja, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány szintén ad ösztöndíjat, idén 108 főnek. /Magyar Nemzet, ápr. 7./
1995. október 14.
Bartók Béla halálának 50. évfordulója alkalmából okt. 14-én Marosvásárhelyen emlékünnepséget szervezett az EMKE és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 17., 641. sz./
1996. május 25.
Kozma Dezső kolozsvári irodalomtörténész, egyetemi tanár Klasszikusok Erdélyben /Nis Kiadó, Kolozsvár,1995, Erdélyi Kiskönyvtár sorozat/ című könyvében Ady Endre, Kemény Zsigmond és Madách Imre "erdélyi kötődéseit" mutatta be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj 25-26./
1996. július 3.
Egyed Albert /1994 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője/ nyilatkozott a határon túli magyar kultúra támogatásáról. A főosztály támogatja a határon túli magyar diákok és pedagógusok képzését, a tankönyv- és könyvkiadást, a hivatásos magyar színházakat és közművelődést. Ezekre a célokra 1996-ban a költségvetés 422,5 millió forintot utalt ki. Elsősorban a részképzést és a továbbképzést támogatják. A minisztériumi ösztöndíjtanács állandóan egyeztet az Ösztöndíj Alapítvánnyal - ez magánalapítvány - és a Kemény Zsigmond Alapítvánnyal, amely a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványhoz tartozik. Az egyeztetés célja, hogy ugyanaz a pályázó ne élvezzen több támogatást egyszerre. Léteznek más források is, egyházi és civil szervezetek, amelyek tőlük függetlenül segítik a diákokat. A minisztériumi ösztöndíj- tanácsba bevonják a kárpát-medencei régió képviselőit, a Határon Túli Magyarok Hivatalát /HTMH/, a Magyarok Világszövetségét, a rektori konferenciát, a főiskolai igazgatók konferenciáját és a diákszervezeteket. Az erdélyi ösztöndíjtanácsnak 25 tagja van - egyetemek, EME, Bolyai Társaság, RMDSZ, egyházak, diákszervezetek. - Kiemelten támogatják a partiumi főiskolai képzést, csatlakozva a már működő Sulyok István Főiskolához., részt vesznek a székelyföldi főiskolai hálózat kialakításában. Már működnek kihelyezett tagozatok. Az az elképzelés, hogy a céltámogatást a székelyföldi felsőoktatási szervezeteknek Egy évig adnak támogatást, addig ki kell alakítani Székelyföldön a főiskolai vezetőséget. - Táborozásra idén négymillió jut, ezt az Illyés Alapítvány még két és félmillió forinttal kibővíti. - A Bolyai Akadémia keretében a továbbképzést jórészt Székelyföldön tartják a kárpát-medencei pedagógusok részére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./
1996. augusztus 21.
Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./
1996. augusztus 21.
Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./
1997. január 18.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából jan. 21-én a magyarországi Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány kiemelkedő személyiségeket tüntetett ki, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, az MTA külső tagja erdélyi művelődéstörténeti kutatásaiért Kemény Zsigmond-díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
1997. január 27.
Jún. 28-án Lászlóffy Aladár, Kolozsváron élő költő tartott székfoglaló előadást a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ rendezvényén. Előadása a magyar sorskérdésekkel foglalkozott. Előadása tele volt bonyolult és szellemes metafórákkal, hasznosabb lenne olvasni, mint egyszeri hallásra megérteni, írta a lap munkatársa beszámolójában. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság elnöke kiváló egyéniségeket meghív, hogy tartsanak székfoglaló előadást, ezzel a társaság tiszteletbeli tagjaivá válnak. Az esten Puskás Sándor szobrászművész bemutatta Honfoglalás című alkotását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
1997. június 5.
László Gyula professzort tagjává választotta a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Székfoglaló beszédét a nevéhez fűződő kettős honfoglalásról tartotta, majd bejárta Székelyföldet és Brassó megyét, itt mindenekelőtt Kőhalom városát, ahol 1910-ben született. Csíkszeredában is tartott előadást a kettős honfoglalásról. /A Hargita Népe alapján a Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), jún. 5./
1997. június 14.
Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
1997. augusztus 31.
Aug. 31-én, vasárnap Pusztakamarás magyar közössége falutalálkozó keretében köszöntötte a helyi református templomban a község híres szülöttjét, Sütő Andrást, az író 70. születésnapja alkalmából. Az istentiszteleten igét hirdetett Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd az új kenyér megszegése alkalmából úrvacsora osztás következett Ferenczi Miklós esperes szolgálatában. Az RMDSZ és az EMKE nevében Dr. Kötő József köszöntötte az írót. Ünnepi beszédet mondott még dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Faragó József akadémikus. Székely Ferenc néprajzkutató, maga is a község szülöttje, valamint Pál Zoltán és Hermann János lelkészek a faluközösség életéről, Sütő András életműve pusztakamarási vonatkozásairól szóltak. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt Sütő András beszéde, melyet irodalmi-zenés összeállítás követett Benkő Izabella egyetemi hallgató, Kilyén Ilka és Sebesi Karen Attila színművészek előadásában. Az alkalomhoz illő irodalmi művek ? részletek Sütő András írásaiból ? és népdalok mellett, előadásra került Molnos Lajos, a 70 éves írónak szentelt költeménye is. Az ünnepséget Csiha Kálmán püspök szónoklata zárta. A rendezvényen jelen volt Dávid Gyula az EMKE elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./ Pusztakamarás ötven év alatt felére, négyszázról kétszázra apadt református népe aug. 31-én a templomban ünnepelte a falu nagy fiát, a hetvenéves Sütő Andrást. Megemlékeztek Kemény Zsigmondról is, akinek régen ledöntött, pusztuló síremlékét az EMKE hamarosan rendbetéteti. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét a Kemény bárók címereitől koszorúzott szószékről. Arról is szólt, hogy minden évben 3-4000-rel többet temetnek, s hogy az utóbbi években Erdélyben 132 új református épület, közte 32 új templom emelkedett, de az egyháztól elorzott épületekből semmit sem kaptak vissza. Többen mondtak köszöntő beszédet, majd az ünnepelt emelkedett szólásra, megköszönve az életben tartó szeretetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1997. szeptember 11.
A nemzeti tudat építéséhez nyújt segítséget Kozma Dezső könyve /Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok, Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1997/. A negyvennyolc bemutatott személy között van Gyulai Pál, Kemény Zsigmond, Mikó Imre és Brassai Károly. /Simon Attila: Honismeretünk bővítéséért. =Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./
1997. október 15.
Borbély Zsolt Attila írásában támadta Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, mondván, a kongresszuson úgy viselkedett, mint egy ügyetlen ellenzéki politikus: hibavadász módon politikai ellenfeleinek csak elszólásaival foglalkozott, "miközben a kritika érdemi részét teljességgel reflexió nélkül" hagyta. Markó Bélát az ülésvezető elnök védte meg azzal, hogy nem adott szót a személyükben érintetteknek, és a kinyomtatott kongresszusi napirendre való hivatkozással nem kért szavazást a beszámolókról. Markó Béla az előző SZKT-üléseken is hasonló technikát alkalmazott a kritika elhárítására. - Borbély Zsolt Attila a Kossuth Rádióban is összefoglalt kongresszusi felszólalásában elmondta: az erdélyi magyarságnak, amennyiben nem kíván beolvadni a román többségbe, jogi garanciákkal kell körülbástyáznia létkereteit. "Természetszerű, hogy az általa választott stratégia a belső önrendelkezés elvén nyugvó autonómiarendszer azon elemeire kell koncentráljon mindenekelőtt, melyek a jelenlegi demokratikus alkotmányjogi szabályok mellett is lehetségesek". A kolozsvári RMDSZ-konferencia központi célkitűzései között szerepelt Székelyföld területi automómiája és a belső választások megtartása. A Markó Béla által irányított RMDSZ-vezetés azonban újabb két évig tétlenkedett ezen a területen. Az elnöki beszámoló nem tartalmazott indoklást a késlekedésre, ezért Borbély Zsolt Attila javasolta a kongresszusnak, hogy ne fogadják el Markó Béla beszámolóját. Markó Béla erre személyes jellegű támadással válaszolt, mondván, Borbély Zsolt Attila - mivel ösztöndíjkérelmére évente pozitív választ kapott - az RMDSZ pénzén rágalmazza a szövetséget. Borbély Zsolt Attila nem kapott szót, hogy válaszoljon erre, azért kénytelen a nyilvánossághoz fordulni. Borbély Zsolt Attila ösztöndíját ugyanis a Kemény Zsigmond Alapítvány folyósította, újabb képzésére /az ELTE politológia szakának hároméves PhD tanfolyamára/ pedig az Erdélyi Múzuem-Egyesület, így nem lehet szó arról, hogy Markó Béla bírálta volna el ösztöndíjkérelmét. Borbély Zsolt Attila feltette még a kérdést, hogy az ösztöndíj tanulmányi célú avagy a politikai lojalitás megvásárlására szolgáló zsold? /Borbély Zsolt Attila: A tényszerűség kedvéért... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1998. február 24.
