|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Klösz György 2009. január 10.Sepsiszentgyörgyön megnyílt Ferencz S. Apor és Sánta Csaba tárlata. Ferencz S. Apor munkái a századforduló, a boldog békeidők korát idézik. A művész a századforduló híres fotográfusának, Klösz Györgynek a fotóit használja fel, de mindezt egy sajátságos szűrőn keresztül teszi. Egymást folytató-kiegészítő képek vannak festményein, mindez illeszkedik a retró mai divatjába, meg nem is. A nosztalgián átüt az irónia. Ez a szemléletmód bizonyos fokig Sánta Csaba kisméretű bronzszobrait is jellemzi. /Bogdán László: Keménykalap és sámán (Két tárlat a képtárban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./2013. november 5.Fotókiállítás nyílik az erdélyi vasútépítés történetéről NagyszalontánKülönleges fotókkal számol be a vasútépítés aranykoráról a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Erdélyi vasutak 1867–1914 című vándorkiállítása, amely keddtől a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumban látható. Az erdélyi vasútépítés történetét a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig nyomon követő kiállítás a közlekedési múzeum archívumának eredeti fotógyűjteményére támaszkodik. A tárlaton több mint 500 felvétel mutatja be az erdélyi vasútépítés aranykorát a kor híres fotográfusai, többek között Erdélyi Mór és Klösz György tolmácsolásában – tájékoztatta az MTI-t hétfőn a múzeum. A fotósok nemcsak a vasútvonalak építését dokumentálták, hanem az átformálódó tájat és benne a környezetét építő embert is, így a bemutató egyszerre ad a korszakról történelmi, szociológiai, technikatörténeti összefoglalót. A kiállítás arra is vállalkozik, hogy képet adjon a korabeli Erdély gazdasági fejlődéséről, hogyan jutott el a kiegyezéskor vasútvonallal egyáltalán nem rendelkező országrész a 47 évvel későbbi, 2384 kilométer hosszú vasúthálózat kiépítéséig. A kiállított dokumentumok a fővonalak mellett a vicinális vonalakat, a beruházások finanszírozását, valamint a nehéz terepviszonyokra adott technikai válaszokat, a műszaki bravúrokat is bemutatják. November 5-én Török László, Nagyszalonta polgármestere és Krámli Mihály, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója nyitja meg a január közepéig látható tárlatot, ezt követően a tervek szerint január végétől áprilisig Gyergyószentmiklóson, utána Nagyváradon mutatkozik be a kiállítás. Népújság (Marosvásárhely) 2016. május 26.Kiállítás a várbanErdélyi vasutak 1867–1914 A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Maros Megyei Múzeum várbeli kiállítótermében megnyitja az Erdélyi vasutak 1867–1914 című kiállítását május 27-én 18 órakor. A megnyitón jelen lesz Buzás Mihály vasútmodellező, akinek vasúti makettjét is megtekinthetik az érdeklődők. Az erdélyi vasútépítés történetét a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig nyomon követő kiállítás a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gazdag archívumának eredeti fotógyűjteményére támaszkodik. Ezt az izgalmas időszakot, amely alatt 2384 km hosszú vasúthálózat épült ki, a kor híres fotográfusai, többek között Erdélyi Mór vagy Klösz György felvételei őrizték meg az utókor számára. A fotógyűjtemény történelmi, szociológiai és technikatörténeti szempontból is izgalmas anyag, és a vasútépítés nyomán átformálódó erdélyi tájról nyújt képet. A tágabb értelemben vett Erdély vasúthálózatának meghatározó része 1856–1918 között épült ki. A vasútnak döntő szerepe volt Erdély gazdasági és társadalmi fejlődésében, mely fontos modernizációs szerepet is betöltött: a pontos idő fontossá válása, az információáramlás felgyorsulása, a vasúti restik befolyása az erdélyi gasztronómiára, a pályaudvarok hatása a települések morfológiai arculatára. A vasút az első olyan közlekedési eszköz volt, amely lehetővé tette, hogy az ember legyőzze térbeli és időbeli korlátait, és Erdély modernizációjában fontos szerepet töltött be. Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
