Várhatóan már a jövő év elején Oroszországba látogat Ion Iliescu - szögezték le okt. 23-án Moszkvában Igor Ivanov orosz és Mircea Geoana román külügyminiszter megbeszélése után. A két ország kormányközi vegyes bizottságának ülésére Moszkvába érkező román politikust fogadta Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök is. Moszkva és Bukarest meg kívánja gyorsítani a kétoldalú alapszerződés tervezetének előkészítését, s arra törekszik, hogy az orosz-román csúcsot már a jövő év elején meg lehessen tartani - közölte Ivanov. Bukarest elsősorban a második világháborús események értékelése, területvesztése kapcsán támasztott előfeltételeket a román-orosz alapszerződés tekintetében. /Moszkva (vissza)várja Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2002. február 23.
Valamennyi demokratikus országnak esélye és joga van arra, hogy a NATO tagjává váljon, és egyetlen, az Észak-atlanti Szövetségen kívüli államnak sem áll módjában megvétózni valamely tagjelölt felvételét - jelentette ki febr. 22-én Bukarestben NATO, az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövete. Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kifejtette: a kormány szerint nincs ellentmondás az Oroszországgal folytatott jószomszédi viszony és a NATO-csatlakozási ambíciói között. Nicholas Burns egy napos bukaresti vizitje alkalmával találkozott Adrian Nastase kormányfővel, az ellenzéki pártok vezetőivel, az államelnöki hivatal képviselőivel, valamint a Román Nemzeti Bank kormányzójával. Adrian Nastase kormányfő sajtóértekezletén közölte, hogy "gyakorlatias és szilárd partnerséget" javasolt Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnöknek és elmondta, hogy elégedett az orosz kormány "rendkívül pozitív" reakciójával. Nastase elmondta: egy dokumentumot adott át az orosz kormányfőnek, amely tíz, az orosz féllel megtárgyalandó építkezési és különféle berendezések exportjára vonatkozó programtervezetet tartalmaz. /Oroszország nem vétózhatja meg Románia NATO-tagságát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2003. március 26.
Ion Iliescu államfő kijelentette, hogy Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök hétvégi bukaresti látogatásán várhatóan átadja Vlagymir Putyin üzenetét a román-orosz alapszerződés aláírásának időpontjával kapcsolatban. A román elnök szerint Kaszjanov romániai látogatása önmagában pozitív jelzés a kétoldalú kapcsolatok fellendítése tekintetében. Ion Iliescu még 2002 elején bejelentette, hogy Moszkvába látogat a román-orosz alapszerződés aláírása végett. Noha a román vezetés szerint elkészült az alapszerződés, valamint a Ribbentrop-Molotov paktumra, illetve a román műkincsre vonatkozó kiegészítő nyilatkozat szövege, a két dokumentumot máig nem írták alá. /Iliescu az orosz kormányfő látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2003. március 28.
Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök márc. 27-én hivatalos látogatásra Romániába érkezett. A látogatás alkalmából Alekszandr Tolkacs bukaresti orosz nagykövete terjedelmes interjút adott az Evenimentul Zilei című napilapnak. - Az iraki válság ügyében Románia téved, de ez szuverén joga, s ez a tévedés nem befolyásolja az orosz-román kapcsolatokat - jelentette ki. Az orosz diplomata szerint az iraki háború humanitárius katasztrófát okoz majd, másrészt radikalizálni fogja az iszlám csoportokat, szaporítani fogja az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos problémákat. A Romániával való gazdasági kapcsolatokat illetően az orosz nagykövet hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalomban mutatkozó, egymilliárd dollárt meghaladó román passzívum csökkentése elsősorban Románia dolga. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországba irányuló román kivitel rendkívül alacsony, évi 40 millió dollárt mutató szintje nem felel meg a valóságnak, mivel sok román termék harmadik ország közvetítésével jut el Oroszországba. /Román-orosz kapcsolatok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 28./
2003. március 28.
Román-orosz oktatásügyi egyezményt írt alá márc. 27-én Ecaterina Andronescu román és Vlagyimir Filipov orosz tanügyminiszter. A megállapodást a Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök által vezetett moszkvai kormányküldöttség bukaresti látogatásának eredményeként kötötték meg. /Incze Ferenc: Előkészületben az alapszerződés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./
2003. június 23.
A kelet- és közép-európai régióból Horn Gyula ex-miniszterelnök vett részt a volt kormányfőket tömörítő InterAction Council hétvégi, moszkvai tanácskozásán. A klub 20 évvel ezelőtt, Helmut Schmidt egykori nyugatnémet kancellár kezdeményezésére alakult meg. A szervezet több mint 30 tagja - akik találkoztak Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnökkel és Igor Ivanov külügyminiszterrel is - a nemzetközi terrorizmus, a vallások együttélése, valamint az európai-amerikai viszony problémáit vitatta meg az orosz fővárosban. Horn Gyula ez utóbbi kérdéshez szólt hozzá a tanácskozáson. Utalt arra: Európa nem folytathat Amerika-ellenes politikát. Horn Gyula szerint Európát és Amerikát összekötik a közös politikai értékek, a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok, a jogállamiság, valamint a közös biztonságpolitikai érdekek, továbbá a szélsőséges, antidemokratikus rendszerek elszigetelése, a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés is. Az ENSZ reformjáról szólva a szocialista politikus úgy vélekedett, hogy ki kell mondani a tagállamok jogát az önvédelemre. Horn szerint az orosz szakértők nagy jelentőséget tulajdonítanak annak az úttörő szerepnek, amit a demokratikus baloldal játszott a kelet-közép-európai változásokban. /Horn Gyula Moszkvába látogatott. Ápolt kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