A hetvenéves Benkő Samuval készített interjúval tiszteleg a Magyar Nemzet a Széchenyi-díjas művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EME elnöke előtt. Benkő Samu életútjára emlékezett, elmondta, hogy sajtó alá rendezte Szenczi Molnár Albert, Kemény Zsigmond naplóját, Rákóczi Ferenc és Bolyai János vallomásit. Az 1848-as szabadságharc forrásait kutatva harminc-negyvenezer kéziratos oldalt olvasta el, tízezernél is többet lemásolt. /Magyar Nemzet, febr. 24./
1998. július 4.
Pusztakamaráson nemrégen felavatták a Kemény Zsigmond Sírkertet. Régóta érlelődő tervek váltak ezzel valóra. Az EMKE, a helyi református egyházközség, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ ügyvezető elnöksége szervezett ünnepi összejövetelt ebből az alkalomból. Hazajöttek erre a felavatásra a nagymúltú Kemény-család szétszóródott tagjai, jöttek irodalombarátok, érdeklődők is. Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Magyar Pen Klub elnöke és Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész más-más megközelítésben beszélt a Kemény Zsigmond-i szellemiségről, majd Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke elmondta, hogy a Sírkert munkálatait jelentős mértékben támogatta a magyar művelődési minisztérium, az Illyés Közalapítvány, valamint a Kemény-család. A Sírkertben Sütő András így fejezte be beszédét: "E mostani Sírkert újrateremtésekor mondjuk el újból: Porbesújtott emlékhelyét a magyar szellem óriásának utolszor még Isten nevében szenteljük föl. Házát, amelyben meghalt, vandál rombolók a nyolcvanas években földdel tették egyenlővé." Koszorúzással ért véget a gyakran megrongált, ledöntött sírkövek védelméért imádkozó gyülekezet együttléte. /Nagy Pál. Az emlékezés ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./
1998. október folyamán
A hetvenéves Nagy Pál irodalom- és művelődéstörténész, közíró, tanár és szerkesztő örök városa Marosvásárhely, ezt mutatja legújabb kis könyve is: Bolyaiak tere /Impress, Marosvásárhely, 1998/. Czegő Zoltán mutatta be a könyvet szeretettel, elismeréssel. Szó esik Nagy Pál munkájában a 110 éves EMKE alakulásáról. Czegő itt megjegyezte: Budapesten az EMKE épülete ma Chicago söröző. A könyvben a szerző a Székely Színházra és rendezőjére, Tompa Miklósra emlékezett, továbbá a Kemény Zsigmond Társaságra. /Czegő Zoltán: Marosvásárhely szellemi udvarmestere. = Nyugati Magyarság (Montréal), okt./
1999. január 25.
Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke átnyújtotta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjait a magyar nyelvterület legjobb szellemi tevékenységéért, pedagógiától a képzőművészetig. Az alapítványi fődíjat Fejtő Ferenc Párizsban élő író és Balogh János biológus kapták. Kemény Zsigmond díjjal tüntették ki ugyanakkor Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténészt, szerkesztőt, a magyar irodalom erdélyi képviseletének kimagasló alakját a magyar irodalomtörténet művelése terén kifejtett kimagasló színvonalú munkásságáért. /A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
